Zongora
Steinway hangversenyzongora (D-274)
Mas nyelveken
angolul , spanyolul : piano nemetul : Klavier olaszul : pianoforte
Besorolas
Polifon Billenty?s hangszerek
Sachs?Hornbostel-fele osztalyozas	314.122-4-8
Feltalalo	Bartolomeo Cristofori
Feltalalas ideje	1720
Rokon hangszerek	csembalo , klavikord
Hangminta
Hangszerjatekos	zongorista
Hangterjedelem
A Wikimedia Commons tartalmaz Zongora temaju mediaallomanyokat.

A zongora billenty?s, polifon huros hangszer . Billenty?sorral osszekottetesben allo, kis kalapacsokkal megutott, hangszekrenyben kifeszitett femhurok adjak a zenei hangot. Hangkepzese mechanikus, alapszint? kezelese a tobbi hangszerhez kepest egyszer?, viszonylag konnyen es gyorsan elsajatithato. Nepszer?segenek oka az is, hogy egy jatekos tobb szolamot kepes egyidej?leg megszolaltatni rajta, igy zenekari vagy korusm?veket , de akar operakat is konnyen el?adhatunk segitsegevel. Ilyen szempontbol a zeneszerz?k es karmesterek fontos segedeszkoze. Ugyanakkor hangolasanak szuksegszer?en kompromisszumos mivolta ^[1] nem mindig teszi lehet?ve a tiszta intonaciot . Sokan ezert nem is tekintettek teljes ertek? hangszernek, peldaul Kodaly Zoltan sem.

Elnevezese [ szerkesztes ]

A zongora szot Barczafalvi Szabo Davidnak koszonhetjuk, aki a nyelvujitas koraban szamtalan uj magyar szot gondolt ki. Nem vette at az idegen nyelvekb?l az effajta hangszerek megjelolesere hasznalt szot, hanem ujat hozott letre. Az ? koraban a zongorafele hangszerek neve kulfoldon clavecin (klav-szen), epinette , cembalo ( csembalo ), pianoforte , fortepiano , Klavier es Spinet volt, amely szavak vagy a hangszer egyik jellegzetes alkotoreszet emeltek ki, mint peldaul a billenty?zetet (claves), a hurt megszolaltato tusket (epinette), vagy a kalapacsos zongoranal a jatek lehet?seget: er?sen-gyengen (forte-piano). Ezzel szemben Barczafalvi Szabo David a zeneszerszam hangzasabol indult ki, es a zeng, zsong szobol (esetleg a zong, zonog tajszobol), valamint feltehet?en az orgona (esetleg tambora ) szo egyuttes hangzasa alapjan faragta a zongora szot (lasd meg: szoosszerantas ). Ez a szo is, mint minden ujitas, lassan ment at a kozhasznalatba, el?szor 1787-ben jelent meg nyomtatasban es 1830-tol hasznaltak inkabb a tobbi helyett. ^{[2] [3]}

Kialakulasa [ szerkesztes ]

A zongora el?dei azok a hangszerek, ahol a hurok billenty? segitsegevel szolalnak meg, pengetessel vagy utessel. A zongora egyik eredetet az okorban mar ismert szerszamban, a monochordban kereshetjuk, amely egy rezonatortest felett kifeszitett hurbol allt, amely hurt egy mozgathato ekkel rovidebb, hosszabb hangzo reszre lehetett osztani. A kozepkorban a monochord inkabb tudomanyos hangmagassagmer? eszkoz volt, hangszerre akkor lett, amikor a rezonatortest fole tobb hurt feszitettek ki, es szolaltattak meg ezeket akar penget?vel (ujj, plectron , plektrum ), akar utoget?vel (kalapacs). Igy keletkeztek a cimbalmok , harfak , lantok ?sei. Az a gondolat, hogy a kifeszitett hurok sorat egy gepezet ? a billenty?zet ? segitsegevel szolaltassak meg, csak azutan olthetett testet, hogy az orgona billenty?zete megallapodott format kapott, tehat a 18. szazad utan.

