Napoleon 1812-es oroszorszagi hadjarata
Napoleoni haboruk
Napoleon visszavonulasa Moszkvabol , Adolph Northen festmenye
Datum	1812 . junius 24. ? december 12.
Helyszin	Orosz Birodalom
Eredmeny	El?szor dontetlen es orosz visszavonulas, kes?bb dont? orosz gy?zelem, a francia es szovetseges hadseregek pusztulasa
Harcolo felek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Francia Csaszarsag   Italiai Kiralysag Sziciliai Kiralysag   Varsoi Hercegseg Rajnai Szovetseg   Bajor Kiralysag   Szaszorszag   Vesztfaliai Kiralysag   Svajci Allamszovetseg   Bergi Hercegseg   Baden   Nassau   Frankfurti Nagyhercegseg   Wurzburg   Liechtenstein   Mecklenburg-Schwerin es Strelitz   Oldenburg   Anhalti hercegsegek   Lippe-Detmolt   Szasz Coburg-Gotha Hercegseg   Hohenzollern hercegsegek   Leyeni Fejedelemseg es a tobbi kisebb tagallam   Habsburg Birodalom   Porosz Kiralysag   Napoleoni Spanyolorszag   Portugal Legio   Napoleoni Hollandia   Napoleoni Belgium   Orosz Birodalom
Parancsnokok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
I. Napoleon   Louis-Alexandre Berthier   Louis-Nicolas d'Avout   Michel Ney Eugene de Beauharnais Jerome Bonaparte   Jacques MacDonald   Karl Philipp zu Schwarzenberg   Jozef Antoni Poniatowski I. Sandor orosz car Mihail Illarionovics Kutuzov Michael Andreas Barclay de Tolly Petre Bagrationi †
Hader?k
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
600 000 350 000
Vesztesegek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
558 000 f? (hadifoglyokkal egyutt) 300 000 francia, 72 000 lengyel, 80 000 nemet, 50 000 olasz, 61 000 egyeb nemzetiseg? 210 000 f? [1]
A Wikimedia Commons tartalmaz Oroszorszagi hadjarat temaju mediaallomanyokat.

Oroszorszagi hadjarat (1812)
Szaltanovka  •  Osztrovno  •  Kobrin  •  Gorogyecsno  •  Kljasztici  •  Szmolenszk  •  Polock (1)  •  Valutyino  •  Borogyino  •  Tarutyino  •  Malojaroszlavec  •  Polock (2)  •  Csasniki  •  Vjazma  •  Szmoljani  •  Krasznij  •  Berezina
Sablon:Oroszorszagi hadjarat (1812) m v sz

I. Napoleon francia csaszar 1812-es oroszorszagi hadjarat a a napoleoni haboruk fordulopontja volt. A csaszar, aki Europa szinte egeszet uralma alatt tartotta, hatalma csucspontjan volt, felmillio es 800 ezer f? kozott mozgo invazios hadsereget gy?jtott, hogy leszamoljon utolso kontinentalis ellenfelevel, az Orosz Birodalommal . A szovetseges hadsereg benyomult Oroszorszagba , a cari csapatok azonban a Mihail Illarionovics Kutuzov altal kidolgozott terv alapjan a felperzselt fold taktikajat alkalmazva vonultak vissza, kerulve az utkozeteket. Moszkva el?tt az oroszok csatara kenyszerultek, es a mindket fel szamara oriasi vesztesegekkel jaro borogyinoi csata utan Kutuzov keresere a car feladta a Moszkvat, de nem kert beket.

A francia megszallas alatt az oroszok altal teljesen kiuritett Moszkva porig egett, az utanpotlasbol teljesen kifogyott napoleoni hadsereg pedig megkezdte gyotrelmes visszavonulasat a kemeny orosz telben. A hadjarat soran Napoleon seregenek legalabb otszazezer katonaja meghalt, elt?nt, vagy fogsagba esett es csak korulbelul 20 000 ember tert haza. A Grande Armee ezzel gyakorlatilag megsemmisult.

