John Maxwell Coetzee 2006-ban Varsoban (Lengyelorszag)
John Maxwell Coetzee
(
Fokvaros
,
Del-afrikai Koztarsasag
,
1940
.
februar 9.
?) Ausztraliaban el? del-afrikai regenyiro, irodalomtortenesz, kritikus, nyelvesz, fordito es esszeista. A nyilvanossag el?tt J. M. Coetzee neven szerepel.
2003
-ban
irodalmi Nobel-dijat
nyert. Ma ausztral allampolgar, Del-Ausztraliaban el. Anyanyelve angol, de beszeli az
afrikaanst
, a del-afrikai
bur
telepesek nyelvet is.
Ifjukora es neveltetese
[
szerkesztes
]
Coetzee a del-afrikai Fokvarosban nevelkedett. Ugyved apja es taniton? anyja a
17. szazad
koruli
holland
telepesek leszarmazottai voltak. Dedapja Baltazar (avagy Balcer) Dubiel
Lengyelorszagbol
vandorolt ki a Del-afrikai Koztarsasagba. Coetzee ifjusaga nagy reszet
Fokvarosban
, es a
Nyugat-Fokfold
tartomanybeli Worcesterben toltotte, ahogyan azt a
Boyhood
(Fiukor) cim? emlekirataban leirja. A Fokvaros el?varosaban, Rondeboschban lev? St. Joseph katolikus f?iskolan folytatta tanulmanyait.
1961
-ben a fokvarosi egyetemen els?foku (Bachelor of Arts) diplomat szerzett
matematika
es
irodalom
szakon, majd
1963
-ban megkapta a kozepfoku (Master of Arts) vegzettseget is.
Akademiai es irodalmi palyaja
[
szerkesztes
]
Az
1960-as evek
elejen Coetzee
Londonban
dolgozott az
IBM
vallalatnal mint
szamitogep-programozo
. Londoni tartozkodasanak hatasara szuletik kes?bb ket fikcionalizalt, oneletrajzi tanulmanya:
Boyhood: Scenes From Provincial Life
(
1997
), es
Youth: Scenes From Provincial Life II
(
2002
).
1965
-t?l
1971
-ig az
Amerikai Egyesult Allamokban
elt, ahol folytatta tanulmanyait es tanarsegedkent dolgozott a texasi egyetemen (
University of Texas
, Austin); itt kapta meg
1969
-ben a nyelv- es irodalomtudomany doktora cimet.
Disszertacioja
a szamitogep felhasznalasaval
Samuel Beckett
munkainak
stilisztikai
elemzese volt. Miutan elhagyta Texast, angol irodalmat tanitott New York allam egyetemen (
University of New York at Buffalo
)
1971
-ig. 1971-ben Coetzee kervenyezte letelepedeset az Amerikai Egyesult Allamokba, de az amerikai kormany ezt visszautasitotta a
vietnami haboru
elleni felszolalasai miatt. Ekkor visszatert a Del-afrikai Koztarsasagba, es a fokvarosi egyetemen angol irodalmat tanitott. Nyugdijba vonulasa utan,
2002
-ben az ausztraliai
Adelaide
-be koltozott, ahol az adelaide-i egyetem angol szakan a "tiszteletbeli kutato" cimet kapta. Elettarsa, Dorothy Driver, ugyanitt tanit.
2003
-ig fenntartotta professzori allasat is a chicagoi egyetem (
University of Chicago
) a Tarsadalmi Gondolat Bizottsaga (Committee on Social Thought) nevezet? fakultasan. Regenyei mellett Coetzee kritikai munkakat, azonkivul forditasokat holland es afrikaans nyelvekb?l is publikalt.
2006
marcius 6-an
Coetzeet ausztral allampolgarra avattak. A ceremonia utan Coetzee ezt mondta:
?Az ausztral nep szabad es nagylelk? szelleme vonzott ide, azonkivul maga a foldresz szepsege, es ? amikor Adelaide-ot el?szor meglattam ? a varos baja, aze a varose, melynek most megtisztelt tagja lehetek es otthonomnak nevezhetek.”
(?I was attracted by the free and generous spirit of the people, by the beauty of the land itself and ? when I first saw Adelaide ? by the grace of the city that I now have the honour of calling my home.”)
Egyenisege es hirneve
[
szerkesztes
]
Annyira keruli a nyilvanossagot, hogy nem volt hajlando szemelyesen atvenni a ket angol irodalmi dijat sem, amivel megjutalmaztak (
Booker-dij
).
1963
-ban meghazasodott, majd
1980
-ban elvalt. A hazassagbol egy lanya es egy fia szuletett. Fia 23 eves koraban egy baleset kovetkezteben meghalt. A tragikus esemennyel a
The Master of Petersburg
(
1994
) cim? regenyeben probalt szembenezni. Rian Malan, a Del-afrikai Koztarsasagban szuletett iro es ujsagiro ezt irta rola: Coetzee
?…egy majdnem
kolostori
onfegyelemmel es dedikacioval rendelkez? ember. Nem iszik, nem dohanyzik, nem eszik hust. Hogy formaban tartsa magat, nagy tavolsagokat jar be kerekparral, es legalabb egy orat tolt minden reggel az iroasztalanal, a het minden egyes napjan. Egy kollegaja, akivel tobb mint egy evtizedig dolgozott egyutt, allitja, hogy csak egyszer latta nevetni. Az iro egy masik ismer?se, bizonyos vacsorameghivasokon megfigyelte, hogy Coetzee egyetlen szot sem szolt ezeken az osszejoveteleken.”
