Honore Daumier
:
Harom ugyved megbeszelese
(1843-1848)
|
|
Ez a szocikk vagy szakasz els?sorban magyarorszagi nez?pontbol targyalja a temat, es nem nyujt kell? nemzetkozi kitekintest.
Kerunk,
segits b?viteni a cikket
, vagy jelezd eszreveteleidet
a vitalapjan
.
|
Az
ugyved
a
jogaszi
foglalkozasok egyike. Az ugyved a
hivatasanak
gyakorlasaval - torvenyes eszkozokkel es modon - el?segiti megbizoja jogainak ervenyesiteset es kotelezettsegeinek teljesiteset, valamint kozrem?kodik abban, hogy az ellenerdek? felek a jogvitaikat megegyezessel intezzek el. Az ugyvedi tevekenysegr?l Magyarorszagon a 2017. evi LXXVIII. torveny (Uttv.) rendelkezik, mely fokozatosan lepett hatalyba 2018. julius 2. napjaig, felvaltva a korabbi, az ugyvedekr?l szolo 1998. evi XI. torvenyt.
Az ugyvedi hivatas vilagszerte ismert, azonban nem mindenutt abban a formaban, ahogyan nalunk ismeretes. Az angol nyelv? jogrendszerekben ismeretes ket intezmeny, a "solicitor" es a "barrister". Utobbi a klasszikus ugyvedet, el?bbi egyfajta vallalati jogtanacsost jelenthet, azonban ma mar atfedesek is tapasztalhatoak a kett? kozott. A common law-jogrendszerben az ugyvedi tevekenyseg az alapfeltetele szamos mas jogi palya (igy az
ugyeszek
, a
birok
, vagy kozigazgatasi jogaszok) kes?bbi betoltesenek. Az ugyvedi palya a vegzett jogaszok leggyakoribb hivatasa az egesz vilagon.
Az ugyved alapvet?en ketfele tipusu jogi munkat vegez: a
perbeli
kepviseletet es a nemperes
jogi ugyek
intezeset. El?bbi a
buntet?
- es
polgari peres eljarasokban
valo eljarasi
jogosultsagot
jelenti, utobbi pedig egeszen szeles kor? lehet. Az ugyvedek szakmai szervezete az
ugyvedi kamara
, mely szakmai es etikai felugyeletet gyakorol felettuk es kepviseli az erdekeiket. A jogallasuk sajatsagos, ugyanis nagyon hasonlit az
egyeni vallalkozoehoz
, azonban kvazi
munkaltatokent
a kamara foghato fel, ugyanakkor azonban az
ugyfelekkel
megbizasi szerz?des
alapjan jon letre a
jogviszony
. Az ugyvedek ezen tulmen?en lehetnek egyeni ugyvedek vagy lehetnek ugyvedi iroda tagjai (ezen belul pedig lehetnek alkalmazott ugyvedek is).
Az ugyvedehez nagyon hasonlo foglalkozas a
jogtanacsose
, azonban a legfontosabb kulonbseg, hogy a jogtanacsos egyetlen munkaltato erdekeit kepviseli, es nem
megbizasi
, hanem
munkaszerz?des
alapjan jar el.
Az ugyvedseg tortenete Magyarorszagon
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon
a
XIII. szazadbol
ismerunk el?szor olyan feljegyzeseket, melyek szerint azokban a perekben, amelyekben nem a felnek kellett szemelyesen eljarnia, prokatort (procuratort) lehetett fogadni. Kezdetben a
jegyz?k
, de egyhazi szemelyek is betoltottek ezt a tisztet, a lenyeg az irni-olvasni tudas volt. A nemet jog hatasara ugyanekkor megjelentek a szoszolok (conlocutor), akik a fel jelenleteben, de a fel erdekeben szolaltak fel. Barki lehetett ugyved, aki
cselekv?kepesseggel
birt, egyhazi vagy vilagi allassal rendelkezett, es csaladi vagy rokoni kapcsolatai nem akadalyoztak az allas elfogadasaban. Ugyved megbizasa az ugynevezett hiteles pecset segitsegevel tortent, vagy hiteles helyen torten?
meghatalmazassal
. A megbizas tartama az ugy elintezesenek vegeig tartott,
1578
-tol azonban altalanos lett az egy ev.
1567
-t?l
eskutetelre
is kotelezve voltak, melyben nyilatkozniuk kellett arrol, hogy igazsagtalan ugy kepviseleteben nem jarnak el, az orszag jogaval szemben az igazsagtalansagot nem vedelmezik, es hogy
peregyezseg
eseten nem jatszanak ossze az ellenfellel. Ez az esku azonban mar
1574
-t?l nem volt kotelez?, mert betarthatatlan volt.
1695
-t?l mar a
kiralyi tabla
el?tt kellett letenni az eskut, ez volt tevekenyseguk elismeresenek feltetele.
