A
NASA
(
angolul
, hivatalosan:
National Aeronautics and Space Administration
,
magyarul
:
Nemzeti Repulesi es ?rhajozasi Hivatal
) az
Amerikai Egyesult Allamok
kormanyzati
ugynoksege, az orszag civil
repulestani
,
?rkutatasi
es
?rrepulesi
szervezete. A hivatalt 1958-ban hoztak letre
Dwight D. Eisenhower
elnoksege idejen. Eredeti celja az orszag nem katonai ?rkutatasanak iranyitasa es a
vilag?r
es
?reszkozok
bekes felhasznalasanak osztonzese volt.
Letrehozasanak el?zmenyei
[
szerkesztes
]
Az USA hadugyminiszteriuma mar az
1940-es evek
veget?l kezdve tamogatta a raketatechnikai es
fels?legkori
kutatasokat. Jelent?s lepes volt, amikor
Eisenhower
elnok bejelentette, hogy a
nemzetkozi geofizikai ev
kereteben
1957
. julius 1. es
1958
. december 31. kozott tudomanyos celu
mesterseges holdat
keszulnek
Fold
koruli palyara allitani. Azonban
1957
. oktober 4-en latott napvilagot az Egyesult Allamokban az a hir, hogy a szovjetek fell?ttek a
Szputnyik?1
m?holdat. A hir megrazta Amerikat, olyannyira, hogy hatasat
Pearl Harborehoz
hasonlitjak. Ezzel az esemennyel kezdetet vette a ket nagyhatalom (az USA es a Szovjetunio) kozotti
?rverseny
. A valsag megoldasa gyors intezkedest kovetelt, ezert egyetlen ev leforgasa alatt letrehoztak a
NASA
-t. Ebben nagy segitseget jelentett, hogy akkor mar tobb mint 40 eve m?kodott Amerikaban a repulesugyi fejlesztesek ipari es kutatointezeti szervezete, a
NACA
. 1958. januar 31-en utnak indult az
Explorer?1
m?hold, ami az els? lepes volt az iranyban, hogy az 1958. julius 29-en Eisenhower elnok altal kihirdetett Nemzeti Legugyi es ?rhajozasi Torveny (National Aeronautics and Space Act) alapjan kozpontosultak az addigi tevekenysegek es letrejott a NASA, ami formalis m?kodeset 1958. oktober 1-jen kezdte meg.
Fejl?dese, tevekenysegi teruletei
[
szerkesztes
]
A NASA szervezetenek kezdetben 8000 alkalmazottja es 100 millio dollaros koltsegvetese volt. Harom nagy laboratorium es ket kisebb raketakiserleti telep tartozott a kezelesebe. Kes?bb fokozatosan olvasztotta magaba szerte az orszagban azokat a nagy intezmenyeket, amelyek a ma m?kodtetett tiz nagy ?rkozpontbol allo halozat alapjat kepeztek. Ma a NASA csaknem huszezer alkalmazottat foglalkoztat, eves koltsegvetese pedig 13,5 milliard dollar.
A NASA tevekenysegenek legfontosabb teruletei a
bolygokutatas
es ehhez kapcsolodoan a
csillagaszat
; a Fold behato tanulmanyozasa a
vilag?rb?l
az
?rkutatas
modszereivel; az emberes
?rrepulesek
; valamint az ?rtechnologiai es
raketatechnikai
fejlesztesek. Mindezeken tul a NASA egyre nagyobb sulyt fektet az oktatasra, valamint arra, hogy az elert tudomanyos es m?szaki eredmenyek minel szelesebb korben atkeruljenek a gyakorlati elet ?rkutatastol tavol es? teruleteire is.
Az ?rtudomanyok teruleten leny?goz?ek a bolygokutatasban elert eredmenyeik. A NASA
?rszondai
meghoditottak az egesz
Naprendszert
, az osszes nagy
bolygot
es szamos
holdjukat
megkozelitettek, leszalltak a
Marson
, behatoltak a
Venusz
es a
Jupiter
legkorebe
. Folyamatban van a
Mars Exploration Rovers
, a
Mars Odyssey
es a
Mars Global Surveyor
program, lezarult a
Cassini
Szaturnusz
koruli keringese. Folyik a negy nagy teljesitmeny?, az elektromagneses
szinkep
kulonboz? tartomanyaiban m?kod?