Maganyt keres? eletmodja miatt Coetzee dedikalt regenyei szeles kor? keresletnek orvendenek. Amikor ezt Coetzee eszrevette, segitett az Oak Tree Press' First Chapter Series nyomdai vallalkozas megalapitasaban, mely az irodalmi nagyok megszabott kiadasu, dedikalt munkaival igyekszik penzt szerezni az afrikai arva gyerekek es a
HIV
/
AIDS
kiskoru aldozatai szamara. Mint allatbarat, gyakran felszolal az allatok erdekeben is, sorsuk temaja legtobb m?veben felbukkan.
Iroi palyafutasa alatt Coetzee legtobb regenye nyert valamilyen dijat:
1980
-ban a
A barbarokra varva
(Waiting for the Barbarians)
megkapta az angol James Tait Black Memorial Prize-t; haromszor a
Central News Agency irodalmi dijat
(del-afrikai irodalmi dij); az
Age of Iron
a "Sunday Express Book of the Year" jutalmat kapta;
The Master of Petersburg
cim? regenyt az Irish Times International Fiction Prize dijnyertes konyvve nyilvanitotta
1995
-ben; megnyerte a francia
Femina-dijat
, a
Geoffrey Faber-emlekdijat
, the Commonwealth Literary Award dijakat is, es
1987
-ben a Jerusalem Prize nev? jutalmat az egyeni szabadsag erdekeben irt munkaiert. ? volt az els?, aki ketszer is megkapta a magas tiszteletben allo angol
Booker-dijat
: el?szor a
Life & Times of Michael K
regenyeert
1983
-ban, majd a
Disgrace
cim?ert
1999
-ben. Azota csak az ausztral Peter Carey reszesult ebben a kituntetesben.
2003
.
oktober 2
-an nyilvanossagra kerult, hogy rovidesen megkaphatja az irodalmi Nobel dijat?? lett a negyedik afrikai, es abban az id?ben masodik del-afrikai iro (
Nadine Gordimer
utan). Amikor az elismerest atnyujtottak, dicseretet kapott jol megepitett regenyeiert, tomor parbeszedeiert, kivalo analitikus kepessegeert, es munkaja erkolcsi ertekeert. Az unneplest 2003.
december 10-en
tartottak
Stockholmban
.
Coetzeet
2005
.
szeptember 27-en
a del-afrikai kormany az "Order of Mapungubwe" nemzeti rendjellel tisztelte meg az irodalom erdekeben vegzett kiveteles munkajaert, es nem utolsosorban azert, mert irasaival hozzajarult ahhoz, hogy a Del-afrikai Koztarsasag pozitiv ertelemben is a vilag kozvelemenye ele kerult.
Fiktiv elemekkel t?zdelt oneletrajzi irasok
[
szerkesztes
]
Forditasok/konyvbevezet?k
[
szerkesztes
]
- Landscape with Rowers: Poetry from the Netherlands Translated and Introduced by J. M. Coetzee (2004)
ISBN 0-691-12385-3
- Introduction to Robinson Crusoe by Daniel Defoe (Oxford World's Classics)
ISBN 0-19-210033-5
- Introduction to Brighton Rock by Graham Greene (Penguin Classics)
ISBN 0-14-243797-2
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- A barbarokra varva
. Regeny
; ford. Sebestyen Eva, utoszo
Gy. Horvath Laszlo
;
Europa
, B., 1987
(Modern konyvtar)
- Michael K elete es kora
; ford. Ross Karoly; Art Nouveau, Pecs, 2003
- A semmi sziveben
; ford. Babits Peter; Art Nouveau, Pecs, 2003
- Foe
; ford. Babits Peter; Art Noveau, Pecs, 2004 (Robinson Crusoe tortenete egy n? szemevel, Daniel Foe ? Daniel Defoe ? J.M. Coetzee sorai kozt)
- Elizabeth Costello
; ford. Barabas Andras; Art Nouveau, Pecs, 2005
- Mikor egy n? megoregszik
; ford. Barabas Andras; Penulum, Pecs, 2006
- Az iro n?
; in:
A n? mint szubjektum, a n?i szubjektum
; szerk. Sellei Nora; Kossuth Egyetemi Kiado, Debrecen, 2007
(Orbis litterarum)
- Szegyen
; ford. George Gabor; Art Noveau, Pecs, 2007
- Alkonyvidek
; ford. Benyei Tamas; Art Noveau, Pecs, 2008
- Paul Auster
?J. M. Coetzee:
Itt es most
; ford. Vaghy Laszlo; Europa, Bp., 2013
- Jezus gyermekkora
; ford.
Kada Julia
;
Helikon
, Bp., 2014
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
John_Maxwell_Coetzee
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- J. M. Coetzee at the Nobel Prize Internet Archive, Swedish Academy Press Release
- J. M. Coetzee in the
New York Times
Archives: an academic blog about writing a dissertation on Coetzee
- Brief Biography from Stanford University's Levinthan Distinguished Speaker Series
- J. M. Coetzee at the
New York Review of Books
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]