Rivera arckepe
Amedeo Modiglianitol
(
1916
)
Malu Block, Frida Kahlo es Diego Rivera (
1932
)
Diego Rivera latogatasa Berlinben
1956
-ban
A Nemzeti Palota freskociklusanak egy darabja, el?terben a teoretikus
Marx
alakja (
1930
?
35
)
Rivera freskoja az
aztek
m?veszetr?l
Diego Rivera
(teljes neve:
Diego Maria de la Concepcion Juan Nepomuceno Estanislao de la Rivera y Barrientos Acosta y Rodriguez
;
Guanajuato
,
Mexiko
,
1886
.
december 8.
?
Mexikovaros
,
1957
.
november 24.
) mexikoi fest?.
- 1886: december 8-an megszuletett Diego Rivera es ikertestvere, Jose Carlos Rivera.
- 1888: Jose Carlos meghalt masfel eves koraban.
- 1891: Megszuletett Maria del Pilar Rivera, Diego huga.
- 1892: A csalad
Mexikovarosba
koltozik.
- 1896: Beiratkozott a San Carlos Akademiara.
- 1899: Apja kovetelesere beiratkozott egy katonai iskolaba, de ket het utan abbahagyta, es a San Carlosba kezdett jarni, ahol tanarai tobbek kozott
Felix Parra
,
Jose Maria Velasco Gomez
, es
Santiago Rebull
voltak.
- 1904: Velasco stilusaban figuralis tanulmanyokat es
tajkepeket
fest.
- 1905: Elnyerte a kormany osztondijat.
- 1906: Tobbekkel egyutt kiallitott a San Carlosban.
- 1907. januar 6.: megerkezezz
Spanyolorszagba
. Megkapta Teodoro Dehesa kormanyzo negy evre szolo szereny tanulmanyi tamogatasat, melynek soran europai tanulmanyokat folytatott.
Gerardo Murillo
bemutato levellel latta el a divatos spanyol realistahoz,
Eduardo Chicharrohoz
, aki tanitvanyaul fogadta.
- 1908: Baratsagot kot a spanyol
avantgard
vezet?ivel,
Ramon del Valle-Inclannal
, es
Maria Gutierrez B
fest?vel.
- 1909: Megerkezik
Parizsba
. Nyaron a
belgiumi
Brugge
-be utazik, ahol Maria Gutierrez-en keresztul talalkozik a fiatal orosz m?veszn?vel,
Angeline Beloff
-val, aki kes?bb a polgari felesege lesz. Novemberben visszater Parizsba.
- 1910:
Victor-Octave Guillonet
akademista fest?vel tanul egyutt. Kiallitja nehany kepet a
Societe des Artistes Independants
kiallitasan, majd visszater
Mexikoba
.
- 1911: Visszater Parizsba. Tajkepeket allit ki a
Salon d' Automne
-ban. Elutazik
Kataloniaba
.
- 1912: Parizsban lakast vesz ki a
rue de Depart
26. alatt. Kataloniai tajkepeket allit ki a
Societe des Artistes Independants
-ban. Tavasszal Beloff-val
Toledoba
utazik.
- 1913: Ebben az evben fordul Rivera a
kubizmus
fele. Festmenyeit a
Groupe Libre
kiallitason mutatja be a
Gallerie Bernheim-Jeune
-ben. Parizsi studiojaban marad, ahol
Societe des Artistes Independants
tavaszi kiallitasara keszul. Az ev elejen Toledoba utazik, ahol befejezi
A sz?z es a gyermek imadasa
cim? m?vet, az els? olyan munkat, amiben sikeresen egyesiti a kubizmus elemeit. Nyar vegen a
Salon d' Automne
-ban allit ki.
- 1914: Kiallit a
Societe des Artistes Independants
nal. Talalkozik
Juan Grisszel
, es nemely megoldasat alkalmazni kezdi. Talalkozik
Picassoval
. Picasso kifejezi imadatat Rivera legutobbi m?vei irant, es orakig beszelgetnek a kubizmusrol. Aprilisban egyszemelyi kiallitasa nyilik Parizsban a
Gallery of
Berthe Weillben
. Rivera, Beloff,
Jacques Lipchitz
es Maria Gutierrez ?setalo es rajzolo” turat tesznek Spanyolorszagban. Az
els? vilaghaboru
kitoresekor eppen
Mallorca
szigeten vannak, ekkor a csoport
Madridba
megy.
- 1915: Kiallitja a spanyolorszagi munkait
los pintores integros
neven. A kiallitast
Gomez de la Serna
szervezi, aki Madriddal megismertette a kubizmust. Rivera es Beloff visszaternek Parizsba, ahol Rivera talalkozik
Marevna Vorobievaval
.
- 1916: Ket csoport munkajaba bekapcsolodva
posztimpresszionista
es kubista munkakat mutat be
New Yorkban
, a
Marius de Zaya's Modern Gallery
ben. Feltalal egy eszkozt (?la chose”, franciaul: a dolog), amit valoszin?leg a feny sikbeli
visszaver?desenek
kovetesere hasznal fel. Beloff megszuli Rivera fiat, Diegot.
- 1917: Pierre Revendy,
Guillaume Apollinaire
haboruban valo reszvetele miatt Parizsban a legelismertebb kritikus, er?sen kritizalja Rivera es Lhote munkait a
Sur le cubisme
(?A kubizmusrol”) cim? esszejeben. Egy ezt kovet? vacsoran, amit Revendy tamogatoja,
Leonce Rosenberg
szervez, Rivera es Revendy heves vitaba kezdenek, ami fizikai er?szakba torkollik. Az incidens kovetkezteben, amit kes?bb Andre Salmon kritikus
l'affaire Rivera
nak nevez (?a Rivera-ugy”), Rivera szakit Rosenberggel. Folytatja az Ingres-rajzokat es
Cezanne
-t tanulmanyozza. Talalkozik
Elie Faure
-rel, akivel egesz eletere szolo baratsagot kot.
- 1918: Folytatja ceruzarajzos tanulmanyait, es ujbol Cezanne hatasa alatt fest.
Jean Cocteau
es
Andre Lhote
meghivasara Rivera, Beloff,
Adam Fisher
es felesege a delnyugat-franciaorszagi, tengerparti
Le Piquey
-be utaznak (
Bordeaux
-tol 50 km-re nyugatra).
- 1919: Reszt vesz egy kiallitason Parizsban. Tovabbra is Cezanne hatasa alatt fest.
David Alfaro Siqueiros
spanyolorszagi tartozkodasa utan meglatogatja. Rivera
Dordogne-ban
marad (Del-Franciaorszag) Elie Faure-rel. Megszuletik Marika, Marevna es Rivera kislanya.
- 1920: Elb?voli
Renoir
erzekenysege.
Olaszorszagba
utazik, hogy a
reneszansz m?veszetet
tanulmanyozza.
- 1921: Elhagyja Parizst es Beloffot, visszater Mexikoba. Megindul a
Jose Vasconcelos
altal kezdemenyezett falfest?i program a korabbi
jezsuita
templom diszitesevel, es a Peter-Pal kolostorral (Mexikovaros). Vasconcelos a kormany altal tamogatott, m?veszettel kapcsolatos pozicioba helyezi Riverat. Vasconcelos meghivasara a
Yucatan-felszigetre
utazik, hogy olyan spanyol hoditas el?tti helyszineket tanulmanyozzon, mint
Chichen Itza
es
Uxmal
. Talalkozik
Lupe Marinnal
.
- 1922: Az ev elejen megkezd?dnek a
Teremtes
c. falfestmenyenek munkalatai az Anfiteatro Bolivarban az
Escuela Nacional Preparatoria
(?nemzeti el?keszit? iskola”) szamara. Ehhez keszitette italiai rajzait. Elveszi felesegul a Guadalajaraba valo
Guadalupe Marint
, es egy elb?vol? regi hazba koltoznek a Mixcalco utcaban. Vasconcelos finanszirozza az utazasat
Tehuantepecbe
, ahol az ott lako emberek es a gyonyor? kornyezet mely benyomast tesznek ra.
- 1923: A ?Secretaria de Educacion Publica” (?kozoktatasi titkarsag”) szamara elkezdi a keleti terasz festeset. Az els? panelen azt abrazolja, ahogyan a titkarsag a Tehuantepec-kerdeskort kezeli, ezzel Vasconcelosnak tesz szivesseget, aki maga is err?l a videkr?l szarmazik. Siqueiros, Rivera, de la Cueva, megalakitjak Jose Clemente Orozco tamogatasaval a m?szaki munkasok, fest?k es szobraszok szervezetet.
- 1924: Vasconcelos egyre inkabb elegedetlen Obregon politikajaval, ezert felajanja lemondasat. A sajto tamadja a
Preparatoria
falfestmenyeket. Egy konzervativ politikai kor buzditasara egyetemistak egy csoportja hevesen tiltakozik a falfestmenyek ellen.
Peticiot
adnak at Vasconcelos-nak, amiben a munkalatok leallitasat kovetelik, es atfestik
Orozco
es
Siqueiros
munkait. Az egyetemnel folyo munkalatok leallnak. Megszuletik Lupe nev? lanya. Rivera szivelyes kapcsolatot alakit ki az uj oktatasi miniszterrel, J. M. Puig Casauranckal. Rivera megkezdi az
Escuela Nacional de Agricultura
falfestesi munkalatait
Chapingoban
.
- 1925: Befejezi a falfestesi munkakat az unnepsegek kertjeben, es folytatja a festest Chapingoban. Megkezdi a masodik es a harmadik emelet falfestmenyeit a kozoktatasi titkarsagon. Rivera ?viragfest? nap”-jat /painting flower day/ benevezik a Pan American kiallitasra, ahol dijat nyer.
- 1926: Megkezdi falfestesi programjat a chapingoi kapolnaban. Folytatja a munkat a sekrestye falain. Megszuletik Ruth nev? lanya.
- 1927: Befejezi a chanpingoi falfestest, majd negy nap mulva a
Szovjetunioba
utazik, ahol az
1917-es oktoberi orosz forradalom
tizeves evfordulojanak unnepsegen vesz reszt.
- 1928: Juniusban visszater
Mexikoba
.
Lupe Marinnal
folytatott viharos hazassaga vegervenyesen veget er. Talalkozik
Frida Kahloval
Tina Modotti egyik hetvegi osszejovetelen. Befejezi a titkarsagnak keszitett sorozatat.
- 1929: Riverat kinevezik a San Carlos Akademia igazgatojava. Gyokeres valtozasokat javasol a tantervben, ami nagy ellenallast szul a konzervativ szemlelet? fels?bb hivatalnokok koreben. Elkezdi a
Nemzeti Palota
f? lepcs?sora menten lev? falakon a mexikoi nemzet tortenetenek atfogo abrazolasat. Hat meztelen alakot fest a Secretaria de Salubridad y Asistencia konferenciatermenek falaira, akik a Tisztasag, Er?, Tudas, Elet, Mertekletesseg es Egeszseg szimbolumai. Negy festett uveges ablakot tervez ugyanerre a temara. Augusztusban osszehazasodnak Frida Kahloval
Coyoacanban
. Kizarjak a
Mexikoi Kommunista Partbol
, mert nem koveti annak politikajat. Dwight W. Morrow
eszak-amerikai
nagykovet megbizza Riverat a
Cuernavacaban
lev?
Palacio de Cortes
lodzsajanak falfestesevel. A munkat decemberben kezdi el. (Mas forras szerint a m? 1927-t?l 1930-ig keszult.
[13]
)
- 1930: Folytatja a cuernavacai falfestmenyeket. Lemond a San Carlos igazgatoi tiszter?l. Novemberben befejezi a cuernavacai falfestmenyeket. November kozepen San Franciscoba erkezik. A ?California Palace of the Legion”-ben nagy retrospektiv kiallitas nyilik a tiszteletere. Decemberben megkezdi a munkat a ?Kalifornia Allegoriaja” cim? alkotason.
- 1931: Befejezi a ?Kalifornia Allegoriaja”-t. Megfesti az ?egy fresko keszitese” cim? munkat a ?Gallery of the California School of Arts” szamara. December: Rivera retrospektiv kiallitas a New York-i Museum of Modern Artban.
A mexikoi kepz?m?veszeti akademian
Jose Guadalupe Posada
(wd)
illusztrator tanitvanya volt, akit?l megtanulta a rajzm?veszetet. Peseda szocialisztikus politikai nezeteit kovette Rivera, munkassaga a
szocialista realizmus
iranyzatahoz sorolhato.
