Oscar Wilde
Portreja (Napoleon Sarony fotografiaja, 1882)
Elete
Szuletett	1854 . oktober 16. Dublin , Irorszag
Elhunyt	1900 . november 30. (46 evesen) Parizs , Franciaorszag
Sirhely	Oscar Wilde siremleke
Nemzetiseg	ir
Szulei	apja: Sir William Wilde anyja: Jane Wilde
Hazastarsa	Constance Lloyd (1884?1898)
Gyermekei	Vyvyan Holland Cyril Holland
Palyafutasa
Jellemz? m?faj(ok)	vigjatek Gothic literature kolteszet drama tragedia mese elbeszel? koltemeny regeny novella essze
Kituntetesei	Newdigate-dij (kolteszet, 1878, Ravenna, Oxfordi Egyetem)
Hatottak ra	Platon , Arisztotelesz , William Shakespeare , Theophile Gautier , Francia irodalom , Okori gorog irodalom , Joris-Karl Huysmans , John Keats , Victor Hugo , Honore de Balzac , Pjotr Alekszejevics Kropotkin , Walter Pater , John Ruskin , James McNeill Whistler , John Pentland Mahaffy , Dante
Hatasa	Jorge Luis Borges , James Joyce , Samuel Beckett , Paul Merton , James Morrow , Encsi Fumiko , Erico Verissimo , Igor Severyanin , Irene Nemirovsky , Andre Gide , Max Beerbohm , Stephen Fry , Lawrence Durrell , Camille Paglia , Dave Sim , Mateiu Caragiale , Tom Stoppard , Saki , Amanda Filipacchi , W. H. Pugmire , Ronald Firbank , Christopher Hitchens , Morrissey , Peter Doherty , Benjamin Tucker , Renzo Novatore
Oscar Wilde alairasa
Oscar Wilde weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Oscar Wilde temaju mediaallomanyokat.

Oscar Wilde (teljes neven Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde) ( Dublin , 1854 . oktober 16. ? Parizs , 1900 . november 30. ) ir kolt?, iro, dramairo. Sikereit els?sorban konnyed, elegans stilusanak es sziporkazo szellemessegenek, paradoxonjainak koszonhette. ^[1]  

Ahogy azt az Uj Magyar Lexikon (1962) megallapitja, eletm?veb?l leginkabb a cselekmenyt otletesen bonyolito, szellemes parbeszedekkel, aforizmakkal teli vigjatekai: a Lady Windermere legyez?je (1893), az Eszmenyi ferj (1895) es a Bunbury (1895) bizonyultak maradandonak, illetve a Dorian Gray cim?, fantasztikus otletre epul? regenye (1891), valamint a feln?ttek szamara irt, kolt?i szepseg? A boldog herceg cim? meseje (1888). ^[2]

A Vilagirodalmi Kisenciklopedia Wilde-rol mint az angol l’art pour l’art (aesthetic movement) legjelent?sebb kepvisel?jer?l emlekezik meg. Ugy veli, hogy vilagirodalmi rangjat vigjatekai s elbeszelesei mellett A readingi fegyhaz balladaja cim?, bortonelmenyeib?l fakado koltemenye (1898) es megrazo onvallomasa, a De profundis (1905) adja meg. ^[3]

A Magyar Nagylexikon (2004) azt emeli ki Wilde-dal kapcsolatban, hogy m?vei a 19. szazad vegi esztetizmus, "a szepseg" m?veszeteszmenye jegyeben szulettek. ^[4]

A Vilagirodalmi Lexikon pedig Wilde (1994) sokoldalusagara helyezi a hangsulyt. Ramutat, hogy Wilde szinte minden m?fajban kiprobalta tehetseget, es szinte minden m?fajban figyelemre melto, nagysiker? m?vekkel lepett a kozonseg ele. Legjobb m?veiben egy gazdag intellektus nyelvi bravurjai mellett a jellem- es a helyzetkomikum adta lehet?segeket maradektalanul kiaknazo szerz?t ismerhetunk meg. ^[5]

Ma is all ra a Vilagirodalmi arckepcsarnok ban megfogalmazott ertekitelet: ?F?leg azok becsulik kevesre, akik nem olvassak. Akik olvassak, azok nemcsak kedvelik, de a szazadveg legnagyobbjai kozt tartjak szamon.” ^[1]

? volt az els? iro, aki azon, a sajat koraban dekadensnek, elvhajhasznak min?sitett erkolcsok szerint elt, amelyek a m?veit is athatjak. ^[6] Azok koze a m?veszek koze tartozott, akik eletuket konyveiknel fontosabb alkotasnak tartottak. Egy kinos botrany kapcsan kiderult vonzalma sajat nemehez, melyet kovet?en Wilde neve evtizedekig tabu lett, hazaja kitaszitotta. A csillogas utan a kegyetlen bortonvilag sotetje kovetkezett. ^[7]

James Joyce viszont egy 1909-es cikkeben mar martirkent emlegette Wilde-ot, ^[8] nyolcvan evvel kes?bb pedig Terry Eagleton Szent Oscar cim? darabja meg tovabb ment a felmagasztalasaban.

Napjainkra Oscar Wilde egyertelm?en a homoszexualisok egyik legnagyobb ikonjava emelkedett. ^[9]

Elete [ szerkesztes ]

Az ifjukor kronikaja [ szerkesztes ]

1854. oktober 16-an szuletett az irorszagi Dublinban Oscar Fingal O’Flahertie Wills Wilde neven, koznemesi csalad masodik fiugyermekekent. Edesapja, Sir William Wilde ful- es szemspecialistakent dolgozott, mig edesanyja, Jane Francesca Elgee Speranza alneven valt ismert iron?ve. Nem veletlen tehat, hogy Oscar megszerette az irodalmat, es falta a konyveket. Edesanyja ifjukoraban reszt vett az ir nemzeti mozgalmakban, Wilde egyertelm?en t?le orokolte lazado egyeniseget.

A Wilde hazaspar furcsa par volt Dublinban, egymasnak szinte tokeletes ellentetei. Mig Sir William cingar, torekeny alkatu, alacsony noves? ferfiunak t?nt, tudasra szomjazo tekintettel, addig Speranza sudar termet? asszony volt finom vonasokkal, tekintelyt parancsolo jarassal. ^[10] Az apa ? talan kisebbrend?segi erzesb?l ^{[ forras? ]} ? tobbszor felrelepett, es harom hazassagon kivuli gyermeke szuletett. Igaz, Speranza is tartott fenn kapcsolatokat irotarsaival, de ezek pusztan platoi szalak voltak.

