Martin Luther King
Szuletett	Michael King Jr. 1929 . januar 15. [1] [2] [3] [4] [5] Atlanta [6] [7]
Elhunyt	1968 . aprilis 4. (39 evesen) [1] [2] [3] [4] [5] Memphis [8] [7]
Allampolgarsaga	amerikai
Hazastarsa	Coretta Scott King (1953. junius 18. ? 1968. aprilis 4.)
Gyermekei	Yolanda King Martin Luther King III Dexter Scott King Bernice King
Szulei	Alberta Williams King Martin Luther King Sr.
Foglalkozasa	polgarjogi aktivista teologus predikator lelkesz iro lelkipasztor pacifista humanitarius aktivista emberi jogi aktivista bekeaktivista politikus
Iskolai	Washington High School Boston University School of Theology David T. Howard High School Candler School of Theology Morehouse College (1944?1948, BA, szociologia) Crozer Theological Seminary (1948?1951, Bachelor of Divinity) Bostoni Egyetem (1951 ? 1955. junius 5., PhD, rendszeres teologia)
Kituntetesei	Order of the Companions of O. R. Tambo American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja honorary doctor of the Hofstra University Spingarn Medal (1957) [9] Anisfield-Wolf Book Awards (1959) Az ev embere (1963) Nobel-bekedij (1964) [10] [11] Gandhi Peace Award (1964) Pacem in Terris-dij (1965) Margaret Sanger Awards (1966) Jawaharlal Nehru Award for International Understanding (1966) Elnoki Szabadsag-erdemrend (1977) ENSZ emberi jogi dij (1978) Humanitarian of the Year (1984. januar) [12] Kongresszusi Aranyerem (2004)
Halal oka	l?tt seb
Sirhelye	Martin Luther King Jr. National Historical Park
Magassaga	168,9 cm [13]
Martin Luther King alairasa
weboldal IMDb
A Wikimedia Commons tartalmaz Martin Luther King temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Martin Luther King, Jr. ( Atlanta , Georgia , 1929 . januar 15. ? Memphis , Tennessee , 1968 . aprilis 4. ) amerikai baptista lelkesz, polgarjogi harcos es politikai aktivista, az afroamerikai polgarjogi mozgalom egyik kiemelked? vezet?je. Celja a feherek es afroamerikaiak jogi egyenl?tlensegenek, az afroamerikaiakkal hatranyos megkulonboztetesenek megszuntetese volt. Beszedeiben, nyilatkozataiban es tetteiben mindig az er?szakmentesseget hirdette, celjai elereseert a polgari engedetlenseg modszeret is alkalmazta. 1963 . augusztus 28-an a Washingtoni Meneteles soran megtartott Van egy almom (wd) ^[14] neven hiresse valt beszede oriasi nyilvanossagot hozott a polgarjogi mozgalomnak, Kinget pedig a tortenelem egyik legnagyobb szonokava emelte. Martin Luther King 1968. aprilis 4-en Memphisben ( Tennessee ) merenylet aldozata lett; agyonl?ttek.

1964 -ben ? lett a legfiatalabb ferfi, aki elnyerte a Nobel-bekedijat . 1977 -ben Jimmy Carter elnok posztumusz kituntette a Szabadsag Elnoki Erdemeremmel . 1986 -ban minden ev januarjanak harmadik hetf?jet Martin Luther King Nap neven unnepnapnak nyilvanitottak az Amerikai Egyesult Allamokban . 2004 -ben az amerikai Kongresszus posztumusz kituntette a Kongresszusi Aranymedallal .

Gellert Hugo magyar szarmazasu fest?m?vesz portret keszitett rola.

Fiatalkora [ szerkesztes ]

Szuleinek, az id?sebb Martin Luther King tiszteletesnek es Alberta Williamsnek ket masik gyermeke is szuletett: Willie Christine es Alfred Daniel. Eredetileg edesapjat es szuletesekor ?t magat is Michael Kingnek hivtak, de egy 1934 -es nemetorszagi latogatast kovet?en Luther Martonnak , a protestans reformacio szellemi atyjanak tiszteletere nevet valtoztatott.

