| ?
|
Egyetlen buszkesegem az a meresz es faradhatatlan probalkozas, hogy a gitar titokzatos szepseget megmutassam, es szamara a vilag szeretetet nyerjem meg.
|
”
|
?
Andres Segovia
oneletrajza, 1967
|
A
gitar
(nemzetkozi szo a
spanyol
guitarra
-bol, ez pedig ?
arab
kozvetitessel ? a
gorog
kithara
bol) a
huros hangszerek
, ezen belul a
penget?s hangszerek
csoportjaba tartozo
hangszer
. Megszolaltatasa
penget?vel
, illetve ujjal tortenik. Altalaban hat hurja van, ezek hangolasa E-A-d-g-h-e'. Mint lathatjuk, a hurok nagy resze
kvart
tavolsagra van egymastol, kivetel a g-h, ez nagyterc; igy a gitaros tobb mint harom
oktav
hangterjedelem folott rendelkezik.
[1]
A gitar kivitele szerint lehet klasszikus, akusztikus, elektromos vagy elektro-akusztikus. A gitar napjainkra hihetetlen nepszer?segre tett szert. Szinte minden zenei stilusban kepviselteti magat valamilyen formaban. Ez leginkabb sokoldalusaganak koszonhet?, hiszen az egyes gitarok tipusuktol es zenei stilustol fugg?en betolthetnek szolista szerepet, de megalljak helyuket a ritmusszekcioban is. Gitaron eppugy el?adhatok klasszikus darabok, mint napjaink modern
popzenei
, s?t a
rock
peldaul elkepzelhetetlen lenne e hangszer nelkul.
A gitarkeszites ? bar napjainkban mar tomeggyartasrol beszelunk ? meg?rizte a kezm?ves hangszerkeszit?k hagyomanyait. A gitarok fejl?dese napjainkban is tart, koszonhet?en annak, hogy a zeneszek es mernokok egymassal karoltve aknazzak ki a hangszer felepiteseben rejl? lehet?segeket. Jo pelda erre az elektromos gitarok megjeleneseben uttor? szerepet vallalo
Leo Fender
, aki radiomernoki tudasat kamatoztatva vett reszt a magneses
hangszed?
kifejleszteseben, illetve a zenesz
Les Paul
, aki sajat zenei elvarasainak megfelel?en alakitotta ki hangszeret.
[2]
A szo szoros ertelmeben vett gitarok valamikor a
15. szazad
utan jelentek meg, de termeszetesen joval korabban ? mar az
okorban
is ? leteztek a gitarhoz hasonlo, vagy arra emlekeztet? huros, penget?s hangszerek. A zavaros hangszerelnevezesek es hianyos tortenelmi adatok azonban nehezitik az ennel regebbi ismeretek rendszerezeset.
A legregebbi fennmaradt gitar egy
1590
tajarol szarmazo ot hangra hangolt, hangonkent dupla hurozassal ellatott hangszer, mely jelenleg a gy?jt?
Robert Spencer
tulajdonaban all. A gitar teste keskeny, hatlapja eredetileg lapos volt. A nyakat valamikor a tortenelem soran levagtak, a hangszer restauratora utolag egy feltetelezett hosszusagu nyakat illesztett a helyere, melyen 10 erint?s
fogolap
talalhato. Ez a hangszer feltetelezhet?en az els? rank maradt gitarnak nevezhet? hangszer, felepiteseben es disziteseben azonban rendkivul hasonlit egy
1581
-b?l szarmazo
portugal
?gitarra”, melyet egy bizonyos
Belchior Dias
keszitett es jelenleg a
londoni
Royal College of Music
gy?jtemenyeben talalhato.
[2]
A zeneszeret? gazdagokra jellemz? modon a gitarok kezdetben rendkivul diszes hangszertesttel rendelkeztek. A hanglyuk helyet peldaul rozettas fafaragasok toltottek be, a tet?n es a hatlapon pedig diszes festesek, faragasok, intarziak, bizonyos esetekben
femb?l
keszult motivumok kaptak helyet.
