Paul Karl Feyerabend
(
Becs
,
1924
.
januar 13.
?
Zurich
,
1994
.
februar 11.
) osztrak szarmazasu amerikai
tudomanyfilozofus
, egyetemi tanar.
A
marxizmushoz
kozelallo un. "becsi iskola" szellemeben nevelkedett, kes?bb azonban a
pozitivizmus
iranyzatat kovette. Filozofiajaban vegul is a szigoru kritikus racionalizmus elmelete valt uralkodova: elvetette a formalis ertekek rideg sablonjait, emiatt sokan "az anarchia filozofusakent" emlegettek. Mindvegig vallotta a tudomany es a m?veszet szerves kapcsolatat,
1984
-ben megjelent f? m?veben, " A tudomany mint m?veszet" cim?ben is emellett tett hitet.
1958
-tol a
kaliforniai
Berkeley egyetemen tanitott, amelynek
1962
-t?l professzora volt. Az
1970-es evekben
visszatert Europaba es
1979
-t?l a zurichi egyetemen tanitott filozofiat.
Szul?varosaban vegezte altalanos- es kozepiskolai tanulmanyait, majd ugyanitt 1939-42 kozott a
Konzervatorium
hallgatoja.
A
masodik vilaghaboruban
tisztkent vett reszt ("
Hogy minel kes?bb kenyszeruljek farkasszemet nezni a golyokkal, tiszti iskolaba jelentkeztem.
"); 1945-ben benulassal jaro sebesulessel mentettek ki a keleti frontrol. A haborut es sebesuleset kisse groteszk modon ugy elte meg, mint valami grandiozus sziniel?adast.
A modszer ellen
cim? m?veben igy ir err?l:
"
A kaosznak ez az egesz szinpompas forgataga olyba t?nt szamomra, mint valami nyuzsg? szinpad, s egyszeriben megfeledkeztem az ovatossagrol. (...) A kor felvetette moralis problemak csak joval kes?bb tudatosultak bennem. Ma ugy erzem, ezek a problemak meg mindig kisertenek. Folbukkannak, valahanyszor egy egyen vagy csoport objektivizalja a helyes eletr?l vallott elkepzeleseit, es eszerint cselekszik.
" (562. o.)
1946-tol visszatert
Becsbe
, ahol sokiranyu tanulmanyokat folytatott: szinhaztudomanyt, szineszetet, operaeneklest, s emellett
szociologiat
,
tortenelmet
,
matematikat
es
fizikat
is tanult.
Bertolt Brecht
er?s hatassal volt ra, s kes?bb elete egyik nagy hibajanak tartja, hogy visszautasitotta az altala felkinalt asszisztensi allast a
berlini
Operaban. 1948-tol reszt vett az
Osterreichisches College
alpbachi rendezvenyein, ahol megismerkedett a kor kozep-europai ertelmisegenek legjavaval, tobbek kozott
Karl Popperrel
,
Arthur Koestlerrel
,
Erwin Schrodingerrel
,
Elisabeth Anscombe-bal
,
Kerenyi Karollyal
es
Friedrich Hayekkel
. Becsben
Wittgensteinnel
es
Felix Ehrenhafttal
is megismerkedik, majd a rakovetkez? evekben skandinaviai tanulmanyai soran
Niels Bohrral
. 1951-ben filozofiabol doktoralt a
Zur Theorie der Basissatze
(A bazismondatok elmeleter?l) cim? irasaval. Londoni osztondijat is szerzett, hogy
Wittgensteinnel
tanulhasson, de ezt
Wittgenstein
eppen bekovetkez? halala megakadalyozta. Ebben az id?szakban er?s pozitiv hatast gyakorolt ra
Popper
; az altala felajanlott asszisztensi allast megis visszautasitotta, s a szemeben a kes?bbiekben
Popper
megitelese a visszajara fordul.
1955-ben kapta meg els? egyetemi allasat Bristolban. Ekkorra mar nemetre forditotta
Popper
A nyitott tarsadalom es ellensegei
cim? konyvet. A kes?bbiekben professzorai voltak a Berkeley-n,
Hamburgban
,
Aucklandben
,
Sussexben
,
Kasselben
,
Brightonban
, a
Yale
-en,
Londonban
,
Berlinben
,
Zurichben
is. 1958-tol amerikai allampolgar lett.
