Platon

Hivatkozasok szerkesztese
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Platon
Szuletett Αριστοκλ??
Kr. e. 427 korul
Athen
Elhunyt Kr. e. 347 (80 evesen)
Athen
Allampolgarsaga atheni [1]
Szulei Perictione
Ariston of Athens
Foglalkozasa
Tisztsege Palton Akademiajanak szkholarkhesze (i. e. 387 ? i. e. 347)
Sirhelye nem ismert
Filozofusi palyafutasa
Nyugati filozofia
Antikvitas
Iskola/Iranyzat platonizmus
Erdekl?des metafizika , etika , politika , esztetika , ismeretelmelet
Akikre hatott szinte minden nyugati filozofus
Akik hatottak ra Szokratesz , Parmenidesz , Demokritosz
Fontosabb nezetei formatan, anamnezis, barlang-hasonlat, Nap-hasonlat, idealis allam, a lelek harmas szerkezete stb.
Fontosabb m?vei
A Wikimedia Commons tartalmaz Platon temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Ez a szocikk a filozofusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Platon (keresztnev) .
Ez a szocikk a filozofusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Platon (egyertelm?sit? lap) .

Platon ( gorogul : Πλ?των), (regiesen Plato, eredetileg: Arisztoklesz; sz.: Kr. e. 427 korul, Athen vagy Aigina ? † Kr. e. 347 , Athen ), okori gorog filozofus , iskolaalapito. Hatasa jelent?s volt az okori es a kozepkori filozofiara, m?vei manapsag is vitak es filozofiai vizsgalodasok targyat kepezik. Munkassaganak nemcsak tarsadalomtudomanyi, allamelmeleti , hanem irodalmi erteke is nagy jelent?seggel bir.

Egy Alfred North Whiteheadt?l szarmazo szalloige szerint az egesz europai filozofia nem mas, mint egy sor, Platonhoz f?zott labjegyzet. [2] Karl Jaspers szerint egyike volt az un. tengelykor (Kr. e. 800 ? 200) meghatarozo gondolkodoinak.

Elete [ szerkesztes ]

Athenban szuletett Kr. e. 427 korul vagy par evvel kes?bb. Egyes szerz?k azt emlitik, hogy Thargelion (majus) ho 7-en szuletett, amely nap Apollo szuletesenek unnepnapja is volt. [3] El?kel?, regi csaladbol szarmazott: apja Ariszton, Kodrosz , az utolso atheni kiraly csaladjabol szarmazott, anyja Periktione, Szolon kozeli rokona volt. Apjat koran elveszthette, mert anyja meg Platon gyermekkoraban ferjhez ment masodjara is, egy Purilampesz nev? emberhez.

Anyja els? hazassagabol meg ket fiu szuletett: Glaukon es Adeimantosz - ?k Platon id?sebb testverei -, masodik hazassagabol szarmazott Platon feltestvere, Antifon. Platon ket anyai nagybatyja, Kharmidesz es Kritiasz , az atheni harminc zsarnok koze tartozott, Kritiasz maga m?velt es gazdag ember, kolt?, nagy hatasu szonok es szamontartott szofista volt.

Neve [ szerkesztes ]

Gorog szokas szerint Platon valoszin?leg eleinte apai nagyapja utan az Arisztoklesz nevet viselte, kes?bb ( Diogenesz Laertiosz szerint Ariszton nev? testedz? mesteret?l [4] ) kapta a Platon nevet, amely ?szeles vallut” jelent ? ez abban a korban mar rogzult szemelynev volt, igy nem biztosan utal testi adottsagra, [5] ugyanakkor Phleiuszi Timon a Szilloi ban a legszelesebb hatunak nevezte (platusztatosz). [6]

Ifjukora [ szerkesztes ]

Koran elkezdett verseket, dramakat irni es a politika irant is lelkesedest mutatott: ?Fiatalkoromban, sok mas korombeli fiuhoz hasonloan en is ugy gondoltam, hogy mihelyt el tudom tartani magam, politikus leszek.” . [7] Velhet?en, csakugy, mint az ifju Kharmidesz, engedett Kritiasz felszolitasanak, es nagybatyjai politikaja melle allt, legalabbis lelekben, a harminc zsarnokrol ugyanis (menteget?zve) azt irja: ?... volt koztuk nehany rokonom es ismer?som ... azt vartam ugyanis, hogy celjuk az allamot a torvenytelenseg allapotabol az igazsagossagon alapulo elet fele vezetni ... nem csoda, ami akkor tortent, hisz meg fiatal voltam” (VII. lev., 324D ). Azonban az els? evekben, az egyre inkabb valsagban lev? demokracia alatt annyira csalodott a politikusokban, hogy feladta a politikai palyafutast es testestul-lelkestul a filozofianak szentelte magat. [5]

Els? mestere a filozofiaban Kratulosz , Herakleitosz kovet?je volt. Kes?bb, huszeves koraban Szokratesz kovet?je lett, es ennek folyomanyakepp elegette addigi koltemenyeit, valamint szembekerult nagybatyjaival is. Szokratesz dont? hatassal volt fejl?desere, m?veinek legtobbjeben is Szokratesz a parbeszed h?se, kinek ezzel paratlan emleket allitott (Szokratesz maga semmit sem irt le tanitasaibol). Mesteret kivegzese napjaig kovette, majd az esetleges uldozesekt?l tartva, tarsaival Megaraba menekult. Itt harom evig vendegeskedett Eukleidesznel , majd korutazasra indult, hogy megismerje a kurenei matematikusokat, az egyiptomi profetakat es az italiai puthagoreusokat .