A hangszer mereteinek, hangolasanak szabvanyosodasa csak a
16. szazadtol
indult meg, a nyomtatasban terjed? tabulaturak koraban. Ekkoriban a gitar negy ?korusos” volt, leggyakrabban harom dupla es egy szimpla hurral volt felszerelve. A hangolas legtobbszor a tenor
lant
kozeps? negy hurjat kovette, vagyis
c ? f ? a ? d'
volt. A szazad vege fele meg egy melyebb hurpart kapott, es szokassa valt az osszes hurt egy hanggal foljebb hangolni. Ekkor alakult ki a napjainkban is hasznalatos hangolas, hiszen az ot hur hangmagassaga megegyezett a mai klasszikus hangolas fels? ot hurjaval, azaz:
A ? d ? g ? h ? e'
. A
18. szazad
kozepen kezd?dott meg ? el?szor
Spanyolorszagban
? a hangszer hatodik hurparral torten? kiegeszitese. A legmelyebb hur a mely
E
hangra lett hangolva. A szazad veget?l kezdett elterjedni a dupla hurok helyett a szimpla hurozas. Ekkor jelentek meg a gitarra kevesse hasonlito, inkabb a
harfara
emlekeztet? lyragitarok, melyek mar tobbnyire hat hurral keszultek, de el?fordultak tobb, akar kilenchuros, vagy hat dupla hurral rendelkez? valtozatok is.
A
19. szazad
kozepe tajan
Antonio de Torres
sevillai
hangszerkeszit? megnovelte a hangszer mereteit, tokeletesitette konstrukciojat, es az altala kifejlesztett gitartipus valt altalanossa. A femhuros, ma
akusztikus gitar
nak vagy
folkgitarnak
nevezett hangszer a 19. szazad veget?l kezdve, a domboru tetej?
archtop
gitar a
20. szazad
elejen, az
elektromos gitar
az
1950-es evekben
alakult ki.
megjegyzes
A gitarok tortenetevel reszletesen a
klasszikus gitar
szocikk foglalkozik.
A hangszer felepitese
[
szerkesztes
]
Egy klasszikus es egy elektromos gitar reszei
Sokfele formaju, hurozasu, m?kodesi elv? gitar letezik, de valtozatossaguk ellenere bizonyos vonasaikban megegyeznek. A gitar minden esetben rendelkezik egy hangszertesttel, valamint egy ebb?l kiindulo
nyakkal
aminek vegen a hangszer
feje
talalhato a hangolokulcsokkal. A gitar
hurjai
a
nyereg
es a
hurlab
kozott feszulnek, kozel a nyakon vegighuzodo
fogolaphoz
, melyen
erint?k
sorakoznak.
Egy klasszikus, egy femhuros akusztikus es egy elektromos gitar feje
A gitar feje a nyak vegen talalhato, a hangolokulcsoknak es a hurvezet? nyeregnek ad helyet. A
hurok
a nyergen athaladva csavarodnak ra a kulcsokra, melyek segitsegevel szabalyozhato az egyes hurok feszessege, igy a megpengetett
hang magassaga
. A hangolokulcsok tipusa es elrendezese a gitar fajtajatol fugg?en kulonbozhet. A hangolokulcsok elrendezeset illet?en beszelhetunk
szimmetrikus
(peldaul a klasszikus, akusztikus gitarok tobbsege), es aszimmetrikus elrendezesr?l, attol fugg?en, hogy a fejnek melyik oldalan hany-hany hangolokulcs talalhato. Az altalanos elrendezes (hathuros gitar eseten) a 3+3-as, ahol mindket oldalon 3-3 kulcs talalhato.
Elektromos gitarok
es elektromos basszusgitaroknal gyakrabban alkalmaznak aszimmetrikus elrendezest, amikor peldaul minden kulcs egy oldalra kerul, vagy ritkabb esetben el?fordulnak 5+1-es valtozatok is. A fej iranya lehet a nyakhoz kepest dontott, vagy egyenes. Egyenes fej eseteben altalaban szukseg van hurvezet? alkalmazasara, hogy a hurok egyenletes nyomast fejtsenek ki a fels? nyeregre. A fej megdontesevel ez a problema kikuszobolhet?, ezen kivul konnyebbe valik a nyakmerevit? palcan torten? allitas is, abban az esetben, ha az allito csavar a nyak tetejen talalhato.
