Iraki invazio Iranban (1980)
Iraki?irani haboru
Horramsar vedelmeben harcolo irani katonak
Datum	1980 . szeptember 22. ? december 5.
Helyszin	Iran es Irak hatarmenti tersegei ( Huzesztan , Baszra , Kirkuk ), Bagdad es Teheran
Casus belli	az iszlam forradalom lehetseges terjedese, az Irak es Iran kozti tobb evtizedes hatarvita
Eredmeny	Iran teruletenek 1%-a iraki megszallas ala kerul 1982 kozepeig
Terulet- valtozasok	Huzesztan es tobb kisebb hatarmenti terulet iraki megszallasa ( 1982 -ig)
Harcolo felek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Irak Iran
Parancsnokok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Szaddam Huszein Ali Haszan al-Madzsid Taha Jaszin Ramadan Adnan Hairallah tabornok Szaddam Kamel , az Iraki Koztarsasagi Garda parancsnoka Abolhaszan Baniszadr miniszterelnok Mosztafa Hamran vedelmi miniszter Mohszen Rezahe , a Forradalmi Garda parancsnoka
Hader?k
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
110-150 ezer katona 1700-2100 tank 1000 pancelos 300 tuzersegi eszkoz 485 vadaszbombazo 750 helikopter 200 ezer katona 2800 harckocsi 4000 egyeb harckocsi 400 tuzersegi eszkoz 380 vadaszbombazo 350 helikopter

Az Iran elleni iraki invazio a ket orszag kozotti veres es hosszu haboru nyitanya volt 1980 . szeptembere es decembere kozott. Az iraki hadsereg szeptember 22 -en haduzenet nelkul betort Iranba es bar a tamadas december 5 -re megtorpant a kibontakozo irani ellenallas nyoman, am az irani fegyveres er?k kozott, az iszlam forradalom miatt kialakult kaosznak koszonhet?en Irak tartosan megszallta Iran teruletenek 1%-at (mintegy 15 ezer km²-t).

A haboru el?tt, Mohammad Reza Pahlavi irani sah regnalasa idejen az uralkodo es Szaddam Huszein diktator megallapodast kotott 1975 -ben Algirban , hogy orszagaik teruleti vitait rendezhessek. A megallapodast azonban egyik fel sem tartotta be, mivel Iran nem adott at Iraknak ket altala igenyelt regiot, tovabba nem szuletett megallapodas a Satt el-Arab folyon torten? hajozasrol sem. Szaddam a megallapodast a forradalmat kovet?en felmondta es tovabbi kovetelesekkel lepett el?. Egyik ilyen Huzesztan delnyugat-irani regio volt, amelynek lakossaga zomeben arab nemzetiseg?ekb?l tev?dott ossze, illetve k?olajban is rendkivul gazdag, ^[1] ezert Szaddam mindenkepp meg akarta szerezni azt a teruletet.

Az iraki hadsereg rendkivul er?teljes tamadast inditott Iran ellen egy 644 km-es frontszakaszon, osszesen hat hadosztallyal, melyekb?l negy Huzesztant rohanta le. Szaddam nagy remenyeket f?zott az akciohoz: egyreszt megszerezheti Huzesztant es a Satt el-Arab ellen?rzeset, gatat vethet az irani fundamentalista torekveseknek a Kozel-Keleten , amelyek reszben hatalma ellen is iranyultak, tovabba hatterbe szorithatja az orok rivalis Irant es az arab vilagon belul vezet? poziciot vivhatna ki Iraknak. ^[2]

Szaddam abban bizott, hogy a huzesztani arabokat maga melle allithatja, mivel a helyi arab lakossag nem egy esetben akart mar elszakadni Irantol, am az iraki invaziot a helyi arabok kozombosen fogadtak. ^[3] Nagyobb teruletet sem tudott Szaddam ellen?rzese ala vonni, mindazonaltal az irani forradalom ?exportjat” ^[4] az orszagaba meghiusitotta (erre, mint egyfajta ?h?stettre” a diktator kes?bb sem feledkezett el hivatkozni). 1982 -ben megindult az irani ellentamadas, amely megtisztitotta a megszallt teruleteket az iraki er?kt?l. Ezt kovet?en a haboru az orszaghatarokra koncentralodott, a front megmerevedett, melynek eredmenye egy hosszu, kimerit?, borzalmas emberi es anyagi aldozatokkal jaro, am teljesen eredmenytelen csatarozas lett.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Irak megalakulasa ota hatarvitakat folytatott a szomszedos Perzsiaval (a kes?bbi Irannal). Huszein, miutan teljhatalomra tett szert orszagaban, kovetkezetesen torekedett arra, hogy Irakbol az ? vezetese alatt kozel-keleti szuperhatalom valjon, s atvegye Egyiptomt?l a vezet? szerepet az arab orszagok kozott. ^[5] Szamara az irani forradalom belathatatlan kovetkezmenyekkel is jarhatott volna, mivel orszaga jobbara siita vallasu volt, addig ? es az iraki vezet?k szunnitak voltak, akik tamogattak a szekularizaciot es a panarab nacionalizmust .

A forradalom alatt Iran katonailag meggyengult, mivel a hadserege a harcok es a moralis osszeomlas miatt szetesett. Az uj kormany pedig nem tudott megoldani egy sor masik eget? problemat sem, igy az aggaszto gazdasagi hanyatlast, amely mar a sah uralma idejen megindult. Irant tovabba a kulfoldi orszagok szankcioval sujtottak, tobbek kozott befagyasztottak Iran kulfoldi szamlait, amely tovabb gyengitette a katasztrofahelyzetben allo orszagot.

Irak 1975 ota jelent?s osszegeket forditott hadserege fejlesztesere, ahogy Iran is tette. Szaddam szovjet es francia haditechnikaval szerelte fel katonasagat. 1973 es 1980 kozott az iraki hadsereg 1600 harckocsira es pancelosra, valamint 200 szovjet vadaszrepul?re tett szert. Az iraki hadsereg letszama 1980 -ra elerte a 242 ezer f?t, amely a masodik legnagyobb hader? volt az arab vilagon belul Egyiptom utan. ^[6] Eddigre mar 2350 harckocsival es 340 vadaszgeppel is birt. 1979 es 1980 kozott ujabb olajarrobbanas tortent a nemzetkozi piacon, amelyb?l Irak nagy hasznot huzott es ujabb 33 milliard dollart tudott forditani egyebek mellett katonai kiadasok fedezesere. ^[3]

Az Irantol megszerezni szandekozott teruletekkel Szaddam Iraki k?olajkitermelesi kapacitasanak noveleset is varta, amellyel Irak akar gazdasagi nagyhatalomma is valhatna. A legf?bb cel ezert a gazdag huzesztani k?olajmez?k megszerzese volt. A tamadas ideologiajat segitette megalapozni Huzesztan arab lakossaga, amelynek ?felszabaditojakent” az iraki diktator lepett el? (a perzsa-arab etnikai ellentetek egyebkent a mai napig fennallnak).

Kuvait es Szaud-Arabia , amelyek addig ellensegesen viszonyult Irakhoz, megrettentek Homeini ajatollahtol , s joggal tartottak attol, hogy orszaguk is hasonlo sorsra jut, mint Iran. A szaudi es a kuvaiti kormany buzditotta kovetkezeskepp Huszeint az Iran elleni haborura, ^[5] ezert penzzel, onkentesekkel, fegyverekkel es logisztikaval segitettek az irakiakat. Elmenekult iraniak is agitaltak Bagdadban az invazio mellett, gy?zkodve Szaddamot, hogy az uj politikai berendezkedes Iranban meg mindig gyenge, az orszagban pedig kaosz uralkodik, ami miatt surg?sen kozbe kell lepni. Husszein az invazio el?tt, augusztusban latogatast tett Szaud-Arabiaban, ahol a biztositottak arrol, hogy tamogatjak az Iran elleni tamadast.