A hadi esemeny a honved? haboru ( oroszul Отечественная война ) neven kerult be az orosz tortenelembe, es ? orosz szempontbol ? tortenelmi es kulturalis jelent?sege a nagy honved? haboru kent emlitett masodik vilaghaboruehoz merhet?.

El?zmenyek, hatter [ szerkesztes ]

1812 -re Nagy-Britannia kivetelevel egesz Europa Napoleon befolyasa alatt allt ? a francia teruleteken kivul a kontinenst baballamok vagy a csaszar altal legy?zott es vele szovetsegre kenyszeritett orszagok uraltak. Mivel Napoleon ? a britekkel szembeszallni kepes flotta hianyaban ? a neki meg ellenallo szigetorszagot kozvetlenul megtamadni nem tudta, a kontinentalis zarlattal egesz Europara kiterjed? blokadot hirdetett meg ellene. A blokadhoz kenytelen-kelletlen csatlakozott a korabban legy?zott Orosz Birodalom is, amelynek azonban sulyos gazdasagi nehezsegeket okozott a hagyomanyos tengeri kereskedelem leallitasa. I. Sandor orosz car ezert, illetve a Habsburg Birodalommal 1809 -ben kotott schonbrunni beke egyes, Oroszorszagra kedvez?tlen kitetelei miatt 1810 -ben bejelentette kilepeset a kontinentalis zarlat rendszereb?l ^[2] .

Felkeszules, haditervek [ szerkesztes ]

Napoleon kozel 600 ezer f?s soknemzetiseg? Grande Armee -ja a kor leger?sebb hadigepezete volt. A katonasagnak csak felet alkottak franciak, jobbara lengyelek es nemetekb?l tev?dott ossze, jelentekeny szamban pedig olaszok is harcoltak benne. Tovabb er?sitettek ?ket kulonfele nemzetiseg?ek, mint svajciak, akiket Napoleon a legjobb katonaknak tartott. Mas nemzetek fiai is szolgaltak a Grand Armee-ban, igy pl. spanyolok, horvatok, danok, magyarok, csehek, hollandok, belgak stb. A napoleoni hadseregek sikereinek f? okai a korszer? felszereles, a fegyvernemek kit?n? osszehangolasa, illetve a hadoszlopok villamgyors athelyezesenek, mozgatasanak kepessege voltak. Ez utobbi tenyez? els?sorban annak volt koszonhet?, hogy a hagyomanyos hadseregek nem tudtak ellatasi bazisaiktol tavol huzamosabb ideig m?kodni: a tobb tiz- vagy szazezer katona ellatasahoz szukseges mennyiseg? utanpotlast a kor uthalozatan keptelenseg volt szekerekkel tovabbitani.

A francia hadsereg ezzel szemben ? jol szervezett szallasmesteri rendszerenek koszonhet?en ? kepes volt villamgyors menetelesei soran a hadszinterr?l ellatni magat, gyakorlatilag az ott lev? falvak, varosok elelmiszerkeszletenek kifosztasaval. Ez a modszer sikerrel volt alkalmazhato a s?r?n lakott nyugat-europai hadszintereken, azonban az orosz sztyeppeken a seregeknek joval nagyobb tavolsagokat kellett megtenni, es a neps?r?seg is joval kisebb volt.

Napoleon ugyan el?re latta ezt a problemat es intezkedett, hogy letesitsenek raktarakat Lengyelorszagban es Kelet-Poroszorszagban , valamint 6000 szekeret szervezett 17 szallito-zaszloaljba, azonban ahogy a hadsereg egyre melyebbre hatolt Oroszorszag belsejebe, a szallitocsapatok egyre kevesbe voltak kepesek az ellatas biztositasara.

