A norveg a
german nyelvek
eszaki agahoz, a skandinav nyelvek nyugati agahoz tartozik, zomeben
Norvegiaban
beszelik.
A skandinav teruleteken el? eszaki emberek nyelveb?l, az
oeszakibol
fejl?dott ki. A viking kalandozasok idejen a mai Norvegia teruleten el?
vikingek
eszaknyugati iranyba hajoztak, ?k voltak azok, akik letrehoztak az els? telepuleseket
Izlandon
, es ?k nepesitettek be
Feroert
is. Ez utobbi ket terulet nyelve a norveggal egyutt a skandinav nyelvek nyugati agat alkotja.
A
norveg nyelv
a 14?16. szazadban kezdett atformalodni, ebben az id?szakban alakult az oeszaki kozepnorvegga. A skandinav orszagok kozos tortenelme miatt azonban a kialakult norveg nyelv nagyban hasonlit a
svedre
es a
danra
.
Ma a norveg nyelvnek ket hivatalos irott formaja letezik, melyek szamos esetben er?sen kulonboznek, ezek a
bokmal
es a
nynorsk
. A nynorsk (ujnorveg) nyelvet az orszag lakossaganak nagyjabol 10%-a (400 000 f?) hasznalja irott nyelvkent, legnagyobb resz Nyugat-Norvegiaban, azonban a hasonlosagok es a kozos eredet miatt a tobbi norveg is megerti ?ket, noha nem konnyen. Mint neve is mutatja, a
bokmal
a konyvnyelv, ez az altalanos hasznalatu, es a nyomtatott iromanyok nagy resze is ezen jelenik meg. A beszelt nyelv varosrol-varosra valtozik, azonban
Oslo
kornyeken a bokmalhoz er?sen hasonlo dialektusban beszelnek.
Norvegia mindig szamos
dialektusban
gazdag videk volt. A
nyelvjarasok
sokszin?seget az orszag
topografiai
viszonyai formaltak: magas hegycsucsok, hosszu, meredek falu volgyek, fjordok valasztottak el egymastol az egyes telepulesek es videkek lakoit, az eghajlati viszonyok miatt a kozlekedesi viszonyok is rosszak voltak. Az ily modon egymastol elzart kozossegek nyelvjarasa igy egyre nagyobb eltereseket mutatott.
Tobbek kozott ez az oka annak is, hogy a tobb evszazados
dan
megszallas es az azzal jaro nyelvi egysegesitesi torekvesek sem jartak sikerrel egy egyseges norveg nyelv megteremteseben. (Norvegiaban tobb evszazadon at a
dan
volt a hivatalos nyelv.)
A norveg nyelv eredete az
oeszakiban
keresend?, melynek tulajdonsagait a mai
izlandi nyelv
?rizte meg leginkabb. A
feroeri nyelv
es eppugy a norveg szarmazek nyelve, valamint a
gronlandi norveg nyelv
is, amely azonban ma mar kihalt. A
Hanza-kereskedelem
viragzasa alatt a
kozepalnemet
gyakorolt jelent?s hatasokat a norvegra, szamos jovevenyszoval gazdagitva azt. (A kozepalnemet a Hanza-szovetseg hivatalos, kereskedelmi nyelve volt.)
Norvegia 1380 es 1814 kozott dan fennhatosag alatt allt el?szor
perszonalunio
, majd
realunio
formajaban (
Dania?Norvegia
). Ez alatt az id? alatt a regi norveg irasbeliseg elkopott, majd 1450-ben hivatalosan is bevezettek a dan irasbeliseget az orszagban.
Az eredeti norveg dialektusokat a videk lakossaga azonban tovabb hasznalta. Az 1814-es Daniaval valo szakitassal kezdett kibontakozni Norvegiaban egy romantikus-nacionalista hullam, mely kapcsolatot keresett a kozepkori (azaz a dan megszallas el?tti) norveg irasbeliseggel.
