Paul Cezanne

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Paul Cezanne
Paul Cezanne fényképe (1861 körül)
Paul Cezanne fenykepe (1861 korul)
Szuletett 1839 . januar 19. [1] [2] [3] [4] [5]
Aix-en-Provence [1] [6]
Elhunyt 1906 . oktober 22. (67 evesen) [1] [2] [3] [5] [7]
Aix-en-Provence [1] [6]
Allampolgarsaga francia [8] [1] [9]
Hazastarsa Hortense Fiquet (1886. aprilis 28. ? )
Gyermekei Paul Cezanne
Szulei Anne Elisabeth Aubert
Louis-Auguste Cezanne
Foglalkozasa
  • fest?m?vesz
  • gravirozo
  • litografus
  • rajzolo
Iskolai
Halal oka tud?gyulladas
Sirhelye Saint-Pierre Cemetery [10]
Fest?i palyafutasa
Stilusa posztimpresszionizmus
Mesterei Joseph Gibert
Aki hatott ra Eugene Delacroix
Gustave Courbet
Paul Cezanne aláírása
Paul Cezanne alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Paul Cezanne temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Paul Cezanne [11] vagy Paul Cezanne ( Aix-en-Provence , 1839 . januar 19. ? Aix-en-Provence , 1906 . oktober 22. ) francia fest?, a 19. szazadi festeszeti iranyzatokat radikalisan atalakito, a modernizmust megel?legez? posztimpresszionizmus jeles alakja.

Elete [ szerkesztes ]

Onarckepe (1875 k.)

Jomodu provanszal polgari csaladban, egy aix-en-provence-i bankar gyermekekent szuletett. A College Bourbon el?adasait latogatva ismeretseget kotott Emile Zolaval , majd megkezdte jogi tanulmanyait az Aix-i Egyetemen. Ezzel parhuzamosan 1857 -t?l orakat vett egy rajziskolaban, es az apja altal vasarolt Jas de Bouffan villaban berendezte els? m?termet (ennek falait diszitette Ingres szignojaval ?alahamisitott”, hires parodisztikus kompozicioival). Zola buzditasara 1861 -ben Parizsba ment, ahol reszt vett a Suisse Akademia (Academie Suisse) m?veszeti kepzeseben, de nehany honap utan visszatert szul?foldjere, Provence-ba . Id?kozben jogi palyara lepett, de 1862 novembereben munkajat feladva ismet a f?varosba koltozott. A Suisse Akademia m?termeben dolgozva ismerkedett meg Camille Pissarroval , Pierre-Auguste Renoirral , Claude Monet-val es Alfred Sisley-vel . Felveteli kerelmet a Szepm?veszeti Iskolaba (Ecole des beaux-arts) heves vermersekletere hivatkozva elutasitottak.

Onarckepe (1895 k.)

1872 -ben Pissarroval egyutt az Ile-de-France-i Auvers-sur-Oise-ba koltozott, ahol festessel toltottek idejuket, es ismeretseget kotottek Vincent van Gogh -gal. Az impresszionistak 1874 -ben rendeztek meg els?, botranyosra sikeredett kozos kiallitasukat a fotografus Nadar m?termeben, amelyen Cezanne harom festmennyel jelent meg (Egy modern Olimpia, Az akasztott ember haza, Auvers-i taj) . A kozonseg ertetlenul es elkepedve fogadta Cezanne m?veit, ezert csak a harmadik impresszionistak rendezte kiallitason, 1877 -ben jelent meg ismet publikum el?tt, ezuttal mar tizenhat kepevel. A kritikusok tobbsege azonban ismet tamadta m?veszetet, igy vegul 1882 -ben visszatert Provence-ba. El?bb Marseille egyik kikot?negyedeben, Estaque-ban telepedett le, majd 1885 -ben egy szul?varosa melletti faluba, Gardanne-ba koltozott. Itt kezdte festeni a kes?bb kozel nyolcvan kepet magaban foglalo Montagne Sainte-Victoire -ciklust.

Paul Cezanne
Ambroise Vollard portreja

1869 -ben ismerkedett meg Hortense Fiquet-vel, akit?l egy fiugyermeke szuletett. Kapcsolatat Cezanne vegig titkolta edesapja el?l, es csak annak halala utan, 1886 -ban vette felesegul Hortense-t. Bar anyagi helyzete bizonytalan volt, apja halalaval szamottev? vagyont orokolt, ami biztositotta szamara a szabad alkotas lehet?seget.

1890 -ben mar a Huszakkal kozosen allitottak ki m?veit Brusszelben , de Cezanne els? szemelyes tarlatat csak 1895 -ben rendezte meg a m?keresked? Ambroise Vollard , miutan megvasarolta kozel ketszaz festmenyet. A nagykozonseg ugyan tovabbra is h?vosen fogadta m?veit, ezzel parhuzamosan viszont kivivta maganak a m?veszvilag megbecsuleset. Nevet hamarosan szarnyara kapta a vilaghir , kepei sikereket arattak.

Párizsi Őszi Szalon 1904, Cezanne terem, Ambroise Vollard
Parizsi ?szi Szalon 1904
Cezanne terem, Ambroise Vollard

1896-tol 1899-ig Parizsban a Villa des Arts egyik m?teremlakasaban elt es alkotott. Itt festette meg Ambroise Vollard portrejat, melyhez Vollard szaztizenot alkalommal allt modellt. [12] Ugyanabban a m?teremben 1901-t?l Francis Picabia , majd 1954-t?l Nicolas Schoffer , a kibernetikus m?veszet megteremt?je dolgozott. [13] [14]

1901 -ben Aix peremen felepittette nagy m?termet, a Les Lauves-t.

Az 1904 -es ?szi Szalon egyik termet Paul Cezanne-nak szenteltek a kiallitas rendez?i. A m?vesz harmincegy alkotasa volt lathato, koztuk kulonfele portrek, onarckepek, csendeletek, tajkepek es furd?z?ket abrazolo festmenyek (katalogus 106. oldal). Sok m?alkotas Ambroise Vollard gy?jtemenyeb?l szarmazott, igy a festmenyek mellett Cezanne altal keszitett fenykepek is (Nr. 2045-2047), melyek a foto szekcioban voltak kiallitva. [15]

Sikereit nem elvezhette sokaig, eletenek hatvannyolcadik eveben tud?gyulladasban halt meg.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Ifjukori m?veszetere nagy hatassal voltak Eugene Delacroix es Gustave Courbet m?vei; rajzai es festmenyei ekkor valtak kifejez?bbe, de a kes?bb vedjegyeve valo szenvedelyes, elnagyolt ecsetkezeles, ugyanakkor a hatarozott, kemeny megjelenites mar ekkor jellemeztek munkait ( Kek vaza , 1857; Tannhauser-nyitany , 1866?1867; Reggeli a szabadban , 1869 k.).

Az 1870-es evekt?l impresszionista kortarsai hatottak m?veszetere, szinei konnyedebbek es erzekletesebbek lettek, de a cezanne-i szigort ezek ellenere is ervenyesiteni tudta kepein. Auvers-i es provance-i tajkepein a meleg szinek es a hideg arnyekok tonusvaltakozasa otvoz?dik helyenkent az impresszionistakra jellemz? fenyarral ( A marseille-i obol , 1885).

Az ?aix-i remete”-kent is emlegetett Cezanne abrazolasmodja az 1880-as evek masodik felere erte el m?veszi csucspontjat, ekkor keszultek legismertebb kepei ( A komod , 1887; Hushagyokedd , 1888; Kartyazok -ciklus, 1892?1895; Nagy furd?z?k -ciklus, befejezetlen, 1898?1906).

Bar szinkezelese az impresszionistakeval rokonitja m?veszetet, kepszerkesztesi elveiket azonban elvetette: a korulvev? valosag nem oldodik fel a szinkavalkadban, s?t, annak ellenere a temat, a teret alkoto formak es tomegek geometrikus szigorral jelennek meg kevesse reszletez? kepein. Ezzel a latvanyszerkesztesi elvvel Cezanne dont? hatast gyakorolt a 20. szazadi fauve-ok fest?csoportjara, az expresszionistakra es a kubistakra .

  • Montagne Sainte-Victoire (1891)
    Montagne Sainte-Victoire (1891)
  • Kártyázók (1895)
    Kartyazok (1895)
  • Nagy fürdőzők (1900–1905)
    Nagy furd?z?k (1900?1905)
  • Cezanne a Szépművészeti Múzeumban: Csendélet
    Cezanne a Szepm?veszeti Muzeumban: Csendelet
  • Az akasztott ember háza (1873)
    Az akasztott ember haza (1873)

Legfrissebb magyarorszagi kiallitasa 2021. oktober 29-en nyilt meg a Szepm?veszeti Muzeumban Cezanne-tol Malevicsig. Arkadiatol az absztrakcioig cimmel.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c d e Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  2. ↑ a b Paul Cezanne (holland nyelven)
  3. ↑ a b Paul Cezanne (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  5. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ a b RKDartists (holland nyelven)
  7. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  8. ↑ artist list of the National Museum of Sweden , 2016. februar 12. (Hozzaferes: 2016. februar 27.)
  9. ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzaferes: 2019. december 4.)
  10. ↑ http://www.tombes-sepultures.com/crbst_1473.html
  11. ↑ A m?vesz provanszal szuletes?kent maga is ekezet nelkul irta a nevet. Ezt az irasmodot hasznalja a legfrissebb online eletm?-katalogus, valamint a magyar Szepm?veszeti Muzeum is. ( Cezanne ~ Cezanne (e-nyelv, 2022. februar 6.)
  12. ↑ Paul Cezanne a Villa des Arts-ban (francia nyelven). Ville A des Arts. [2022. majus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
  13. ↑ Francis Picabia, Villa des Arts (francia nyelven). Ville A des Arts. [2022. majus 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
  14. ↑ Geher Klara Borbala. Nicolas Schoffer Archive und Vermittlung ? Diplomamunka (nemet nyelven). Becs: Technische Universitat Wien, 10. o. (2018). Hozzaferes ideje: 2022. februar 20.  
  15. ↑ Catalogue de peinture, dessin, sculpture, gravure, architecture et arts decoratifs exposes au Grand Palais des Champs-Elysees (francia nyelven). Societe du salon d'automne, 1904. (Hozzaferes: 2022. marcius 16.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Paul Cezanne levelei ; gy?jt., jegyz., el?szo John Rewald, ford. Illyes Maria, Korber Agnes, versford. Hars Ern?, bev. Nemeth Lajos; Corvina, Bp., 1971 ( A m?veszettortenet forrasai )
  • Peter H. Feist: Paul Cezanne. Budapest: Kepz?m?veszeti Alap, 1964
  • Henri Perruchot: Cezanne elete. Budapest: Gondolat, 1969
  • Hugh McLeave: A fest? es a hegy. Cezanne elete. Budapest: Gondolat, 1986 ISBN 963-281-625-0
  • Alfonso Gatto: Cezanne fest?i eletm?ve. Budapest: Corvina. 1994 ISBN 963-13-3082-6
  • Diana Vowles: Cezanne es a posztimpresszionizmus. Budapest: Kossuth, 1995 ISBN 963-09-3762-X
  • Ulrike Becks-Malorny: Paul Cezanne (1839?1906) a modernizmus el?futara. Budapest: Vince, 2005 ISBN 3-8228-4063-7
  • A m?veszet tortenete: Szazadveg es szazadel?, Corvina, 1988 ISBN 963-13-2393-5
  • Encyclopedia Britannica Hungarica CD vers, 2005
  • Gottfried Boehm: Paul Cezanne: Montagne Sainte-Victoire. Valogatott m?veszeti irasok ; val., szerk. Bacso Bela, ford. Csobo Peter et al.; Kijarat, Bp., 2005 ( Spatium )
  • The Paintings, Watercolors and Drawings of Paul Cezanne - online katalogus
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Paul_Cezanne&oldid=27072109 ”