A keskeny, rossz min?seg?, meg nyaron sem elegend? kapacitasu foldutak ?sszel sartengerre valtak, majd a sar telen kemeny rogokke fagyott. Ilyen korulmenyek kozott a szallitas tulzott igenybevetelnek tette ki a szekereket es a lovakat, es az ellatorendszer kapacitasa gyorsan csokkent.

Az orosz fel, Barclay de Tolly hadugyminiszter vezetesevel az osszecsapasokat kerul?, felperzselt fold-taktikaval keszult a hadjaratra, hogy a franciak utanpotlasat ellehetetlenitse. Ugyanakkor er?fesziteseket tettek a hadsereg letszamanak novelesere, es nagyszabasu ujoncozasba kezdtek. Ennek eredmenyekeppen a kezdetben kb. 200 000 f?s orosz hadsereg 1812 ?szere mar 900 000 f?t szamlalt, es kepes volt potolni a borogyinoi csata hatalmas vesztesegeit is.

A hadjarat jellege miatt nem sokat szamitott, hogy a katonak jo resze gyatra felszerelessel, alig-alig kikepezve harcolt, es harcertekuk altalaban joval kisebb volt, mint a veteran francia es szovetseges csapatokei. A nagy kiterjedes? orosz birodalom hely?rsegeinek vedelme szinten jelent?s er?ket kotott le, s?t ekkor meg zajlott az orosz?perzsa haboru (amit csak 1813 -ban zartak le a gulisztani bekevel ), igy sok orosz katona ezert sem vehetett reszt a harcokban.

A Grande Armee [ szerkesztes ]

Napoleon ? Nagy Hadserege ” 1812 . junius 24-en lepte at a Nyeman folyot. Oroszorszag nyugati hataranal kozel 800 000 csaszari katona sorakozott fel, akik kozul (torteneszek elter? becslesei szerint) kb. 450 000-680 000 kelt at Oroszorszagba ^[2] . A hatramarado csapatok hatar?rizeti es hely?rsegi feladatokat lattak el. A hadsereg kiallitasa komoly tehertetel volt Franciaorszag es a napoleoni Europa szamara, hiszen tovabbi 300 000 francia katona harcolt az Iberiai-felszigeten es tovabbi kb. 200 000 allomasozott Italiaban es a nemet allamokban .

A hadsereget Napoleon csaszar a kovetkez? formaciokba osztotta:

• A kb. 250 000 ezer f?s f?er?, a csaszar szemelyes parancsnoksaga alatt
• Ket tovabbi fronthadsereg, Eugene de Beauharnais (80 000 katona) es Jerome Bonaparte (70 000) vezetesevel
• Ket onallo hadtest Jacques Macdonald (32 500 f?leg porosz katona) es 34 000 osztrak csaszari katona Schwarzenberg herceg parancsnoksagai alatt
• Tovabbi 225 000 f?nyi tartalek, melynek java resze Lengyelorszag es Poroszorszag teruleten maradt.

A csaszari hadsereg nemzetisegek szerinti megoszlasa a kovetkez? volt:

• 300 000 francia ^[3]
• 34 000 az Osztrak Csaszarsag Csaszari-Kiralyi Hadseregeb?l ( Kaiserlich-Konigliche Armee ) ( parancsnok: Schwarzenberg ) (nem tekintend? mind nemet nemzetiseg?nek. A hadjaratban reszt vev? csaszari-kiralyi seregben 13700 magyar, szlovak, morva, cseh, szerb, roman, ruszin es ukran, 8000 lengyel es ukran katona, illetve 2600 horvat harcolt, a tobbi osztrak-nemet nemzetiseg?.)
• kb. 108 000 lengyel ^[3] (ebb?l 19 000 litvan )
• 112 000 nemet
  • 29 000 bajor
  • 22 500 szasz
  • 23 000 porosz ^[3]
  • 28 000 vesztfaliai ^[3]
  • 15 000 wurttembergi ^[3]
  • 10 000 egyeb eszak-nemet teruletekr?l
  • 5000 bergi
  • 11 000 a Rajnai Szovetseg tobbi allamabol osszever?dott aprobb egysegekben
  • 6000 badeni ^[3]
  • 5000 hesseni ^[3]
• 32 000 italiai ^[3]
• 25 000 napolyi (17 000 katona vett reszt a harcokban, a tobbi Danzigban allomasozott a hadjarat vegeig)
• 14000 holland
• 10000 vallon es flamand
• 10000 piemonti , toszkan , romai , ligur , genovai es parmai
• 16000 svajci ^[3]
• 5000 az Illir tartomanyokbol toborzott, rendszerint szloven , nemet , horvat, olasz es meg a tersegben el? maradek dalmat katona
• 4800 spanyol
• 3500 a napoleoni sereg kotelekeben szolgalo egyeb horvat katona
• 2000 portugal (az un. Portugal Legio onkentesei, akik kitartottak Napoleon mellett, de csak toredekuk harcolt az oroszok ellen, zomuk az Iberiai-felszigeten maradt)

