Sigmund Freud
Sigmund Freud (1921, Foto: Max Halberstadt)
Eletrajzi adatok
Szuletett	1856 . majus 6. P?ibor , Osztrak Csaszarsag
Elhunyt	1939 . szeptember 23. (83 evesen) London , Egyesult Kiralysag
Sirhely	Golders Green Crematorium
Ismeretes mint	a pszichoanalitikus iskola megalapitoja
Hazastars	Martha Bernays
Szulei	Amalia Freud Jacob Freud
Gyermekek	Anna Freud Ernst Ludwig Freud Martin Freud Oliver Freud Sophie Freud Mathilde Freud
Iskolai	Becsi Egyetem
Iskolai
Fels?oktatasi intezmeny	Becsi Egyetem (Universitat Wien)
Palyafutasa
Szakterulet	neurologia , pszichologia , pszichiatria , pszichoterapia
Tudomanyos fokozat	a tudomanyok doktora
Munkahelyek
Mas munkahelyek	Becsi Kozkorhaz (Wiener Allgemeine Krankenhaus)
Szakmai kituntetesek
Frankfurti Goethe-dij (1931)
Hatassal voltak ra	Theodor Meyner , Jean-Martin Charcot , Josef Breuer , Charles Darwin , Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij , Johann Wolfgang von Goethe , Ernst Haeckel , Karl Robert Eduard von Hartmann , John Hughlings Jackson , Jens Peter Jacobsen , Immanuel Kant , Julius von Mayer , Friedrich Nietzsche , Arthur Schopenhauer , William Shakespeare , Szophoklesz
Hatassal volt	Carl Gustav Jung , Wilhelm Reich , Erich Fromm , Alfred Adler , Erik H. Erikson , Victor Tausk , Viktor Frankl , Anna Freud , Ferenczi Sandor , Arthur Janov , Ernest Jones , Melanie Klein , Jacques Lacan , Fritz Perls , Otto Rank , Wilhelm Reich
Sigmund Freud alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Sigmund Freud temaju mediaallomanyokat.

Sigmund Freud ( P?ibor , 1856 . majus 6. ? London , 1939 . szeptember 23. ) zsido szarmazasu osztrak neurologus es pszichiater , a pszichoanalitikus iskola megalapitoja.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Sigmund Freud 1856 . majus 6-an szuletett a morvaorszagi Freibergben (ma P?ibor , Csehorszag ), Jakob Freud textilkeresked? gyermekekent, aki eles esz?, jo humoru keresked? volt, es szigoru apa. Els? hazassagabol ekkor mar ket feln?tt fia volt, masodik hazassaga gyermektelen volt, a harmadik hazassagabol Sigmundon kivul hat tovabbi gyermek szuletett. Sigmund anyja, Amalia eletvidam teremtes volt, ferjenel husz evvel fiatalabb.

Sigmund haromeves volt, amikor 1859 -ben a Freud csalad Lipcsebe koltozott, majd egyeves lipcsei tartozkodas utan tovabb vandorolt, es Becsben , az akkori Europa egyik legjelent?sebb tudomanyos es kulturalis centrumaban talalt maganak vegleges lakohelyet. Az egyre sz?kosebb anyagi korulmenyek koze kerul? szul?k mindent elkovettek, hogy Sigmund megfelel? iskolaba jarhasson, es az ?t erdekl? konyvekhez hozzajuthasson, ugyanis Freud ragyogo intellektusa es szerteagazo erdekl?dese mar ekkor megmutatkozott. Ebben a korban a zsidok karrierlehet?segei meglehet?sen sz?kosek voltak, es Freud a Becsi Egyetem orvosi karara nyert felvetelt. Orvostanhallgatokent erdekl?dese els?sorban az elettan fele fordult, de filozofiai kurzusokat is hallgatott. Az egzisztencialis es asszimilacios szempontok mellett Freud palyavalasztasaban szerepe volt romantikus termeszetfilozofiai erdekl?desenek is, amelyet Goethenek A termeszetr?l szolo esszeje ebresztett fel benne.

A fiziologia mint az el? szervezeten belul lezajlo fizikai es kemiai folyamatok egzakt tanulmanyozasa ekkoriban rohamosan fejl?d? tudomanyag volt, es a becsi egyetemen olyan neves tudosok kepviseltek, mint Ernst Brucke, aki mar hallgatokent famulusaul fogadta az ifju Freudot. Brucke elettani laboratoriumaban az ifju kutato alsobbrend? allatok (halak es rakok) idegsejtjeinek szerkezetet tanulmanyozta, es ezt a kutatomunkat az orvosi diploma megszerzese utan is folytatta egy darabig, aprobb felfedezeseket is teve. 1882-ben azonban ugy dontott, hogy a tudomanyos kutatoi palya helyett inkabb gyakorlo orvos lesz. Igy kerult a hires becsi kozkorhazba, az Allgemeines Krankenhausba, annak csaknem valamennyi reszleget korbejarva. A leghosszabb id?t azonban a korhaz idegosztalyan, koranak kiemelked? neurologusa, Theodor Meynert mellett toltotte. 1885 -ben Freud egyetemi magantanari cimet kapott, majd elnyert egy parizsi osztondijat.

Parizsban talalkozott a kor hires pszichiaterevel, Jean-Martin Charcot -val, aki hipnozis segitsegevel gyogyitott hiszterias betegeket. A hipnozis tanulmanyozasa segitette hozza Freudot korszakalkoto tudomanyos elmeletenek, a pszichoanalizisnek a kifejlesztesehez.

Parizsbol valo visszaterese utan, 1886 -ban Freud maganorvosi rendel?t nyitott Becsben. A magantanari cim feljogositotta ugyan arra, hogy az egyetemen el?adasokat tarthasson ? de nem jelentett fizetett allast. Kutatoi ambicioi ellenere ? egzisztencialis megfontolasokbol ? inkabb a maganpraxist valasztotta, igy 1886-ban vegul felesegul vehette a jomodu csaladbol szarmazo Martha Bernayst, akivel mar hosszu evek ota jegyben jart. Freudot azonban nem elegitette ki a pusztan penzkereseti celokat szolgalo orvosi praxis. Tudomanyos ambicioit a kes?bbiekben e tevekenyseg kereteben igyekezett megvalositani.

Baratjaval, Josef Breuerrel egyutt neurotikus betegekre specializalodva, 1895 -ben publikaltak a Tanulmanyok a hiszteriarol cim? kotetet, melyben bemutattak tobbek kozott az egyik paciensuk, Anna O. (eredeti neven Bertha Pappenheim) gyogyitasaval kapcsolatos tapasztalataikat. Maga Freud azt allitotta, hogy a pszichoanalizis modszerenek felfedezese Breuer erdeme. ^[1] Ezek utan rendkivul termekeny id?szak kovetkezett Freud eleteben, szamos konyv es el?adas jelezte elmeletalkotoi el?rehaladasanak allomasait. Az evek soran egyre tobb psziches jelenseget terkepezett fel.

Az 1900-as Alomfejtes cim? konyveben kifejti nezeteit arrol, hogy az alomkepek tudattalan tartalmakat szimbolizalnak, es ezek ertelmezese reven feltarhatova valik a szemelyiseget mozgato tudattalan dinamika. 1901-es keltezes? konyve A mindennapi elet pszichopatologiaja . Az 1912-es Totem es tabu ban a vallasok eredeter?l ertekezett.

Freud konyvei es el?adasai hirnevet szereztek neki, de nagyon sok ellenseget is, kulonosen orvos kollegai koreb?l. Ugyanakkor maga kore vonzott szamos kit?n? tanitvanyt is, akik a kes?bbiekben kiegeszitettek, modositottak, vagy tovabbgondoltak teoriajat. Hiresebb tanitvanyai: Carl Gustav Jung , Wilhelm Reich , Erich Fromm , Alfred Adler , Erik H. Erikson , Victor Tausk , Heinz Hartmann , Viktor Frankl , Anna Freud (Freud lanya) es a magyar Ferenczi Sandor .

Sajnalatos modon Freud nehezen viselte, ha tanitvanyai egy jottanyit is eltertek az ? nezeteit?l (noha ezaltal jelentekenyen hozzajarultak a pszichoanalizis fejl?desehez es gyakorlati alkalmazasahoz). Emiatt kenyszerult szakitasra legtehetsegesebb tanitvanyaval es kozeli baratjaval, Junggal is, aki kes?bb onallo analitikus iranyzatot alapitott.

Freud nyolc evtizeden at, majdnem egeszen a masodik vilaghaboru kezdeteig elt Becsben, amikor 1938 -ban, Ausztria nemet megszallasa utan kulfoldi baratainak sikerult elerniuk, hogy a naci hatosagok az id?s es sulyos beteg Freudot es sz?kebb csaladjat kiengedjek Becsb?l. A csalad Londonba emigralt. Freud ekkor mar husz eve szenvedett allkapocsrakban, szamtalan m?teten es rendkivul sok szenvedesen es fajdalmon volt tul. Egy evre ra, 1939. szeptember 23-an Londonban halt meg a 20. szazad egyik legnagyobb hatasu gondolkodojakent.

Freud neve szorosan osszefonodott Beccsel . Az ide latogato turista ma megtekintheti a Freud-muzeumot a Berggasse 19-ben, Freud egykori lakohelyen, utana elsetalhat a kozeli Freud-parkba, es megnezheti Freud mellszobrat es fekete granit sirjat is. Az euro bevezeteseig az otven schillinges bankjegyen is Freud portreja volt lathato.

Ketsegtelen, hogy Freud roppant eredeti gondolkodasu, rendkivuli kreativitassal rendelkez? ferfiu volt, aki egymastol latszolag igen tavol es? problemakat es jelensegeket tudott osszekapcsolni. Kulonos kepesseggel rendelkezett ahhoz, hogy az altala megfigyelt, elszigetelt es latszolag jelentes nelkuli tunetek mogott az egesz embert lassa, nagy empatiaval aterezze szenvedeseit es konfliktusait, a tuneteket pedig nem csupan a szemely elettortenetenek, hanem a tagabb szocialis es kulturalis osszefuggesek kontextusaban ertelmezze. Freud ebben az ertelemben ismeretlen teruleteket felfedez? es meghodito kalandor volt. ?Egyaltalan nem vagyok a tudomany embere, nem vagyok sem megfigyel?, sem kiserletez?, es nem is vagyok gondolkodo. Alkatom szerint nem vagyok mas, mint egy konkvisztador, vagy, ha le akarja forditani a szot, kalandor, az ilyen embernek minden kivancsisagaval, mereszsegevel, makacs kitartasaval” ? irta magarol egyik leveleben. ^{[2] [3] [4]}

Modszere [ szerkesztes ]

B?vebben: Pszichoanalizis

A pszichoanalitikus iskola alapelmelete, hogy az elfojtas reven tudattalanna valo emlekek es motivaciok nagy hatassal vannak a szemely viselkedesere. Bizonyos tudattalan gondolatok es emlekek ? kulonosen a szexualis es agressziv jelleg?ek ? neurozis forrasava valhatnak, ugyanakkor a neurozisok kezelhet?ek a tudattalan gondolatok es emlekek felszinre hozasaval. Erre iranyulo modszeret nevezte el pszichoanalizisnek . Kezdetben Freud ? kollegaja, Breuer nyoman ? hipnozissal dolgozott. Kes?bb ugy latta, hogy nem mindenki hipnotizalhato, s hogy hipnozissal nehez tartos eredmenyeket elerni. Zavarta az is, hogy a paciensek nem emlekeznek elmenyeikre. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanna valt emlekek szabad asszociacio reven is felszinre hozhatoak. Ebben alapvet? jelent?seget tulajdonitott az alomfejtesnek , ezt nevezte a tudattalanhoz vezet? ?via regia”-nak, kiralyi utnak. Hasonlokepp jelentest tudott tulajdonitani az elveteseknek, s a terapiaban fel tudta hasznalni azokat.

Freud nezetei [ szerkesztes ]

1. Freud az un. topografiai modellben szemleltette a lelekr?l alkotott elgondolasait. A tudatos, a tudatel?ttes es a tudattalan harmassagat kulonitette el. Strukturalis modelljeben haromfele enr?l beszel: ezek az Id (Oszton-en), Ego (En) es Superego (Felettes-en). Mindegyik az Idb?l alakul ki a gyermeki fejl?des folyaman es kulonboz? funkciokat toltenek be .Ezek a fogalmak alkotjak a represszioval, cenzuraval, szublimacioval es a szexualitas hipotezisevel egyutt a Freudi-emberkep kereteit.
2. Az En a jozan allapot es a hatekony tevekenysegek kozpontja. A Felettesen az erkolcsi el?irasok es a szul?i ideal (kes?bb enideal) forrasa, idealisztikus elveket kepvisel. Az Oszton-en a szenvedelyek, vagyak forrasa, hedonisztikus elvek vezerlik, nem tud kesleltetni. Az En a Felettes-ent es az Oszton-ent koti ossze, es igyekszik ezek a feszultsegi kulonbsegeit harmoniaba hozni a realitaselv alapjan.
3. Amikor az Oszton-en tul nagy harcban all a Felettes-ennel, akkor az En ugy igyekszik kezelni az Oszton-ent, ugy, hogy a tartalmat a lelek tudatalatti reszebe nyomja. Ezt a repressziv (elnyomo, elfojto) folyamatot nevezik cenzuranak.
4. Az elfojtott tartalmak rejtett modszerekkel hatnak rank. A kreativitas forrasa mindenhol az elfojtott erzelmek szublimaciojaval (nemesitesevel, finomitasaval) magyarazhato. A neurozis (idegesseg), akkor jelentkezik, amikor a represszios-szublimacios csatorna valami miatt nem m?kodik kell?keppen. A neurozis oka szexualitas termeszet?. Ebben az esetben a normalis allapotba valo visszahozas pszichoanalizissel oldhato meg. A pszichoanalizis a Tudattalan kikerdezese, amelyik addig vezet, hogy az analitikus az emlekek felhasznalasaval es az alomfejtessel megerti a problemas tartalmat, amelyik kivaltotta a blokadot (akadalyt).
5. Leginkabb azok a vagyak, erzelmek vannak elfojtva, melyek a verfert?zessel kapcsolatosak. Ilyen az Odipusz-komplexus (a fiu anya iranti vagya) es az Elektra-komplexus (a lany apa iranti vagya).
6. A vallasgyakorlat a megoldas arra, hogy elkeruljuk az individual (egyen) neurozisat. A vallas altal a feln?ttek sajat infantilitasukat (gyermekiesseguket) egy egesz eletre meghosszabbitjak. Valamilyen illuzioba valo kapaszkodassal el lehet kerulni az egyeni neurozist.
7. Az erettseg az illuzioink minden gondjanak es gondatlansaganak lecserelesevel tortenik. Ez a folyamat a realitas es az elegedettseg (paradigmaja a szexualis elvezet), mint eletcelok eleresevel tortenik.
8. Az Erosz (az elvezet, mint eletoszton) megfigyelesevel Freud szembeallitotta a Tanatoszt (a halaloszton). Freud az emberi tortenelmet eme ket principium (alapelv) folyamatos harcanak eredmenyekent fogja fel.
9. Pszichoszexualis fejl?desi szakaszok: Freud szerint az elet els? ot eve meghatarozo a szemelyiseg kialakulasa szempontjabol. Kes?bb mar stabilabb a szemelyisegstruktura es jobban ellenall az ?t er? hatasoknak. Kisiskolas kor: latencia szakasz: az energiak az uj keszsegek elsajatitasara iranyulnak. Serdul?kor: genitalis szakasz.

Freud azt mondja: ?Vagyom, tehat vagyok.” Az Ember oszton es normak kozott all, a vagyak ertelmezesenek sorozataval all szemben, a vagy pedig egy olyan megfoghatatlan er?, ami a tudattalanbol fakad. Az elfojtas alapvet? ertelmezesi tevekenysegunk, az elfojtasban folyamatosan formalodik a pszichenk, ez a dinamika, feszultseg teszi az embereket dinamikussa. A traumak , a lelki zavarok az elfojtas miatt alakulnak ki, mert a felettes en tul er?s, nem jut hozza a tudatalatti energiahoz, es a dinamika elakad. Ekkor terapiahoz kell folyamodni.

Vitak munkassagarol [ szerkesztes ]

Freud munkassaga a 20. szazad eleji Becsben meglehet?sen vitatott volt, es ezek a vitak teljesen napjainkban sem csitultak el.

Tanitvanya, Viktor Frankl kiemeli, hogy Freud szamara mind a vallasos hit, mind a filozofia nem mas, mint a neurozis egyfajta teoretizalasa, teologizalasa. Szamara az elet ertelmere iranyulo kerdesek mar eleve a betegseg jelei. ( Sigmund Freud Briefe 1873?1939) Frankl ezzel szemben azt allitja, hogy ez a szemlelet nem ad valaszt a beteg valodi kerdeseire, amikor az az ertelmet, celt keresi az eletben. ^[5]

Szinten Frankl idezi Gordon W. Allportot , aki szerint elavult Freudnak az a szemlelete, amely a motivaciok ertelmezesenel pusztan az oszton-en szempontjara korlatozodik, mert igy nem tartja hitelesnek azokat az ertekeket, amelyekre iranyulva a beteg el. Ez azt jelenti, hogy elveszi a szemely azon jogat, hogy higgyenek neki.

Mindezek ellenere nem csak a pszichologia egyik nagy ujitojanak tartjak, de a nyugati gondolkodasra egyik legnagyobb hatassal lev? alaknak is. Munkassaganak eredmenyei gyakran kerulnek az irodalom es a filozofiai vitak fokuszaba, vitatva a tudomanyos es orvosi ertekuket. Hatassal volt ezen kivul meg a szociologiara , antropologiara , politikatudomanyra , tortenelemre , irodalomra , m?veszettortenetre es kritikara.

Hatasa a kulturaban [ szerkesztes ]

Freud, tudomanytorteneti hatasan tulmen?en, meghatarozo jelent?seg? a huszadik szazadi nyugati ember onmagarol alkotott kepenek megalkotasaban is. Mindennapjainkbol hozza kothet? a tudatalatti jelent?segenek, illetve a kora gyermekkori neveles befolyasanak felismerese, reszben a gyermekkor kultusza is. Sokaig csak sz?k rajongoi retege volt, a dekadencia taplalkozott bel?le. Az els? vilaghaboru utan nepszer?ve valik, ekkor mar szelesebb korben terjed el, a fejlett orszagok mindegyike atvette a pszichoanalizis eredmenyeit. A masodik vilaghaboru utan a hetkoznapi eletbe is beepulnek a gondolatai, az '50-es - '60-as evekben mar tomegfilmek alapja is lett, ld. Alfred Hitchcock Psycho cim? filmjet. A hetvenes evekben Freud m?vei komoly inspiraciot jelentettek a humantudomanyban az un. posztstrukturalista gondolkodas szamara, amelyek fontos kepvisel?i tobbek kozott Jacques Derrida , Michel Foucault , Jean-Francois Lyotard .

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

1944-ig [ szerkesztes ]

• Pszichoanalizis ; ford. Ferenczi Sandor; Nyugat, Bp., 1912
• Pszichoanalizis (ford. Ferenczi Sandor; Dick Mano, Bp., 1915) ^[6]
• Harom ertekezes a szexualitas elmeleter?l ; ford., el?szo Ferenczi Sandor; Dick, Bp., 1915
  • ( Harom ertekezes a szexualitasrol cimen is)
• Az alomrol ; ford. Ferenczi Sandor; Dick, Bp., 1915
• Sigmund Freud osszegy?jtott m?vei ; sajto ala rend. Ferenczi Sandor, Storfer A. Jozsef, ford. Takacs Maria; Internationaler Psychoanalytische?Somlo Bela, Wien?Bp., 1917?1929
  • 1. Bevezetes a pszichoanalizisbe. Huszonnyolc el?adas ; ford. Hermann Imre; 1917
  • 2. A mindennapi elet pszichopathologiaja. Az elfelejtes, elszolas, eliras, babona es tevedes ; ford. Takacs Maria; 1923?
  • 3. Alomfejtes ; ford. Hollos Istvan, atnezte Ferenczi Sandor; 1929
• Totem es tabu ; ford. Partos Zoltan; Dick, Bp., 1918
• A halaloszton es az eletosztonok ; ford. Kovacs Vilma, el?szo, ford. atnezte Ferenczi Sandor; Vilagirodalom, Bp., 1923
• A mindennapi elet pszichopathologiaja. Az elfelejtes, elszolas, balfogas, babona es tevedes ; ford. Takacs Maria, ford. atnezte Ferenczi Sandor; Vilagirodalom, Bp., 1923
• Lelekelemzesi tanulmanyok. Dolgozatok a pszichoanalizis f?bb kerdeseir?l. Irtak a magyarorszagi Pszichoanalitikai Egyesulet tagjai ; el?szo Sigmund Freud; Somlo, Bp., 1933
• Oneletrajz ; ford. Ignotus, Kovacs Vilma; Pantheon, Bp., 1936
• Az ?svalami es az en ; ford. Hollos Istvan, Dukes Geza; Pantheon, Bp., 1937
• A lelekelemzes legujabb eredmenyei ; ford. Lengyel Jozsef; Pannonia Ny., Debrecen, 1943 ( Ampelos konyvek )

1945?1989 [ szerkesztes ]

• Egy illuzio jov?je ; ford., bev., jegyz. Schonberger Istvan; Bibliotheca, Bp., 1945
• Mozes es az egyistenhit ; ford. F. Ozorai Gizella; Bibliotheca, Bp., 1946
• A mindennapi elet pszichopatologiaja. Elfelejtesr?l, elszolasrol, elvetesr?l, babonarol es tevedesr?l ; ford. Gergely Erzsebet, Lukacs Katalin, sajto ala rend., bev., jegyz. Szalai Sandor; Bibliotheca, Bp., 1958
• Pszichoanalizis ; val., bev., jegyz. Simo Sandor, ford. Ferenczi Sandor, Lengyel Jozsef, Partos Zoltan; Kriterion, Bukarest, 1977 ( Teka )
• Esszek ; tan. Hermann Istvan: Freud, az esszeista , Buda Bela: Utoszo a Freud-valogatashoz ; ford. Bart Istvan et al.; Gondolat, Bp., 1982
  • A vicc es viszonya a tudattalanhoz ; ford. Bart Istvan
  • Leonardo da Vinci egy gyermekkori emleke ; ford. Vinkar Gyorgy
  • Rossz kozerzet a kulturaban ; ford. Linczenyi Adorjan
  • A pszichoanalizis foglalata ; ford. V. Binet Agnes
• Alomfejtes ; utoszo Hermann Istvan, fuggelek Meller V. Agnes, ford. Hollos Istvan; Helikon, Bp., 1985
• Bevezetes a pszichoanalizisbe ; sajto ala rend. Varga Eva, ford. Hermann Imre; Gondolat, Bp., 1986
• Mozes. Ket tanulmany ; szoveggond., jegyz. Ara-Kovacs Attila; Europa, Bp., 1987 ( Merleg )
  • Mozes ; ford. F. Ozorai Gizella
  • Michelangelo Mozese ; ford. Kertesz Imre
• Oneletrajzi irasok ; ^[7] ford. Buda Bela et al.; Cserepfalvi, Bp., 1989 ( Kontextus konyvek )
  • A pszichoanalitikai mozgalom tortenetehez
  • A pszichoanalizis rovid vazlata
  • Ellenallas a pszichoanalizissel szemben

1990? [ szerkesztes ]

• Oneletrajzi irasok ; ford. Buda Bela et al.; 2. jav. kiad.; Cserepfalvi, Bp., 1990 ( Kontextus konyvek )
• Totem es tabu ; ford. Partos Zoltan; Goncol, Bp., 1990
• Pszichoanalizis. Ot el?adas 1909-ben, a worcesteri Clark Universityn ; ford. Ferenczi Sandor; Kossuth, Bp., 1990
• A halaloszton es az eletosztonok ; el?szo Ferenczi Sandor, ford. Kovacs Vilma; Muzsak, Bp., 1991
• Rossz kozerzet a kulturaban ; ford. Linczenyi Adorjan; Kossuth, Bp., 1992
• Stefan Zweig : Sigmund Freud / Stefan Zweig es Sigmund Freud levelezese ; ford. Horvath Zoltan, Kajtar Maria; Balassi, Bp., 1993
• Sigmund Freud m?vei ; sorozatszerk. Er?s Ferenc; Cserepfalvi?Filum, Bp., 1993?2001
  • 1. Oneletrajzi irasok ; utoszo Pet? Katalin; 1993
    • Oneletrajz
    • A pszichoanalitikai mozgalom tortenete
    • A pszichoanalizis rovid vazlata
    • Ellenallas a pszichoanalizissel szemben
  • 2. A patkanyember. Klinikai esettanulmanyok I. ; ford. Alpar Zsuzsa, L?rincz Zsuzsa, Paneth Gabor, el?szo Nemes Livia; 1994
    • Egy hiszteria-analizis toredeke
    • Egy oteves fiu fobiajanak analizise. A "kis Hans"
    • Megjegyzesek egy kenyszerneurotikus esetr?l. A "patkanyember"
    • Pszichoanalitikus megjegyzesek egy oneletrajzilag leirt paranoia-esethez. Az ugynevezett "Schreber-eset"
  • 3. A mindennapi elet pszichopatologiaja. Elfelejtesr?l, elszolasrol, elvetesr?l, babonarol es tevedesr?l ; ford. Gergely Erzsebet, Lukacs Katalin; 1994
  • 4. A szexualis elet pszichologiaja ; ford. Ferenczi Sandor, Pet? Katalin, Vajda Julia; 1995
  • 5. Tomegpszichologia. Tarsadalomlelektani irasok ; ford. Partos Zoltan, Szalai Istvan; 1995
    • Totem es tabu
    • Id?szer? gondolatok a haborurol es a halalrol
    • Tomegpszichologia es en-analizis
    • Kell-e haboru?
  • 6. Osztonok es osztonsorsok. Metapszichologiai irasok ; ford. Berenyi Gabor, Majay Peter, Szalai Istvan; 1997
  • 7. A farkasember. Klinikai esettanulmanyok II. ; ford. Bart Istvan, Berenyi Gabor, Schulz Katalin; 1998
    • Tanulmanyok a hiszteriarol. Reszletek
    • Egy kisgyermekkori neurozis tortenete. "A farkasember"
    • "Gyereket vernek". Adalek a szexualis perverziok keletkezesenek megismeresehez
    • A n?i homoszexualitas egy esetenek pszichogeneziser?l
  • 8. Ujabb el?adasok a lelekelemzesr?l ; ford. Lengyel Jozsef, atdolg. Er?s Ferenc; 1999
  • 9. M?veszeti irasok ; ford. Bokay Antal et al., szerk. Er?s Ferenc, Argejo Eva; 2001
• Harom ertekezes a szexualitasrol ; ford., el?szo Ferenczi Sandor, utoszo Reke Lajos; Kotet, Nyiregyhaza, 1995
  • ( Harom ertekezes a szexualitas elmeleter?l cimen is)
• Albert Einstein?Sigmund Freud: Haboru, de miert? ; essze Iszak Aszimov , ford. Bodnar Gyorgy, Toth Gergely; Gloria, Bp., 1998 ( Hiressegek levelei )
• Sigmund Freud?Ferenczi Sandor: Levelezes, 1-6. ; szerk. Eva Brabant, Ernst Falzeder, Patrizia Giampieri-Deutsch, Haynal Andre, keziratatiras Ingeborg Meyer-Palmedo; kozread. a Thalassa Alapitvany; Thalassa Alapitvany?Polya, Bp., 2000?2005
• Sigmund Freud. Valogatas az eletm?b?l ; val., el?szo, jegyz., bibliografia Er?s Ferenc, ford. Bart Istvan et al.; Europa, Bp., 2003

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Freud az aeiou enciklopediaban
• Freud az internetes filozofia-enciklopediaban
• Sigmund Freud ? birthplace Pribor ? Czech republic
• Harmat Pal: Freud, Ferenczi es a magyarorszagi pszichoanalizis. A budapesti melylelektani iskola tortenete, 1908?1993 ; 2. atdolg., b?v. kiad.; Bethlen, Bp., 1994
• Howard Gardner: Rendkivuliek. Kiveteles egyenisegek. Mozart, Freud, Virginia Woolf, Gandhi portrei es ?hetkoznapi rendkivulisegunk" ; ford. Farkas Eva; Kulturtrade, Bp., 1998 ( Mesterelmek )
• Phil Mollon: Freud es a "teves emlekezes" tunetcsoportja ; ford. Ulkei Zoltan; Alexandra, Pecs, 2003 ( Posztmodern talalkozasok )
• Smid Robert: Sigmund Freud es Jacques Lacan papirgepei. A pszichoanalizis inherens mediumarcheologiai diskurzusa ; El?retolt Hely?rseg Iroakademia?Karpat-medencei Tehetseggondozo Nonprofit Kft., Bp., 2019
• Kapas Istvan: Pszichoanalizis, ideologia, tarsadalom. A magyar Freud-recepcio tortenetehez ; Oriold, Bp., 2020
• Mikkel Borch-Jacobsen: Freud paciensei. Mitosz es valosag ; ford. N. Kiss Zsuzsa; Corvina, Bp., 2022

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Sigmund Freud temaban.