1906
?
1910
kozt
Europaban
tanult es utazott, Spanyolorszagban festett, majd
Parizsban
megismerkedett
Paul Cezanne
,
Pablo Picasso
,
Georges Braque
m?veszetevel. A
Montmartre
-on elt, mint a tobbi parizsi fest?. Azon kulfoldi fest?k koze tartozott, akik nagyon sokat koszonhettek a
Parizsi iskolanak
(Ecole de Paris). Baratja lett
Amedeo Modigliani
olasz fest?, aki tobbszor is lefestette. Tobb kiallitasa volt Parizsban, majd Madridban 1913-ban, es New Yorkban 1916-ban.
Europaban tartozkodoan viselkedett, kivulallokent figyelte az itteni esemenyeket. Visszatert Mexikoba, hogy felfedezze hazajat, stilusat kereste. Tanulmanyozta ehhez a regi
maja
es
aztek
kulturat, m?veszetet.
1911-t?l 1920-ig ismet europai tanulmanyutat tett.
1920
. evi
olaszorszagi
utazasakor nagy hatassal volt ra a
trecento
falfesteszete, amely a monumentalis formazas fele iranyitotta figyelmet.
1922
-ben felesegul vette Guadalupe Marint.
1929
-ben n?sult masodszor, felesege
Frida Kahlo
forradalmar es fest?m?vesz, aki 20 evvel fiatalabb volt nala. Sokat festettek egyutt, szenvedelyesen es viharosan szerettek egymast.
1939
-ben elvaltak, majd ujbol osszehazasodtak. Rivera nem volt h?seges termeszet?,ennek ellenere hazassaguk Frida
1954
-ben bekovetkezett halalaval ert veget. Rivera ez utan ujbol megn?sult, Emma Hurtadot vette el, aki
1946
-tol a m?veszeti ugynoke volt.
1944
-t?l Mexikovarosban a Colegio Nacional tanarakent m?kodott.
Rivera
1957
.
november 24
-en hunyt el,
szivinfarktusban
.
Politika, filozofia, gondolkodasmod
[
szerkesztes
]
1921
-t?l Mexikoban elt es a kormany altal tamogatott falfestmenyeket keszitett, melyek a
kommunista
politikat tortenelmi kontextusban abrazoltak. Mozgalmat szervezett, amelynek eredmenye a mexikoi nemzeti fest?iskola megalapitasa lett. Az allam tamogatta torekveseiben, sok megrendelessel latta el, ennek eredmenyekepp szulettek muralis alkotasai.
Londonban
Karl Marx
irasaival ismerkedett meg. 1930-1935 kozt Marx alakjat megfestette a Mexikoi Nemzeti Palotaban keszitett
freskociklusan
.
Hire a
Szovjetunioba
es
Amerikaba
is eljutott.
1927
?
28
-ban a Szovjetunioban,
1931
?
33
-ban az USA-ban dolgozott. Amerikai alkotoi tevekenysege nem volt zavartalan. A
New York
-i RCA epulet (
Rockefeller Center
) szamara keszitett 1933-as freskojat 1934-ben elbontottak, mert allitolag
Lenin
arckepe szerepelt rajta. Rivera nem zavartatta magat, egy ev mulva sajat hazajaban, a mexikoi Szepm?veszeti Muzeumban ujra megfestette. Hasonlokeppen, a Hotel de Prado (Mexiko) szamara keszitett
1948
-as fresko ezt a mondatot tartalmazta: ?
Isten
nem letezik”. Ezt a reszt 9 evig eltakartak a publikum el?l.
Az
1930-as evek
vegen Rivera es felesege baratkozott
Lev Trockijjal
, aki a kozbenjarasukra kapott menedekjogot a mexikoi allamtol. Rivera baratsaga Trockijjal hamarosan megszakadt.
Rivera rendkivul termekeny alkoto volt, csak
Mexikovarosban
100-nal tobb freskot festett. Freskoinak temajat Mexiko tortenelme, politikai- es tarsadalomtortenete es a nepi felkelesek ihlettek. Rivera iranyitasaval lattak el a
f?varos
epuleteit es parkjait
szobordiszekkel
. Mindezek mellett szulettek a ?kis” kepei. Nagyon ertekesek muralis munkaihoz keszitett grafikai es festmenyei, amelyeket el?tanulmanyoknak szant. M?veszete arrol tanuskodik, hogy a
XX. szazad
els? felenek valamennyi europai vezet? festeszeti iranyzatat behatoan ismerte es beolvasztotta azok stiluselemeit sajat alkotasaiba ugy es akkor, ahogyan es amikor az ? mondandoja megkivanta. Otthon volt a
kubista
, az
expresszionista
abrazolastol kezdve a
szurrealis
abrazolasig minden teruleten. Alak- es tajabrazolasa,
kompozicioteremt?
kepessege a vilag legnagyobb monumentalis fest?i koze emeli. Sajatosan hazai es modern stilusanak metamorfozisa, s der?s
koloritja
jotekony befolyast gyakorolt az uj mexikoi
kepz?m?veszet
fejl?desere.
- 1912
Toledo latkepe (Vista de Toledo) (olaj, vaszon, 112 x 91 cm; Fundacion Amparo de Espinosa,
Puebla
)
- 1922
A remeny alakjanak kezei : tanulmany a Bolivar csarnok dekoraciojahoz (grafika, kretaval papirra, 49,53 cm x 64,14 cm;
SFMOMA
)
- 1923
A filozofia tortenete
- 1923
Tehuantepeci
tajkep
(grafittal papirra, 21,59 cm x 33,99 cm; SFMOMA)
- 1925
A viragok unnepe
(Festival de las flores) (olaj, vaszon, 147,3 x 120,7 cm; County Museum of Art,
Los Angeles
)
- 1926
Indian kislany korall nyaklanccal
(olaj, vaszon, 94,31 cm x 68,58 cm; SFMOMA)
- 1930
?
31
Egy kinai asszony portreja
(fresko, 58,1 cm x 58,1 cm; SFMOMA)
- 1935
A viragarusok karrierje
(The Flower Vendor) (olaj,
tempera
, 121,92 cm x 121,29 cm; SFMOMA)
- 1935
Kontyviragok
- 1938
Lupe Marin : (ul? alakos portrefestmeny) (olaj, vaszon, 171,3 x 122,3 cm; Museo Nacional de Arte Moderno, Mexico)
- 1940
Szimbolikus tajkep
(olaj, vaszon, 121,6 cm x 152,72 cm; SFMOMA)
- 1941
Onarckep
Irene Richnek dedikalva (olaj, vaszon, 61 x 43 cm; Smith College Museum of Art,
Northampton
)
- 1950
Amerika a hispaniai hoditas el?tti korban (America Prehispanica) : (szurrealis kompozicio) (olaj, vaszon, 70 x 92 cm; Coleccion Licio Lagos, Mexico)
- 1954
A fest? m?terme (Estudio del pintor) : (szurrealis kompozicio) (olaj, vaszon, 178 x 150 cm; Coleccion de la Secretaria de Hacienda Credito Publico, Mexico)
Kozteri m?vei (valogatas)
[
szerkesztes
]
- 1922
A Mexikoi Egyetem
Bolivar
csarnokanak dekoracioja (Mexikovaros)
- 1923
?
1928
A Kozoktatasugyi Allamtitkarsag dekoracioja (Mexikovaros)
- 1926
?
1927
Champingoi
mez?gazdasagi f?iskola falfestmenyciklusa
- 1932
Freskok az
elektromossag temaja
rol az Institut of Fine Artsban (
Detroit
, USA)
- 1934
Freskopanel
Az ember a szocializmus es a kapitalizmus keresztutjan
[14]
cimmel a Palacio de Bellas Artesban (Mexikovaros)
- 1930
?
35
Freskociklus a Mexikoi Nemzeti Palotaban
A munkasok forradalma
cimmel (Mexikovaros)
- 1942
?
1946
Freskok a Palacio de Bellas Artesban a modern tortenelem jeleneteivel
- 1947
Hotel de Prado dekoracioja (Mexikovaros)
- 1951
Lerma Vizm?vek
mozaikdekoracioi
- 1952
Az egyetemi varos stadionjanak szines k?mozaikjai (Mexikovaros)
Freskociklusa a Nemzeti Palotaban (reszletek)
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]