?rtavcs?
programja. A
Hubble ?rtavcs?
es a
Chandra
rontgentavcs? a Fold korul kering,
2003
-ban allitottak
Nap
koruli palyara a
Spitzer ?rtavcsovet
. A
Compton
gammatavcs? 2000-ben megsemmisult a Fold legkoreben. Jelent?s eredmenyeket ert el a NASA a Nap es a
bolygokozi ter
fizikai kutatasaban is. Az elkovetkez? evtizedekre szolo strategiai tervben a bolygokutatas es az ?rcsillagaszat teruleten megkezdett programok kiegeszulnek a Naprendszeren kivuli
bolygok
es a
foldonkivuli elet
nyomainak felfedezesere iranyulo er?feszitesekkel.
Fontosabb ?rprogramok
[
szerkesztes
]
A NASA korai celkit?zesei koze tartozott az ember feljuttatasa a vilag?rbe, a Hold es a vilag?r meghoditasa. Ennek erdekeben kulonboz? ?rprogramokat dolgozott ki:
A
Mercury-program
kereteben hat ember repult a vilag?rbe. Ez volt az els? amerikai emberes ?rprogram.
1961
-ben
Alan Shepard
?rugrast
hajt vegre a
Freedom 7
nev? kapszulaval. ? volt az els? amerikai a vilag?rben.
1962
-ben
John Glenn
volt az els? amerikai
?rhajos
Fold koruli palyan.
A
Gemini-program
kereteben 16 ?rhajos 600-szor kerulte meg a Foldet. A
Mercury-program
folytatasa, es az
Apollo-program
el?keszitese volt.
Az Apollo?12 asztronautai a Holdon meglatogattak a Surveyor?3 leszalloegyseget
Az
Apollo-program
kereteben
1969
es
1972
kozott 12 ?rhajos jart a Holdon. Az
emberes ?rrepulesek
teren a Mercury- es Gemini-programok mar az el?keszuletet jelentettek az
?rkutatas tortenetenek
legnagyobb vallalkozasahoz, a Hold meghoditasahoz.
1969
.
julius 20-an
az
Apollo?11
?rhajoval tortent az els? holdra szallas,
Neil Armstrong
es
Edwin Aldrin
?rhajosokkal. Osszesen 15
Apollo ?rhajo
hagyta el a Fold felszinet. Ertekes holdmintakat hoztak vissza, amelynek laboratoriumi megvizsgalasa meg tart, s informaciokat adhat a Hold geologiajanak es a Naprendszer keletkezesenek megertesere.
Az
amerikai ?rrepul?gepek
voltak az els? teljesen ujrafelhasznalhato
hordozoeszkozok
. Osszesen hat ilyen ?rrepul?gepet epitettek meg, melyek kozul ot repult a
vilag?rben
.
1981
ota szaznal is tobb
repulest
hajtottak vegre. Husz evnyi m?kodes soran ket ?rrepul?gep semmisult meg: a
Challenger
1986
-ban es a
Columbia
2003
-ban. Ennek ellenere a NASA ?rrepul?gep-programja sikeresnek mondhato.
A Nemzetkozi ?rallomas (ISS)
Az
Apollo-program
lezarasa utan allitottak palyara az els?, mintegy 80 tonnas amerikai
?rallomast
, a
Skylab
-et.
1981
-t?l az
?rrepul?gep
uzembeallitasaval uj korszak nyilt az emberes
?rrepulesek
torteneteben
. A vegrehajtott 125 repules soran
?rhajosok
szazai dolgoztak a
vilag?rben
. Ekozben az oroszokkal egyuttm?kodve az amerikai ?rhajosok gyakorlatot szereztek a hosszu id?tartamu ?rrepulesben is. A Skylab otthont adott a
Nap
, a
Fold
, a
Hold
megfigyelesenek, valamint a
sulytalansag
vizsgalatainak is.