Oscarnak volt egy nala ket evvel id?sebb batyja, Willie Wilde, es egy nala harom evvel fiatalabb huga, Isola Francesca Emily. Wilde imadta kishugat, jo testveri viszony alakult ki kozottuk, am amikor Isola tizevesen, 1867-ben meghalt, Oscar csak hosszu id? elteltevel tudta magat tultenni huga elvesztesen. Ezt bizonyitja az a teny, hogy Oscar halalakor megtalaltak Isola egy gondosan boritekba rejtett hajtincset, melyet Wilde mindig maganal tartott. Wilde egyebkent rettent?en erzelmes, gyenged alkat volt, nehezen tudott megemeszteni dolgokat. Amikor kolyokkent reszt vett egy gyerekcsinyben, es menekulniuk kellett, veletlenul fellokott egy testi fogyatekos fiut, amit azutan egy jo darabig nem tudott feldolgozni, annyira gyotorte a lelkiismeret-furdalas. ^[11] A csalad eleinte egy forgalmas utcaban lakott, a Westland Row 21. szam alatt, majd 1855 juniusaban atkoltoztek a szomszedos Merrion Square -re, ahol Wilde egesz gyerekkorat toltotte. A fiuk nagypolgari kornyezetben n?ttek fel, francia es nemet nevel?n?k gondozasaban, es Dublin szellemi elitje vette ?ket korul. Oscar mindig egyutt volt szuleivel es a feln?ttekkel, igy nyolceves korara mar jol ismert minden temat es allaspontot, amelyet a vacsorak soran megvitattak. ^[12]

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

1864 -ben testverevel egyutt utaztak a Portora Royal School internatusaba , amely liberalis szellemevel es a vilagra valo nyitottsagaval Wilde szamara az otthoni neveles eszmenyi folytatasa volt. ^[13] Tanulmanyait 1871-t?l 1874-ig a dublini Trinity College -ban folytatta, ahol az angliai intezmenyekkel ellentetben szemelyes kapcsolat alakult ki tanar es diak kozott. Wilde-nak tetszett e szabadelv?seg. A vizsgakon jatszi konnyedseggel tett eleget a tanulmanyi kovetelmenyeknek. ^[14] Legnagyobb hatast tutora, John P. Mahaffy gyakorolta ra, olyannyira, hogy 1875-ben egyutt indultak el egy gorogorszagi felfedez? korutra, am penz hianyaban csak Romaig jutottak. Wilde-ot elb?volte a kereszteny varos, megtetszett neki a katolikus vallas . Egyetemi tanulmanyait Oxfordban , a Magdalen College -ban vegezte, 1874-78 kozott. Az itt toltott evek a keszul?des evei voltak. Felt?n? ir akcentusaval, kivalo felkeszultsegevel es f?leg oltozkodesevel kit?nt tarsai kozul. Meg a szokasosnal is nagyobb kockas tweedzakot oltott, pavakek nyakkend?t viselt, es hullamos karimaju, enyhen felrecsapott kalapot hordott. Mindenkor az ervenyes normakat szegte meg. ^[15] 1876-ban hirtelen meghalt edesapja, aminek kovetkezteben Lady Wilde nyakaba szakadt az osszes gond: a csaladi foldbirtokot jelzalog terhelte, es emelle meg komoly adossagok is tarsultak. ^[16] Ozvegyasszonykent aggodhatott, hogyan tud kijonni a penzb?l, hogyan tudja tamogatni ugyvednek keszul? Willie fiat. Szerencsere Oscar fenn tudta magat tartani osztondijabol, s?t amikor a csalad egyetlen tamasza, a feltestver Henry Wilson 1877-ben elhunyt, Wilde-nak kellett eltartania ?ket. Szabaduszo irokent tobb-kevesebb sikert ert el. 1878-ban Ravenna cim? koltemenyevel elnyerte a nagy dics?segnek szamito Newdigate-dijat , melyet kizarolag ifju, tanulmanyaikat folytato tehetsegek kaphattak. ^[17] Ahhoz egyaltalan nem fert ketseg, hogy Wilde egy igazi zseni, tehetseges iro, de egyuttal rendkivul fegyelmezetlen ifju is volt, igy az egyetem elvegzesevel nem kapott tanari kinevezest. 1879 ?szen kozos lakasba koltozott egyik regi fest? baratjaval, a francia Milesszal.

Hirnev, siker [ szerkesztes ]

Wilde a londoni szalonok allando vendege lett, de kulonc viselkedese es kirivo, szokatlan oltozkodese miatt hata mogott kinevettek. A Punch c. hetilap 1880-tol karikaturasorozatot inditott rola, melyben egyertelm?en a guny celtablaja volt, de nem banta, hiszen ez ingyen reklam volt neki. Wilde pedig mindenaron akarta a hirnevet: ?Sertegessetek, dobaljatok meg sarral, de az istenert, nezzetek ram.” Wilde ugyanis nem azok koze az irok koze tartozott, akik szemermesen meghuzodtak m?veik mogott. ? nem tudta, nem akarta kivarni, mig az emberek m?veit elolvasva igy kialtanak fel: ?Milyen remek m?vek ? mekkora m?vesz!” Forditva, azt szerette volna elerni, hogy az emberek ezt gondoljak: ?Mekkora m?vesz! Micsoda remek m?vek lehetnek a tarsolyaban!” Hires akart lenni, hogy gazdag s gazdagsaga reven szabad lehessen. ^[18] 1881-ben sajat koltsegen megjelentette Poems (Versek) cim? m?vet, amelyet meg az ev decembereben bemutatott az amerikai kozonsegnek Kanadaban es az USA-ban. Az el?adout oriasi sikerrel zarult, Wilde sziporkazo hangvetel? el?adasaival leny?gozte publikumat. Egyszerre hires es gazdag lett, elerte a h?n ahitott ismertseget.

Szerelem, eljegyzes, hazassag [ szerkesztes ]

Londonban osszehazasodott Constance Mary Lloyddal. Parizsban toltottek mezesheteiket. Londonban telepedtek le, es Wilde sorra jelentette meg legkulonboz?bb m?faju irasait, amelyeknek egy kozos vonasuk van: a stilus, a nyelv magaval ragado szepsege. El?adasokat tartott, ujsagirokent tevekenykedett, elegedett volt eletevel. Amikor egy estelyen megkerdeztek t?le, hogy mit csinalt aznap, Wilde szerenyen csak ennyit felelt: ?Egyik versem nyomdai levonatat javitottam. Egesz delel?tt toprengtem, vegul kihuztam egy vessz?t. Delutan folytattam a munkat, aminek az lett az eredmenye, hogy visszaallitottam azt a bizonyos vessz?t.” ^[19]

1885-ben megszuletett els? fiuk, Cyril, majd a kovetkez? evben a vilagra jott Vyvyan. Wilde raerzett az apa szerepere, es ontotta magabol a szebbnel szebb meseket. 1888-ban megjelent A boldog herceg es egyeb mesek c. mesegy?jtemenye, melyben olyan nagyszer? alkotasok kaptak helyet, mint a cimado A boldog herceg (The Happy Prince), A nevezetes raketa (Remarkable Rocket) es Az onz? orias (Selfish Giant). Ezen mesek mindegyike a meseirodalom egy-egy kincse, amelyekkel Wilde meg a ’’dan mesefejedelmet’’, Andersent is tulszarnyalta. Ezek a mesek nem csupan gyerekeknek szolnak, hanem a feln?tteknek is tanulsagul szolgalnak, mivel mindegyiknek van valami erkolcsi uzenete. (Wilde sajat gyermekeinek is ebb?l olvasott fel estenkent.)