A hadjaratban reszt vett tovabba a Csaszari Garda reszekent a mameluk eszkadron, amit Napoleon az egyiptomi hadjarat soran fogadott fel, szinten a csaszari gardaban a varsoi hercegseg hadsereget?l kulon harcolt a 3. litvan dzsidas garda, az 1. lengyel dzsidas garda es 2. francia-holland dzsidas garda, az un. Voros dzsidasok.

Ezekb?l a hadtestekb?l nem volt mindegyik regularis, kikepzett katona, Napoleon franciai, Murat italiai hadserege, a porosz, osztrak es nehany nemet allam serege, a svajciak (akiket Napoleon a legjobb katonaknak tartott) valamint a lengyelek fegyelmezett er?ket kepeztek, a tobbi nemet, italiai, spanyol, portugal, holland, belga es balkani katona gyengen felszerelt, kevesebb kepesitest kapott, inkabb csak odacsapodo segedcsapat volt.

A Nyemanon atkelt csapatok dont? resze odaveszett Oroszorszagban , es csak toredekuk (kulonboz? becslesek szerint 40 000-150 000) tert vissza, tobbseguk harckeptelen allapotban. Kevesebb mint 20 000 katona tert vissza szervezett, felszerelt alakulatokban.

Az orosz hadsereg a hadjarat megindulasakor [ szerkesztes ]

A harcok kezdeten az Orosz Birodalom harom hadserege nezett szembe Napoleon csapataival, osszesen 175 250 katona, 15 000 kozak es 938 agyu :

• Az Els? Nyugati Hadsereg Barclay de Tolly parancsnoksaga alatt 104 250 embert, 7000 kozakot es 558 agyut szamlalt. ^[4]
• A Masodik Nyugati Hadsereg Bagrationi herceg parancsnoksaga alatt 33 000 katonabol, 4000 kozakbol es 216 agyubol allt. ^[4]
• A Harmadik Tartalekhadsereg , Tormaszov lovassagi tabornok vezenyletevel 38 000 katonat, 4000 kozakot es 164 agyut sorakoztatott fel. ^[4]

Ezek a csapatok azonban szamithattak a kozvetlenul mogottuk elhelyezett masodik vonal er?ire, amelyek 129 000 katonat, 8000 kozakot es 434 agyut szamlaltak. Kozuluk 105 000 f? volt bevethet? allapotban az invazio megindulasakor. A harmadik vonal, amely f?leg kikepz?taborokbol (36 db) es irregularis alakulatokbol allt, osszesen 161 000 kulonboz? kikepzettseg? es felszereles? katonabol allt, akik kozul 133 000-an vettek reszt a harcokban.

Oroszorszag egyetlen szovetsegese, Svedorszag nem kuldott csapatokat, de a szovetseg lehet?ve tette, hogy 45 000 orosz katonat vonjanak ki a Finn Nagyhercegsegb?l , ezek kes?bb szinten bekapcsolodtak a harcokba. ^[5]

A hadm?veletek kibontakozasa [ szerkesztes ]

1812 . junius 24-en a csaszar szemelyes felugyelete alatt megindult az atkeles a Nyeman folyon. A f? atkelesi pont Kaunas kozeleben, pontosabban Aleksotas telepulesnel negy pontonhidon tortent, itt 120 000 francia gardista kelt at. Mar az els? napokban kiutkoztek a szallitmanyozas problemai. Litvania ezen a reszen az utak csak s?r? erd?kon atvezet? keskeny csapasok voltak, amelyeken meg a gyalogoscsapatok is csak lassan tudtak haladni, az utanpotlast szallito szekerek pedig remenytelenul lemaradtak.

Napoleon Vilna fele haladt el?re er?ltetett utemben ? volt olyan ket nap, amikor a csapatok 70 merfoldet tettek meg ? es a nyari zaporokkal valtakozo kanikulai h?seg rendkivuli modon megviselte a katonakat. A hirtelen leoml? es? sartengerre valtoztatta a keskeny foldutakat, majd a kisut? nap betonkemenyseg?re szaritotta a mely nyomvalyukat. Az elakadt rengeteg szeker puszta megkerulese is nehezsegeket okozott.

Az egeszsegtelen id?jaras kovetkezteben tomboltak a kulonfele tabori betegsegek ( verhas , influenza ). Az ellatas problemai miatt a fegyelmezetlen szovetseges csapatokbol sok ? kulonosen spanyol es portugal ? katona dezertalt, akik bandakba ver?dve fosztogattak a kornyeken. Az els? heten a Grande Armee kozel 100 000 f?t veszitett, f?kent betegekben, lemaradozokban es szokevenyekben. Mire a csapatok elertek Vilnat, 10 000 lo hullott el, tovabb sulyosbitva az utanpotlasi krizist.

Az er?ltetett menetek, az utanpotlas cs?dje es az id?jaras alaposan megviselte a csaszari csapatokat. A helyzetet tovabb rontotta a meglep?en eredmenyesen operalo kozak lovassag, amely sikerrel akadalyozta meg a franciakat abban, hogy ? szokasuk szerint ? a hadm?veleti teruleten gy?jtsek be azt az elelmiszert es takarmanyt, amit a visszavonulo oroszok esetleg nem pusztitottak el. A francia es termeszetesen a szovetseges nemet es olasz konny?lovassag rendre alulmaradt a hazai terepen megszokott harcmodorat alkalmazo kozakokkal szemben, nemileg a lengyel es a horvat lovasok tudtak eredmenyesebben kuzdeni a kozakok ellen, ?k viszont szambeli hatranyban alltak.

Orosz visszavonulas [ szerkesztes ]

Mindekozben a Vilnaban berendezett orosz f?hadiszallason Barclay de Tolly ertekelte a helyzetet ( junius 26-aig a car, I. Sandor is itt tartozkodott). Kezdetben meg akarta tamadni a franciakat, de latva azok folenyet, az orosz f?parancsnok a visszavonulas mellett dontott. Napoleon junius 28-an vonult be Vilnaba, amit az oroszok ? szorvanyos ellenallas utan ? feladtak.

Ezt kovet?en Napoleon gyorsan mozgo hadtesteivel tobbszor megkiserelte a Minszk majd Szmolenszk iranyaba visszavonulo orosz hadseregeket egymastol elszakitani es csatara kenyszeriteni, de a kommunikacios nehezsegek, a rossz utviszonyok, illetve a puszta balszerencse mindig megakadalyozta ebben.

A kommunikacios problemak az oroszokat is sujtottak, a legveszedelmesebb helyzetbe Petre Bagrationi hadserege kerult, akinek egy id?ben Barclay de Tolly es a hadvezetesbe beavatkozo car egyszerre kuldott ellentmondo parancsokat. A helyzetet az is sulyosbitotta, hogy Bagrationi feltetlenul tamadni akart, ezert agressziven nyomult a franciak fele. Vegul aztan ? hasonloan a tobbi orosz parancsnokhoz ? Bagrationi is visszavonult, es a hadjarat kezdeti szakaszaban nem kerult sor jelent?s osszecsapasra.