1723
-ban megjelent az ugyvedi rendtartas, mely az ugyvedi vizsga letetelet es az eskutetelt irta el? a palya gyakorlasanak felteteleul.
1769
-t?l az uj rendtartas mar a jogi ismeretek szigoru vizsga alapjan torten? ellen?rzeset irta el?, valamint
erkolcsi bizonyitvany
beszerzeset. A kiralyi vagy bani tabla mellett tevekenyked? ugyvedeknek ezen tulmen?en a tabla negytagu bizottsaga el?tt is vizsgazniuk kellett. Csak azok mentesultek, akik a torveny hatalybalepesekor mar hosszu ideje ugyvedi gyakorlatot folytattak, vagy eppen bizonysagot adtak szakmai ismereteikr?l. A sikeres vizsgazok bizonysaglevelet kaptak, mely alapjan torzskonyvbe vettek ?ket, es szabadon praktizalhattak. A hallgatas vagy becstelenseg vetkebe es? ugyvedet toroltek a torzskonyvb?l es visszavontak bizonysaglevelet is.
II. Jozsef
a
feddhetetlenseget
kiegeszitette az egyetemi illetve akademiai tanulmanyok alatti feddhetetlenseggel. Ezutan egy evi joggyakornoki tevekenyseget irtak el? kotelez?en, majd tovabbi egy ev jegyz?i gyakorlatot. Ezutan szobeli es irasbeli vizsga volt az ugyvedi hivatas feltetele.
1804
-t?l mar hivatalosan is csak a jog- es allamtudomanyi vegzettseg? ember tolthette be ezt a hivatast.
1852
-t?l bevezettek az ugyvedi kepesseg uj felteteleit: osztrak allampolgarsag, nagykorusag, feddhetetlen el?elet, jogtudomanyban jartassag, es ugyvedi vizsga. Az ugyvedeket az igazsagugy-miniszter nevezte ki a megfelel? birosagi szekhelyre.
1874
-ben aztan megszuletett egy ujabb ugyvedi rendtartas, melyben rogzitettek, hogy az ugyvedi munka fuggetlen, onallo, es szabad hivatas. Ekkortol m?kodik az ugyvedi kamara is. Ugyved lehetett minden magyar allampolgar, aki megszerezte az ugyvedi oklevelet, es felvetette magat valamely ugyvedi kamaraba. Az, hogy elvallal-e egy ugyet vagy sem, szabad merlegeles targya lett, kiveve a szegenyek ugyei es a kirendelt vedelem.
1889
-ben onallo ugyvedi birosagot hoztak letre a visszaelesek elkerulesere.
1913
-ban az ugyvedi tevekenyseget negy ev szakmai gyakorlathoz kotottek.
1937
-ben a
numerus clausus
hatasara itt is korlatoztak a kamarakba felvehet? ugyvedek szamat, valamint ovadek letetelet irhattak el?.
A masodik vilaghaboru utan az ugyvedseg tevekenyseget rovidesen korlatozni kezdtek.
Kadar Janos
1945
-ben a kovetkez?ket uzente az ugyvedeknek: ?Teljes konyortelenseggel kell lesujtani azokra, akik penzkereseti forrasnak tekintik a fasiszta b?nosok menteset.”
1948
aprilisaban felfuggesztettek az ugyvedi kamarak autonomiajat. Az ugyvedek egy reszet ?reakciosnak” belyegeztek es kizartak, egyeseket internaltak.
[1]
1950
-ben egy uj jogszaballyal levalasztottak a jogtanacsosokat az ugyvedsegr?l, majd kotelez?en el?irtak, hogy az ugyvedek az onallo praktizalas helyett ugyvedi munkakozossegekbe tomoruljenek. A nevjegyzekbe kerules feltetele volt az ugyvedi esku letetele. Maximaltak az ugyvedi munkadijakat is.
A Budapesti 9. szamu Ugyvedi Munkakozosseg emlekerme
A
rendszervaltas
politikai folyamataban a magyar ugyvedseg jelent?s szerepet jatszott. A
monori
es
lakitelki talalkozohoz
hasonloan a sziraki talalkozon ertekelte az ugyvedseg kezdemenyez?bb resze a politikai helyzetet.
Konya Imre
a mar
Szirakon
is kozze tett felhivast ismertette a
Fuggetlen Jogasz Forum
alakulo ulesen,
1988
. november 5-en. Kes?bb a Fuggetlen Jogasz Forum jelent?s szerepet jatszott azoknak a technikai felteteleknek a biztositasaban, melyek lehet?ve tettek a rendszervaltas bekes lebonyolitasat.
A rendszervaltastol kezdve a legfontosabb valtozas a munkakozossegeken tul az egyeni praktizalas lehet?segenek bevezetese volt. A rendszervaltas utan az 1998. evi XI. torveny (az ugyvedekr?l) szabalyozta az ugyvedi tevekenyseget. Jelen pillanatban a 2017. evi LXXVIII. torveny szabalyozza az ugyvedek tevekenyseget, amely mar nemcsak az ugyvedekre, hanem az ugyvedi tevekenyseget gyakorlo termeszetes szemelyekre es szervezetekre is tartalmaz rendelkezeseket.
