Az AMD rovidites egyben a ormeny dram valutakodja.

Ez a szocikk nem tunteti fel a fuggetlen forrasokat , amelyeket felhasznaltak a keszitese soran. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits megbizhato forrasokat talalni az allitasokhoz! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye .

Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszer?tlen, frissitesre szorul. Frissitsd id?szer? tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!

Advanced Micro Devices Incorporated
Jelmondat	together we advance_ [1]
Tipus	nyilvanosan m?kod? reszvenytarsasag (t?zsden jegyezve ? NYSE : AMD )
Jogel?d	NexGen
Alapitva	1969
Szekhely	Sunnyvale ( USA , Kalifornia )
Vezet?k	Lisa Su (vezerigazgato)
Alapito	Jack Gifford Jerry Sanders Edwin Turney
Iparag	Felvezet?k
Forma	nyilvanosan m?kod? reszvenytarsasag
Termekek	mikroprocesszor , flashmemoria , videovezerl?k , csipkeszletek , Mesterseges intelligencia
Arbevetel	23,6 milliard USD (2022) [2]
Profit	10,6 milliard USD (2022) [2] (p.56,64/122,?Gross profit”) 1,32 milliard USD (2022) [2] (p.56,64/122,?Net income”)
Alkalmazottak szama	25 000 f? (2022, kerekitve) [2]
Leanyvallalatai	ATI Technologies
T?zsde	New York-i t?zsde NASDAQ Moszkvai Ertekt?zsde
Advanced Micro Devices Incorporated Pozicio az Egyesult Allamok terkepen
e. sz. 37° 23′ 11″ , ny. h. 121° 59′ 55″ 37.386388888889 , -121.99861111111 37.386389°N 121.998611°W Koordinatak : e. sz. 37° 23′ 11″ , ny. h. 121° 59′ 55″ 37.386388888889 , -121.99861111111 37.386389°N 121.998611°W
Az Advanced Micro Devices Incorporated weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Advanced Micro Devices Incorporated temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Az Advanced Micro Devices, Inc. (AMD) egy felvezet?gyarto vallalat, kozpontja a kaliforniai Sunnyvale -ben talalhato. A nev magyarul nagyjabol annyit tesz: Fejlett Mikroeszkozok.

Az x86 -os ? vagy PC -kompatibilis ? mikroprocesszorok masodik legnagyobb gyartoja, jelent?s flashmemoria -gyarto. A vallalatot 1969 -ben het tarsaval egyutt alapitotta meg Jerry Sanders , aki egeszen 2002 -ig elnok-vezerigazgatokent iranyitotta a ceget. Az alapitok mindegyike a Fairchild Semiconductor alkalmazottja volt korabban. Ma a vallalat elnoke es vezerigazgatoja Lisa Su .

Az AMD els?sorban a PC-kompatibilis Athlon , Duron , Opteron , Turion , Sempron , Phenom , Brazos , Llano , FX Trinity es Ryzen processzorairol ismert, de a vallalat altal kifejlesztett chipek es technologiak megtalalhatok szamos mas elektronikai keszulekben is, peldaul jatekkonzolokban .

Penzugyi informaciok [ szerkesztes ]

Az AMD egy nyilvanosan m?kod? reszvenytarsasag, a Nasdaq Ertekt?zsden az ?AMD” t?zsdei szimbolum alatt jegyeztek, piaci erteke (kapitalizacioja) mintegy 280 milliard dollar korul alakult 2024 januarjaban. ^[3]

Tortenete [ szerkesztes ]

Az AMD logikai chipekkel kezdte tevekenyseget 1969 -ben, majd 1975 -ben belepett a RAM -uzletagba. Meg ugyanebben az evben visszafejtessel (reverse-engineering) elkeszitette az Intel 8080 mikroprocesszoranak klonjat. Ez alatt az id?szak alatt keszitett egy bit-slice elemekb?l allo processzor-szeriat ( Am2900 , Am29116, Am293xx).

8086, 80286, 80386, AM486 [ szerkesztes ]

1982 februarjaban az AMD szerz?dest irt ala az Intellel , miszerint az AMD alvallalkozova lep el? az 8086 es 8088 processzorok gyartasanal. Az IBM szerette volna felhasznalni az 8088 processzorait az IBM PC -kben, de iranyelvei szerint legalabb ket forrasbol kellett beszereznie a chipjeit.