Egyenes es dontott fej
A fels? nyereg a gitarnyak es a fej talalkozasanal talalhato. Elhelyezese ? a
hurlabbal
egyetemben ? a gitar skalahosszusagat
(menzura)
hatarozza meg. Feladata, hogy stabilan egyenl? tavolsagra tartsa egymastol a hurokat, illetve hatassal van a hurok es a
fogolap
tavolsagara is.
A nyereg
anyaga
sokfele lehet, es hangzas szempontjabol f?leg az ures
hurok
tonusara van hatassal. A tartossag es merevseg erdekeben altalaban valamilyen kemeny anyagbol keszulnek. Egy id?ben nepszer? volt a
csont
, mely bar inkonzisztens (a hurok, vagy az egyes hangok maskepp szolalhatnak meg rajta), megis kulonleges rezonanciaval gazdagitjak a
hangszer
megszolalasat. Fenyes hangja miatt sokat hasznalt anyag volt meg a
rez
, de tulsagosan igenybe vette a hurokat, es id?vel hajlamos volt elgorbulni. Napjainkban f?leg
grafitot
vagy valamilyen szintetikus anyagot hasznalnak, melyek csokkentik a nyereg es a hurok kozotti
surlodast
, megis er?sek. Vannak specialis mechanikai megoldasok is, peldaul csapagyas, vagy gorg?s nyergek, melyeket f?leg elektromos gitarokon alkalmaznak.
A gitar nyakanak hangszerjatekos szempontjabol legfontosabb funkcioja, hogy rajta talalhato a
fogolap
, aminek segitsegevel az egyes hangok megszolaltathatoak. A nyak ? kialakitasat tekintve ? sok valtozo parameterrel rendelkezik, melyek mindegyike hatassal van a rajta torten? jatekra, vagy akar a megszolaltatott hang kitartasara, hangszinere is. Utobbi tulajdonsagok f?leg a hasznalt faanyag tipusatol, illetve a nyak testhez torten? rogzitesi modjatol fuggenek (lasd
lejjebb
).
Gitarnyak keszitesere olyan faanyagot hasznalnak, melynek jo a hasznalat kozbeni stabilitasa, tehat sem a hurok feszit?ereje, sem az id? mulasa, az anyag oregedese, a klimatikus valtozasok nem okoznak benne maradando alakvaltozast. Legalkalmasabb anyagok a
cedrela
, a
mahagonifelek
, a
javorfa
. A deformacio megel?zese szempontjabol fontos, hogy a faanyag rostlefutasa hibatlan, a nyak hossztengelyevel parhuzamos legyen. A nyak hurok fel?li sikjat borito, az erint?knek helyet ado fogolap anyaga a legkemenyebb fak kozul kerul ki,
ebenfa
vagy
paliszander
(rozsafa). Egyeb esetekben kulonleges, kemeny lakkreteg vedi a hurok, a kormok koptato hatasatol.
A gitar hurjainak feszitettsege miatt a viszonylag vekony es hosszu nyak komoly statikai igenybevetelnek van kiteve. A klasszikus gitar hurjai kb. 40 kilogramm sulynak megfelel?, a femhuros gitaroke majdnem ketszer ennyi, a 12 huros gitaroke 100 kilogramm koruli terhelest kepviselnek. Ez az er? a nyakat arra keszteti, hogy
ijszer?en
meggorbuljon. A klasszikus gitar nyaka viszonylag vastag, a m?anyag hurok huzoereje kisebb, igy rendszerint a faanyag onmagaban, meger?sites nelkul kepes ezt az igenybevetelt elviselni. Ezzel szemben a femhuros gitarok feszitettsege nagyobb, ugyanakkor hagyomanyosan sz?kebb hurkiosztassal, karcsubb nyakkal keszulnek, emiatt a hurok terheleset itt valahogyan ellensulyozni kell. Erre szolgal a nyakmerevit? palca.
A nyakmerevit? palca egy enyhen ives femrud, mely a hangszer nyakanak belsejeben fut vegig. Feszessegenek allitasaval a hurok deformalo hatasaval ellentetes hatast lehet elerni, igy befolyasolhato a nyak hosszanti gorbulete. A nyakmerevit? palca allitasara szolgalo csavar vagy a nyak es a fej talalkozasi pontjanal van egy kis m?anyag fedel alatt, vagy a nyak masik vegen, a testhez valo csatlakozasnal. Ez utobbi esetben akusztikus gitaroknal a hanglyukon benyulva lehet azt allitani, tomor test? gitarok eseten viszont legtobbszor csak a nyak lecsavarozasaval lehet hozzaferni.
Fontos tudni, hogy a nyakmerevit? palca a nyak idealis gorbuletenek beallitasara szolgal, nem pedig arra, hogy a ?nyomast”, vagyis a huroknak a fogolaptol valo tavolsagat allitsuk vele. Ez utobbit mindig a hurlab magassaganak valtoztatasaval kell szabalyozni.
A merevit?palca elhelyezkedese a nyakban
A nyak fontos meretei
A nyakra jellemz? fontos tulajdonsag a ket vegen mert vastagsaga es szelessege, illetve a fogolap gorbulete, vagy
radiusza
. A radiusz (az abran
r
) ertelemszer?en a hasznalt koriv sugarat adja meg millimeterben (amerikai mertekrendszerben
inchben
szokas megadni). A
klasszikus gitarok
fogolapja szinte mindig sik, az ivelt profil els?sorban a femhuros gitarokra jellemz?. A nagyobb gorbulet f?leg az
akkordjatekhoz
valo, hiszen jobban illeszkedik a gitaros termeszetes keztartasahoz, igy az akkordfogasok ? ahol egyszerre tobb
ujjat
is hasznalunk ? kenyelmesebbek, mint az egyenes fogolapok eseteben. A laposabb erint?lap dallamjatekhoz, hajlitasokhoz el?nyos. Bizonyos gitaroknal a fogolap radiusza valtozik: a nyeregt?l a magasabb fekvesek iranyaba a nyak ellaposodik. A fogolap vastagsaga
(h
1
, h
2
)
a hurok fogolaphoz kepest megadott magassagara, a ket vegen merhet? szelesseg
(w
1
, w
2
)
pedig a hurok szettartasara van hatassal.
Nyakrogzitesi modszerek
[
szerkesztes
]
A gitarnyak hangszertesthez rogzitesere alapvet?en harom modszert alkalmaznak:
Testen athalado nyak
[
szerkesztes
]
Csavarozott nyakrogzites
A nyak faanyaga vegighuzodik a gitar tomor testen, igy a hurok mindket vege ugyanahhoz a fahoz van rogzitve. Rendkivul stabil es tartos megoldas, ezen felul lehet?seget biztosit mely bevagasok letrehozasara. Az ilyen gitarok hangkitartasa hosszu, rendkivul jo mely- es magasatvitellel rendelkeznek. A modszer hatranya, hogy a nyak eltavolitasa nem lehetseges, igy a karbantartas rendkivul nehezkes, valamint a gyartasi koltsegek is magasabbra rugnak.
A csavarozott (vagy
bolt-on
) nyak f?leg az
elektromos gitarok
eseteben hasznalatos, hiszen mar az els? modellek ? a
Fender Broadcaster vagy Telecaster
? is ilyen megoldassal keszultek, a tomeggyartas megkonnyitese vegett. A modszer el?nye az olcso gyartason tul peldaul az egyszer? karbantartas is, hiszen a nyak konnyen cserelhet?. Hatranya, hogy a rogzitesi ponton stabilitasi okokbol vastagabb a nyak, igy megneheziti a magas fekvesekhez torten? hozzaferest. Ezenkivul az ilyen nyakak mely- es magasatvitele is gyengebb, mint a testen atmen? nyake.
A csavarozas mellett a masik gyakran hasznalt rogzitesi modszer, mikor a gitartestbe marnak egy melyedest, melybe millimeteres pontossaggal illeszkedik a nyak vege. A ket elemet ezutan tartosan osszeragasztjak. A modszer stabil nyakat eredmenyez, mely a testen atmen? megoldashoz hasonloan jo hangkitartast eredmenyez, es az illesztes jo kialakitasa eseten a magas fekvesekhez is jo hozzaferest biztosit, viszont a karbantartas itt sem egy egyszer? feladat.
Egy tomortest? elektromos gitar ?lecsupaszitott” teste
A hangszertest a gitarnak az a resze, mely a leginkabb elter? az egyes gitarfajtaknal. Az egyes valtozatok szocikkeiben reszletesen is targyaljuk a test felepiteset, igy ebben a szakaszban csak a legfontosabb tulajdonsagok, illetve a fajtankenti kulonbsegek kerulnek megemlitesre.
A leghagyomanyosabb gitartest a klasszikus, akusztikus gitarokra jellemz?. Ez a rezg?test, mely a tet?-, hat- es az
oldallapokbol
all ossze. Az ezeken a feluleteken, els?sorban a tet?n letrejov? hajlitasi hullamok sugarozzak a terbe a gitar hangjat. Bels? terfogata uregrezonatorkent m?kodik, melynek nyilasat a tet?n lev? kerek hanglyuk alkotja, ez szinten reszt vesz a gitarhang megformalasaban.
Egy masik megoldas femb?l keszult rezonator alkalmazasa, amely a nevet visel?
rezonatoros gitaroknal
hasznalatos. A lenyege, hogy a hurok egy vagy tobb, femb?l keszult tanyert hoznak rezgesbe, melyek rendkivul erdekes, femes hangszint adnak a hangszernek.
Az elektromos
hangszed?vel
ellatott gitarok teste lehet tomor
(solidbody)
vagy feltomor
(semi-solidbody)
. Utobbi eseteben a hangkepzesben sokkal inkabb reszt vesz maga a hangszertest is, mint a teljesen tomor test? gitarok eseteben.
Hurok egy elektromos gitaron
Hurok a hurlabnal
A gitar hurjainak rezgetesevel erjuk el, hogy a hangszer megszolaljon. A gitarhurok fizikai
rezgese
alapvet?en ketfele modon kelthet hanghatast: tisztan akusztikus, vagy
elektromos
er?sitessel. Az akusztikus modszert alkalmazo gitaroknal is tobbfele modszer lehetseges. A klasszikus es folkgitaroknal a fabol keszult rezg?test bonyolult kialakitasa vegzi a tisztan akusztikai hanger? novelest, mig peldaul a
rezonatoros gitaroknal
egy femb?l keszult alkatresz, az ugynevezett rezonator veszi at a hurok rezgeset.
Az
elektromos gitarok
eseteben egy
elektromagnesesseg
elven alapulo eszkoz, az ugynevezett
hangszed?
segitsegevel tortenik a hurok rezgesenek elektromos jelle alakitasa. A hangszed?knek rengeteg fajtaja letezik, mind mas es mas tulajdonsagokkal, igy az egyes tipusok kozott jelent?s hangszin- es hanger?beli kulonbsegek vannak. Az elektromagneses hangszed?k ket tipusuak lehetnek: egytekercsesek
(single-coil)
, illetve ikertekercsesek
(humbucker)
. El?bbi fenyesebb hanggal rendelkezik, de az egyetlen tekercseles miatt hajlamos a gerjedesre. Az ikertekercses hangszed?knel ez a problema mar nem all fenn.
A gitar hurjai ? a jatek kozbeni elhelyezkedest veve ? fentr?l lefele haladva egyre vekonyabbak. Gitarhurnak regen belhurokat vagy selyemhurokat hasznaltak. Napjainkban az akusztikus gitarok hurjai femb?l, a klasszikusei m?anyagbol, illetve femszallal befont m?anyagbol vannak. Az elektromos es basszusgitarok tobbsegen acelhurok vannak, mivel a dinamikus hangszed?k csak ezeket erzekelik. Leteznek balkezes gitarok balkezes gitarosok szamara.