Kes?bb Platon visszatert Athenba, ahol korulbelul nyolc evig maradt, irodalommal foglalkozott es sz?kebb korben mint a filozofia tanitoja m?kodott. Korulbelul negyveneves koraban ujra utra kelt, ezuttal Del-Italiaba es Sziciliaba . Szurakuszaiban baratja es tanitvanya lett a fiatal Dion , kinek n?vere az id?sebbik Dionusziosz zsarnok felesege volt. Egy alkalommal Dionusziosz az ereny mibenleten vitatkozott ossze a filozofussal. Platon annyira felidegesitette a zsarnokot, hogy a vita utan egy fel oraval megkotoztek es a spartai Pollidesz hajojara szallitottak azzal a paranccsal, hogy vigye Aiginara es adja el a rabszolgapiacon: ? Ez ugyan filozofus ? mondta Dionusziosz a spartait megnyugtatva ? eszre sem fogja venni. ” [8] Az aiginai rabszolgapiacon kurenei Annikerisz valtotta ki Platont husz minaert, majd penzt is adott neki, hogy vegyen egy birtokot, ahol felepitheti sajat iskolajat. [9]

Az Akademia [ szerkesztes ]

Platon az Akademian tanitvanyoktol korulveve (Carl Johan Wahlbom festmenye utan keszult grafika)

Az Akademia megalakitasa az okori vilag egyik legfontosabb esemenyei koze tartozott. Az iskola Athentol nehany kilometerre, nevezetes szemelyisegek sirjaval szegelyezett ut menten, egy nagy liget kozepen allt. Az Akademia nevet onnan kapta, hogy az epulet egy Akademosz nev? herosznak szentelt liget kozeleben epult. Platon filozofiat es matematikat tanitott parbeszedes formaban, kes?bb osszefugg? el?adasban is. A matematikat annyira fontosnak tartotta, hogy allitolag az Akademia bejaratara a ?Ne lepjen ide be senki, aki nem ismeri a geometriat!” feliratot iratta.

Az Akademian Platon korul szamos tanitvany gy?lt ossze: Xenokratesz , Szpeuszipposz , Arisztotelesz , Herakleidesz , Pontikosz , Kalliposz , Erasztosz , Timolaosz es masok, a n?k kozott pedig Lasztenia es a ferfiruhakban jaro Axiotea . [10] A tanitvanyok ?muzeum”-ma egyesultek, azaz olyan tarsasagga, mely az irodalom es a zene vednokeinek, a Muzsaknak volt ajanlva. A tagok hosszu ideig, akar eletuk vegeig az Akademian maradtak, ahol reszt vettek a kozos tanulmanyokban, vallasi szertartasokban es etkezeseken. A tarsasag vegs? gyakorlati celja az volt, hogy helyreallitsa a tisztesseges kormanyzatot a gorog varosallamokban . Platon szerint a tisztesseges kormanyzas helyreallitasa megkoveteli a teoretikus tudas teljes megalapozasat. Az altala tanitott tudomanyok tobbsege azonban tul homalyosnak, tul bonyolultnak t?nt a hetkoznapi ember szamara. Egy tortenet szerint, amikor meghirdetett egy el?adast ?A Jorol”, az emberek azt remelve jottek, hogy megtanulhatjak, hogyan lehetnek boldogok, de olyasvalamit hallottak, ami nekik fels?bbrend? matematikanak t?nt. [11]

Az Akademia kb. i. e. 385 -i alapitasatol szamitva kozel ezer evig allt fenn. Bezarasat 529 -ben I. Justinianosz csaszar rendelte el, aki bezaratta az atheni filozofiai iskolakat.

Sziciliai utazasok [ szerkesztes ]

Kr. e. 368-ban, mikor ifjabb Dionusziosz lepett a sziciliai tronra, Dion ujra Szurakuszaiba hivta Platont. A filozofus er?sen vonakodott a korabban tortentek miatt, vegul azonban megis beleegyezett az utazasba mondvan, hogy ?nehogy sajat szemeben is olyannak latsszon, mint azok, akik csak beszelnek, beszelnek de sohasem tesznek semmit. ” [12] Ezuttal kezdetben nagy tisztelettel fogadtak, azonban nemsokara ?t es Diont is hazaarulassal vadoltak. Az ifju turannosz nagybatyjat, Diont szam?zte, Platonnak azonban megtiltotta, hogy vele tartson. Az ok, amiert a filozofus nem terhetett vissza Athenba az volt, hogy Dionusziosz attol felt, hogy Platon rossz hiret fogja kelteni az Akademian. Dionusziosz aggalyaira Platon gunyosan a kovetkez?ket valaszolta: ?Remelem, hogy az Akademiaban nem vagyunk annyira sz?keben a temaknak, hogy ilyesmir?l kelljen beszelgetni.” [13] Igy Platon annak ellenere, hogy nagy tisztelettel bantak vele, gyakorlatilag fogoly volt. Kes?bb azonban sikerult megszoknie es visszatert Athenba, ahol tobbi tanitvanya mellett Dion vart ra.