Az invazio kezdetet megel?z?en Huszein mar megkezdte az ideologia alapozast, igy gyakran beszelt Perzsia arab meghoditasarol es a 636 . evi kadiszijai csatarol , amely lehet?ve tette az iszlam elterjedeset az orszagban. Szaddam soviniszta hangvetellel beszelt a perzsakrol , s ugy velekedett, hogy az irani forradalom az arab nemzet ellen iranyul, mert meg akarjak torolni a kadiszijai vereseget. A haborut utobb ugy kezdtek aztan emlegetni, mint Szaddam Kadiszijaat. Homeini ajatollah is a vallasi okokon tul er?teljesen kiemelte a haboru alatt, hogy Iran nemzeti megmaradasaert harcol az arabok ellen. Hazafias hozzaallasaval fellelkesitett sokakat, akik hazajuk vedelmeben es nem kimondottan az iszlam vallasert harcoltak Irak es arab szovetsegesei ellen.

Az iszlam forradalmat kovet?en iraki Baasz-ellenes csoportok zavargasokat okoztak a siita teruleteken. ^[3] Szaddam ugy velte, hogy a zavargasokat a forradalom inspiralta es az irani kormany szitotta. ^[5] 1980 . marcius 10 -en kiutasitottak Iran iraki nagykovetet az orszagbol. Iran hasonlo lepessel valaszolt, tovabba megszakitott minden diplomaciai kapcsolatot Irakkal. ^[3]

Az Iszlam Dawa Partot , a siitak frakciojat Irakban marcius vegen torvenyen kivul helyeztek, melyre valaszul siita fegyveresek aprilisban 20 baaszista tisztvisel?t gyilkoltak meg es sikertelen merenyletet hajtottak vegre Tarik Aziz miniszterelnokhelyettes ellen ^[3] (utobbi merenylet soran 11 diak is meghalt ^[5] ). Harom nappal kes?bb, amikor a diakaldozatok temetesere kerult volna sor, a temetesi menet ellen hajtottak vegre bombamerenyletet. ^[4] Szinten megprobaltak megolni Latif Nasszif Dzsaszim kommunikaciosugyi minisztert, am ? is tulelte a tamadast. ^[3]

Szaddam megtorlasa nem maradt el az ugyben: kivegeztette az iraki siita ajatollahot, Muhammad Bakir el-Szadrtot , a Dawa ideologusat es hugat Aminat. Olyan hirek terjedtek el, hogy megolesuk el?tt Aminat meger?szakoltak volna, az ajatollahot pedig megkinoztak es megszegyenitettek. De mar maga az ajatollah kivegzese nemcsak az iraki siitakban es Iranban, de az egesz iszlam vilagban is hatalmas felhaborodast keltett. ^[3]

Majustol fegyveres incidensek robbantak ki az iraki?irani hataron. ^[3] Iranban ugyanakkor a politikai vezet?k (kulonosen Homeini) rendkivul kardcsortet? retorikat folytattak Irak ellen, ^[3] de az iraki katonai hirszerzes Szaddamnak arrol szamolt be, hogy Iran katonailag gyenge es nem lenne kepes egy Irak elleni tamadasra. Ugyanezen jelentesek ugy veltek tovabba, hogy Iran sajat hatarait sem tudna megvedeni. A folyamat szeptemberben gyors eszkalacionak indult, amikor is meg mindig zajlottak a hatarmenti csetepatek. A hirszerzes a legujabb jelentese szerint Iran ekkor sem keszult tamadasra, viszont mar felkeszult egy Irak fel?l jov? esetleges akcio elleni vedekezesre.

Irakban id?kozben 70 ezer olyan szemely ingatlanjat sajatitottak ki, akiket irani szarmazasunak tartottak, kutasitva ?ket az orszag teruleter?l, ^[7] am valojaban arab nemzetiseg? es anyanyelv? iraki siitak voltak, akik nem rendelkeztek meg csak csaladi kapcsolatokkal sem Iranban. ^[8] Ez nemcsak az iraki-irani feszultseg tovabbi elmergesedeset hozta, hanem a bels? konfliktusokat is novelte Irakban. ^[7]

Irani Kurdisztanban es Huzesztanban etnikai villongasok tortek ki. Az iraki kormany a huzesztani arab miliciakat uszitotta az uj kormany ellen, akik osszecsaptak az iszlam Forradlami Gardaval . A harcokban legalabb 100-an haltak meg. Id?nkent Irak az irani kurd szeparatistakat is tamogatta , mig sajat eszak-iraki kurd lakossagat elnyomta es a haboru alatt, egy lazadast kovet?en nepirtast is elkovetett ellenuk ( Anfal hadm?velet , halabdzsai meszarlas ). Iraki bujtogatasra huzesztani arab fegyveresek egy csoportja megtamadta az irani nagykovetseget Londonban es tuszul ejtettek a szemelyzetet. A tuszdramanak brit kulonleges legideszantosok vetettek veget. Egy 2014 -es kutatas szerint a tamadokat Irak toborozta es kepezte ki. ^[9]

