Ramadan hadm?velet

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Ramadi csata (2015?2016) .
Ramadan hadm?velet
iraki?irani haboru
Datum 1982 . julius 13. ? augusztus 3.
Helyszin Irak , Baszra kornyeke
Eredmeny Iraki gy?zelem
Harcolo felek
Iran Irak
Parancsnokok
Homeini ajatollah
Mohszin Rezai
Ali Szajjad Szirazi 		Szaddam Huszein
Maher Abd el-Rasid
Hader?k
Kb. 90-150 000 f?, 200 tank, 300 agyu Kb. 80-100 000 f?, tobb mint 700 tank
Vesztesegek
20 ezer halott es sebesult, 200 kil?tt harckocsi, 200 elvesztett harckocsi 7500 halott es sebesult, 1350 fogoly, 70-370 tank, 150 harci jarm?, 2 helikopter
A Wikimedia Commons tartalmaz Ramadan hadm?velet temaju mediaallomanyokat.

A Ramadan hadm?velet vagy els? baszrai csata irani katonai offenziva volt Irak ellen 1982 . julius 13. es augusztus 3. kozott, az iraki?irani haboru reszekent. Az irani hadsereg az els? vilaghaborura emlekeztet? nagymeret?, tomeges tamadast intezett az iraki vedelmi allasok ellen Baszranal , ami reszukr?l igen sulyos vesztesegekkel jart. Bar a tamadast az irakiak elharitottak, ennek ellenere a haboruban patthelyzet lepett fel es a harcok evekre elhuzodtak.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Az 1980 . szeptemberi iraki invazio Iran ellen hamar kimerult, [1] s Szaddam Huszein csapatai nem ertek el komoly sikert. Az irani hadsereg minden gyengesege ellenere meg?rizte moraljat. [2] Horramsart elvesztettek ugyan, [1] de Abadan ved?i kitartottak . Iran legiereje tovabba jelent?s karokat okozott tamadasaival Iraknak. [3]

Huszein csak nehezkesen tudta megtartani irani hoditasait. [1] 1982 elejen megindult az irani ellentamadas: tavasszal visszafoglaltak Horramsart es megtisztitottak Huzesztan tartomanyt is az irakiaktol. [4]

Huszein latva a veresegeket minel hamarabb le akarta zarni a haborut. Az els? beketargyalasokon hivatkozassal elt Izrael az evi Hezbollah elleni libanoni akciojara, miszerint segitseget akar nyujtani a palesztinoknak . Homeini ajatollah , aki ekkorra mar Iran egyeduli vezet?je volt, visszautasitotta Szaddam bekeajanlatat. [5] Arra keszult, hogy megbuktatja az iraki diktatort es az orszagban a siita tobbseget segiti hatalomra, [1] ezzel is terjesztve az iszlam forradalmat a Kozel-Keleten .

Teheranban azonban nem mindenki egyet Homeini invazios tervevel, tartva attol, hogy ez alaasna Iran erkolcsi tamogatottsagat az iszlam vilagon belul es megn?ne Szaddam tamogatottsaga. Irani katonatisztek is egyet ertettek ezen aggalyokkal. Teheranban azonban annyira er?sek voltak a haboruparti hangok, hogy a sikerekt?l elvakulva ugy hittek, csupan buzgo harcosok bevetesevel es az iraki siitak tamogatasaval lehetseges lesz a gy?zelem. A lakossag koreben is nagy volt az euforia (kivaltkepp Horramsar visszaszerzese utan).