Klavikord , csembalo , spinet, virginal [ szerkesztes ]

A zongora kozvetlen el?djenek tekinthet? a klavikord. Az asztalra helyezhet?, teglatest alaku rezonatortest a keresztben kifeszitett (rendszerint kett?s) hurokat a billenty?zettel osszekottetesben allo erint?k (ugynevezett tangentek ) szolaltattak meg ugy, hogy azokat megutottek. M?kodesi elve elter a csembalo tipusu rendszerekt?l (csembalo, spinet, virginal ), ahol a kifeszitett hurokat billenty?zet kozbeiktatasaval, de pengetessel hoztak rezgesbe.

B?vebben: klavikord

B?vebben: csembalo

Zongora [ szerkesztes ]

A spinet - es csembalokeszit? Bartolomeo Cristofori keszitette 1709 -ben az els? olyan csembalot, amely hanger?kulonbsegek megszolaltatasara is kepes. Ez az uj szerkezet (cembalo con piano e forte = hangos es halk hangu csembalo) a hurokat nem pengetessel, hanem kalapacsokkal, a hurok alulrol felfele valo megutesevel szolaltatja meg. Ezt a hangszert tovabbra is csembalonak hivtak, a ?pianoforte” elnevezes, amelyet joval kes?bb ?piano”-ra roviditettek, csak 1732 -ben jelent meg. A billenty?zet es a kalapacs osszekapcsolasa akkoriban hangszeresz korokben a kor nagy kerdese volt. Cristoforival szinte egy id?ben Jean Marius parizsi csembalokeszit?, Nemetorszagban pedig Gottlieb Schroter orgonaepit? es zeneszerz? is megkisereltek, hogy ilyen jelleg? hangszereket keszitsenek, de talalmanyaik Cristoforieval szemben alulmaradtak.

Cristofori zongoraja ugyanazokbol az alkatreszekb?l allt, amelyek a hangszerre ma is jellemz?ek. Kalapacsainak sorat kulon kalapacslecben helyezte el. A kalapacs feje nem fabol volt, hanem gongyolt pergamenb?l, amelynek a hurt ut? reszet b?rrel ragasztotta at. Minden egyes billenty?hoz kulon hangfogot rendelt, amely a billenty? elengedesekor rafekudt a hurra, es megakadalyozta annak tovabbi rezgeset. Mozgo kapcsolom? biztositotta, hogy a kalapacs a hur megutese utan visszaessen eredeti helyere.

A Cristofori altal keszitett uj, zongora jelleg? hangszert 1711 -ben a Velenceben megjelent ?Giornale dei letterati d'Italia” -ban Scipione Maffei irta le el?szor reszletesen, majd ezt nemet forditasban Mattheson szerkeszteseben megjelen? ? Critica musica ” 1725 -os evfolyamaban is kozoltek. Ennek azert van jelent?sege, mivel Cristofori csak keves zongorat keszitett, es ennek a leirasnak az alapjan indult el Europa-szerte a zongoragyartas.

A kor elismert orgonakeszit?je, Gottfried Silbermann (1683?1753) Freibergben is epitett zongorakat Cristofori talalmanyanak tovabbfejlesztesevel, ezzel egyid?ben unokaoccse, Hans Andreas Silbermann (1712?1783) Strassbourgban szerzett hirnevet jo min?seg? zongoraival. Mindket Silbermann csembaloformaju zongorakat keszitett, ezzel szemben Ernst Friederici (1712?1779) nemet orgonakeszit? 1745 -ben allo formatumu zongorakkal t?nt fel. Ugyancsak ? volt az, aki a klavikord formajat atvette, es zongoraszerkezettel hozta kapcsolatba, valamint els?nek mutatott be ?asztalformaju” zongorakat.

Londonban John Broadwood (1732?1812) keszitett kivalo hangszereket. Parizsban Sebastian Erard is jelent?s ujitasokat hozott a mechanika tovabbfejlesztesevel, amely mar lehet?ve tette a gyors ismetleseket is (double echappement) .

Hans Andreas Silbermann novendeke, az augsburgi zongorakeszit? Hans Andreas Stein (1728?1792), a billenty?t es kalapacsot kozvetlenul kototte ossze, ezzel uj rendszer jott letre. Az ? rendszere szerint dolgoztak gyermekei, Andreas (1776?1842) es Nanette, akik m?helyuket Becsbe helyeztek at. Nanette es a szinten hangszeresz Andreas Streicher (1761?1833) hazassaga utan m?helyuk europai hir? lett.

A magyar hangszerkeszit?k kozul kiemelked? Beregszaszy Lajos (1817?1891) munkassaga, aki a hangzas min?seget az ugynevezett ? csellohangfenekkel ” es a ? hajlitott hangfenekkel ” javitotta. (Az utobbit, a systeme Beregszaszy t a Bosendorfer cegnek adta el). Jelent?s talalmanya a kalapacs-billenty? kapcsolat konnyitese is.

Bach ket fia, Carl Philipp Emanuel es Johann Christian kezdte el nepszer?siteni az uj hangszert. C. Ph. E. Bach 1762 -ben megirta els? zongorakompoziciojat, ezzel is bizonyitva, hogy az uj hangszer felveszi a versenyt a klavikorddal . Johann Christian szerint a pianoforte a brilians el?adasmod uj eszkoze. A hangszer megiteleseben oriasi jelent?sege volt annak, hogy Johann Christian Bach 1768 -ban felajanlott egy nyilvanos koncertet Londonban, ami peldatlan esemenynek szamitott. Valoszin?leg ett?l az esemenyt?l szamitjak a zongorakoncertek kezdetet, amelyek rovid id? alatt szeles korben elterjedtek az europai nagyvarosokban.

Az akkoriban korszer?nek szamito hangszerek nem voltak eleg hangosak ahhoz, hogy hangjukkal betoltsenek egy nagyobb teret. El?szor a zongoraversenyek garantaltak a hangszer teljes ertek? szinpadi jelenletet es bizonyitottak a jatekos kepessegeit. Johann Christian 35 ilyen m?vet komponalt, az utolso nehanyat ? Mozarthoz hasonloan ? a zongora mell?l vezenyelte . A zongora interpretaciok a koncerttermek helyett megis inkabb a szalonokban terjedtek el.

Haydn es Mozart gyorsan megbaratkoztak a zongoraval. A zeneszerz?, zongorista es hangszerkeszit? Muzio Clementi volt az els?, aki atfogo tanulmanyt irt a zongorajatek elsajatitasaval kapcsolatban.

A csembaloval szemben a zongora megnovelte a dinamikai lehet?segeket, tovabba a klaviatura also es fels? tartomanyanak kib?vitese is uj kifejez? eszkozt adott a zeneszerz?k kezebe. A pedal hasznalataval tovabbi szineket csalhattak ki a hangszerb?l, mig az 1784 -ben megjelent una corda pedal egy ujabb szint tett lehet?ve.

A dinamika gazdagabba valt (peldaul Schubert mar hasznalt ppp (pianississimo = nagyon-nagyon halk) es fff (fortississimo = nagyon-nagyon er?s) el?adasi jeleket 1826 -ban). A dinamika also es fels? hatarainak szetfeszulese eredmenyekeppen 1802 -ben Loud elkeszitette az els? olyan hangszert, ahol a hurozat atlos iranyban volt elhelyezve (kereszthuros). 1815 -ben Broadwood kiprobalta az ontvenykeretet (pancelt?ke).