1998
-ban megkezd?dott a
Nemzetkozi ?rallomas
osszeszerelese, ennek koszonhet?en pedig
2000
-t?l az amerikai ?rhajosok folyamatos jelenlete a vilag?rben. Az ?rallomas mintegy 400 km-re kering a Foldunk felett. Az ISS program egy olyan, orszagok kozotti kozos
?rkutatasi
projekt, amely szamos tudomanyos kiserletnek ad helyet a vilag?rben. Az emberes ?rrepulesek legfontosabb celja, hogy jobban megismerjek a sulytalansag es altalaban a vilag?rbeli kornyezet hatasat az el? szervezetekben vegbemen?
fizikai
,
kemiai
es
biologiai
folyamatokra. Mindezzel a
21. szazad
els? evtizedeben el?keszitik, majd a masodik es harmadik evtizedeben megvalositjak a bolygokozi ?rutazast.
Wernher von Braun
, aki fontos szerepet jatszott az Egyesult Allamok raketafejleszteseben, korabban pedig Nemetorszageban
A
hordozoeszkozok
teruleten az
1960-as evekben
kifejlesztettek a holdutazasra alkalmas
Saturn V
oriasraketat, az
1970-es evekben
pedig kidolgoztak a tobbszor felhasznalhato ?rbeli szallitorendszert, az
?rrepul?gepet
, amely a korabbiakhoz kepest forradalmian uj megoldast jelentett. Folynak kiserletek az
X?33
es
X?34
gepekkel, amelyek a jov? szazad ?rrepul?gepei alapjaul szolgalhatnak. A fejlesztes vegcelja, hogy az ?rrepulest egy nagysagrenddel olcsobba tegyek, azaz egy kg hasznos teher
alacsony Fold koruli palyara
allitasanak koltseget 2000 dollar ala csokkentsek.
Az
?rszondak
nem embereket, hanem m?szereket visznek a
Naprendszer
bolygoihoz
. A radioval visszakuldott informaciok tomegenek feldolgozasa folyamatos.
Azt lehetne gondolni, hogy a
Venusz
,
Fold
,
Mars
, amelyek nagyjabol egyforma tomeg?ek, s amelyek a
Nap
sugarzasaban is egyforma modon reszesulnek, hasonlo klimaval rendelkeznek. Megis, a
Szovjetunio
Venyera
?rszondai es az amerikai
Mariner?2
azt tanusitjak, hogy a Venuszt forro, s?r?
szen-dioxid
legkor veszi korul (90-100 atmoszfera nyomason es 450 °C
h?mersekleten
). Peldaja ez egy elszabadult ?uveghaz”-effektusnak: a szen-dioxid legkor atereszti a Nap lathato sugarzasat, de visszatartja a bolygo
infravoros
kisugarzasat.
Az Egyesult Allamok ket
Viking
missziot kuldott a
Marsra
, f?kent azzal a cellal, hogy eletre utalo nyomokat keressenek. Mindket misszio tokeletes volt technikailag; a Mars koruli keringesre beallitott ?rszondakrol a leszalloegysegek sikeresen landoltak a bolygo feluletere es ott kiserleteket vegeztek a Foldr?l kapott utasitasok alapjan. Elet nyomaira azonban nem bukkantak.
A Voyager-2 volt a NASA egyik legsikeresebb kuldetese
A Naprendszer kuls? bolygoinak es azok holdjainak eddigi megismerese a
Pioneer?10
es
Pioneer?11
, f?leg azonban a
Voyager
?1 es ?2 kuldeteseknek koszonhet?.
1972
-ben a NASA elinditotta
Pioneer?10
jelzes? szondajat. Ez volt az els? ?reszkoz, amelynek
hintaman?ver
segitsegevel sikerult eljutnia a kuls? bolygokig es elhagynia a
Naprendszert
. A szonda a kulonboz? meresekre es adattovabbitasra hasznalt eszkozok mellett magaval vitt egy gravirozott lemezt, amelyen az emberiseg ?nevjegye” lathato. A nevjegy feladata az, hogy s?ritett formaban informacioval szolgaljon az emberisegr?l ismeretlen, intelligens lenyek szamara, akik kepesek befogadni az ??r-palack” uzenetet.