1890-ben megjelent Wilde talan legvitatottabb m?ve, a Dorian Gray arckepe (The Picture of Dorian Gray), amely egyik pillanatrol a masikra nemcsak hiresse, de hirhedtte is tette, egyszerre hozott sikert es megvetest Wilde szamara. A tortenet egy csodalatos szepseg?, el?kel? ifju tragikus eletutjat beszeli el a diadal tet?pontjatol a teljes zullesig. (A Vilagirodalmi Kisenciklopedia szerint e m? a dekadens eletelvezet mindenek felettiseget hirdeti. A hedonizmus hatja at.)

Wilde klasszikus regenyenek h?se, a gazdag, gyonyor? es naiv fiatalember, Dorian Gray az ujonnan megismert es megszeretett Lord Henry Wotton befolyasa ala kerul, aki raebreszti az elet izeire. Dorian egesz alakos portrejat egy fest?baratja (Basil Hallward) festi meg, s Lord Henry, a gazdag es divatos dandy meg akarja azt venni. Miutan Dorian raebred sajat szepsegere, azt kivanja, hogy barcsak a festmeny oregedne ?helyette. Ezzel eladja lelket, nem az ordognek, hanem a kepnek. Az id? mulasaval atadja magat az onz? es rafinalt elvezeteknek, ferfiakat es n?ket taszit a b?n utjara, majd egyre melyebbre sullyed, s kozben megdobbenve veszi eszre, hogy mig teste tokeletesedni latszik, addig rejtett arckepe egyre rutul. Ugyanis veghezvitt b?nos tettei kitorolhetetlen nyomot hagytak a valodi szemelyiseget abrazolo kepen. Egy kulonosen gonosz gyilkossag utan sajat magatol megundorodva a portre mellebe dofi a t?rt. Dorian holtan esik ossze, mert a t?r az ? szivet sebezte halalra. Szolgaja ott talalja holtan fekve, osszeaszott, rancos arccal a tokeletes kep alatt. ^[20] Wilde ars poeticaja melyen erz?dik e m?veben, miszerint ?Minden m?veszet haszontalan. Nem a m?veszet utanozza az eletet, hanem az elet a m?veszetet.” ^[21]

Oscar Wilde szamara egesz eleteben talan az 1890-es ev volt a legsikeresebb. Maganelete rendezett volt, boldogsagban elt csaladjaval, neve ismert volt, ott forgott a legjelent?sebb elit korokben, es tehetsegehez sem fert ketseg. Am eppen ekkor, legnagyobb sikerei csucsan erte el ?t vegzete. 1891-ben egy fiatal iro megkereste ?t, hogy biralja el verseit, es tehetseget az irodalomhoz. Ez az ifju Lord Alfred Douglas ('Bosie') volt, akivel e hivatalosnak indulo kapcsolatuk egyre melyebb, baratibb viszonnya valtozott. Tobb id?t toltott Wilde e fiatal fiu tarsasagaban, mint sajat csaladjaval, ami hazassagon beluli konfliktusokhoz vezetett, es botranyba torkollott. 1891 termekeny ev volt Wilde szamara, kotetei sorra jelentek meg. Az erdem reszben a fiatal Douglase volt, hisz ? ihlette meg, b?volte el Wilde-ot.

A canterville-i kisertet (The Canterville ghost) cim? m?ve egy igazan ?szellemes” tortenet, melyben egy gazdag amerikai ur megvasarolja Canterville kastelyat butorral, kisertettel egyutt, es csaladostul bekoltozik. Am a szellem, latva az amerikaiak hidegver?seget, elpusztul. Wilde ezzel a komediajaval az amerikai jozan eszt kivanta szembesiteni az angolok osdi, hagyomanyokhoz ragaszkodo vilagaval. ^[20]

Lady Windermere legyez?je (Lady Windermere’s fan) cim? komediajaban Wilde zsenialis dramairoi kepessege csillan meg. Ez a darab egyszerre hozott oriasi sikert es botranyt. Wilde eppen annak a tarsadalmi retegnek a hibait, hazug, oncsalo idealjait veszi celba, amelyikhez ? maga is tartozik: az arisztokracia, a nagypolgarsag, vagy ha ugy tetszik, a fels? tizezer vilagat. ^[22] Valamennyi vigjatekaban megtalaljuk az erkolcsosseget kepvisel? holgyet vagy urat, a b?nos multu n?t (es ferfit), es a kozponti szerepet jatszo, olykor ostobanak t?n? tulcicomazott dandy figurajat.

Lord Arthur Saville b?ne (Lord Arthur Saville’s crime) cim? munkajaban Wilde Lord Arthur bizarr tortenetet beszeli el. Egy kulonleges gyilkossagrol olvashatunk, mely kapcsan kirajzolodik a kortarsi angol arisztokracia torzkepe. A kozeppontban a b?n van, a b?n, melyet Wilde nem negativ ertelemben kivant az olvasok szeme ele tarni. Wilde ugy gondolja, hogy a b?n ?lenyeges eleme a haladasnak”, es hogy a b?n az individualizmus igazi kifejez?je. Meg is jegyezte: ?Egyetlen b?ncselekmeny sem kozonseges. A kozonsegesseg: masok viselkedese.”

A komediak utan, de meg mindig 1891-ben, Wilde irt egy zord, baljos hangulatu tragediat Salome cimmel. E bibliai temat feldolgozo remdramat azonban az angol hatosagok betiltottak, s a tilalmat csak 1931-ben oldottak fel. Ekkor mutatta be a Savoy Theatre, oriasi sikerrel; Franciaorszagban es Europa tobbi reszen rajongtak a darabert. (1905-ben Richard Strauss operat irt ra.) ^[23]