Az ugyvedi tevekenyseg
[
szerkesztes
]
Ma az ugyvedi tevekenyseg Magyarorszagon szabad es fuggetlen. Az ugyvedvalasztas szabadsaga pedig mindenkit megillet. Alapelv, hogy az ugyvedi tevekenyseg az ugyfel es az ugyvedi tevekenyseget gyakorlo kozotti bizalmon alapul, amelyet mindenki koteles tiszteletben tartani. Az ugyvednek hivatasat a legjobb tudasa szerint, lelkiismeretesen, a jogszabalyok megtartasaval kell gyakorolnia, tevekenysegeben koteles mindenkor az ugyvedi hivatashoz melto magatartast tanusitani. Az ugyved ennek erdekeben szakmai tudasat onkepzes es kotelez? tovabbkepzes utjan fejleszti. Nem m?kodhet kozre, ha az a hivatasaval nem egyeztethet? ossze, igy kulonosen ha a kozrem?kodeset olyan
jogugylethez
kerik, amely jogszabalyba utkozik, vagy jogszabaly megkerulesere iranyul.
Az ugyvedi tevekenyseg elegge sokret?. Igy tobbek kozott: jogi kepviselet ellatasa, buntet?eljarasban vedelem ellatasae, jogi tanacsadas, okiratszerkesztes es okirat ellenjegyzese, szerkesztett okiratok es mellekleteik elektronikus okirati formaba alakitasa, illetve ugyvedi tevekenyseggel osszefuggesben
letet
kezelese. Ezen tul lehet meg adotanacsado, tarsadalombiztositasi tanacsado, biztositasi tanacsado, munkaugyi tanacsado, bizalmi vagyonkezel?, penzugyi tanacsado, ingatlankozvetit?, tarsashazi kozos kepvisel?, szabadalmi ugyviv?, kozbeszerzesi tanacsado, vagy kozvetit?i eljarasban kozvetit?. Cegek letesit? okiratat vagy bejegyzesi (valtozasbejegyzesi) kerelmeinek elektronikus formaba valo alakitasat is csak ugyved vegezheti, felteve ha ? keszitette az eredeti okiratot is. Mindezek feltetele a kotelez? kamarai tagsag.
A torveny szamos
osszeferhetetlensegi
okot is megallapit. Az ugyved nem allhat munkaviszonyban,kormanyzati szolgalati viszonyban, kozszolgalati viszonyban, allami szolgalati viszonyban, kozalkalmazotti viszonyban, katonai szolgalati jogviszonyban; nem lehet
koztisztvisel?
,
kozjegyz?
, birosagi vegrehajto es f?allasu
polgarmester
, gazdasagi tarsasagban nem lehet korlatlan anyagi felel?sseggel jaro tag. Tehat csak a
beteti tarsasag
kultagi pozicioja nyitott szamara. Vannak azonban olyan tevekenysegek, melyek megengedettek, ezeket a jelenleg hatalyos Uttv. kib?vitette. Igy kulonosen: a tudomanyos, m?veszeti es sporttevekenyseg, az oktatoi tevekenyseg, a nem igazsagugyi szakert?i tevekenyseg, a valasztottbiroi tevekenyseg, az orszaggy?lesi, europai parlamenti, helyi onkormanyzati kepvisel?i jogviszony, valasztasi bizottsagi tagsag, bels? adatvedelmi felel?si tisztseg, vegelszamoloi feladat ellatasa,felugyel?bizottsagi vagy szamvizsgalo bizottsagi tagsag, nevel?szul?i tevekenyseg, jogi szakforditoi es tolmacsolasi tevekenyseg, mez?gazdasagi ?stermel?i tevekenyseg, valamint gazdasagi tarsasagnal ugyvezet? testulet tagja, vagy nem gazdasagi tarsasag jogi szemely vezet? tisztsegvisel?je. Ezeket a tevekenysegeket is csak ugy vegezheti az ugyved, hogy az az ugyvedi tevekenyseget?l minden szempontbol legyen elkulonitve, es nem veszelyeztetheti az ugyvedi tevekenysegenek fuggetlenseget. Az ugyved 2 evig nem jarhat el annal a birosagnal, ugyeszsegnel vagy nyomozo hatosagnal, amelynel az ugyvedi kamarai tagsaga el?tt biro, ugyesz vagy a nyomozo hatosag tagja volt.
Az egyes ugyvedi tevekenysegek
[
szerkesztes
]
Jogi kepviselet ellatasa es buntet?eljarasban a vedelem ellatasa
[
szerkesztes
]
Ugyved, kamarai jogtanacsos, europai kozossegi jogasz, illetve az ezek helyettesitesere jogosultak birosag, kozjegyz?, illetve mas hatosag el?tt, illetve harmadik szemelyekkel szemben eljarhat, mint ugyfele jogi kepvisel?je, kiveve ha torveny egy jognyilatkozat megtetelehez kifejezetten az ugyfel szemelyes nyilatkozatat kivanja meg. Ilyenkor koteles ugyfelei erdekenek els?dlegesseget szem el?tt tartva eljarni, de koteles megtagadni, ha ugyfele jogszabalyba utkoz? vagy azt megkerulni szandekozo utasitast ad. Ha utasitasa az ugyfel erdekeire nezve celszer?tlen, erre koteles felhivni ugyfele figyelmet.
Ennek alapjan tanacsot adhat, velemenyt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg, tovabba joghatas kivaltasara alkalmas akaratnyilakozatokat keszithet el?. Fontos, hogyaz ugyved a jogi tanacsadas soran az ugyfele altal el?adottakat teljes kor?nek, pontosnak es valosnak fogadja el, felteve ha ennel szigorubb kovetelmenyeket nem hataroznak meg. Az ugyved koteles tajekoztatni az ugyfelet a tanacsaval kapcsolatos esetleges jogi kockazatokrol, melyek merlegeleseert az ugyfel felel?s.
Okiratszerkesztes es ellenjegyzes
[
szerkesztes
]
Az ugyved az ugyfel nyilatkozatarol okiratot szerkeszthet, ha azonban az okirat jogszabalyba utkoz? akaratnyilvanitast rogzit, vagy jogszabaly megkerulesere iranyulna, koteles megtagadni a kozrem?kodest. Okiratszerkesztes soran az ugyved olyan okiratot koteles kesziteni, mely az ugyfel erdekeinek megfelel?, es joghatas kivaltasara alkalmas. Itt is igaz az, ami a jogi tanacsadasnal: az ugyfel altal el?adottakat teljesnek, valosnak es pontosnak kell elfogadni, azonban tajekoztatnia kell az ugyvednek az ugyfelet arrol, ha ezekkel kapcsolatban ketsege merulne fel (figyelemmel a jogszabalyba utkozes vagy jogszabaly megkerulesenek tilalmara), es a jogi kockazatokrol is tajekoztatni kell az ugyfelet. Az okiratban rogziteni lehet azt is, hogy az azt szerkeszt? es ellenjegyz? ugyved a benne szerepl? feleket az okirattal osszefugg?en meghatalmazas utjan kepviselheti (pl. ingatlan-nyilvantartasi eljarasban jogosult lehet a szerz?dest a foldhivatalba bevinni es az eljaras soran a feleket kepviselni), ebben az esetben az okiratban a megbizast az ugyved elfogadja es elvallalja, egyben e min?segeben is alairja. Ha valamelyik fel nem ad megbizast az adott ugy ellatasara, akkor azt a felet az ugyved irasban koteles tajekoztatni arrol, hogy koztuk megbizasi jogviszony nem jon letre. Fontos, hogy az ugyved ez alapjan okiratszerkesztesi es ellenjegyzesi tevekenysege soran valamennyi fel erdekeben jar el, figyelemmel az alapelvi szinten rogzitett ugyfel-ugyved kozti bizalmi kapcsolatra is.
Az ugyvedi ellenjegyzes tanusitja egy okiratrol, hogy az megfelel a jogszabalyoknak, a benne foglaltak megfelelnek a felek akaratanak, a felek azonositasat az ugyved elvegezte, es a felek az okiratot el?tte irtak ala vagy az alairast el?tte sajatjukkent ismertek el. Az elismeres specialis szabalya, ha az ugyved altal korabban mar azonositott fel elektronikus hirkozl? halozaton keresztul (pl. Skype) teszi ezt meg, amelyr?l felvetelt kell kesziteni, es azt az okirattal egyutt meg?rizni. Ugyved csak a sajat maga altal szerkesztett, vagy alkalmazottja altal szerkesztett, de altala szakmailag jovahagyott okiratot ellenjegyezhet, bizonyos specialis esetekben is (pl. kulkepviseleti hatosag el?tt hitelesitett meghatalmazas eseteben ellenjegyzese azt tanusitja, hogy az a magyar jogszabalyoknak megfelel). Ingatlannal kapcsolatos okiratok ellenjegyzesekor (melyeknel az ellenjegyzes egyebkent is kotelez?) az ugyvednek ellen?riznie kell az ingatlan-nyilvantartasi adatokat es az ingatlanhoz kapcsolodo jogokra vonatkozo okiratokat. A szerz?d? felek az okiratot az ellenjegyz? ugyved helyettesitesere jogosult szemely el?tt is alairhatjak (pl. ugyvedjelolt, alkalmazott ugyved), ennek tenyet az ellenjegyzesnel rogziteni kell.
