Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Bosznia-Hercegovina
Bosna i Hercegovina Босна и Херцеговина
Bosznia-Hercegovina zaszlaja Bosznia-Hercegovina cimere
Nemzeti motto : nincs Nemzeti himnusz : Intermeco
F?varosa	Szarajevo
e. sz. 43° 52′ , k. h. 18° 25′ 43.866666666667 , 18.416666666667 43.866667°N 18.416667°E Koordinatak : e. sz. 43° 52′ , k. h. 18° 25′ 43.866666666667 , 18.416666666667 43.866667°N 18.416667°E
Allamforma	koztarsasag
Vezet?k
Elnokseg elnokei	?eljko Kom?i? Denis Be?irovi? ?eljka Cvijanovi?
Nemzetkozi f?kepvisel?	Christian Schmidt
Miniszterelnok	Borjana Kri?to
Hivatalos nyelv	szerbhorvat , azaz bosnyak , szerb , horvat
Jugoszlaviatol	1992 . marcius 1.
Fuggetlenseg elismerese	1992 . aprilis 5.
EU-csatlakozas	tagjelolt
Tagsag	Lista ENSZ , EBU/UER
Nepesseg
Nepszamlalas szerint	3 816 459 f? (2022) [1]
Rangsorban	130
Neps?r?seg	74 f?/km²
GDP	2008 (becsles)
Osszes	$19,36 milliard ( n/a )
Egy f?re juto	$4 848 (N/A) PPP : $6 500
HDI  (2011)	0,733 [2]  (74. [2] ) ?  kozepes
Foldrajzi adatok
Terulet	51 129 km²
Rangsorban	128
Id?zona	CET ( UTC +1) CEST ( UTC +2)
Egyeb adatok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	bosnyak konvertibilis marka  ( BAM )
Nemzetkozi gepkocsijel	BIH
Hivoszam	387
Segelyhivo telefonszam	112 122 123 124
Internet TLD	.ba
Villamos halozat	230 volt
Elektromos csatlakozo	Europlug Schuko
Kozlekedes iranya	jobb
A Wikimedia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina temaju mediaallomanyokat.
Horvatorszag Horvatorszag Horvat- orszag Szer- bia Montenegro Albania SZARAJEVO Bihacs Prijedor Mostar Gora?de Zenica Tuzla Br?ko Bosanski Brod Banja Luka Duna Szava Adriai-tenger Magli? terkep szerkesztese

Bosznia-Hercegovina ( bosnyakul , horvatul es szerbul Bosna i Hercegovina, cirill irassal Босна и Херцеговина, szo szerinti forditasban Bosznia es Hercegovina ) Delkelet-Europaban, a Balkan-felsziget nyugati felen fekszik. A Jugoszlav SZSZK egyik volt tagkoztarsasaga. Keletr?l Szerbia , delr?l Montenegro , 20 km-es partszakaszon az  Adriai-tenger , a tobbi oldalrol Horvatorszag hatarolja.

1992 . aprilis 5-en valt fuggetlenne, am az orszagon belul a szerb , a bosnyak es a horvat etnikum kozott ellentetek feszultek. A milosevicsi Jugoszlavia beavatkozasa a boszniai szerbek oldalan 1992 -ben a jugoszlav utodallamok tersegenek legveresebb haborujahoz vezetett.

Az orszag mai alkotmanyos berendezkedeset a haborut lezaro daytoni bekeszerz?des ( 1995 ) hatarozza meg. Bosznia-Hercegovina ket entitasbol all, az orszag teruletenek 51%-at kitev? Bosznia-hercegovinai Foderaciobol (Federacija Bosne i Hercegovine/Федераци?а Босне и Херцеговине ? elterjedtebb neven bosnyak-horvat foderacio), amely bosnyak, illetve horvat tobbseg? kantonokbol all, es a kozigazgatasilag egyseges Szerb Koztarsasagbol ( Република Српска / Republika Srpska ). (A ket entitas kozott megosztott Br?ko varos es kornyeke Br?koi Korzet neven tulajdonkeppen kozvetlen szovetsegi igazgatas alatt all). Mind a bosznia-hercegovinai allamnak, mind az entitasoknak a f?varosa Szarajevo , bar a Szerb Koztarsasag kormanyzati kozpontja a gyakorlatban Banja Luka . A daytoni beke ota az orszag nemzetkozi ellen?rzes alatt all, a hatalom az ENSZ-f?kepvisel? ( High Representative ; magyarul f?megbizott nak is forditjak ) kezeben osszpontosul.

2022 -t?l az Europai Unio tagjeloltje. ^[3]

Foldrajz [ szerkesztes ]

B?vebben: Bosznia-Hercegovina foldrajza

Domborzat [ szerkesztes ]

Bosznia-Hercegovina terulete 51 129 negyzetkilometer. Horvatorszaggal rendkivul hosszu, 932 km kozos hatara van eszakon es delnyugaton. Eszakkeletr?l Szerbiaval , delkeletr?l pedig Montenegroval (Crna Gora) szomszedos. Bosznia-Hercegovina nagyreszt termeszetes hatarokkal rendelkezik, amelyeket eszakon a Szava , keleten a Drina , delnyugaton pedig a Dinari-hegyseg alkot.

Az orszag ket tortenelmi-foldrajzi egysegb?l, az eszakon elterul?, nagyobb (mintegy 42 ezer negyzetkilometert kitev?) Boszniabol, valamint a deli Hercegovinabol all. Mindket resz nagyobb reszben hegyvideki terulet, de a felszin jellegzetessegei elter?ek.

Eszak fele a hegyvidek a Szava-mellek (Posavina) lagy dombokkal boritott videkebe, majd a Pannon-siksagba megy at. Bosznianak a dinari hegyvidekhez tartozo reszei kelet-nyugati iranyban huzodnak. Hercegovina a Hegyi- (vagy Magas-) es az Adriai- (vagy Alacsony-) Hercegovinabol all. Utobbi Neum (Magyarorszagon ismertebb neven Naum) es a Klek-felsziget kozott kier a tengerre. Jelent?sek az un. poljek (kis, volgyekben elterul? siksagok) is, amelyek a nagyobb boszniai folyok menten eszak?deli iranyban huzodnak. Delnyugaton, delen es delkeleten a kiterjedt karsztmez?k (a Livnoi, Duvnoi es a Popovo polje) adjak a taj jellegzetesseget.

A vilag tengerparttal rendelkez? orszagai kozt itt a legrovidebb a vizi hatar hossza a szarazfoldihez kepest. ^[4]

Bosznia-Hercegovina teruletenek 13,6%-a m?velhet?, de mez?gazdasagi m?veles alatt csak 3%-a all. Az orszag termeszeti er?forrasai kozott emlitend?k a szen , a vas , a bauxit , a mangan , a rez , valamint a fa es a jelent?s vizenergia. Bosznia-Hercegovina szamara a ritkan el?fordulo foldrengesek es aradasok jelentik az egyetlen komoly termeszeti veszelyforrast. A legsulyosabb termeszeti problemak koze az ipari eredet? legszennyezettseg, a teruletnek az okologiai tudat es kultura hianyabol fakado altalanos szennyezettsege, es a fokozott erd?irtas tartozik.

Legmagasabb pontja: Magli? (2386 m)

Vizrajz [ szerkesztes ]

• Legnagyobb folyok : Szava (Sava) (945 km), Drina (346 km), Neretva (218 km), Una (214 km), Orbasz (240 km), Boszna (271 km).
• Legnagyobb tavak : Jablanicai-viztarozo , Drina-viztarozo

Eghajlat [ szerkesztes ]

Bosznia-Hercegovina eghajlata kontinentalis : a nyarak forrok, a telek hidegek. A nagy tengerszint feletti magassagban fekv? videkeken a nyar rovid es h?vos, a tel pedig kemeny. Az orszag deli es tengerparti teruletein a telek es?sek, enyhek, ahol er?s mediterran hatas ervenyesul.