Wilde, latva tragediajanak kudarcat, visszatert a komediakhoz. 1892 gyumolcse A jelentektelen asszony (Woman of no importance), 1893-ban pedig megszuletett Az eszmenyi ferj (An ideal husband) cim?, az el?z?vel azonos temaju, tarsadalombiralo komediaja. A kirobbano sikert az 1895-ben megszulet? Bunbury ? The Importance of Being Earnest (Magyarul: Bunbury ? avagy jo, ha szilard az ember ) cim? vigjatek hozta meg Wilde-nak. A 19. szazad egyetlen igazi mulatsagot ado komediaja volt ez a darab, egy igazi felpezsdules az angol szinhazi eletben. Wilde kirobbano sikert aratott, sikerult megmulattatnia az angol kozonseget. A tortenetet kulonleges fordulatai teszik egyszerre mulatsagossa es bonyolultta, er?sen koncentralnia kell az olvasonak, hogy ne veszitse el a tortenet fonalat. A szerepl?k: Jack Worthing falusi bekebiro; baratja, Algernon Moncrieff; Algernon nagynenje, Lady Bracknell; lanya, Gwendolen; es Worthing gyamleanya, Cecily. A tortenet lenyege: Jack elmondja Algernonnak, hogy kitalalt maganak egy haszontalan magaviselet?, Earnest (magyar forditasban Szilard) nev? occsot, akinek csinytevesei miatt s?r?n kell Londonba utaznia. Ennek f? oka: Gwendolen iranti szerelme, akivel csak Londonban tud talalkozni. Baratja, Algernon bevallja, hogy ? pedig egy Bunbury nev? baratot talalt ki maganak, hogy kellemetlensegei, kotelezettsegei el?l elt?nhessen. Kozben Algernon beleszeret Cecilybe. E ket szerelmi szal vegul osszefonodik, am ekkor Wilde egy varatlan fordulattal el: a holgyek kijelentik, hogy csak Ernest nev? ferfiuhoz hajlandoak felesegul menni. Ekkor fellep a szinen Lady Bracknell szolgaloja, Prism, es elmesel egy regi tortenetet. ? volt ugyanis a kis Algernon nevel?n?je, de mint kiderul, volt meg egy id?sebb kisfiu. Am egy nap, amikor Prism elvitte leveg?zni babakocsival a nagyobbik babat (es magaval vitte sajat regenyet is), veletlenul fekete taskajaba tette a kisgyereket, a papirokat pedig a babakocsiba. Wilde itt egy teljesen abszurd helyzetet teremt, es csavar egyet a tortenet szalan. Vegul kiderul, hogy az elhagyott baba Jack Worthing volt, s?t nem is Jack az igazi neve, mert edesapja utan Ernestnek neveztek el. A komedia happy enddel vegz?dik, Jack mindvegig Ernest/earnest (?szinte) volt, hiszen van egy occse Londonban, es ?t magat Ernestnek hivjak. Elnyeri Gwendolen kezet, Algernon pedig Cecilyet. A bemutatot kovet? fergeteges siker egyetlen szepseghibaja az volt, hogy utana nehany honappal Wilde mar a pentonville-i bortonben volt, ketevi kenyszermunkara itelt fegyenckent.

Az eletet derekba tor? botrany [ szerkesztes ]

Az ifju lord apjanak, Queensberry markinak egyaltalan nem tetszett ez az ?abnormalis” viszony fia es az iro kozott, es felel?ssegre vonta Wilde-ot, aki azonban meggondolatlanul ragalmazasi pert inditott a marki ellen. Ez nagy hiba volt, mert igy sajat magat allitotta vadloi ele. Wilde abban is hibat kovetett el, hogy az ellene felhozott vadakat nem tagadta, egyszer?en abszurdnak tartotta. Mint elmondta: ?Sokan azt gondoltak, hogy az eletem mer? valotlansag, en ellenben mindig is tudtam, hogy igaz, mert akarcsak az igazsag, csak ritkan volt tiszta, es sohasem volt egyszer?.” A birosag b?nosnek talalta Wilde-ot a fajtalankodas b?ntetteben, es ket ev fegyhazra, valamint kenyszermunkara iteltek. 1895-t?l 1897-ig raboskodott a bortonben. Teljesen megtort. Ez alatt az id? alatt megirta De Profundis c. alkotasat, amelyben a verg?d? lelek ?szinte vallomasa fogalmazodik meg, s mellyel sikerult megszereznie az europai kozonseg rokonszenvet es egyutterzeset. ^[23]

1896-ban meghalt edesanyja, Lady Wilde, ami nagyon melyen erintette a bortonben raboskodo irot. ?Anyam halala oly szorny? volt nekem, hogy en, aki egykor a nyelv mestere voltam, nem talalok szot, mely kifejezne fajdalmamat. ? es az apam olyan nevet hagytak ram, amelyet ?k nemesse es megbecsultte tettek. En orokre szegyent hoztam erre a nevre.” 1897-ben, szabadulva a borton sotetseget?l, azzal a tennyel kellett szembesulnie, hogy a birosag felesegenek, Constance-nak itelte a ket gyermeket. A fiukat, Cyrilt es Vyvyant ? anyjuk gerincbantalmai miatt ? egy hazban neveltek, ahol Wilde neve tabunak szamitott, s?t Constance lecserelte a Wilde csaladnevet Hollandra. Meg mindig szerette Oscart, csak fiait akarta megovni a szegyent?l es megalaztatasoktol. Hazaja elfordult Wilde-tol, aminek kovetkezteben kitaszitottnak es maganyosnak erezte magat. Baratai mindenben mellette alltak, 1897-ben ott vartak a borton kapujaban, amikor kiszabadult. Elmondasuk szerint Wilde olyan meltosagteljesen lepdelt, mint egy szam?zeteseb?l visszater? kiraly. Constance rendszeresen tamogatta Wilde-ot penzzel. Oscar megis azt erezte, egyedul van a vilagban, Anglia nepe nem erti meg ?t, es ez fajt neki. ?Keservesen sirnek, ha nem sirtam volna mar el minden konnyemet.” Ezert ugy dontott, hogy Franciaorszagba tavozik. Azonban itt is azzal kellett szembesulnie, hogy azok az emberek, akik egykor baratsagat kerestek, most sertegettek vagy semmibe vettek. Ezert Wilde egy kis tengerparti faluba, Bernevalba utazott tovabb. Itt egy rovid ideig meg egyutt voltak Alfred Douglasszel, mert a vadak ellenere is ragaszkodtak egymashoz, de ezutan vegleg megszakadt kettejuk kapcsolata, es elvaltak utjaik. Wilde A readingi fegyhaz balladaja (The Ballad of Reading Goal) cim? munkajat 1898-ban adtak kozre, szerz?kent C. 3. 3.-at jelolve meg. (Ez volt Wilde rabzarkajanak szama.) Az emberek Wilde iranti gy?lolete kezdett atalakulni szanalomma. ?A hazaszereteteert bortonbe zart hazafi szereti a hazajat; a fiuk szereteteert bortonbe zart kolt? szereti a fiukat.” Wilde ezzel azt akarta kihangsulyozni, hogy sosem fog megvaltozni, es tenyleg, Wilde mit sem valtozott, ugyanugy koltotte a penzet, meg azt is, ami nem volt, es sorra jarta a kavehazakat. A legfelelmetesebb a fantomma valt emberek sokasaga volt szamara, regi ismer?sei ugy mentek el mellette, mintha Wilde nem letezne.

1900-ban fulfert?zese, amelyet a bortonben kapott, sulyossa valt. Javasoltak neki a m?tetet, de az egyetlen dolog, ami heves fajdalmai kozepette is bosszantotta Wilde-ot, az az izlestelen tapeta volt. Viccesen jegyezte meg: ?Egyikunknek mennie kell.” Mivel koztudott volt, hogy Wilde nem tud jol banni a penzzel, minden egyes penny kifolyik kezei kozul, az orvosa surget?en faggatta kifizetetlen kezelesi szamlai miatt, mire ? csak ennyit valaszolt: ?Ugy halok meg, ahogy eltem: tullepve anyagi kereteimet.” Egy nappal halala el?tt katolikus hitre tert, majd 1900. november 30-an hajnalban elerte vegzete, es meghalt. H? baratok kis csoportja kiserte el ?t utolso utjara. Siremleke a Pere-Lachaise temet?ben all.

A m?vesz megoszto egyenisege [ szerkesztes ]

Wilde egesz elete egy nagy paradoxon volt: irkent szuletett, megis angolul es franciaul publikalt; ugyan csaladapa volt, megis tartott ferfi szeret?t; egy eleten at protestanskent elt, de utolso oraiban megterve, katolikus hit?kent halt meg; s bar a romantikusok kovet?je volt, a modernek el?futara lett. ^[24] Wilde-ert rajongott egesz Europa, de egy kinos botrany kapcsan, amikor kiderult vonzalma sajat nemehez, egy csapasra megvaltozott minden. Wilde neve evtizedekig tabu lett, hazaja kitaszitotta magabol. Anglia csak 1954-ben, Wilde szuletesenek centenariuma alkalmabol ebredt ra, hogy e kiveteles m?vesz mesei mennyire tisztak, es hogy koltemenyei mennyire erkolcsosek. Keszitettek neki egy emlektablat, melyre nem fert ki Wilde sokszin?segenek minden szine, tehat mindaz, ami ? volt: iro, kolt?, dramairo, novellista, szinikritikus es meg sorolhatnank, hanem frappansan csak ennyi kerult ra: ?Itt elt Oscar Wilde, szellemes ember es dramairo. (1854-1900)” ^[18]

Emlekezete [ szerkesztes ]

Sirja a Pere Lachaise-temet? egyik nevezetessege. ^[25]

A siremlekkel mar a folavatasakor problemak voltak, ugyanis a k?tombje (utalassal a kolt? A szfinx cim? koltemenyere ^[26] ) egy szfinxszer? n?alakot abrazol, amelynek azonban eredetileg meretes himtagja volt. (A kozerkolcs neveben az inkriminalt testreszt az illetekesek fugelevellel takartak le; egy vandal utobb le is verte.) ^[27]

A homoszexualis kultuszhellye valt sirt az id?k soran egyre tobb graffiti ektelenitette el, majd az a szokas jott divatba, hogy a rajongok imadatuk jeleul csokokkal (gyakorlatilag piros ruzsfoltokkal) boritottak el a siremleket. ^[28] A temet?vezet?seg azt a megoldast talalta ki, hogy plexivel vettek korbe a siremleket. Ez persze odavezetett, hogy most mar a plexire irnak uzeneteket, illetve az van tele ruzsos csoknyomokkal.

Bar Wilde leszarmazottjai nem orulnek a sirral tortenteknek, sokan ugy velekednek, hogy a ruzsfoltos, uvegparavannal korbevett siremlek kifejezetten illik Wilde-hoz, a popkultura el?futarahoz, a modernseg els? ikonjahoz, aki ? mikeppen Szasz Zoltan irta rola 1908-ban a Nyugatban ? ?a b?n es a kej izzovoros szineit mutato raketa gyanant ropult fel az europai irodalmi egboltozatra”, hogy aztan villamgyorsan alahulljon, mihelyt kiderult rola, hogy a sajat nemehez vonzodik. ^[28]

• 
  Oscar Wilde
• 
  Oscar Wilde (Napoleon Sarony fotoja, 1882)
• 
  Max Beerbohm karikaturaja Oscar Wilde-rol
• 
  Emlektabla Parizsban, a Rue des Beaux-Arts 13. sz. haz falan, ahol Oscar Wilde meghalt
• 
  Oscar Wilde a halalosagyan
• 
  A rajongok ruzsnyomai Oscar Wilde sirjan

Ismert mondasai [ szerkesztes ]

• ?Barminek ellen tudok allni, csak a kisertesnek nem.” ^[29]
• ?Az amat?r akkor ir, amikor kedve van hozza; a profi akkor is, ha nincs.” ^[29]
• ?Kezdem azt hinni, hogy Isten, amikor az embert teremtette, nemileg tulbecsulte sajat kepessegeit.” ^[29]
• ?Nem vagyok cinikus, csak tapasztalataim vannak, ami persze majdnem ugyanaz.” ^[29]
• ?A pesszimista olyan valaki, aki, ha ket rossz kozul kell valasztania, mindkett?t valasztja.” ^[29]

Magyar vonatkozasu erdekessegek Oscar Wilde kapcsan [ szerkesztes ]

A readingi fegyhaz balladaja konzsenialis forditasa Toth Arpad munkaja. ^[30] Az 1921-ben, az Athenaeum Reszvenytarsasag kiadasaban megjelent m? el?szavat ugyancsak Toth Arpad irta. Kosztolanyi Dezs? is vallalkozott a m? leforditasara, ^[31] azonban az ? valtozata nem tett szert akkora nepszer?segre, mint kolt?tarsae.

Derkovits Gyulat is megihlette A readingi fegyhaz balladaja . Egy mind a formai megoldasaiban, mind pedig a szinvilagaban rendkivul modern hatasu kompoziciot keszitett a temarol. ^[32] (Ez a konyvillusztracio jelenleg a Mihalyfi-gy?jtemenyt gazdagitja.)

M?vei [ szerkesztes ]

Regeny [ szerkesztes ]

• Dorian Gray arckepe (The Picture of Dorian Gray, 1890)

Elbeszelesek, mesek [ szerkesztes ]

• A canterville-i kisertet (The Canterville Ghost, 1887 ? folytatasokban, 1891 ? a Lord Arthur Saville b?ne c. kotetben)
• A boldog herceg es mas mesek (The Happy Prince and Other Tales, 1888)
  • A kotetben szerepl? elbeszelesek: A boldog herceg, A csalogany es a rozsa, Az onz? orias, Az onfelaldozo jobarat, A nevezetes raketa
• Mr. W. H. arckepe (The Portrait of Mr. W. H., 1889)
• Granatalmahaz (A House of Pomegranates, 1891)
  • A kotetben szerepl? elbeszelesek: Az ifju kiraly, Az infansn? szuletesnapja, A halaszlegeny es a lelke, A csillagok fia
• Lord Arthur Saville b?ne es mas tortenetek (Lord Arthur Savile's Crime and Other Stories, 1891)
  • A kotetben szerepl? elbeszelesek: Lord Arthur Saville b?ne, A canterville-i kisertet, A szfinx, akinek nincs titka, A modell milliomos; a kes?bbi kiadasban a Mr. W. H. arckepe is megjelent.

Szindarabok [ szerkesztes ]

• Vera, vagy a nihilistak (Vera; or, The Nihilists, 1880)
• A paduai hercegn? (The Duchess of Padua, 1883)
• Lady Windermere legyez?je (Lady Windermere's Fan, 1892)
• A jelentektelen asszony (A Woman of No Importance, 1893)
• Salome (Salome, 1893)
• Bunbury (The Importance of Being Earnest, 1895)
• Az idealis ferj (An Ideal Husband, 1895)
• A firenzei tragedia (A Florentine Tragedy, 1908-ban jelent meg)
• A szent parazna (La Sainte Courtisane, toredek, 1908-ban jelent meg)

Versek [ szerkesztes ]

• Ravenna (1878)
• Versek (Poems, 1881)
• A szfinx (The Sphinx, 1894)
• Versek prozaban (Poems in Prose, 1894)
• A readingi fegyhaz balladaja (The Ballad of Reading Gaol, 1898)

Esszek [ szerkesztes ]

• Toll, ecset, mereg (Pen, Pencil and Poison, 1889)
• A hazugsag hanyatlasa (The Decay of Lying, 1889)
• A kritikus, mint m?vesz (The Critic as Artist, 1891)
• Az alarcok igazsaga (The Truth of Masks, 1891)

Egyeb [ szerkesztes ]

• Teleny (Teleny, or The Reverse of the Medal, 1893 ? Wilde-nek tulajdonitott, de a szerz?seg vitatott)
• Az elet titka a m?veszet ? Oscar Wilde fuves konyve
• Sebastian Melmoth paradoxonjai
• A divat rabszolgai
• Eszmek
• Szerelemb?l a kiralyert!
• Gondolatok ? Otletek
• Eros kertje

M?vei magyarul [ szerkesztes ]

1919-ig [ szerkesztes ]

• Az emberi lelek a szocializmusban ; ford. Zilahi Laszlo; Becsi Magyar Kiado, Becs, s.a.
• Lady Windermere legyez?je. Szinm? ; ford. Moly Tamas; Lampel, Budapest, 1903 ( Magyar konyvtar )
• A boldog herczeg. Modern mesek ; ford. Ivan Imre; Sachs, Budapest, 1904
• Gray Dorian arczkepe. Regeny ; ford. Konkoly Tivadar; Orszagos Irodalmi R.t., Budapest, 1904
• De profundis. Feljegyzesek es levelek a readingi fegyhazbol ; ford., bev. Sztankay Geza; Orszagos Irodalmi R.t., Budapest, 1905
• Harom mese ; ford. Hevesi Sandor; Lampel, Budapest, 1906 ( Magyar konyvtar )
• Dorian Gray arckepe. Drama ; Wilde nyoman; atdolg. Hajo Sandor; Lampel, Budapest, 1907 ( F?varosi szinhazak m?sora )
• Dorian Gray arczkepe. Regeny ; ford. Schopflin Aladar; Lampel, Budapest, 1907
• Florenczi tragedia ; ford. Benedek Marcell; Lampel, Budapest, 1907 ( Magyar konyvtar )
• De profundis ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Budapest, 1907 ( Magyar konyvtar )
• Bunbury. Komedia ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Budapest, 1907 ( Magyar konyvtar )
• Salome. Szomorujatek ; ford. Battlay Geyza, bev. Markus Laszlo; Revai?Salamon, Budapest, 1907
• Salome. Szinm? ; ford., bev. Szini Gyula Lampel, Budapest, 1907 ( Magyar konyvtar )
• Az eszmenyi ferj. Szinm? ; ford. Mihaly Jozsef; Lampel, Budapest, 1907 ( Magyar konyvtar )
• Aforizmak es otletek ; ford. Rado Terez; Lampel, Budapest, 1907 ( Magyar konyvtar )
• Strauss Richard : Salome. Zenedrama. Szovegkonyv ; szoveg Wilde Oszkar, ford. Pasztor Arpad; Kiraly Szinhaz, Budapest, 1907
• De profundis. Level a bortonb?l ; ford. B. H. E.; Aczel, Budapest, 1907
• A readingi fegyhaz balladaja ; ford. Rado Antal; Lampel?Wodianer, Budapest, 1908
• Florenczi tragedia ; ford., szinre alkalm. Pasztor Arpad; Nap Ny., Budapest, 1908
• Mesek, tortenetek es koltemenyek prozaban ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Budapest, 1908
• Granatalmahaz ; ford. Mikes Lajos; Lampel, Budapest, 1908
• Wilde Oszkar valogatott m?vei. Az emberi lelek es a szocializmus / De profundis stb. ; bev., ford. Kelen Ferenc; Athenaeum, Budapest, 1908
• Eszmek ; ford. Kerner Laszlo; Heltai, Budapest, 1908
• Az infansn? szuletesnapja. Nemajatek Wilde Oszkar mesejeb?l ; szoveg, zene Radnai Miklos; Globus Ny., Budapest, 1918
• A paduai herczegn?. XVI. szazadbeli tragedia ; ford. Kosztolanyi Dezs?; Lampel, Budapest, 1910 ( Magyar konyvtar )
• Vera, a nihilista lany. Drama ; ford. Rozsnyay Kalman; Tevan, Bekescsaba, 1911
• A readingi fegyhaz balladaja ; ford. Szebenyei Jozsef; Seb?, Nagyvarad, 1912
• Az ember lelke. Tanulmany ; ford. Winkler Anna; Karman, Losonc, 1912
• Wilde Oszkar verseib?l ; ford. Babits Mihaly; Athenaeum, Budapest, 1916 ( Modern konyvtar )
• A kritikus mint m?vesz ; ford. Halasi Andor; Athenaeum, Budapest, 1918 ( Modern konyvtar )
• A szepseg filozofiaja ; ford., bev. Hevesi Sandor; Revai, Budapest, 1919 ( Mesterm?vek. Revai )
• A boldog herceg. Az eredeti teljes szoveg es h? magyar forditasa ; ford. Honti Rezs?, atnezte Yolland B. Artur; Lantos, Budapest, 1919 ( Ketnyelv? klasszikus konyvtar )

1920?1944 [ szerkesztes ]