Kes?bb, Kr. e. 361-ben, Dionusziosz szamos levelben kerlelte Platont, hogy latogasson el hozza Szurakuszaiba. Mikor a filozofus ismetelten nemet mondott az utazasra, a turannosz meguzente, hogy vagy felszall az erte kuldott gyors haromevez?s hajora, vagy elkobozza Dion ottmaradt javait. Platon ekkor mar oregember volt, eletenek hetvenkettedik eveben jart, azonban Dionhoz f?z?dott baratsaga miatt beleegyezett, hogy ?ismet lassa a szorny? Kharubdiszt ” . [14] Dionusziosz azonban nem tartotta meg az igeretet, Diont nem engedte hazaterni es a vagyonat is elkobozta, Platont pedig er?szakkal tartotta az udvaraban. A filozofust vegul a puthagoreus Arkhutasz mentette meg a halaltol. [15]

Halala [ szerkesztes ]

Visszaterve halalaig Athenban maradt. Itt halt meg nyolcvaneves koraban, egy eskuv?i lakoma kozben. [16] Az Akademia kozeleben, az Akademosz herosz ligetben temettek el, ahol allitolag Pauszaniasz meg latta sirjat. Hosszu elete soran soha senki nem latta nevetni. [17]

M?vei [ szerkesztes ]

Toredekes reszlet Platon Allam cim? konyveb?l

Harminchet m?ve maradt rank, 35 parbeszed, a levelek es definiciok, valamint nehany rovidebb parbeszed, melyeket azonban mar az okorban is hamisnak tartottak. A tobbiek hitelessege folott is nagy irodalmi harc folyt. A hitelesseg eldontesenel altalanosan elfogadott elvek ezek: minden olyan m?, melyb?l Arisztotelesz mint Platoneibol idez, melyet Arisztotelesz megemlit, hitelesen Platone. Ilyenek az Allam , a Timaiosz , a Torvenyek , a Phaidon , a Phaidrosz , A lakoma , a Gorgiasz , a Menon , a kisebbik Hippiasz  ; tovabba a Theaithetosz , a Philebosz , A szofista , a Szokratesz ved?beszede a Protagorasz , es a Kriton .

Kevesbe biztos (Zeller szerint): a Luszisz , a Kharmidesz , a Lakhesz , a Kratulosz , a kisebbik Hippiasz az Euthudemosz es a Menexenosz , de magatol ertet?dik, hogy az Arisztotelesz altal nem emlitett m?vek kozt is vannak igazi platonikus m?vek. A legtobben nem tartjak hitelesnek a Menexenosz t, a kisebbik Hippiasz t, az els? Alkhibiadesz t es a Ion t; meg tobben vetik el a masodik Alkibiadesz t, a Theagesz t, az Anterasztoka t, az Epinomisz t, a Hipparkhosz t, a Minosz t, a Kleitophon t, illetve tartjak ugy, hogy a Definiciok es a Levelek nem Platontol valok.

Meg nehezebben allapithato meg az, hogy milyen sorrendben keletkeztek e m?vek. Schleiermacher didaktikai rendet vesz fol; az ? nezete szerint Platon kezdett?l fogva kesz terv szerint irta meg m?veit, melyek haromfelek: elemiek, kozvetit?k es epit? jelleg?ek.

Hermann K. F. szerint m?vei Platon filozofiai fejl?deset tukrozik. E fejl?desnek harom korszaka van; az els? Szokratesz halalaig tart, a masik a megarai tartozkodas idejet foglalja magaban, a harmadik az els? sziciliai ut befejezeset?l Platon halalaig tart. Munk azon a nezeten van, hogy Platon m?veiben Szokratesz idealis eletrajzat adja, tehat aszerint rendezhet?ek, hogy mennyi id?snek tuntetik fol Szokrateszt.

A legvaloszin?bb felteves a Hermanne, bizonyos fokig egybekapcsolva Schleiermachereval: Platon eleteben minden bizonnyal volt egy korszak, amikor meg f?kent Szokratesszel foglalkozott, ide tartozik Zeller szerint a kisebbik Hippiasz, az Euthuphron, az Szokratesz ved?beszede a Kriton, a Luszisz, a Lakhesz, a Kharmidesz es a Protagorasz. A masodik korszakba a megarai korszakot elvet? Zeller szerint a Phaidrosz, Euthudemosz, Gorgiasz, Menon, Theaitetosz, Szofista, Az allamferfi, Parmenidesz es Kratulosz cim? m?vek tartoznak. Ennel kes?bbiek A lakoma (Kr. e. 385), a Phaidon es a Philebosz. Ezek utan kovetkezik az Allam, a Timaiosz, a Kritiasz, (az el?bbi ket dialogusaban emliti Atlantisz szigetet) majd a Torvenyek, ami Platon utolso m?ve es csak halala utan adtak ki. Reszben fejl?dese tukroz?dik ebben a sorrendben, de reszben didaktikai terv is ervenyesul benne; nem valoszin?, hogy miutan mar nezetei megallapodtak, csak a veletlen iranyitotta volna irodalmi tevekenyseget. A bizanci Arisztophanesz trilogiakban, Thraszullosz tetralogiakban allitotta ossze Platon m?veit.

Latinul adta ki Platon m?veit el?szor Marsilio Ficino Firenzeben 1483-84-ben. Gorogul Aldus Manutiusnal 1513-ban. Hires Henricus Stephanos kiadasa (Parizs, 1578). Ujabb kiadasok: Tauchnitz, Bekker, Stallbaum, Teubner, C. F. Hermanntol el?szor 1851?1853. Legujabban Martin Schanz Lipcseben (1875) inditott meg nagy kritikai kiadast, mely meg folyik. Hires forditasok: nemetul Schleiermacher (legujabban 1855-62), franciaul Cousin (Parizs, 1825-40), nemetul Muller es Steinhart (1850?1866), angolul Jowett (Oxford, 1871), olaszul Bonghi (1857) es Ferrari (1873).

Filozofiaja [ szerkesztes ]

A ?barlanghasonlat”

Platon filozofiajat alkotoi tevekenysegenek harom korszakaban fejtette ki. Ez alapjan osztalyozzuk m?veit is korai dialogusok (szokratikus korszak), kozeps? dialogusok (formatan, politika) es a kesei ?nagy” dialogusokra.