El?vilag, termeszetvedelem [ szerkesztes ]

Nemzeti parkjai [ szerkesztes ]

Lasd meg: Bosznia-Hercegovina nemzeti parkjainak listaja

• A Sutjeska a legregibb nemzeti park (1962) az orszagban, a montenegroi hatarnal.
• Kozara Nemzeti Park , ^[5] vedett erd? Bosznia eszaknyugati reszen. Egy resze vadaszterulet. Csatater volt a masodik vilaghaboruban .
• Una Nemzeti Park (2008-) az orszag nyugati szelen, a horvat hatarnal
• Drina Nemzeti Park (2017-) az orszag keleti szelen, a szerb hatarnal

Egyeb vedett terulet [ szerkesztes ]

• Peru?ica , itt talalhato az utolso meg meglev? ?serd? Europaban es az orszag legmagasabb hegycsucsa ( Magli? , 2 386 m).

Termeszeti vilagoroksegei [ szerkesztes ]

2020-ban meg nincs bosznia-hercegovinai termeszeti ertek a vilagorokseg -listan. ^[6] Viszont tobb teruletet is javasoltak felvenni ra: Vjetrenica barlang, Jajca , Blagaj , Blidinje , Stolac varosok termeszeti kornyezete.

Jelenleg Mostar ovarosa az Oreg hiddal , valamint a vi?egradi Drina-hid szerepel a vilagoroksegek listajan.

Tortenelme [ szerkesztes ]

A szlavok el?tt [ szerkesztes ]

Boszniat mar az ujk?korban lakta az ember. A korai bronzkorban a neolitikus (ujk?kori) lakossagot harciasabb indoeuropai torzsek valtottak fel, ?ket hivjuk illireknek . Az i. e. 4?3. szazadi kelta vandorlas az illir torzsek egy reszet el?zte, de kelta?illir keveredes is tortent. Megbizhato torteneti emlek ebb?l az id?b?l ritka, de az biztos, hogy a regiot kulonboz? nyelveken beszel? emberek laktak. Az illirek es a romaiak kozti harcok i. e. 229-ben, az els? romai?illir haboruval kezd?dtek, de Roma csak i. sz. 9-re szallta meg az egesz regiot. A romai id?kben a birodalom minden reszeb?l latin nyelv? telepesek jottek, valamint kiszolgalt katonakat telepitettek le a regioban.

A keresztenyseg allitolag mar az els? szazad vegen megjelent, de erre biztos bizonyitek nincs. A romai megszallas alatt ez a terulet Illyricum resze volt. Amikor bekovetkezett a Romai Birodalom ketteszakadasa 337 es 395 kozott, Dalmatia es Pannonia a Nyugatromai Birodalom resze lett. Vannak, akik szerint az osztrogotok 455-ben meghoditottak a mai Boszniat. A kovetkez?kben alan es hun kezen volt. A 7. szazadban Justinianus csaszar meghoditotta a terseget a Bizanci Birodalom szamara. Meg ugyanebben a szazadban az avarokkal egyutt erkez? szlavok (akik a mai Ukrajnabol jottek) hoditottak meg.

Bosznia a kozepkorban [ szerkesztes ]

A 12. szazadban Magyarorszag megszerezte a mai orszag eszaki teruleteit. II. (Vak) Bela 1138 -ban Rama neven a magyar kiraly teruletei koze sorolta Boszniat, am 1160 -ban a Bizanci Birodalom elcsatolta ezeket a teruleteket, de Bosznia tovabbra is magyar befolyas alatt maradt. Az els? bosnyak allam 1154 -ben alakult meg, Bori? ban (1154?1164) vezetesevel. ^{[7] [8]}

Az els? nevezetes bosnyak uralkodo Kulin ban (1180?1204) ^[9] volt. Kozel harom evtizeden at beket es stabilitast hozott, meger?sitette az orszag gazdasagat Raguzaval es Velencevel kotott szerz?desekkel. Uralma alatt indult a bosnyak egyhaz ? a katharok ( bogumilok ) ? koruli harc. Ez bels? eredet? vallasi iranyzat volt, amelyet szektanak tartott a romai katolikus es a keleti ortodox egyhaz egyarant. Jollehet ez az eretnek iranyzat az ?skeresztenyseg szegenysegehez valo visszaterest hirdette, am az ezt kovet? f?urak tovabbra is vagyonosak maradtak es fennmaradt a feudalis rendszer az orszagban. Magyarorszag torekvesere - hogy beavatkozzon egyhazi ugyekbe es igy korlatozza a bosnyak szuverenitast - Kulin valaszul gy?lesbe hivta a helyi egyhazi vezet?ket, elutasitottak az eretnekseg vadjat es kinyilvanitottak h?seguket a romai katolikus egyhazhoz 1203-ban.

A deli teruleteken tovabbra is kis, fuggetlen vazallus hercegsegek m?kodtek. Bosznia fenykorat Kotromani? Tvrtko iranyitasa alatt elte, aki egy viszonylagosan fuggetlen allamot volt kepes itt letrehozni, amely kes?bb Dalmaciara es Horvatorszagra is kiterjesztette hatalmat.

A 15. szazadban a torok nyomas miatt a bosnyak allam szethullott, a magyarok vegvarrendszer kiepitesebe kezdtek Boszniaban, amely vegul mar nem szolgalhatta a vedekezest. Legismertebb csata a tersegben a jajcai var eleste. 1482 -re Bosznia-Hercegovina teljes terulete oszman kezre kerul.

Torok uralom [ szerkesztes ]

A torok hoditassal uj korszak kezd?dott az orszag torteneteben es alapos valtozasokat hozott a regio politikai es kulturalis arculataban. Miutan a kiralysag osszeomlott es a f?nemesseg eletet vesztette, a torokok peldatlan modon ugy tettek az torok birodalom integrans reszeve Boszniat, hogy meg?rizhette nevet es teruleti integritasat. Ez modot adott a bosnyak identitas meg?rzesere. A boszniai szandzsakon (kes?bb vilajet) belul a torokok kulcsfontossagu valtozasokat hajtottak vegre a terulet politikai-tarsadalmi adminisztraciojaban; beleertve uj foldbirtoklasi rendszert, az igazgatasi egysegek ujjaszervezeset, es a tarsadalom komplex rendszeret.

A torok uralom negy evszazada nagy hatast tett Bosznia nepessegere. Az szamtalanszor valtozott a torokok hoditasai, az europai hatalmakkal valo gyakori haborui, a migracio es a jarvanyok nyoman. Helyi szlav nyelv? muszlim kozosseg alakult ki meghozza a bogumil es kathar hiv?k atteresevel es id?vel a legnagyobb etnikai-vallasi csoportta valt (leginkabb a fokozatosan novekv? iszlamra atteres miatt). A 15. szazad vegen, amikor a zsidokat el?ztek Spanyolorszagbol , jelent?s szamu szefard zsido telepedett le Boszniaban. A bosnyak ferenceseket (es altalaban a katolikus lakossagot) hivatalos szultani dekretum vedte. Bosznia ortodox kozossege, amely eredetileg Hercegovinaban es a Drina melleken elt, a torok id?kben szettelepult az egesz orszagban es a 19. szazadig viszonylagos prosperitasban elt. Id?kozben a katar bosnyak egyhaz teljesen elt?nt, hivei szinte mind attertek az iszlamra, a maradek pedig id?vel kihalt.