Az irani tamadas el?zetes tervei kozott a hatarmenti varosok bombazasa, az iraki harmadik hadtest megsemmisitese, valamint Baszra leigazasa szerepelt, amely Irak harmadik legnagyobb varosa volt. Iran egy tavolabbi celt is megfogalmazott, mondvan ?A Jeruzsalemhez vezet? ut az iraki Kerbelan at halad…” mely egyet jelentett a forradalom kiterjesztesenek gondolataval es az Izraellel valo leszamolassal. [6]

A hadm?velet a Ramadan kodnevet kapta, mivel az iszlam nagybojt idejen hajtottak vegre. [5]

El?keszuletek [ szerkesztes ]

Irak az invazio kezdeten nagy bajban volt, ugyanis jelent?s vesztesegek ertek mind emberanyag, mind technika teren. A legiereje csupan egyharmada maradt meg, tengeri flottaja elpusztult, [3] jollehet a szarazfoldi er?k meg mindig harcolokepesek maradtak es felkeszultek Baszra vedelmere, amelynek kozeleben mar koncentralodtak az irani csapatok. [5]

Szaddam mar joval korabban tett is ovintezkedeseket arra az esetre, ha Iran benyomulna Irak bels? teruleteire, megpedig azzal, hogy az iraki hader? zomet a hatarmenti tersegekben allomasoztatta. Igaz, hogy a veresegek demoralizaloan hatottak az iraki csapatokra, ennek ellenere a katonak felszereltsege es kikepzettsege meg mindig jobb volt az iraniakhoz kepest. Az iraki vezetes reszletes terveket is keszitettek, a vedelmet peldaul loveszarkokat kialakitasaval, aknamez?ket telepitesevel, m?szaki akadalyokat epitesevel es tuzersegi poziciokat letesitesevel er?sitettek. [5]

Az irani cel a Baszrat ved? 3. iraki hadtest megsemmisitese volt. Mivel jelent?s szamu harckocsizo alakulatokkal kellett szembenezniuk, ezert nagyszamu RPG-granatvet?s katonai egysegeket vetettek be, akik igen fegyelmezettek voltak. [5]

Ellenben az irani hadsereg fegyverkeszletei korlatozott ideig voltak elegend?k, ezert a hadvezetes minel hamarabb be akarta venni Bagdadot . Ennek megfelel?en egy olyan totalis tamadas vegrehajtasara keszultek, amelyben egyik iraki teruletet a masik utan foglalnak el. A hadsereg legut?kepesebb erejenek, a Forradalmi Gardanak legf?bb szerepe az lett volna az akcioban, hogy csapasaival zavart idez el?, amellyel a siitakat Huszein ellen lazitana es hozzajarulna ezaltal a Baasz Part megdontesehez. Ez az elgondolas, mint kes?bb kiderult, hibasnak bizonyult. [5] [7]

Mindket oldalon oriasi hader?k gyulekeztek az osszecsapasra. Irani reszr?l 90-150 ezer katona, 200 tank es 300 agyu, mig iraki reszr?l 8 hadosztaly (80-100 ezer katona) es tobb mint 700 harckocsi keszult fel a harcra. [6] [7] Ilyen meret? csatara a masodik vilaghaboru ota nem kerult sor a tersegben. [5] Mind Homeini, mind az irani f?parancsnokok arra szamitottak, hogy az iraki siitak atallnak hozzajuk, de remeltek ugyanakkor, hogy a kurdok is segitsegul erkeznek Eszak-Irakbol .

Az irani strategia tovabba kimondottan torekedett az iraki vedelem gyenge pontjainak felderitesere es els?dleges megtamadasara. Az irakiak hirszerzese viszont megneszelte az irani szandekokat, ezert titokban a varhato tamadasi helyszinekre csoportositottak er?siteseket. [5] Az irakiak tovabba a vedekezesre harcigazt (itt meg konnygazt ) is bevetettek. [5]

A csata [ szerkesztes ]

A hadm?veletek megkezdeset ketnapos kolcsonos neheztuzersegi tamadas el?zte meg. Julius 13 -an a Forradalmi Garda es a Baszidzs 100 ezer f?s hadereje meginditotta rohamat az iraki vedelem bunkerjei, tuzersegi pozicioi, geppuskafeszkei, tankoszlopai es egyeb vedelmi allasai ellen. [5] Mig ket evvel korabban az iraki tamadas ebresztette fel az iraniakban a hazaszeretet, most az irakiak kaptak er?re addigi csuggedtsegukb?l es kuzdottek vallvetve orszagukert. [5] Szaddam is er?teljes toborzast folytatott es az addigi 200 ezer f?s hader?t felmilliosra duzzasztotta. [5]