Moszkva fele [ szerkesztes ]

Barclay de Tolly fokozatosan vonult vissza. Tobb izben is kiserletet tett szilard ved?vonal megteremtesere, de a gyorsan el?renyomulo francia egysegek mindig megakadalyoztak ebben. Visszavonulasuk kozben az oroszok kovetkezetesen alkalmaztak a felperzselt fold taktikajat, elpusztitva mindent, ami az ellenseges csapatok szamara hasznos lehet.

Kutuzov es Bagrationi, valamint az orosz kozvelemeny jelent?s resze gyavasaggal es orosz teruletek szuksegtelen elpusztitasaval vadolta meg a f?parancsnokot. A politikai nyomas hatasara a car levaltotta Barclay de Tollyt, es a harcias kijelenteseket hangoztato Kutuzovot nevezte ki f?parancsnoknak. Az uj f?parancsnok azonban ? hetvenked? retorikaja ellenere ? tovabb folytatta el?dje strategiajat. Augusztus 17-en Szmolenszknel vegul csatara kerult sor. Az utkozet viszonylag csekely vesztesegek mellett ugy ert veget, hogy az eredmenyesen vedekez? oroszok ? vesztesegeik merseklese celjabol ? onkent adtak fel a strategiailag jelentektelen varost.

Szeptember 7-en Kutuzov , miutan er?s vedelmi poziciokat epitett ki Borogyinonal , dont? csatat vallalt. Az utkozet a napoleoni haboruk legveresebb napjat hozta, az orosz hadak letszamuk felet, tobb, mint 50 000 embert veszitettek. Nyitva allt az ut Moszkva fele. Kutuzov elrendelte a visszavonulast es a varos kiuriteset.

Az orosz hadseregek szamara azonban kezdtek beerni a hadjarat elejen elrendelt ujoncozas gyumolcsei, es ekkorra mar kb. 900 000 katonat tartottak fegyverben, amelyek a napoleoni hadseregnel nemzetisegileg meg osszetettebbek voltak az Orosz Birodalom nemzetisegei reven. Kozuluk kb. 100 000 -et Moszkva korzeteben, igy Kutuzov hamarosan potolni tudta vesztesegeit.

Moszkva elfoglalasa es pusztulasa [ szerkesztes ]

Napoleon szeptember 14-en bevonult Moszkvaba , es a hadviseles klasszikus szabalyai szerint az ellenseg f?varosanak elfoglalasa utan a car bekekoveteit varta, akiket azonban az orosz vezetes egyaltalan nem szandekozott kuldeni.

A varost a francia csapatok elfoglaltak es kiraboltak. A ketharmad reszt fabol epult varosban tuzek csaptak fel (nem tudni, hogy szandekos orosz gyujtogatas, ^[6] a megszallok gondatlansaga, vagy egyszer?en az elhagyott epuletekben felugyelet nelkul maradt t?zhelyek okozta balesetek kovetkezteben ^[7] ). A langok gyorsan terjedtek, es par nap alatt az egesz varos leegett.

Napoleon oktober kozepeig maradt a varos romjai kozott, ahol egyre nagyobb nehezseget jelentett a bekoszont? telben a katonak elhelyezese es ellatasa. Vegul aztan, ertesulve a kozeled? orosz hadseregek man?vereir?l es belatva a helyzet kilatastalansagat, a csaszar a visszavonulas mellett dontott.

Visszavonulas [ szerkesztes ]

A Grande Armee maradeka megindult visszafele. Oktober 24-en ujabb kisebb utkozetre kerult sor Malojaroszlavecnel , amely ugyan francia gy?zelemmel vegz?dott, de nyilvanvalo volt, hogy a cel a csaszari csapatok felmorzsolasa, akiket a legkisebb veszteseg is sokkal sulyosabban erintett, mint a naprol napra gyarapodo oroszokat.