A nyelvi formak elterjedtsege
Bokmal
Nynorsk
Semleges
Az 1850-es evekben
Ivar Aasen
kolt?
es
nyelvesz
megteremtette a
landsmalt
, azaz ?az orszag nyelvet”, melyet 1929 ota
nynorsk
-nak neveznek. A cel az volt, hogy a nep "visszakapja" a norveg irasbeliseget. Mivel az uj irasbeli nyelv a tarsadalom fels? retegeinek dan irasbelisegevel szemben jott letre, a nynorsk lassankent a
demokratikus
mozgalmak egyik jelkepeve valt. 1885 ota a landsmal/nynorsk nyelv hivatalosan elismert irasbeli nyelv. Az uj nyelv alapja nem egy dialektus volt (mint a
nemet
eseten a
Wittenberg
koruli nyelvjaras, vagy az
olasz
eseten a
Firenze
kornyeki nyelvjaras), hanem egy nyelvesz altal mestersegesen megalkotott logikus rendszer, melyet Aasen az osszes norveg dialektus "keverekeb?l" gyurt ossze. A 20. szazad folyaman a nynorsk nyelvet szamtalanszor megreformaltak, es egyre kozelebb kerult az orszag keleti reszen beszelt bokmal nyelvjarashoz.
A nynorsk mesterseges voltat jol ellensulyozza a teny, hogy a nyelvjaras alapjat a norveg dialektusok kepezik.
Knud Knudsen
gimnaziumi
tanar szinten egy nyelvi reform kezdemenyez?je volt. Nevehez kothet? az 1862-es
helyesirasi
reform, melyet a
parlament
nagyobb reszben jovahagyott, es mely a
riksmal
(a "birodalmi nyelv") alapja lett. A rendszert 1929-ben a
bokmal
(kb. ~
irott nyelv
) nevre kereszteltek.
A norveg nyelvnek a fentiek szerint ket valtozata fejl?dott ki:
- riksmal (a "birodalmi nyelv"), a bokmal megnevezes? alcsoporttal, valamint
- landsmal (az "orszag nyelve")
1929 ota a
riksmal
hivatalos megnevezese
bokmal
, a
landsmal
hivatalos megnevezese pedig
nynorsk
.
Megemlitend? a
samnorsk
-mozgalom (kb. ~
ossznorveg
-mozgalom) mely a norveg nyelv egy
samnorsk
nev? valtozatat ismeri el nem hivatalos koznorveg nyelvi formakent.
A nynorsk valtozat kovet?i 1944-ig egyre gyarapodtak, azonban napjainkra a beszel?k szama Norvegia lakossaganak 10-15%-ara szoritkozik. Ennek szamos oka van. A norveg politikai es gazdasagi kozpontot alkoto
Oslo
varosaban a nynorskot mindig is hidegseggel fogadtak, es nem tudott melyen gyokeret verni a tarsadalom szeles retegeinek koreben.
A 20. szazad folyaman a norveg nyelv valtozatai szamos nyelvi reformon mentek keresztul.
A bokmal es a nynorsk
[
szerkesztes
]
Peldak a bokmal es a nynorsk valtozatra:
| ?Norveg vagyok.”
(szo szerint:
?Norvegiabol jovok.”
)
|
| Bokmal/Dan
|
Jeg kommer fra Norge.
|
[jæ? k?mː?r fra n?rg?]
|
| Nynorsk
|
Eg kjem fra Noreg.
|
[eːg c?m fro noːr?g]
|
| ?Hogy hivnak?”
|
| Bokmal
|
Hva heter du?
|
[va heːt?r d?]
|
| Nynorsk
|
Kva heiter du?
|
[kva hæ?t?r d?]
|
| Sved
|
Vad heter du?
|
[v? heː
?
t?r d?]
|
| Dan
|
Hvad hedder du?
|
[væ h?ð? du]
|
A nyelvi reformok ellenz?i, akik csokkenteni szeretnek a kulonbsegeket a bokmal es nynorsk kozott, az altaluk apolt nyelvvaltozatra a
riksmal
megnevezest hasznaljak. Ennek tipikus jegyei kozott sorolhato fel peldaul a dan
szamnevek
hasznalata, valamint olyan szoalakok hasznalata, mint az
efter
(=utan) az
etter
helyett, vagy a
sne
(=ho) hasznalata a
snø
helyett. De megemlitend? a
n?nem
hasznalatanak teljes elvetese is, peldaul
boken
(=konyv) a
boka
helyett, vagy a
kett?s hangzok
elkerulese (
sten
hasznalata a
stein
helyett).