• A cantervillei kisertet ; ford. Kiraly Gyorgy; Genius, Budapest, 1920 ( Genius-konyvtar )
• Az odaado barat. Az eredeti teljes szoveg es h? forditasa ; ford. Szabo L?rinc; Lantos, Budapest, 1920 ( Ketnyelv? klasszikus konyvtar )
• Az onz? orias. Az eredeti teljes szoveg es h? forditasa ; ford. Kiraly Gyorgy; Lantos, Budapest, 1920 ( Ketnyelv? klasszikus konyvtar )
• A minta-milliomos. Az eredeti teljes szoveg es h? forditasa ; ford. Honti Rezs?; Lantos, Budapest, 1920 ( Ketnyelv? klasszikus konyvtar )
• A readingi fegyhaz balladaja ; ford. Toth Arpad; Dante, Budapest, 1921
• A nevezetes raketa. Az eredeti teljes szoveg es h? magyar forditasa ; ford. Plechl Bela; Lantos, Budapest, 1921 ( Ketnyelv? klasszikus konyvtar )
• A canterville-i kisertet ; ford. Takacs Maria; Vilagirodalom, Budapest, 1922 ( O. Wilde valogatott m?vei )
• A halaszlegeny es lelke ; ford. Takacs Maria; Vilagirodalom, Budapest, 1922 ( O. Wilde valogatott m?vei )
• A jo barat ; ford. Takacs Maria; Vilagirodalom, Budapest, 1922 ( O. Wilde valogatott m?vei )
• A szent kurtizan, vagy A dragakoves asszony. Szinm?toredek / A jelentektelen asszony. Szinm? ; ford. Benedek Marcell; Lampel, Budapest, 1922 ( Wilde Oszkar Osszes m?vei )
• Bunbury. Gy?z?nek kell lenni. Leha komedia 3 felvonasban komoly emberek szamara ; ford. Hevesi Sandor; Genius, Budapest, 1922 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• M?veszet es dekoracio, 1-2. ; ford. Supka Geza; Genius, Budapest, 1922 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Lord Arthur Savile b?ne. Tanulmany a kotelessegr?l ; Genius, Budapest, 1922 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• A boldog herceg es mas mesek. Koltemenyek prozaban ; ford. Balint Lajos; Genius, Budapest, 1922 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Az eszmenyi ferj ; ford. Hevesi Sandor; Genius, Budapest, 1922 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Lady Windermere legyez?je. Szindarab egy jo asszonyrol ; ford. Hevesi Sandor; Genius, Budapest, 1922
• Savile Lord b?ne ; ford. Takacs Maria; Vilagirodalom, Budapest, 1922 utan ( O. Wilde valogatott m?vei )
• Az infansn? szuletesnapja ; ford. Takacs Maria; Vilagirodalom, Budapest, 1922 ( O. Wilde valogatott m?vei )
• Dorian Gray arckepe , 1-2. ; ford. Kosztolanyi Dezs?; Genius, Budapest, 1922 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• A csillag gyermek ; ford. Takacs Maria; Vilagirodalom, Budapest, 1922 ( O. Wilde valogatott m?vei )
• Tanulmanyok, 1-2. ; ford. Hevesi Sandor; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Granatalmahaz ; ford. Balint Lajos; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Salome ; ford. Kosztolanyi Dezs?; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• A jelentektelen asszony. Szinm? ; ford. Hevesi Sandor; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Vera vagy A nihilistak. Drama ; ford. Balint Lajos; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• A paduai hercegn?. Tragedia a XVI. szazadbol ; ford. Hevesi Sandor; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Firenzei tragedia / A szent parazna ; ford. Kosztolanyi Dezs?; Genius, Budapest, 1923 ( Oscar Wilde osszes m?vei )
• Szerelemb?l a kiralyert. Birmai nemajatek ; ford. Balint Lajos; Genius, Budapest, 1923 ( Wilde Oscar osszes m?vei )
• Gondolatok, otletek ; Sachs, Budapest, 1930 k.
• A kritikus mint m?vesz. Dialogus ; ford. Balint Lajos; Genius, Budapest, 1924 ( Wilde Oscar osszes m?vei )
• Toll, iron, mereg. A hazugsag elmulasa. Parbeszed / Toll, ecset es mereg. Tanulmany zoldben / Alarcok igazsaga. Jegyzet az illuziorol ; Genius, Budapest, 1924 ( Wilde Oscar osszes m?vei )
• De profundis ; ford. Telekes Bela; Genius, Budapest, 1924 ( Wilde Oscar osszes m?vei )
• Oscar Wilde koltemenyei ; ford. Kosztolanyi Dezs?; Genius, Budapest, 1926 ( Wilde Oscar osszes m?vei )
• Shakespeare Hamletje es Byron, Milton, Shelley, Rabindranath Tagore, Whitman, Wilde es Wordsworth: Versek ; ford. Szabo T. Attila; Fussy, Torda, 1929
• Az odaado barat. Az eredeti teljes szoveg es h? forditasa ; ford. Szabo L?rinc; Urania, Budapest, 1935 ( Ketnyelv? klasszikus konyvtar )
• Az onz? orias. Mesejatek ; szoveg Wilde Oscar nyoman Markus Laszlo, Mohacsi Jen?, zene Hubay Jen?; Weinberger?Bard, Wien?Budapest, 1936 ( Operahazi konyvtar )
• Heten egy kisertet ellen ; Kaland, Budapest, 1942
• A furcsa koldus ; Hungaria Ny., Budapest, 1943 ( Palatinus kisregenysorozat )
• Anyamat keresem! ; Sik, Budapest, 1943
• A lord b?ne ; Csongor, Budapest, 1943

1945?1989 [ szerkesztes ]

• Boldogherceg. Wilde Oszkar meseje ; ford. Szabo Jozsef; Baross Ny., Gy?r, 1945 ( Harangszo konyvtar )
• A jobarat ; Oscar Wilde nyoman szoveg Gordon Eva, ill. Zorad Ern?; Ifjusagi Lapkiado Vallalat?Junge Welt, Budapest?Berlin, 1958 ( Vilaghir? tortenetek kepekben )
• A boldog herceg. Mesek ; ford., utoszo Lengyel Balazs; Europa, Budapest, 1958
• A cantervillei kisertet / Az onfelaldozo jobarat / Lord Arthur Savile b?ne. Novellak / A hires nevezetes raketa ; ford. Balint Lajos, Kiraly Gyorgy, Lengyel Balazs, utoszo K. Kocztur Gizella; Szepirodalmi, Budapest, 1958
• A boldog herceg ; ford. Szeg? Gyorgy; Ifjusagi, Bukarest, 1968 ( Napsugar konyvek )
• Bunbury. Hazudj igazat. Komedia ; Diliza, Bratislava, 1969
• Fejer Istvan: A kisertet hazhoz jon. Vigjatek. Oscar Wilde "Canterville-i kisertet" c. novellajanak otlete alapjan ; rend. utoszo Ardo Maria; NPI, Budapest, 1972 ( Szinjatszok kiskonyvtara )
• Kulonos tortenetek ; ford. Timar Judit, szerk. Ronaszegi Miklos; Mora, Budapest, 1987
• Algernon Charles Swinburne es Oscar Wilde versei ; val., utoszo Torok Andras, ford. Babits Mihaly et al.; Europa, Budapest, 1987 ( Lyra mundi )
• Az onz? orias / The selfish giant ; ford. Lengyel Balazs; Mora, Budapest, 1988 ( Olvass engem ket nyelven )

1990? [ szerkesztes ]

• Eros kertje ; val., szerk. Hunyadi Csaba, ford. Babits Mihaly et al.; Szukits, Szeged, 1996 ( A lira gyongyszemei )
• Oscar Wilde osszes m?vei, 1-3. ; szerk. Szantai Zsolt; Szukits, Szeged, 2000?2002
  • 1. kot.; ford. Kosztolanyi Dezs?, Mikes Lajos, Szantai Zsolt; 2000
  • 2. kot.; ford. Horvath Norbert et al.; 2001
  • 3. kot.; ford. Babits Mihaly et al.; 2002
• Gondolatok ; ford., szerk. Szantai Zsolt; Szukits, Szeged, 2001 ( Szabad szellemeknek )
• Sohaj a melyb?l ; ford., osszeall., utoszo Tandori Dezs?; Cartaphilus, Budapest, 2002
• Teleny ; ford. Tandori Dezs?; Larky, Budapest, 2003
• Sebastian Melmoth paradoxonjai ; ford. Cserna Andor; Dekameron, Budapest, 2004
• A divat rabszolgai. Esszek, szemelvenyek kulcsinr?l es belbecsr?l ; szerk. Szantai Zsolt, ford. Habony Gabor et al.; Trajan, Budapest, 2006
• Az elet titka a m?veszet. Oscar Wilde fuveskonyve ; val., ford., utoszo Molnar Miklos; Lazi, Szeged, 2008
• Az onz? orias. Mese az onzetlensegr?l ; atdolg. Justine A. Ciovacco, ford. Gordos Judit; Reader's Digest, Budapest, 2009 ( Tanulsagos tortenetek )
• A boldog herceg ; ford. Mikes Lajos, atdolg. Golubeff Lorant, Wimmer Agnes; Alinea, Budapest, 2013 ( Klasszik sorozat )
• Dorian Gray kepmasa. Cenzurazatlan valtozat ; szerk., tan. Nicholas Frankel, ford. Dunajcsik Matyas, Shakespeare-idezetek ford. Nadasdy Adam; Helikon, Budapest, 2014
• A boldog herceg; ford., ut. Lengyel Balazs; Helikon, Budapest, 2015 ( Helikon zsebkonyvek )
• A cantervillei-i kisertet ; ford. Kosztolanyi Dezs?, Weisz Bobe; Alinea, Budapest, 2017 ( Klasszik sorozat ) ^[33]
• Sohaj a melyb?l ; val., ford. Tandori Dezs?, utoszo Janossy Lajos; Europa, Bp., 2022 ( Kapszula konyvtar )

M?veinek feldolgozasai, megfilmesitesek [ szerkesztes ]

Dorian Gray arckepe

• Az elet kiralya , magyar nemafilm, 1918, rendezte: Deesy Alfred , szerepl?k: Lugosi Bela , Dan Norbert)
• Dorian Gray kepe , amerikai horror, 1945, rendezte: Albert Lewin , szerepl?k: Hurd Hatfield , George Sanders , Donna Reed , Angela Lansbury )
• Dorian Gray , angol filmdrama, 2009, rendezte: Oliver Parker , szerepl?k: Ben Barnes , Rebecca Hall , Colin Firth )

Bunbury

• Bunbury, avagy jo, ha szilard az ember (The Importance of Being Earnest) , amerikai filmdrama/romantikus film, 2002, rendezte: Oliver Parker , szerepl?k: Colin Firth , Rupert Everett )

Lady Windermere legyez?je

• Lady Windermere legyez?je (Lady Windermere’s Fan), 1925-os amerikai film, rendezte Ernst Lubitsch, cimszerepl?: May McAvoy
• Lady Windermere legyez?je (Lady Windermeres Facher), 1935-os nemet film, rendezte Heinz Hilpert, cimszerepl?: Hanna Waag

Az eszmenyi ferj

• Az eszmenyi ferj (An ideal husband) , 1947-es angol film, rendezte: Korda Sandor , f?szerepl?k: Paulette Goddard , Michael Wilding ^[34]
• Az eszmenyi ferj (An ideal husband) , 1999-es amerikai-angol vigjatek, rendezte: Oliver Parker , f?szerepl?k: Rupert Everett , Cate Blanchett , ^[35] Minnie Driver , Julianne Moore , Jeremy Northam

Film az eleter?l [ szerkesztes ]

Oscar Wilde szerelmei cimmel film keszult az eleter?l 1997-ben Brian Gilbert rendezeseben. Wilde szerepet Stephen Fry , ^{[36] [37]} Lord Alfred "Bosie" Douglas szerepet Jude Law jatssza, Wilde felesegenek megformaloja pedig Jennifer Ehle . ^[38] A BAFTA- es Golden Globe-jelolesekkel buszkelkedhet? film az iro es Alfred Douglas a viktorianus korszak erkolcseibe utkoz? kapcsolatara koncentral.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Jorg W. Rademacher: Oscar Wilde ; ford. Balazs Istvan; Magyar Konyvklub, Budapest, 2001 ( MKK portre )
• Vilagirodalmi lexikon , f?szerk.: Szerdahelyi Istvan, Budapest, Akademiai Kiado, 1970
• Szerb Antal: A vilagirodalom tortenete , Budapest, Magvet? Konyvkiado, 1941
• Oscar Wilde: Dorian Gray arckepe (utoszo)
• Oscar Wilde osszes m?vei (hatlap) szerk.: Szantai Zsolt, Szeged, Szukits Konyvkiado, 2000

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Oscar Wilde temaban.

A magyar Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatoak

Oscar Wilde temaban.

• Oscar Wilde m?vei a Magyar Elektronikus Konyvtarban
• Oscar Wilde magyarul es angolul Babel Web Antologia
• Oscar Wilde eletrajz ? ekultura.hu ekultura.hu internetes kulturalis oldal
• Kazimierz Brandys: Jellemek es irasok ; ford. Kortvelyessy Klara, Mihalyi Zsuzsa; Europa, Budapest, 1995 ( Merleg )
• Halfdan Langaard: Wilde Oszkar ; ford. Moly Tamas; Lampel, Bp., 1907 ( Magyar konyvtar )
• Sydney Carton: Jegyzetek Oscar Wilder?l ; el?szo Stuart Mason; s.n., Bp., 1911
• Alfred Douglas: Wilde Oszkar es en ; ford. Kosztolanyi Dezs?; Kultura, Bp., 1919
• Andre Gide: Oscar Wilde ; ford. Lanyi Viktor; Kultura, Budapest, 1925 (Kultura Konyvtar)
• Torok Andras: Oscar Wilde vilaga ; Europa, Bp., 1989 ( Irok vilaga )
• Kazimierz Brandys: Jellemek es irasok ; ford. Kortvelyessy Klara, Mihalyi Zsuzsa; Europa, Budapest, 1995 ( Merleg )
• Lukacs Nikolett: Oscar Wilde. Elete, eletm?ve, oroksege ; VVMA, Bp., 2018 ( Valtozo vilag )