| I. Omar
|
 |
|
| Kalifa
|
| Uralkodasi ideje
|
| 634
.
augusztus 23.
?
644
.
november 7.
|
| El?dje
| Abu Bakr
|
| Utodja
| Oszman
|
| Eletrajzi adatok
|
| Szuletett
| 581
?
Mekka
|
| Elhunyt
| 644
.
november 7.
(63 evesen)
Medina
|
| Nyughelye
| Prophet's Mosque
|
| Edesapja
| Al-Khattab bin Nufayl
|
| Edesanyja
| ?antamah bint Hish?m
|
| Testvere(i)
|
- Zayd ibn al-Khattab
- Fatimah bint al-Khattab
|
| Hazastarsa
|
- Umm-Kulszum bint Ali
- Atika bint Zayd
- Umm Kulthum bint Asim
- Umm Kulthum bint Jarwal
- Qurayba bint Abi Umayya
- Zaynab bint Madhun
|
| Gyermekei
|
- Abd Allah ibn Umar ibn al-Khattab
- Asim ibn Umar
- Hafsa bint Omar
- Obaidullah bin Omar bin al-Khattab
|
|
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
| Arab
|
| ??? ?? ??????
|
| Tudomanyos atirat
|
| ?Umar ibn al-H?a???b
|
| Forditas
|
| al-H?a???b fia ?Umar
|
I. Omar
, azaz
Umar ibn al-Hattab (Omar Ibn al-Khattab)
(
Mekka
,
581
k. ?
Medina
,
644
.
november 3.
) volt az
iszlam
masodik, a
rasidun
(igaz uton vezerelt)
kalifaja
(uralkodott
634
.
augusztus 23-atol
halalaig).
Mohamed profeta
egyik aposakent a
szahaba
(tarsak) egyike,
Abu Bakr
alatt pedig a
kalifa
legfontosabb tamasza volt.
Nevehez f?z?dik
Sziria
,
Mezopotamia
es
Egyiptom
meghoditasa, az
Arab Birodalom
igazgatasi alapjainak letetele es az
iszlam id?szamitas
kialakitasa.
Omar a
Kurajs-torzs
Adi klanjanak tagja volt. Apjaval,
Hattab ibn Nufajllal
kozosen
politeistak
voltak, es eleinte kozosen uldoztek az els?
muszlimokat
.
Ibn Iszhak
Szirajaban
megtereset az alabbi modon irja le: Omar eltervezte, hogy meggyilkolja Mohamedet, de egy balvanyimado
[1]
utkozben szemere vetette, hogy el?bb otthon kellene rendet tennie: n?vere,
Fatima bint al-Hattab
es sogora,
Szaid ibn Zajd
ugyanis tudtan kivul mar csatlakoztak az
iszlamhoz
.
A felduhodott Omar ratort a testverere, es csunyan megutotte. Fatima vere kiserkent az utes(ek) hatasara, erre Omar elszegyellte magat, es elolvasta a
Ta-ha szurat
, ami annyira megerintette, hogy maga is attert.
Attereset kovet?en Omar Mohamed tarsainak legbels? korenek lett a tagja.
622
-ben az els?k kozott
telepult at
Mekkabol
Jaszribba
(a kes?bbi
Medina
).
625
-ben adta a
profetahoz
felesegul a lanyat,
Hafszat
. Feljegyeztek rola, hogy amikor ertesult Mohamed felesegeinek viszalykodasarol, ami megnehezitette Isten kuldottjenek eletet, azt mondta Hafszanak:
- ?Hafsza, hallottam (hiret), hogy bajt okozol Isten Kuldottjenek (beke legyen vele). Tudod jol, hogy Isten Kuldottje (beke legyen vele), nem szeret teged, es ha nem lennek (az apad), mar elvalt volna t?led.” Ezt hallvan (Hafsza) keservesen sirt.