Az okiratok kellekei az Uttv. alapjan szigorodtak: minden oldalt folyamatos oldalszamozassal kell ellatni (ha 1 oldalas, akkor is, ennek tenyet rogziteni kell), minden oldalt ala kell irni a feleknek (ha 1 lapos okirat mindket oldalan talalhato szoveg, akkor is - egyetlen kivetellel: ha a tobb oldalas papiralapu okirat ugy van osszef?zve, hogy az az okirat serelme nelkul ne legyen megbonthato, vagy min?sitett elektronikus alairassal ir ala minden fel, akkor eleg csak egyszer alairni), fel kell tuntetni tovabba az ellenjegyzes tenyet, helyet es idejet, az ellenjegyz? ugyved nevet es kamarai azonosito szamat, tovabba szarazbelyegz?-lenyomattal vagy megfelel? elektronikus alairassal kell ellatnia az alairas oldalat.
Papiralapu okirat elektronikus okirati formaba alakitasa
[
szerkesztes
]
Utalvany, ertekpapir, vagy mas, vagyoni erteket megtestesit? okirat kivetelevel barmely okirat eseteben megtehet?. A min?sitett elektronikus alairas tanusitja, hogy az elektronikus okirat a papir alapuval mindenben megegyezik, illetve az ugyved ezt az okiratot is ellenjegyzi. Az ily formaban elkeszitett okiratot 10 evig koteles meg?rizni.
Megbizas teljesitese, ahhoz kapcsolodo eljarasi cselekmenyek koltsegenek teljesitese, vagy megbizashoz kapcsolodo meg?rzes celjara az ugyved penzt, keszpenz-helyettesit? fizetesi eszkozt, utalvanyt, ertekpapirt vagy mas okiratot vehet at, ?rizhet es kezelhet, melyr?l irasba foglalt leteti szerz?dest keszit. Jellemz?en, de nem kizarolag (a letetbe vett dolog fajtajatol fugg?en) ugyvedi leteti szamlara torten? teljesitessel megy vegbe, mely minden mas penzeszkozet?l elkulonitett. Szigoru szabalyok vonatkoznak a letetre: biztonsagosan, a jogosulatlan hozzaferest megakadalyozo modon kell eleget tenni ennek, a letet celjatol elter?en nem hasznalhato, nem hasznosithato, mas szemely birtokaba vagy ?rizetebe nem adhato at, mert azzal az ugyved b?ncselekmenyt valositana meg. A letett penz azonban lekothet?. Annak erdekeben, hogy visszaelesre okot ado korulmeny ne merulhessen fel, a kotelez? legkisebb munkaber havi osszegenek ketszereset eler? letetet az ugyved koteles a teruleti ugyvedi kamaranal vezetett nyilvantartasban rogziteni.
A letet lehet ingyenes vagy dijazas elleneben torten?, ennek szabalyait az Uttv. rogziti.
Penz, dolog, iratok atvetele es kiadasa
[
szerkesztes
]
Ugyfele reszere az ugyved penzt, dolgot, vagy iratokat atvehet, melyek tenyer?l haladektalanul koteles ?t ertesiteni. Az atvetelr?l az ugyved koteles elismervenyt adni, amennyiben pedig a megbizas teljesedik vagy felmondasra kerul, az ugyfel keresere koteles az iratokat atadni - kivetelt kepeznek ez alol egyes iratok, ezekr?l masolatot adhat az ugyfel keresere, kiveve a fogalmazvanyokat. Az iratkiadas nem tagadhato meg pusztan csak azert, mert a megbizo nem fizette meg a megbizasi dijat maradektalanul. Hacsak nem bizonyitja, hogy elharithatatlan kuls? ok idezte el?, az ugyved karteritesi felel?sseggel tartozik a visszaszolgaltatasi vagy elszamolasi kotelezettseggel atvett penzzel vagy dologgal kapcsolatosan felmerult hiany eseten.
Ugynyilvantartas es iratkezeles
[
szerkesztes
]
Az ugyved az altala ellatott ugyekr?l az Uttv.-ben rogzitett tartalommal es modon nyilvantartast vezet. Az ugyekkel kapcsolatos nyilvantartasban szerepl? adatokat f?szabaly szerint 5 evig, okirat ellenjegyzese eseten az ellenjegyzest kovet? 10 evig, kozhiteles nyilvantartasba valo bejegyzes celjat szolgalo okirat eseten a bejegyzest?l szamitott 10 evig koteles meg?rizni.
Az iratkezeles koreben az ellenjegyzett okiratot es az annak koreben keletkezett mas iratokat az ellenjegyzest?l szamitott 10 evig kell meg?rizni (hacsak jogszabaly vagy a felek mas id?tartamot nem irtak el?). Ha az ugyved id?kozben szunetelteti a tevekenyseget, vagy az megsz?nik, gondoskodik arrol, hogy egy masik ugyved kezelje azokat.