1822 -ben Sebastien Erard bemutatott egy uj rendszer? mechanikat (kett?s kivalto angol mechanika) es megvastagitotta a hangszer hurjait. 1826 -ban Pape a kalapacs fejenek b?rozeset filccel valtotta fel, majd 1842 -ben a klaviatura meretet nyolc oktavra b?vitette (osszehasonlitva a hat es fel oktavos Streicher -zongoraval, amit Ludwig van Beethoven is hasznalt).

A folyamatos fejlesztesek eredmenyekeppen a mechanika egyre kiegyensulyozottabba es erzekenyebbe valt. Az Erard mechanika furgebb repeticiot (ismetlest, mivel a billenty? ismetelt lenyomasahoz nem kellett azt teljesen felengedni) es nagyobb dinamikai szels?segeket tett lehet?ve, amely megloditotta a romantikus zeneszerz?k fantaziajat, hiszen tobbnyire maguk is kivalo zongoristak voltak ( Liszt , Chopin stb.), es igy nehez ( virtuoz ) es kifinomult m?veket alkottak.

A zongora mai formaja a 20. szazad elejere alakult ki.

Angol es becsi mechanika [ szerkesztes ]

Ma a zongorabillenty?zet keszitesenel ketfele rendszert hasznalnak, es ezert ?angol” vagy ?becsi” mechanikarol beszelunk. E ket billenty?zetrendszer lenyegeben a kovetkez?:

• Az angol billenty?-mechanikanal (ez a Cristofori-Silbermann-feleb?l fejl?dott ki) a kalapacsokat kulon kalapacslecbe agyazzak be, igy a billenty? mozgasa a tololeceken keresztul mozgatja a kalapacsokat. A kalapacs egykaru emel?kent m?kodik.
• A becsi billenty?-mechanikanal (ez a Stein-fele) a kalapacsot kozvetlenul a billenty?re er?sitik, es ennek lenyomasakor a kalapacs vege egy hornyolt akasztolecbe utkozve uti meg a hurt. Az akasztolec egy kapcsolomechanikat is tartalmaz, amely biztositja a kalapacs visszaeseset. A kalapacs itt ketkaru emel?kent m?kodik.

A ket rendszer els?bbsege sokaig vita targya volt. Err?l tanuskodik a pozsonyi szuletes? neves zongoram?vesz es zeneszerz?, Hans Hummel (1778?1837) feljegyzese: ^[4]

?Tagadhatatlan, hogy a ket mechanizmus mindegyikenek megvan a maga el?nye. A becsi rendszer? billenty?zeten a leggyengedebb kezek konnyen jatszanak (…), jol s tisztan szol, kerek fuvolaszer? hangot ad (…). E zongorak tartosak, s majdnem csak feloly dragak, mint az angol billenty?zet?ek (…)”

?Az angol mechanizmussal szemben tartossaga s hangjanak tomorsege miatt kell elismeressel lennunk. Ezek a hangszerek azonban nem engedik meg azt a gyors jatekot, mit a becsi mechanizmusuak, mert a billentes lenyegesen tobb er?t kivan, azonkivul a billenty?k melyebben jarnak s igy a kalapacsok kikapcsolodasa ugyanazon hang gyors ismetl?desenel nem tortenik megfelel? gyorsan (…) Ezzel szemben e hangszereken a dallam, a hang teljessege folytan sajatos bajt es harmonikus johangzast nyer…”

Termeszetes, hogy Hummel ota az angol rendszer? billenty?zetet is alkalmassa tettek a gyors jatekra, de a becsi mechanikaju billenty?zet el?allitasa a mai napig olcsobb maradt.

A zongorak alakja [ szerkesztes ]

A 19-20. szazadban a zongora nemcsak hangversenyhangszer , hanem az otthoni zeneles legkedveltebb es legsokoldalubb hangszere is volt. Szamos formajat alakitottak ki, amig jelenlegi alakja kifejl?dott. Ket alaptipust kulonboztethetunk meg: a vizszintes rezonatortest? zongorakat es az allo hurozatu, pianino jelleg? zongorakat.

A 19. szazad els? feleben szamtalan alaku es fajtaju zongorat fejlesztettek ki. A csembalo alaku zongorakat az allo zongorak es az asztalzongorak valtottak fel. A helysz?ke, azaz a varosi polgarok lakasanak kis meret? szobai tettek szuksegesse a kis meret? hangszerek kialakitasat. Kezdetben, helykimeles celjabol, a hurozatot fugg?legesen helyeztek el. Az allo zongorak ugynevezett piramis -, zsiraf - vagy szekrenyzongorak voltak. Elnevezesuket kuls? burkolatuk formaja utan kaptak. Ha a zongora hurozatat kisse jobbra dontottek, ugy, hogy a basszus leghosszabb hurjat a hangszer kozepe tajan feszitettek ki, akkor az kuls? formajaban egy, a billenty?zet fole emelt piramist mutatott. Ha a hurozat mer?legesen allt, es a vazat az akasztoszogecsek tartogerendajanak formajara keszitettek, ugy a zsiraf hajlott, hosszu nyakara emlekeztet? format kaptak. Ezt elneveztek zsirafzongoranak. Amikor a hurozatot teglatest alaku burkolattal lattak el, szekrenyzongorat kaptak. Ezeknel a zongoraknal a hangoloszogeket tarto gerenda alul, a billenty?zet kozeleben volt (Ez kulonbozteti meg a kes?bbi pianinoktol az allo zongorakat). A kuls? kialakitasaban nagy szerepet jatszott az asztalos ugyessege is, mivel az empire - es a Biedermeier -stilus diszes es izleses munkakat kovetelt meg.

A klaviorganum, orphica es mas kulonlegessegek [ szerkesztes ]

Az 1820?1840-es evekben igen kedvelt volt a zongorakat harangocskakkal, dobokkal, ugynevezett ? torok muzsikaval ” osszekapcsolni. Erre kulonosen a szekrenyzongorak voltak alkalmasak, ahol a hurozat es a szekreny kozotti ures, haromszoglet? terulet modot nyujtott arra, hogy ott dobocskakat es kis cseng?ket helyezzenek el. Ezeket pedalokkal (a hangfogo-, emel?- es billenty?zeteltolo pedalokon felul) szolaltattak meg, es tobbek kozott ritmikus kiseretre (peldaul induloknal) hasznaltak. Neha sipsorral is osszekotottek a zongorakat , csembalokat, hogy orgonahanggal valtogassak, vagy azzal egyutt szolaltassak meg a hurozatot. Ezeket a hangszereket klaviorganumnak hivjak. A zongorabillenty?zet egyuttal a sipsort is megszolaltatja. A jatszo a sipokhoz szukseges leveg?t pedalszer? fujtatoval maga szolgaltatja. Keszitettek kupolas klaviorganumot es egyszer? szerkezet?t is, ekkor a sipsort nem kapcsoltak ki a billenty?zetb?l, csak nem hasznaltak a fujtatot, ha nem akartak a sipokon is jatszani. Ilyen klaviorganumokat csak keveset keszitettek, es 1830 utan mar nem is voltak divatban.

Az allo zongorakon kivul terveztek kisebb meret?, asztalformaju zongorakat is, amelyek igen nepszer? hangszernek szamitottak. Kalapacsos szerkezetuk rendkivul valtozatos volt, az atlagos szelesseguk masfel meter es 1 meter 80 centimeter kozott valtozott. Melyseguk is ehhez a merethez idomult. Ezek a asztalzongorak 4-5 oktavosak voltak.

Mint a spineteknel, a kalapacsos zongoraknal is gyartottak egeszen kis alakuakat, 2-3 oktavos billenty?sorral, amelyeket pipere- vagy varroasztalkaval parositottak ossze. Ezek a kis zongorak alig voltak fel meter szelesek.

