Gallia terkepe Kr.e.58 korul
Gallia
(latinul Gallia, gorogul Galatia) az
okori
vilagnak az a resze, amelyet joreszt
kelta
(latin nyelven
gall
) torzsek nepesitettek be
Roma
terjeszkedesenek id?szaka el?tt es a
Romai Birodalomban
. Gallia terulete a kovetkez? mai orszagokra terjedt ki:
Eszak-Olaszorszag
, egesz
Franciaorszag
es
Belgium
,
Svajc
nyugati fele, valamint
Hollandianak
es
Nemetorszagnak
a
Rajnatol
nyugatra es? resze. A romai hoditok a teruleten el?szor ket
romai provinciat
szerveztek (
Gallia Cisalpinat
es
Gallia Transalpinat
), majd a hoditasaik kiterjesztesevel kes?bb tovabbi provinciakat hoztak letre.
A
latin
elnevezes alapvet?en a gall torzsek altal lakott teruleteket jelolte, bar a
gall nyelvet
beszel?
kelta
torzsek a vandorlasaik kovetkezteben
Europa
mas teruletein is eltek az okorban. A gallok mellett ugyanakkor mas nepek is laktak a mai Eszak-Olaszorszag teruleten, mint a
lepontiusok
az
Alpok
videken (
Raetia
).
A
Brennus
vezette gallok
Kr. e. 390
-ben legy?ztek a romaiakat az
alliai csataban
, es kifosztottak Romat.
?A gallusokat hagyomany szerint termenyeink, kulonosen az akkor uj elvezetnek szamito bor zamata csabitotta ra, hogy az Alpokon atkelve elfoglaljak a regebben az etruszkok altal megm?velt foldeket”
? irja
Livius
(A romai nep tortenete a varos alapitasatol, Otodik konyv, 33). A fellegvarat (
Capitolium
) nem tudtak elfoglalni. Ekkor tortent a hires eset, hogy az ejszaka a hegyre lopakodo gallokat meg a kutyak sem vettek eszre,
Juno
szent allatai azonban, a ludak ? amelyeket a romaiak meg az ehezesben is megkimeltek ? riasztottak a ved?ket.
[1]
Az
egei
vilagban a
Kr. e. 3. szazadban
a keleti gallok oriasi
migracioja
zajlott.
Kr. e. 281
-ben
Trakiaban
, a mai
Gorogorszagtol
eszakra jelentek meg. Egy masik
Brennus
nev? gall torzsf? csak az utolso pillanatban, a feljegyzesek szerint nagy villamlas es mennydorges hatasara, riadt vissza attol, hogy megszentsegtelenitse az Apollo-templomot
Delphoiban
. Ugyanakkor egy tizezer katonabol, n?kb?l, gyermekekb?l es rabszolgakbol allo kelta tomeg Thrakian vonult keresztul. Harom torzs
I. Nikomedesz bithuniai kiraly
hivasara, aki a batyja ellen kert segitseget, atkelt
Kisazsiaba
. ?k vegul le is telepedtek
Frigia
keleti es
Cappadocia
kozeps? reszen,
Anatoliaban
, es azt a teruletet azota
Galatiakent
ismerik.
Az
i. e. 73
-tol
71
-ig zajlo
Spartacus
vezette
harmadik rabszolgahaboruban
a lazado rabszolgak legjelent?sebb reszet gallok, masik reszet germanok alkottak.
Julius Caesar Galliarol
[
szerkesztes
]
Gallia nepeir?l igy ir
Julius Caesar
a
gall haborurol
irott m?veben (
Commentarii de bello Gallico
, Els? Konyv 1):
?Gallia terulete a maga egeszeben harom reszre oszlik: az egyiket a
belgak
lakjak, a masikat az
aquitanusok
, a harmadikat az a nep, amelynek anyanyelven kelta, a mienken gall a neve. Nyelvuk, intezmenyeik es torvenyeik kulonboznek. A gallokat az aquitanusoktol a
Garunna
(Garonne) folyo, a belgaktol a
Matrona
es a
Sequane
valasztja el. Valamennyiuk kozul a belgak a legharciasabbak: ?k esnek legtavolabb gazdasagilag es erkolcsileg fejlett provincianktol; felejuk jarnak ritkabban a keresked?k, tehat nemigen jut el hozzajuk olyasmi, ami kenyelemszeret?ve teszi az embert; s vegul mert t?szomszedai a
Rhenuson
(Rajna) tul lako germanoknak, akik orokosen haboruznak. Ugyanez az oka annak is, hogy a helvetek meg a tobbi galliait muljak felul batorsagban: szinte nap mint nap osszet?znek a germanokkal, vagy sajat foldjeiket vedelmezik ellenuk, vagy maguk vezetnek hadjaratot amazok teruletere. Az egyik resz, melyet ? mint emlitettuk ? a gallok birtokolnak, a
Rhodanus
(Rhone) folyonal kezd?dik, es eszak fele nyulik; hatarai a Garunna folyo, az Ocean es a belgak foldje, a sequanusok es a helvetek oldalan pedig a Rhenus folyo. A belgak orszaga a legtavolabbi gall-lakta videkeknel kezd?dik, es a Rhenus also folyasaig terjed, eszakkeleti iranyban. Aquitania a Garunna folyotol a Pyrenaeus hegysegig es a hispan partokat moso Oceanig nyulik, eszaknyugat fele.”
Az els? proconsulja
Julius Caesar
volt, aki a gall haboruban
Kr. e. 58
es
Kr. e. 51
kozt veres csatakban legy?zte a kelta torzseket. A gallok szamos alkalommal fellazadtak (
Kr. e. 54
-ben
Ambiorix
,
Kr. e. 53
-ban
Vercingetorix
), ezert a provincia nem volt stabil.
A Caesar altal meghoditott terulet neve el?szor
Gallia Comata
lett, ami szo szerint ?hosszu haju gall”-t jelent.
406
.
december 31-en
a
vandalok
, az
alanok
es a
szvevek
atleptek a Rajnat es megszalltak Galliat. Galliaban a romai uralom vegleg Kr. u.
486
-ban ert veget, amikor a
frankok
legy?ztek
Syagrius
romai helytartot.
Gallia nepei, f?varosaikkal (mai varosok)
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]