[2]
Hafsza
els? ferje meghalt. Masodik ferjenek
Abu Bakr
-t szantak, de ? visszautasitotta az ajanlatot. Omar kalifa megosztotta banatat a Profetaval, aki bar nem szerelemb?l, de baratja es tarsa irant erzett tiszteletb?l elvette a kes?bbi kalifa lanyat felesegul.
Az esetet a
szunnitak
pozitivumnak tartjak, ami azt mutatja, hogy Omar lojalitasat Mohamed irant fontosabbnak tartotta, mint a csaladi kotelekeit.
Mohamed alatt Omar reszt vett minden fontosabb osszecsapasban: a
badri csataban
(
624
), az
uhudi
(
625
) es a
hajbari utkozetben
, illetve a
630
-s sziriai
gazvaban
(ld.
mutai csata
).
Omar erelyes fellepesenek nagy szerepe volt abban, hogy Mohamed halala utan m?vet egyik tiszteletremelto tarsa,
Abu Bakr
vihette tovabb a
kalifa
ujonnan megalkotott rangjat viselve. A
muhadzsirun
es
anszar
legjelesebb kepvisel?i heves tanacskozasukon Omar es
Abu Ubajda ibn al-Dzsarra
, a jeles hadvezer peldajat kovetve h?seget eskudtek Abu Bakrnak.
Rovidke uralkodasa alatt kezd?dott meg az eszaki iranyu hoditas az
Ujperzsa Birodalom
iraki
es a
Bizanci Birodalom
sziriai
es
palesztinai
videkei ellen, amely Omar alatt teljesedett ki. Ebben a masfel eves periodusban Omar a legf?bb tanacsadoi egyike volt. Abu Bakr halalos agyan rendelkezett arrol, hogy Omar kalifa legyen az utodja.
Abu Bakr rendelkezesenek megfelel?en Omart ellenkezes nelkul fogadtak el a mertekado korok kalifanak, meg
Ali
is letette a h?segeskut (
bajaa
). Siita interpretacio szerint ez csak formalis esku volt, ahogy az Abu Bakrnak es kes?bb
Oszmannak
tett fogadalom. Omar kalifa egyebkent uralkodokent rendkivul egyszer?, mertekletes eletet elt.
636
-ban a
jarmuki csata
soran a bizanciakat, es valoszin?leg ugyanebben az evben pedig a
kadiszijjai utkozetben
a perzsakat vertek meg.
638
-ban elesett
Jeruzsalem
, ahova Omar szemelyesen is ellatogatott, es
Jeruzsalemi Szent Szophroniosz
, az addig kitartoan vedekez?
patriarka
vezetesevel ?
szamarhaton
? betert a varosba. Itt kototte meg szerz?deset a
keresztenyekkel
es
zsidokkal
, mely az Omar-paktum neven hiresult el. Omar megszemlelte es megtisztittatta David kiraly templomanak helyet, imadkozott itt, es kes?bb az Alapk?t?l delre mecsetet epittetett, amib?l kes?bb az
al-Aksza-mecset
fejl?dott ki. Joval a halala utan az Alapk?re epitette
Abd al-Malik
a
Sziklamecsetet
.
Kozben a hoditasok nem alltak le. Az utolso bizanci varos a Kozel-Keleten,
Kaiszareia
,
640
-ben esett el. A perzsak
642
-ben szenvedtek dont? vereseget a
nihavandi utkozetben
.
III. Jazdagird
nagykiraly
Perszepoliszba
vonult vissza, ahol
651
-ben egy
satrapaja
gyilkoltatta meg, kozben az arabok mind tobb teruletet ragadtak el t?le. A keleti terjeszkedes megkonnyitesere jott lete
Baszra
es
Kufa
varosa
Mezopotamiaban
Omar uralkodasa alatt.
A bizanciak elleni hadm?veletek csapasiranya Jarmuk utan els?sorban del fele fordult, bar
Armeniat
is meghoditottak az
arabok
.
639
vegen
Amr ibn al-Asz
vezetesevel 4000 f? kezdte dulni
Egyiptomot
, akiket 640-ben 12 000 f?s er?sites kovetett. Ibn al-Asz hadai a
heliopoliszi csataban
megvertek a helyi bizanci er?ket, es
Kurosz
alexandriai
patriarka
641
.
november 8-an
atadta varosat a
muszlimoknak
. Ibn al-Asz a gy?zelem oromere alapitotta meg az uj f?varosnak szant
Fusztatot
(a mai
Kairo
kozeleben). Mar Omar halala utan,
645
-ben tortent ideiglenes sikert hozo kiserlet Alexandria visszafoglalasara.
A birodalom megszervezese
[
szerkesztes
]
Mivel a kalifatus terulete hallatlan utemben novekedett, a meghoditott teruletek igazgatasat es betagozasat is meg kellett oldani. Omar intezkedeseit egy
dzsabijai
(ma Jordania) talalkozon fogadtatta el a befolyasos retegekkel. A kalifa rendszere korulbelul a
8. szazad
vegeig m?kodott, azutan a benne rejl? lehet?segeket kihasznalva a hatalmasra n?tt birodalom vezet? szemelyisegei konnyeden fuggetlenitettek magukat a kozponti ellen?rzes alol.
Az uj alattvalok helyzete
[
szerkesztes
]
Kulonos nehezseget jelentett, hogy az uj videkek lakossaga jelent?s etnikai, nyelvi, vallasi es kulturalis eltereseket mutatott: voltak itt
perzsak
,
gorogok
,
szirek
,
koptok
,
arabok
,
ormenyek
;
keresztenyek
(
ortodoxok
,
nesztorianusok
,
monofizitak
egyarant),
zoroasztrianusok
,
mazdakitak
,
manicheusok
,
zsidok
,
szamaritanusok
es szamos egyeb felekezet hivei.
Omar teremtette meg a
dzimma
(vedelem) rendszeret. A nem muszlimok
dzimmi
k (vedettek) lettek, megmaradhattak tulajdonukban (bar csak hasznalati
joggal
),
vallasukat
(nemi megszoritassal) gyakorolhattak, ennek fejeben tobb
adot
fizettek (foldado:
haradzs
; fejado:
dzsizja
? osszessegeben a termelt javak 30-50%-a), szolgaltatasokkal tartoztak a muszlimoknak (ellatas, elszallasolas) es nem katonaskodhattak. Ennek ellenere a terhek joval alacsonyabbak voltak, mint a bizanci vagy Szaszanida id?kben, ezzel is magyarazhato, hogy a helyiek oly keves ellenallast tanusitottak a hoditaskor. Attol fugg?en, hogy egy adott telepulest targyalasos uton (szulhan) vagy er?szakkal (anvatan) szereztek meg, valtozott a kirott terhek merteke.
A masodik kalifa a teruletek igazgatasat also szinten a helyiekre bizta, igy az egyes telepulesek tovabbra is bizonyos foku autonomiat elveztek. A tartomanyok elere
emireket
nevezett ki, akik teljhatalommal jartak el minden polgari es katonai ugyben. Egyedul a penzugyekbe nem volt beleszolasuk, mert azokat a kozpontbol delegalt es iranyitott tisztvisel?k (amil vagy
szahib al-haradzs
rangban) igazgattak. Eleinte negy tartomanyt alakitottak ki Damaszkusz, Baszra, Kufa es Fusztat kozponttal, de kes?bb ezt a rendszert tovabbosztottak. Az els? emirek altalaban a hodito hadvezerek voltak, de harcteri sikereik nem garantaltak kormanyzoi rangjukat: Amr ibn al-Asz es Halid ibn al-Valid is elvesztette emiri megbizasat.