A szokratikus korszak ban Platon filozofiajat ugy ertelmezhetjuk, mint annak a keresese, mikepp hasznaljuk a szavakat az ertelmes gondolkodas soran . A szavak ertelmes hasznalata magaban foglalja azt, hogy nezeteinket alavetjuk masok kritikajanak, ellen?rizzuk az implikaciokat, mindez pedig dialogust eredmenyez. Platon korai dialogusainak egyik jellemz?je egy allitas implikacioinak a felvazolasa azert, hogy leellen?rizhesse, vajon konzisztens-e onmagaval es mas allitasokkal. Az a kerdes, hogy elfogadhato-e egy allitas vagy sem, mindaddig nem valaszolhato meg, amig az allitas implikacioit es kapcsolatait fel nem tartuk.

A kozeps? dialogusaiban Platon ramutat nehany hianyossagra a hipotetikus es tagado eljarasban, amelyet a korai dialogusokban Szokratesz ervelesi modszerekent mutatott be. Platon ramutatott, hogy letezik olyan hipotetikus kiindulopont, amelyre intuitiv bizonyossag es jo politika epithet?.

A kes?i dialogusok a sz?kebb ertelemben vett filozofia, a fogalmak elemzeseb?l all.

Formatan (az ideak) [ szerkesztes ]

B?vebben: Formatan

A platoni ideatan tartalma az immaterialis, orok es valtozatlan lenyegek, az ideak (gorogul: eidosz, idea ) feltetelezett birodalma. Platon elkepzelese szerint csak az ideak birnak valodi lettel, minden foldi dolog csupan csak ezeknek a kepmasa. A filozofus szerint az ideak nemcsak szubjektiv fogalmak, hanem objektiv adottsagok is, melyek a gondolatvilagunktol teljesen fuggetlenek. Peldaul abbol, hogy egy alma, egy korte es egy barack egymastol kulonboz? alakja ellenere mindezeket mint gyumolcsoket ismerjuk, arra kovetkeztet, hogy letezik a ?gyumolcs” kozos ?skepe, amely minden gyumolcsben kozos es azok lenyegi formajat is meghatarozza. Igy csak a gyumolcs ideaja az, ami a legkulonboz?bb szervezetekb?l gyumolcsoket csinal.

Az ideak vilagaban az ideaknak megvan egy bizonyos rangsora: a legfels? szinten allo idea a jo ideaja, ?t kovetik az erkolcsi ertekek ideai (szepseg, hazaszeretet, igazsagossag, …), majd a matematikai fogalmak (egyenes, haromszog, negyzet, azonossag, …) kovetkeznek, vegul pedig a termeszetben megjelen? dolgok (kutya, alma, asztal, fa, …). A Parmenidesz cim? dialogusbol megtudhatjuk azt is, hogy a hitvany dolgoknak (sar, szemet, …) nincsenek ideai. [18]

Egy masik problema, amelyre Platonnak megoldast kellett talalnia az volt, hogyan lehetseges, hogy a tokeletes ideak kepmasai gyakran hibasak vagy tokeletlenek. Megoldaskent Platon bevezette a demiurgosz fogalmat, az egyfajta istent, amely feluton helyezkedik el az ideak vilaga es az erzeki vilag kozott. ? az, aki az anyagot az ideak mintajara formaba onti, es ez hol jobban sikerul neki, hol kevesbe jobban. Ez a demiurgosz maga a teremt?, amely nem is isten (hiszen az ideak birodalma alatt helyezkedik el), de nem is foldi. Az ideak letezese semmiben sem fugg a demiurgosz letezeset?l, a demiurgosznak viszont szuksege van rajuk, mivel csak az ? mintajuk alapjan epitheti fel a vilagot. [19]

Ketvilag-elmelet [ szerkesztes ]

Platon ketvilag-elmelete

A platoni gondolkodas kozeppontjaban van az ugynevezett ?ketvilag-elmelet”, ami kulonbseget tesz egyfel?l a keletkezes terben es id?ben lev? vilaga kozott. A letezes vilaga csak a gondolkodas szamara hozzaferhet?, a valtozatlansag, az idealitas es a normativitas letetemenyese; a keletkezes vilaga, amely az erzekeles hatokorebe tartozik, Platonnal a teren es id?n tuli orok strukturak mulando lekepz?desekent jelentek meg. E ketvilag-elmelet a parmenideszi es a herakleitoszi gondolkodas otvozetekent, tovabbfejlesztesekent tekinthet?. [20] Platonnal e ketfele vilagszemlelet egy dualista , dichotomikus valosagfelfogas kulonboz? szintjeihez kapcsolodik: az egyik oldalon a let eleata vilaga, a masikon a valtozas herakleitoszi vilaga, amely Platon szamara egyuttal a parmenideszi latszat ( doxa ) jegyeit is magan viseli.

Platon ketvilag-elmeletenek eredete nem ismert. Arisztotelesznel olvashatunk arrol, hogy Platon a formakat mint tudas targyait azert ?valasztotta el”, illetve ?kulonitette el” az erzekeles targyaitol, mert ez utobbiak allando valtozasban vannak, s ezert megismerhetetlenek. [21] Platon szerint a tapasztalati vilag ismeretelmeleti szempontbol nelkulozi az allandosagot es valtozasban van (lasd: Timaiosz 51b?52a; Allam 477e?480; Kratulosz 439d?440b; Philebosz 58a?59b). Ezzel egyutt azonban elutasitja a herakleitizmust, mint filozofiai szempontbol ellentmondo allaspontot. Azonban elfogadhatonak tartotta a herakleitizmus egy enyhebb valtozatat: [22] ha feltetelezzuk, hogy a vilag dolgait nem minden pillanatban jellemzi egyidej?leg helyvaltoztatas (phora) es min?segi valtozas (alloioszisz) , hanem ezek a dolgok maguk a phora es a alloioszisz soran valamikepp azonosithatok maradhatnak, kell lennie egy olyan valaminek, ami valamikepp allando. [23] A tudas viszont csak akkor min?sul tudasnak, ha targya valtozatlan. A tapasztalat vilagaban azt lathatjuk, hogy minden dolog valtozik, ezert a tudas valodi targya valahol a tapasztalati vilagon kivul keresend?: ez a vilag az ideak birodalma .