A gitar alapvet? hangolasa
E-A-d-g-h-e'
. Ebben az esetben az els? tizenket erint? az alabbi hangokat jelenti:
e|--F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E---|
h|--C---C#--D---D#--E---F---F#--G---G#--A---A#--H---|
G|--G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E---F---F#--G---|
D|--D#--E---F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---|
A|--A#--H---C---C#--D---D#--E---F---F#--G---G#--A---|
E|--F---F#--G---G#--A---A#--H---C---C#--D---D#--E---|
0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. erint?
A kulonfele zenei stilusokban sok ett?l elter? hangolast alkalmaznak. Az alabbi tablazatban lathato nehany pelda a gyakoribbak kozul.
| E-A-d-
f#
-h-e'
|
a
reneszansz
lanttal azonos hangolas
|
| D
-A-d-g-
a
-
d'
|
a
kelta
zeneben hasznalatos hangolas
|
| D
-
G
-d-g-h-
d'
|
blues
stilusban es slide-gitarral
|
| D
-A-d-
f#
-
a
-
d'
|
blues es folk stilusban
|
| E-
H
-
e
-
g#
-h-e'
|
az el?z? hangolas egy hanggal feljebb
|
| C
-
G
-
c
-g-
c'
-e'
|
country blues es modern akusztikus hangolas
|
| D
-A-d-g-h-e'
|
klasszikus, folk, metal es alternativ zenei stilusokban
|
| E-A-d-g-
c'
-
f'
|
tiszta kvart hangolas, a negyedik es otodik hur kozott is kvart a hangtavolsag
|
| C
-
G
-d-
a
-
e'
-
h'
|
tiszta kvint hangolas, mint a
mandolin
vagy a
heged?
hangolasa
|
| C
-
G
-d-
a
-
e'
-
g'
|
Robert Fripp
altal kidolgozott uj hangolas
|
-
Akusztikus gitar
-
Elektromos gitar
-
Elektromos basszusgitar
-
Akusztikus basszusgitar
Akusztikus gitarok
[
szerkesztes
]
A gitarok kozul az akusztikus gitarok jelentek meg a legkorabban, hiszen a hagyomanyos ertelemben vett akusztikus hangszer nem tartalmaz semmilyen
elektronikat
. Az akusztikus gitarok legfontosabb tulajdonsaga, hogy a hangkepzesben csak az ureges
rezg?test
vesz reszt (kivetel az elektro-akusztikus hangszerek). Mara az akusztikus gitarokat is tobb csoportba soroljuk: a legregebbi hagyomanyokkal rendelkez? akusztikus gitar nem mas, mint a
klasszikus gitar
, melynek jellemz?i a klasszikus, nyolcas alaku hangszertest, a kerek hanglyuk, es a modern akusztikus gitaroknal szelesebb nyak.
Az akusztikus gitarok felepitesuket tekintve lehetnek sik vagy domboru fedlaposak. A sik fedlappal rendelkez? hangszerek a hagyomanyosak, igy keszulnek mind a klasszikus nylonhuros, mind pedig a femhuros folkgitarok. A domboru fedlap kes?bb terjedt el, tervezesekor a hanger? novelese volt a cel.
Egy olyan gitartipus, ahol a pengetett hang megszolaltatasa egy elektromos eszkoz, a
hangszed?
segitsegevel tortenik. Az elektromos gitar feltalalasa, azaz mar az
1950-es evek
eleje ota szinte minden
konny?zenei egyuttes
elengedhetetlen hangszere. Elterjedese nagyban hozzajarult a
rockkultura
kialakulasahoz, igy napjainkra az egyik legnepszer?bb hangszerre valt. Megjeleneset kovet?en indult el az a mozgalom, aminek koszonhet?en a zenekritikusok egyre komolyabban vettek a ?konny?” zenet, es felfigyeltek ra, hogy a
klasszikus zene
korszaka utan is letrehozhatoak maradando ertek? zenem?vek. Mara az elektromos gitar betort szinte minden m?fajba ? atlepve a
rock
hatarain, megjelenik a
popzenet?l
egesz a
dzsesszig
szinte mindenutt.