Az ugyvedet megillet? jogosultsagok
[
szerkesztes
]
Az ugyved a tevekenysegeert dijazasra jogosult, mely szabad megallapodas targya. A kirendelt ved?ugyvedeket pedig az allam altal megitelt dij illeti meg, mely jogszabaly szerint all oradijbol (2020. januar 1. napjatol kezd?d?en minden megkezdett ora utan 6.000.- Ft + AFA, amennyiben az ugyved AFA-korbe tartozik), illetve felkeszulesi dijbol (melynek legkisebb osszege 18.000.- Ft, maximalis merteke pedig 180.000.- Ft, es akkent itelik meg, hogy minden megkezdett ora utan 1.200.- Ft (+ AFA az a korbe tartozo ugyvedeknel) illeti meg az ugyvedet, ha a targyalasok ossz-id?tartama nem eri el a 15 orat, akkor a 18 ezer forintig es? reszt az utolso targyalas alkalmaval utalvanyozzak, 150 ora felett azonban nem jar felkeszulesi dij). A felkeszulesi dij minimuma abban az esetben is jar, ha a jelenlete az eljarasban okafogyotta valik (pl. buntet?vegzessel lezarnak egy buntet?ugyet a vademelest kovet?en). Buntet?ugyben kett? illetve annal tobb vadlott egyidej? kepviselete eseten az oradij illetve a felkeszulesi dij a masfelszeresere emelkedik. Ezen tulmen?en teriti meg az allam az ugyved utikoltseg-igenyet, amennyiben az indokolt, illetve adott esetben irattanulmanyozas eseten is fel lehet szamitani koltsegigenyt. Polgari peres eljaras soran ugynevezett koltsegjegyzek-nyomtatvany becsatolasaval is felszamithatja az ugyved a koltsegeit, melyet a birosag a perben hozott hatarozataval itel meg.
Az ugyvedet megilleti a nevhasznalat joga, mely sajat neven tul a doktori cim es az ugyvedi min?seg megjeloleset takarja. Nevazonossag eseten a kamara is kotelezheti az ujonnan belep? felet mas nev valasztasara.
Az ugyved egyes tevekenysegei vegzesehez jogosult min?sitett
elektronikus alairas
hasznalatara.
Az ugyvedi kotelezettsegek
[
szerkesztes
]
Az ugyvedet
titoktartasi kotelezettseg
terheli minden olyan adatot, tenyt illet?en, amelyr?l a hivatasanak gyakorlasa soran szerzett tudomast. Ez a kotelezettseg a tevekenysegenek megsz?nese utan is fennmarad. A titoktartasi kotelezettseg kiterjed az ugyved altal keszitett es a birtokaban lev? egyeb iratra is, ha ez a titoktartas korebe tartozo tenyt, adatot tartalmaz. A megbizo, a jogutodja es a torvenyes kepvisel?je a titoktartasi kotelezettseg alol felmentest adhat. Lenyeges, hogy abban az esetben, ha az ugyvednel hatosagi ellen?rzest, szemlet, vagy helyszini kutatast vegeznek, sem tarhatja fel az ugyvedi titkokat tartalmazo iratokat es adatokat, es e korben sem tanuvallomas tetelere, sem adatszolgaltatasra nem kotelezhet?, de nem akadalyozhatja a hatosag eljarasat. A vedekezes celjabol keszult irat pedig bizonyitekkent nem hasznalhato fel, kozhatalmi szervek nem vizsgalhatjak meg, nem foglalhatjak le, nem masolhatjak le, felmutatasa, atadasa, hozzaferes biztositasa megtagadhato. Buntet?ugyben valo vedelemhez kapcsolodoan err?l a jogarol az erintett nem is mondhat le. A jogszabaly azonban ugy rendelkezik, hogy a hatosag jogosult az iratba a feltetlenul szukseges mertekig betekinteni annak celjabol, hogy megallapitsa, nem nyilvanvaloan alaptalanul hivatkozik arra az ugyved, hogy az irat vedekezes celjabol keszult irat.
Az ugyved a
Polgari Torvenykonyv
szerinti felel?sseggel tartozik az altala okozott karert. Ennek biztositasa celjabol minden ugyvednek kotelez?
felel?ssegbiztositassal
kell rendelkeznie.
Az ugyvedeknek a 18/2018. (XI.26.) MUK-szabalyzat alapjan 2020. januar 1. napjatol kezd?d?en kotelez? tovabbkepzesen kell reszt venniuk. Ez jellemz?en a teruleti ugyvedi kamarak altal szervezett el?adasok formajaban tortenik, melyek utan az ugyvedek el?re meghatarozott mertek? kreditpontot kapnak. A kepzeseken valo reszvetel lehet ingyenes vagy dijkoteles. Evente legalabb 16 kreditpontot, de 5 ev alatt 80 kreditpontot mindenkeppen ossze kell gy?jtenie az ugyvednek, kulonben kotelez?en meg kell szuntetni kamarai tagsagat, igy vegs? soron pedig ugyvedi tevekenyseget. Lehet?seg van a kreditpontok kovetkez? evre valo atvitelere is, ha evente tobb mint 16 pontot szerez az ugyved (maximum 16-ot), es az utolso evben legfeljebb 32 pontot teljesithet. Vannak olyan lehet?segek, melyekkel mentesulni lehet az 5 eves ciklus alatt a pontok gy?jtese alol (pl. mester fokozatu szakjogaszi diploma megszerzese, 75. eletev betoltese eseten csak 40 pont gy?jtese stb.), illetve adott esetben plusz pontokat lehet gy?jteni (pl. szakvizsga-bizottsagi tagsag, szakmai nyelvvizsga, el?adoi tevekenyseg stb.)