Az AMD kes?bb megalkotta a 80286 , vagy ismertebb neven a 286-ot ? egy korabban az Intellel kotott egyezseg alapjan erre lehet?sege volt ?, am az Intel 1986 -ban ezt a jogot visszavonta. A PC-klonok novekv? nepszer?sege azt jelentette: az Intel ugy gyarthat CPU-kat, hogy nem koveti az IBM felteteleit. Az AMD emiatt beperelte, a per csak 1991-ben ert veget, amikor a kaliforniai legfels?bb birosag szerz?desszeges miatt 1 milliard dollar jovatetel fizetesere kotelezte az Intelt.

1991 -ben kiadta az Am386 -t, az Intel 80386 processzor-klonjat. Kevesebb, mint egy ev alatt egymillio egyseget adtak el. Az AMD kovetkez? processzora az 1993 -as Am486 volt. Mindket processzort joval alacsonyabb aron arulta, mint az Intel a sajat verzioit. Az AMD 386DX-40 nagyon nepszer? volt kicsiny meretevel, fuggetlen klongyaraval, igy az Am486 processzort nagyon sok OEM partner hasznalta, beleertve a Compaq ot is. Az Intel termekeinek klonozasa azonban egyre kevesbe bizonyult eletkepes strategianak, mert ez azt jelentette, technologia teren az AMD mindig az Intel mogott fog jarni.

1994. december 30-an a kaliforniai Legfels?bb Birosag ugy dontott, az AMD-nek nincs joga hasznalni az i386-os mikrokodot . Az AMD es az Intel ezek utan egyezseget kotottek, melynek reszletei nagyreszt titkosak. Az egyezseg biztositotta az AMD-nek azt a jogot, hogy processzorokat gyartson az Intel 286-os, 386-os es 486-os mikrokodjat hasznalva. Az egyezmeny alapjan mind a ket versenyz? rendelkezik keresztlicenc (cross-license) szerz?dessel a nagyon alapvet? szabadalmakra , szerz?i jogokra (copyrights) vonatkozoan. Ezek lehet?seget teremtenek, hogy mindketten hasznalhatjak egymas technologiai ujitasait jogdij nelkul.

Ez id? alatt az AMD sajat RISC technologiaju processzorcsaladot fejlesztett, az AMD 29K processzor-sorozatot, es megprobalt nyilvanossa tenni grafikai es audioeszkozoket, valamint flashmemoria-gyartokent is fellepett. Az AMD ezen er?feszitesei nem voltak nyeresegesek. Ezek utan a ceg ugy dontott, hogy az Intel-kompatibilis processzorokra es a flashmemoriakra fog koncentralni. Ez egyet jelentett egy nyilt verseny meghirdetesevel az Intellel. Az AMD alvallalkozokent tovabbra is bedolgozott az Intelnek.

K5 [ szerkesztes ]

Az els? teljesen ? in-house ” (sajat, bels?) processzoruk a K5 volt, melyet nagyon kes?n, 1995 -ben dobtak piacra. A ?K” a kriptonitra utal, ami a kepregenyekben az egyetlen dolog, ami arthat Supermannek (burkolt celzas az Intelre). A K5 igyekezett a mar 1993-ban kiadott Intel CPU-k kozvetlen versenytarsa lenni, de architekturalisan tobb hasonlosagot mutatott az ujonnan kiadott Pentium Proval , mint a Pentiummal vagy a Cyrix 6x86-aval. Szamos problema volt azonban vele: bonyolult nevezesi rendszert alkalmaztak, igy nehany chipnel valodi magsebesseguket reprezentaltak, mashol pedig ez csupan egy PR szam volt. Sokatmondo, hogy a K5 nem tudott versenyre kelni a 6x86-osok egeszszam-vegrehajtasaval (integer performance), sem a Pentiumok FPU teljesitmenyevel. Ezek, valamint a nagy meret es az a teny, hogy a tervezes rossz volt, okoztak, hogy a K5 nem lett sikertermek a piacon. Mindezek ellenere a tipus jo tulajdonsaga, hogy a K5-nek nem voltak kompatibilitasi problemai a 6x86-ossal ellentetben, valamint nem forrosodott fel, mint a Cyrix chipek.

NexGen / K6 [ szerkesztes ]

1996 -ban az AMD felvasarolta a NexGen -t, az x86-kompatibilis Nx sorozathoz f?z?d? jogaik miatt. Ez mintegy beismerese volt annak, hogy a K5 bebizonyitotta: az AMD nem kepes olyan sajat processzor-architekturat kiadni, ami versenyezhet az Intellel. A felvasarlas valoszin?leg megmentette az AMD-t a tonkremenest?l, ami nemileg ironikus, tekintve, hogy a NexGent volt Intel-alkalmazottak alapitottak. A NexGen egy ev alatt atdolgozta az Nx686-os mikroarchitekturat es a K6 nevet adtak neki. A NexGen eredeti tervezese nem kerult piacra.

Az ujratervezes magaban foglalta a visszacsatolt, dinamikus utasitas-atrendezesi mechanizmust es az MMX utasitasokat. Az AMD legfontosabb megoldasa a labkompatibilitas az Intel Pentiummal. Ezaltal kepesse valt a rendkivul szeles korben elterjedt ? Socket 7 ” alapu alaplapokba valo integralasa. Hasonloan az Nx686 es Nx586 el?tt, a K6 le is forditotta a Pentium-kompatibilis x86-os utasitaskeszletet RISC -szer? mikroutasitasokra. A kovetkez? evben az AMD kiadta a K6-2 -t, amihez mar hozzaadta a lebeg?pontos multimedia-utasitaskeszletet, azaz a 3DNow! -t, valamint uj foglalat -szabvanyat, melyet ? Super Socket 7 ”-nek nevezett el. Mindkett? fokozott teljesitmennyel jart.

1999 januarjaban a K6-x szeria befejezett valtozata, a 450 MHz-es K6-III nagymertekben versenykepes volt az Intel legjobb processzoraival. Ez a chip alapvet?en a K6-2-n alapult, mely 256 kilobajtos masodik szint? gyorsitotarral es jobb elagazas-el?rejelz? egyseggel rendelkezett. Bar az AMD versenyzett a Pentium II/III processzorokkal, es egeszszam-m?veletek teren gyakorlatilag jobb is volt nala, addig az FPU-ja egy nem futoszalagos tervezesi szeria volt es nem tudott versenyezni az Intel sokkal fejlettebb FPU architekturajaval. Habar a 3DNow! elmeletileg kompenzalta ezt a gyengeseget, keves jatek fejleszt?je hasznalta; a leginkabb emlitesre melto kozuluk az id Software Quake 2 jateka.

Palyafutasa soran a K6 processzor teljesitmeny teren sohasem t?nt egeszen egyenl?nek az Intel processzoraival. Az alaplapok valtozo min?seggel dolgoztak a K6-tal es az AMD processzorgyarainak problemai erintettek a szallitast is. Az AMD ketes hirnevet szerzett, melyet azzal erdemelt ki, hogy csak nemikepp lassabb es kevesbe megbizhato x86-os klonokat tudott kesziteni.

Athlon [ szerkesztes ]

Az Athlon az AMD ceg vedjegye kulonboz?, altala tervezett es gyartott x86 processzorainak elnevezesere. Az Athlon nev az angol decathlon, azaz tizproba szobol szarmazik.

Athlon / K7 [ szerkesztes ]

Az eredeti Athlon (mas neven Athlon Classic) 1999 -ben jelent meg a piacon. Kodneve ?K7”. Tokozasilag kezdetben a Slot A szabvanyt hasznalta, kes?bb attert a ceg a Socket A formatumra. Ebben a processzorban debutalt a 3DNowEx utasitaskeszlet . Az Athlon az Alpha EV6 buszra epul es tamogatja a tobbprocesszoros uzemmodot.

A SlotA korszakban a magban csak az els? szint? gyorsitotar volt, a masodszint? magara a kartyara kerult, a processzor sebessegenel lassabb verzioban. Az oszto a CPU sebesseg es az L2 cache sebesseg kozott 1/2 vagy 2/3 volt. Egyszer?en nem tudtak eleg gyors gyorsitotar-csipeket el?allitani nagy mennyisegben, ezert kellett a csokkentett sebesseg. Ezt hivtak Slot A Athlonnak, 500 es 1000 MHz kozotti orajeleken lehetett megvasarolni. Az 1000 MHz-es Athlon nyerte a "csatat", amelyet az Intellel folytatott az AMD a vilag els? gyarilag 1 GHz-es processzoranak cimeert. Hivatalosan nem adtak ki, de letezett egy 1100 MHz-es verzio is (ezzel parhuzamosan meg nem volt Duron ).

