A ?Mozaik” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Mozaik (egyertelm?sit? lap) .

A mozaik olyan m?veszeti technika es annak eredmenye, amelynel kicsiny meret? szines uveg -, k?- vagy kavicsdarabokbol allitjak ossze a kepet vagy mintazatot (neha mas anyagokat is hasznalnak). A mozaikdarabokat cementtel, gipsszel rogzitik, esetleg a meg nedves vakolatba nyomjak bele. A mozaik szo a gorog muszeion szobol eredeztetett latin opus musivum (muzsakhoz kozelallo) kifejezesb?l szarmazik. A m?veszeti ag muzsakkal valo kapcsolatba hozasa azt jelenti, hogy a mozaik igen megbecsult m?faj volt.

Az els? mozaikok feher es fekete (vilagos es sotet) szin? kavicsokbol keszultek, kes?bb szinesebb kavicsokat is alkalmaztak. A mozaikok jellemz?en a kulonboz? epuletek padlozatanak diszitesere szolgaltak. A mozaiktechnika fejl?desevel a kulonboz? szin? k?zeteket megmunkaltak, kicsiny hasabokat keszitettek bel?luk. Az ilyen mozaiknak a neve ?opus tessalatum” , azaz ?kockas m?” . A negyszogletes, de nem negyzetes hasabokbol keszult mozaik neve ?opus sectile” . A sik felulet? mozaikszemekb?l egysegesebb feluletet lehetett kialakitani, a padlodisz pedig alkalmasabba valt a rajta valo jarasra. Amikor a mozaikszemeket szinezett uvegb?l kezdtek kesziteni, a szinskala jelent?sen kib?vult, es meg alkalmasabba valt a kepszer? megjelenesre. Az uvegmozaik padlomozaikkent mar nem volt hasznalhato, alkalmas volt viszont arra, hogy a falakra keruljon. Igy alakult ki a festeszetet utanzo mozaik. A boltozatokra, kupolakba , ivelt feluletekre kerul? mozaikoknak kulon nevuk van: ?opus vermiculatum” , ^[1] de igy hivjak a kigyozo szalag mintajat kovet? sikmozaikot is. ^[2] A mozaikm?veszet a bizanci korban jutott fejl?dese csucsara, majd atmeneti hanyatlas utan a historizmus es a szecesszio fedezte fel ujra, es a modern m?veszetben is tortentek komoly kiserletek a feltamasztasara.

Az els? mozaikok [ szerkesztes ]

A mozaik els? alkalmazasaval a mezopotamiai m?veszetben talalkozhatunk, amikor a nedves agyagba szines mazas homlokfelulet? kupokat nyomtak, igy allitottak el? kulonboz?, tobbnyire geometrikus mintaju disziteseket. Ezek a leletek az uruki Voros templombol kerultek el?, amelynek reszletei a berlini Pergamon Muzeumban lathatok. Ezek a korai mozaikok valoban mozaikok ugyan, ami a raszterszer? megjelenesukb?l adodik, de agyagmozaikok, a kupok homlokfeluletet szines mazzal vontak be, es eppen ezert a felulet megjelenese sokkal inkabb a keramiara emlekeztet, mint a megszokott ertelemben vett mozaikra. ^[3]

Az okori Egyiptomban is ismertek es alkalmaztak a mozaiktechnikat, szorvanyosan maradtak is fenn ilyen toredekek, de ez a technika az egyiptomi m?veszet mas er?teljes m?fajai kozott er?sen hatterbe szorult.

Korban a kovetkez? mozaikok Kis-Azsiaban kerultek el?, Gordionban , Phrugia f?varosaban. A feltart mozaikok korat az i. e. 8. szazadra teszik. A padlomozaikokat szines kavicsokbol raktak es kulonboz? geometrikus mintakat abrazoltak. Vannak kozottuk olyanok is, amelyek csupan negyzetformak sorabol allnak.

Az europai m?veszetben el?szor a regi gorog padlomozaikokat kell megemliteni, amelyek fekete-feher (vagy inkabb sotet es vilagos) kavicsokbol kirakottak es geometrikus mintazatuak. Az i. e. 5. szazadbol maradtak fenn ilyenek, a Halkidiki-felszigeten lev? Olunthoszban tizenot padlomozaikot talaltak. A figuralis kozeps? jelenetet ? az emblema t ? tobbszoros, geometrikus diszites? keretrendszer fogja kozre. Az egyik ilyen kepen lathato jelenet a Pegazuson lovaglo Bellerophontesz herosz es a t?zokado kecske harcat abrazolja. ^[4]

A makedon f?varosban, Pellaban is talaltak mozaikokat. Az 1953-ban elkezd?dott asatasok soran geometrikus mintazatu padlomozaikok kerultek el?, kavicsbol kirakva, az igazi szenzaciot azonban a kulonboz? jeleneteket (oroszlanon lovaglo Dionuszosz , szarvasvadaszat, oroszlanvadaszat) abrazolo mozaikok jelentettek. Ezeket a mozaikokat sokszin? ? pontosabban a klasszikus negyszin-festeszet koloritjat mutato ? kavicsokbol allitottak ossze, de voltak reszek (peldaul a hajfurtok), amihez el?re elkeszitett terrakottat hasznaltak, a konturokat pedig olomsavokkal rajzoltak meg. A kavicsszemek sokkal kisebb meret?ek voltak a korabbiaknal, igy a kozottuk lev? resek is vekonyabbak lettek. A mozaikok keszit?i nem torekedtek nagyobb termelyseg kialakitasara, csupan semleges hatterb?l el?t?n?, reliefszer? alakokat akartak abrazolni, ugyanakkor azonban erezhet? a torekves a ?valosagos” kepekke formalasra. ^[5]

Az uj elkepzeleseknek, tudniillik a fest?i hatasok eleresenek, mar nem felelt meg a kavicsmozaik. A mozaiktechnika fejl?deseben a kovetkez? ? jelent?s ? lepesre az i. e. 3. szazadban kerult sor. A mozaikok keszitesehez kulonboz? szin? kovekb?l, tobbe-kevesbe szabalyos, apro hasabokat munkaltak ki. Az ilyen mozaiknak a neve ?opus tessalatum” (kockas m?). A tesszera gorog szo, a kis negyzetes hasabok neve. Amikor a hasabok nem negyzetesek, hanem negyszogletesek, a mozaik neve ?opus sectile”. Tesszera-mozaik toredekek Alexandriabol kerultek el?. Az uj mozaikok keszit?i kozul nehanyan kivalo m?veszekke valtak, akik nem ritkan szignaturajukkal lattak el a m?veiket, igy nemelyikuket nev szerint is ismerjuk. Szoszosz alkotasai kozul ismert peldaul az Edenyb?l ivo galambok at abrazolo kep. Legnagyobb ?talalmanya” azonban a Felsoporetlen szoba cim? padlomozaik, amely a lakoma utan a padlon szetdobalt szemetet, etelmaradvanyokat abrazolja. ^[6] Alkotasait szamos kovet? masolta es terjesztette. Egy masik mester, Hephaisztion alkotasat, csak toredekesen talaltak meg Pergamonban , alkotojat ebben az esetben is a szignaturarol ismertek fel. Szines, f?leg ornamentalis padlomozaikokat talaltak Deloszon , amelyek dekorativ mintazatukkal sz?nyegszer? hatast mutatnak (i. e. 2. szazad masodik fele). ^[7]

Romai kori mozaikok [ szerkesztes ]

A tesszera-mozaikot ugyan a gorogok fejlesztettek ki, megis a romai m?veszet tette naggya; a romaiak a kozepuleteiket, furd?epuleteiket, lakohazaik padlojat diszitettek mozaikkal. Ezek a korabbihoz kepest megnovekedett epuletbels?k gyakorlatilag megkivantak a padozat disziteset. Ilyenek peldaul az ostiai nagyfurd?ben lathato nagymeret? padlomozaikok, amelyek tengeri istenek jeleneteit abrazoljak. El?szor ketszin?, majd a sz?nyeghez hasonlo, szines feluletek voltak kedveltek. A diszitend? felulet ala cementalapot keszitettek, majd erre a tehervisel? retegre egy vekonyabb cement- vagy gipszreteg kerult. Ebbe nyomkodtak bele a kis hasabocskakat. Nyilvan olyan nagysagu feluletet keszitettek el? egyszerre, amit annak koteseig el tudtak kesziteni. ^[8]

A romai mozaikok gyakran falfestmenyek masolatakent jottek letre. Az egyik legnevezetesebb romai kori mozaikot, a Nagy Sandor-mozaikot , amely az isszoszi csata jelenetet abrazolja, Pompeiiben tartak fel a ?Faun haza”-ban, es a napolyi Museo Archeologico Nazionale feltett kincse (a muzeumban fugg?leges helyzetben allitottak ki, de ez is padlomozaik volt). Merete 2,71×5,12 meter. Keletkezeset az i. e. 1. szazadra teszik. Mintaja nagy valoszin?seggel egy Philoxenosztol szarmazo falfestmeny volt, amelyet Romaban ?sokszorositottak”. Pompeiiben es Herculaneumban ezen kivul is szamos mozaik kerult el?, peldaul a Cave canem (?rizkedj a kutyatol!) mozaikok, amelyek a lakohazak bejaratanal figyelmeztettek harapos kutyara. Ezek annyira elterjedtek voltak Pompeiiben, hogy meg Petronius is megemlekezett roluk. Ott talaltak meg meg a hires kakasviadalos mozaikot, a tengerek es a vizek el?vilagat abrazolo mozaikokat, ^[9] de csodalatos ornamentikus mintazatu, oszlopokra keszitett mozaikokat is.