Az iraniak a 16., 88. es 92. panceloshadosztalyokat kuldtek harcba, amelyek brit es amerikai tankokbol alltak. [4] A Forradalmi Garda az irakiaktol zsakmanyolt szovjet T?55 -osoket is bevetette. [5]

A Baszidsz er?i frontalis, tomegekben vegrehajtott ongyilkos rohamokat inditott az iraki allasok ellen. Az irani fundamentalista propaganda (szineszek igenybevetelevel) probalta ?ket vertanusagra osztokelni, egykori dics? gy?zelmeket es mas legendakat megidezve, gy?zkodve ?ket, hogy mar halaluk el?tt talalkozhatnak Istennel . [5] Am a tamadasok minden egyes alkalommal borzalmas verfurd?be torkollottak: kulonosen az irani felnek voltak sokkolo vesztesegeik. [5] A Baszidsz onkentesek f?leg a Forradalmi Gardatol kaptak kikepzest, ugyanakkor a Mohammad Reza Pahlavi idejeb?l szarmazo katonai egysegekkel nagyon rossz volt a viszonyuk, amely a frontokon valo rivalizalashoz vezetett. Ez utobbiak nem tamogattak kell?kepp a Baszidzsot, ezert is volt magas az onkentesek vesztesege. [5]

Julius 16 -ra az el?re tolt iraki vedelmi vonalakat az irani hadsereg lerohanta es mintegy 16 km-t nyomult be Irak teruletere. Sikerult elfoglalni tovabba egy 288 km²-es teruletet is. Am a ket orszag meretet elnezve csekely teruleti nyereseg hatalmas emberaldozat aran szuletett meg. Azonkivul a tovabbi el?re nyomulas is elakadt, mivel az iraniaknak a Kutayban (a Shatt el-Arab mellekfolyojan) tul nem sikerult tovabb haladniuk. Az irakiak viszont frontalis kiser? ellentamadasokat inditottak vadaszbombazok tamogatasaval, visszaszoritva az iraniakat az orszaghatarra. [4] [8]

Az iraki hadsereg Mi?24 -es helikopterekkel, valamint francia panceltor? raketakkal felszerelt Gazella-helikopterekkel l?tte az irani gepesitett gyalogsagi egysegeket es harckocsizo hadoszlopokat. [5] Iraki MiG?23 -asok es irani Fantom II -esek szinte gladiatorviadalokat vivtak a leveg?ben. [5] Az irakiak konnygaz toltetei is hozzajarultak a sikerhez, mely bar nem volt halalos vegyianyag, de jelent?sen gyengitette az iraniakat a harcban, gyakran egy egesz hadosztalyban okozva teljes z?rzavart. [5]

Julius 21 -en az iraniak ismet egy hatalmas tomegtamadast inteztek. Az rosszul felszerelt egysegek ujbol athatoltak az iraki vedelmi vonalakon, am Baszratol 13 km-re harom oldalrol bekeritettek ?ket a nehezfegyverekkel tamado irakiak, elvagva a logisztikai es ellato egysegeikt?l. Az ezt kovet? ujboli iraki ellentamadasok ismet visszanyomtak az iraniakat a kiindulasi pontjaikra. Az irani Bell AH-1 Kobra helikopterek viszont meggatoltak azt, hogy az irakiak ezeket az allasokat is elsoporjek, [5] igy a harc allohaboruva valt.

Az utolso irani rohamra augusztus 1 -jen kerult sor. A harcok augusztus 3 -ig tartottak, s bar ezuttal is attortek az irakiak vonalat es elfoglaltak egy nagyobb teruletet, am az irakiak a 3., 9. es 10. panceloshadosztalyok koncentralt bevetesevel sulyos vesztesegek aran, de legy?ztek a tamadokat. E harcban a 9. hadosztaly teljesen megsemmisult es kes?bb sem szerveztek ujja az irakiak.

Baszra a haboru egyik f? szenved? tersege lett. A kes?bbiekben meg harom nagy utkozet zajlott le a varos kozeleben, amelyek meg jovalta tobb aldozattal jartak, mint az els? utkozet, a Ramadan hadm?velet idejen.