Ismeretelmelet, dialektika [ szerkesztes ]

A ?vonalhasonlat”
B?vebben: Vonalhasonlat es Barlanghasonlat

Mig az eleataknak az onmagaban nyugvo univerzum tanat az empirikus ellentmondasokkal szemben kellett megvedeniuk, addig Platon az erzeki vilagtol teljesen elhatarolodott.

Az emberi megismeres negy fokozatat Platon az ugynevezett ?vonalhasonlaton” keresztul mutatta be. [24] A legalacsonyabb foku ismeret a talalgatas, sejtes (eikeszia) . Ennek targyai a kepek vagy szubjektiv velemenyek (peldaul ha valaki egy igazsagtalan tettet igazsagosnak tart). Ennel egy fokkal magasabb foku ismeret a hiedelem (pisztisz) , ennek targyai az erzeki valosagok (peldaul ha valaki hiszi, hogy az atheni alkotmany tokeletesen megtestesiti az igazsagot). Meg magasabb foku ismeret az ertelmi ismeret vagy kovetkeztet? gondolkodas (dianoia) , ennek targyai a matematikai targyak. A legmagasabb fokon a szellemi megismeres (noeszisz) all. Ennek a megismeresnek a targyai az ideak. E felosztasban az els? ket fokozat a velekedes (doxa) vilagaba tartozik, a masik ket fokozat pedig a tudomanyos megismeres (episzteme) kategoriajaba. A noezis es a dianoia mint valosagos megismeres fuggetlen az empiriatol. Platon felfogasaban a megismeres legmagasabb formaja nincs levezetve. Az ideak lete nem mindenkori reinkarnaciojukbol kovetkezik, hanem feltetel nelkul tetelez?dik. Az emberi lelek az ideakat nem az eleteben ismeri meg, hanem meg szuletese el?tti szemleli ?ket az ideak vilagaban. Tehat az ideakat nem kifejlesztik, hanem szemlelik az emberek ? ujra emlekeznek rajuk (anamnezisz) , mivel ezeket elfelejtik, mikor belepnek az emberi testbe.

Az ideakhoz valo felemelkedest Platon a ?barlanghasonlatban” szemlelteti. [25] Az emberek barlangban lelancolt lenyekhez hasonlitanak, akik a valosagos vilagbol semmit sem lathatnak. A mesterseges targyak arnyekat, amelyet egy fenyforras a barlang falara vetit, valosagnak tartjak. Az anamnezis ahhoz a folyamathoz hasonlatos, amikor egy embert a lelancoltak kozul felvisznek a barlangbol a napfenyre es az meglatja a termeszeti targyakat es a Napot a maguk valosagaban. A barlang arnyekvilaga es targyai a mi vilagunknak felelnek meg, a napfenyes fels? vilag pedig az ideak birodalmanak. A felemelkedes mozzanatai megfelelnek a vonalhasonlat teruleteinek.

A platoni dialektika logikai ertelemben azt jelenti, hogy az egyetemesebb fogalmak magukban rejtik es athatjak az alacsonyabb rend?eket, s ezeket az el?bbib?l fogalmi metszessel ( diaireszisz ) hamozhatjuk ki.

Anamnezis-elmelet (a tanulas folyamata) [ szerkesztes ]

Platon harom dialogusaban (Menon, Phaidon es Phaidrosz) talalkozhatunk azzal a gondolattal, hogy azt, amit mi tanulasnak hivunk, voltakepp csak annak a tudasnak a felelevenitese, amellyel mar egyszer a szuletesunk el?tt rendelkeztunk. Mikor az ember megszuletik, minden korabbi tudasat elfelejti, azonban megmarad az a kepessege, hogy ezt a tudast a kes?bbiekben felidezze, emlekezzen ra.

A platoni visszaemlekezes-elmelet ertelmezeseben ket reszre szakadt a kommentatorok tabora: az els? elkepzeles szerint Platon azt veszi alapul az elmeletehez, hogy mikent sorolunk be egyedi dolgokat bizonyos fogalmak ala a hetkoznapi gondolkodasban (peldaul szepseg, egyenl?seg stb.). Ezek a fogalmak azonban tulsagosan osszetettek ahhoz, hogy pusztan az erzekelesb?l szarmazzanak, tehat valamilyen mas forrasbol kell a leleknek meritenie. Az anamnezis epp arra valo, hogy a fogalmakat az altalunk tapasztalt vilagra alkalmazzuk. Igy a vilaggal kapcsolatos gondolatainkat Platon ket osszetev?re vezette vissza: leteznek olyanok, melyek az erzekelesb?l szarmaznak, es leteznek olyanok, melyeket a lelek a visszaemlekezes utjan nyeri. Ez az elmelet szerint az emberi megismeres olyan interakcio eredmenye, amely az egyedi fizikai targyakrol az erzekeink altal kozvetitett informacio es azon fogalmak kozott jon letre, amelyek ala az emlitett targyakat besoroljuk. Az el?bbiekb?l az kovetkezik, hogy a megismeres, a visszaemlekezes mindenki szamara hozzaferhet?, barki kepes lehet ra.