A basszusgitar egyarant lehet akusztikus es elektromos hangszed?vel szerelt. Az akusztikus modellek kuls?leg hasonlitanak a klasszikus akusztikus gitarra, mig az elektromos basszusgitarok az elektromos szologitarra emlekeztetnek azzal a kulonbseggel, hogy hosszabb nyakkal, kevesebb es vastagabb hurokkal rendelkeznek. A basszusgitarok hangolasa megegyezik a hagyomanyos gitarokeval, de egy
oktavval
melyebb. A basszusgitar az
1950-es evekben
valtotta fel a
nagyb?g?t
. A legtobb m?fajban a ritmusszekciohoz tartozik, de a
dzsessz
es
funk
stilusokban szolozasra is hasznaljak. Meghatarozo szerepe miatt az elektromos gitarokhoz hasonloan szinte az osszes konny?zenei m?faj elengedhetetlen szerepl?je.
Kulonleges gitarok
[
szerkesztes
]
-
Steelgitar
-
Lap steel gitar
-
Rezonatoros gitar
Brazil nepzene rezonatoros gitarral, Recife
A rezonatoros gitar testformajat tekintve leginkabb egy
akusztikus gitarhoz
hasonlit. Lenyege, hogy a rezg?testben femb?l keszult ugynevezett rezonatort alkalmaznak a
hangszer
hangerejenek novelesere. Az ilyen gitarok megjelenese az
1920-as evekre
tehet?, amikor a gitarosoknak mar nem volt elegend? az akusztikus gitarok rezg?teste altal lehet?ve tett hanger?, mivel az egyuttesben jatszo tobbi hangszer elnyomta a gitarhangot.
A Warr-gitar egy 10, 12, 15 vagy ritkan tobb huros erint?gitar.
Mark Warr
, f?leg gitar, illetve mas huros hangszerek keszitesevel foglalkozo m?vesz fejlesztette ki. Lenyege, hogy pengetes helyett csak a hurok erintesevel, finom utogetessel szolaltatjuk meg az egyes hangokat. A rajta valo jatekhoz csak egy ujjra van szukseg egy hang megszolaltatasahoz ? szemben a hagyomanyos gitarral, ahol kett?re: egy ujj a hang lefogasahoz, egy pedig a hur pengetesehez. Igy a ket kez minden ujjat egyszerre lehet hasznalni jatekkor. Ez lehet?ve teszi tobb mint egy
szolam
jatszasat egyidej?leg, vagy lehet?seget ad arra, hogy megosszuk a jatekot a ket
kez
ujjai kozott.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Gitar Egyetem -Ingyenes gitar leckek es gitartanfolyam (magyar)
(magyarul)
- A gitarepitesr?l
(angolul)
- A gitaroktatasrol (tobb nez?pont!)
(magyarul)
- Gitarakkordok, gitarakkord-tablazat (magyar)
(magyarul)
- gitartab.hu - Gitartabok, -akkordok (magyar)
(magyarul)
- GitarKotta.com - Gitartabok, gitar kottak (magyar)
(magyarul)
- tabizer.com - Gitartabok, -akkordok (nemzetkozi)
(angolul)
- Gitarakkordok
(angolul)
- Guitar.ch
- Gitarozz.hu
- Leckek, interjuk, ajanlok
- Gitarhangtechnika.hu
Archivalva
2013. augusztus 25-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- Gitaros.hu
- Leckek, segedletek
- Gitarrevu
Archivalva
2008. december 16-i
datummal a
Wayback Machine
-ben - Gitartesztek, velemenyek
- Gitarvilag.hu
- Gitaros interjuk, tesztek, bemutatok, ajanlok
- Guitar Freak
- Gitaros hirek, leckek, ajanlok
- Magyar es kulfoldi gitarkotta-gy?jtemeny