Herculaneumi a Neptunust es Amphitritet abrazolo mozaik, amelynek egyik jellegzetessege a rendkivul ritka kek es zold szin? mozaikszemek alkalmazasa. Az el?kerult mozaikok tobbsege a napolyi muzeumban tekinthet? meg. A romai kori mozaikok egy resze visszafogott szinvilagu, a szemcsek feherek, barnak, vorosek. Ilyen peldaul a Caracalla termaibol el?kerult nagymeret? padlomozaik, amely negyszogletes mez?kben birkozokat, atletakat abrazol (a Vatikani Muzeumban lathatok). A gazdag emberek otthonaikat is mozaikokkal diszitettek, ahol gyakori tema volt f?uri szorakozas temainak abrazolasa, mint peldaul a sziciliai Piazza Armenianal feltart villa (Villa del Casale) vadaszatot bemutato szines padlomozaikja, vagy a hires ?bikinis” mozaik, amelyen labdazo, futkarozo lanyok lathatok a mai bikinikre emlekeztet? oltozetben. ^[10]

Romai kori mozaikokat Magyarorszagon is talaltak, ilyen peldaul Budan , az Aquincum egykori polgarvarosaban allo (mai Meggyfa utcai) Hercules-villa egyik szines mozaikja, amelynek emblemaja az ijat feszit? Herakleszt , valamint feleseget, Deianeirat mutatja Nesszosz kentaur karjaiban [1] . Igen finom mozaikszemekb?l allitottak ossze, gazdag szinei a hellenisztikus falikepeket idezik. Egy masik mozaikon pihen? okolvivok lathatok, ^[11] egy kovetkez?n pedig Amor sz?l?furttel kinal egy feleje kozeled? tigrist. A szamos figuralis abrazolason kivul geometrikus mintaju, remek mozaikpadlo [2] is megtekinthet?. ^{[12] [13]}

Kereszteny mozaikok [ szerkesztes ]

A mozaikok uj kora a 3. szazad vegen, de inkabb a 4. szazadban, a keresztenyseg el?retorese, majd allamvallassa tetele idejen kezd?dott el, f?leg I. Theodosius uralkodasa idejen. Az uj vilagkepnek megfelel?en a mozaik megjelenese, s?t lenyege valtozott meg. Amig a korabbi mozaikmesterek a minel teljesebb valosagabrazolasra torekedtek, addig a keresztenyseg nem a fizikai megjelenes tokeletesseget kivanta meg, hanem a szellemi, transzcendentalis lenyeg kifejezeset. Egy egeszen uj ikonografia jelent meg: az abrazolt alakok egyszer?bbekke, latszolag ?primitivebbekke”, ugyanakkor azonban atszellemultebbekke valtak, a kepi megjelenes naturalizmusa atadta a helyet a misztifikalo abrazolasnak. Az uj mozaikokon mar egyaltalan nem torekedtek a terbeliseg szemleltetesere, a ketdimenzios alakabrazolasra torekves, a frontalis megjelenes csaknem kizarolagossaga volt a jellemz?. ^[14]

A mozaikm?veszet valtozasa osszefuggott azzal is, hogy ebben az id?szakban kezdtek alkalmazni a szines uvegkockakat mozaikkeszitesre. Ez a fajta mozaik konnyebb volt, mint a marvany- vagy k?mozaik, igy az alkotasok felkerulhettek a falakra, a mennyezetekre, a kupolakba. Voltak mar ilyenek korabban is, de ebben az id?szakban valtak altalanossa. A padlomozaik termeszetesen megmaradt ezutan is, de mar csak geometrikus mintazatuakat keszitettek. Az uvegmozaikszemek ugy keszultek, hogy az olvadt es kivant szinre kevert folyekony uveget (szinez?anyagkent kulonboz? fem-oxidokat hasznaltak: peldaul a kek szinhez a kobalt , a voroshoz, barnahoz a vas , a zoldhoz a rez oxidjat) megfelel? vastagsagban egy lapra ontottek, majd megszilardulas es kih?les utan ? a mai uvegesek modjara ? megkarcoltak az egyik feluletet, igy tudtak a kivant meretre darabolni. Az uvegpaszta-gyartas fejl?dese reven egyre tobb szin kerult a mozaikrakok kezebe, meg aranyszemcseket is keszitettek (ami aztan az uj tipusu mozaik jellemz? szine lett). Az aranymozaikot ugy keszitettek, hogy az uveglapra aranyfoliat helyeztek, majd ezt egy ujabb, ezuttal igen vekony reteg uveggel fedtek, hogy az aranyfust reteg ne serulhessen. Az aranyszemek termeszetesen igen dragak voltak, ezert eleg gyakran megfelel? arnyalatu sargaval kevertek a rakaskor. Ennek el?nye is volt: az ily modon ?kevert” aranyfelulet nem volt olyan rideg, femes hatasu, mint amilyen egyseges aranykockakbol kirakva lett volna. ^{[15] [16]} Erdekesseg, hogy az uvegmozaik (feltehet?) alkalmazasarol mar sokkal korabbi irasos feljegyzes emlekezik meg. Eszerint az i. e. 3. szazadban ? Arkhimedesz felugyelete mellett ? keszult egy diszhajo II. Hieron szurakuszai kiraly szamara, aminek a belsejet az Iliaszbol vett jelenetek diszitettek, es ezek a kepek uvegmozaikbol voltak kirakva. ^{[17] [18]}

Roma [ szerkesztes ]

A legels? okereszteny epitmenyek falmozaikjait meg a ?hagyomanyos” stilusban raktak. Pelda erre a romai Santa Costanza -mauzoleumban, Nagy Konstantin lanyanak sirkapolnajaban talalhato, ami a pogany padlomozaik es a kereszteny falmozaik kozotti osszekot? kapocsnak szamit. A visszafogott szinvilagon tul a legmeglep?bb a ?pogany” motivumok alkalmazasa: sz?l?indas ornamentika, vidam szuretel?k (egy masik mozaikon meg az un. ?soporetlen szoba”-hoz hasonlo abrazolas is lathato). A sz?l? azonban itt mar nem Bacchus jelkepe, hanem Jezuse , a szuret pedig a keresztenyseg urvacsorajanak, az eucharisztianak a megjelenese. Termeszetes, hogy az antik elemek atvetele es ?csupan” mas ertelemmel valo felruhazasa nem felelt meg az egyhaz elkepzeleseinek, igy hamarosan uj abrazolasmod jelent meg: nagy kepsorozatok, egy kepen beluli jelenetek sora, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy elmagyarazzak a hiv?knek a Biblia torteneseit, tanitasat. Nem veletlenul mondta I. Gergely papa : ?Ami az olvasni tudoknak az iras, ugyanaz a tanulatlan szemlel?nek a festeszet.” ^[19] Ezzel lett az uj mozaik a kereszteny hit megjelenit?je, hordozoja. Konstantin vilagosan felismerte a mozaik jelent?seget, ezert rendeleti uton gondoskodott a mozaikm?veszek kepzeser?l es a rajziskolakban a mozaik tanitasarol. ^[20]

Az uj tipusu kereszteny mozaikok egyik els? emleke egy, a 4. szazad vegen keszult apszismozaik a romai Szent Pudentiana-templomban (Santa Pudenziana). A kep kozeppontjaban Krisztus ul, kezeben tartja az elet konyvet. Korulotte az apostolok lathatok, mogottuk ket n?i alak (a jobb oldali Szent Pudentiana) baberkoszorut tart Peter es Pal feje fole. A taj a mennyei Jeruzsalem, folotte a keresztenyseg szimboluma, a kereszt magasodik. A mozaikkepen megfigyelhet? az elenk szinezes, az arany mozaikszemek alkalmazasa es a realisztikus abrazolas. ^[21]

Az okereszteny mozaikm?veszet masik jellemz? darabja a romai Santa Maria Maggiore-bazilikaban lathato, az 5. szazad els? feleben keszult mozaiksor (a szentely mozaikja, amely Maria koronazasat mutatja, sokkal kes?bb, 1295-ben keszult). Ezek a mozaikok mar a kepsorozatokat tartalmazo, tanito celzatu mozaikok peldaja. A kozephajo falain eredetileg 42 negyszogletes alaku mozaikot helyeztek el, amelyek az Oszovetseg torteneteit abrazoltak, mara azonban csak 27 maradt meg kozuluk. A mozaikok elenk szinekkel keszultek, es itt alkalmaztak el?szor az alak es a taj koze helyezett arany alapot, ami az egi fenyt jelkepezte. A jelenetek egymasba folynak, ugyanaz a szerepl? tobbszor is felt?nik a kep egyes helyein, mintegy kepregenyszer?en folytatva a tortenetet. A diadaliv mozaikjan Krisztus gyermekkoranak nehany jelenetet abrazoltak. ^[22]

A kes?bbi ravennai, erett kereszteny stilusu mozaikok Romaban is megjelentek, peldaul a Szent Kozma es Damjan-szekesegyhazban (Basilica dei Santi Cosma e Damiano, 526?534). Az apszis kozepen Krisztus felh?kon all, mellette Peter es Pal, valamint a templom nevadoi: Szent Kozma es Szent Damjan allnak. A kep ket szelen IV. Szixtusz papa es Nagy (Szent) Todor is felt?nik. ^[23]

Ravenna [ szerkesztes ]

I. Theodosius romai csaszar halala utan a fiai felosztottak a Romai Birodalmat , es a Nyugatromai Birodalom f?varosa Roma helyett Ravenna lett. A mozaikm?veszet tovabb fejl?dott, es az itt keszult m?vek jobban meg is maradtak az utokornak, mert a negativ tortenelmi esemenyek jobban elkerultek ezeket az emlekeket.

Galla Placidia mauzoleuma (Mausoleo di Galla Placidia) 440-ben epult fel, es a mozaikdiszek teljesen elboritjak falait. A falakon szentek, profetak kepei lathatok, a sarkokon evangelista jelkepek, a kupolaban aranycsillagos kek egen aranykereszt. Az oldalfalakon a jo pasztort es Szent L?rinc martiriumat abrazoltak. Termeszetesen felt?nik az abrazoltak kozott maga Galla Placidia is. Kekben, aranyban furdik minden, meltan amulhattak a korabeli hiv?k.

Az Ortodox keresztel?kapolna (Battistero Neoniano) 458 korul epult, es szinten Galla Placidia nevehez f?z?dik. A kupola mozaikdisze Jezus megkereszteleset abrazolja, amely abrazolasnak tobb erdekessege is van. Az egyik, hogy a Jezuson es Keresztel? Szent Janoson kivul a Jordan folyo antik istene is jelen van, a masik pedig az, hogy Jezus meztelenul van abrazolva. Korben kek alapon a tizenket apostol all. A kuls? savban dekorativ diszitest alkalmazott a m?vesz, amelyen oltarok, tronusok lathatok. Rendkivul hasonlo az Arianus keresztel?kapolna (Battistero degli Ariani) kupolamozaikja is, ami szinten Jezus megkereszteleset abrazolja, szinte azonos modon. Itt az apostolok korben egy tronus mellett allnak, ornamentalis savok altal kozrefogott arany-sarga alapon. Ezt a kapolnat Nagy Theuderich epittette. ^[24]

A Theoderik-kori mozaikm?veszet legnagyszer?bb remekei az arianus Sant’Apollinare Nuovo-bazilikaban tekinthet?k meg. A kozephajo oldalfalait harom savban boritja a mozaikdiszites. Az ablaksor folotti savban Krisztus csodai es kinszenvedesei lathatok, az ablakok kozott 32 szent all, az also sorban pedig ? tobbek kozott ? Theuderich palotajat es Ravenna kikot?jet, Classet abrazoltak. A kozottuk elhelyezett martirok es szuzek kormenete mar I. Iusztinianosz idejen keszult, a 6. szazadban. A menet a kozepen ul? Krisztus fele vonul. Jol megfigyelhet? a templomban a ket, elter? koru mozaik stilusanak kulonbsege, el?bbiek realisztikusabbak, utobbiakon pedig figyelemre melto a szinte teljesen egyhangu abrazolas, az azonos beallitasok, a termeszett?l valo eltavolodas. ^[25]

Az erett ravennai kereszteny mozaikok legszebb peldai a San Vitale-templom falait diszitik. Sajnos mara a mozaikok jelent?s resze megsemmisult, korabban minden feluletet mozaikok takartak, most csak a kozeptert?l jobbra, a presbiteriumban es az apszisban lathatoak a mozaikdiszek. M?veszettorteneszek ezeket a mozaikokat tartjak a m?faj csucsanak, amivel a mozaikm?veszet elszakadt az okereszteny stilustol, s lenyegeben kialakult a kora kozepkor mozaikstilusa. Ezt kovet?en mar csak szuksegszer? hanyatlas kovetkezhetett. A templomot az 500-as evek els? feleben, I. Justinianus idejen epitettek, es Maximianus ersek szentelte fel. A szentely felkupolajan lev? mozaikon Krisztus ul a vilagot jelkepez? kek gombon, szakalltalan ifju arcat dicsfeny ovezi, korulotte szentek es angyalok allnak. A ruhajan lathato Z bet? jelentese bizonytalan. ^[26] Ket oldalt lathatok a hires Iusztinianosz - es Theodora -mozaikok. Az egyiken Justinianus lathato bizanci es ravennai kiseretevel, koztuk Maximianusszal , aki Ravenna erseke volt. Felt?n? a f?alakok arcanak realisztikus abrazolasa: Iusztinianosz napsutotte arca lattan allitolagos illir paraszti szarmazasara gondolhatunk, Maximianust elnezve pedig az a benyomasunk, hogy valoban igy nezhetett ki.

Az alakok soraban erdekes, hogy senki nem emelkedik ki a tobbi kozul, mindenki egyforma magas, s?t ? bar nem kozepen all ? mintha Maximianus lenne a fontosabb szerepl?, de azert megis a csaszar fejen van a korona, feje korul pedig dicsfeny. A ferfiakat abrazolo mozaik sulyossagahoz kepest egeszen mas a szemkozti oldalon lev? Theodora-mozaik, amely ragyogo fensegesseget, el?kel? finomsagot mutat. Theodora finom m?v? aranyserleget tart a kezeben, egyik kiser?je segitsegevel. Theodora arca halovany, vonasai fejedelmiek, mint aki ?tud viselkedni”, nem veletlenul, korabban szinesz-tancosn? volt. ? magassagban is kiemelkedik kornyezeteb?l. A templom tobbi mozaikjai kozul kiemelend? Abel es Melkizedek , valamint az Abraham Izsak -aldozatat bemutato kepek. ^[27]

Ravenna fontos mozaikemlekei kozul mindenkeppen szolni kell meg a Sant’Apollinare in Classe templom diszeir?l. Az apszismozaik ugyanabban a stilusban keszult, mint a San Vitalee: Szent Apollinaris Krisztus baranyai kozott all zold mez?n, folotte arany egbolt es aranycsillagos kek egbolton aranykereszt. A templom tobbi mozaikja mind elpusztult. Tovabbi jelent?s emlekek lehettek a Basilica Ursiana falain, am ezek er?sen toredekes allapotban maradtak fenn. Az azert megallapithato, hogy ezzel a ravennai mozaik eljutott a kozepkori mozaikm?veszethez. ^[28]

Lasd meg: Ravenna okereszteny es bizanci m?emlekei

Bizanc [ szerkesztes ]

Nagy Konstantin 330-ban alapitotta meg a Bizanci Birodalom f?varosat, Konstantinapolyt (eredeti neve Nova Roma volt). A varos kezdeti eveib?l nincsenek m?veszeti emlekek, a keprombolok sikerrel tevekenykedtek, de megtettek hatasukat a haboruk es a termeszeti csapasok is. A korabeli leirasok pedig amulattal szoltak a Hagia Szophia mozaikjairol, mint peldaul Paulosz Szilentiariosz hexameterben irt, tobb mint ezersoros koltemenye. Egy reszlet:

?	?Meg miel?tt a csiszolt mozaik ragyogasa kit?nnek, finom kis koveket sz?tt ossze kezevel a vesnok, s veluk … a falakra kozeputt szarvakat is rajzolt, fuzerrel s ?szi gyumolccsel, lombokat es kosarat, majd vegul szerte az agra megpihen? madarat; s im a szarvak hajlatain tul szep arany indakkal fut korben kuszva a sz?l?… Ily gyonyor? csarnok fut korben e nagyszer? hazban. Fonn a sudarnyaku oszlopokon s az el?re kiugro k?lab arnya alatt … frissen kuszik el? az akantusz dus szovevenye, szinarany … Lenn a Prokonneszosz hegye vonja be vegig a padlot, eletado urn?nknek orommel nyujtva a hatat, s enyhen csillan el? … a Boszporosz eke…”	”
? (Marticsko Jozsef forditasa). [29]

Itt kell szolni a keprombolok tevekenyseger?l, illetve indittatasukrol. A keresztenysegben korabban sem volt idegen a kepi abrazolasokkal szembeni idegenkedes. Gondoljunk csak a mozesi parancsolatra: ?Ne csinalj magadnak faragott kepet, ne imadd es ne tiszteld azokat!” A Iusztinianoszt kovet?, a birodalom keleti reszeib?l szarmazo csaszarok erre hivatkozva tiltottak be a kepek elhelyezeset a templomokban. El?szor III. Leo hasznalt ki egy adodo alkalmat ? allitva, hogy egy 726-os foldrenges Isten buntetese volt ?, es parancsot adott a varos figuralis abrazolasainak elpusztitasara. A kepeknek azonban komoly es tekintelyes vedelmez?ik is akadtak, mint peldaul a korai egyhazatya Nusszai Szent Gergely , aki szerint a kep az egyhazi tanitas eszkoze. Azt mondta: ?Bar nema a templomok falan, megis sok es hasznos dologrol beszel nekunk a kep”. Ra is hivatkozva Damaszkuszi Szent Janos azzal ervelt, hogy Istent ugyan valoban nem lehet abrazolni, mert felfoghatatlan es lathatatlan, am fia emberre lett, es ?t lehet es kell is abrazolni, raadasul a hodolat nem a kepnek szol, hanem annak, akit abrazol. Egyetemes (es fel-egyetemes) zsinatokat hivtak ossze a kerdesben, amelyek mindig az aktualis csaszar kedve szerinti donteseket hoztak. A keprombolas egeszen 797-ig tartott, ekkor Eirene csaszarn? , aki a kiskoru VI. Konstantin tarsuralkodoja volt, megszuntette a keprombolast. ?t azonban 802 augusztusaban szam?ztek, es V. Leo idejen ismet fellangolt a keprombolas, de ekkoriban mar a kozvelemeny is a keptisztel?k partjara allt. Igy veget ert a m?veszettortenet e sajatos korszaka, ami alatt a bizanci szobraszat gyakorlatilag kihalt es a mozaikm?veszetre is kedvez?tlen hatassal volt, minthogy vallasos temaju alkotasok nem szulethettek. Az utolso keprombolo csaszar Theophilosz (829?842) volt. ^[30]

A pusztitasok ellenere, a Iusztinianosz-kor kisugarzasa reven ? mint lattuk ? Ravennaban maradtak bizanci hatast magukon visel? mozaikok. Konstantinapolyban az uj m?veszi fellendules id?szakat I. Baszileiosz uralkodasatol lehet szamitani. A csaszar helyreallittatta a 869. evi foldrenges soran megrongalodott Hagia Szophia szekesegyhazat es mozaikokkal diszitette. Ezeket kes?bb, a torok id?kben (1453) levakoltak, mert a muszlim hit nem t?rte az emberi alakok abrazolasat, am 1934-ben nehany mozaikot kiszabaditottak. ^[31] Peldaul azt is, amelyiken VI. Leon terdel Krisztus labai el?tt. A medaillonkepeken Maria es a templom ved?angyala lathato. Az alakok ruhazatanak gazdagsaga, a sajatos vonaljatek es a sikszer?, am dekorativ abrazolas a bizanci m?veszet legf?bb jellegzetessegei koze tartoznak. Egy masik mozaikon II. Ioannesz csaszar es Eirene csaszarne hodolnak a Madonna es a Gyermek el?tt. Szamunkra azert is erdekes a kep, mert Eirene ( Piroska ) Szent Laszlo kiralyunk lanya. A gazdag aranyalapra helyezett alakokon ebben az esetben is megfigyelhet? az el?bbiekben emlitett stilusbeli jellegzetesseg (ruhak, sikszer?seg). A Hagia Szophia egyik legszebb, bar megrongalodott mozaikjan a tronolo Krisztus mellett Maria es Keresztel? Szent Janos all. A mozaikon az egyik legkifejez?bb Krisztus-abrazolassal talalkozunk. ^[32]

A bizanci stilusu mozaik masik fontos lel?helye a phokiszi Hosziosz Lukasz-kolostor . A kupola kozepen a Megvalto tronol, az ablakok kozott pedig a tizenket apostol all. Az oltar folotti kupolaban a Szentlelek eljovetelet abrazoltak, egyeb boltozatokon a keresztenyseg nagy unnepei lathatok, az el?csarnokban pedig ? tobbek kozott ? a ?Labmosas” jelenetet helyeztek el. Ezek a mozaikok a 9. szazad els? feleb?l szarmaznak, es jol megfigyelhet? rajtuk az addigra kialakult bizanci ikonografiai sorrend, ami szerint az egyes jeleneteknek, szerepl?knek mindig a templom meghatarozott helyen kell lenniuk. ^[33]

Az els? olyan templom, ahol ez a ? szinte kotelez?ve valt ? ikonografiai sorrend kialakult, I. Baszileiosz Uj temploma volt. A templom sajnos megsemmisult az 1453-as ostrom soran, de leirasokbol ismert a mozaikciklus elhelyezese. A f?kupolaban volt Krisztus Pantokrator mellkepe, az apszis felkupolajaban pedig az Istenanya a gyermek Jezussal. Az oldalfalak fels? reszen Krisztus eletenek jeleneteit, a kupolat tarto reszeken pedig tovabbi bibliai jeleneteket helyeztek el. A falak also reszen (ebben a templomban itt nem voltak abrazolasok) a fontosabb szentek felsorakoztatasa kovetkezett. Igy allt ossze a templomi abrazolasok szerves egysege, atgondolt rendje, ami ezutan a bizanci stilusu mozaikok elhelyezesere jellemz? lett: a kupolakbol a mennyei tekintet kiseri a latogatot, az also reszen elhelyezett szentek sora pedig kozvetit? szerepet toltott be a fold es az eg kozott. ^[34]

Talan meglep?, de a legtobb jelent?s bizanci stilusu mozaik Sziciliaban maradt fenn. Sziciliat szoros gazdasagi, politikai kapcsolat f?zte a Keletromai Birodalomhoz , igy a m?veszi kapcsolatok is szorosabbak voltak. A kiralyi epitkezesekhez II. Roger sziciliai kiraly hivott be gorog m?veszeket, ?k kezdtek el 1143-ban a Kiralyi kapolna (Cappella Palatina) kupolajanak a disziteset. A mozaikok teljesen elboritjak a templom minden feluletet, minden aranyban csillog. A f?hajo mozaikjait mar helyi palermoi es velencei mesterek raktak 1154 es 1166 kozott, ennek megfelel?en a stilusuk is elter nemileg a gorogok altal keszitett mozaikoketol. S?t, az is megfigyelhet?, hogy a korabbi ?merev” stilus oldodni latszik, a mozaikok mozgalmasabbak, a szerepl?ket korabeli ruhakba oltoztettek, a haromkiralyok peldaul normann lovagi oltozetben jelennek meg. ^[35] A mellekhajok mozaikdiszitesei Peter es Pal eletenek jeleneteit abrazoljak, ezek ismet ujabb stilust es szandekot kepviselnek: a gorog kotottsegekt?l valo elszakadas igenyet. Ennek megfelel?en a Cappella Palatinaban a bizanci mozaikstilus harom korszaka is jelen van.

Monreale nem messze van Palermotol, a monrealei szekesegyhaz (Cattedrale di Monreale) mozaikdisze hasonlit a palermoihoz, de nagyobb attol. A tobb ezer negyzetmeternyi mozaikfeluletet a 12. szazad elejen kezdtek rakni, es nemzedekek dolgoztak rajta. Minden negyzetcentimetert mozaik diszit, meg az oszloppillereket is. Az apszis felkupolajan az aldo Krisztus hatalmas kepe lathato, alatta a Madonna, szentek, angyalok, szigoru ikonografiai sorrendben. A kepeket korulolel? frizeken az iszlam hatasat lehet felfedezni, az egesz megjelenes pedig feltehet?en II. Vilmos kiraly egyeni izleset tukrozi. ^{[36] [37] [38]}

Velence [ szerkesztes ]

A 11?12. szazadtol a mozaikkeszites kozpontja egyre inkabb Velence lett. A Szent Mark-szekesegyhaz (Basilica di San Marco) a 11. szazadban epult egy korabbi, leegett templom helyen, es ennek diszitese lett a mozaikm?veszek feladata. A munka termeszetesen hosszu ideig, gyakorlatilag tobb szaz even at tartott (a 19. szazadig). A templom epiteszeti rendszere kozel all a Hagia Szophiaehoz, es az els? mozaikjai is bizanci hatasokat mutatnak. Termeszetes azonban, hogy mivel a diszites sokaig tartott, szamos stilusvaltozattal, lehet mondani, eklekticizmussal talalkozunk. Valoszin?, hogy a mozaikokat helyi mesterek raktak, es az is valoszin?, hogy az els? mozaikok gorog m?veszek kartonjai alapjan keszultek.

A San Marco kuls? mozaikjai a kapuk folotti felkorives mez?kben helyezkednek el, es Szent Mark ereklyejenek a tortenetet dolgozzak fel. Jobb oldalrol az els?, 17. szazadi mozaik Szent Mark holttestenek hajora szallitasat, a kovetkez? (18. szazad) a Velencebe valo megerkezest abrazolja. A nagymeret? kozeps? mozaik 1836-ban keszult, temaja az utolso itelet. A negyedik mozaikon a velencei eloljarok, a dozse es a szenatorok hodolnak a relikvia el?tt; ez az alkotas 18. szazadi. Az otodik kapu feletti mozaik korban a legfiatalabb: a 13. szazadban raktak, es a szent holttestenek a bazilikaba valo szallitasat abrazolja.

A szekesegyhazban a korus mozaikkepe az utolso iteletet, az el?csarnok mennyezetmozaikjai pedig az Otestamentum torteneteit abrazoljak. A mozaikok a 11?13. szazadbol valok, abrazolasmodjuk ennek megfelel?en kisse naivnak t?nhetnek, am megis igen er?teljesek. A templombels? mozaikjanak stilusan eszrevehet? keszitesuknek id?beli eltolodasa, de ez a stilusgazdagsag nem banto, s?t sajatos egysegben jelenik meg. Ezek a mozaikok az Ujszovetsegb?l meritik temajukat, mintegy 4200 negyzetmeternyi feluletet boritanak be. A bal oldali kereszthajo mozaikja Keresztel? Szent Janost abrazolja, a jobb oldalhajobol nyilo keresztel?kapolna mozaikja Krisztus eletevel es halalaval foglalkozik. ^[39]

Nyugat- es Kozep-Europa [ szerkesztes ]

Europa mas teruletein is szulettek fontos mozaikok, amelyek a gorog-italiai ismeretek felhasznalasaval keszultek, nem ritkan onnan szarmazo mesterek kozrem?kodesevel. Azonban e mozaikok kozul sokat csak korabeli leirasokbol ismerunk, nagy reszuk megsemmisult a tortenelem viharaiban, vagy egyszer?en ?korszer?bb” stilusura csereltek ?ket. Tudjuk, hogy Nagy Karoly aacheni palotakapolnajaban remek, a korai kereszteny romai mozaikokra emlekeztet? alkotasok voltak, am a kapolna egy 1650-es t?zben teljesen megsemmisult. Azt is tudjuk, hogy Desiderius apat a montecassinoi bences kolostor diszitesehez bizanci mestereket kert fel. ^[40] Az aacheni katedralis mozaikjai joval kes?bb keszultek. A karoling mozaikra megis talalunk peldat, megpedig Germigny-des-Pres templomanak szentelyeben, a frigylada tortenetet abrazolja. A templomot Theodulf , Orleans puspoke epittette 805 korul. A remekmiv? mozaikot 1820-ban fedeztek fel egy vakolatreteg alatt. A limoges -i Szent Martial apatsagi templomban is gyonyor? mozaikokrol irnak, de ez is megsemmisult a francia forradalom idejen. Az 1960-as evekben fedeztek fel, hogy az altemplomban megis megmaradt egy mozaiktabla, amit a feltaraskor a 9. szazadra dataltak. Erdekes, hogy az alkotast vegyes anyagokbol keszitettek, az arany feluletet uvegszemekb?l, a zold szin? reszeket melyzold marvanyszemekb?l raktak. Szinten a 9. szazadbol szarmazo mozaikokat talaltak Saint-Quentin katedralisaban, amelyek antik temakat abrazoltak, nemikepp visszafogott szinvilaggal. Ez a templom az els? vilaghaboruban serult meg er?sen. A lyoni Szent Janos-katedralis mozaikjai a 11. szazadban keszultek, Poitiers -ben pedig 6?11. szazadi mozaikmaradvanyokra leltek.

A szekesfehervari kiralyi bazilikat I. Istvan epittette (1003?1038), ennek mara csak a romjai maradtak fenn (romkert). A templom ? koraban nevezetes ? apszis-mozaikjat feltehet?en velencei, esetleg ravennai mesterek keszitettek, akiket Istvan hivott be. A pragai Szent Vitus-szekesegyhaz Arany kapuja 14. szazadi, az utolso iteletet abrazolo mozaikrol kapta a nevet, ezt is velencei mesterek raktak. ^[39]

2003-ban mozaikpadlo maradvanyok kerultek el? Romaniaban , Arad kozeleben, Szepfalu (Frumu?eni) kozsegben. A mozaikra a korabbi romai katolikus kolostor romjai kozott talaltak ra, valodi es kepzelet szulte allatokat, novenyeket, dekorativ mintazatokat latni rajta.

A kereszteny Kelet [ szerkesztes ]

A Keletromai Birodalom keleti tartomanyai megorokoltek az anyaorszag m?veszi hagyomanyait. Italiahoz es Konstantinapolyhoz hasonloan, a sziriai es egyiptomi teruleteken is mozaikokkal diszitettek a templomokat es mas vallasi helyeket az 5. szazad es a 8. szazad kozott. Ezeknek a mozaikoknak a jelent?s resze megsemmisult, de feltehet?en sokuk meg felfedezesre var. A regeszek szamos mozaikot talaltak meg es tartak fel ezeken a teruleteken, nemelyiket jo allapotban.

Az egyik legregebbi es ketsegtelenul legfontosabb mozaik Madababan , az egykori Szent Gyorgy-templom romjai kozott kerult el?, Jordaniaban . A padlomozaik 542 es 570 kozott keletkezett, es egy komplett, feliratokkal ellatott terkepet abrazol kelet-nyugati tajolassal, Libanontol a Nilus -delta eszaki reszeig, valamint a Foldkozi-tengert?l az Arab-felszigetig , rengeteg informaciot adva a kutatoknak (peldaul tobb mas templomot ez alapjan talaltak meg es innen tudtak meg azt is, hogy Jeruzsalem eszaki kapujat miert hivtak az Oszlop kapujanak: a terkep szerint el?tte egy oszlop allt). Eredeti merete 21×7 meter volt, mai merete 15×5 meter, es tobb millio tesszera mozaikszemb?l all. A terkep kozepen Jeruzsalem terkepe lathato, reszletes topografiai informaciokat adva a korabeli varosrol. ^[41] A mozaik a szigoruan vett foldrajzi abrazolason kivul allatokat, novenyeket, halaszcsonakokat, hidakat stb. is mutat. A bizanci mozaikm?veszet egyik legkorabbi peldajat 1933-ban a jordaniai Nebo-hegyen talaltak meg, egy 6. szazadban epult templomegyuttesben. A hely zarandokjaro hely volt, a hagyomany szerint itt halt meg Mozes . A meglep? epsegben el?kerult padlomozaik merete 9×3 meter, 530-ban keszult. Vadasz- es pasztorjeleneteket abrazol, bemutatja a terseg allat- es novenyvilagat is. ^{[42] [43]}

A Justinianus-kori mozaikok szep peldat talaljuk a Sinai-hegyen lev? Szent Katalin-kolostorban . Ket kepen Mozes tortenetei lathatok, mig az apszisban Jezus atvaltozasat abrazoltak fenyl? arany hatteren. A kepet korulolel? savban medallionokat helyeztek el, amelyekben apostolok es profetak sora helyezkedik el.

Valoszin?leg Jeruzsalemben volt a legtobb olyan templom, amelyekben fontos mozaikdiszek voltak lathatok, ezek nagy resze azonban tonkrement, leromboltak. A megmaradtak kozott nevezetes az a mozaik, ami 1894-ben kerult el? a Damaszkuszi kapu kozeleben. Ez az alkotas latvanyosan megrajzolt sz?l?ultetvenyt abrazol, kozte pavakkal, kacsakkal, golyakkal, galambokkal es mas madarakkal. Az abrazolas ellenere a helyiseg feltehet?en temetkezesi kapolna volt. A Judeai-sivatagban m?kod? szerzetesi kozosseg is mozaikokkal diszitette a Martirok kolostora padlozatat. A kolostort az 5. szazad vegen epitettek, es az 1982-t?l 1985-ig tarto regeszeti munkalatok soran egy ep allapotban lev? mozaikot tartak fel a refektoriumban, ami latvanyos rajzolatu, geometrikus mintaju padlomozaik volt.

A mozaikm?veszetnek Petraban is szep emlekei maradtak. Petraban harom bizanci templomot talaltak, a legfontosabbat 1990-ben tartak fel. Falait egykor arany szinben furd? mozaikok diszitettek, am napjainkra csak a padlomozaikok maradtak meg, az 5?6. szazadbol. Ezek egyike kulonboz? letez? es mitologiai allatokat es novenyeket abrazol, kozottuk keretben helyezkednek el az Evszakokat, az Oceant, a Foldet es a Bolcsesseget megszemelyesit? alakok, peldaul a kezeben sarlot es halat tarto n?alak. ^[44]

Ortodox teruletek [ szerkesztes ]

A korabeli Oroszorszag Bizanctol orokolte a mozaikkeszites tradicioit. Bolcs Jaroszlav kijevi nagyfejedelem hatalmas templomot epittetett Kijevben , a Hagia Szophia mintajara. A Szent Szofia-szekesegyhazat bizanci mesterek dekoraltak 1037 es 1046 kozott, ^[45] akiket IX. Konsztantinosz bizanci csaszar kuldott Kijevbe a nagyfejedelem keresere. A legfontosabb feluletek tobzodtak az aranyban, a kupolaban a Pantokratort abrazoltak, angyalok kisereteben. Az ablakkozokbe az apostolok es a negy evangelista kepet helyeztek el, az apszist Theotokosz (Maria, Isten anyja) kepe uralja. Az abrazoltak kozul termeszetesen nem hianyozhatott maga Jaroszlav sem. Ugyancsak kijevi a masik emlitesre melto templom, a Szent Mihaly-kolostortemplom , az ?aranykupolas”. Ezt II. Szvjatopolk epittette (1108). Az itteni mozaikok is bizanci mesterek munkaja volt, amelyek nagy resze elpusztult a szovjet id?kben, de nehany tabla megmaradt. Kisebb meret? mozaikok vannak a Velikij Novgorod -i Szent Szofia-szekesegyhazban is, de a templomra inkabb a freskodiszitesek a jellemz?ek, mert altalaban a 12. szazad utan mar szinte kizarolag falfestmenyeket alkalmaztak a templomok diszitesere.

A gruziai Gelati-kolostortemplom epitese 1130 korul fejez?dott be, es ekkor kezdtek a mozaikdiszitest. Ezeket is bizanci mesterekkel rakattak, amelyekb?l sajnos csak toredekek maradtak fenn. Az egyiken, az apszis felkupolajaban Theotokosz-abrazolas lathato ket arkangyal kisereteben. Az itteni mozaikok arrol tanuskodnak, hogy a Bagratida-dinasztia uralkodoi ? legalabbis templomaik disziteset illet?en ? Konstantinapollyal akartak vetelkedni. Ez a mozaik gyakorlatilag az egyetlen nagymeret? mozaik Gruziaban, de reszek, toredekek fennmaradtak mashol is, peldaul abhaz teruleten, a picundai katedralisban. A megsemmisult 6. szazadi mozaikpadlo romai mintak alapjan keszult. A Cormiban fennmaradt mozaiktoredek 7. szazadi, es a kozponti Krisztus alakon kivul gruz szovegeket is tartalmaz.

Zsido mozaikok [ szerkesztes ]

Romai es bizanci hatasra a korai zsinagogakat is mozaikokkal diszitettek. Ezekre Galileaban es Judeaban fedeztek fel szep peldakat.

Szepphoriszban (heberul Cippori), ami a zsido kultura fontos kozpontja volt a 3?7. szazadban, talaltak meg egy 6. szazadi zsinagoga maradvanyait. A padlomozaik az allatovet abrazolja, minden allatovi jegy egy-egy zsido honaphoz kapcsolodik, kozepen pedig Heliosz ul a napszekeren. Az Allatov -kor koruli teglalap alaku mez?kben bibliai kepeket abrazoltak. A mozaik szep peldaja a zsido es a pogany vallas egymasra hatasanak. ^[46] Egy masik, nagyon fontos es hasonlo tematikaju mozaikot talaltak Bet Alfa (Beit Alpha) kibuc kozeleben, Izrael eszaki teruleten. A zsinagoga I. Justinus bizanci csaszar uralkodasa idejen epult, 520 korul. A haromreszes padlomozaik kozepe az allatovet abrazolja, kozeppontjaban itt is Heliosz tronol a kocsijan, negy szarnyas n?alak jelkepezi a negy evszakot, ket oldalan dekorativ elemekkel (madarakkal, novenyekkel) elvalasztva Izsak felaldozasanak jelenete, valamint a frigylada lathato. ^[47] A harmadik jelent?s padlomozaikot Tiberiasnal (Hamat-Tiberias, Tverya) talaltak. Ez is az allatovet abrazolja, a tizenkett?b?l kilenc maradt epen. A kozeppontban Heliosz egyik kezeben az eggombot tartja, a masikban pedig egy ostor van. A mozaik masik ket paneljen zsido templomi targyakat es a ket menoraval kozrefogott frigyladat abrazoltak [3] . Nagyszamu heber, aram es gorog felirat is talalhato rajta. ^[48]

Jerikoban 1936-ban talaltak meg az 5?8. szazadban m?kod? Salom al-Jiszrael-zsinagogat. Padlomozaikjan a frigylada, a menora , sofar es datolyapalmaag (lulav), alatta a Salom al Jiszrael (Bekesseg Izraelen) felirat lathato. ^[49] A kozeli Naaran-zsinagoga (nevenek jelentese: fiatalsag) (5?6. szazad) mozaikpadlozatan szinten a zodiakus-kerek, templomi targyak kepei, valamint Daniel az oroszlanok kozt kep talalhato. A zodiakus kivetelevel ugyanezek lathatoak az 1969?1972 kozott feltart, 4. szazadi Chorvat Szuszia (Hirbet Szuszijja) mozaikjain.

A 4. szazadi, estemoai (asz-Szamu) zsinagoga mozaikjat ? az eddig megismertekkel ellentetben ? viragos es mertani mintakkal diszitettek, mig En-gedi-zsinagoga (Ein Gedi, 3. szazadtol 530-ig) mozaikjanak kulonlegessege, hogy a tobb panelben sorakozo zodiakus es oszovetsegi zsido nevek mellett nem szerepelnek abrazolasok [4] .

A gazai zsinagoga 1966-ban feltart maradvanyai kozott egy kulonleges, 508?509-ben rakott mozaikpadlo talalhato, ami David kiralyt abrazolja Orpheuszkent (az azonositasban heber nyelv? felirat segitett), mellette a harfazasat hallgato oroszlankolykok, zsirafok, zebrak es kigyok vannak. Bet-Sean (Beit She’an) kozeleben astak ki 1964?1972 kozott egy erdekes, bizanci korbol szarmazo zsinagogat, ami tulajdonkeppen egy fogado resze volt. A szines mozaikpadlo kuls? savjat medalionok diszitik viragokkal, madarakkal, allatokkal, sz?l?lugasokkal. A kozponti medalion egy menorat abrazol, alatta heber bet?kkel van felirva a salom (beke) szo. ^[50]

Iszlam mozaikok [ szerkesztes ]

Az arabok, miutan a 7. szazadban meghoditottak a bizanci birodalom keleti tartomanyait, megismertek a mozaikot, es ezutan ?k is hasznaltak vallasos epuleteik es palotaik diszitesere. Sziriaban es Egyiptomban a romai es az okereszteny mozaikm?veszet volt hatassal rajuk. Az iszlam mozaikm?veszet az Omajjad dinasztia uralkodasa alatt bontakozott ki, es bizanci modelleket kovettek.