Az anamnezis-elmelet masik nagy csoportjaba tartozok szerint a platoni visszaemlekezes-elmelet hasonlatos Demaratosz tablajahoz. [26] Ezen elmelet szerint szuletesunkkor az ember elmeje egy ures tablahoz hasonlatos. Kizarolag kuls? forrasokra ? erzekelesre es masok kozlesere ? tamaszkodunk annak erdekeben, hogy kulonfele fogalmakat es nezeteket alakitsunk ki a bennunket korulvev? vilagrol es erkolcsr?l. Mindezen tudas kialakitasahoz azonban semmifele szuletes el?tti eletre nincs szukseg. Akarcsak a perzsak, akik el tudtak olvasni a viasztablara irt lenyegtelen uzenetet anelkul, hogy sejtettek volna, hogy melyebben mi is van irva a tablara, az emberek tobbsege megelegszik ezzel a felszines tudassal, s ezert tevedesben el. Egyedul a filozofus kepes a dolgok moge latni es eszrevenni a felszin alatt rejtekez? igazsagot.

Antropologia, etika [ szerkesztes ]

Platon mind metafizikai, mind antropologiai ertelemben dualista volt: a testet es a lelket ket, egymastol elkulonult dolognak tartotta. Puthagoraszi es orfikus -kultikus atvette a halhatatlan, a testnel magasabb rangu lelek kepzetet. Tetelet a kovetkez? ervekkel tamasztotta ala:

  • A lelek homogen szubsztancia, amely az ideakhoz hasonloan nem valtozekony.
  • Hasonlo csak a hasonlo altal ismerhet? meg; mivel a lelek kepes egyedul megismerni a tiszta ideakat, igy ezekhez hasonlit es az eredetuk hasonlo.
  • A lelek onmagatol mozog.
  • A dialektikus kovetkeztetes az, hogy a lelek egyik jellemz?je az elevenseg, sohasem kepes a halalt befogadni.

A fent felsorolt erveket Platon a Phaidon cim? dialogusaban foglalta ossze: ? Az istenihez, a halhatatlanhoz, az eszhez, az Egyhez, a megsemmisithetetlenhez… a leghasonlobb a lelek. ” Tovabba mivel a lelek halhatatlan, ezert valahol leteznie kellett, miel?tt az emberi testbe koltozott volna es ahova annak halala utan vissza is fog terni. Platon szerint a lelek az ideak birodalmaban letezett, az emberi elete soran pedig mint valami betegseg van bezarva a testbe. A filozofus ezt ket szoval fejezte ki: ?szoma = szema” azaz a test (szoma) egyenl? a lelek sirjaval (szema) . A foldi elet celja pedig nem kene mas legyen, mint a lelek visszaterese az eredeti allapotaba.

Platon az emberi lelket harom kulonboz? reszre tagolta: az isteni esz es az erzeki vilaghoz tartozo a nemes batorsag es a ennel alacsonyabbrend? vagyakozas . A lelek e harmas felosztasat a lofogat kepehez hasonlitotta: az esz a kocsihajtonak felel meg, a batorsag az engedelmes lonak, a vagyakozas az onfej? lonak. [27] A filozofus mindharom lelekreszhez egy-egy erenyt rendelt hozza: az esz feladata az emberi lelekben az, hogy ertelmesse valjon: erenye a bolcsesseg . A tetter? feladata az esznek engedelmeskedni: erenye a batorsag . A vagyakozas erenye a mertekletesseg . A lelek harom fokanak megfelel? erenyek fole Platon egy negyediket rendelt: az igazsagossag (dikaioszune) erenyet. Ez utobbi akkor uralkodik, ha mindharom lelekresz kell? mertekben teljesiti az ?t megillet? feladatot. E negy platoni erenyt kardinalis erenyek nek szokas nevezni.

Lelekvandorlas [ szerkesztes ]

A platoni lelekvandorlas

A ?lelekfogat” segitsegevel magyarazta Platon a lelekvandorlast is. A kocsis (az esz) ha rajta mulna, magasra repitene a fogatot. Ez azonban nem mindig sikerul: az onfej? lo olykor lefele tart, a masik lo pedig nem birja egyedul tartani az iranyt. Ekkor a Lelek, hogy a pusztulast elkerulje, az els? utjaba kerul? testbe bekoltozik es eletre kelti. Ha a test meghal, a lelek atkoltozik egy masik testbe, es aszerint, hogy az egyik vagy a masik lo kerekedik felul, szall lejjebb vagy emelkedik magasabbra az eletek rangsoraban.

Az eletek fontossaganak sorrendje Platon szerint a kovetkez?:

  1. a bolcsesseg es a szepseg szerelmese
  2. a torvenytisztel? kiraly
  3. allamferfi, uzleti es penzugyi szakember
  4. atleta vagy orvos
  5. jos
  6. kolt? vagy m?vesz
  7. munkas vagy paraszt
  8. szofista vagy demagog
  9. zsarnok

Mig az Allam cim? m?ben Platon a n?k egyenjogusagarol beszelt, a Timaioszban a kovetkez?ket irta: ? … ha a lelek egy ferfiban cs?dot mond, akkor egy n?be koltozik, s ha meg ebben az eletben sem kepes gonoszsagat feladni, akkor vadallatta valtozik ” [28]

Platon egy masik peldaja arra, hogy egy lelek hogyan valaszthat magasabb eletformat, az Allam utolso konyveben olvashato: [29] Egy Er nev? katona megsebesul a csataban. Az istenek azt hiszik, hogy meghalt, ezert a tulvilagra viszik. A tulvilagon Er a birak ele kerul, de kozben kiderult, hogy megsem halt meg. A birak visszaengedik a katonat, hogy folytassa az eletet azzal a feltetellel, hogy majd szamoljon be a halandoknak a tulvilagon latottakrol. Ezt kovet?en Platon reszletes leirast ad arrol, mikepp kepzeli el a tulvilagot, a birakat es az uj elet sorsolasat. A beszamolo vegul azzal zarul, hogy minden leleknek az uj testbe valo koltozes el?tt innia kell a Lethe vizeb?l, [30] hogy elfeledje mindazt, ami el?z? eletei soran tortent vele.