Kutuzov hadmozdulataival arra kenyszeritette a franciakat, hogy Szmolenszk fele, ugyanazon az uton vonuljanak vissza, ahonnet erkeztek. Az immar tobbszor elpusztitott, elneptelenedett videk sem taplalekot, sem menedeket nem nyujtott a visszavonuloknak. Kutuzov kozakokat kuldott a megmaradt francia szekerek elfogasara es elpusztitasara, es a videk eletben maradt parasztsagat is partizanhaborura buzditotta.

A franciak elveszitettek gyakorlatilag az osszes lovukat ? azok, amelyek nem pusztultak ehen a takarmanyhiany miatt, azokat az ehez? katonak ettek meg. A lovak hianya miatt sorsukra kellett hagyni a tuzerseget es a megmaradt szekereket, a sebesultekr?l es betegekr?l nem is beszelve. Tobb egysegben teljesen felbomlott a fegyelem, tomegesse valt a dezertalas, a szokevenyekkel es cselleng?kkel azonban hamar vegeztek a kozakok, vagy a bosszuallo orosz parasztok vertek agyon ?ket.

A francia hadsereg megsz?nt szervezett egysegkent letezni, kisebb-nagyobb, meg egysegben m?kod? hadtesteire tobb utkozetben ( vjazmai csata , kraszniji csata , masodik polocki csata ) mertek veresegeket az uldoz? orosz er?k, mikozben a francia zom maradvanya tovabb vanszorgott nyugat fele. A nagy hideg miatt (ejszakankent -20, s?t olykor ^[6] -30 Celsius-fok is el?fordult) a katonak lab- es kezujjai elfagytak, keptelenek voltak fegyvereiket hasznalni. Visszaemlekezesek ^[6] szerint nyugat fele botorkalo katonak egyszer?en tajekozodtak a kodos, gyakori hozaporokkal tarkitott novemberi telben: az uton hever?, megfagyott holttestek vonalat kovettek.

A november 26. es 29. kozott zajlo utolso, berezinai csata soran a harom iranybol tamado orosz seregek kis hijan teljesen megsemmisitettek a zajlo Berezina folyon atkel? francia csapatokat (a kb. 30-40 000 meg valamennyire harckepes katonabol es a kb. 40 000 cselleng?b?l, kb. 30-40 000 tudott atkelni a folyon. Az atkeles utan megprobaltatasaik nem ertek veget (az atkeles Vilnatol tobb mint 100 merfoldre keletre tortent), es az elelmiszerhiany es az egyre hidegebb id? miatt a vegs?kig kimerult visszavonulok tovabbi ezrei pusztultak el. A tulel?ket Vilnaban es Kovnoban gy?jtottek ossze.

Az atkeles alatt es utan az utovedfeladatokat mar pihent, hatorszagi (Lengyelorszagban maradt), reszint napolyi csapatok lattak el, akik szinten sulyos vesztesegeket szenvedtek, sokkal inkabb a hidegt?l, mintsem a csaszari sereget uldoz? kozakoktol.

December elejen Napoleon aggaszto francia belpolitikai hirek hatasara csapatait hatrahagyva lovasszanon visszatert Franciaorszagba , mikozben a hadsereg maradeka folytatta a visszavonulast. December 14 -ere az utolso francia alakulat is elhagyta Oroszorszag teruletet.

Ertekeles [ szerkesztes ]

A csaszar francia csapatai rendkivul sulyos vereseget, gyakorlatilag potolhatatlan vesztesegeket szenvedtek. Napoleon verhetetlensegenek mitosza szertefoszlott. Elpusztult az a hadsereg, amelyik Napoleonnal az elen egesz Europat meghoditotta, es az 1813-as ev csataira besorozott katonak mar nem ugyanazt a harcerteket kepviseltek.