Az iszlam els? nagy vallasos epuletet, a Jeruzsalemben lev? Sziklakapolnat 688?692 kozott uvegmozaikokkal diszitettek kivul-belul, de csak a bels? diszites maradt fenn. Gazdag viragos es geometrikus mintaju disziteseket alkalmaztak, amelyek felismerhet?en a romai hagyomanyokat kovetik, az iszlam sajatossagot az jelenti, hogy keruli emberek vagy allatok abrazolasat. ^[51] Az egyik legfontosabb korai iszlam mozaikmunka a damaszkuszi Omajjad-mecset diszitese (Damaszkusz volt akkor az Arab Kalifatus f?varosa). A mecsetet 706 es 715 kozott epitettek. A kalifa 200 mozaikrako szakembert kert a bizanci csaszartol az epulet diszitesere, igy a bizanci hatas nem meglep? a mozaikkepeken. A bels? udvar mozaikjai a Paradicsomot mutatja be szep fakkal, viragokkal es kicsiny varosokkal, falvakkal a hatterben, de termeszetesen nem abrazolnak emberi alakokat. A legnagyobb epen maradt mozaik az udvar nyugati arkadja alatt talalhato. Ezt a reszt Barada-panelnek nevezik a Barada folyo utan, es a vilag legnagyobb aranymozaikjanak tartjak a maga tobb mint 4000 negyzetmeterevel. 1893-ban egy t?z alaposan megrongalta a mecsetet es sok mozaik veszett oda, bar nehanyat azota helyreallitottak. Az Omajjad-mecset mozaikjai komoly hatassal voltak a kes?bbi damaszkuszi mozaikmunkakra. A mecset udvaran allo kincseshaz kupolamozaikja er?sen emlekeztet a Barada-panelre, de egy 13?14. szazadi restauralas er?sen ranyomta a belyeget a kinezetere. Az Az-Zahir Bajbarsz szultan altal 1277 utan epittetett konyvtarat es mauzoleumot szinten gazdag aranyviragos mozaikkal diszitettek, ami korbefut az imacsarnokon belul. ^[52]

A nem vallasos Omajjad-kori mozaikmunkak f?leg olyan padlopanelek voltak, amik a kalifak es mas magas rangu hivatalnokok palotait diszitettek. Ezek mintai a kelet-mediterran terseg romai villainak mozaikjai voltak. Az egyik remek pelda erre Hisam kalifa ruszafai palotaja furd?hazanak a mozaikja a 744 koruli evekb?l. A f? tabla egy nagy fa alatt legelesz? ?zeket es rajuk tamado oroszlant abrazol. A kep valoszin?leg a jo es a rossz kormanyzast jelkepezi. Klasszikus mertani motivumokat mutato mozaikok maradtak fenn Andzsarban , Libanonban , egy 8. szazadi Omajjad palotaegyuttesben. Al-Valid ibn Jazid, azaz II. al-Valid kalifa feny?z? kastelyaban (Kaszr al-Hallabat, Jordania ) magas szint? technikai tudasrol tanuskodo padlomozaikok kerultek el?. A legjobb allapotban megmaradt mozaikresz szinten a ?jo” es a ?rossz” allatok elkulonitett abrazolasara epul, egy fa ket oldalan. A tovabbi hallabati mozaikok novenyi es allati motivumokat abrazolnak, tobbek kozott sz?l?t, granatalmat, antilopokat, farkasokat, nyulakat, halakat, kecskeket, oroszlanokat es kigyokat.

Amman kozeleben, Quastalnal 2000-ben tartak fel a ma ismert legregebbi Omajjad-mozaikot, aminek keletkezesi ideje Abd al-Malik kalifa (685?705) idejere tehet?, es az epulet feltehet?en egy helyi kormanyzo palotaja lehetett. A mozaikok ? az udvar kivetelevel ? az egesz palota padlojat beboritottak, es mertani mintakat, fakat, allatokat, gyumolcsoket es viragokat abrazolnak. ^[53]

Az iszlam m?veszet a morok altal megszallt Spanyolorszagban is szep mozaikokat hozott letre. A Cordobai nagymecset kozponti kupolaja es a mihrab (imafulke)) mozaikdiszen hatarozott bizancias jelleget fedezhetunk fel, aminek az a magyarazata, hogy elkeszitesuk Konstantinapolybol erkezett mester felugyelete mellett tortent 965 es 970 kozott. A mintazat szines viragmintazatu arabeszkekb?l es arab kalligrafikus irasokbol all ossze, es a mozaikok a damaszkuszi Omajjad-mecset ragyogasat idezik fel. A mor id?szak utan a mozaikok alkalmazasa az iszlam vilagban is egyre ritkult, de Eszak-Afrikaban meg keszult nehany alkotas, bar nem klasszikus mozaiktechnikaval. ^[54]

Prekolumbian teruletek [ szerkesztes ]

Az Ujvilagban is talalhatok mozaikszer? alkotasok, els?sorban aztek eredet? darabok. Ezek java resze turkiz berakasos disztargy es ekszer, maga a mozaik ritkan abrazol valamit, inkabb a fed? funkcioja dominal. Hasonlo a helyzet a halotti, uralkodoi maszkokkal kapcsolatban is, ezek is turkizzel vannak kirakva, csak nagyon ritkan hasznaltak mas anyagot is. ^[55]

A mozaik az ?aranykor” utan [ szerkesztes ]

A mozaikm?veszet tortenete Velenceben gyakorlatilag veget ert, a reneszansz mar a freskot erezte alkalmasabbnak a falakra kerul? kepek megjelenitesere, mondanivaloja kifejezesere. Ez termeszetesen nem jelenti a mozaik m?fajanak a halalat. Giotto es Raffaello is keszitett meg mozaik kartonokat, ^[56] az ortodox keresztenyseg meg sokaig alkalmazta, Nyugat- es Kozep-Europaban is keszultek mozaikok, mas videkeken is, de a modszer sok helyen mar jobbara csak reprodukcios technikava valt, mint m?veszi kifejez? eszkoz, hosszu id?re megsz?nt. A mozaikok teljesen elszakadtak a mozaiktechnika hagyomanyos jelleget?l, a m?faj szabalyaitol, es az uj m?vek ?mar csak mozaikba atultetett festmenyek, a mozaik bels? torvenyeinek, m?veszi elveinek es ezzel hatasanak, felreismeresei vagy tagadasai.” ^[57] Pelda erre a Szent Peter-bazilikaban lathato, az ottani egyik ?szep” mozaik teljesen festmenyszer? hatast kelt, csak kozelebbr?l szemlelve derul ki, hogy mozaikrol van szo.

A mozaiktechnika a 19. szazadban eledt ujja, f?leg olasz mesterek munkassaga reven, akik alkoto modon hasznaltak a muranoi uveggyar tobb tizezernyi szinarnyalatat. ?k keszitettek a parizsi Louvre (1810) es az Operahaz (1861?1874) mozaikjait, vagy a londoni Albert-siremlek (1864) diszet. A m?faj a szecesszio bekoszontevel terjedt el meg jobban, Gustav Klimt diszitette m?veivel a brusszeli Stocklet-palotat. A Klimt-fele, vegletekig dekorativ stilussal szemben mas utat jart Barcelonaban Antoni Gaudi , aki epitesz volt, es ennek megfelel?en minden m?vet az epiteszeti elkepzelesei alatamasztasara keszitette, de eseteben talan helyesebb mindent atfogo egysegr?l szolni. Mozaikjai nem abrazolnak semmit, azokat immar nem sik feluleteken helyezte el, tulajdonkeppen terplasztikakat keszitett, amiket osszetort szines csempedarabokbol allitott ossze. Legszebb peldai ennek a stilusnak a Guell parkban lathatok. ^{[58] [59]} Sajatos, monumentalis stilusban jelentkezett a mexikoi mozaikm?veszet. Diego Rivera hatalmas meret? epuletdiszeket keszitett mozaiktechnikaval, peldaul a mexikovarosi Teatro de los Insurgentes szamara 1953-ban [5] , vagy Francisco Eppens Helguera a mexikovarosi Orvosi Egyetem szamara (1957) [6] . A modern europai m?veszet jeles kepvisel?i is foglalkoztak a mozaikkal, tobbek kozott Gino Severini , Henri Matisse , Fernand Leger es Pablo Picasso is.

Magyar mozaikm?veszet [ szerkesztes ]

A magyarorszagi m?veszek is alkalmaztak a mozaiktechnikat, szamos templomot, kozepuletet diszitenek alkotasaik. A technikat a nemzetkozi iranyzatoknak megfelel?en kezdtek hasznalni hazai m?veszeink. A sok m?vesz kozul nehany: Aba-Novak Vilmos , Korosf?i-Kriesch Aladar , Kohan Gyorgy , Roth Miksa (aki nemcsak uvegablakokat keszitett, hanem kevert technikaju mozaikokat is, peldaul a Szechenyi furd? kupolamozaikjat. Ujitast hozott a mozaikm?veszetbe Mattioni Eszter , aki kitalalta a ?himeskovet”, amihez nemes termeszetes koveket hasznalt. ? keszitette a Madach Szinhaz Halak cim? himeskovet, a dunaujvarosi M?vel?desi Haz homlokzati mozaikjat, vagy a miskolci Szinyei Merse Pal utcaban lev? epulet homlokzati diszeit. Barcsay Jen? m?veszeteb?l logikusan kovetkezett, hogy el?bb-utobb a mozaiktechnika is erdekelni kezdi. Harom nagymeret? mozaikot keszitett: az egyik a Miskolci Egyetem Kozponti Konyvtaraban van (1964), a masik a volt Nemzeti Szinhaz el?csarnokaban (1968), a kovetkez? a szentendrei mozaik (1970). Balint Endre a Palatinus strandra keszitett mozaikot. Toth Imre 1983-ban keszitette Kozosen cim?, grafikai indittatasu mozaikjat a Diosgy?ri Gepgyar irodahazanak el?csarnokaba. Tobb mozaik alkotoja Hegyi Gyorgy , Kocsis Ern? es Rac Andras (utobbi reliefmozaikja: [7] ).

Lasd meg: Falfestmenyek, mozaikok Miskolcon

A mozaik technikaja [ szerkesztes ]

A mozaik keszitesenek klasszikus modjarol a korabbiakban mar volt szo. Eszerint a padlomozaikokat ugy keszitettek, hogy a tesszera szemeket a szilard alapra fektetett keplekeny cementhabarcsba nyomkodtak bele. A modszernek az a hatranya, hogy a cement szilardulasa miatt egyszerre viszonylag kis feluletet lehet kirakni, raadasul eleg nehez a sik es egyenletes felulet biztositasa. Kulonosen igaz ez a nagymeret? mozaikok keszitesere. A falakra es mennyezetekre kerul? mozaikok uvegszemekb?l keszulnek, ezek tomege ugyanis kisebb, mint a k?- es marvanymozaikoke . A megfelel? rogzitesr?l ebben az esetben ugy gondoskodtak, hogy egy szilard vakolatalapot keszitettek, erre rozsdamentes halot fektettek (altalaban rezb?l ), erre jott az a reteg, amibe belenyomkodtak az uvegszemeket. Az egyenletes felulet tartasa ebben az esetben is nagy gyakorlatot igenyelt. A modern mozaik keszitesekor is hasznaljak ezt a modszert, f?leg kisebb meret? munkak eseten.

A mozaikrakas masik modszere szerint a mintazatot hordozo karton negativjat keszitik el, erre a papirra , m?anyagra , k?lapra rakjak ki a mozaikot ugy, hogy a mozaikszemek lefele neznek. A rakas elkeszulte utan az egeszet leontik a kivant vastagsagu kot?reteggel, peldaul cementtel, gipsszel . El?nye ennek az eljarasnak az, hogy nagymeret? mozaikokat is tudnak kesziteni, tobb tablara osztva a m?vet, raadasul az ilyen mozaik felulete sik lesz. Hatranya azonban az, hogy a m?vesz nem latja a kirakott feluletet. Ennek a modszernek egy masik valtozata szerint ragasztos feluletre rakjak a mozaikot, igy a ragasztos felulettel egyutt lehet a mozaik helyere szallitani, es egyszer?en felrakhato a falra, az elkeszitett cementalapra.

Van olyan modszer is, amikor a mozaikszemeket homlokfeluletukkel felfele rakjak a ragasztos felulet? papirra, m?anyagra. Ennel fogva a m?vesz latja a mozaik alakulasat, tenyleges kinezetet. Amikor kesz van a mozaik, vagy annak egy reszlete, a homlokfeluletre raragasztanak egy ugyanilyen ragados felulet? anyagot, megforditjak, es ett?l kezdve ugyanugy folytatjak, mint az el?bbi esetekben. ^{[60] [61]}

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Cosmata

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• A Nyugat- es Kozep-Europa , A kereszteny Kelet , az Ortodox teruletek , a Zsido mozaikok , az Iszlam mozaikok es A mozaik technikaja cim? fejezetek reszben az angol nyelv? Mosaic szocikk forditasan alapulnak.

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Hollingsworth 1995: Mary Hollingsworth: A m?veszetek vilagtortenete: Epiteszet?festeszet?szobraszat. Ford. Balazs Istvan. Budapest: Akademiai Kiado. 1995. ISBN 963-05-6834-9  
• ↑   Dercsenyi 1943: Dercsenyi Dezs?: A mozaik. Budapest: Officina. 1943.  
• ↑   Granasztoi 1970: Granasztoi Szilvia: Szines kovek m?veszete. Budapest: Corvina Kiado. 1970. = M?helytitkok,  
• ↑   Asarotos Oikos: Asarotos Oikos . uchicago.edu. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Castiglione 1980: Castiglione Laszlo: Hellenisztikus m?veszet. Budapest: Corvina Kiado. 1980. ISBN 963-13-0002-1  
• ↑   Villa Romana: Villa Romana del Casale . seindal.dk. [2011. november 7-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Castiglione 1978: Castiglione Laszlo: Romai m?veszet. Budapest: Corvina Kiado. 1978. ISBN 963-13-0519-8  
• ↑   Faludy 1982: Faludy Aniko: Bizanc festeszete es mozaikm?veszete. Budapest: Corvina Kiado. 1982. ISBN 963-13-1238-0  
• ↑   Kadar 1987: Kadar Zoltan: Bizanci m?veszet. Budapest: Corvina Kiado. 1987. ISBN 963-13-2390-0  
• ↑   Madaba Plateau: The Mosaics of the Madaba Plateau of Jordan . jordanjubilee.com. [2016. november 3-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Mount Nebo: Mount Nebo, Khirbet al Mukhayat . jordanjubilee.com. [2011. november 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Valerie Girie: ?Mozes nyomaban Transzjordaniaban”. Valerie Girie (rendez?). Regel? kovek . Alpha Line. 26. (magyar nyelven)
• ↑   Petra Church: Petra Church ? Mosaic Floors ? Petra, Jordan . wordpress.com. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Zippori: Zippori (Sepphoris) . huji.ac.il. [2012. januar 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Beit Alpha: Beit Alpha ? An Ancient Synagogue with a Splendid Mosaic Floor . huji.ac.il, 2001. junius 24. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Hammat Tiberias NP: Hammat Tiberias National Park . frommers.com. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Shalom al Israel: 18 Mosaic floor in the synagogue . travelpod.com. (Hozzaferes: 2011. november 30.) ^{[ halott link ]}
• ↑   Beit Shean: Beit Shean, Archaeology in Israel . jewishmag.com. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Jerusalem: Sacred Sites ? Jerusalem . sacredsites.com. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Zahiriyya Madrasa: Zahiriyya Madrasa and Mausoleum of Sultan al-Zahir Baybars . archnet.org. [2012. februar 6-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Rami Khouri 1987: Rami G. Khouri: Mosaic Country , 1987. [2012. januar 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   Barrucand?Bednorz 2007: Marianne Barrucand – Achim Bednorz: Moorish Architecture in Andalusia. (hely nelkul): Taschen. 2007. ISBN 978-3822876343  
• ↑   Bray?Swanson?Farrington 1989: Warwick M. Bray – Earl H. Swanson – Ian S. Farrington: Az Ujvilag. Budapest: Helikon Kiado. 1989. = A mult szuletese, ISBN 963-207-826-8  
• ↑   Champigneulle 1978: Champigneulle: Art nouveau ? Jugendstil ? Szecesszio. Budapest: Corvina Kiado. 1978. ISBN 963-13-0059-5  
• ↑   Techniques: Mosaic making techniques . thejoyofshards.co.uk. [2011. november 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)
• ↑   How to make…: How to make a mosaic . inspiredmosaics.co.uk. [2011. augusztus 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2011. november 30.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Giandomenico de Tommaso: Romai m?veszet. (hely nelkul): Corvina Kiado. 2008. ISBN 978-963-13-5702-8  
• Medvigy Mihaly: Okereszteny es bizanci m?veszettortenet. (hely nelkul): Miskolci Bolcsesz Egyesulet . 1994.  
• Kreativ hobbi - mozaikkeszites ^{[ halott link ]} . Bevezetes az otthon keszithet? kezm?ves targyak keszitesebe.
• Budapest, 4-es metro mozaikvilaga