Szaddam vezerkara eleinte abban bizott, hogy akciojaval ellenforradalmat idezhet el? Iranban, csakhogy az arab tamadas miatt az orszag lakossaga, a kezdeti veresegek ellenere nemhogy nem fordult a forradalmi kormany ellen, hanem felocsudott a kaoszbol es kiallt a nemzet vedelme mellett. ^[5] Nem sikerult tovabba a huzesztani arabokat sem Irak melle allitani. ^[5]

Hatarincidensek [ szerkesztes ]

A majusban kezd?d? hatar menti osszecsapasok intenzitasa szeptemberre iraki reszr?l megn?tt. ^[5] Az iraki hadsereg egyre tobb es nagyobb mertek? bombazast hajtott vegre, valamint melyebben benyomult irani teruletre. Teljes panceloshadosztalyok bevetesevel az irakiak harom enklavet foglaltak el a tersegben, melyre valaszul Iran hatarmenti iraki varosokat es katonai allasokat bombazott. Ezen csatarozasok azonban nem hoztak egyik fel szamara sem eredmenyt.

Szaddam szeptember 10 -en bejelentette, hogy hadserege ?felszabaditotta” az Iran altal uralt vitatott hovatartozasu teruleteket, ^[5] a valosagban viszont ezek a teruletek csak 21-en kerultek teljesen iraki ellen?rzes ala, egy nappal az invazio megindulasa el?tt. ^[10]

Szeptember 17 -i beszedeben Szaddam kijelentette, hogy Iran az elmult id?szakban kirivoan sokszor sertette meg Irak szuverenitasat, amellyel semmisse tette az 1975 -os algiri megallapodas a ket orszag kozott. Vissza kell kovetkezeskepp allitani Szaddam szerint allitani a Satt el-Arab feletti iraki ellen?rzest, ugyanakkor hozzatette, hogy nem akar haborut Iran ellen. ^[5] Ezzel szemben mar masnap, szeptember 18 -an el?keszit? tamadasokat inditottak az iraki er?k az irani hatarallomasok ellen, amellyel a keszul? invazio utjat biztositottak f?leg Fakkeh es Bosztan varosoknal, Huzesztan iranyaba. A tamadasokat a gyenge irani vedelem nem tudta visszaverni, ami meg magabiztosabba tette Szaddamot a gyors es elsopr? gy?zelmet illet?en. ^[5]

Az invazio [ szerkesztes ]

Szeptember 22 -en az iraki legier? megel?z? legicsapasokba kezdett tiz irani repul?ter ellen, hogy meg a foldon semmisitse meg az irani vadaszgepeket ^[3] (a modszert az izraelieknel figyeltek meg a hatnapos haboru idejen). A tamadas viszont nem erte el a celjat, mert csak kisebb karokat okozott az irani legibazisok infrastrukturajaban es csak nehany vadaszgep pusztult el. Csupan nehany MiG , Tu?22 -es es Szu?22 -es repul?gepet sikerult megsemmisiteni, tovabba egy iraki MiG-23-as a teherani repul?teren okozott kisebb kart nehany gep lebombazasaval. ^[11]

A kovetkez? nap, szeptember 23 -an a mintegy 644 km hosszu szakaszon harom egyidej? tamadast intezett az iraki hadsereg Iran ellen. ^[3] Negy hadosztaly Huzesztant tamadta, hogy elvagjak Irant a Satt el-Arabtol, mig Huzesztant pedig Iran tobbi reszet?l. ^[3] Ket tovabbi hadosztaly az eszaki es a kozeps? hatarvideken tort be Iranba.