Az Oszman Birodalom kiterjedt egeszen Kozep-Europaig, es Boszniara, amely mentes maradt a haborus tartomanyokat terhel? nyomastol, az altalanos jolet es viragzas hosszu id?szaka jott el. Olyan varosok, mint Szarajevo es Mostar , jelent?s regionalis kozpontok lettek, a kereskedelem es a varosi kultura fontos kozpontjai. Ezekben a varosokban kulonboz? szultanok es kormanyzok a bosnyak epiteszet jelent?s alkotasait finansziroztak (mint a mostari Oreg hid , a vi?egradi hid a Drinan es a Gazi Huszrev beg mecset). Tovabba szamos bosnyak jatszott jelent?s szerepet ekkoriban a torok birodalom kulturalis es politikai eleteben. A mohacsi es a korbavai csataban bosnyak katonak nagy szamban vettek reszt torok szolgalatban a magyarok es horvatok ellen. Ezek dont? torok gy?zelmek voltak. Ezenkivul szamos bosnyak emelkedett magasra a torok birodalom burokraciajaban, tengernagyok, tabornokok es nagyvezirek kerultek ki kozuluk, afrikai es azsiai tartomanyok kormanyzoi lettek, illet?leg kisebb csoportok mar akkor telepultek az idegen foldreszekre. Nemelyik afrikai, vagy azsiai szemely ma is pontosan ismeri bosnyak szarmazasat. Sok bosnyak alkotott jelent?set a torok kulturaban, vallasi gondolkodokent, vilagi tudoskent vagy megbecsult kolt?kent, torok, arab es perzsa nyelven.

A kes?i 17. szazad torok katonai balsikerei jelent?s mertekben kihatottak Bosznia helyzetere, Magyarorszag elvesztese es az 1699-es karlocai beke utan Bosznia lett a birodalom legnyugatibb tartomanya. A kovetkez? szaz ev is katonai balsikereket, bosnyak lazadasokat es pestisjarvanyokat hozott a Torok Birodalom szamara. A Porta modernizalo torekvesei Boszniaban helyeslessel talalkoztak, mig a helyi arisztokracia elutasitotta a javasolt reformokat. Ez kombinalodva a keleti kereszteny lakossagnak nyujtott politikai kivaltsagokkal, Husein Grada??evi? nevezetes, de vegul sikertelen felkeleseben robbant ki 1831-ben. A hasonlo lazadasokat vegul 1850-re szamoltak fel, de a helyzet megoldatlan maradt. Kes?bb a parasztok nyugtalansaga robbant ki az 1875-os hercegovinai lazadasban, amely nagy teruletekre terjedt ki. A konfliktus hirtelen elmelyult, beavatkozott tobb balkani allam es a nagyhatalmak, ki?ztek a torokoket es az 1878-as berlini kongresszus dontese ertelmeben az Osztrak?Magyar Monarchiahoz kerult a terulet igazgatasa.

Osztrak?magyar uralom [ szerkesztes ]

Bar az osztrak?magyar megszallo er?k gyorsan legy?rtek a kezdeti fegyveres ellenallast, a feszultseg fennmaradt az orszag kulonboz? reszein, kulonosen Hercegovinaban, es a muszlimok tomeges emigralasat valtotta ki. A helyzet viszonylag stabil maradt, ami az osztrak?magyar hatosagokat kepesse tette tarsadalmi es igazgatasi reformok keresztulvitelere. A tartomany stabil politikai helyzeteben, amit az egyebkent emelked?ben lev? delszlav nacionalizmus tehetetlensege okozott, lehet?ve valt a torvenyalkotas, uj politikai modszerek bevezetese, es altalaban a modernizalas. Ausztria?Magyarorszag harom romai katolikus templomot epitett Szarajevoban, de ezekkel egyutt is csak 20 katolikus templom volt Boszniaban. Gazdasagi sikerei ellenere az osztrak-magyar politikat, amelynek idealja egy pluralis es tobbvallasu bosnyak nemzet volt (ezt a muszlimok nagy resze is tamogatta), vegul a nacionalizmus emelked? hullama zatonyra futtatta. Bosznia es Hercegovina katolikus es ortodox lakossaganak koreben a 19. szazad kozepen a szomszedos Szerbiabol es Horvatorszagbol indulva elterjedt a szerb es horvat nemzeteszme. Hasonlo ideat alakitottak ki maguknak a bosnyakok is. Az 1900-as evekben a nacionalizmus a bosnyak politika integrans resze lett, a nacionalista partok harom tombbe csoportosultak, es ?k dominaltak a valasztasokat. Az egyseges delszlav allam eszmeje (amit a fuggetlen Szerbia is terjesztett) ebben az id?ben nepszer? politikai ideologiava valt az egesz regioban.

Az osztrak?magyar kormanyzat 1908 -ban dontott Bosznia-Hercegovina teljes beolvasztasa mellett, ami tovabbi gyujtoanyagot adott a nacionalistak kezebe. A politikai feszultseg vegul 1914 . junius 28-an robbant ki, amikor Gavrilo Princip szerb nacionalista Szarajevoban meggyilkolta az 51 eves Ferenc Ferdinand tronorokost, es ezzel az els? vilaghaboru gyujtoszikrajat adta. Bar a harcolo allamok hadseregeiben szamos bosnyak halt meg (az Olaszorszag elleni hadm?veletekben igen jelent?s volt a bosnyak katonak szama), magat Bosznia-Hercegovinat a harcok nem erintettek.

1887 -ben Bosna Krupan szuletett a Monarchia kes?bbi tabori imamja, Durics Hilmi Huszein , aki egyben az utolso budai f?mufti is volt. ? a haboru utan bosnyak es alban onkenteseket vezetett az Ausztria ellen vivott revizios celzatu ?rvideki felkelesben .

Az els? Jugoszlavia [ szerkesztes ]

A haboru utan Bosznia a Szerb?Horvat?Szloven Kiralysag (SHS) resze lett. Ezt kes?bb atneveztek Jugoszlaviara . Bosznia politikai eletet ekkoriban ket trend hatarozta meg: tarsadalmi es gazdasagi elegedetlenseg a javak elosztasa miatt es politikai partok kialakulasa, amelyek gyakran valtoztattak szovetsegest es koalicios partnert mas jugoszlav regiok partjaival. A jugoszlav allam f? politikai konfliktusa a szerb kozpontositas es a horvat foderalizmus kozott zajlott; ebben kulonboz?keppen foglaltak allast Bosznia nagyobb etnikai csoportjai es ez kihatott az egesz politikai legkorre. Bar tobb mint harommillio bosnyak elt Jugoszlaviaban, tobben, mint a szlovenek es montenegroiak egyuttveve, a bosnyakokat nem ismertek el nemzetnek az uj kiralysagban. Bar kezdetben a tartomanyt 33 megyere osztottak, ezzel eltuntettek a terkepr?l a hagyomanyos foldrajzi egysegeket, a Mehmed Spahohoz hasonlo bosnyak politikusok elertek, hogy hat megyet alakitsanak a tartomanyban, a torok id?k hat szandzsakjanak megfelel?t, ezzel visszaallitottak a tartomany hagyomanyos hatarait.

A Jugoszlav Kiralysag 1929-es megalakitasakor a kozigazgatasi regiokat bansagok valtottak fel, amelyek hatarai torteneti es etnikai hatarokkal estek egybe, igy eltavolitottak a bosnyak entitast szetvalaszto akadalyokat.

A szerb-horvat feszultseg a jugoszlav allam megalakitasa utan is folytatodott, de a kulon bosnyak igazgatasi egyseg kialakitasa irant keves megertest mutattak a felek, vagy teljesen elutasitottak azt. A hires 1939-es Cvetkovi?-Ma?ek egyezmenyben Bosznia lenyeges reszeit csatoltak Horvatorszaghoz es Szerbiahoz. Kuls? politikai korulmenyek, Hitler Nemetorszaganak felemelkedese nyoman Jugoszlavia alairta a haromhatalmi egyezmenyt . Kovetkezmeny: nemetellenes katonai puccs tort ki Jugoszlaviaban, vegul Nemetorszag megtamadta Jugoszlaviat 1941. aprilis 6-an.

