Horramsar visszafoglalasa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Horramsar visszafoglalasa
iraki?irani haboru
A Horramsárt visszafoglaló katonákat ábrázoló 2000 riálos bankjegy
A Horramsart visszafoglalo katonakat abrazolo 2000 rialos bankjegy
Datum 1982 . aprilis 24. ? majus 24.
Helyszin Iran , Huzesztan tartomany , Horramsar
Eredmeny Irani gy?zelem
Harcolo felek
Iran Irak
Hader?k
70 000 f? 70 000 f?
Vesztesegek
30 000 halott es sebesult 15 000 halott es sebesult
19 000 fogoly
550 pancelos jarm? megsemmisult
105 pancelos jarm? irani kezre kerult
A Wikimedia Commons tartalmaz Horramsar visszafoglalasa temaju mediaallomanyokat.
Horramsar visszafoglalasanak hiret udvozlik Iranban a civilek 1982 majusaban
Irani katonak Horramsar visszafoglalasa utan
Irani katonak egy megrongalodott horramsari mecset el?tt

Horramsar visszafoglalasa vagy masodik horramsari csata az 1982 . aprilis 24. es majus 24. kozott zajlo ostroma a huzesztani Horramsarnak . Az iraki ? irani hataron fekv? varost az irakiak meg 1980 ?szen foglaltak el egy gyors villamhaboru kereteben. 1982 -re Iran ujja szervezte hadsereget, amely meg az iszlam forradalom okozta z?rzavar kovetkezteben gyengult meg es a hatarokra szoritotta Szaddam Huszein csapatait.

A masodik horramsari utkozet ugyanannyi ideig tartott, mint az els?, de joval veresebb volt annal. Mindket fel hatalmas vesztesegeket szenvedett el, viszont az iraniak moralja nem tort meg az irakiakkal ellentetben. Ugyanakkor a gy?zelem nem jelentette az iraki?irani haboru veget, s?t a harcok csak most leptek a legkemenyebb fazisba.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Az iszlam forradalom elterjedeset?l tartva a kozel-keleti arab allamok, valamint az Amerikai Egyesult Allamok , a nyugati orszagok es a Szovjetunio arra osztokeltek Szaddam Huszeint, hogy tamadja meg Irant, [1] ahol a hatalomra kerult Homeini ajatollahnak amugy is celja volt Irakra is kiterjeszteni a forradalmat. [2] Huszein nagyhatalmi ambiciokat dedelgetve [3] azt tervezte, hogy rateszi a kezet a vitatott statuszu Satt el-Arab folyora, valamint megszerzi Irantol Huzesztan tartomanyt, amit f?leg arabok laktak.

Irak es Iran kozott mar a forradalmat kovet?en hatarincidensekre kerult sor, [1] amelyek 1980 nyarara kezdtek eszkalalodni. Szeptemberben Szaddam haduzenet nelkuli villamhaborut kezdett Iran ellen es elfoglalt tobb hatarmenti teruletet, igy Huzesztan tartomanyt. Az iraki tartalekok ellenben hamar kimerultek, [2] s bar az irani fegyveres er?k kozott kaosz uralkodott, a kuls? tamadas inkabb serkent?leg hatott az emberekre, akiket Homeini ajatollah is hazafias megnyilvanulasokkal tuzelt. Ugyan tobb teruletet elvesztettek, de Horramsart az irakiaknak csak hosszu es kegyetlen utcai harcok aran sikerult elfoglalni a fanatikusan kuzd? Forradalmi Gardatol , igy az irani hadsereg id?t nyert a meger?sodesre. [4]

Az irani hadsereg raadasul a bels? zavarok ellenere is volt annyi ereje, hogy legitamadasok kereteben Irak ellen hajtson vegre akciokat, amellyel komoly karokat okoztak nemcsak az orszag hadseregenek, de a gazdasagnak is. Az iraki flottat az iraniak peldaul mar az invazio elejen megsemmisitettek Baszra kozeleben. [5]

A harc [ szerkesztes ]

Huszein mar 1980 veget?l vedekezesre volt kenytelen berendezkedni es csapatai nem tudtak folytatni az el?re nyomulast Teheran fele, [2] ezert az iszlam koztarsasag megbuktatasa kivitelezhetetlenne valt. Az iraniak 1981 ?szen felmentettek Abadant , amit meg a szeptemberi invazio vegen vettek ostrom ala az irakiak. 1982 aprilisaban az irani hadsereg es a Forradalmi Garda (mintegy 70 ezer f?vel) meginditotta a Beit ol-Mokaddasz fed?nev? hadm?veletet Huzesztan visszafoglalasara, [6] amelynek visszaszerzese letfontossagu volt az ott talalhato igen jelent?s k?olajkeszletek miatt is.

Bar az iraki csapatok letszama azonos volt, de az elmult id?szakban tartalekaik kifogytak es a katonak demoralizaltak voltak. A huzesztani arabok sem alltak mellejuk es az irani ellenallas nemhogy megtort volna, hanem fokozodott.

A harcok els? szakasza aprilis 24 -t?l majus 12 -ig tartott. Ekkor az irani hadsereg megtisztitotta Ahvaz es Szuszangird kornyeket az irakiaktol, akik visszavonultak Horramsarba, amely kozvetlenul az iraki hataron fekudt. Majus 20 -an az irakiak er?s ellentamadast inteztek az iraniak ellen, amely nem hozott eredmenyt.

Az iraniak ezutan megkezdtek a totalis tamadast Horramsar visszafoglalasara. Els? lepesben bevettek ket iraki vedelmi vonalat a varostol delre, mig az egyeb er?ik a Satt el-Arabnal koncentralodtak, harapofogoba szoritva az irakiakat Horramsarban.

Majus 22 -nel indult meg a vegs? roham. Majus 24 -en sulyos vesztesegek aran Horramsar ismet irani kezbe kerult. [7]

Vesztesegek es utohatas [ szerkesztes ]

Iraki reszr?l 15 ezer halottja es sebesultje volt a harcoknak, tovabbi 19 ezer ember kerult fogsagba. Ezenkivul tobb szaz tank es mas pancelozott jarm? semmisult meg, mig 105 harckocsi kerult irani kezre. Az iraniak 30 ezer halottat es sebesultet vesztettek.

Az oriasi veszteseg ellenere az iraniak harci szelleme nem tort meg, olyannyira, hogy nemcsak a hatarra szoritottak vissza az irakiakat, de be is tortek Irak teruletere.

A vereseg es az irani benyomulas miatt felb?szult Szaddam tabornokait tette felel?sse a kudarcert, akik kozul tobbeket kivegeztetett. [6]

Horramsar visszafoglalasanak napja ma nemzeti unnep Iranban, amit minden ev majus 24 -en megunnepelnek. [8]

Az ENSZ kezdemenyezesere beketargyalasok vettek kezdetuket Irak es Iran kozott. Kulonosen Szaddam hajlott volna a bekere, [9] de Homeini a gy?zelem hatasara magabiztossa valt es a haboru folytatasat hatarozta el. Celja volt megbuktatni Huszeint es Irakban a siita tobbseget hatalomra segiteni az uralkodo szunnita kisebbseggel szemben (vagy pedig Irak siita reszen onallo iszlam koztarsasagot letrehozni).

Azonban mikent az iraki invazio Iran ellen nem jart komoly sikerrel 1980 -ban, ugy az Irak elleni irani tamadas sem erte el celjat. Korabban az iraki katonak nem voltak motivalva az Iran elleni haborura, [10] most viszont az irani katonak idegenkedtek az Irak elleni hadjarattol, noha az irani katonai vezet?k ugy veltek, hogy a vereseg hatasara az iraki katonai er? meggyengult. [11] A polgari vezet?k ugyanakkor ki akartak eszkozolni, hogy Irak fizessen haborus jovatetelt az eddig okozott karokert. [12]

A haboru id?vel az els? vilaghaborut idez? allohaboruba csapott at ket orszag hatarvideken, amelynek milliok estek aldozatul. Szaddamot tovabbra is tamogattak az arab allamok es a Nyugat, igy fegyverekre es penzre tett szert a harc folytatasahoz. Ezenkivul az emberanyagutanpotlast jelentettek seregeinek a kozel-keleti es afrikai onkentesek. Csak Szudan tobb mint 50 ezer katonat kuldott Iraknak. [13] Iran Kinatol , [14] Izraelb?l , [15] Libiabol , [16] Pakisztanbol [17] es Eszak-Koreabol [18] kapott fegyverutanpotlast, mig Pakisztanbol, [6] Afganisztanbol , [19] [20] a libanoni Hezbollahtol [21] es Del-Jemenb?l pedig siita onkenteseket. Tovabba az iraki siita Iszlam Dawa Part , az iraki siitak egy resze es az iraki kurdok segitettek Irant a haboru alatt.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b Farrokh, Kaveh (2011): Iran at War: 1500?1988. Oxford: Osprey Publishing. ISBN 978-1-78096-221-4
  2. ↑ a b c Karsh, Efraim (2002): The Iran?Iraq War: 1980?1988. Osprey Publishing. 1?8, 12?16, 19?82. o. ISBN 978-184-1763-71-2
  3. ↑ Murray, Williamson; Woods, Kevin M. (2014): The Iran-Iraq War: A Military and Strategic History. Cambridge University Press. 98. o. ISBN 978-1107-06-22-90
  4. ↑ Wilson, Ben (2007): The Evolution of Iranian Warfighting During the Iran-Iraq War: When Dismounted Light Infantry Made the Difference
  5. ↑ Cooper, Thomas; Bishop, Farzad (2003): Persian Gulf War: Iraqi Invasion of Iran, September 1980
  6. ↑ a b c Murray, Williamson; Woods, Kevin M. (2014): The Iran-Iraq War: A Military and Strategic History. Cambridge University Press. ISBN 978-1107-06-22-90
  7. ↑ Razoux, Pierre; Elliott, Nicholas (2015): The Iran-Iraq War. Belknap Press. ISBN 978-0674-088-63-4
  8. ↑ Iran-Iraq War off-limits to historians in Iran (Al-Monitor)
  9. ↑ Joseph T. Gerard: The Impact of revolutionary Ideology on the Military in Time of War. Case Study: The iranian Military during the Iran-Irak War 1980-88. 64. o.
  10. ↑ Brogan, Patrick (1989): World Conflicts: A Comprehensive Guide to World Strife Since 1945. London: Bloomsbury. ISBN 0-7475-0260-9
  11. ↑ ???????? ?? ?????? ?? ????: ????? ??? ??? ?? ????? ?????? (BBC)
  12. ↑ ???? ???????-???????? (? ????? ????). ≪???????? ?? ?????? ?? ????: ????? ??? ??? ?? ????? ??????≫. ???????? ?????
  13. ↑ SUDANESE BRIGADES COULD PROVIDE KEY AID FOR IRAQ (The New York Times)
  14. ↑ Garver, John W. (2006): China and Iran: Ancient Partners in a Post-Imperial World. Seattle, WA: University of Washington Press. 72, 80?81. o. ISBN 978-0295-986-31-9
  15. ↑ Treacherous alliance
  16. ↑ Iraq Breaks Ties With Libya Over Support for Iran (Los Angeles Times)
  17. ↑ [ https://www.idsa.in/system/files/strategicanalysis_salam_1204.pdf Alam, Shah (2013): Iran-Pakistan Relations: Political and Strategic Dimensions
  18. ↑ The Iran-North Korea Connection
  19. ↑ Memoires of Afghan volunteers in Iran-Iraq war published (Tehran Times)
  20. ↑ “Mohsen, the Japanese” chronicles life of Afghan volunteer fighter in Iran-Iraq war (Tehran Times)
  21. ↑ The Iranian Roots of Hizbullah
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Horramsar_visszafoglalasa&oldid=25417608 ”