Az un. høgnorsk (~
felnorveg
, vagy
standard norveg
) a nynorsk egyik nem hivatalos valtozata. Egy olyan nyelvi forma, mely az Ivar Aasen altal kifejlesztett landsmalhoz hasonlo, azonban kovet?i nem ismerik el a nynorskon 1917 utan vegrehajtott valtoztatasokat.
Ezt a nyelvi valtozatot irasban csak egy kisebb norveg csoport hasznalja, de egyes elemei utat tornek a norveg irasbeliseg szamos teruleten. Az irasmod sok esetben regiesnek hat, de beszedben alig megkulonboztethet?. A høgnorskban keves az idegen szo, inkabb eredeti norveg szavakat probal hasznalni. Ebben a nyelvi valtozatban szamos irasbeli m? hozzaferhet?.
A riksmal, bokmal, nynorsk es høgnorsk osszehasonlitasa
[
szerkesztes
]
| ?Ez egy lo.”
|
| Riksmal, Bokmal, Dan
|
Dette er en hest.
|
| Nynorsk, Høgnorsk
|
Dette er ein hest.
|
| Sved
|
Detta ar en hast.
|
| Izlandi
|
Þetta er hestur.
|
| ?A szivarvanynak sok szine van.”
|
| Riksmal, Dan
|
Regnbuen har mange farver.
|
| Bokmal
|
Regnbuen har mange farger.
|
| Nynorsk
|
Regnbogen har mange fargar.
|
| Høgnorsk
|
Regnbogen hev mange fargar.
|
| Sved
|
Regnbagen har manga farger.
|
A nyelvvaltozatok elterjedtsege es jogi helyzete
[
szerkesztes
]
A norveg allam mind a nynorsk, mind a bokmal nyelvi valtozatokat elismerte. A nyelvi torveny ertelmeben allami hivatal nem reszesitheti el?nyben egyik valtozatot sem a masikhoz kepest 75%-nal nagyobb mertekben, mely rendelkezes a gyakorlatban azonban sokszor nem valosul meg - es a nynorsk inkabb hatterbe szorul. Az allami hivatalok, valamint a fylkenek nevezett kormanykorzetek a nekik feltett kerdeseket ugyanabban a nyelvi formaban kell megvalaszolniuk, melyben a kerdest feltettek. A kozsegek szintjen a kozsegnek azt a nyelvvaltozatot kell hasznalnia, mely a sajat videken hivatalosan elismertkent nevezett meg.
A nynorsk a kozsegek 27%-anak hivatalos nyelve. Ez a nepesseg 12%-anak felel meg. A fennmarado hanyad vagy a bokmal valtozatot hasznalja, vagy egy semleges, helyi valtozatot (mely azonban leggyakrabban a bokmal egyik alvaltozata). Az iskolakban es egyhazi kozsegekben a nynorsk hivatalos hasznalata kicsit elterjedtebb. Az altalanos iskolakban a tanulok 15%-a hasznalja a nynorsk valtozatot iskolai nyelvkent. Az egyhazi kozsegek 31%-aban a nynorsk a
predikacio
es
liturgia
nyelve.
Foldrajzi tekintetben a nynorsk inkabb a nyugati, fjordokban gazdag videkeken elterjedt, valamint a kozponti hegyes-volgyes videkeken, igy
Hallingdal
,
Valdres
,
Gudbrandsdal
videkein, valamint delen
Setesdal
es Nyugat-
Telemark
videkein. A bokmal ezzel szemben inkabb delen elterjedt.