1939 -ben King a templomi korussal enekelt egyutt az Elfujta a szel atlantai filmbemutatojan. Tizenot evesen a Morehouse College maganf?iskolara kezdett jarni, atugorva a kilencedik es tizenkettedik tanevet es a hivatalos vizsgat. 1948 -ban diplomat szerzett szociologiabol , majd tanulmanyait a Crozer Theological Seminary vallasi iskolaban folytatta. Itt 1951 -ben szerzett diplomat, es meg az ev szeptembereben a Bostoni Egyetemen folytatta doktori tanulmanyokkal, rendszeres teologia szakon. 1955 . junius 5-en doktoralt ( PhD ).

1953 . junius 18-an felesegul vette Coretta Scottot (wd) . Negy gyermekuk szuletett: Yolanda King (wd) , Martin Luther King III (wd) , Dexter Scott King (wd) es Bernice King (wd) .

1954 -ben az alabamai Montgomeryben talalhato Dexter Avenue Baptist Church gyulekezet vezet?je lett.

Vilagnezetere Howard Thurman polgarjogi aktivista es teologus, Mahatma Gandhi India politikai es spiritualis vezet?je, illetve Bayard Rustin polgarjogi aktivista volt nagy hatassal. Howard Thurman apja f?iskolai osztalytarsa volt akivel tanuloevei alatt, szoros kapcsolatot apolt az ifjabb King. 1959 -ben talalkozott Gandhi csaladjaval amikor az amerikai kveker mozgalom, az American Friends Service Committee es Thurman segitsegevel Indiaban jarhatott. Tanulmanyozta Gandhi er?szakmentes tiltakozasi modszereit, amit kes?bb maga is sikeresen alkalmazott. Bayard Rustin ? aki az 1963-as Washingtoni Meneteles f? szervez?je volt ? nyiltan vallalta homoszexualitasat , a demokratikus szocializmus hive volt, es kapcsolatban allt az Amerikai Kommunista Parttal , ezert mind a feher amerikaiak, mind az afroamerikai vezet?k tobbszor is arra kertek Kinget, hogy hatarolja el magat t?le.

A Montgomery buszbojkott [ szerkesztes ]

B?vebben: A Montgomery buszbojkott

1955 marciusaban egy 15 eves fekete kislany, Claudette Colvin nem volt hajlando atadni a buszon a feherek szamara fenntartott helyet egy feher ferfinak, ezert letartoztattak. Decemberben az eset megismetl?dott, amikor Rosa Parks ugyanigy cselekedett, es akit ezert szinten letartoztattak. A bojkott hire futot?zkent terjedt, a helyi media is felkapta az ugyet. Parks letartoztatasanak ejszakajan Jo Ann Robinson, a N?k Politikai Tanacsa (Women’s Political Council) nev? polgarjogi mozgalom vezet?je elkezdte egy buszbojkott megszervezeset: tobb mint 50 000 bojkottra hivo roplapot juttatott el a fekete kozosseg tagjaihoz. Celjuk az volt, hogy a busztarsasag es a helyi varosi vezetes torolje el a buszokon ervenyes szegregacios rendeleteket. A szervez?k letrehoztak a Montgomery Haladas Egyesuletet (Montgomery Improvement Association) a bojkott tovabbi kezben tartasara. Vezet?jukkent az eppen a varosba erkez? Martin Luther Kinget valasztottak. A bojkott tobb mint egy evig tartott, aminek soran King otthonat bombatamadas erte. Kinget es meg kozel szaz aktivistat letartoztattak, es birosagi pert inditottak ellenuk a varosban, amit az NCAAP szovetsegi birosag ele vitt. A szovetsegi birosag az ugyben ugy hatarozott, hogy a szegregacio torvenyellenes, igy a varosvezetes vegul a buszokon ervenyes faji elkulonitesre vonatkozo rendeletek visszavonasara kenyszerult. ^[15]