A platoi szerelem [ szerkesztes ]

Platon szerint a szerelem vegs? celja az, hogy vilagra hozza a ?szepseget”. A filozofus szerelemr?l alkotott nezeteit a Phaidroszban es a A lakoma (Szumposzion) cim? m?veben fejtette ki. Ez utobbi dialogusban ugy jellemzi a szerelmet (Amor istent), mint Penia (a szegenyseg istenn?je) es a Porosz (a fortely istene) naszabol szuletett felistent: ?Amor nem isten, hanem daimon , olyan leny, amely felig isten, felig halando, se nem szep, se nem csunya, nem bolcs es nem tudatlan. ” [31] A szerelem pedig az istenhez hasonloan ?nem szep es nem kifinomult dolog, ahogyan sokan gondoljak, hanem epp ellenkez?leg, anyja hasonlosagara mezitlab jar, koborol, megszokta, hogy ruhatlanul a puszta foldon aludjon, a hazak kuszoben vagy az utcan, hogy az ejszakat a szabad eg alatt toltse, s a szukseg mindig otthon legyen nala. Az apai reszr?l viszont a szepek es a nemesek elcsabitoja, bator, meresz, hatarozott, rettenetes vadasz, aki mindig keszen all uj es uj fortelyok kieszelesere, kivancsi mindenre, sok kelepcet rejt, egesz eleteben hajlamos filozofalni, rettenetes csalo, boszorkany es szofista.” [32]

Az osztont, amely az embert ujra es ujra az igazi let es a jo birodalmaba vezeti, Platon ? erosz ”nak nevezte. Az erosz ebreszti a vagyat az emberben, hogy az ideak szemleletenek szentelje magat. Ezt az eroszt a filozofus a Lakoma ban ugy irta le, mint az ismeretek utani filozofiai torekvest. Ez az erzeki es a szellemi vilag kozott kozvetit? szerepet tolt be.

Platon szerint a Szerelem az, aki szeret es nem az, akit szeretnek; szepsegre pedig csak annak van szuksege, akit szeretnek, nem pedig annak, aki szerelmes lesz, s minthogy a Szep azonosithato a Joval, aki a Szepet akarja, akarja a Jot is, es csak akkor lesz boldog, ha ezt megtalalta. Tehat a szerelem celja a Szepseg nemzese, ehhez pedig tobb fokozaton keresztul lehet csak eljutni: az els? szinten a fizikai szerelem all, a masodik szint a lelki szerelem, a harmadik szint a m?veszet, majd az igazsag szerelmesei kovetkeznek, ezt koveti a tudomany es megismeres, a legfels? szinten pedig a Jo szerelmesei talalhatok.

Allamelmeletek [ szerkesztes ]

Platon szobra Delphoiban
B?vebben: Allam (dialogus) es Torvenyek (dialogus)

Az Allam es a Torvenyek cim? m?veiben Platon felvazolta a szerinte idealis allam modelljet. Annak ellenere, hogy a konkret gorog tortenelem problemait is felveti a filozofus, megsem a realis allapotokat irta le. Elkepzelesei a lehetseges legjobb allamrol szoltak, ezert mondhatjuk, hogy Platon allamelmeletei inkabb utopiak.

Az allam keletkezesenek okat Platon az emberek gyengesegeben velte felfedezni: az egyes ember csak meghatarozott tevekenysegre kepes, ezert szukseges szamara a tobbi emberrel valo egyuttm?kodes. A kozosseg a munkamegosztason alapul.

A tokeletes allam letrehozasahoz fontos, hogy polgarait mar kora gyermekkoruktol a sajat kepessegeinek megfelel?en a legjobb neveltetesben reszesitsenek. Platon szerint ? akarcsak a lelek ? az allamot alkoto emberek is harom nagy csoportra oszthatok:

  1. Uralkodok vagy oktatok rendje : a polgarok helyes eletmodjarol csak a bolcsek kepesek gondoskodni, ezert Platon szerint fontos, hogy az allam elen filozofus kiralyok alljanak
  2. Az ?rok vagy katonak rendje : ?k gondoskodnak az allam kuls? es bels? vedelmer?l.
  3. A tobbi allampolgar vagy a foldm?vesek rendje : a kezm?vesek, az ipar?z?k, foldm?vesek tartoznak ide.

A ?filozofus kiralyok” csak az el?irt kepzes teljesitese utan foglalhatjak el vezet?i poziciojukat. Ez a kepzes osszesen otven evig tart. A kepzes terve a kovetkez?:

A neveles kulonboz? fazisaiban tortenik a ?filozofus kiralyok” kivalasztasa. A neveles kozben d?l el az emberekr?l, hogy az allam melyik harom csoportjaba fognak tartozni.

A platoni allam tovabbi jellegzetessege a magantulajdon hianya. Meg a gyerekek es az asszonyok is kozosek es az allam hatarozza meg azt is, hogy ki kivel nemzhet gyereket. A platoni idealis allam alkotmanya arisztokratikus, azaz a legjobbak uralman nyugszik. Platon felvazolta az alkotmanyok korforgasat is, melyben a timokracia bitorolja atmeneti jelensegkent. Annak ellenere, hogy az uralkodokat elismerik, a penz novekv? befolyasa miatt kirajzolodik a kovetkez? allamforma, az oligarchia . Ebben az allamformaban a hatalom egybeesik a tulajdonnal. Ez egy hanyatlo allamforma, melyben dont? szerepe a gazdagsagnak. A rendszer veget a tomeg fellazadasa okozza, melynek eredmenye a demokracia lesz. Ez vegul az anarchia utjan a zsarnoksagba torkollik.