Regionalis szinten a nynorsk a kovetkez? kormanykorzetek
(
fylke
)
hivatalos nyelve:
Hordaland
,
Sogn og Fjordane
valamint
Møre og Romsdal
. A bokmal valtozatot ket kormanykorzetben hasznaljak hivatalos szinten,
Vestfold
, es
Østfold
korzetekben. A tobbi tizennegy fylke nyelvi szempontbol semleges.
A
Norveg Tanacs
nyelvi hatarozata garantalja a dan es sved nyelvhasznalatot a hivatalos irasokban. Ez a megegyezes kolcsonos az erintett allamokkal.
Altalanos kiejtesi szabalyok
[
szerkesztes
]
A bokmal es a nynorsk irott nyelvek, melyek kiejtese azonban nem rogzitett. A kiejtes szabalyait els?sorban az adott dialektus, es az altala megszabott nyelvtan hatarozza meg. Szamos kiejtesi szabaly vonatkozik a norveg nyelvre, melyek regionalis eltereseket mutatnak. Altalanossagban igy csak nagyon keves stabil kiejtesi szabaly adhato meg, ezek koze tartozik peldaul a ?-t” elhagyasa a hatarozott nevel? eseten
(det / -et)
, valamint a ?-g” elhagyasa az
-ig
vegz?des? szavaknal.
A maganhangzok kiejtese
[
szerkesztes
]
Az o-hang iraskepe a norvegban
Ø ø
, az a-hang iraskepe
Æ æ
, az o-hang sokszor
A a
formaban jelenik meg, mig maga az o iraskep az u-hangot reprezentalja. Peldak:
bo
[buː]
?lakni”,
dør
[døːr]
?ajto”,
ærlig
[æːrli]
??szinte”. A norveg u kiejtese legtobbszor
[?]
, azonban nazalis kapcsolat el?tt
[u]
. A hangsulytalan e "
schwa
-hangkent jelenik meg (
[?]
), az y pedig az u-hang egyik zart valtozatat irja le (
[y]
).
A massalhangzok kiejtese
[
szerkesztes
]
A legtobb norveg dialektus elol kepzi az r-hangot (porgeti), nehanyban azonban el?fordul a hatul kepzett r-hang is (hasonloan a danhoz, vagy a felnemethez). A
dager
kiejtese tehat
[daːg?r]
(nem pedig
[daːg?]
, mint az a nemetben lenne)
A norveg s mindig zongetlen. A norveg v es hv kiejtese v (szemben a nemettel es hollanddal)
Specialis hangkapcsolatokat kepeznek az alabbiak
- sj, skj
, melyek kiejtese [?], peldaul
nasjon
[na?uːn]
(=nemzet)
- gj, hj, lj
, melyek kiejtese [j]
- tj
- a
kj
kiejtese
[c]
, peldaul:
kjøre
[cøːr?]
(=vezetni)
- az
rs
kombinacio egyes dialektusokban [?]-kent fordul el?, peldaul
vær sa god!
[værs?gu:]
, vagy
[væ??gu:]
(=tessek)
Magas maganhangzok el?tt
(i, y, ei, øy)
az alabbi kulonleges szabalyok ervenyesek:
- az
sk
kiejtese [?], peldaul
ski
[?iː]
(=si)
- a
g
kiejtese
j
, peldaul
gi
[jiː]
(=adni)
- a
k
kiejtese
[c]
, peldaul
kirke
[cirk?]
(=templom)
A
c, q, w, x, z
bet?k csak idegen szavakban fordulnak el?. A german nyelvekben megszokott
ck
kombinaciot a norveg
kk
-kent irja. A
qu-
helyebe
kv-
lep, a
ph/th/kh
helyett a norveg egyszer?en
f/t/k
irasjelet hasznal. A nemetben el?fordul? z (peldaul Zentrum) helyet az s veszi at, peldaul
sentrum / senter
, vagy
sukker
(=cukor).
Kivetelek es valtozatok
[
szerkesztes
]
A bokmal valtozatban a fenti szabalyok alol kivetelt kepeznek pl:
det
[de]
(=?az”),
-et
[?]