Az elesetteken, elt?nteken tul Oroszorszagban maradt kb. 100 000 francia hadifogoly. A szovetseges csapatok vesztesegei is sulyosak voltak (kulonosen a lengyelekei), de ahol a parancsnokoknak sikerult a csapatok koheziojat fenntartani, a visszavonulas rendezett es sikeres maradt. Schwarzenberg herceg osztrak csapatait minimalis vesztesegekkel vezette vissza. Kellett persze ehhez az is, hogy az oroszok tudtak, a franciak kenyszer? szovetsegeseivel allnak szemben, es ennek megfelel?en harcoltak. A porosz csapatok szabad elvonulast kaptak, miutan tabornokuk kulonbeket kotott az oroszokkal. A kisebb egysegekben, a francia csapatok koze beagyazott egyeb nemet allamok csapatai, valamint az italiai es Balkanrol toborzott, illetve a portugal es spanyol katonak a franciakehoz merhet? vesztesegeket szenvedtek.

Az orosz fel vesztesegei is sulyosak voltak ? kulonosen a Grande Armee utjaba es? teruletek civil lakossagae. Osszessegeben mind a szovetsegesek, mind az oroszok kb. felmillio embert veszitettek ? a szovetsegesek reszer?l az aldozatok tobbsege katona, mig az oroszoknal civil volt. A Grande Armee elveszitette teljes tuzersegi allomanyat (kb. 1000 agyu ), kb. 200 000 lovat, valamint tobb ezer els?osztalyu katonai tarszekeret , amelyek potlasa eveket vett volna igenybe, es hianyuk a kovetkez? hadjarat soran sulyos problemakat okozott.

Az oroszorszagi katasztrofa a tulel?kben, s?t a vezerekben is egyarant mely mentalis, pszichikai sebeket ejtettek, tobbek kozott Napoleonban. A szorny? megprobaltatasok artottak Napoleon idegrendszerenek, melyre az utobbi evek kuzdelmei es haborui is nagy teherkent nehezedtek ekkor is. Ett?l kezdve mar gyakrabban veszitette el onuralmat, romlott idegallapota es a sorsdont? fordulopontokkor is szinte elvesztette jozan itel?kepesseget. Ez mutatkozott meg a waterlooi csata alkalmaval: a hatalma visszaszerzeseert kuzd? csaszar mar mindjart a hadjarat elejen egeszsegugyi problemakkal kellett szembenezzen, idegileg hamar kimerult, ennel fogva hianyzott az a korabbi zsenialitasa, aminek soran a vilagraszolo gy?zelmeket aratta. A masik f?parancsnok Ney marsall is hasonlo pszichikai megterhelest?l szenvedett akarcsak Napoleon, mely visszavezethet? volt az oroszorszagi kudarcra. A kialakult kapkodas, z?rzavar es rossz parancsok vegul elvezettek a vegleges vereseghez.

A hadjarat hatasa Europa nemzeteinek ebredesere [ szerkesztes ]

A cari hadak es a partizankent hazajukat ved? parasztok egyuttes gy?zelme az orosz nemzeti egysegmozgalmak katalizatorava valt. A francia forradalom es a felvilagosult Europa eszmei is megtalaltak utjukat az addig elzarkozo Oroszorszagba , es hazafias, modernizacios mozgalmak sorozatat inditottak el.

Hasonlo volt a helyzet a Napoleon altal meghoditott nemet allamokban is. A Rajnai Szovetseg allamaiban es Poroszorszagban a csaszar veresegenek hirere felkelesek, fuggetlensegi mozgalmak sorozata bontakozott ki, es ujjaeledt a nemet egyseg gondolata.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Riehn, Richard K, 1812 Napoleon's Russian Campaign ISBN 0-471-54302-0
• A. J. B. J. Bourgogne: Memoires (magyar forditasban: Bourgogne strazsamester emlekezesei Napoleon oroszorszagi hadjaratabol , Europa Kiado 1986)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Haboru es beke (regeny)