Az idealis allam letrehozasahoz Platon tett egy probalkozast Sziciliaban, azonban a kiserlet kudarcba fulladt.

Platon egyik oregkori m?veben, a Torvenyek ben egy ujabb idealis allam elmeletet vazolta fel. A valtoztatas az el?bbi elkepzelese szerint az volt, hogy az allamot tobbe nem a filozofus kiralyoknak kell kormanyozniuk, hanem a torvenyeknek. A polgarok tanitomesterei is a torvenyek lesznek.

Platon m?vei magyarul [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  • A formak es a tudas ? Tanulmanyok Platon metafizikajarol es ismeretelmeleter?l (szerk. Betegh Gabor es Boroczki Tamas), Bp., Gondolat Kiado, 2007 ISBN 978-963-693-010-3
  • Atlasz ? Filozofia , Bp., Athenaeum Kiado, 1999. ISBN 963-85962-3-6
  • Burnet, John: Greek Philosophy ? From Thales to Plato , London, Macmillan and Co., 1928
  • Filozofiai kisenciklopedia (szerk. Banki Dezs?), Bp., Kossuth Konyvkiado, 1993, 2003, ISBN 963-09-3673-9
  • Luciano de Crescenzo: A gorog filozofia rendhagyo tortenete 2. , Tercium Kiado ISBN 963-8453-16-8
  • Okori lexikon I?II. Szerk. Pecz Vilmos . Budapest: Franklin Tarsulat. 1902?1904.  
  • Szlezak, Thomas A.: Hogyan olvassunk Platont? Atlantisz Konyvkiado , Budapest, 2000 ( A kutnal ), ISBN 9639165425
  • Taylor, Alfred Edward: Plato . Archibald Constable&Co. 1908.
  • Turay Alfred: Filozofiatorteneti vazlatok . Szent Istvan Tarsulat, Budapest ISBN 963-360-843-0

Kapcsolodo cikkek [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Biblioteca Virtual Miguel de Cervantes (spanyol nyelven). (Hozzaferes: 2020. majus 13.)
  2. ↑ Alfred North Whitehead : The safest general characterization of the European philosophical tradition is that it consists of a series of footnotes to Plato. (?Az Europai filozofiai tradiciot a legbiztonsagosabban ugy irhatnank le altalanosan, hogy az egy sor Platonhoz f?zott labjegyzetb?l all ossze.”); Process and Reality , pp. 39 Free Press, 1979
  3. ↑ Plato
  4. ↑ Diogenesz Laertiosz : A filozofiaban jelesked?k elete es nezetei , III. konyv.
  5. ↑ a b Szabo Arpad: Platon elete. Existentia - ΜΕΛΕΤΑΙ ΣΟΦΙΑΣ; 1992 (II. kot.) 1.-4.; 279.-306.
  6. ↑ Diogenesz Laertiosz : Hires filozofusok elete III. 7)
  7. ↑ Platon: Hetedik level 324b
  8. ↑ Plutarkhosz: Dion elete 5. A parhuzamos eletrajzokban.
  9. ↑ De Crescenzo: A gorog filozofia 2. pp.74
  10. ↑ Diogenesz Laertoiosz: Nevezetes filozofusok elete III. 46.
  11. ↑ Filozofiai Enciklopedia ? Platon
  12. ↑ Platon: V. level 328b?c
  13. ↑ Plutarkhosz: Dion elete, 20. fejezet (In: Parhuzamos eletrajzok)
  14. ↑ Plutarkhosz Dion elete 20. (Platon Kharubdisz alatt valoszin?leg Dionuszioszt ertette
  15. ↑ Kes?bb, 361-ben Dion megtamadta Szurakuszait es el?zte Dionuszioszt. Negy even at uralkodott, akkor azonban meggyilkoltak. Gyilkosa allitolag egy volt akademiai tanitvany volt.
  16. ↑ Szmurnai Hermipposz : 33. toredek, Muller (Vo. Diogenesz Laertiosz : A filozofiaban jelesked?k elete es nezetei , III. konyv 2. f.)
  17. ↑ Herakleidesz Pontikosz: 16. toredek, Muller (Vo. Diogenesz Laertiosz: Nevezetes filozofusok elete, III. 26.)
  18. ↑ Platon: Parmenidesz 130c
  19. ↑ Platon: Timaiosz 28a
  20. ↑ Andreas Graeser: A platoni ontologia . In. A formak es a tudas pp. 17
  21. ↑ Arisztotelesz: Metafizika (I 6 987a32?b7, XIII 4, 1078b9?1078a4, XIV 1, 1087a31)
  22. ↑ Theaithetosz 182c9?10
  23. ↑ Theaithetosz 182c9?11
  24. ↑ Allam 509 d ? 511 e
  25. ↑ Allam VII
  26. ↑ Demaratosz egy spartai lakos volt, aki ugy figyelmeztette a gorogoket a keszul?d? perzsa tamadasrol, hogy egy viasszal bevont fatablat kuldott nekik. A figyelmeztetes a fatablaba volt belevesve, majd a tablat forro viaszba martottak, hogy elfedjek a bevesest. A tabla igy akadalytalanul atjutott Gorogorszagba, ahol eltavolitottak a viaszt es el tudtak olvasni az uzenetet. (Reszletekert lasd F. H. Sandbach: Plutarch’s Moralia XV. London, 1969, pp. 388?389)
  27. ↑ Platon: Phaidrosz 246a ? 248e
  28. ↑ Platon: Timaiosz 42b ? d
  29. ↑ Platon: Allam X. 614d ? 620d
  30. ↑ Lethe : a gorog mitologiaban a tulvilag egyik folyoja, melynek vize a jotekony felejtes vize
  31. ↑ Platon: A lakoma
  32. ↑ Uo.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Platon temaban.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Platon&oldid=26207131 ”