Eszakon az irakiak Szulejmanijja mellett er?s vedelmi pozicio kialakitasara torekedtek, hogy megvedjek a kirkuki olajfinomitot egy esetleges irani tamadastol. ^[3] A kozeps? frontszakaszon az iraki hadsereg elfoglalta Mehrant es a Zagrosz-hegyseg labanal fekv? Bagdad?Teheran utvonalat biztositottak Kaszre-Sirin mellett. ^[3]

A Huzesztant megszallo negy iraki hadosztalybol ket gepesitett es egy pancelos hadosztaly Iran deli vegeben megkezdte Abadan es Horramsar strategiailag fontos kikot?varosok ostromat. ^[3] A tobbi katonai er? Horramsar, Ahvaz , Szuszangird es Muszejan kornyeket biztositotta. ^[3]

A varakozasokkal ellentetben a huzesztani arabok nem lazadtak fel, tobbseguk h? maradt az irani kormanyhoz ^[3] es csak igen keves fegyveres csatlakozott az iraki hader?hoz. Az iraki hadsereg katonainak motivaltsaga is nemikepp gyenge volt, ^[1] ugyanis nem lelkesedtek a haboruert. Az iraki hader? velhet?en mar ekkor vetett be vegyi fegyvert Szuszangird kornyeken az iraniak ellen.

Horramsar ostroma szeptember 22 -t?l november 10 -ig tartott, amely igen veres volt: mindket oldalon osszesen 7000 halottal jart. ^[3] A varost el?bb az iraki legier? bombazta, majd pedig szarazfoldi alakulatok felhold alakzatban nyomultak el?re a varosban. Az ostromot az irani legier? ellentamadasai es a Forradalmi Garda elszant kuzdelme lassitottak, utobbiak meg Molotov-koktelokat is bevetettek a tamadok ellen. ^[12] A kornyez? mocsarakbol levezetett vizzel a ved?k elarasztottak a varos kornyeket, ezzel egyfajta kezdetleges vizes arkot alakitottak ki. Az irakiak csak egy keskeny foldsavot tudtak hasznalni a varos bels? reszebe torten? benyomulashoz. ^[12] A hadvezetes rossz m?kodeset mutatja iraki reszr?l, hogy a tankok sokszor gyalogsagi tamogatas nelkul indultak rohamra, ^[12] ami megkonnyitette az irani panceltor?k munkajat, akik igy sok tankot konnyeden kil?hettek.

Horramsar kulvarosai csak szeptember 30 -an kerultek iraki kezre, am ezt kovet?en a belvarosban adaz, hazrol hazra folyo oldokl? kozelharc vette kezdetet. ^[12] A belvarosi reszek csak oktober 14 -en estek el, a megmaradt teruletekert pedig ujabb veres es kimerit? kuzdelem kezd?dott, mivel az iraniak egyetlen utcat sem adtak fel harc nelkul. ^[12]

A varos javareszt iraki ellen?rzes ala kerult oktober 24 -en. Az irani csapatokat a Karun folyon at evakualtak a varosbol, am nehany katona a Horramsarban maradt es meg november 10 -ig harcolt az irakiak ellen.

Az irani legier? valaszcsapasai [ szerkesztes ]

Bar az iraki tamadas a meglepetes erejevel hatott az iraniakra, am mivel a legier? nem szenvedett el sulyos vesztesegeket, igy az irani ellenallas sem tort meg. S?t, mar szeptember 23 -an a Kaman 99 fed?nev? hadm?velet kereteben ellentamadasba mentek at az irani harci gepek. Az irani F?4 Phantom II -ek es F?5 Tiger II -ek Irakban bombaztak az olajfinomitokat, olajkutakat, gatakat, a moszuli legibazist, Bagdadot es a kirkuki olajfinomitot.

Az irani ellentamadas nagy meglepetest okozott Iraknak, tovabba komoly vesztesegeket is, ezaltal pedig a gazdasagban is zavar komoly zavar lepett fel.

