A
felezesi id?
megegyezik azzal az id?tartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csokken? vizsgalt ertek felez?dik. Tipikus pelda a
radioaktiv
atommagok
bomlasa. A radioaktiv bomlas jellemz?i: a
τ
kozepes elettartam
(roviden:
elettartam
), a
T
1/2
felezesi id?
es a
λ
bomlasi allando
. A meg el nem bomlott radioaktiv atommagok szama
exponencialisan
csokken az id? mulasaval (exponencialis bomlastorveny). A bomlasi allando az id? egyutthatojakent jelenik meg az
e
szam negativ hatvanyakent felirt exponencialis kitev?jeben. A kozepes elettartam elnevezesben a
kozepes
jelz? az elettartamok
varhato ertekere
utal, amely specialisan az
exponencialis eloszlas
eseteben (a radioaktiv bomlas sztochasztikus hatteret adja) megegyezik azzal az id?vel, amely alatt a bomlatlan magok szama
e
-ed reszere csokken. A bomlasi allando es a kozepes elettartam egymas reciprokai:
λ
=1/
τ
.
Fontosabb osszefuggesek
[
szerkesztes
]
El?szor levezetes nelkul kozoljuk a fontosabb osszefuggeseket:
A felezesi id?re vonatkozo kapcsolat szarmaztatasa
[
szerkesztes
]
Egy
radioaktiv
izotop bomlasanal az izotopok szamat az id?ben csokken?
exponencialis fuggveny
irja le:
ahol
N(t)
az izotopok szama a
t
id?pillanatban,
N(0)
pedig az
N
erteke
t
= 0 pillanatban,
λ
pedig egy magtol fugg? allando, amit
bomlasi allandonak
nevezunk.
Mivel a felezesi id? azt az id?tartamot adja meg, amely alatt a kezdeti ertek felere csokken
N,
ez a kovetkez?kepp szamolhato:
ahol
T
1/2
a felezesi id?t jeloli, ezt szeretnenk kifejezni az egyenletb?l.
A felezesi id? fuggetlen a kezdeti ertekt?l, az
N(0)
kiesik az egyenletb?l, es a felezesi id?t a kovetkez?kepp kapjuk:
Mivel
, irhatjuk, hogy
Innen
Biologiai felezesi id?
[
szerkesztes
]
Biologiai vagy eliminacios felezesi id?
nek nevezzuk azt az id?tartamot, amely alatt a szervezet a felvett vagy veraramba juttatott
radioaktiv
,
toxikus
vagy gyogyhatassal rendelkez? anyag mennyiseget a felere csokkenti. Jelolese
T
1/2
.
Az eliminacioban biologiai (anyagcsere, kivalasztas), fizikai (radioaktiv bomlas) es kemiai (vegyuletek lebomlasa) folyamatok egyuttesen vesznek reszt.
A
gyogyszertanban
, ezen belul a
farmakokinetikaban
hasznalatos felezesi id? megadja azt az id?tartamot, ami alatt a verbe jutott gyogyszer
koncentracioja
a felere csokken. Habar ebben a folyamatban is tobb tenyez? jatszik szerepet, majon keresztul torten? eliminacio eseten a folyamat leirhato egy
exponencialis fuggvennyel
:
ahol:
Az eliminacios konstans es a felezesi id? kozotti osszefuggest az alabbi egyenlet adja meg: