Burkina Faso
Burkina Faso
Burkina Faso zaszlaja Burkina Faso cimere
Nemzeti motto : Unite, Progres, Justice ( franciaul Egyseg, Fejl?des, Igazsag) Nemzeti himnusz : Une Seule Nuit
F?varosa	Ouagadougou
e. sz. 12° 20′ , ny. h. 1° 40′ 12.333333333333 , -1.6666666666667 12.333333°N 1.666667°W Koordinatak : e. sz. 12° 20′ , ny. h. 1° 40′ 12.333333333333 , -1.6666666666667 12.333333°N 1.666667°W
Allamforma	parlamentaris koztarsasag
Vezet?k
Allamf?	Ibrahim Traore
Miniszterelnok	Apollinaire de Tambela
Hivatalos nyelv	francia
Beszelt nyelvek	afrikai szudani nyelvek
Fuggetlen	1960 . augusztus 5.
Tagsag	Lista Egyesult Nemzetek Szervezete Afrikai Unio Kereskedelmi Vilagszervezet Iszlam Konferencia Szervezete Nemzetkozi Ujjaepitesi es Fejlesztesi Bank Nemzetkozi Fejlesztesi Tarsulas Nemzetkozi Penzugyi Tarsasag Nemzetkozi Beruhazasbiztositasi Ugynokseg Beruhazasi Vitak Rendezesenek Nemzetkozi Kozpontja Afrikai Fejlesztesi Bank UNAMID ACP-orszagok OHADA Conseil de l'Entente Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet UNESCO Fold-megfigyelesi Csoport AFRISTAT Egyetemes Postaegyesulet Nemzetkozi Tavkozlesi Egyesulet Frankofonia Nemzetkozi Polgari Vedelmi Szervezet Meteorologiai Vilagszervezet Egeszsegugyi Vilagszervezet Nyugat-afrikai Allamok Gazdasagi Kozossege World Customs Organization
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	20 488 000 f? (2019)
Rangsorban	59
Becsult	22 700 000 [1] f?  (2022)
Rangsorban	59
Neps?r?seg	83 f?/km² [2]
GDP	2005
Osszes	16 916 USD ( 117 )
Egy f?re juto	1326 USD
HDI  (2004)	0,342 (174) ?
Foldrajzi adatok
Terulet	274 200 km²
Rangsorban	72
Viz	0,1%
Id?zona	GMT ( UTC )
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	CFA frank ( XOF )
Nemzetkozi gepkocsijel	BF
Hivoszam	226
Segelyhivo telefonszam	112 17 18
Internet TLD	.bf
Villamos halozat	220 volt
Elektromos csatlakozo	Europlug Type E
Kozlekedes iranya	jobb
A Wikimedia Commons tartalmaz Burkina Faso temaju mediaallomanyokat.
Mali Niger Benin Togo Ghana Elefantcsontpart OUAGADOUGOU Ouahigouya Kaya Dedougou Koudougou Fada-Ngourma Tenkodogo Bobo-Dioulasso Banfora Niger Niger Mouhoun Volta-to Tena Kourou terkep szerkesztese

Burkina Faso (roviden Burkina , korabban Fels?-Volta ) nyugat-afrikai allam . Eszaknyugaton Mali , eszakkeleten Niger , delkeleten Benin , delen Togo es Ghana , delnyugaton Elefantcsontpart hatarolja.

Tropusi eghajlat es valtozatos szavannai tajak jellemzik a tulnyomoreszt sik, tengerparttal nem rendelkez? orszagot, amely eszaki resze a Szahel ovezetbe nyulik bele. Az orszagban tobb tucat anyanyelvet beszelnek es az iszlam a legelterjedtebb vallas. A vilag egyik legszegenyebb orszaga, de az egymas mellett bekesen el? etnikai csoportok kulturalis sokszin?sege jellemzi. A rendszeresen ismetl?d? aszalyos id?szakok nagy nehezsegeket okoznak a lakossagnak, akik els?sorban a mez?gazdasagbol elnek.