(=?az”),
de
[diː]
(=??k, azok”),
og
[o]
(=?es”),
jeg/meg/deg/seg
[jæi mæi dæi sæi]
(=?en/engem/teged/neki”).
Beszel? szerint a hosszu
a
-hang sokszor egy o-hoz hasonlo hangga modosul, mely hasonlo az angol ?call” szoban megjelen? hanghoz, mig az
æ
sok esetben inkabb a-kent hallatszik. Az
y
es
i
hangok kozotti kulonbseg gyakran elmosodik. Szinten dialektus szerint valtozhat az
ei
kett?s hangzo kiejtese, mely lehet
[æj]
vagy
[aj]
A norveg fonologia attekintese
[
szerkesztes
]
A norveg nyelvben 18
maganhangzot
es 7
diftongust
(kett?s hangzo) kulonboztetunk meg:
Norveg maganhangzok
|
|
Elol kepzett
|
Kozepes nyelvallasu
|
Hatul kepzett
|
| Ajakkerekites nelkul
|
Ajakkerekitessel
|
| Hosszu
|
Rovid
|
Hosszu
|
Rovid
|
Hosszu
|
Rovid
|
Hosszu
|
Rovid
|
| Zart
|
iː
|
i
|
yː
|
y
|
?ː
|
?
|
uː
|
u
|
| Kozeps?
|
eː
|
e
|
øː
|
ø
|
|
?ː
|
?
|
| Nyilt
|
æː
|
æ
|
|
|
?ː
|
?
|
A norveg kett?s hangzok:
/æi øy æ? ?i ?y ?i ui/
, melyekb?l megkulonboztetunk hosszu es rovid valtozatokat.
A norveg nyelvben 23 massalhangzo van, melyek kozul ot retroflexiv, melyek allofonnak tekintend?k. Utobbiak azokban a dialektusokban, melyek nem porgetik az R-et, nem fordulnak el?.
A norveg egyike az olyan ritka europai nyelveknek, melyek egyes szavakhoz konkret hanglejtest, un. tonemat rendelnek hozza. A norveg tehat tonalis nyelv, mely azt jelenti, hogy vannak olyan szoparok, melyek jelenteskulonbseget csak a hanglejtes jeloli. Megkulonboztetunk 1-es es 2-es szamu tonemat.
A tonema 1 emelked? hanglejtes?, a szo a hangsulyos szotagnal kezd?dik. Igy ejtjuk az osszes egy szotagu szot, az idegen szavak tobbseget es nemely tobbszotagu, norveg eredet? szot is.
A tonema 2 osszetett hanglejtes?: a hangmagassag el?szor ereszkedik, majd emelkedni kezd, mig vegul magasabban zarul, mint a szo elejen volt.
Fontos megjegyezni, hogy a nyelvjarasokban ezek a tonemak megvaltozhatnak, vagy akar azonosak is lehetnek, de pont ezek adjak a norveg nyelv dallamossagat, amit mar els? hallasra megfigyelunk.
(A fenti tetelek egy az egyben vonatkoznak a sved nyelvre is.)
Az alabbiakban a bokmal nyelv ABC-jenek kiejteset targyaljuk, ahol a kiejtes elter az azonos jeloles? magyar bet?t?l.
Maganhangzok:
- a
- magyar
o
hang, pl.:
bokmal
- ?konyvnyelv”
- ø
- magyar
o
hang, pl.:
bjørn
- medve
- æ
- magyar
a
hang, pl.:
a være
- lenni
- u
- magyar
u
hang, pl.:
hund
- kutya
- o
- magyar
u
es
o
hang is, arra hogy mikor melyiket kell ejteni, nincs szabaly, az esetek tobbsegeben
u
hang, pl.:
bok
(ejtsd:
buk
) - konyv, de pl.:
tolv
(ejtsd:
tol
) - tizenkett?