A mozgalom meger?sodese [ szerkesztes ]

1957 -ben megalapitotta es elnoke lett a Deli Kereszteny Vezet?k Konferenciaja ( Southern Christian Leadership Conference , SCLC) nev?, tobb mint szaz egyhazi es polgari szervezetet tomorit? er?szakmentes ellenallasi mozgalomnak. Az elkovetkez? egy evben tobb mint 200 szonoklatot tartott. 1958 -ban a New York -i Harlemben zajlo konyvdedikalasa soran egy elmehaborodott fekete n? boriteknyito kessel megsebesitette.

1963 -tol az FBI Robert F. Kennedy f?allamugyesz utasitasara lehallgatta King telefonbeszelgeteseit. Attol tartottak, hogy az amerikai kommunista szervezetek az SCLC-n keresztul akarnak nagyobb politikai befolyasra szert tenni, de ez a gyanu vegul alaptalannak bizonyult.

A mozgalom altal szervezett tiltakozo megmozdulasokat egyre szelesebb mediaerdekl?des kiserte. A deli varosokbol erkez? tudositasok, amelyek a feketek nyomorusagos es elnyomott helyzeter?l, illetve a bekes tiltakozo megmozdulasokat er? er?szakos tamadasokrol szoltak, napirenden tartotta a polgarjogi kerdest, ami igy az 1960-as evek egyik legfontosabb kozeleti es politikai temajava valt. King ezzel a hatassal teljesen tisztaban volt, es lehet?segihez kepest meg is probalta minel hatekonyabban kihasznalni. A megmozdulasok tobbek kozott a valasztashoz valo jogrol, az elkulonites ellen illetve a munkavallalok jogaival kapcsolatosak voltak. A folyamatos tiltakozasok vezettek vegull 1964 -ben a Polgarjogi Torveny, illetve 1965 -ben a Valasztojogi Torveny elfogadasahoz.

Washingtoni Meneteles [ szerkesztes ]

1963 -ban az SCLC kepviseleteben King reszt vett az un. Washingtoni felvonulas a munkaert es szabadsagert nev? nagyszabasu rendezveny letrehozatalaban. A szervezesben reszt vett meg a NAACP , a National Urban League , a Congress of Racial Equality (CORE) polgarjogi mozgalmak, a Brotherhood of Sleeping Car Porters (BSCP) nev? szakszervezeti mozgalom, illetve az SNCC ifjusagi polgarjogi mozgalom is, igy biztositva a lehet? legszelesebb tarsadalmi kepviseletet. A felvonulas celja az volt, hogy kimeletlenul szembesitsek a szovetsegi kormanyt azzal, hogy mennyire tehetetlenek a faji megkulonboztetessel es az ezzel kapcsolatos er?szakkal szemben a deli allamokban. Kennedy elnok tartott attol, hogy a tul kemeny kritika ellenerzeseket szulhet a washingtoni torvenyhozok koreben, es megakaszthatja a polgarjogokkal kapcsolatos jogalkotasi folyamatot, ezert onmersekletre kerte a felvonulas szervez?it. A szervez?k engedtek az elnok keresenek es az elhangzott beszedek vegul korantsem voltak olyan kemenyek, mint amire szamitani lehetett. Radikalisabb fekete vezet?k kemenyen kritizaltak is ezert a felvonulast szervez?ket. Malcolm X peldaul ?Washingtoni Komedianak” nevezte a felvonulast, ?t es az Iszlam Nemzet nev? radikalis mozgalom tagjait nem is engedtek a megmozdulasban reszt venni.

Az esemenyen megfogalmazodtak a legfontosabb kovetelesek: az elkulonites felszamolasa az iskolakban, hatekony polgarjogi torvenyek megalkotasa, a munkahelyi faji diszkriminacio torvenyi tiltasa, a polgarjogi aktivistak vedelme a rend?ri er?szakkal szemben, es torvenyben meghatarozott minimalber meghatarozasa. A felvonulason tobb mint 250 ezer ember vett reszt. Ekkor hangzott el King Van egy almom (wd) beszede is.

1964 . oktober 14-en King 35 evesen megkapta a Nobel-bekedijat , ezzel ? lett a legfiatalabb dijazott.

Tovabbi tuntetesek [ szerkesztes ]

1965 . marcius 7-ere az SCLC a helyi fekete kozosseg vezet?ivel osszefogva felvonulast szervezett az alabamai Selma varosabol Montgomerybe . A megmozdulast eredetileg azert szerveztek a helyi vezet?k, mert nehany hettel korabban egy masik tuntetes soran egy rend?r lel?tt egy fegyvertelen fekete ferfit. Amikor King es az SCLC csatlakozott a tiltakozashoz, annak celjait a valasztasi jogok biztositasanak kikenyszeritesevel egeszitettek ki. Ezt azert tartottak fontosnak, mert bar a megye lakosainak tobbsege fekete volt, ennek ellenere a feketek csak 1%-a volt regisztralt valaszto. A 80 kilometeres uton korulbelul 600 felvonulo indult el. A tuntet?k vegul ki sem jutottak a varosbol, mivel az egyik hidnal a helyi es az allami rend?rok er?szakkal feloszlattak a tomeget.

King a 7-i felvonulason meg nem vett reszt, de ket nappal kes?bbre ujabb felvonulast szerveztek. Az SCLC ezzel egy id?ben a szovetsegi birosagon perelte be Alabama allamot, de a birosag ugy rendelkezett, hogy a meghallgatasaig a felvonulast nem engedelyezi. A felvonulast King es a jelenlev? 2500 ember vegul megkezdte, de a varos szelen megalltak. King megkerte a reszvev?ket, hogy mindenki menjen haza, mert tiszteletben kivanja tartani a birosag tiltasat.

Nem sokkal kes?bb a szovetsegi birosag kotelezte Alabama allamot, hogy tegye lehet?ve a felvonulast, mivel az nem sert torvenyt vagy kozerdeket. Igy vegul a harmadik kiserlet soran, ot napos gyaloglas utan marcius 24-en ert el a menet Montgomery varosaig. Az allam kozgy?lese epuletenek lepcs?jen masnap King beszedet tartott a jelenlev?, immar 25 000 embernek.

1966 soran King es tamogatoi az eszaki allamokban probaltak nepszer?siteni mozgalmukat. Chicagoban is tartottak szamos nagyobb felvonulast, bar rendszerint ott is gyakran szembesultek er?szakos fogadtatassal. Amikor King visszatert delre, megbizta az ekkor Chicagoban f?iskolara jaro Jesse Jacksont , hogy vezesse az eszakon tevekenyked? szervezetet.

1968 -ban King vezetesevel az SCLC megszervezte a Szegeny Emberek Mozgalmat , amin keresztul a gazdasagi es szocialis igazsagtalansagokra kivantak felhivni a figyelmet. Koveteleseik kozott a minimalber megemelese, kozmunkaprogram megvalositasa es a szegenyseg felszamolasara iranyulo kormanyzati intezkedesek meghozatala szerepelt. A Szegeny Emberek Mozgalmanak csucspontja egy f?varosi felvonulas volt, ahova az orszag szamos pontjarol erkeztek tiltakozok. Ezzel egy id?ben szamos helyen sztrajk is volt.

A vietnami haboru [ szerkesztes ]

1965 -t?l kezd?d?en King kritizalni kezdte az Egyesult Allamok szerepet a vietnami haboruban . 1967 . aprilis 4-en egy New York-i latogatasa soran elmondta a Vietnamon tul ^[16] cim? beszedet. Velemenye szerint az USA gyarmatosito haborut folytat Vietnamban . Ugy velte, az amerikai tarsadalomban szeles kor? erkolcsi megujulasra van szukseg. Azt is hangoztatta, hogy az amerikai kormany a haborura forditott anyagi javakat a szegenyseg felszamolasara is fordithatna. E beszede miatt sokat tamadtak az orszagos mediaban is: demagognak tartottak, es ugy veltek, ezzel csak art a polgarjogi mozgalom ugyenek.

Halala [ szerkesztes ]

1968 . marcius 29-en King a Tennessee allambeli Memphisbe erkezett, ahol a varos koztisztasagi munkasainak sztrajkjat kivanta jelenletevel tamogatni. A Lorraine Motelben szallt meg. Aprilis 4-en 18:01-kor erte fejloves, mikozben a motel erkelyen allt. Halalat egy oraval kes?bb a korhazban mondtak ki az orvosok. A hir orszagszerte zavargasokat okozott. Johnson elnok aprilis 7-et gyasznappa nyilvanitotta. King temetesen Hubert Humphrey alelnok kepviselte az elnokot. Gyilkosat, James Earl Rayt a londoni Heathrow Repul?teren fogtak el, ahol hamis kanadai utlevellel probalt megszokni. 99 ev bortonbuntetesre iteltek.

A ?maganyos gyilkos” teoriajat sokan megkerd?jelezik, s ugy velik, King osszeeskuves aldozata lett. Szerintuk erre bizonysag, hogy Ray mar elitelese napjan megvaltoztatta vallomasat, es halala napjaig kitartott artatlansaga mellett. Ett?l fuggetlenul eletfogytiglani bunteteset nyolcszor er?sitettek meg, es egy kongresszusi bizottsag is arra a kovetkeztetesre jutott, hogy ? volt a tettes. ^[17]

A Lorraine motel ma muzeumnak ad helyet, ^[18] bejaratanal egy emlektablan idezet olvashato Mozes els? konyvenek 37. fejezeteb?l, a 19?20. versszakbol: ^{[19] [20] [21]}

Martin Luther King-nap [ szerkesztes ]

Minden ev januarjanak harmadik hetf?je Martin Luther King-nap neven emlekenek szentelt unnepnap. ( 2010 -ben es 2021 -ben januar 18. , 2011 -ben januar 17. , 2012 -ben januar 16. , 2013 -ban ? a 2012-es szok?ev miatt januar 15-i szuletesi evfordulojat atugorva ? a Washingtoni Meneteles 40., es halalanak 45. evforduloja eveben januar 21. , 2014 -ben, szuletese 85. evforduloja, es Nobel-bekedijjal kituntetesenek Aranyjubileuma eveben pedig januar 20. , mint 1986 -ban, els? hetf?i megunneplesekor.)

Magyarul [ szerkesztes ]

• Masokert, mindenkiert dr. Martin Luther King emlekere ; szerk. Palotay Sandor, Nagy Jozsef; Magyarorszagi Szabadegyhazak Tanacsa, Bp., 1968
• Nem hallgathattam ; val., utoszo Szuhay-Havas Ervin, ford. Forgacs Marcell; Gondolat, Bp., 1973
• Elet az oltaron / A life on the altar ; szerk. Palotay Sandor, Dobner Bela, ford. Welker Anna Debora; Magyarorszagi Szabadegyhazak Tanacsa, Bp., 1979
• A remenyseg testamentuma. Valogatas ; Debreceni Reformatus Hittudomanyi Egyetem Internatusa?Debreceni Reformatus Hittudomanyi Egyetem Szocialetikai es Egyhazszociologiai Tanszek, Debrecen, 2010 (Szocialetikai fuzetek)
• Er? a szeretethez ; ford. Bozai Agota; Casparus, Bp., 2015

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Martin Luther King temaban.

• Negyven eve l?ttek le Martin Luther Kinget ? origo.hu
• Martin Luther King: "Van egy almom" (jobb min?seg? filmfelvetel a beszed els? feler?l, valamint a beszed teljes, irott szovege)
• Tavis Smiley?David Ritz: Egy kiraly halala. Martin Luther King utolso evenek igaz tortenete ; ford. Baliko Nandor; Casparus, Bp., 2018