Etimologia [ szerkesztes ]

Korabban Fels?-Volta volt a neve (1958?1984), Thomas Sankara elnok nevezte at Burkina Fasora. Nevenek jelentese more es dioula nyelven : becsuletes emberek foldje . ^{[3] [4]}

A Volta a portugal nyelvb?l szarmazik, jelentese kavargas, kanyargas, amely a Volta-folyo jellegere utal. ^[5]

Foldrajz [ szerkesztes ]

Az orszag az eszaki szelesseg 10. es 15. foka kozott helyezkedik el, a Niger folyo kanyarulatatol delre. A legkozelebbi tengeri kikot?, Abidjan (Elefantcsontpart) 500 km-re van.

Kristalyos k?zeteken es homokk?n kialakult, silany talaju alfold foglalja el az orszag legnagyobb reszet. Legnagyobb folyoit ( Feher- , Voros- es Fekete-Volta ) szeles, neptelen siksagok kiserik. Az alacsony deli es nyugati fennsikokat felsivatagos szavannak boritjak es Ghanaba tarto folyok tagoljak.

Domborzat [ szerkesztes ]

Az orszag nagy reszet a Fels?-guineai-kuszob alacsony fekves? reszet kepez?, enyhen hullamos fennsik (250 m a tengerszint feletti atlagos magassag) foglalja el, amely fole szamos szigethegyb?l allo hegyvonulat emelkedik. Az orszag legmagasabb pontja a Pic de Nakourou delnyugaton (749 m), ahol a homokk? tablas videk meredeken emelkedik Mali deli hatarvideke fele. Keleten a taj fokozatosan sullyed a Niger-medence iranyaban.

Vizrajz [ szerkesztes ]

Az orszagban ered az orszag legnagyobb folyoja, a Volta , amely itt tulajdonkeppen meg harom kulonallo vizfolyas. Az orszag nyugati reszen huzodik a Fekete-Volta, a kozeps? orszagreszben a Feher-Volta, a kett? kozott pedig a joval rovidebb Voros- el?nev? folyoag. A harom ag egyesulesevel alakul ki, mar a szomszedos Ghana teruleten a Volta folyam. Jelent?s folyo meg az orszag nyugati-delnyugati hatarvideken huzodo Comoe , mely a Guineai-obolbe omlik. A folyok tobbsege az evnek csak 4-6 honapjaban szallit vizet, az ev tobbi reszeben kiszarad.

A legismertebb tavak: Tengrela-to , Bam-to , Dem-to . A Mare d’Oursi a ramszari teruletek listajan szerepel.

Eghajlat [ szerkesztes ]

Delen majustol oktoberig tart az es?s evszak , az eszaki orszagresz eghajlata nagyon szaraz. Ouagadougouban a januari kozeph?merseklet 24 °C, a majusi 32 °C, a juliusi 28 °C, a csapadek mennyisege 850 mm. A csapadek delr?l eszakra 1300 mm-r?l 500 mm-re csokken.

El?vilag, termeszetvedelem [ szerkesztes ]

Az orszag deli resze nedves szavanna , a folyok menten galeriaerd?kkel , kozeps? terulete szaraz szavanna, helyenkent akaciakkal es majomkenyerfakkal .

Az eszaki resz ritkas tuskes szavanna vagy sivatagi sztyeppe , f?csomokkal, mely gyoker? tuskes bokrokkal s az aszalyhoz hozzaedz?dott torpe fakkal.

Az orszagban szamos allatfaj el: antilop , bivaly , oroszlan , sakal , kulonfele majmok , vizilo , krokodilok . A madarvilaga gazdag.