Egeszen kulonos formaju hordozhato kis zongora volt az orphica , melyet Becsben Karl Leopold Rollig 1796 -ban fejlesztett ki. Ez a hangszer egy kis rezonatortestb?l allt, amely a 2-3 oktavos billenty?zetet (kalapacsos mechanika) is magaban foglalta. Erre er?sitettek a (nagyjabol) derekszog? haromszog alakban kifeszitett hurozatot. A hurozat a haromszog hosszabb befogojaval parhuzamos. Ezt a kis hangszert, csakugy, mint a gitart, vallon keresztulvetett tarka szalagra er?sitettek, es allva hasznaltak vagy terdre fektetve kisertek rajta az eneket. A 19. szazad idejen divatos hangszer volt, kes?bb feledesbe merult.

Janko-zongora [ szerkesztes ]

A zongora tovabbfejleszteseben jelent?s ujitast hozott a Janko-fele zongora , a magyar Janko Pal ( 1856 ? 1919 ) talalmanya, amely jelenleg mar kuriozumnak szamit.

Janko Pal zongoram?vesz volt. Zenetanulmanyait a becsi Polytechnikumban vegezte, majd kes?bb a berlini egyetemen matematikat tanult. 1882 -ben uj zongorabillenty?zetet fejlesztett ki, amelynek reszletes leirasat 1886 -ban jelentette meg. Talalmanyanak lenyege, hogy kromatikus billenty?zetet keszitett ugy, hogy hat, teraszszer?en egymas fole epult billenty?sora egyetlen kromatikus hangsor hangjait tartalmazta, de billenty?soronkent mas-mas helyzetben. A fels? negy billenty?sor az also ket hangsor hangjait ismetli meg, de mas-mas hangfokon kezdi meg a hangsort.

Kuls? kepeben (feher-fekete) meg?rzi a C-dur skala kozismert formajat. A billenty?sorok egymassal kapcsolatban allnak. Mindegyik billenty? harom mas billenty?sor hangjaival van kapcsolatban, es ezek leuteskor egyidej?leg mozognak. Ezzel a billenty?beosztassal Janko megvalositotta, hogy a kis meret? kez is nagy fogasokat erjen el, konnyebbek a tercben , szextben valo glisszandok . Janko billenty?zeten az oktav a tobbi billenty?zet tavolsaganak csak 5/7-e. A teraszszer? billenty?zet ezzel egyutt megkonnyiti a transzponalt jatekot is.

Janko Pal hangversenykorutjain sikerrel mutatta be zongorajat, rendszerenek sok hive volt, olyannyira, hogy Becsben , 1905 -ben megalakitottak egy Janko-Egyesuletet is.

1906 -ban a berlini Scharwenka-konzervatoriumban Janko zongoratanszakot allitottak fel. Nalunk nem ert el nagyobb sikereket, talan mert a szokasos billenty?zet? zongora mindenhol elerhet? volt, de a Janko-fele ritkasag. Janko Pal 1892-ben kivandorolt Torokorszagba , es mint a torok dohanyjovedek-osztaly vezet?je halt meg 1919 -ben, Konstantinapolyban . Az els? vilaghaborut megel?z?en Parizsban felujitottak a Janko-zongorat, es nemi javitassal mint ? systeme Janko Dierner ” kerult ujra a koztudatba.

A billenty?zet fejl?dese [ szerkesztes ]

A zongorafele hangszerek atvettek az orgona billenty?sorat, amely a diatonikus hangsor billenty?i koze, kisse emeltebb sorkent a kromatikus hangsor megszolaltatasahoz szukseges hangok billenty?it alkalmazza.

A 16. es 17. szazadban , s?t a 18. szazad derekaig is, az akkori zenegyakorlatnak megfelel?en, amely a basszusban mint alaphangot a cisz, disz, fisz, gisz hangokat nem fogadta el, a legmelyebb (nagy) oktav reszere csak a C D E F G A B H hangoknak megfelel?, ugynevezett rovid oktav ot keszitettek, elrendezese az abran lathato.