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

A Ramadan hadm?velet katasztrofalis irani vereseggel vegz?dott. Reszukr?l legalabb 20 ezer halott es sebesult volt, valamint 400 pancelozott jarm?vet vesztettek el (ebb?l 200 semmisult meg). Mindazonaltal az iraki veszteseg sem csekely, jollehet az iraniakhoz viszonyitva alacsony: 7500 halott vagy sebesult, 1350 fogoly, tobb szaz pancelos es legijarm?.

A siitak nem alltak irani oldalra (kiveve nehany fegyverest), s?t legtobbjuk Irak vedelmeben harcba is szallt Homeini seregei ellen. Az 1980 -as iraki invazio idejen a huzesztani arabok eppugy nem segitettek Szaddam bevonulo csapatait, noha a diktator szamitott rajuk. A legsulyosabb hibaja az iraniaknak a hatekony iranyitas hianya, a rossz legi tamogatas es logisztika, amely nem tette lehet?ve az offenziva hosszabb tavu fenntartasat. [6] A vezetes es Homeini alaptalanul gyors gy?zelmet remelt. Am sem a vereseg, sem a vesztesegek nem ingattak meg Homeinit, aki Szaddam valamennyi beke- es t?zszuneti ajanlatat elutasitotta a kovetkez? evekben, folytatva a haborut, szazezrek eletet oltva igy ki. [9]

Irakot tovabb tamogattak fegyverekkel es penzzel a nyugati es arab allamok, valamint a Szovjetunio. Katonai hozzajarulassal segitettek tovabba arab ( jordaniai , [10] [11] [12] eszak-jemeni , [13] tuneziai , marokkoi es egyiptomi ) onkentesek, Szudan pedig tobb mint 50 ezer katonat bocsatott Szaddam rendelkezesere. [14]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c d Karsh, Efraim (2002): The Iran?Iraq War: 1980?1988. Osprey Publishing. 1?8, 12?16, 19?82. o. ISBN 978-184-1763-71-2
  2. ↑ Wilson, Ben (2007): The Evolution of Iranian Warfighting During the Iran-Iraq War: When Dismounted Light Infantry Made the Difference
  3. ↑ a b Cooper, Thomas; Bishop, Farzad (2003): Persian Gulf War: Iraqi Invasion of Iran, September 1980
  4. ↑ a b c Razoux, Pierre; Elliott, Nicholas (2015): The Iran-Iraq War. Belknap Press. ISBN 978-0674-088-63-4
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t Farrokh, Kaveh (2011): Iran at War: 1500?1988. Osprey Publishing. ISBN 978-1-84603-491-6
  6. ↑ a b c Connell, Michael (2013): Iranian Operational Decision Making - Case Studies from the Iran-Iraq War
  7. ↑ a b Pollack, Kenneth Michael (2004): Arabs at War: Military Effectiveness, 1948?1991. Nebraska Press. ISBN 08-0320-68-60
  8. ↑ Gibson, Bryan R. (2010): Covert Relationship: American Foreign Policy, Intelligence, and the Iran-Iraq War, 1980?1988. ISBN 978-0-313-38610-7
  9. ↑ Bishop, Farzad; Cooper, Tom (2014): Fire in the Hills: Iranian and Iraqi Battles of Autumn 1982
  10. ↑ Jordan's call for volunteers to fight Iran misfires (The Christian Science Monitor)
  11. ↑ Schenker, David Kenneth (2003): Dancing with Saddam: The Strategic Tango of Jordanian-Iraqi Relations
  12. ↑ Jordanian Unit Going To Aid Iraq 6 Hussein Will Join Volunteer Force Fighting Iranians (The Washington Post)
  13. ↑ Dictionary of modern Arab history, Kegan Paul International 1998. 196. old. ISBN 978-0710-305-05-3
  14. ↑ SUDANESE BRIGADES COULD PROVIDE KEY AID FOR IRAQ (The New York Times)
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ramadan_hadm?velet&oldid=26881670 ”