Az
essze
(
franciaul:
essai
) a
szepirodalmi
alkotasok egyik sajatos valfaja. M?faja kozismerten nehezen definialhato. Valoszin?leg nyugodt szivvel allithatjuk, hogy annyifele essze letezik, ahany esszeiro.
Samuel Johnson
(1709?1784), aki maga is kivalo esszeiro volt, az alabbi meghatarozast adta:
| ?
|
Az agy gondolatainak szabad folyasa; egyetlen, nyers m?, s nem szabalyszer?, rendezett alkotas.
|
”
|
| ? Samuel Johnson
[1]
|
Rovid terjedelm?, temajat meritheti az irodalombol (Magyarorszagon ennek van a legnagyobb hagyomanya), a tudomany felfedezeseib?l, a politikai eletb?l, vagy a mindennapi elet megfigyeleseb?l. Er?sen tukrozi iroja velemenyet, nez?pontjat, sokszor szepirodalmi igennyel irodik.
Az irodalmi
m?nemek
hagyomanyos harmas csoportositasaban (
lira
?
drama
?
epika
) hagyomanyosan az epikanal szerepel, azonban ha fogalmat a vegs?kig kib?vitjuk (ez alapjan letezik
esszevers
,
esszeregeny
stb.) akkor a lenyeget tekintve a negyedik m?nemnek tekinthetjuk.
[2]
Azonban meg a sz?kebben vett ?essze” is atmeneti m?faj, megpedig az irodalmi-irodalmiatlan/irodalom alatti szoveg kozott, hiszen iroja az irodalmi es bolcseleti beszedmod hatarsavjan mozog.
[3]
[4]
?Bar az essze mint onkifejezesi tudatforma igen reg jelen van a vilagirodalomban, pontos m?faji meghatarozasa mindmaig nem ismeretes." ? irja a Magyar irodalom tortenete
[5]
Ez a fent mar emlitett osszetett atmeneti jellegeb?l adodik.
Altalanossagban ezeknek a prozai szovegeknek ket f? jellemz?juk van:
- egy temaval kapcsolatban a parbeszed (parbeszedbe valo bekapcsolodas vagy a parbeszed kezdemenyezesenek, letrehozasanak az) igenye
- a gondolkodas eszkoztaraval torekszik attekinthet?bbe, vilagosabba, erthet?bbe tenni helyzeteket, dolgokat, gondolatokat.
[6]
A
koznyelvben
esszenek nevezzuk:
- az elemz? vagy ertelmez? irodalmi fogalmazast
- az egy temarol szolo irodalmi fogalmazast, amely rendszerint a szerz? szemelyes velemenyet tukrozi
- az olyan filozofiai-szaktudomanyi ertekezest, amely mondanivalojat szepiroi eszkozokkel fejti ki. Az essze igy az ertekez? proza c. m?faji kategoriaba tartozik.
Michel de Montaigne
francia esszeiro, filozofus
Az essze kifejezest
Michel de Montaigne
talalta ki 1580-ban, es mint m?faj elnevezest is ezota hasznaljuk. Azonban fel kell ismernunk, hogy a humanizmus utani gondolkodas szinte magaval hozta az essze kialakulasanak felteteleit (pontosabban: a megjelen? gondolatok, gondolatisag nem talalt maganak a regi kifejezes formak kozott megfelel?t), igy (ha nem is igy neveztek), ebben a korban mar Montaigne el?tt is irtak esszet, peldaul
Kolumbusz
,
Amerigo Vespucci
,
[7]
vagy Magyarorszagon
Sylvester Janos
[8]
Monumentalis m?venek els? ket kotete 1580-ban jelent meg. Hosszabb-rovidebb prozai irasokat tartalmazott. Gy?jtemenyenek az
Essais
cimet adta. Ez a
francia
essai
(magyarul:
proba, probalkozas
) szo tobbes szama, tehat: probalkozasok. Ezek a szovegek, mint cimuk is jelezte, szakitottak az addigi prozairo gyakorlattal, amely (hivatalosan) csak az ervel? szoveg fogalmat ismerte. Montaigne nem megvedeni akart egy allaspontot, hanem eppen ellenkez?leg: a szoveg segitsegevel megprobalt rajonni valamire, magat az iras folyamatat felhasznalva kialakitani egy allaspontot. ?Mig az ertekez? a modszer, addig az esszeiro a modszer iranti ketely kepvisel?je.”
[3]
Irasait adomakkal, kis tortenetekkel, tapasztalatokkal tette szemleletesebbe.
Az essze mint m?fajmegjelel? kifejezes Montaigne m?ve alapjan/utan terjedt el.
Folytatja a Montaigne-fele hagyomanyt, szeret spontan lenni, szabad, meglepeteseket okozni. Egy kivalo formai pelda:
[9]
Modern atalakitoi Proust es Bergson voltak, ?k emeltek be el?szor mintaszer?en esszeikbe a szubjektiv emlekezest.
Voltakeppen: jol megirt ?gondolkodas”.
?Angol nyelvteruleten epp oly termeszetesen nevezik esszeknek
T. S. Eliot
targyszer? tanulmanyait, mint
Virginia Woolf
szemelyes hangu, polemikus kedv? irasait.”
[
forras?
]
Elemz? termeszet?, a ?probalkozasok” soran igyekszik a legmelyebbre leasni, es a felvetett kerdesre a legvegs? valaszt megadni.
Magyar esszeirodalom
[
szerkesztes
]
Essze az oktatasban
[
szerkesztes
]
Magyarorszag irasbeli erettsegi vizsgain elvart essze
[
szerkesztes
]
Ma az
irasbeli erettsegi
mind emelt, mind kozepfokon tortenelem, biologia es foldrajz tantargyakbol tartalmaz tobb, magas pontszamu esszeirasi feladatot. A magyar esszehagyomanyba nem illeszkedik bele, elnevezeset valoszin?leg angolszasz oktatasi modellb?l meritette, es inkabb ervelesnek tekinthet?, illetve egy tudomanyos targy rovid kifejtesenek. Egyaltalan nem elvaras a szepirodalmi kifejezesmod, a targy szubjektiv bemutatasa kifejezetten kerulend? (az informaciokozpontu, megoldokulcsrendszer? pontozas miatt). Mind a parbeszedkeltes, mind a kiserleti jelleg megsz?nik, f? funkciojava egy gondolatmenet bemutatasa valik: lenyege, hogy bemutassa az ertekel? tanarnak, hogy a diak a forrasokban megjelen? adatokat, hatterismeretei (a tanagyag) segitsegevel kepes ertelmezni, elemezni, az osszefuggeseket a forrasok kozott, illetve a hatteranyag es az adat kozott felismerni, majd gondolatait rendezetten, ertelmesen kifejezve, logikai ellentmondas nelkul leirni. Maximalis terjedelme (15 sor, illet?leg egy oldal) is sokkal rovidebb, mint altalaban a tobbi esszee.
Essze amerikai egyetemi felvetelin
(application essay)
[
szerkesztes
]
A magyar kozepiskolai felveteli kozponti egysegesitese el?tt neha alkalmaztak ezt a tipusu esszet a kompetenciaalapu gimnaziumi felveteliken (f?leg alapitvanyi iskolakban) is. Amennyiben valaki amerikai egyetemre kivan felvetelizni, meg ma is meg kell irnia. Ilyenkor a diakoknak egy, neha meglehet?sen furcsanak t?n? kerdest (pl. Hogyan unnepled a szuletesnapod? (RMG), vagy: Mi az erdekesebb, a gerillak vagy a gorillak? (Tufts Egyetem)) kell kifejtenie, minel kreativabban, egyedibb gondolatmenettel, ugyanakkor minel osszeszedettebben, ?intellektualis szigorral”, jol strukturalt szoveget irva. Itt az ertekel? a diak onkifejezesenek fejlettsegere es szemelyisegere kivancsi.
[10]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]