AH?1 Cobra tipusu helikopterekkel az iraniak tamadtak az el?re nyomulo iraki szarazfoldi er?ket es az iraki F?4 Phantomokat, ^[5] ennek ellenere csak hatraltatni tudtak az invaziot, noha szamos pancelost sikerult kil?niuk. ^[13] Irani F?14 Tomcat elfogo vadaszgepek AIM?54 Phoenix tipusu raketakkal visszavertek az iraki legier? tamadasait es tobb szovjet tipusu iraki vadaszrepul?t l?ttek le. ^[13]

A szarazfoldi csapatok ellentamadasa azonban nem volt osszehangolt: kulon-kulon harcoltak az iraki megszallokkal a Forradalmi Garda, az irani hadsereg, a rend?ri er?k es az iszlamista onkentesek egysegei. ^[3]

Szeptember 24 -en az irani flotta megtamadta Baszrat es megsemmisitett az Al-Faw kikot? kozeleben ket olajterminalt, ami lecsokkentette Irak olajexportkepesseget. ^[3] Az irakiaknak kes?bbiekben kuvaiti kikot?ket kellett hasznalniuk, mert a haboru gyakorlatilag teljesen megbenitotta Baszrat.

Az irani er?k, kulonoskeppen a Forradalmi Garda egysegei bevettek magukat a kisebb varosokba is, ahol tovabb vedekeztek az irakiak ellen. ^[12]

Szeptember 30 -an az irani legier? meginditotta a Langolo kard fed?nev? hadm?veletet, amelynek soran sulyosan megrongaltak az iraki Osirak atomreaktort Bagdad mellett. ^[3] Oktober 1 -jeig az iraki f?varost nyolc irani legitamadas erte, valaszul az iraki legier? irani celpontokat bombazott. ^[3]

A haboru folytatodik [ szerkesztes ]

Annak ellenere, hogy az iraki villamhaboru nem hozott gyors gy?zelmet es az irani hader? kepes volt ellenallni, Iran meg tovabbra sem volt er?s katonailag, hogy hosszabb tavon szembe szalljon Szaddam Huszeinnal. Az iraki invazio viszont serkent?leg hatott az irani nepre, hisz az orszagot kuls? tamadas erte, egy mas nyelv? es mas nemzetiseg?, azonkivul ?sellenseg nep reszer?l.

Az iraniak tomegesen jelentkeztek katonai szolgalatra es novemberre a kormany 200 ezer ujoncot kuldott a frontra, ^[14] amelyek viszont tovabbra is szervezetlenek voltak. Horramsar eleste ugyanakkor nem volt hiabavalo, ugyanis kesleltette az iraki el?re nyomulast es segitette az iraniak ujra szervez?deset. ^[3] Szaddam novemberben utasitotta er?it, hogy foglaljak el Dezful es Ahvaz varosat, am az offenzivaban resztvev? iraki seregek nagy vesztesegeket szenvedtek az irani miliciak es a legier? ellentamadasaitol. Az irani vadaszgepek megsemmisitettek az iraki hadsereg ellatoraktarjait uzemanyagutanpotlasat, valamint legi ostrom alatt tartotta Irakot. ^[13]

A hadi kiadasok fedezesere, amely egyeb forrasbol a szankciok miatt nem volt lehetseges, Iran feketepiaci kereskedelembe kezdett k?olajjal , elektronikai berendezesekkel es potalkatreszekkel.

November 28 -an egy nagyszabasu kombinalt legi-tengeri tamadas indult irani reszr?l Gyongy fed?neven, amely megsemmisitette az iraki haditengereszet 80%-at es a del-iraki radarallomasokat is. Emiatt az Abadant ostromlo iraki hadsereg a tenger fel?l nem tudta lezarni a varost, igy az iraniak viziuton keresztul utanpotlast juttathattak be.

November vegere az iraki tartalekok kimerultek, ami ellehetetlenitette a tovabbi iraki offenzivat Iran belsejebe, ezert december 7 -en Szaddam bejelentette, hogy vedekezesre rendezkedik be. ^[3]

Mivel az irani hadsereg nem tudta egyb?l megallitani az irakiakat, ezert Iranban ujabb politikai valsag robbant ki, amelynek kovetkezteben Abolhaszan Baniszadrnak tavoznia kellett az elnoki szekb?l es meg jobban meger?sodott Homeini ajatollah hatalma. A gyors talpra allas ellenere Irannak csak 1982 nyarara sikerult minden olyan teruletet visszafoglalnia, amit Szaddam meg a haboru elejen szallt meg. Tovabba Irak ereje sem tort meg, hisz 1980 vegere is mintegy 500 nyugati tipusu irani harckocsit semmisitettek meg az irakiak, s tovabbi 100 masikat fogtak el. ^[15]

Jegyzetek [ szerkesztes ]