Ekkorra alakult ki "anarchista", vagy mas megkozelitesben ? onmaga altal is kedvelt hasonlattal ? "dadaista" tudomanyfilozofiaja, mely jellegenel fogva, illetve kalandos sorsa miatt (leirt formaja tobbszor elvesz, s lenyegeben ujra kell irnia) vegleges alakot sosem olt, nem tud es nem is akar tezisjelleg? metodologiava valni. Jelszoszer?ve valt f? tezise az ?anything goes” (?barmi megteszi”), kifejtve: a modszeresseg legalabb olyan veszelyes a valodi tudomanyra es a tarsadalomra, mint a rendszertelenseg. A tudomanyoknak sem mint kategorianak, sem mint id?ben letez? dolognak, nincs egyseges strukturaja (ezert egy egzakt tudomanyelmelet lehetetlen); sem allandonak tekinthet? normai, a modszeressegre epul? tudomanyos objektivitas pusztan a tudomanytortenet elfogult, tenyekkel cafolhato szemleleteb?l megalkotott mitosz, amely konnyen rossz ertelemben vett ideologiava fajulhat. Sem az indukcio, sem a deduktiv modszerek, sem az elmeletek konzisztenciajanak megkovetelese, sem mas szilardnak hitt es magabiztosan hirdetett tudomanyos alapelvek, nem kivetel nelkuliek, es nem is feltetlenul indokoltak: ?egyetlen gondolat sem lehet olyan regi vagy olyan abszurd, hogy ne segitene tokeletesiteni tudasunkat ... soha egyetlen elmelet nem allt osszhangban targyanak osszes tenyevel ... a tenyeket a regebbi ideologiak konstrualjak, es a tenyek es elmeletek osszeutkozese akar a haladas jele is lehet.” A tudomanynak, ha a tarsadalmat akarja szolgalni, leginkabb pluralizmusra es a bels? el?irasoktol valo szabadsagra van szuksege.
[3]
Hatralev? eveiben ingazott a kulonboz? egyetemek kozott, kes?i eveiben leginkabb Svajc es Kalifornia kozott. 1989-ben hazassagot kotott Grazia Borrinivel. 1991-es nyugdijazasa utan
Id?pocsekolas
(Zeitverschwendung, Killing Time)
cim? oneletrajzan dolgozott, melyet gyakorlatilag halalaig irt. 1994. februar 11-en halt meg
Svajcban
agydaganatban
.
Forrai Gabor
szerint
korai irasaiban harom dologra iranyitja a figyelmet:
1. A tudomanytortenet tanusaga szerint bizonyos korulmenyek kozott meg kell serteni egyes altalanosan elfogadott es plauzibilisnek t?n? szabalyokat.
2. A tudomany fejl?desehez elengedhetetlen, hogy egyszerre tobb, egymasnak ellentmondo elmelet is jelen legyen. "Proliferaciora" van szukseg. Nem csak akkor kellenek rivalis elmeletek, ha a dominans elmelet bajban van. Egy elmeletr?l ugyanis csak akkor derul ki, hogy mit is er valojaban, ha mas elmeletekkel osszevettetik.
3. Ez utobbi cseppet sem trivialis feladat, ugyanis az igazan atfogo elmeletek bizonyos ertelemben osszemerhetetlenek, "inkommenzurabilisek". Roviden: arrol van szo, hogy a tudomanyos kifejezesek jelenteset az elmeletben elfoglalt helyuk hatarozza meg. Amennyiben ket elmelet egymastol radikalisan kulonbozik, akkor ugyanazok a kifejezesek mindkett?ben egeszen mas jelentessel birhatnak. Peldaul az "er?" szo Newtonnal es Arisztotelesznel
egeszen mas dolgot jelent. Ha pedig ez igy van, akkor helytelen azt gondolnunk, hogy az arisztoteleszi fizika es a newtoni fizika ugyanarrol a dologrol mast allit. Inkabb arrol van szo, hogy a ket elmelet masrol beszel ? mintha az egyik a korter?l, a masik pedig az almarol szolna. A tapasztalat sem hivhato mint dont?biro segitsegul, ugyanis a tapasztalat nem semleges. Hogy mit is tapasztalunk, elmeleti meggy?z?deseinkt?l fugg. Newton es Arisztotelesz kovet?i mas-mas tapasztalatokkal rendelkeznek. Konny? belatni, hogy az inkommenzurabilitas tezise alkalmas a tudomanyfejl?des racionalitasaba vetett hit megkerd?jelezesere. Ha a newtoni fizika osszemerhetetlen az arisztoteleszi fizikaval, milyen alapon mondhatjuk azt, hogy az el?bbi jobb az utobbinal? Ha pedig nem mondhatjuk ezt, akkor van-e egyaltalan ertelme azt allitani, hogy a tudomany fejl?dik? Feyerabend azonban ekkortajt meg nem torekszik a tudomany tekintelyenek megingatasara.
Ehelyett bonyolult konstrukciokat agyal ki annak igazolasaul, hogy a tudomanyos elmeletek megiscsak osszehasonlithatok.
Ezek az irasok komoly szakmai elismerest hoznak szamara. A hatvanas evekben ? Kuhnnal, Hansonnal es Toulminnal egyutt ? a hagyomanyos tudomanyfilozofia egyik leger?teljesebb kritikusakent tartjak szamon. Gondolatait ugyan legtobben elutasitjak, de megis kenytelenek szembenezni veluk.
Aztan a hatvanas evek vege fele bekovetkezik a fordulat. Irasainak stilusa es tartalma gyokeresen megvaltozik. Az olvaso ertelmere apellalo, eszerveket hasznalo ertekez? prozat szines, vibralo szoozon valtja fel. Feyerabend celja az olvaso meggy?zese ? ha kell ervekkel, ha kell ironiaval vagy szemelyeskedessel. Fittyet hany az akademiai
jomodornak. Popper filozofiaja azert halvany utanzata csak John Stuart Millenek ? irja ? mert Popper eleteben sosem volt egy Harriet Taylor. Kritikusait inkompetensnek, s?t, analfabetanak belyegzi. A szenved? szerkezeteket egyes szam els? szemely? mondatok valtjak fel: "Itt nem valami szemelytelen igazsag nyilvanul meg, hanem itt en beszelek, en, en, en, Paul Feyerabend."
Ket konyvet jelentet meg. 1975-ben az Against Method (A modszer ellen)
cim?t, egy 1970-es tanulmany kib?vitett valtozatat, 1978-ban pedig a Science in a Free Society-t (Tudomany a szabad tarsadalomban). Ezekben mar nem a hagyomanyos tudomanyfilozofiat biralja, hanem magat a tudomanyt s a tudomanyban testet olt? racionalis gondolkodast. A biralat reszben ismeretelmeleti: a tudomany es a racionalis modszerek tavolrol sem olyan kivaloak, mint azt az iskolaban belenk sulykoljak. De az ismeretelmelet mellett egyre nagyobb szerepet kap a politika. A tudomany ? hirdeti ? amely korabban a vallas egyeduralmat megdont? felszabadito er? volt, napjainkban maga is elnyomo er?ve valt. Fel kell szabaditanunk a tarsadalmat a tudomany diktaturaja alol.
- Against Method.
New Left Books, London, 1975
- Science in a Free Society.
New Left Books, London, 1978
- Erkenntnis fur freie Menschen.
Suhrkamp, Frankfurt/M., 1980
- Wissenschaft als Kunst.
Suhrkamp, Frankfurt/M., 1984
- Farewell to Reason.
Verso, London, 1987
- Irrwege der Vernunft.
Suhrkamp, Frankfurt/M., 1989
- Three dialogues on Knowledge.
Blackwell, Oxford, 1991
- Die Torheit der Philosophen.
Junius, Hamburg, 1995
- Briefe an einen Freund.
Suhrkamp, Frankfurt/M., 1995
- Ambiguita e armonia.
Laterza, Roma-Bari, 1996
- Zeitverschwndung.
Suhrkamp, Frankfurt/M., 1995
- Conquest of Abundance: A Tale of Abstraction Versus the Richness of Being.
Chicago University Press, Chicago, 1999
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- A relativizmus elemei
(in:
Medvetanc
, 1985.4?1986.1 41?46. o.)
- Hogyan vedjuk meg a tarsadalmat a tudomanytol?
(in:
Replika
, 1994. VI. 13?26. o.)
- A tudomany egy szabad tarsadalomban
(reszlet); in:
Tudomanyfilozofia
; Osiris-
Lathatatlan Kollegium
, Budapest 1998. 153?169. o.
- Harom dialogus a tudasrol
; ford. Tarnoczi Gabriella; Osiris, Bp., 1999
(Horror metaphysicae)
ISBN 963-379-513-3
- A modszer ellen
; ford. Mesterhazi Miklos, Miklos Tamas, Tarnoczy Gabriella, utoszo, bibliografia Miklos Tamas;
Atlantisz Konyvkiado
, Bp., 2002
(Kisertesek)
ISBN 9639165565