Masodik vilaghaboru [ szerkesztes ]

Miutan egesz Jugoszlaviat elfoglalta a nemet hader? a masodik vilaghaboruban , egesz Boszniat a Fuggetlen Horvat Allamhoz csatoltak. A boszniai usztasa uralmat a zsidok, szerbek es ciganyok tomeges kivegzese vezette be. A zsido lakossagot majdnem kiirtottak es 700 000 szerb halt meg a nepirtasban. A teruleten sok szerb fogott fegyvert es csatlakozott a csetnikekhez , ?k szerb nacionalistak es kiralypartiak voltak, akik partizanhaborut folytattak a nacik, a horvat usztasak es a kommunista partizanok ellen. A csetnikeket kezdetben az Egyesult Kiralysag es az Amerikai Egyesult Allamok tamogatta. 1941 -t?l kezdve a jugoszlav kommunista partizanok tobbnemzetiseg? ellenallasi csoportokat szerveztek Josip Broz Tito vezetesevel. ?k voltak azok a partizanok, akik egyidej?leg harcoltak a tengelyhatalmak es a csetnikek ellen. 1943 . november 25-en a Bosznia teruleten fekv? Jajceban tartottak a Jugoszlavia Antifasiszta es Nemzeti Felszabadito Tanacsanak alapito konferenciajat. Itt alapitottak meg Jugoszlavian belul Bosznia-Hercegovinat, Habsburg-kori hatarai kozott. Katonai sikereik nyoman a szovetsegesek a partizanokat tamogattak. Joszip Broz Tito visszautasitotta azt az igenyt, hogy beleszoljanak politikajaba. A haboru vegen az 1946 -os alkotmany szerint Bosznia es Hercegovina a Jugoszlav Szocialista Szovetsegi Koztarsasag hat tagkoztarsasaganak egyike lett.

A szocialista Jugoszlavia [ szerkesztes ]

A Jugoszlavian beluli kozponti foldrajzi helyzete miatt a haboru utan a hadiipar bazisa lett Bosznia. Ez a fegyverzet es a csapatok nagy foku itteni koncentraciojaval jart; ez fontos tenyez? volt, amikor haboru tort ki Jugoszlaviaban az 1990-es evekben. Jugoszlavia fennallasanak nagyobb reszeben Boszniaban beke es viragzas volt. Ez volt a politikai hatorszaga az 50-es, a 60-as es a 70-es evekben a jugoszlav foderacionak, a boszniai politikai elit Tito vezetesevel reszt vett az el nem kotelezett orszagok mozgalmaban, sok bosnyak szolgalt Jugoszlavia diplomaciai testuleteben. A kommunista politikai rendszer keretein belul olyan politikusok, mint D?emal Bijedi?, Branko Mikuli? es Hamdija Pozderac meger?sitettek Bosznia es Hercegovina szuverenitasat. Ennek jelent?s szerepe volt a Tito 1980-as halalat kovet? zavaros id?kben, es ma egyetertes van abban, hogy ez fontos korai lepes volt Bosznia fuggetlensege fele. Hosszu ideig a koztarsasag mentes maradt az er?sod? nacionalista hangulattol. A kommunizmus bukasa es a delszlav haboru kitorese el?tt a tolerancia es a regi kommunista doktrina elvesztette eletkepesseget, es nacionalista elemek tettek szert befolyasra a tarsadalomban.

Polgarhaboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Boszniai haboru es Srebrenicai meszarlas

Boszniaban 1992 . aprilis 5-en a lakossag (pontosabban annak 66%-a, a muszlim es horvat lakossag) nepszavazason dontott az orszag fuggetlenedeser?l. Valaszlepeskent aprilis 6-an ejfelkor a szerbek kikialtottak a Bosznia-Hercegovina eszaki, nyugati es keleti teruleteit magaban foglalo Szerb Koztarsasagot . Ezzel a Bosznia-Hercegovinai Koztarsasag haboruba kerult e fennhatosagat el nem ismer?, Szerbia altal tamogatott lazado allamalakulattal. Bar a Franjo Tuđman elnok altal vezetett Horvatorszag hivatalosan tamogatta Bosznia-Hercegovinanak (gyakorlatilag: az orszag muszlim es horvat lakossaganak) onvedelmi haborujat ? es a muszlimoknak fegyveres segitseget is nyujtott ? a muszlim es horvat lakossag id?nkenti fegyveres konfliktusat nem akadalyozta meg, s?t olykor egyuttm?kodott az orszagot felosztani igyekv? szerb er?kkel is.

A nemzetkozi politikai realitasok valtozasa miatt a bosnyakok es a horvatok 1994 marciusaban megkotottek a washingtoni egyezmenyt , amely letrehozta a Bosznia-hercegovinai Foderaciot (bosnyak-horvat foderaciot). Ez a katonai szovetseg osszefogta a szerbek ellen a bosnyak es horvat er?ket, a nemzetkozi kozosseg pedig fegyveres beavatkozassal birta ra a szerbeket, hogy az amerikai Daytonban targyaloasztalhoz uljenek. Az 1995. novemberi daytoni bekeszerz?des - amely a Bosznia-Hercegovinai Koztarsasag nevet Bosznia-Hercegovinara (Bosna i Hercegovina) valtoztatta - kimondta a boszniai allam fuggetlenseget es integritasat, de az orszag 49%-an elismerte a Szerb Koztarsasag fennhatosagat, amely az orszag teruletenek 51%-at kitev? Foderacio mellett Bosznia es Hercegovina masik szovetsegi egysegeve valt. A Daytoni egyezmeny alapjan a nemzetkozi kozosseg hozta letre az orszag alkotmanyat, amely szabalyozza a bonyolult nemzetisegi kvotak szerint, szamtalan kormannyal es parlamenttel rendelkez?, burokratikus foderalis allam m?kodeset. (A Foderacionak es a Szerb Koztarsasagnak kulon alkotmanya is van).

A boszniai haboru eredmenye 278 000 halalos aldozat, 1 325 000 menekult, tovabba az orszag meg mindig tele van elesitett taposoaknakkal , amelyek nap mint nap embereleteket kovetelnek. Bosznia-Hercegovina lassan kezd ujraepulni, mikozben a haboru nyomai meg mindig jol lathatok.

A fuggetlen Bosznia-Hercegovina [ szerkesztes ]

2018 tavaszan a szakert?k ugy nyilatkoztak, hogy az orszag teruletenek 2,2%-an, azaz 1091 km²-en lehetnek meg haborus aknak. Ezek hatastalanitasa meg 50 evet is igenybe vehet. ^[10] 2022 -t?l az Europai Unio tagjeloltje. ^[3]

Allamszervezet es kozigazgatas [ szerkesztes ]

Az allam harom elnoket negy evre valasztjak, az egyes nemzetisegek egyet-egyet, akik minden 8 honapban cserelik az elnoki szeket. Az elnok feladata tovabba a kormany, a kulugyminiszter es a kulkereskedelmi miniszter kijelolese a parlament alsohazabol.

A bosnyak parlament ketkamaras, a fels?haz 15, az alsohaz 42 kepvisel?b?l all, mindenhol szigoruan szem el?tt tartva a nemzetisegek egyharmadnyi aranyat.

Az Alkotmanybirosag 9 tagbol all, amelyb?l negyet a Bosznia-hercegovinai Foderacio , kett?t a Boszniai Szerb Koztarsasag , harmat pedig az Europai Emberjogi Birosag jelol.

Alkotmany, allamforma [ szerkesztes ]

Foderativ parlamentaris koztarsasag .