A hivatas betoltesenek feltetelei
[
szerkesztes
]
Aki egyetemi szint? osztatlan jogaszkepzes vegen jogi diplomat szerzett es jogosult a doktori cim hasznalatara, az ugyvedjeloltnek jelentkezhet ugyvednel vagy ugyvedi irodanal. A kozvetlen munkaltatoja ilyenkor az ugyved vagy az ugyvedi iroda lesz, azonban ez egyutt jar a kotelez? kamarai regisztracioval, valamint a 16/2017. (XII. 7.) IM rendelet alapjan 100 ezer forintos regisztracios dij megfizetesevel. Az ugyvedjeloltek eskut tesznek a kamaranal, majd fenykepes ugyvedjelolti igazolvanyt kapnak. Az ugyvedjelolt nem kamarai tag. Az ugyvedjelolti palya alapesetben harom evig tart, ez id? alatt eljarhat minden olyan ugyben, mellyel az ugyvedi iroda bizza meg. Bizonyos korlatozasok azonban vannak: peldaul buntet?ugyben torvenyszek el?tt zajlo eljarasban reszt vehet ugyan, de perbeszedet nem tarthat, polgari perben els?fokon torvenyszeki hataskorbe tartozo ugyben nem jarhat el, fiatalkoruak buntet?ugyeben birosag el?tt ugyved helyett nem jarhat el, es nem fogadhat el ervenyesen megbizast, csak kozvetetten, munkaltato ugyvedje alairasaval. Az ugyvedjelolteknek az ugyvedi kamara kepzest szervez, melynek vegen a jelolt jogi szakvizsga letetelevel bizonyithatja ratermettseget. Ezutan jelentkezhet az ugyvedi kamaranal ugyvedkent, vagy alkalmazott ugyvedkent miutan letette az egyszeri regisztracios dijat (a jelenleg hatalyos szabalyozas szerint 200.000.- Ft, illetve 160.000.- Ft), megkototte a felel?ssegbiztositast, fizeti a rendszeres kamarai tagsagi dijat, es letette az
ugyvedi eskut
. Az esku szovege az egyes kozjogi tisztsegvisel?k eskujer?l es fogadalmarol szolo torvenyben foglalt esku szovegeb?l es az annak zaromondatat megel?z? kovetkez? szovegb?l all:
?Hivatasom gyakorlasa soran szakmai kotelessegeimet lelkiismeretesen es a legjobb tudasom szerint, ugyfelem erdekeben eljarva teljesitem.”
Az ugyvedi tevekenyseg feltetelei Magyarorszagon
[
szerkesztes
]
- az Europai Gazdasagi Terseg allampolgara
- jogi egyetemi vegzettseg
- magyar jogi szakvizsga
- legalabb 1 ev ugyvedi joggyakorlat a kamarai felveteli kerelmet megel?z? 10 evben
- felel?ssegbiztositas megkotese
- az ugyvedi tevekenyseg gyakorlasara alkalmas irodahelyiseg
- elektronikus ugyintezeshez szukseges feltetelek meglete
- masik ugyveddel vagy ugyvedi irodaval helyettesitesre megallapodas kotese (kiveve tarsas ugyvedi iroda)
- nem esik ugyvedi tevekenyseg folytatasat kizaro okok ala
- europai kozossegi jogasz eseten plusz feltetel, hogy Magyarorszagon legalabb 3 evig folytasson ugyvedi tevekenyseget magyar joggal vagy Magyarorszagon alkalmazott unios joggal kapcsolatban, es legyen meg az ugyvedkedeshez szukseges mertek? nyelvtudasa
Az alkalmazott ugyved
[
szerkesztes
]
Az ugyvedhez kepest specialis jogallasu szemely az alkalmazott ugyved, ? ugyanis tevekenyseget nem onalloan, hanem ugyveddel vagy ugyvedi irodaval fennallo munkaviszonyban latja el, alkalmazottkent. Ujdonsag az Uttv. alapjan, hogy az alkalmazott ugyved is kamarai tag. Akarcsak az ugyvedre, ra is vonatkoznak azok a feltetelek, melyeket a kamarai felveteli kerelme eseten vizsgalni kell, ezek azonban specialisak: nem kell peldaul, hogy meglegyen a megel?z? 10 evben a legalabb 1 eves ugyvedi joggyakorlat, onallo irodahelyiseggel sem kell rendelkeznie (hiszen ezt a munkaltato biztositja), elektronikus ugyintezesi felteteleknek sem kell megfelelnie, helyettesitesi megallapodas sem szukseges; viszont munkaviszonyban kell allnia egy ugyveddel vagy ugyvedi irodaval (akar tobbel is egyszerre, felteve ha a munkaltatok azonos ugyvedi tarsulasnak vagy ugyvedi munkakozossegnek a tagjai). Az alkalmazott ugyved onalloan nem folytathat ugyvedi tevekenyseget, kizarolag munkaltatoja felel?ssegi koren belul es utasitasai alapjan, tevekenyseget csak a munkaltatoja reszere adott megbizas es kirendeles keretei kozott vegezheti, mas ugyvedet vagy ugyvedi irodat csak munkaltatoja egyetertesevel helyettesithet. E tekintetben az alkalmazott ugyved pozicioja sok tekintetben hasonlit az ugyvedjeloltere.
