A zenekar tagabb ertelemben hangszerekb?l allo zenei egyuttes, sz?kebb ertelemben olyan hangszeres egyuttes, ahol a kulonboz? szolamokat nem szolistak, hanem azonos hangszerekb?l allo csoportok kepviselik a karmester iranyitasa alatt.

Az angol nyelv a zenekarnak megfelel? ?orchestra” szo alatt inkabb nagyzenekarokat ert, a kisebb zenekarok neve ?band”, a magyar nyelvben nincs ilyen szigoru megkulonboztetes, peldaul az ?egyszemelyes zenekar” angol neve ?one man band”. Ennek megfelel?en a szocikk a magyar ertelmezes szerint az osszes zenekarfajtat megemliti, mint gy?jt?oldal.

Fajtai [ szerkesztes ]

A zenekarokat a kozrem?kod?k letszama, a hangszerek milyensege, az el?adott zene m?faja alapjan lehet csoportositani a hangszeres duotol a teljes meret? szimfonikus vagy filharmonikus zenekar ig. A szocikk nehany fontos peldat emlit csak meg, osszes zenekarfajta felsorolasa nem lehetseges.

Komolyzene [ szerkesztes ]

Ez utobbi zenekarok altalaban nyugati komolyzenet vagy operat , (esetleg filmzenet) adnak el?, letszamuk husztol akar szazig is terjedhet. Hangszereik kozott vonosok, rezfuvosok, fafuvosok, ut?hangszerek es harfa vannak. A gitar , a szaxofon ritka, zongora is csak bizonyos zenem?vek eseten tartozik a zenekarba.

A kis meret?, szolistakbol allo zenei egyutteseket kamarazenekar nak nevezzuk, vagy letszamtol fugg?en duonak, trionak, kvartettnek, kvintettnek stb. A kamarazenekarok altalaban nyugati komolyzenet adnak el?, ez lehet klasszikus, vagy modern is. Jatszhatnak vegyes hangszereken, vagy lehet peldaul vonosnegyes, fuvosotos is.

A modern komolyzeneben egyeb kulonleges hangszerek, vagy hangkelt? eszkozok is el?fordulhatnak.

A nagyzenekar egy specialis valtozata a fuvoszenekar. Altalaban unnepsegeken, felvonulasokon, paradekon hallhato. Hangszerei koze az osszes fuvoshangszer tartozhat, a basszust az oriasi tolcseres bombardon adja. Kellek meg a nyakba akaszthato dob , a perg?dob es a cintanyer is.

Dzsessz [ szerkesztes ]

A legnagyobb es legteljesebb dzsessz zenekar a big band. Letszama tipikusan 10-12, maximum 20 f?. Fuvos hangszerei koze tartozik a trombita, harsona, szaxofon, klarinet. Gitar, nagyb?g? es gyakran bendzso tartozik a penget?sekhez. A b?g?t a komolyzenevel ellentetben pengetik. A zenekar feltetlen resze meg a jazz-dob es tobbnyire a zongora is. A legnagyobb letszamu big band zenekarokat karmester vezenyli. A big band zenekarok fenykora a szving -id?szak volt, a harmincas-negyvenes evekben.

A big bandnal kisebb zenekarok m?kodtek a huszas evek dixieland -korszakaban, ahhoz hasonlo hangszerekkel.

A kes?bbi bebop -jazz zenekarok szolistakbol alltak, letszamuk altalaban harom es hat f? kozott volt. F? hangszereik a szaxofon, trombita , dob , jazz-gitar, nagyb?g? (ritkabban basszusgitar) es zongora voltak. Az egyuttesek altalaban a f? szolista kore alakultak, annak hangszerjatekat kisertek. Ez barmelyik hangszer lehetett, de akar vibrafon (Milt Jackson), dob ( Art Blakey ), vagy hammond-orgona (Jimmy Smith) is.

Konny?zene [ szerkesztes ]

A sz?kebb ertelemben vett konny?zenet (lounge) sokszor nagyletszamu, a komolyzenehez hasonloan felepitett, fegyelmezett zenekarok adjak el?, karmester vezetesevel. A legismertebbek koze tartozik Bert Kaempfert, Mantovani, Caravelli, Paul Mauriat, Henry Mancini zenekara. Fenykoruk az otvenes-hatvanas evekben volt.

Hasonlo osszeallitasu zenekarok kisertek nagyon sok korabeli, romantikusabb tanczenei dalt is. A modernebb dalokat kisebb, big band jelleg? zenekarok kisertek, peldaul a magyar Studio 11 .

Popzene [ szerkesztes ]

Az 1950-es evekben kialakult, rendkivul szerteagazo popzene altalaban kisebb zenekarok, egyuttesek tortenete is. A szinte minden esetben megtalalhato hangszerek a dob, ritmusgitar, basszusgitar es a szologitar. A rock-korszakban ez gyakorta kiegeszitette a zongora, hammond orgona, fender-zongora. A rock and roll korszakban basszusgitar helyett sokszor nagyb?g?t hasznaltak, gyakori volt a szaxofon is. Az amerikai soul es funky zenekarok szinte minden esetben fuvosokkal is kiegeszultek. A korai diszkokorszak szamait gyakorta nagyzenekar kiserte.

A nyolcvanas evekt?l a popzeneben egyre gyakoribba valt az elektronikus kiseret, mellyel vagy onallo hangzast alkalmaznak, vagy kulonfele termeszetes hangszerek hangjat utanozzak. Ebben az esetben valodi zenekarrol mar nem beszelhetunk.

Nepzene [ szerkesztes ]

Az autentikus nepzenet altalaban nehany tagu kis zenekarok m?velik, az adott stilusnak, orszagnak megfelel? hangszerekkel. A magyar nepzenere a tobbek kozott a citera , kocsogduda , teker?lant , az ir zenere peldaul a kulonfele sipok es heged?, a latin zenere a gitarok, az orosz nepzenere a balalajka , az afrikai zenere a dob jellemz?, a peldak sora igen hosszu lehetne.

A nepzene egy oldalhajtasa a nepies m?zene. Ilyen a magyarnota, ami ciganyzeneszek altal jatszott ugynevezett kavehazi ciganyzene . Minimalisan negy hangszer szukseges hozza, ezek a heged? , a bracsa , a nagyb?g? es a cimbalom , ezek mellett gyakori a klarinet . A legnagyobb magyar ciganyzenekar 100 f?b?l all.

A magyarnota modern valtozata a mulatos zene, a ciganyzene modern valtozata az ugynevezett ?romadiszko”. Hasonlo, nepies alapu m?zene tobbek kozott a fuvosokra es harmonikara alapozott sramlizene, a heged?vel, sipokkal jatszott ir kocsmazene, a sokszor bendzsoval, femgitarral jatszott country, a tangoharmonikas zydeco es cajun.

Egyszemelyes zenekar [ szerkesztes ]

F?leg utcazeneszek m?velik. Az egyetlen szemely egyidej?leg tobb hangszeren jatszik. Hatan labbal m?kodtethet? dob, annak tetejen sokszor masik labbal m?kodtethet? cintanyer van. Az el?ado nyakaban kez nelkul elerhet? szajharmonika, kezeben gitar, a lehet?segeknek csak az utcazenesz hangszeres tudasa, fantaziaja es teherbiro kepessege szab hatart.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Brockhaus Riemann zenei lexikon III. (O?Z). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zenem?kiado. 1985. ISBN 9633305723  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Nezd meg a zenekar cimszot a Wikiszotarban !