E hangszereknel tehat els? pillantasra a billenty?zetet harom oktavbol es egy szextb?l allonak (E?c³) velhetjuk, holott az egy negyoktavos, amelynek legmelyebb oktavaja az ugynevezett ?rovid oktav” (C?c³). A 16-18. szazad soran a basszusban mar a fisz es a gisz hangokat is elfogadtak, miel?tt meg a rovid oktavot egessze nyujtottak volna ki ? hiszen nehez altalanosan bevett formakat hirtelen modositani ?, az emlitett ket hanggal ugy toldottak meg, hogy a D es E reszere szolgalo (fekete) billenty?t megfeleztek ? ezek a felezett vagy megtort billenty?k ? s mig az also (eluls?) felul D, illetve E megutesere szolgaltak, addig a fels? (hatso) felukben fiszt, illet?leg giszt lehetett veluk megszolaltatni.

Ennek a beosztasnak kenyelmetlenseger?l a zeneszek hamar meggy?z?dhettek, es a zenegyakorlatban is mindinkabb belattak, hogy a cisz es a disz hangokat meltatlanul hagytak ki a rovid oktavbol, igy attertek a teljes negy (es tobb) oktavu billenty?zetre.

Ma a legtobb zongoranak es pianinonak 88 billenty?je van (52 feher es 36 fekete). A becsi Bosendorfer ceg kesziti a legnagyobb hangterjedelm? koncertzongorat, amelynek hosszusaga 290 cm, es 8 oktavot fog at (szubkontra-C-C ⁵ ).

A modern zongora felepitese [ szerkesztes ]

Sematikus felepitese [ szerkesztes ]

Billenty?mechanikaja (angol mechanika) [ szerkesztes ]

Szuperzongorak [ szerkesztes ]

Pleyel-Peugeot zongora [ szerkesztes ]

A vilag legregebbi, Ignaz Pleyel altal 1807-ben alapitott zongorakeszit? cege (Pleyel) es a Peugeot formatervez? reszlege (Peugeot Design Lab) letrehoztak egy forradalmian uj hangversenyzongorat. Celjuk az volt, hogy a ket ceg leginnovativabb megoldasait egyesitsek egy hangszerben. A prototipust 2012-ben a Parizsi Autoszalonon mutattak be. ^{[5] [6]}

A zongora sajatossagai:

• ujszer? (futurisztikus) formatervezes
• egyetlen konzolos lab
• a lab es a fedel karbonszalas kompozit anyagbol keszult (a zongora teste es a hangszekreny hagyomanyosan fabol keszult)
• a billenty?zet es a hangszer testenek fels? sikja egy szintbe kerult (a kozonseg sokkal jobban lathatja a zongorista jatekat)
• a zongorista szamara is kit?n? hangzast biztosito kialakitas

Boganyi-zongora [ szerkesztes ]

B?vebben: Boganyi Gergely#Boganyi-zongora

Boganyi Gergely Kossuth-dijas magyar zongoram?vesz mintegy tizeves kiserletezes utan letrehozott egy mind hangzasaban, mind megjeleneseben ujszer? hangversenyzongorat. Celja a lehetseges legtisztabb, legkivalobb min?seg? hangzaskep megalkotasa volt. A magyar sajtoban gyakran ? kisse szenzaciohajhasz modon ? ?csodazongorakent” emlegetett hangszer prototipusat 2014 novembereben mutattak be. ^{[7] [8] [9]}

A zongora sajatossagai:

• ujszer? (futurisztikus) formatervezes
• 2 konzolos lab, amelyek alakja hangterelesre is szolgal
• a legtobb faalkatreszt karbonszalas kompozit anyag helyettesiti
• megujitott agraf

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ? A M?veltseg Utja ”, XII. kotet, A zongora 151?167. o. (Tolnai nyomdai m?intezet es kiadovallalat Rt. 1925)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Zongora.lap.hu - linkgy?jtemeny