| III. Jazdagird
|
 |
| III. Jazdagird penzermeje, uralkodasanak 11. eveb?l
|
|
| Szaszanida kiraly
|
| Uralkodasi ideje
|
| 632
?
651
|
| El?dje
| IV. Huszrau
|
| Utodja
| nincs
|
| Eletrajzi adatok
|
| Uralkodohaz
| Szaszanida-haz
|
| Szuletett
| 618
/
620
korul
Istakhr
|
| Elhunyt
| 651
Merv
|
| Edesapja
| Shahriyar
|
| Gyermekei
| Shahrbanu
Izdundad
|
|
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
III
.
Jazdagird
(
618
/
620
korul ?
651
)
II. Huszrau
egyik unokaja, a
Szaszanida Birodalom
29. es egyben utolso kiralya
632
-
651
kozott. III. Jazdagird 632.
junius 16
-an lepett tronra.
Tronra lepesenek eveben jelentek meg az els? iszlam arab hoditok perzsa teruleten. A haborus evek Bizancot es Perzsiat egyarant meggyengitettek, igy a perzsak nem voltak kepesek ellenallni az iszlam arab hoditasnak a gazdasagi valsag, a magas adok, a vallasi problemak, a merev tarsadalmi retegz?des, a foldesurak novekv? hatalma es az egymast kovet? uralkodovaltasok miatt.
Valojaban a szaszanidak sohasem tanusitottak igazi ellenallast az iszlam arab seregek altal kifejtett nyomassal szemben.
III.Jazdagir meg gyermek volt, mikor tronra kerult, ezert tanacsnokai kormanyoztak helyette. ?k keptelenek voltak a kis feudalis kiralysagok csoportjara degradalodott Birodalmat ujra egyesiteni, annak ellenere, hogy Bizanc mar nem jelentett fenyegetest, mivel a haborus evek legalabb annyira meggyengitettek, mint Perzsiat es maga is az arabok ellen kuzdott.
Az els? perzsa-arab csata
634
-ben volt
Puente
mellett. Ez perzsa gy?zelemmel vegz?dott, ennek ellenere nem oszlatta el az arab fenyegetest. Az arabok nem sokkal kes?bb ismet felt?ntek
Khalid-ibn-Walid
vezetesevel, aki
Mohamed
tanitvanya es az arab seregek vezere volt.
637
-ben az
Omar ibn al-Hattab
vezetese alatt allo muzulman sereg
Al-qadisiyyah
siksagan legy?zte a nagyobb letszamu perzsa sereget, melyet
Rostam Farrokzhad
vezetett. Ezutan az arabok hosszu ostrom utan elfoglaltak a perzsa f?varost,
Ktesziphont
. A csata utan Omar ibn Al-Hattabb kalifa megprobalta ravenni III. Jazdagirdet, hogy terjen at iszlam hitre, de ? ezt elutasitotta, es kelet fele menekult, maga utan hagyva a birodalmi kincstar nagy reszet. A Ktesziphont elfoglalo arabok nem sokkal a perzsa kiraly elmenekulese utan gyakorlatilag a nullaval tettek egyenl?ve a
szaszanida
kormanyzatot, s ezzel olyan finanszirozasi forrast kaparintottak meg, mellyel minden celjukat megvalosithattak.
Feltetelezhet?, hogy az asawara perzsa lovagsag kepes lett volna legy?zni az arabokat, de a perzsa er?k sosem tudtak id?ben egyesulni es hianyzott az er?s csaszari kez. Nehany szaszanida kormanyzo megprobalta osszevonni er?it, hogy feltartoztassa az arabokat, de ezek az er?feszitesek nem hoztak eredmenyt, mivel hianyzott a kozponti hatalom es a kormanyzok sereget az arabok a
nihavandi csataban
megsemmisitettek. Ezutan a Birodalom vedtelen maradt az arabokkal szemben, mert hianyzott a katonai vezetes, megtizedel?dott a sereg, leromboltak gazdasagi forrasait, elt?nt az asawara lovagi kaszt.
Ertesulven a nihawandi veresegr?l III.Jazdagirt a perzsa nemesseg nagy reszevel meg eszakabbra menekult,
Jorasan
provinciaba. Jazdagirdet
651
-ben egy molnar megolte Mervben (Sogdiana). A maradek nemesseg Kozep-Azsiaban telepedett le (f?leg Jwrizmban), ahol nagy mertekben hozzajarultak a perzsa kultura es nyelv ottani elterjedesehez. Szinten reszt vettek az els? irani dinasztia, a Szamanid megalapitasaban.
Hatasa a zoroasztrianus naptarra
[
szerkesztes
]
A zoroasztrianus naptar, melyet meg ma is hasznalnak, III. Jazdagird tronra lepeset?l szamitja az eveket.
Fia, Peroz Kinaba menekult. Lanya, Shahrbanu feltetelezhet?en Husszein ibn Ali felesege lett. Masik lanyat, Izdundadot a zsido Busztanaj ben Haninaj vette felesegul.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Imperio Sasanida
cim? spanyol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Yazdgerd III
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Klaus-Jurgen Matz:
Ki mikor uralkodott, kormanyzott?: Uralkodoi tablak a vilagtortenelemhez : csaszarok, kiralyok, allamf?k, miniszterelnokok es partvezerek.
Atdolgozott, felujitott kiadas. Budapest: Magyar Konyvklub. 2003.
ISBN 963 547 849 6
El?z? uralkodo:
IV. Huszrau
|
|
Kovetkez? uralkodo:
nem volt
|