|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
John Quincy Adams
(
Braintree
,
Massachusetts
,
1767
.
julius 11.
?
Washington
,
1848
.
februar 23.
) amerikai politikus,
1825
es
1829
kozott az
Amerikai Egyesult Allamok
6. elnoke.
A
Massachusettsi
Braintree-ben szuletett 1767-ben. Az
Egyesult Allamok
masodik elnokenek
John Adamsnek
volt a fia. Apja karrierjet, temperamentumat es nez?pontjait vitte tovabb.
Apja titkarakent
Europaban
dolgozott, majd nyelvesz lett. Miutan lediplomazott a
Harvard Egyetemen
,
ugyvednek
allt.
26 evesen kineveztek
hollandiai
nagykovetnek, azutan el?leptettek s a
berlini
kovetsegre kerult.
1802
-ben megvalasztottak az
Egyesult Allamok szenatusaba
. Hat evvel kes?bb
James Madison
elnok kinevezte ?t nagykovetnek
Oroszorszagba
.
Mikozben
Monroe
elnok alatt szolgalt, Adams Amerika egyik legismertebb kulugyminisztereve valt. Angliaval szervezkedett az
Oregoni
orszag kozos foglalkozasaert, mikozben
Spanyolorszag
az
Adams?Onis-egyezmennyel
lemondott
Floridarol
.
A korai
19. szazadi
politikai hagyomany szerint Adams-et kulugyminiszterkent az elnoki pozicio varta. De ekkor
1824
-ben ugy veltek
palyaztatassal
[
pontosabban?
]
kellene az elnokot kinevezni. A
Republikanus Parton
belul csak a frakcionalizmus fejl?dott, mindegyik szekcio elszallasolta az elnoksegre palyazo sajat jeloltjet. Adams, az Eszak jeloltje, lemaradt
Andrew Jackson
-tol mindket valasztasi szavazasban. Jackson 153 544 szavazatot es 99 elektori voksot, Adams 108 740 szavazatot es 84 elektori voksot,
William H. Crawford
46 618 szavazatot es 41 elektori voksot,
Henry Clay
47 136 szavazatot es 37 elektori voksot kapott. Ha a valasztason egyik jeloltnek sem volt meggy?z? folenye az elektori szavazatok szamat tekintve, az
alkotmany
szerint a
kepvisel?haz
dontott az elnok szemelyer?l, megpedig ? a 12. alkotmanymodositasnak megfelel?en ? a legtobb szavazatot elert harom jelolt kozul valaszthatott. A ket eselyes Jackson es John Quincy Adams volt. A negyedik helyen allo jelolt,
Henry Clay
osszefogott Adamssel, es igy a kepvisel?haz Adamset valasztotta elnoknek, Henry Clay pedig kulugyminiszter lett. Adams
Uj-Anglia
allamnak adta a kulcsfontossagu tamogatasat a Feher Hazban. Ehhez hasonlo programot tamogatott Clay is.
John Quincy Adamsnek ellensegekkel kellett szembeneznie a kongresszusban, mindazonaltal els? evi uzeneteben kinyilatkoztatta latvanyos nemzeti programjanak tervet. Azt javasolta a szovetsegi kormanynak, hogy az orszagutak es csatornak halozataval hozza ossze a szekciokat, ?rizze meg a kozteruletet es fejlessze azt, mikozben az alapt?ket allami foldteruletek eladasabol teremtse el?.
Adams arra osztonzott, hogy egy nemzeti egyetem letrehozasaval vegyek at a m?veszetek es a tudomanyok fejlesztese feletti iranyitast, tudomanyos expediciokat finanszirozzanak es egy csillagvizsgalot is epitsenek. A kritikusai kijelentettek, hogy az ilyen rendelkezesek alkotmanyos korlatokat leptek tul.
Az
1828
-as kampany idejen, ellenfelei korrupcioval es nyilvanos rablassal vadoltak meg. Ezeket a megprobaltatasokat Adams nem viselte konnyen. A veresege utan visszatert Massachusettsbe hogy elete hatralev? reszeben a farmjan eljen. Varatlanul
1830
-ban a
Plymouthi
kerulet megvalasztotta ?t a Kepvisel?haz fejenek. Ezt termeszetesen elfogadta es er?teljes vezet?kent lepett fel. Mindenekel?tt harcolt a polgari el?jogok korulirasa ellen.
1836
-ban a deli kepvisel?k elfogadtak egy cenzura szabalyt a rabszolgatartasrol. Adams faradhatatlanul harcolt nyolc even keresztul a szabaly ellen, mig vegul kivivta hatalytalanitasat.
1848
.
februar 21
-en agyverzest kapott es osszeesett a
Feher Hazban
. Ennek kovetkezteben ket nappal kes?bb meghalt.
|
---|
1789?1861
Az USA megalapitasatol
az amerikai polgarhaboruig
| | |
---|
1861?1914
Az amerikai polgarhaborutol
az els? vilaghaboruig
| |
---|
1914?1945
Az els? vilaghaborutol
a masodik vilaghaboru vegeig
| |
---|
1945?1989
A masodik vilaghaboru veget?l
a hideghaboru vegeig
| |
---|
1989-t?l
A hideghaboru vege ota
| |
---|
|
---|
Secretary of Foreign Affairs
(1781 ? 1789)
| | |
---|
Secretary of State
(1789 ota)
| |
---|