Lasd meg: Kategoria:Burkina Faso el?vilaga

• 
  Karfiguela-vizeses
• 
  Ujraerd?sites, Tolotama
• 
  Hegyvideki terulet, Sindou, Banfora kozeleben
• 
  Szavanna Gbomblora korzeteben
• 
  Homokd?nek, Oursi

Nemzeti parkjai [ szerkesztes ]

Allat- es novenyvilagat negy nemzeti park es szamos rezervatum vedi. A negy park:

• Arly
• Leraba-Comoe
• Mare aux Hippopotames
• W Nemzeti Park ? egy jelent?s nemzeti park Nyugat-Afrikaban, a Niger folyo W bet? alaku kanyarulata korul. A park a harom orszag, Niger, Benin es Burkina Faso teruleteit foglalja magaban.

Tortenelem [ szerkesztes ]

A gyarmatositas el?tt [ szerkesztes ]

Nyugat-Afrika tobbi reszehez hasonloan a mai Burkina Faso is koran benepesult, kulonosen az eszaknyugati resze (i. e. 12.000 es i. e. 5000 kozott), ahol 1973-ban kulonfele szerszamokat (kaparokat, ves?ket, nyilhegyeket) talaltak. I. e. 3600 es i. e. 2600 kozott foldm?vesek telepedtek le, aranylag tartos epitmenyek nyomai maradtak rank. I. e. 1500 es i. e. 1000 kozott mar vasat es keramiat hasznaltak, temetkezeseik pedig a vallasi eszmek megjelenesere utalnak.

A dogon nep emlekeit megtalaltak az orszag eszaknyugati es eszaki reszen. ?k ezt a videket a 15-16. szazadban hagytak el, hogy letelepedjenek mai lakhelyukon. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso delnyugati reszen (es hasonlok Elefantcsontparton ), de jelenleg nem tudni, mifele nep epitette ?ket.

A ghanai moszik bevandoroltak az orszag teruletere es a 14. szazadban kiralysagokat alapitottak .

Gyarmatositas es fuggetlenseg [ szerkesztes ]

Az 1884 ? 85 -os Kongo-konferencia utan francia felfedez?k, majd ezutan a katonak is megszalltak a teruletet. 1898 -ban lett Francia Nyugat-Afrika resze. 1919 -ben Fels?-Volta neven onallo gyarmatta szerveztek. 1956 -ban megalakult a kormanytanacs, majd 1958 -ban autonom koztarsasag lett. 1960 . augusztus 5-en fuggetlen allam lett Fels?-Volta neven.

A fuggetlenseg utan [ szerkesztes ]

Az 1960-as es 1970-es eveket instabilitas jellemezte. Az els? elnok Maurice Yameogot volt. ?t 1966-ban levaltottak, majd Sangoule Lamizana lett az orszag katonai diktatora 1980 -ig. Az 1982 -es puccsban alakult kormany nem volt hosszu elet?, es 1983 . augusztus 4-en Thomas Sankara ujabb puccsot hajtott vegre. Sankara egy panafrikai szocialista forradalmat szeretett volna elerni, Libia es Kuba fele orientalodott. ? valtoztatta 1984 -ben az orszag nevet Burkina Faso ra. A nev jelentese: becsuletes emberek orszaga.

1985 vegen az orszag a szomszedos Malitol egy kis teruletet szerzett meg a ket orszag haboruja soran. Francia segitseggel Blaise Compaore 1987-ben egy allamcsiny soran atvette a hatalmat. Thomas Sankarat, regi baratjat es szovetsegeset a puccsban megoltek. ^[6]

Az 1990-es evekben tobbparti valasztasokat tartottak.

21. szazad [ szerkesztes ]

A 2010-es elnokvalasztason Compaore elnokot ujravalasztottak. Csak a lakossag egytizede szavazott. 2011-ben tuntetes sorozata kovetelte Compaore lemondasat, demokratikus reformokat, a berek emeleset, valamint gazdasagi szabadsagot. ^{[7] [8] [9]}

2014-ben felkeles tort ki, Compaore lemondott, majd Elefantcsontpartra menekult. ^{[10] [11]}

2015-ben egy sikertelen puccskiserlet zajlott az orszagban.

2022. elejen egy ujabb allamcsinyben a katonak letartoztattak Kabore (wd) elnokot. ^[12] A katonai junta Paul-Henri Sandaogo Damibat nevezte ki ideiglenes elnoknek. A puccs utan az ECOWAS es az Afrikai Unio felfuggesztette Burkina Faso tagsagat. ^{[13] [14]}

Allamszervezet es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Alkotmany, allamforma [ szerkesztes ]

Allamforma: parlamentaris koztarsasag.

Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

Az orszag jelenleg eli a negyedik koztarsasagot. Alkotmanya 1991 ota van ervenyben. 2000 ota az elnokot 5 evre valasztjak meg. Blaise Compaore 2005-ben 80,4%-os tobbseget szerzett. Ez volt az els? alkalom, hogy az ellenzek nem bojkottalta a valasztasokat. A miniszterelnok, Tertius Zongo, 2007. junius 4. ota van hivatalaban.

A parlament tagjait 5 evente valasztjak meg. Jelenleg a parlament letszama 111 f?, ebb?l 57-en a kormanypart tagjai.

Az orszag jo kapcsolatokat apol Franciaorszaggal , azonban szomszedjaval, Elefantcsontparttal mar tobbszor keveredett konfliktusba. A legfontosabb diplomaciai partner Libia . A nyugat-afrikai orszag kezdetben elismerte Tajvant , azonban 24 ev utan ? 2018 kozepen ? megszakitotta vele a diplomaciai kapcsolatokat, es a pekingi kommunista vezetes fele nyitva Kinaval epitette ki kapcsolatait. ^[15]

Elnokok [ szerkesztes ]

Nev	Hivatali ideje
Maurice Yameogo	1960 . augusztus 5. ? 1966 . januar 3.
Sangoule Lamizana	1966 . januar 3. ? 1980 . november 25.
Saye Zerbo	1980 . november 25. ? 1982 . november 7.
Jean-Baptiste Ouedraogo	1982 . november 7. ? 1983 . augusztus 4.
Thomas Sankara	1983 . augusztus 4. ? 1987 . oktober 15.
Blaise Compaore	1987 . oktober 15. ? 2014 . oktober 31. [16]
Michel Kafando	2014 . november 17. ? 2015 . szeptember 17 [17]
Gilbert Diendere	2015 . szeptember 17. ? 2015 . szeptember 23.
Michel Kafando	2015 . szeptember 23. ? 2015 . december 29.
Roch Marc Christian Kabore	2015 . december 29. ? 2022 . januar 24.
Paul-Henri Sandaogo Damiba	2022 . januar 24. ? 2022 . szeptember 30.
Ibrahim Traore	2022 . szeptember 30. ?

Politikai partok [ szerkesztes ]

• Nepi Mozgalom a Haladasert (Mouvement du Peuple pour le Progres)
• Kongresszus a Demokraciaert es a Haladasert (Congres pour la Democratie et le Progres)
• Afrikai Demokratikus Gy?les

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

B?vebben: Burkina Faso kozigazgatasa

Az orszag 45 tartomanyra ^[18] es 13 adminisztrativ regiora oszlik. ^[19]

Vedelmi rendszer [ szerkesztes ]

B?vebben: Burkina Faso hadereje

Burkina Faso hadserege szarazfoldi er?b?l, legier?b?l, nemzeti csend?rsegb?l, rend?rsegb?l es a nemzet?rsegb?l all. Tengeri hadier?vel nem rendelkezik. Az orszag vedelmi minisztere Kassoum Coulibaly.

Nepesseg [ szerkesztes ]

Kepsorozat

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Az orszag neps?r?sege igen valtozo. A mosszik lakta kozeps? regioban az atlagos neps?r?seg kb. 50 f?/km², ^{[ mikor? ]} de egyes helyeken elerheti a 200 f?/km² atlagot is. Az orszagnak csak ket jelent?sebb varosa van, ezek a f?varos, Ouagadougou , illetve Bobo-Dioulasso .

Nepessegenek valtozasa [ szerkesztes ]

Legnepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

B?vebben: Burkina Faso varosai

Etnikai, nyelvi megoszlas [ szerkesztes ]

Az orszag hivatalos nyelve a francia, de a torzseknek is megvan a sajat nyelvuk.

A 60 nepcsoport kozul, amelyek az orszagban laknak, a legnagyobbak:

• A mosszi (mossi) nepcsoport a legnagyobb. ?k f?leg az orszag kozeps? reszen, a f?varos kornyeken elnek.
• A masodik legnepesebb etnikum a bobo (bwa), ?k a nyugati reszen elnek.
• A harmadik legnepesebb nepcsoport a fulbe (peul). ?k Nyugat-Afrikaban tobb helyen is el?fordulnak.

Tovabbi etnikumok: gourmantche, mande, szenufo, gurunsi (kasem), lobi, bissa es tuareg .

Vallasi megoszlas [ szerkesztes ]

A 20. szazadban a francia misszionariusok a katolikus keresztenysegre teritettek at a lakossag nagy tomegeit. Egyes protestans felekezeti csoportok gyorsan novekedtek az utobbi evtizedekben. A kereszteny es iszlam vallas er?teljes hatasa ellenere az emberek jelent?s resze a mai napig a hagyomanyos vallasok kovet?je.

2006-os adatok alapjan: ^[20]

• muszlim 60,5%,
• kereszteny 24%,
• torzsi vallasu 15,3%.

Szocialis rendszer [ szerkesztes ]

Gazdasag [ szerkesztes ]

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Burkina Faso agrarorszag. A szarazfolddel korulvett orszag a legkevesbe fejlett orszagok egyike. ^[21]

A rendszertelen es?zesek, a gyenge talaj, valamint a megfelel? kommunikacios es egyeb infrastruktura hianya hozzajarul a gazdasag kuls? sokkhatasokkal szembeni sebezhet?segehez. ^[22] 2020 tajan a lakossag mintegy 80%-a onellato gazdalkodast folytat, ^[22] az orszagban a gyapot az egyik f? haszonnoveny. ^[22] Keves termeszeti er?forrassal es gyenge ipari bazissal rendelkezik. ^[22]

A nepesseg kozel fele el szegenysegi kuszob alatt. Evente tobb szazezren vandorolnak a szomszedos Ghanaba es Elefantcsontpartra idenymunkat vallalni.

Gazdasagi agazatok [ szerkesztes ]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

A mez?gazdasag fejl?deset a gyakori szarazsag es a talajerozio neheziti. Az orszag lakossaganak kozel 90%-at kitev? foldm?vesek lete fugg az es?k megfelel? mennyiseget?l es kiszamithato megerkezeset?l, amelyek delen aprilis elejen kezd?dnek es oktober vegeig tartanak. ^[23]

Allattenyesztese ( szarvasmarha , kecske , baromfi ) a kivitel egyik f? forrasa.

F? mez?gazdasagi termenyek : koles , cirok , cukornad , kukorica , gyapot , foldimogyoro , burgonya , szezam , dio .

Ipar [ szerkesztes ]

A gyengen fejlett ipar els?sorban hazai mez?gazdasagi termekeket dolgoz fel. Vannak nyomdak, butorgyarak, motorkerekpar- es kerekpar-osszeszerel? uzem, valamint nehany femfeldolgozo- es vegyi uzem. Jelent?sebb meg az elelmiszergyartas, sorgyartas, konny?ipar, gumi- es labbeligyartas.

Banyaszata jelentektelen, az aranyon kivul a termeszeti kincseket (mangan-, cink-, ezusterc, meszk?, foszfatok) az infrastruktura hianya miatt alig hasznositjak. Az energiaellatast egy 1989-ben letesitett vizier?m? segiti.

Kulkereskedelem [ szerkesztes ]

Mint szamos fejl?d? orszagban, Burkina Faso gazdasagaban is a behozatal tobbszorose a kivitelnek. Elelmiszerekb?l, k?olajbol, textilipari termekekb?l, gepekb?l, ipari berendezesekb?l behozatalra szorul.

A pamut es az arany Burkina Faso legfontosabb exportcikkei. ^[22] Az arany a 2010-es evekben az orszag teljes exportbevetelenek mintegy haromnegyedet tette ki. Burkina Faso gazdasagi novekedese es bevetele nagymertekben fugg a termelesi szintt?l es a ket arucikk globalis araitol. ^[22]

F? kereskedelmi partnerei 2019-ben: ^[22]

• Export: Svajc 59%, India 21%
• Import: Elefantcsontpart 15%, Kina 9%, Ghana 8%, Franciaorszag 8%, India 6%, Egyesult Allamok 5%

Az orszagra jellemz? egyeb agazatok [ szerkesztes ]

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Vasuti [ szerkesztes ]

B?vebben: Burkina Faso vasuti kozlekedese

Burkina Fasoban egy vasutvonal van, az Abidjan-Niger-vasutvonal, ez 622 km hosszu.

Legi [ szerkesztes ]

Az orszagban 2 nemzetkozi repter van, Ouagadougouban es Bobo-Dioulassoban. A repul?jaratok f?leg Franciaorszagba es a kornyez? orszagokba kozlekednek.

Kozuti [ szerkesztes ]

Az uthalozat 16 500 km, ebb?l 1100 km aszfaltozott. Minden szomszedos orszag elerhet? aszfaltuton, es?s id?szakban azonban a legtobb ut jarhatatlan.

Kultura [ szerkesztes ]

Az eszakrol erkez? tuareg embereket lobogo kontoseikr?l es diszes fejrevaloikrol ismerni fel. A moszi, bobo es dioula parasztok elenk szin? pamutoltozeket vagy europai ruhakat viselnek, a tomegb?l kimagasodnak a sudar, szep arcu fulbek (fulanik). Az orszag lakossaganak nagy resze videken el. A falvakban a nagycsaladok kupos tetej? kunyhoit kerites valasztja el a szomszedos nagycsaladok teruletet?l. ^[24]

Kepek

Kulturalis vilagorokseg [ szerkesztes ]

Lasd meg: Burkina Faso vilagoroksegi helyszinei

Oktatasi rendszer [ szerkesztes ]

A lakossag koreben az iskolazottsagi arany alacsony, magas az irastudatlansag. Legfontosabb fels?foku intezmenye az 1974-ben alapitott Ouagadougoui Egyetem.

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

Tudomany [ szerkesztes ]

M?veszetek [ szerkesztes ]

A legjelent?sebb irodalmar az iro es szociologus Nazi Boni (1912-1969) volt, aki megirta a bobo nep kronikajat "Crepuscule des temps anciens" cimen. A Burkina Fasoban hasznalatos hangszerek: kulonfele xilofonok , zanzak, a fuvolaszer? lontore , oboahoz hasonlo bobal , valamint szamos fajta dob . A moszi kiralyok udvaranak legfontosabb zenekari hangszere a vallra akaszthato dob, a lunga .

Az afrikai filmm?veszet fejl?deseben jelent?s szerepe van az 1968 ota ketevenkent, Ouagadougouban megrendezett fesztivalnak.

Hagyomanyok, neprajz [ szerkesztes ]

Elterjedt gyakorlat a n?i nemi szervek megcsonkitasa .

Az orszagban tobb mint 60 nepcsoport el, akiknek gazdag tanc- es zenei hagyomanyuk van. A tobbsegnek a maszk a hagyomanyuk legfontosabb kelleke.

Gasztronomia [ szerkesztes ]

A burkina fasoi konyha nagyon egyszer?. F?leg kolest , kukoricat es rizst esznek, amelyet zoldseggel izesitenek. A f? alapanyagok: manioka , jamszgyoker , burgonya . A marha-, barany- es tyukhus is kedvelt.

Turizmus [ szerkesztes ]

F?bb latnivalok [ szerkesztes ]

• Ouagadougou : Nemzeti Muzeum, Bangr Weogo Park, Ouagadougoui Szekesegyhaz, a panafrikai filmfesztival (Festival panafricain du cinema et de la television)
• Banfora es kornyeke (Sindou sziklai, Tengrela-to, vizeses)
• Bobo-Dioulasso : az ovaros, a Nagy Mecset es a ketevenkenti kulturalis fesztivalja
• Gorom-Gorom es a sivatagi piaca
• A Sabou melletti krokodilok
• Diapaga kornyeke az orszag keleti reszen (nemzeti parkok, rezervatum, Gobnangou sziklai)

Oltasok [ szerkesztes ]

Javasolt oltasok Burkina Fasoba utazoknak:

• Hastifusz
• Hepatitis A (magas a fert?zesveszely)
• Hepatitis B (magas a fert?zesveszely)
• Jarvanyos agyhartyagyulladas

Malaria ellen gyogyszer van (magas a fert?zesveszely).

Javasolt oltas bizonyos teruletekre utazoknak:

• Kolera
• Veszettseg

Kotelez? oltas, nemzetkozi oltasi igazolvany szukseges:

• Sargalaz

Javasolt emlekeztet? oltas:

• Jarvanyos gyermekbenulas

Media [ szerkesztes ]

Az allami radio-televizio neve: Radiodiffusion-Television du Burkina (RTB). Az ujsagirok kepzese nem min?segi, ez nagy koltseggel es negativ befolyassal magyarazhato. Napilapok: L'Observateur paalga , Le Pays , Sidwaya . Hetilapok: L'Independant , Bendre es San Finna .

Tobb francia nyelv? kulfoldi ado is foghato: RFI, TV5MONDE, Canal+.

Egyeb telekommunikacios adatok [ szerkesztes ]

Hivojel prefix	XT
ITU zona	46
CQ zona	35

Sport [ szerkesztes ]

Az orszag lakoi sportkedvel?k, sokat sportolnak. A nemzeti sport a labdarugas. A nemzeti 11 tobbszor vett reszt az afrikai kupan. 2007 februarjaban a FIFA 57. helyre sorolta Burkina Fasot. A labdarugo-valogatott 1960 -ban alakult es 1964 ota a FIFA tagja. A csapat az 1998-as Afrikai nemzetek kupajan 4. helyezest ert el, ezt az eredmenyt azonban 2013-ban felul tudta mulni, amikor ezustermet szereztek a nemzeti tizenegy tagjai. A dont?ben Nigeriatol szenvedtek 1-0-s vereseget.

• B?vebben: Burkina Faso-i labdarugo-valogatott

A 2004-es atheni olimpian 5 atleta, 3 konny?atleta, 1 uszo es 1 dzsudos vett reszt. Burkina Faso eddig meg nem nyert ermet a jatekok soran.

• B?vebben: Burkina Faso az olimpiai jatekokon

Unnepnapok [ szerkesztes ]

Datum	francia neve	magyar neve
januar 1.	Jour de l'an	Ujev
marcius 8.	Journee de la femme	N?nap
valtozo	Tabaski	Tabaski (muzulman unnep)
valtozo	Lundi de Paques	Husvet
majus 1.	Fete du travail	A munka unnepe
valtozo	Ascension	Krisztus mennybemenetele
valtozo	Mouloud	Maulid ( Mohamed profeta szuletesnapja )
valtozo	Pentecote	Punkosd
augusztus 4.	Anniversaire de la revolution	A forradalom napja (1983)
augusztus 5.	Fete de l'independance	A fuggetlenseg napja
augusztus 15.	Assomption	Maria mennybemenetele
oktober 15.	Anniversaire de la rectification	A koztarsasag napja
november 1.	Toussaint	Mindenszentek
december 11.	Fete nationale	Nemzeti unnep
december 25.	Noel	Karacsony

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   CIA World Factbook: Burkina Faso
• Topograf Terkepeszeti Kft.: Midi vilagatlasz, Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza, 2004. ISBN 963-9516-63-5