Torvenyhozas, vegrehajtas, igazsagszolgaltatas [ szerkesztes ]

Politikai partok [ szerkesztes ]

Etnikai elkotelezettseg nelkuli partok [ szerkesztes ]

• Zeleni Bosne i Hercegovine (Bosznia-Hercegovinai Zoldek)
• Bosanska stranka (Boszniai Part)
• Građanska demokratska stranka (Polgari Demokratikus Part)
• Liberalna demokratska stranka (Liberalis Demokrata Part)
• Stranka za Bosnu i Hercegovinu (Part Bosznia-Hercegovinaert)
• Stranka penzionera/umirovljenika BiH (Bosznia-Hercegovinai Nyugdijasok Partja)
• Socijaldemokratska partija Bosne i Hercegovine (Bosznia-Hercegovinai Szocialdemokrata Part)
• Radni?ko-komunisti?ka partija Bosne i Hercegovine (Bosznia-Hercegovinai Munkas-Kommunista Part)
• Na?a stranka (Partunk)

Bosnyak-muzulman partok [ szerkesztes ]

• Bosanskohercegova?ka Patriotska Stranka (Bosznia-Hercegovinai Hazafias Part)
• Demokratska Narodna Zajednica (Demokratikus Nemzeti Kozosseg)
• Stranka Demokratske Akcije (Demokratikus Akcio Partja)

Szerb partok [ szerkesztes ]

• Demokratska stranka RS (Szerb Koztarsasagi Demokratikus Part)
• Demokratski narodni savez (Demokratikus Nemzeti Szovetseg)
• Partija demokratskog progresa RS (Szerb Koztarsasagi Demokratikus Haladas Partja)
• Savez Nezavisnih Socijaldemokrata (Fuggetlen Szocialdemokratak Szovetsege)
• Penzionerska stranka Republike Srpske (Szerb Koztarsasagi Nyugdijaspart)
• Srpska demokratska stranka (Szerb Demokrata Part)
• Srpski narodni savez RS (Szerb Koztarsasagi Szerb Nemzeti Szovetseg)
• Srpska radikalna stranka RS (Szerb Koztarsasagi Szerb Radikalis part)
• Socijalisti?ka partija Republike Srpske (Szerb Koztarsasagi Szocialista Part)
• Savez narodnog preporoda (Nemzeti Megujulas Szovetsege)

Horvat partok [ szerkesztes ]

• Demokr??ani (Keresztenydemokratak)
• Hrvatska kr??anska demokratska unija (Horvat Keresztenydemokrata Unio)
• Hrvatska demokratska zajednica BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvat Demokratikus Kozosseg)
• Hrvatska demokratska zajednica 1990 (Bosznia-Hercegovinai Horvat Demokratikus Kozosseg 1990)
• Hrvatska stranka prava (Horvat Jogpart)
• Hrvatska selja?ka stranka BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvat Parasztpart)
• Hrvatski prava?ki blok (Horvat Jogparti Blokk)
• Hrvatska Demokratska Unija BiH (Bosznia-Hercegovinai Horvat Demokratikus Unio)
• Nova hrvatska inicijativa (Uj Horvat Kezdemenyezes)

Kozigazgatasi beosztas [ szerkesztes ]

Az orszag a Daytoni bekeszerz?des ertelmeben ket entitasra:

• a horvatok es bosnyakok alkotta Bosznia-hercegovinai Foderacio ra es
• a szerbek alkotta Boszniai Szerb Koztarsasag ra,

valamint egy kulonleges ovezetre,

• a Br?koi Korzet re (a terkepen zolddel, illetve ?a”-val jelolve)

van felosztva.

A Bosznia-hercegovinai Foderacio

• A Bosznia-hercegovinai Foderacio 10 kantonbol all, melyek elen a zsupan all. A kantonok horvatok altal hasznalt, felhivatalos megnevezese a ?upanija , azaz megye . A kantonok kulonboz? szamu kozsegre tagolodnak tovabb: a 10 kantonban osszesen 85 kozseg talalhato. ^[11]

1. Una-Szanai kanton ( Unsko-sanski kanton , Unska-sanska ?upanija ), szekhelye Bihacs
2. Szavamelleki kanton ( Posavski kanton , Posavska ?upanija ), szekhelye Ora?je
3. Tuzlai kanton ( Tuzlanski kanton , Tuzlanska ?upanija ), szekhelye Tuzla
4. Zenica-doboji kanton ( Zeni?ko-dobojski kanton , ?eni?ko-dobojska ?upanija ), szekhelye Zenica
5. Boszniai Drina-menti kanton ( Bosansko-podrinjski kanton , Bosanska-podrinjska ?upanija ), szekhelye Gora?de
6. Kozep-Boszniai kanton ( Srednjobosanski kanton , Srednjobosanska ?upanija ), szekhelye Travnik
7. Hercegovina-neretvai kanton ( Hercegova?ko-neretvanski kanton , Hercegova?ko-neretvanska ?upanija ), szekhelye Mostar
8. Nyugat-Hercegovinai kanton ( Zapadnohercegova?ki kanton , Zapadnohercegova?ka ?upanija ), szekhelye ?iroki Brijeg
9. Szarajevo kanton vagy Szarajevoi megye ( Kanton Sarajevo , Sarajevska ?upanija ), szekhelye Szarajevo
10. Livnoi/Hercegboszniai kanton ( Livanjski kanton , Hercegbosanska ?upanija ), szekhelye Livno

Boszniai Szerb Koztarsasag

• A Boszniai Szerb Koztarsasag het regiora oszlik. A regiok kulonboz? szamu kozsegre tagolodnak tovabb: a 7 regioban osszesen 65 kozseg talalhato. ^[11]

1. Banja Lukai regio , szekhelye Banja Luka
2. Doboji regio , szekhelye Doboj
3. Bijeljinai regio , szekhelye Bijeljina
4. Vlasenicai regio , szekhelye Zvornik
5. Szarajevo-Romanija regio , szekhelye Sokolac
6. Fo?ai regio , szekhelye Fo?a
7. Trebinjei regio , szekhelye Trebinje

Tervben van, hogy a Bosznia-hercegovinai Foderacio 10 kantonjat 4 regiova szervezik at. ^[12]

Vedelmi rendszer [ szerkesztes ]

B?vebben: Bosznia-Hercegovina hadereje

Az 1995 -ben Daytonban megkotott egyezmeny ertelmeben Bosznia es Hercegovina ket onallo teruleti egysegre oszlik: Bosznia-Hercegovinai Foderacio es Szerb Koztarsasag. Az alkotmany szerint mind a ket teruleti egysegnek van kulon hadserege, csak a hatar?rseg kozos. Ezeket a hadseregeket egy 2001-es kozos egyezmeny ertelmeben lecsokkentenek bizonyos szintre.

Nepesseg [ szerkesztes ]

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Az orszag nepessegenek szama 1990 korul erte el a csucsot, azota folyamatosan csokken.

A nepesseg valtozasa : ^[13]

1980 : 4,2 millio

1990 : 4,4 millio

2000 : 3,7 millio

2010 : 3,7 millio

2018 : 3,5 millio

• Neps?r?seg: 69 f?/km² (2018)
• Nepessegnovekedes: ?0,16% (2017) ^[14]
• Irastudatlansag: a feln?tt lakossag 1,5%-a (2015) ^[14]

Legnepesebb telepulesek [ szerkesztes ]

B?vebben: Bosznia-Hercegovina varosai

Legnagyobb 20 telepules (2013. evi nepszamlalas) [15]
Szarajevo Banja Luka	#	Telepules	Nepesseg	#	Telepules	Nepesseg	Tuzla Zenica
	1	Szarajevo	348 363	11	Trebinje	22 987
	2	Banja Luka	135 059	12	Sanski Most	16 913
	3	Tuzla	74 457	13	?ivinice Grad	16 157
	4	Zenica	70 553	14	Bugojno	15 555
	5	Mostar	60 195	15	Travnik	15 344
	6	Bijeljina	41 121	16	Cazin	13 863
	7	Br?ko	39 893	17	Gradi?ka	13 691
	8	Bihacs	39 690	18	Gra?anica	12 882
	9	Prijedor	27 970	19	Grada?ac	12 764
	10	Doboj	24 349	20	Pale	12 569

Etnikai, nyelvi, vallasi megoszlas [ szerkesztes ]

Bosznia-Hercegovinaban bosnyakok , szerbek es horvatok elnek. Gyakorlatilag mindharom etnikum allamalkoto nemzet, bar a horvatok szamara folyamatosan csokken? letszamukkal aranyosan apadozik az a befolyas is, amit e statusz biztosit. Az erzekeny nemzeti politika miatt 1991 ota nem rendeztek nepszamlalast, csak az egymasnak ellentmondo becslesekre lehet hagyatkozni. Az akkori adatok szerint a lakossag 48%-a volt bosnyak, 30%-a szerb, 22%-a horvat. Az etnikai felosztas felekezeti aranyokat is jelol: a bosnyakok nagy resze muzulman , a szerbeke ortodox , a horvatoke romai katolikus vallasu, kis csoportot pedig a protestansok alkotnak vegyes szarmazassal.

A ?boszniai” es ?bosnyak” fogalmakat a magyar nyelvben is sokan keverik. Az el?bbi melleknev egyszer?en Bosznia-Hercegovinara ? vagy olykor csak Bosznia nev? tortenelmi tartomanyara ? illetve ezek barmilyen nemzetiseg? lakossagara utal. Az utobbi a Bosznia-Hercegovinaban ? es a volt Jugoszlavia mas teruletein, f?kent a Szandzsakban ? el? muszlim hit?, vagy ilyen csaladbol szarmazo es boszniai (vagy horvat, szerb) nyelv? delszlavokat jeloli. A ?bosnyak” elnevezes 1993-ban lett hivatalos, a jugoszlav id?szakban a muszlim (mint etnikai megjeloles) volt hasznalatban. Nem osszekeverend? a baranyai bosnyakokkal .

Szocialis rendszer [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Gazdasag [ szerkesztes ]

Lasd meg: Bosznia-Hercegovina adorendszere

Gazdasagi mutatok
GDP (nominalis)	22,6 mrd $ (2021)	[16]
GDP novekedesi rata	5,9% (2022 Q2)	[17]
Egy f?re juto GDP ( PPP )	16 847 $ (2021)	[18]
Allamadossag	8,3 mrd € (2021)	[19]
Allamadossagi rata	35,4% (2021)	[19]
Inflacio	17,4% (2022. oktober)	[20]
Foglalkoztatottsagi rata	-	[21]
Munkanelkulisegi rata	31,5% (2022. szeptember)	[22]
Minimalber	Nincs torvenyileg el?irt, kotelez? minimalber.	[23]
Bernovekedes uteme	14,4% (2022. szeptember)	[24]
Jegybanki alapkamat	3,58% (2022. szeptember)	[25]
SZJA	10% (2022)	[25]
AFA (altalanos)	17% (2022)	[26]
TAO	10% (2022)	[25]

Altalanos adatok [ szerkesztes ]

Agrar-ipari orszag. Az orszag gazdasaga leginkabb a kisparaszti termel?k altal m?kodtetett mez?gazdasagot jelentette, amely mindig is nagy foku importra szorult.

A szocializmus idejen Bosznia-Hercegovinaban a nehez- es a hadiipar elvezett els?bbseget. A haboru alatt tonkrement ipar, es a munkaer? felszamolasa (hadsereg toborzasa, halalos aldozatok) oriasi recesszioval sujtottak az orszagot. A termeles 80%-kal esett vissza. 1996 es 1998 kozott javult valamelyest a termeles, majd 1999 -ben lenyegesen lassult a novekedes. 2002 -ben a munkanelkuliseg 40%-os volt. Nehez felmerni a gazdasag allapotat, mert annak ellenere, hogy mindket entitas kiadja a maga statisztikai adatait, az egesz allamra vonatkozo adatok korlatozottan allnak rendelkezesre. Emellett a hivatalos statisztika nem veszi figyelembe az orszagszerte elterjedt, es minden tarsadalmi retegben jelent?s mertek? szurkegazdasagot.

2003 -as becslesek alapjan a GDP kb. 24,31 milliard USD-t tesz ki, a novekedes merteke pedig evi 3,5%. Az egy f?re juto GDP 6 100 USD. Agazatonkenti lebontasban a GDP 13%-a esik a mez?gazdasagra, 40,9% az iparra, 46,1% pedig a szolgaltatasokra. A dolgozok 40%-a munkanelkuli. Bosznia-Hercegovina f? mez?gazdasagi termenyei a buza, kukorica, valamint a kulonfele zoldsegek es gyumolcsok. Kedvez? kilatasokat jelent, hogy kezd ujjaeledni a haboruval megsz?nt turizmus . Ennek el?mozditasara jo pelda a boszniai horvat hadsereg altal 1993 -ban felrobbantott mostari hid 2003 -as ujjaepitese.

A f? iparagak: acelgyartas , szenbanyaszat , vasipar , autoipar , textilipar , dohanygyartas , butorgyartas es k?olajfeldolgozas .

Gazdasagi agazatok [ szerkesztes ]

Mez?gazdasag [ szerkesztes ]

Bosznia-Hercegovina f? mez?gazdasagi agazatai kozott jellemz? a buza- es kukoricatermeles. Ezek mellett kulonfele zoldsegeket es gyumolcsoket is termelnek.

Ipar [ szerkesztes ]

A f?bb ipari agazatok koze tartozik: az acelgyartas, szen es vaserc kitermeles. Az orszag rendkivul elavult er?m?vekkel rendelkezik, amelyek kornyez? orszagokat is szennyezik. Az ugljeviki h?er?m? (egyben az orszag legmagasabb epitmenye) onmagaban az egesz Europai Unio es a Balkan ken-dioxid kibocsasanak nyolcadaert felel, ami meghaladja az osszes nemet er?m? egyuttes kibocsatasat is. ^[27] Szinten jelent?s az autoipar, hiszen a Volkswagen szamos tipust a boszniai gyaraban allitotta ossze (VW Sarajevo) 1992-ig. 2009 ota egy elektromos kisteherautot gyartanak a gyarban. 2010 ota a Volkswagen Sarajevo alvaz-alkatreszek gyara. Ezek mellett meg jelent?s a dohanygyartas, olajfinomitas, textilgyartas es butorgyartas.

Kulkereskedelem [ szerkesztes ]

Import ^[14] :

• F? termekek: gepek es berendezesek, vegyszerek, uzemanyag, elelmiszerek
• A f? partnerek 2017-ben: Nemetorszag 11,6%, Olaszorszag 11,3%, Szerbia 11,1%, Horvatorszag 10,1%, Kina 6,5%, Szlovenia 5%, Oroszorszag 4,7%, Torokorszag 4,2%

Export ^[14] :

• F? termekek: femek, ruhazat, fatermekek
• A f? partnerek 2017-ben: Nemetorszag 14,7%, Horvatorszag 11,8%, Olaszorszag 11,1%, Szerbia 10%, Szlovenia 9%, Ausztria 8,3%

Az orszagra jellemz? egyeb agazatok [ szerkesztes ]

Kozlekedes [ szerkesztes ]

Kozut [ szerkesztes ]

A f?utvonalak jo min?seg?ek. A teljes uthalozat hossza 21 846 km.

Vasut [ szerkesztes ]

B?vebben: Bosznia-Hercegovina vasuti kozlekedese

Az orszag vasuthalozata viszonylag fejlett. Igen nagyaranyu a villamositottsag (kb. 75%). A teljes vasuthalozat hossza 1021 km, melyb?l villamositott 750 km.

Legi forgalom [ szerkesztes ]

Az orszag nemzetkozi repul?tere Szarajevo mellett m?kodik.

B?vebben: Szarajevoi nemzetkozi repul?ter

Ezenkivul 26 kisebb repul?ter talalhato az orszagban.

Vizi kozlekedes [ szerkesztes ]

Kikot?k szama: 5 (Gradi?ka, Brod, ?amac , Br?ko , Ora?je)

Telekommunikacio [ szerkesztes ]

Hivojel prefix	E7
ITU zona	28
CQ zona	15

Lasd meg: Bosznia-Hercegovina hivojelkorzetei

Kultura [ szerkesztes ]

Bosznia-Hercegovina Europanak kulturalisan egyedulallo terulete, mivel tortenelmet negy vallashoz tartozo nep: romai katolikusok , muszlimok , ortodoxok es zsidok alakitottak. Bosznia-Hercegovina a tulnyomoan kereszteny Europa egyik olyan orszaga, amely teruleten ?shonos muszlim nepnek (a bosnyakoknak) ad otthont. Bosznia-Hercegovina szlav tortenelmenek legregebbi kulturalis erdekessegekent az orszag sok reszen megtalalhato nagymeret? sirkovek, a ste?ak ok emelend?k ki. Ezek a kozepkori kereszteny kiralysag id?szakabol valok, es egy reszuket faragott abrak diszitik.

A regebbi tortenetiras a - bogumil szektahoz tartozokent beallitott - Boszniai Egyhaz tagjaihoz kapcsolja ?ket. Az ujabb kutatasok fenyeben (amelyek eleve ketelkednek a bogumilizmus boszniai jelenleteben) azonban valoszin?bb, hogy ste?akok emelese mind a (Romatol "kulonutas", de nem bogumil) Boszniai Egyhaz, mind pedig a romai katolikus es az ortodox lakossag koreben szokas volt. (A kovek bogumil eredetenek kidolgozoja Asboth Janos , az Osztrak?Magyar Monarchia hivatalnoka volt az 1880-as evekben ).

• Lasd meg: Radimlje bogumil nekropolisza .

A kozepkori Bosznia nagy hatalmu nemesi udvaraiban a ragusa i (ma: Dubrovnik ) es velencei kulturalis hatas volt a legjelent?sebb. Az 1340-es evekt?l a ferencesek vettek at a kulturalis vezet? szerepet. ?k vezettek a kiralyi udvar adminisztraciojat. Az irasbeliseg szlav es latin nyelv? volt. Boszniaban sajat iras is kifejl?dott, a cirill irasra hasonlito bosan?ica.

A 20. szazadban ket Nobel-dijast adott a vilagnak Bosznia-Hercegovina: a vegyeszet teruleten jutalmazott Vladimir Prelogot es a jugoszlav iro Ivo Andri?ot , aki a legmagasabb irodalmi kituntetesben reszesult.

Vilagorokseg [ szerkesztes ]

B?vebben: Bosznia-Hercegovina vilagoroksegi helyszinei

Oktatasi rendszer [ szerkesztes ]

Kulturalis intezmenyek [ szerkesztes ]

Az orszag legfontosabb muzeuma, a Zemaljski muzej a Monarchia alatt epult; legfontosabb kiallitasi targya a szarajevoi Haggada, amelyet a Spanyolorszagbol 1492 -ben el?zott szefard zsidok hoztak magukkal Szarajevoba koltozesukkor.

Tudomany [ szerkesztes ]

M?veszetek [ szerkesztes ]

Epiteszet [ szerkesztes ]

Az oszman korszak leghiresebb emlekei az epiteszetben talalhatok. Az Ivo Andri? Hid a Drinan cim? regenyeb?l ismert vi?egradi Szokollu Mehmed pasa -hidat (Most Mehmed-pa?e Sokolovi?a) Szinan oszman epitesz tervezte, a vilagorokseg reszeve nyilvanitott mostari Oreg hidat ( Stari most ) pedig tanitvanya, Hajruddin. A mecset (d?amija) szinten a boszniai taj tartozekava valt. A legismertebbek a szarajevoi Gazi Huszrev beg-dzsami (Begova d?amija) es a Banja Luka -i Ferhadija mecset. Utobbi a polgarhaboru soran teljesen megsemmisult. Nagyobbszabasu kereszteny emlek a kereszteny vallasgyakorlas szamara altalanossagban kedvez?tlen szabalyozas miatt - a korszak veget leszamitva - termeszetesen nem szuletett, de a 16. szazadban kezd?dott peldaul a hercegovinai ?itomisli?i ortodox kolostoranak epitese. A szarajevoi Szerb Ortodox Szekesegyhaz epitesere azonban mar csak 1863 -ban, orosz nyomasra kerulhetett sor.

Az osztrak-magyar kor amellett, hogy az epiteszetben is maradando emlekeket hagyott, a kozeletben is ujjaszuletest inditott el. Lassan es ellentmondasos eredmenyekkel, de kiepult a modern iskolarendszer. Bosznia els? nyomdaja az oszman id?szakban, 1866 -ban kezdett el m?kodni, de az ujsagok elterjedese a Monarchia id?szakara tehet?. A korszak legkiemelked?bb epiteszeti emleke a szarajevoi Varoshaza (kes?bb Nemzeti es Egyetemi Konyvtar; 1992-ben felgyujtottak).

Irodalom [ szerkesztes ]

A bosnyak es a szerb torteneszek kozott vita dul arrol, lehet-e beszelni a 19. szazadig onallo boszniai irodalomrol (a gazdag nepkolteszett?l eltekintve), vagy tudomanyos eletr?l. A boszniai muszlimok valoban adtak jelent?s irokat es tudosokat az Oszman Birodalomnak, de ezek egyreszt altalaban Bosznia hatarain kivul m?kodtek, masreszt gyakran arab , torok vagy perzsa nyelven irtak. Volt viszont egy masik csoportjuk is, az un. alhamiado irodalom kepvisel?i: ?k arab bet?kkel, de sajat szlav nyelvukon irtak. Muhamed Hevaji Uskufij ( 17. szazad ) peldaul amellett, hogy az els? torok-?bosanca” szotar szerz?je, anyanyelven is verselt. A boszniai apatol, de Pecsett szuletett es magyarul is tudo Ibrahim Alajbegovi?-Pe?evijat (16? 17. szazad ) pedig torok nyelv? tortenelmi munkaja tette hiresse. A boszniai irodalom igazan a 19. szazadban kezdett eledezni: a szerbeke peldaul a nyelvujito Vuk Karad?i? ( 1787 ? 1864 ), a horvatoke pedig az illirizmus hatasara. A 19. szazad es a 19? 20. szazad fordulojanak jelent?s irodalmi alakja szerb reszr?l a kolt? Aleksa ?anti? ( 1868 ? 1924 ), bosnyak reszr?l a szinten kolt? es politikus Safvet-beg Ba?agi? ( 1870 ? 1934 ), a horvatok kozul pedig Ivan Franjo Juki? ( 1818 ? 1875 ), a Bosanski prijatelj, az els? bosznia-hercegovinai ujsag szerkeszt?je.

Zene [ szerkesztes ]

Lasd meg: Bosznia-Hercegovina az Eurovizios Dalfesztivalokon

Bosznia-Hercegovina zenejenek nagy tortenelme van. A boszniai tradicionalis zene az ott el? balkani nepek sokfelesegeb?l taplalkozik. A leghiresebbek koze tartozik az ugynevezett sevdalinka, amely egyfajta szerelmes nota, melynek Boszniaban nagy hagyomanyai vannak. A neve az arab "sevdah" (magyarul : szevdah ) szobol ered, melynek jelentese: szerelem .

Bosznia-Hercegovina termelte ki egeszen szeteseseig Jugoszlavia popkulturajanak elvonalat - talan reszben a sevdalinka , a jellegzetesen torokos hangszereles? bosnyak szerelmi dal evszazados hagyomanyait kovetve. A Bijelo Dugme , tagjainak 2005-os nyugdijba vonulasakor valoszin?leg a terseg legnepszer?bb zenekara volt.

Hagyomanyok, neprajz [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Gasztronomia [ szerkesztes ]

• Pljeskavica: Leginkabb a Hamburgerre hasonlithato etel. Lapos f?szeres sulthus meleg lepenyben salataval, pavlakaval (sos tejfel), hagymaval, ketchuppal es majonezzel. Jellemz?en nincs benne sajt vagy turo.
• Csevapcsicsi : Kicsi, henger alakura formazott f?szeres sult hus
• Ratluk: Edesseg. A vendegeket illik ratlukkal es vizzel kinalni.
• Tufahija : cukros vizben f?tt, dioval toltott alma.
• Burek: sos vagy edes toltelekkel toltott peksutemeny

Turizmus [ szerkesztes ]

Keves az ide utazo turista, annal tobb az atutazo a kornyez? orszagokba. Hepatitis A ellen ajanlott a ved?oltas .

F?bb latnivalok:

• Szarajevo
• Jajca
• Mostar es az Oreg hid
• Vizesesek
• Te?anj
• Po?itelj
• Szokoli Mehmed pasa hidja
• Kozepkori bogumil siremlekek
• Mecsetek
• Medjugorje Miasszonyunk szentelye (zarandokhely)

• 
  Szarajevo
• 
  Nemzeti es Egyetemi Konyvtar, Szarajevo
• 
  Gazi-Husrev-Beg-bazar, Szarajevo
• 
  Jajca (Jajce)
• 
  Po?itelj
• 
  Te?anj
• 
  Mostar
• 
  Ferhat Pasha-mecset, Banja Luka,
• 
  Blagaj Tekija epuletei
• 
  Kravice
• 
  Jajce vizesese

Sport [ szerkesztes ]

Teli sportok [ szerkesztes ]

A teli sportok a mai napig rendkivul nepszer?ek. Az els? siklub Szarajevoban mar 1928-ban megalakult. A ket legkedveltebb siterep a Bjelasnica-Igman [1] 2 uzemel? felvonoval, illetve a Jahorina [2] 8 uzemel? felvonoval (csakanyos es beul?s), kulonfele er?ssegi fokozatu palyakkal. Az eghajlat miatt egeszen aprilisig sielhet? min?seg? havat talalhatunk szerencses esetben, ami a sok csapadek miatt gyakran a 2 m-es melyseget is elerheti. Minden felvono elektronikus beleptet?rendszerrel van felszerelve. A sipalyak koruli infrastruktura a haboru ideje alatt jelent?sen leamortizalodott, de a hazai es visszater? horvat, szloven befektet?k mar dolgoznak a rekonstrukcion es tobb sor uj palyaszallassal is b?vult a siterep. A Bjelasnicai palyatol nehany kilometerre talalhato az Igman-i siugrosanc.

Olimpia [ szerkesztes ]

1984 -ben Szarajevo adott otthont a 14. teli olimpiai jatekoknak .

Bosznia es Hercegovina eddig meg nem nyert onalloan ermet az olimpia jatekok soran, de Jugoszlaviahoz tartozva osszesen 87 ermet nyertek, ebb?l 26 aranyat, 32 ezustot es 29 bronzermet. A legnepszer?bb sportag volt a torna.

• B?vebben: Bosznia-Hercegovina az olimpiai jatekokon vagy Jugoszlavia az olimpiai jatekokon

Labdarugas [ szerkesztes ]

• B?vebben: Bosznia-hercegovinai labdarugo-valogatott

A Bosznia-hercegovinai labdarugo-valogatott eddig meg nem ert el kimagaslo eredmenyeket. A valogatott kvalifikalta magat a 2014-es braziliai labdarugo-vilagbajnoksagra , ahol az F csoportkorbe Argentina, Nigeria es Iran csapataval kerult, de innen nem tudott tovabbjutni a harmadik helyen vegzett.

Unnepek [ szerkesztes ]

datum	nev	helyi nev	megjegyzes
Jan. 1.	Ujev	Nova Godina
Jan. 2.	Ujev masnapja	Drugi dan Nove Godine
Jan. 6.	Vizkereszt	Bogojavljenje (Sveta Tri kralja)
Jan. 7.	Ortodox karacsony	Bo?i? (Божи?)
Jan. 9.	A Koztarsasag Napja	Dan Republike
Jan. 14.	Ujev	Nova godina (Нова година)	A Julianus-naptar szerint
Mar. 1.	A Fuggetlenseg Napja	Dan nezavisnosti
valtozo	Husvet	Uskrs	A husvet mindig marcius 22-t?l aprilis 25-ig tarto id?szak vasarnapjara esik.
	Husvethetf?	Uskrsni ponedjeljak
	Husvet	Vaskrs (Васкрс)
Maj. 1.	A munka unnepe	Dan rada
Maj. 2.	A munka unnepenek 2. napja	Drugi dan Dana rada
60 nappal a husvet utan	Corpus Christi	Tijelovo (Tijelo i Krv Kristova)
Maj 9.	A Gy?zelem Napja	Dan pobjede
Aug. 15.	Maria mennybevetele	Uznesenje Bla?ene Djevice Marije (Velika Gospa)
Aug. 28.	Maria mennybevetele	Velika Gospojina (Велика Госпо?ина)
Nov. 1.	Mindenszentek	Svi Sveti
Nov. 2.	Halottak napja	Du?ni dan
Nov. 21.	Daytoni Megallapodasi Nap	A bosznia-hercegovinai bekere vonatkozo altalanos megallapodas letrehozasanak napja
Nov. 25.	Allamisag Napja	Dan dr?avnosti	Nyugat-Hercegovina kivetelevel mindenhol unneplik
Dec. 25.	katolikus karacsony	Bo?i?
Dec. 26.	Szent Istvan napja	Stipandan (Stjepandan)
Muharram 1. napja	Muszlim ujev	Muslimanska Nova Godina	Iszlam naptar alapjan
Rabee'ul-Awwal 12. napja	Mohamed profeta szuletesnapjanak unnepe	Mevlud
Dhul Hijja 10. napja	Eid al-Adha	Kurban Bajram	3 napos vallasi unnep
Shawwal 1. napja	Eid al-Fitr	Ramazanski Bajram	3 napos vallasi unnep

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Vladimir ?orovi?: Bosna i Hercegovina (1925). Knji?evnost u Bosni i Hercegovini
• Mehmedalija Boji?: Historija Bosne i Bo?njaka (VII-XX vijek). TSK ?ahinpa?i? - Sarajevo, 2001.
• Noel Malcolm: Bosnia. A Short History. Pan Books, 2002.
• Topograf Terkepeszeti Kft.: Midi vilagatlasz, Nyir Karta & Topograf, Nyiregyhaza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• bosnyak?magyar szotar
• Bosznia-Hercegovina.lap.hu - linkgy?jtemeny
• Bosznia-Hercegovina online terkepek
• Bosnia News
• Bosznia-Hercegovina turisztikai oldala
• Balkanblog - Utazasok, kepek, erdekessegek
• Bosznia.info - Kizarolag Boszniaval foglalkozo turisztikai portal Archivalva 2020. december 5-i datummal a Wayback Machine -ben
• Traffipaxok
• 1974-es ujsagcikk a koztarsasagrol
• Strausz Adolf: Bosnyak fold es nepe. Bosznia tortenete es neprajzi leirasa. Bp, 1881. Online