- y
- nincs magyar megfelel?je, ajakkerekiteses
i
hang, mintha
u
-t akarnank mondani, de egy
i
-t preselunk ki a szankon, pl.:
by
- varos
Massalhangzok:
- c
- idegen eredet? szavakban, lehet
sz
pl.:
cirka
(ejtsd: szirka) - cirka, vagy
k
pl.:
Canada
- Kanada
- d
- szo vegen hosszu maganhangzo utan nem ejtjuk
- g
-
e
,
i
es
y
el?tt
j
-nek ejtik, de az
eg
kapcsolatban is
j
hang lesz; szo vegen nem ejtik, pl.:
viktig
- fontos
- k
- aspiralt, de szo belsejeben nem
- p
- aspiralt, de szo belsejeben nem
- t
- aspiralt, de szo belsejeben nem; semlegesnem? szavak vegen nem ejtik, pl.: ordet (ejtsd: ure) - a szo
- q
,
w
,
x
es
z
- csak idegen eredet? szavakban fordulnak el?
Massalhangzo-kapcsolatok:
- hv
es
hj
a bet?kapcsolatban a
h
hang nema, nem ejtjuk, pl.:
Hva?
- Mi?
- gj
bet?kapcsolatban a
g
hang nema, nem ejtjuk, pl.:
igjen
- ujra
- ki
,
kj
es
ky
bet?kapcsolatokban a
k
-t egy zongetlen
j
-kent kell ejtenunk, mint a magyar
kopj
vagy
rakj
szavakban, pl.:
kirke
- templom,
kjekk
- jokep?,
kyss
- csok
- tj
ugyanolyan hang, mint az el?bbi, pl.:
tjue
- husz
- sj
es
skj
mint a magyar
s
hang, pl.:
sjafør
- sof?r,
skjegg
- szakall
- sk
ejtese lehet magyar
s
vagy
sz
, ami fugg a kovet? maganhangzotol, ha magas hangrend? (e, i, u, ø) akkor
s
hang, ha mely hangrend? (a, o, a, æ) akkor
sz
hang lesz; pl.:
ski
- si,
skog
- erd?
Asszimilaciok:
- ld
nema a
d
, pl.:
kveld
- este; de maganhangzo el?tt ejtjuk, pl.:
aldri
- soha
- nd
lehet
nn
vagy
n
hang is, pl.:
hund
- kutya; de maganhangzo el?tt
nd
pl.:
andre
- masik (masodik stb.)
- lv
lehet
lv
de
ll
is, pl. el?bbire:
tolv
- tizenkett?; pl. utobbira:
halv
- fel
- rd
egy sima
r
hang, pl.:
bord
- asztal
Hangsuly:
A hangsuly - mint a legtobb german nyelvben - az els? szotagon van, de a hosszabb szavakban a tovabbi szotagokon is lehet a f?hangsuly:
bet
a
le
,
lev
e
re
stb. Az ?si norveg szotovek sajatos zenei hangsullyal ejt?dnek: ereszked? es ereszked?-emelked?.
Kvantitas:
A maganhangzok hosszusagat kulon irasjel - elter?en mondjuk a magyartol - nem jeloli. Altalaban hosszu maganhangzo nyilt szotagban
(adel)
, zart szotagban egy massalhangzo el?tt
(tog)
, rovid pedig ket massalhangzo el?tt
(godt)
. A hangsulytalan szotagokban csak rovid maganhangzok vannak.
forras: Elisabeth Ellingsen, Kirsti MacDonald -
Pa vei
tankonyv es
Pa vei arbeidsbok
munkafuzet; 1999
Hasznos kifejezesek
[
szerkesztes
]
Hasznos kifejezesek a
bokmal
nyelvjarasban.
- Ja = Igen
- Nei = Nem
- Velkommen = Udvozoljuk
- Hyggelig a treffe deg = Orvendek
- Ha det bra = Viszlat
- Takk = Koszonom
- Mitt navn er … = A nevem …
- Snakker du engelsk/ungarsk? = Beszel angolul/magyarul?
- Beklager, jeg snakker ikke norsk = Sajnalom, nem beszelek norvegul
- Kan du hjelpe meg = Segitene?
- Hvor er toalettet? = Merre van a WC?
[2]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]