Ekkor keszultek az els? adoosszeirasok (divan al-haradzs), amelyek a ?feloszthatatlan” (ingatlan) zsakmanybol szarmazo jovedelmek elosztasara regisztralta torzsi-rokoni rendszerben a katonakat. Ugyanis a parlagfoldek, ures epuletek az egesz muszlim kozosseg tulajdonat kepeztek, lehet?seg szerint nem osztottak ki ?ket a zommel katonaskodo muszlimok kozott. (A muszlim foldtulajdon
usr
, azaz tized terhelte.) Az iszlam kovet?i ? ekkor meg szinte kizarolag arabok ? zommel katonai taborokban (esz.
miszr
, tbsz. amszar) laktak, ahonnan kiindulva folytatodhatott a hoditas. Ellatasukrol egyfajta penziorendszer gondoskodott, amelynek kereteben annal nagyobb osszeget folyositottak a katonaknak, minel regebb ota szolgaltak.
Halala, emlekezete
[
szerkesztes
]
Omart egy Abu Lulua vagy Firuz (mas alakjai: Furuza, Feroz) nev? zoroasztrianus vagy kereszteny perzsa rabszolga gyilkolta meg egy bervita soran. Mig a medinai
Maszdzsid an-Nabaviban
vezette az imat, 3-6 t?rdofessel meggyilkolta. Mivel nem volt egyertelm?en kijelolt utodja, komoly vitak el?ztek meg annak megvalasztasat. A haldoklo kalifa ugyanis utodja kijelolesere egy hattagu tanacsot nevezett ki, amely hosszas vitakat kovet?en
Oszman ibn Affant
tette meg utodjaul Ali elleneben.
Szunnita allaspont
[
szerkesztes
]
Omart a szunnita tradicio rendkivul pozitiv szinben abrazolja, mellekneveul az
al-Faruk
(
a
[Jo es Rossz kozt]
Kulonbseget Tev?
) megtisztel? cimet kapta. Nagy hangsulyt helyeznek hoditasaira, rendkivuli vezet?i kepessegeire es jogi vivmanyaira. Pozitivumkent emlitik, hogy meg sem kiserelte dinasztikussa tenni cimet, noha volt fiugyermeke. A hagyomany szerint
azon tiz f?
koze tartozik, akiknek Mohamed megigerte, hogy a Mennyorszagba jutnak. Mindemellett szigorusagat is elismerik.
A siita hagyomanyban a hangsulyok er?teljesen eltolodnak Omar szemelyes hibai fele. Brutalitassal kisert politeista el?eletet eleve kizaro oknak tartjak a kalifatus legitim betoltesere, es szerintuk Omar csak fenyegetes hatasara tert at az igaz hitre. Muszlimkent is agressziv, vereked?s volt. Szinten gonosztettei koze soroljak, amikor allitolag megtagadta Mohamedt?l, hogy vegakaratot irhasson (ld.
?Toll es papir” hadisz
). Legsulyosabbnak tekintett tette termeszetesen az, hogy Ali elleneben hatalomra juttatta Abu Bakrot es onmagat, mint valamifele osszeeskuv?. Kalifakent is hosszu b?nlajstromot keszitettek szamara:
a hadiszgy?jtes betiltasat
, szamos helytelen iteletet, a Koran felreertelmezeseit tulajdonitjak neki. Jellemz?, hogy Abu Lulua, az Omar eletet kiolto merenyl? reszere szentelyt emeltek
Iranban
,
Kaszhan
varosaban.
Hazassagai es utodai
[
szerkesztes
]
Harom feleseger?l tudunk: Atika ibn Zajd, Szabia es volt egy Umm Kulszum nev? felesege is. Az utobbi kilete nem tisztazott. Egy szunnita hagyomany szerint Ali kiskoru lanyarol van szo. Mas elkepzelesek szerint Umm Kulszum Abu Bakr lanya volt.
Omarnak tobb fia is ismert, igy Ubajd Allah, Ijad, a nagy hagyomanyozo
Aszim
? a kes?bbi
II. Omar kalifa
nagyapja ? es
Abdallah
, aki kes?bb hires hagyomanyozo es jogi tekintely lett.
- The Cambridge History of Islam, I/A kotet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]