Igy erte el a
Voyager
-2 is az
Uranuszt
1986
-ban s a
Neptunuszt
1989
-ben. Utana pedig kijutott a
csillagkozi terbe
s palyajat folytatja megszakitas nelkul, mig esetleg egy mas
csillag
bolygoi kozott ertelmes lenyek elfogjak.
A
Fold
kutatasanak vannak a leghosszabb multra visszatekint? hagyomanyai, hiszen az els? amerikai
m?hold
, az
Explorer?
is
geofizikai
celokat szolgalt, amellett a
van Allen-ovek
kimutatasaval forradalmi felfedezest is hozott a geofizikaban. Kifejlesztettek a mar evtizedek ota szolgalatszer?en m?kod?
taverzekelesi
es
meteorologiai
m?holdcsaladokat. Az utobbi evekben a Fold rendszerszemlelet? vizsgalata kerult a kutatasok kozeppontjaba, melyeket a ?Kuldetes a Fold bolygohoz” neven fognak ossze. Az elkovetkez? evek tervei kozott szerepel a hosszu tavu
eghajlatvaltozasok
es azok hatasainak kutatasa. Reszletesen fel kivanjak terkepezni a legkori
ozon
mennyiseget es eloszlasat. Felterkepezik a foldhasznalatot, annak valtozasait, peldaul a tropusi
?serd?k
csokkeneset. Tobb m?holddal akarjak kovetni az
evszakos
es a tobbeves klimavaltozasokat, valamint a
termeszeti katasztrofakat
.
Nehany fontosabb m?hold
A legismertebb foldmegfigyel? m?holdcsalad, a
Landsat
els? peldanyat
1972
-ben bocsatottak fel az USA-ban. A felszint?l 915 km magassagban dolgozott.
1985
-ben katonai feladatokkal felbocsatott
Geosat
m?holdat masfel evvel kes?bb polgari kutatasi celokra,
oceanok
megfigyelesere alakitottak at.
1990
ota uzemen kivul van. Tovabba
geostacionarius
meteorologiai m?holdak helyezkednek el az USA nyugati (
GOES-W
) es keleti partvideke (
GOES-E
) hosszusagi koreinek magassagaban. Hasonlo celt szolgalnak a
Nemzeti Ocean- es Legkorkutatasi Hivatal
(NOAA) m?holdjai, amelyek 1 km-es felbontokepesseggel az egesz Foldet vizsgaljak. Felveteleiket a meteorologusokon kivul a
tengerek
kutatoi is hasznositjak. Az
1978
-ban inditott es
1991
-ben uzemen kivul helyezett
NIMBUS?7
m?hold az oceanok h?mersekleter?l, a szelsebessegr?l, a felh?zetr?l, a talajnedvessegi viszonyokrol gy?jtott adatokat.
Kilatasok a jov?re
[
szerkesztes
]
[
forras?
]
Az
1990-es evekben
a NASA teljesen megvaltoztatta a strategiajat, s a nagyszabasu projektek helyett sok kicsit fog inditani, melyekkel a kovetkez? kerdesekre akar valaszt kapni:
Ezt az igyekezetet nem befolyasolja latszolag a
Columbia katasztrofaja
, igy a kutatasokat valoszin?leg a
Marson
es a
Jupiter
holdjain kezdik, hiszen itt volt valamikor az elethez elengedhetetlen
viz
.
A cel az, hogy sokkal gyorsabban, olcsobban, s mindenekel?tt eredmenyesebben, hatekonyabban m?kodjon az
?rkutatas
. Ennek ertelmeben az emberi bevetesek az ?rhajozasban egyre inkabb a hatterbe szorulnak. Helyette robotokkal akarjak meghoditani a Naprendszert. Igy a kovetkez? evekben korulbelul tiz robotot akarnak felkuldeni a Marsra is, hogy megvizsgaljak a voros bolygot. Tavlati celkent olyan bolygokat akarnak felfedezni egy evtizeden belul, amelyek szaz fenyevnyi sugaru gombben vannak a Foldt?l. A kovetkez? lepesben intelligens szondakat akarnak letrehozni, amelyek sajat maguk dontik el, hogy mit erdemes kutatniuk. Ezek pedig a mostani fejl?desi iranyzatot tekintve minden valoszin?seg szerint mikroszondak lesznek, teljesen lekicsinyitve, hogy fellovesuk ne keruljon sok penzbe. Az els? ilyen prototipus
1998
-ban startolt. A
Deep Space?1
azonban meg nem tul nagy intelligenciaval rendelkezett. A NASA hozzafogott az
csillagkozi repules
modjainak kutatasahoz is. A program soran a Naprendszer hataraitol egytized
fenyevre
kuldenek ki szondakat. Ezek felterkepezik a terepet a leend? csillagkozi utazasokhoz.
A
Hubble-?rtavcs?
helyere lep?
James Webb ?rtavcs?
92,1 millio dollaros tamogatashoz jutott.
Az egyre emelked? fejlesztesi koltsegek miatt 2010-ben toroltek a
George W. Bush
altal
2004
.
januar 14-en
bejelentett
Vision for Space Exploration
programot. Ennek f? celja, az emberes
marsrepules
megmaradt a NASA tavlati celjanak, amely meghatarozza a kovetkez? evtizedeket.
A NASA-t koztudottan az amerikai allampolgarok penzeb?l hoztak letre, azonban megsem koteles beszamolni eredmenyeir?l az amerikai allampolgaroknak, csupan az Egyesult Allamok kormanyanak. Egyetlen torveny sem kotelezi ra, hogy tudasat, ismereteit teljes mertekben megossza a nyilvanossaggal. Az
1958
.
julius 29-en
megfogalmazott ? es a mai napig ervenyben lev? ? ??rtorveny”, amely elrendelte a NASA megalapitasat, a 102. paragrafusanak (c) (a) szakaszaban igy rendelkezik:
?A NASA kotelessege minden katonai ertekkel vagy jelent?seggel biro felfedezest a nemzetvedelemmel kozvetlen kapcsolatban allo kormanyszervek szamara hozzaferhet?ve tenni. A NASA vezet?je a hivatal gyakorlasa kozben szerzett informacioit e torveny hatalya alatt koteles hozzaferhet?ve tenni a nyilvanossag szamara, kiveve ha az informacio visszatartasat szovetsegi rendelet tiltja, es ha az informaciot nemzetvedelmi szempontok alapjan titkosnak nyilvanitjak.”
A NASA-nak tehat ?kotelessege” bizonyos informaciok visszatartasa. Olyan informacioke, amelyekr?l tehat nem a tudosok, csillagaszok dontik el, hogy a nyilvanossagra tartoznak-e vagy sem, hanem a Nemzetbiztonsagi Hivatal (
NSA
) burokratai.
A NASA az ?rkutatas iparszer?en szervezett munkajat ?rkozpontok halozataval valositja meg. A legfontosabb ?rkozpontok:
- Dr.
Almar Ivan
:
Az ?rugynoksegek es a Nagykozonseg
(Aero Magazin 2003/02)
- Dollarmilliok a NASA-nak
(
BBC News
2003/02)
- Aero Magazin
(Tv2 2003/02)
- Termeszet Vilaga
(1998/10)
- Dr. Nemerkenyi Antal:
?Ki kicsoda a m?holdak kozott?”
(Altalanos Termeszetfoldrajz 1993.)
- Bay Zoltan
:
A vilag?rkiserletek jov?je
(
Fizikai Szemle
1990/12)
- Filler Ferenc:
A NASA tervei
(1998)
- Both El?d
:
40 eves a NASA
(1998)
- Nagy Tamas:
Cape Canaveral
(1995)
- Retz Balazs:
A NASA es az ?rkutatas
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Kutato- es tesztel?kozpontok
| | |
|---|
| Indito- es szerel?kozpontok
| |
|---|
| Kommunikacios kozpontok
| |
|---|