Ket kordiagram, amely a nap es a het felosztasat mutatja. A Szent Emmeram apatsag egyik karoling keziratabol (Clm 14456 fol. 71r)
A
het
a mestersegesen szerkesztett, a
Nap
es a
Hold
jarasatol fuggetlen id?egysegek kozul a legfontosabb. Az egitestek mozgasatol valo fuggetlenseget mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy egyetlen
naptari
rendszerben sem lattak szuksegesnek az
eveket
es a
honapokat
egyeztetni a hetekkel. A hetek megszakitas nelkul kovetik egymast, keresztezik a honapok es evek hatarait, ezert a het minden napjaval kezd?dhetnek honapok illetve evek. Ezen kivul a
szok?evekben
februar 29.
is a het rendszerenek resze. A het ? mint ahogyan a neve is mutatja ?
7
napbol
all.
A het kialakulasanak is megvannak az el?zmenyei. A
holdfazisok
kozul az ujhold es a telihold mellett jol megfigyelhet? es id?ben rogzithet? az els? es utolso negyed is. Igy lehet?seg nyilt a holdhonap kett?, illetve negy reszre osztasara. Egy-egy ilyen szakasz 29,5:4, azaz kb. 7 napra tehet?, megvolt az alapja egy het napbol allo id?egyseg kialakitasanak.
Babiloniaban
valoban megfigyeltek es nyilvantartottak az ujhold
(arhu)
mellett a holdtolte napjat
(umu sappattu),
es megvolt a magikus jelent?sege minden honap hetedik napjanak is
(szibutu),
amelyen semmilyen uj munkaba nem volt szabad belefogni. Ez a hetes szam vallasi es naptari jelent?seget igazolja, de egy folyamatos hetnapos ciklus feltetelezesere nem szolgaltatnak alapot.
A hethez hasonlo id?egysegek ismeretesek egyes keresked? nepeknel is; naluk gyakori a 7-8 napbol allo periodus, melynek meghatarozott napjan, a vasarnapon a szomszedos telepulesek lakoi aruik cserejere gy?lnek ossze.
Mezopotamia
legregebbi lakoinak otnapos vasarhete volt. Az
okori Egyiptom
naptarrendszereben
tiznapos szakaszok, un. dekadok szerepeltek. Tortenetileg jelent?sse valt a
romaiak
nyolcnapos vasarhete, a
nundinae
(?kilenc nap”, a ket hatarnap beszamitasaval), amelynek utolso, nyolcadik napjat jogszolgaltatasra, kozerdek? kozlesek tetelere, hirdetmenyek kifuggesztesere is felhasznaltak. Minden ev els? napja egy
nundinae
els? napja is volt, az ev utolso
nundinae
periodus pedig csonka maradt.
A nalunk hasznalatos het a
zsido vallasbol
orokl?dott. Az ismert
teremtestortenet
szerint az
Ur
hat nap alatt teremtette a
vilagot
, a hetedik napon pedig megpihent
(sabbath
heberul annyit tesz:
pihenni
), ezert e napot megszentelte es pihen?napnak rendelte az emberek szamara. Ez a hetednapos unnep elszakadt a
Hold
jarasatol, megszakitatlan sorozatban kovetkezett egymasra. Azt sajnos nem tudni, van-e kapcsolat a babiloni
szibutu, umu sappattu
napok es az oszovetsegi
sabbat
kozott. Azt azonban a
bibliakutatas
valoszin?sitette, hogy a teremtestortenet het napos tagolasa az Egyiptombol valo kivandorlast kovet?en a babiloni periodus elfogadasat celozta.
A babiloniai
asztrologusok
ugy hittek, hogy a het egitest ? Hold,
Merkur
,
Venusz
, Nap,
Mars
,
Jupiter
,
Szaturnusz
(az okorban az
Uranuszt
, a
Neptunuszt
es a
Plutot
meg nem ismertek) ?, amelyekr?l azt tartottak, a mozdulatlanul allo
Fold
korul keringenek (
geocentrikus vilagkep
), isteni lenyek, akik befolyasoljak a foldi esemenyeket. Ez a hit kombinalodott a napok szamitasanak mar letez? rendszerevel ? a szamok egybeesese nyilvan el?segitette ezt ?, es felteteleztek, hogy keringese kozben mindegyik bolygo valamelyik nap els? orajanak a ?kormanyzoja”, es ennelfogva az adott napnak is neki kell adni a nevet.
A Kozel-Kelet orszagai
Nagy Sandor
hoditasainak eredmenyekent kozvetlen kapcsolatba kerultek a Nyugattal, s a keleti hiedelmek es babonas elkepzelesek elkezdtek atszivarogni a
Mediterraneum
nyugati partjaira. Ennek eredmenyekent a babiloni het ismertte valt
Gorogorszagban
es
Italiaban
, de ennek hasznalata kezdetben valoszin?leg csak az
asztrologia
hiveinek korere korlatozodott. Az egyetlen valtozas az volt, hogy a babiloni istenek es istenn?k nevet a megfelel? helyi istenekevel helyettesitettek. Ez a rendszer fokozatosan egyre nepszer?bbe valt, s
Nagy Konstantin
321
-ben hivatalosan is a naptar alapjava tette.
A het egitestek mozgasatol valo fuggetlenseget az is bizonyitja, hogy, amikor a
Gergely-naptar
1582
-ben eletbe lepett, az utolso
Julian naptar
szerinti datum,
oktober 4.
csutortok volt, mig az azt kozvetlenul kovet?
15-e
pentek. Igy a het annak ellenere is megszakitas nelkul folytatodott, hogy uj naptarrendszert vezettek be.
- Gavin Betts:
Latin nyelvkonyv
, Akademiai Kiado, Budapest 1996. p. 142
- Hahn Istvan:
Naptari rendszerek es id?szamitas
, Gondolat Kiado, Budapest, 1993.
- Polanyi Imre:
Az okori vilag tortenete
, Tankonyvkiado, Budapest, 1973.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]