John Dewey

	John Dewey
Szuletett	1859 . oktober 20. ; Burlington , Vermont , USA
Elhunyt	1952 . junius 1. (92 evesen) ; New York
Allampolgarsaga	amerikai
Szulei	Capt. Archibald Sprague Dewey
Foglalkozasa	filozofus ; pszichologus ; nevelestudos ; professzor ; szociologus ; szakszervezeti tisztsegvisel? ; eszteta ; tanar ; iro ;
Tisztsege	President of the American Psychological Association (1899?1899)
Iskolai	Johns Hopkins Egyetem ; Vermonti Egyetem ; Burlington High School ;
Kituntetesei	Carus Lectures (1925) ; Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1951) ;
Sirhelye	Vermonti Egyetem
	Filozofusi palyafutasa
	Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
	Amerikai Egyesult Allamok ; 20. szazad
Iskola/Iranyzat	pragmatizmus
Erdekl?des	oktatasi filozofia , ismeretelmelet , ujsagiras
Akikre hatott	Richard Rorty , Hilary Putnam , Richard J. Bernstein , Cornel West , Jurgen Habermas , Sidney Hook , Noam Chomsky , Hu Si ( Hu Shi ) , Thorstein Veblen
Akik hatottak ra	Platon , Jean-Jacques Rousseau , Hegel , Charles Sanders Peirce
Fontosabb nezetei	a gondolkodas es a cselekves viszonya, oktatasi problemak
Fontosabb m?vei	The School and Society ; Democracy and Education ; Experience and Education ; The Public and its Problems ; Art as Experience ;
	A Wikimedia Commons tartalmaz John Dewey temaju mediaallomanyokat.
	Sablon • Wikidata • Segitseg

John Dewey ( Burlington , Vermont , 1859 . oktober 20. ? New York , 1952 . junius 1. ) amerikai filozofus, az ottani oktatasi rendszer megreformaloja.

Elete [ szerkesztes ]

Dewey a vermonti Burlingtonban szuletett. 1879 -ben szerzett diplomat a vermonti egyetemen. 1884 -ben Michigan egyetemen dolgozott. 1894 -ben csatlakozott az ujonnan indult chicagoi egyetemhez, ahol megismerkedett a pragmatizmussal. 1904 -ben mar a New York -i Columbia egyetem filozofiaprofesszora . Charles Beard tortenesszel, Thorstein Veblen kozgazdasszal es James Harvey Robinsonnal megalapitottak az ugynevezett New School Social Research -t, ami az oktatast volt hivatott megreformalni. A Szabadsag es a kultura cim? m?veben (1939) a fasizmust kritizalja. Elitelte meg a sztalinizmust is, f?leg a sztalini ?tisztogatasok” miatt.

Filozofiaja [ szerkesztes ]

Az instrumentalizmus ; a pragmatizmus (az igazsag ismerve a hasznossag) egyik alakja. Demokracia es neveles cim? munkaja maig alapm?nek szamit az amerikai pedagogiaban. Szerinte a gondolkodas csak egy eszkoz a cselekveshez. Ezert a gondolatoknak csak eszkozertekuk van. (Segiti vagy nem segiti a cselekvest, gyakorlatot.) Filozofiajat ezert nevezik instrumentalizmusnak. Csak a novekedes fejl?des a lenyeg, nem pedig az amugy is elerhetetlen tokeletesseget tartja szem el?tt (m?vel?des, okosodas).

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

Demokracia es neveles
Alkoto intelligencia
Rekonstrukcio a filozofiaban
Emberi termeszet
Emberi viselkedes

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

Pragmatizmus. A pragmatista filozofia megalapitoinak m?veib?l ; val. Szabo Andras Gyorgy, ford. Feher Marta, Markus Gyorgy, Vajda Mihaly, bev. Sos Vilmos; Gondolat, Bp., 1981 (Gondolkodok)
Az iskola es a tarsadalom ; ford., bev. Ozorai Frigyes; Lampel, Bp., 1912 (Neptanitok konyvtara)
Az erdekl?des es az er?feszites az akaratnevelesben ; ford. Kenyeres Elemer; Kisdedneveles, Bp., 1927
A gondolkodas nevelese. A gyermek es a tanterv ; ford. Kenyeres Elemer; Kisdedneveles, Bp., 1931
A neveles jellege es folyamata ; ford. Molnar Magda, utoszo Vag Otto; Tankonyvkiado, Bp., 1976 (Pedagogiai forrasok)

Kortarsak [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

↑ https://www.apaonline.org/page/carus
↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2022. januar 8.)

A filozofia haromezer eve. A gondolkodas tortenete ; osszeall. Gerencser Ferenc; Tarogato, Bp., 2003

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Magyar nyelv? irasok az amerikai alternativ pedagogiarol es Summerhillr?l Archivalva 2017. szeptember 7-i datummal a Wayback Machine -ben
Tagai Imre: John Dewey ; Kossuth, Bp., 1982 ( A polgari filozofia a XX. szazadban )
Hargittai Istvan: Doktor DNS. ?szinte beszelgetesek James D. Watsonnal ; ford., szerk. Silberer Vera; Vince, Bp., 2008 ( Tudomany-egyetem )

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Filozofiaportal
USA-portal

[e6d98651b97cd6140e5a23d64cc8279e751cf2a2-1] ttps://www.apaonline.org/page/carus

[daa36d7ee401915bbf3e4d3b7fced53bcf7b1e2a-2] Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2022. januar 8.)

[1]

[2]

John Dewey

Szuletett	1859 . oktober 20. Burlington , Vermont , USA
Elhunyt	1952 . junius 1. (92 evesen) New York
Allampolgarsaga	amerikai
Szulei	Capt. Archibald Sprague Dewey
Foglalkozasa	filozofus pszichologus nevelestudos professzor szociologus szakszervezeti tisztsegvisel? eszteta tanar iro
Tisztsege	President of the American Psychological Association (1899?1899)
Iskolai	Johns Hopkins Egyetem Vermonti Egyetem Burlington High School
Kituntetesei	Carus Lectures (1925) ^[1] Honorary Doctorate from the National Autonomous University of Mexico (1951)
Sirhelye	Vermonti Egyetem ^[2]
Filozofusi palyafutasa
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Amerikai Egyesult Allamok 20. szazad
Iskola/Iranyzat	pragmatizmus
Erdekl?des	oktatasi filozofia , ismeretelmelet , ujsagiras
Akikre hatott	Richard Rorty , Hilary Putnam , Richard J. Bernstein , Cornel West , Jurgen Habermas , Sidney Hook , Noam Chomsky , Hu Si ( Hu Shi ) , Thorstein Veblen
Akik hatottak ra	Platon , Jean-Jacques Rousseau , Hegel , Charles Sanders Peirce
Fontosabb nezetei	a gondolkodas es a cselekves viszonya, oktatasi problemak
Fontosabb m?vei	The School and Society Democracy and Education Experience and Education The Public and its Problems Art as Experience
A Wikimedia Commons tartalmaz John Dewey temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg