A
pszichoanalizis
(
gorog
eredet? szakkifejezes) a
pszichologiaban
melylelektani
vizsgalati es kezelesi modszer, mely a lelki zavarokat az un. ?tudatalatti okok” feltarasaval igyekszik gyogyitani.
A modszer atyja es nevadoja a vilaghir? osztrak neurologus,
Sigmund Freud
volt. A pszichoanalitikus iskola alapelmelete, hogy az
elfojtas
reven
tudattalanna
valo emlekek es motivaciok nagy hatassal vannak a szemely motivacioira es viselkedesere. Bizonyos tudattalan gondolatok es emlekek ? kulonosen a szexualis es agressziv jelleg?ek ?
neurozis
forrasava valhatnak, ugyanakkor a neurozisok kezelhet?ek a tudattalan gondolatok es emlekek felszinre hozasaval. Erre iranyulo modszeret nevezte el Freud pszichoanalizisnek. Kezdetben ? kollegaja, Dr.
Josef Breuer
nyoman ?
hipnozissal
dolgozott. Kes?bb ugy latta, hogy nem mindenki hipnotizalhato, s hogy hipnozissal nehez tartos eredmenyeket elerni. Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanna valt emlekek szabad asszociacio reven is felszinre hozhatok. Ebben alapvet? jelent?seget tulajdonitott az
alomfejtesnek
, ezt nevezte a tudattalanhoz vezet?
via regia
nak, vagyis
kiralyi ut
nak. Hasonlokepp jelentest tudott tulajdonitani a szobeli
elvetes
eknek, s a terapiaban fel tudta hasznalni azokat (freudi elszolas).
Pszichoanalizis a gyogyitasban
[
szerkesztes
]
A
pszichoanalizis
elmeleten tobb terapias eljaras is kifejl?dott, melyek technikajukban a
pszichoterapia
celjanak es a problema feltarasanak es megoldasanak id?szuksegleteben elternek.
Standard pszichoanalizis
[
szerkesztes
]
A
standard pszichoanalizis
a pszichoanalitikus alapszabaly (szabad asszociacio, egyenletesen lebeg? figyelem) szerint folytatott terapias eljaras, amely fekv? helyzetben tortenik. Feltaro, verbalis modszer, fontos eszkoze az ertelmezes. A terapias anyag jelent?s resze az atteteli-viszontatteteli konstellaciobol szarmazik. A szemelyisegen belul m?kod? ? tobbnyire tudattalan ? dinamikus er?k atstrukturalasan keresztul hat, aminek eredmenye a tunetek javulasa, valamint a szemelyiseg osszm?kodesenek javulasa is. A terapias folyamat fontos resze, hogy a szemelyiseg koros, konfliktusos reszei a terapias kapcsolatban ? a paciens viselkedeseben es viszonyulasaban ? szeles teruleten megjelennek, megerthet?ve es atdolgozhatova valnak. Altalaban ambulansan alkalmazando.
A pszichoanalizis elmelete alapjan m?kod? terapiak az emberi magatartas tudattalan motivalo tenyez?inek feltarasara es megertesere epitenek. Celjuk az adott szemely magatartasanak, viselkedesenek ezen keresztul torten? megvaltoztatasa a terapias helyzetben folyo kozos munka reven.
Mindegyik tipus onmegfigyelest es verbalis megfogalmazast igenyel a pacienst?l, illetve megfelel? kepzettseget, szaktudast, empatias megertest, valamint az atteteli?viszontatteteli helyzet kezelesenek a kepesseget a terapeutatol.
A pszichoanalitikus terapiak kontinuumot kepeznek, amelynek egyik vegpontjan a standard (lege artis) pszichoanalizis, a masikon pedig a pszichoanalitikus megertesen alapulo eletvezetesi tamogatas, tanacsadas, pszichologiai konzultacio foglal helyet. A kiindulo ponttol (standard pszichoanalizis) tavolodva egyre tobb parameterben tortenik valtozas, ezert a ket vegponton elhelyezked? modszerek er?sen elterhetnek egymastol technikajukat tekintve, de osszekoti ?ket a kozos elmeleti alap. Tul ezen, mindegyik modszerben fontos a paciens es a terapeuta kapcsolata az
itt es most
helyzetben. Ennek a kapcsolatnak korrekt, szakszer? elemz? kezelese mind a pszichoanalizis, mind a pszichoanalitikusan orientalt
pszichoterapia
eredmenyessegenek a zaloga.
A standard pszichoanalizis negy technikai jellemz? menten definialhato:
- az analitikus semleges alapallasa;
- az ertelmezesnek mint legfontosabb (de nem kizarolagos) terapias eszkoznek a hasznalata;
- az attetel modszeres elemzese;
- az id?hatar-nelkuliseg.
A pszichoanalitikus intervencio legf?bb technikai eleme az ertelmezes (tudattalan osszefuggesek megfogalmazasa a beteg altal kozolt anyag es az analitikus megertese alapjan); a tisztazas (bizonyos informaciok, adatok, osszefuggesek kifejtese ? f?leg kerdesekkel ? az ?ket korulvev? ?informacios zajbol” es a beteg haritasa kovetkezteben keletkez? bizonytalansagbol); a szembesites (a beteg szembesitese bizonyos elharitott ? tobbnyire tudatel?ttes ? erzesekkel, tartalmakkal, konfliktusokkal, osszefuggesekkel); a tukrozes (az empatias megertes segitsegevel hangsulyt adni bizonyos, a beteg altal kozolt erzesnek, psziches tartalomnak) es a tartalmazas (ertekitelet, ellenerzesek nelkul elfogadni a beteg altal nem elfogadhato, elutasitott psziches tartalmakat, erzelmeket). Mindezek a pszichoanalitikusan orientalt pszichoterapia eszkozei is, de alkalmazasuk modja kulonbozik a standard pszichoanalizist?l.
A pszichoanalitikus terapiak fontos kelleke a kontrollalt regresszio, amelyet az analitikus helyzet (relaxalt allapot,
szenzoros deprivacio
es az analitikus neutralitasa) hoz letre. A regresszio a paciens en-funkcioinak extenzivebb m?kodeset eredmenyezi, lathatova teve ezaltal a tipikus es jellemz? elharito mechanizmusait, az elharitott affektusokat es egyeb psziches tartalmakat.
A paciens es az analitikus egyuttm?kodeset a pszichoanalizis alapszabalya inditja el. Ebben a paciens vallalja, hogy olyan szabadon mondja el erzeseit, gondolatait, amennyire csak tudja, nem cenzurazza azokat. Tudomasul veszi, hogy terapias helyzetben mindig verbalis keretek kozott kell maradnia, impulzusait nem valosithatja meg cselekves formajaban.
Az alapszabaly reven lehet?ve valik a szabad asszociacio, amely egyre inkabb kiteljesedik az analizis el?rehaladtaval. A szabad asszociaciokat alakito legf?bb tartalmi tenyez?k a kovetkez?k: 1. a patogen konfliktusok, 2. a valtozas (gyogyulas) ohaja, 3. az analitikusnak, mint atteteli targynak a megnyeresere iranyulo torekvesek, es 4. az analitikussal szembeni agresszio.
A szabad asszociaciora az analitikus egyenletesen lebeg? figyelme iranyul. Mikozben ilyen modon figyeli a paciens asszociacioit, befogadja magaba a paciens altal kozolt erzeseket, tartalmakat. Szemelyiseget megosztva egyik szemelyisegreszevel azonositja magat ezekkel a tartalmakkal, a masik szemelyisegreszevel pedig megfigyeli az azonositas reven benne keletkez? erzeseket, gondolatokat, fantaziakat, es felhasznalja ezeket a megertes celjara ugy, hogy igenybe veszi szakmai tudasat, tapasztalatai es kreativ kapacitasat.
Ezek utan a megerteset terapias intervencio formajaban visszajuttatja a paciensnek. A terapias intervencio altal kozvetitett megertes atalakitja a beteg bels? vilagat, segitve ezzel adaptiv es integrativ fejl?deset.
A kezeles folyaman tovabbi szabalykent az
absztinencia
szabalya m?kodik a standard analizis keretei kozott. Funkcioja az, hogy a paciens a psziches (nagyreszt tudattalan) szuksegletek kielegitese helyett kepes legyen atelni a megvonas kovetkezteben el?allo psziches feszultseget, es ahelyett, hogy ezt ertelmetlen pillanatnyi kielegulessel levezetne vagy elharitana, a megertes szamara felhasznalhato verbalis anyagkent jelenitse meg. Az absztinencia szabalyra vonatkozo kulcsszavak az optimalis frusztracio es az optimalis kielegules. Amennyiben az absztinencia-szabaly nem teljesul, az analitikus helyzet terapias kapacitasa jelent?sen besz?kul. A szukseglet-kielegules a terapias helyzetben lezarja az utat a tudattalan megertese iranyaban.
A pszichoanalitikus kura id?igenyes folyamat, amelyet nem kepesek tukrozni az esetismertetesek vagy esetreszletek leirasai. A folyamatban m?kod? jelensegek kulcsszavai a terapias szovetseg, az attetel, a viszontattetel, az ellenallas es az atdolgozas.
Ki vegezheti? Orvosi vagy pszichologusi diplomaval es pszichoterapias szakvizsgaval rendelkez? szemely, aki pszichoanalitikus modszerspecifikus kepzettseget szerzett.
Tomegellatasra intenziv, sok id?t es energiat igenyl? volta miatt nem alkalmas.
Pszichoanalitikusan orientalt pszichoterapia, pszichodinamikus terapia
[
szerkesztes
]
A pszichoanalizis dinamikus szemleletere epit?, nem id?hataros egyeni terapia, amely egy vagy tobb parametereben (peldaul reszleges szabad asszociacio, ulesgyakorisag, fekv?/ul? helyzet) elter a standard analizist?l, a beteg terapias terhelhet?segenek fuggvenyeben. Feltaro modszer, amely a szemelyiseg atdolgozasan keresztul eri el a tunetek javulasat es a szemelyiseg valtozasat. Ambulans es korhazi keretek kozott egyarant alkalmazhato.
Ferenczi Sandor
,
Otto Rank
az 1920-as evekben, majd
Franz Alexander
a harmincas evekben a pszichoanalitikus folyamat hatekonysaganak fokozasa es szelesebb betegkor gyogyitasa erdekeben a pszichoanalizis elmeleteben es gyakorlataban technikai ujitasokat vezetett be. Ezek kozul azok az eszkozok bizonyultak el?nyosnek, amelyek a terapias kapcsolat biztonsagat er?sitve a korabbi traumatikus elmenyek erzelmi feldolgozasaval oldottak a szemelyiseg bels? konfliktusait. Ennek kovetkezteben stabil, munkakepes, kapcsolatokban jobban m?kod?, oromre fogekonyabb szemelyiseg alakithato ki.
A tunetek, eletvezetesi problemak mogott huzodo tudattalan motivumok es a lelektani konfliktusok feltarasaval majd feldolgozasaval uj egyensulyi allapotot teremt az egyen szamara, amelyben nemcsak tunetei nem ternek vissza, de alkalmassa valik onallo, konstruktiv eletvezetesre A terapia egyeni, a pszichoterapeutaval valo terapias kapcsolat kialakitasaval tortenik heti 1- 2 ulesben, addig, amig a folyamat kozos megallapodassal le nem zarhato.
A modszer verbalis. A tudattalan folyamatok el?terbe kerulesere hasznalja a szabad asszociaciot, az egyen almainak ra vonatkozo ertelmezeset ? mint a tudatbol kiszoritott elmenyekhez vezet? utat. A terapias kapcsolat atteteli es viszontatteteli dinamikajanak megertesevel, az ellenallasok atdolgozasaval, az emlekezetb?l kiszoritott traumatikus elmenyek feldolgozasaval a pszichoterapias munka biztonsagaban a szemelyiseg kepes korabbi serulesei korrekciojara es uj iranyokba torten? nyitasra, fejl?desre.
Pszichoanalitikus rovidterapia
[
szerkesztes
]
A pszichoanalizis elmeletere es modszertanara tamaszkodo terapia, amelyben az ulesszamot el?re meghatarozzak. A terapias technika a pszichodinamikai fokuszra central. Celja a szemelyiseg reszleges, a tuneti viselkedessel kozvetlenul osszefugg? megvaltoztatasa. Ul? helyzetben tortenik. Ambulans es korhazi keretek kozott egyarant alkalmazhato.
A rovid dinamikus pszichoterapia is a pszichoanalizis elmeleti modszereb?l fejl?dott ki. El?futaranak tekinthet? tobbek kozott
Balint Mihaly
, aki kidolgozta a fokalis pszichoterapia es a pszichoterapias tanacsadas modszeret. Letrehozoi vilagszerte pszichoanalitikusok, akik a pszichoanalizis elmeleti es terapias gyakorlatat kivantak szeles korben, jol megragadhato problemak, korulirhato tunetek kezelesere alkalmazhatova tenni. A modszer
nem vallalkozik a szemelyiseg teljes, csakis az aktualis problemat/tunetet kivalto nem tudatos psziches konfliktusok feltarasara es atdolgozasara
. A hatvanas evekben egyre nagyobb igeny fogalmazodott meg korulhatarolt problemak rovid id?hatarok kozotti jo hatekonysagu kezelesere. Az 1970-es evek kozepen megszuletett a
David Malan
,
Peter Sifneos
es
Habib Davanloo
nevevel femjelzett rovid dinamikus pszichoterapia.
Eszkozeiben alkalmazza a pszichoanalitikus technikakat, a szabad asszociaciot, a terapias kapcsolat dinamikai rendszereb?l az atteteli-viszontatteteli folyamat megerteseb?l szarmazo megnyilvanulasokat. Figyelmet fordit az ellenallasok atdolgozasara, es kulonos tekintettel van az id?hatar miatt el?terbe kerul? levalasi szorongas feldolgozasara.
A tunetert felel?s lelektani konfliktust allitja fokuszba. A dinamikus pszichoterapiak tudattalan motivumok feltarasara hasznalt eszkozeit alkalmazza hangsulyeltolodassal: peldaul reszlegesen a szabad asszociaciot, intenziven az atteteli es viszontatteteli dinamikat, az ellenallasok feltarasat es atdolgozasat, mig az id?hatar nyomasa miatt kialakulo levalasi szorongast kiemelten kezeli.
Szakorvosi vagy klinikus szakpszichologusi vegzettseggel es pszichoterapias szakkepesitessel rendelkez? pszichoanalitikus
pszichoterapeuta
, pszichoanalitikusan orientalt pszichoterapeuta.
A pszichoanalizis magyarorszagi tortenetehez
[
szerkesztes
]
A
Magyarorszagi Tanacskoztarsasag
(1919) idejen
Rado Sandor
elerte
Kun Belanal
, hogy
Ferenczi Sandor
, Sigmund Freud baratja es munkatarsa egyetemi tanari kinevezest kapjon. Ferenczi igy a pszichoanalizis els? egyetemi tanarava valt a vilagon.
[1]
Freud nagy orommel udvozolte ezt, kijelentve, hogy ?err?l a sikerr?l korabban nem is almodtunk”.
Jaszi Oszkar
a fejlemenyt ugy kommentalta, hogy a freudizmus ?miszteriumai” a kommunista ifjusag balvanyai lettek. (Hasonlokeppen Szovjet-Oroszorszagban is nagy tiszteletnek orvendtek Freud m?vei, Lenin szemelyes konyvtaraban is megtalalhatok voltak.)
[2]
A pszichoanalizis nem csak a zsido es/vagy kommunista fiatal ertelmisegiek koreben volt nepszer?, hanem az
antiszemita
vonasoktol tavolrol sem mentes
Kosztolanyi Dezs?
es
Kodolanyi Janos
is lelkes hive lett Freud tanitasainak.
[3]
A konzervativ magyar orvosi tarsadalom tulnyomo tobbsege azonban
Jendrassik Ern?
, Ferenczi nagy ellenfele partjan allott, aki kijelentette, hogy Freud elmelete nem mas, mint ?pornografia es alomfejtes”. A kommun bukasa utan Ferenczit a Budapesti Kiralyi Orvosegyesulet torolte tagjai sorabol. Rado Sandor csak harom evtized mulva, New Yorkban tudta ujra kikuzdeni, hogy a pszichoanalizis tanszeket kapjon, megpedig a
Columbia Egyetemen
, ahol ? lett a pszichiatriai intezet igazgatoja.
[4]
- ↑
Ernest Jones,
The Life and Work of Sigmund Freud
(London 1964) p. 488.
- ↑
Hatos
291. o.
- ↑
Hatos
292. o.
- ↑
Hatos
293. o.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| szakteruletek
| | |
|---|
| mentalis zavarok
| |
|---|
| diagnosztika
| |
|---|
| terapia
| |
|---|
kapcsolodo
temak
| |
|---|
nevezetes
kutatok
| |
|---|
jelent?s
intezetek
| |
|---|
| szervezetek
| |
|---|
| listak
| |
|---|
|