Regies kifejezessel az "ugyvedbojtar" olyan, egyeni ugyved vagy ugyvedi iroda alkalmazasaban allo szemely, aki a jogi szakvizsga letetelehez szukseges 3 eves joggyakorlati id? megszerzese erdekeben gyakorolja az ugyvedi tevekenyseget. Az ugyvedjelolt nem kamarai tag, hanem csak a kamarai nyilvantartasban szerepel. Fontos, hogy az ugyvedjeloltet a jogi szakvizsga sikeres letetelet kovet? 3 honap utan torolni kell a kamarai nyilvantartasbol. Mindossze negy feltetelnek kell megfelelnie: az EGT allampolgara legyen, rendelkezzen jogi egyetemi vegzettseggel, alljon munkaviszonyban ugyveddel vagy ugyvedi irodaval, es ne alljon fel vele szemben az ugyvedi tevekenyseget kizaro ok. Ugyvedjeloltet csak olyan ugyved vagy ugyvedi iroda foglalkoztathat, amelyet nem tiltottak el ett?l fegyelmi bunteteskent, megfelel a kamarai szabalyzatban el?irt felteteleknek, es nyilvantartasban is szerepel a foglalkoztatasra jogosultsaga.
Az ugyvedjelolti tevekenyseg celja az, hogy az ugyvedjelolt megszerezze az ugyvedi m?kodeshez es a szakvizsga letetelehez szukseges gyakorlati ismereteket. Ennek koreben munkajat bizonyos, fentebb targyalt korlatozasokkal vegezheti. Akarcsak az alkalmazott ugyved eseteben, az ugyvedjelolt es az ?t alkalmazo ugyved vagy ugyvedi iroda kozotti munkaviszonyra a
Munka Torvenykonyve
az iranyado. A 3 eves szakmai gyakorlati id? eltelte (es a teruleti kamara altal szervezett ugyvedjelolti oktatason valo eredmenyes reszvetel) utan az ugyvedjelolt koteles jogi szakvizsgara jelentkezni. A jogi szakvizsga reszletszabalyait az 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet hatarozza meg.
A kamarai jogtanacsos
[
szerkesztes
]
Az Uttv. hatalybalepeset kovet?en a jogtanacsosok pozicioja is megvaltozott, ugyanis ugyvedi kamarai tagok lettek. A jogtanacsosok eseteben is letezik a torveny alapjan meghatarozott, az ugyvedjelolthoz hasonlo pozicio, a jogi el?ado.
Ved?kent eljarhat a buntet?eljarasban (es a
szabalysertesi
eljarasban) azon ugyved, akit meghatalmazas vagy kirendeles alapjan a terhelt vedelmevel biztak meg. A ved? - ha a torveny elter?en nem rendelkezik - teljeskor?en gyakorolhatja a terhelt mindazon jogat, amely jellegenel fogva nem csak a terhelt szemelyehez f?z?dik. A ved? e jogokat onalloan, ved?i jogokkent gyakorolhatja.
A buntet?eljarasban a ved?n tulmen?en ugyved is reszt vehet a tanu erdekeben eljaro ugyvedkent, partfogo ugyvedkent (ezek egyuttesen: segit? ugyved), valamint a sertett, a vagyoni erdekelt es az egyeb erdekelt kepviseleteben eljaro meghatalmazott ugyvedkent, ugygondnokkent, a maganvadlo es a potmaganvadlo kepvisel?jekent.
Az ugyvedi tevekenyseg szuneteltetese
[
szerkesztes
]
Az ugyvedi tevekenysegr?l szolo 2017. evi LXXVIII. torveny
[2]
) lehet?ve teszi, hogy az ugyved, sajat kerelmere, a teruleti ugyvedi kamara el?zetes engedelyevel, meghatarozott id?re szuneteltethesse az ugyvedi tevekenyseget.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Jogportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap