Ez a szocikk Arabiai Lawrence-r?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Thomas Lawrence (egyertelm?sit? lap) .

Thomas Edward Lawrence
Szuletett	1888 . augusztus 16. [1] [2] [3] [4] [5] Tremadog [6]
Elhunyt	1935 . majus 19. (46 evesen) [1] [2] [3] [4] [7] Bovington Camp
Alneve	John Hume Ross Thomas Edward Shaw Laurence d'Arabie
Allampolgarsaga	brit brit ( ? 1927. aprilis 12.)
Szulei	Sarah Junner Sir Thomas Chapman, 7th Baronet
Foglalkozasa	antropologus regesz oneletrajziro iro katonatiszt forgatokonyviro fordito kastelykutato kem diplomata pilota katona vilagutazo
Iskolai	Magdalen College (1910?) City of Oxford High School for Boys Jesus College (1907?1910, tortenelem)
Kituntetesei	a francia Becsuletrend lovagja Croix de guerre 1914?1918 Companion of the Order of the Bath Distinguished Service Order
Halal oka	kozuti baleset motorkerekpar-baleset
Sirhelye	St Nicholas Church [8]
IMDb
A Wikimedia Commons tartalmaz Thomas Edward Lawrence temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Thomas Edward Lawrence ( Tremadog , Gwynedd , Wales , 1888 . augusztus 16. ? Bovington Camp , Dorset , 1935 . majus 19. ) angol katona, regesz, iro es kalandor, a Brit Birodalom alezredese es Fejszal sziriai emir vezerkari f?noke. Felfedezesei, irodalmi tevekenysege es leginkabb az 1916-18-as arab nemzeti felkelesben betoltott szerepe miatt Arabiai Lawrence neven kozismert. Romantikus, rejtelyes szemelyisege, kalandos haditettei es szokatlan eletvitele reven szamos, rola szolo konyv es film h?se lett.

Korabeli hirnevet Lovell Thomas amerikai ujsagiro rola forgatott filmjenek es A bolcsesseg het pillere c. oneletrajzi ihletes? konyvenek koszonheti. Napjainkban leginkabb az 1962-ben forgatott Arabiai Lawrence c. filmb?l ismert, ahol Peter O’Toole szemelyesitette meg.

Fiatalkora [ szerkesztes ]

1888 -ban az eszak- walesi Caernarfonshire megyeben lev? Tremadogban szuletett. Az angol - ir kozepnemesseghez tartozo Sir Thomas Robert Tighe Chapman es Sarah Junner nevel?n? torvenytelen gyermeke. Apja elhagyta torvenyes feleseget lanyai nevel?n?je kedveert, akit?l ot fia szuletett ? Thomas masodikkent. Szulei (akik soha nem hazasodtak ossze) Mr. es Mrs. Lawrence -kent eltek Oxfordban , Thomas itt jart kozepiskolaba. 1905 korul megszokott otthonrol, es katona-novendeknek allt. Apja par het utan kivaltotta.

1907 -t?l az oxfordi Jesus College diakja volt. 1907 es 1908 nyaran kerekparon Franciaorszagot jarta, ahol keresztes haboruk kori varakrol keszitett rajzokat, fenykepeket es alaprajzokat. Ezek annyira felkeltettek erdekl?deset, hogy 1909 nyaran harom honapot a mai Sziria teruleten toltott keresztes varak felkeresesevel, mikozben kb. 1600 km-t tett meg gyalogszerrel.

A f?iskolat kituntetessel fejezte be, a A keresztes haboruk hatasa az europai katonai epiteszetre a XII. szd. vegeig c. diplomamunkajanak benyujtasa utan, amiben sajat kutatasainak eredmenyeit dolgozta fel. Tanulmanyait Oxfordban folytatta, es osztondijjal a kozepkori fazekassagot tanulmanyozta. Tanulmanyaival azonnal felhagyott, amint a Kozel-Keleten regeszeti kutatasok folytatasara kapott lehet?seget.

1910 decembereben Bejrutba utazott, majd innet Bubloszba ment, ahol arabul tanult. Oszman-Sziriaba utazott, a nagy jelent?seg? karkemisi asatasokhoz, ahol a British Museum legnagyobb szaktekintelyeivel dolgozott. mezopotamiai asatasai soran talalkozott Gertrude Bell -lel, akinek a Kozel-Keletr?l alkotott nezetei nagy hatassal voltak a fiatal Lawrence-re.

1911 nyaran rovid id?re visszatert Angliaba , a november azonban ismet uton talalta Bejrut fele. Egyiptomban , majd ismet Karkemisben dolgozott.

A vilaghaboru el?tt [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kitoreseig szinte folyamatosan a Kozel-Keleten folytatott asatasokat. 1914 januarjaban Leonard Woolley -val, kora egyik legnevesebb kozel-keleti regeszevel expediciora indult a Negev-sivatagba . A regeszeti expedicio csak alcakent szolgalt: a feladat katonai hirszerzes es a sivatag felterkepezese volt a brit hadsereg szamara. A sivatagon at vezetett az ut a kozponti hatalmakkal szovetseges Oszman Birodalombol a britek altal megszallt Egyiptomba. Lawrence es Woolley tanulmanyt irt regeszeti felfedezeseikr?l a sivatagban, az ut igazi eredmenye azonban egy modern, a vizforrasokat feltuntet? katonai terkep volt. Ezen az utjan Lawrence felkereste Petra es Akaba varosat is.

Visszater karkemisi asatasaihoz, majd oktoberben ( 1914 ) katonai szolgalatra jelentkezett.

Lawrence tobbszor beutazta es jol ismerte az akkor torok fennhatosag alatt lev? Kozel-Keletet. Jol ismertek ?t a terulet oszman urai es azok nemet tanacsadoi is. Mindenki termeszetesnek vette, hogy ismereteit es kepessegeit felajanlja hazaja hadseregenek. Bevonulasa utan a brit kozel-keleti f?parancsnoksagra, Kairoba vezenyeltek, ahol a hirszerzesi osztalyon dolgozott.

Az arab nemzeti felkeles [ szerkesztes ]

Az Oszman Birodalom evszazadokon at tarto lassu hanyatlasa es az els? vilaghaboru esemenyei a 20. szazad elejere realissa tettek fuggetlen, arab lakossagu allam(ok) megalakulasat a Kozel-Keleten. Ez azonban csak fegyveres harc aran valosulhatott meg, mivel a oszman szultanok politikai okokbol nem engedhettek meg az iszlam szent varosai ( Mekka es Medina ) feletti ellen?rzes elveszteset.

A felkeles elere Husszein bin Ali mekkai emir allt, es 1916 juniusaban, az antant hatalmakkal valo hosszas egyeztetes utan Husszein fia, Fejszal emir vezetesevel az arab torzsekb?l allo laza szovetseg fegyveres harcot hirdetett a torok uralom ellen. A Brit Birodalom kozel-keleti kormanyzoja igeretet tett, hogy tamogatjak a harcot, es gy?zelem eseten hozzajarulnak a fuggetlen arab allam letrejottehez. Az antant Gallipolinal elszenvedett veresege utan fontosnak t?nt, hogy a torok hadsereg lekotesevel megvedjek Egyiptomot, es a haboru utan barati allamot hozzanak letre a teruleten.

Lawrence-t ennek a tervnek a vegrehajtasa erdekeben osszekot?nek vezenyeltek Fejszal taboraba. Pontos szerepe es a harcokra gyakorolt hatasanak merteke vitatott, azonban ketsegtelen, hogy Lawrence kivalo katona, az irregularis gerilla-hadviseles mestere volt, es nepszer? volt az arab harcosok koreben. Fejszal herceg a bizalmasaul fogadta, es a kes?bbiekben megtette vezerkari f?nokenek. Tokeletesen beszelt arabul, jol ismerte (es felvette) a sivatagi nepek szokasait, es jol raerzett arra, hogy a modern haboruban ketes harcertek? es szetforgacsolt arab torzseket hogyan lehet a leghatekonyabban harcba vezetni.

Meggy?zte az arab vezet?ket, hogy Medina megtamadasa helyett inkabb a kozel-keleti vasutvonal elleni rajtautesekkel gyengitsek a torokoket, arra kenyszeritve ?ket, hogy nagy hely?rsegeket allomasoztassanak a varosokban.

Tobb, sikeres akciot vezetett a vasut es allomasai ellen, vonatokat es hidakat robbantott fel, kisebb torok er?ket semmisitett meg. 1917 -ben hosszas diplomaciai er?feszitesek aran segitett osszekovacsolni egy ideiglenes torzsi szovetseget, amely mar eleg er?s volt ahhoz, hogy meresz akcioval elfoglalja Akaba varosat, megszegyenit? vereseget merve az oszman er?kre. A sikerben dont? volt az angol haditengereszet es a sivatagon atkel? arab csapatok kozotti, Lawrence altal szervezett es vegrehajtott tokeletes koordinacio.

1918 -ban sikerult megvalositani a felkeles legambiciozusabb katonai celjat, es az arab er?k (osszehangolva hadm?veleteiket Edmund Allenby tabornok Palesztinaban harcolo brit csapataival) felszabaditottak Damaszkuszt , az arab vilag akkori szellemi es politikai kozpontjat.

A haboru vegen Lawrence megprobalt tovabb kozvetiteni az antant kormanyok (koztuk a brit) es arab szovetsegeseik kozott, a parizsi beketargyalasokon Fejszal emir delegaciojaban foglalt helyet, mint az arab herceg vezerkari f?noke. Lawrence haborus er?fesziteseit a brit es francia kormany tobb magas kituntetessel honoralta.

Nyilvanvalova valt azonban, hogy az antant politika nem kivanja betartani a felkeles kezdeten tett igeretet. Lawrence meghasonlott onmagaval es a brit politikaval. 1918 oktobereben visszautasitotta V. Gyorgy kiraly kitunteteset, nem kis botranyt okozva.

A haboru utani evek [ szerkesztes ]

Lovell Thomas rola forgatott filmje reven nepszer?, nemzetkozileg ismert lett, az emberek romantikus h?skent kezeltek. A haboru utan a brit Kulugyminiszteriumban dolgozott, mint Kozel-Kelet szakert?, majd Winston Churchill tanacsadoja lett a Gyarmatugyi Hivatalban.

Mindekozben az arab nemzeti egysegb?l es fuggetlensegb?l alig-alig valosult meg valami. Az Arab-felsziget sivatagaban letrejott ugyan Szaud-Arabia , de a fontosabb, a haboru el?tt torok uralom alatt allo teruletekre az angol ( Irak , Palesztina ) es a francia ( Sziria , Libanon ) gyarmatosito politika tette ra a kezet.

Az esemenyekben betoltott szerepe miatt Lawrence-t az arab vilagban a mai napig arulonak, rosszhiszem? brit ugynoknek tartjak, ismertsege kozel sem akkora, mint Nyugaton.

1923 -ban alneven belepett a brit hadseregbe (el?szor a harckocsizokhoz, majd 1925 -ben atkerult a legier?hoz). Nagy szenzaciot keltett, amikor a sajto kiszimatolta ?T. E. Shaw” ujonc kozlegeny valodi kiletet.

1926 -ban megjelentette a Lazadas a sivatagban c. konyvet, amit?l hirtelen megint a sajto figyelmenek kozeppontjaba kerult. A legier? egy tavoli indiai tamaszpontra kuldte, innet 1928 -ban ter vissza Angliaba, miutan hosszas tavolletet elenk fantaziaju ujsagirok ujabb kem-expediciokkal kezdtek magyarazni.

A legier?nel jol erezte magat, mernoktisztkent hidroplanokkal es nagy sebesseg? motorcsonakokkal foglalkozott, egy uj csonaktipus feltalalasa is a nevehez f?z?dik.

Szabadidejeben rendkivul szigoru fizikai program szerint elt, sokat edzett, rendszeresen uszott az Eszaki-tengerben . Kuloncseget mutatja, hogy az edzesprogram reszekent id?nkent embereket berelt fel, hogy verjek meg. Lawrence tobbszor meltatta a nomad arabok t?r?kepesseget, es ilyenkor hozzatette, hogy mindig igyekezett felulmulni ?ket. A felkeles soran harcoltak 50 fokot meghalado sivatagi h?segben, telen a hegyekben mezitlab a hoban, es tobbszor vonultak es harcoltak napokig etlen-szomjan. A kis termet?, szivos Lawrence kemenysegevel ilyenkor mindig kivivta tarsai elismereset. Egyszer arab ruhaban belopozott Dara torok kezen lev? er?djebe, ahol elfogtak. Egy ejszakan keresztul kinoztak a furcsa, feher b?r? ?arabot”, es miutan nem sikerult semmit kiszedniuk bel?le, reggel elengedtek. Az ekkor szerzett seruleseinek forradasait elete vegeig viselte a hatan es az alfelen, es azok 10 ev mulva is elborzasztottak a Lawrence-t megvizsgalo sorozoorvosokat.

A haboru utani katonaeveiben a motorkerekparozas valt a hobbijava, nyaktor? sebesseggel motorozva tobbszor bejarta egesz Angliat.

Halala [ szerkesztes ]

46 eves koraban, par hettel azutan, hogy kilepett a legier?t?l, er?sen gyanus motorbalesetben vesztette eletet kozel otthonahoz az angliai Dorsetben . Szokasa szerint nagy sebesseggel szaguldott. Amikor ket bicikliz? fiuval talalkozott, megprobalta elkerulni az utkozest, de elveszitette uralmat motorja felett es az ut melletti arokba csapodott. Hat nap mulva halt meg, azonban eszmeletet ez id? alatt mar nem nyerte vissza. Kes?bb egyesek azt allitottak, hogy egy titokzatos fekete auto is reszese volt a balesetnek. A kozvetlenul a balesetnel jelenlev? ket fiu azonban ugy tanuskodott, hogy nem lattak semmifele autot.

M?vei [ szerkesztes ]

Lawrence egesz eleteben termekeny iro volt, kiterjedt es rendkivul terjedelmes levelezest folytatott tobbek kozott George Bernard Shaw -val, Edward Elgarral , Winston Churchil l-lel, Robert Gravesszel es E. M. Forsterrel . Levelezese halala utan tobb kotetben jelent meg. Ismeretsegben allt Joseph Conraddal , akinek munkassagat nagyra becsulte, es barati viszonyt apolt Conrad felesegevel, Charlotte-tal, akivel gyakran valtott szemelyes hangu leveleket.

Elete soran negy jelent?sebb m?ve jelent meg, els?kent ket m?forditas, Homerosz Odusszeiajae , valamint egy francia regeny forditasa. E ket munkajaval nem megvetend? osszeget keresett.

A bolcsesseg het pillere [ szerkesztes ]

Lawrence f? m?ve a Bolcsesseg het pillere c. konyv, amelyen 1919-t?l heteves oxfordi osztondij kereteben dolgozott el?szor. A konyv oneletrajzi elemeket tartalmaz, feldolgozza az arab felkeles tortenetet, ertekezik Arabiarol es nepeir?l, valamint katonai kerdesekr?l. A befejezes el?tt allo keziratot Lawrence egy szorakozott pillanataban elveszitette egy vasutallomason, es soha nem kerult el?. 1920 -ban nekilatott ujrairni ? ezt a verziot azonban annyira ?remenytelenul rossz”-nak tartotta, hogy 1921 soran meg egyszer teljesen ujrairta, es elegette az el?z? keziratot. A harmadik szoveg jelent meg 1922 -ben Oxfordban mindossze 8 peldanyban (ezek egyike 2001 -ben majdnem 1 millio dollarert cserelt gazdat).

Ennek egy roviditett valtozata jelent meg 1926 -ban (a szerkesztesben es szovegezesben G. B. Shaw segitett sokat), magankiadasban, a szerz? baratai szamara. A kinyomtatott mind a 200 peldany elkelt ugyan, a bevetel azonban messze alatta maradt a gazdagon illusztralt es kulonleges modon kezzel kotott konyv megjelentetesi koltsegeinek.

Lazadas a sivatagban [ szerkesztes ]

Az el?z? konyvb?l szarmazo adossagainak rendezesere jelentette meg a Het piller nagykozonsegnek szant valtozatat (a ?rovidites roviditeset”), Lazadas a sivatagban cimmel. A konyv egy even belul negy utannyomast ert meg, es nagy anyagi siker volt. ( Schopflin Aladar forditasaban magyarul is megjelent). Az adossagai rendezese utan befolyt osszegeket Lawrence jotekony celokra forditotta.

Halala utan [ szerkesztes ]

Halala utan testvere jelentette meg a legier?nel toltott napjairol szolo, The Mint c. m?vet. A konyv eletszer?, gyakorlatias prozajaval es a katona-elet (es -argo) kend?zetlen (es cenzurazatlan) bemutatasaval nagyon mas, mint a filozofikus Het piller .

Szerz?i jogai es vagyona egyetlen orokosere, testverere A. W. Lawrence professzorra szallt, aki a kisebb jelent?seg? m?vekb?l befolyo jogdijakrol lemondott, es a szerz?i jogokat a brit nemzetnek adomanyozta, a Het piller kiadasabol szarmazo beveteleket pedig jotekonysagi es tudomanyos celokra forditotta.

2019-ben a Sabaton a sved power metal banda kiadta a Great war cim? albumat amin a masodik szam a Seven Pillars of Wisdom. A szam Lawrence munkassagarol szol amit az arab felkeles idejen csinalt.

Vitatott szerepe [ szerkesztes ]

Eletet es cselekedeteit javareszt sajat leirasaibol ismerjuk. Az altala kozolt adatok, tortenetek nagy reszenek fuggetlen ellen?rzesere nincs mod, ezert kritikusai nagyotmondo kalandornak tartjak. Azt senki nem vitatja, hogy ott volt, szemelyes batorsaga es fizikai teljesit?kepessege sem kerdeses. Az esemenyekben, politikai dontesekben es katonai m?veletekben betoltott (sajat allitasa szerint) vezet? szerepet azonban tobb kortars es kes?bbi kutato megkerd?jelezte. A kerdes a mai napig heves vitak targya. Kritikusai els?sorban egy 1955-ben megjelent, ?leleplez?” eletrajzra tamaszkodnak, mely szerint arab tudasa hezagos, terkepei hibasak, politikai befolyasa csekely volt. Az angol titkosszolgalat a kozelmultban nyilvanossagra hozott olyan dokumentumokat, amelyek tobb, vitatott kerdesben Lawrence igazat bizonyitjak.

Magyarul [ szerkesztes ]

• A bolcseseg het pillere, 1-2. ; ford. Schopflin Aladar; ill. Eric Kennington, terkep Maurer Alfred; Revai, Bp., 1935 ( Klasszikus regenytar )
• Lazadas a sivatagban ; ford. Schopflin Aladar; Uj Geniusz, Bp., 1990

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a T._E._Lawrence cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Arabiai Lawrence : Lazadas a sivatagban. ( ISBN 963-02-7837-5 , Uj Geniusz Kiado)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

•  Foldi Pal: A titokzatos "Arabiai" Lawrence ; Anno, Bp., 2011