2000 -ben kovetkezett az Athlon Thunderbird , Socket A foglalattal. Ez mar a magban tartalmazta mindket cache-t, az L2 is teljes sebesseg?ve valt, ezzel drasztikus teljesitmenynovekedest ertek el. A processzorkartya helyett egy 462 labu m?anyaglapra kerult a chip, ez lett a Socket A formatuma, amelyet az AMD het evig hasznalt.

Vilagossa valt, hogy az AMD-nek a tuleles erdekeben valtoztatnia kell a strategiajan. Jerry Saunder (alapito es elnok-vezerigazgato) felismerte ezt, es kidolgozta a hires ?Virtualis gorilla” strategiat. Ennek jegyeben strategiai iparagi szovetsegeket kotottek es hasznaltak ki, hogy az Intellel egyenl?bb technologiai hatterrel tudjon versenyezni.

Ennek els? gyumolcsei 1999 augusztusaban ertek be, amikor az AMD megjelentette az Athlon (K7) processzort. A tervez?csapat f?noke Dirk Meyer volt, a DEC Alpha projekt egyik vezet?je. Jerry Sandersnek a DEC csapat szamos mernoket sikerult atcsabitania, ahogy a DEC lassan leepitette az Alpha projektet, igy sikerult meglehet?sen olcson hozzajutnia egy els? osztalyu processzortervez? csapathoz. Megjegyzend?, hogy az Athlon tervez?csapataban azok is reszt vettek, akik a K5 es a K6 processzorokon dolgoztak.

Az Athlon fejlett mikroarchitekturaja az altalanos jo teljesitmenyre lett kihegyezve, egy meglehet?sen fejlett lebeg?pontos egyseggel (FPU). Az Intel P6 -hoz hasonlitva az Athlon fejlettebb volt; szamos problemat es sz?k keresztmetszetet sikerult orvosolniuk, amik az Intel designban szerepeltek. Az Athlonnak nagyobb lett az utasitas-atbocsato kepessege (execution per clock throughput) . A fejl?des oka reszben az volt, hogy az eredeti Intel P6 ugyanis korabbi tranzisztorgyartasi processzel keszult, mint az Athlonok. Az els? Athlonoknak voltak kezdeti problemaik az utasitaselagazas-el?rejelzessel, valamint az alacsony orajelekkel, de mire a vegleges valtozat megjelent egy (akkor) leny?goz? 650 MHz-es orajellel, megrazta az egesz informatikai iparagat.

Az Intel azonnal reagalni kenyszerult, a P6 magjanak gyors ujratervezesevel, amivel kijavitottak az utasitas-futoszalag (pipeline) szamos megakadasat, amik a P6 teljesitmenyet rontottak. Az eredmeny a Coppermine processzorverzio lett. A kapkodas nagyon igenybe vette az Intel gyartosorait, es a bejelentes utan meg sokaig nehezen volt beszerezhet? a Coppermine.

Ezzel ellentetben, az AMD processzorok gyartasa a varakozasokon felul alakult. Igy az AMD 2000 marcius elejen bejelentette a 900 MHz-es es 1 GHz-es Athlon processzorait, es meg ugyanabban a honapban tomegesen szallitani is tudta ?ket, ismet meglepve ezzel az iparagat. Az Intel nehany nappal az AMD utan bejelentette 1 GHz-es Pentium processzorat, de honapokon keresztul keptelen volt tomeggyartani ?ket.

A Motorolaval egyuttm?kodve, a ?Virtualis gorilla” strategia reszekent az AMD egy evvel az Intel el?tt be tudta vezetni alkatreszeiben a rez osszekotteteseket, amivel egyertelm? el?nyt szerzett a gyartasi technologiaban, es igy az orajelekben is.

Az AMD nagy sulyt fektetett az Athlonok szamara keszult alaplapok teljesitmenyere es megbizhatosagara, egy min?segbiztositasi program kereteben. Miutan magabiztosan kezben tartotta a piac fels?, teljesitmenyigenyes veget, az AMD kibocsatott egy olcsobb arkategoriaju processzorcsaladot, az Athlon magjan alapulo Duront . Ezek a technologiai es marketingsikerek sokat tettek az AMD hirnevenek ujra megalapozasa erdekeben, es az AMD processzoraibol gunyt ?z? viccek lassan feledesbe merultek. Az AMD K6-osanak araival tovabbra is alavagott az Intel arainak a piac also szegmenseben, es amig az Intelnek gyartasi problemakkal es alkatreszhiannyal kellett szembeneznie, az AMD piaci reszesedese szep lassan 23%-ra kuszott fel.

Marketingszempontbol az AMD-nak sikerult a lehet? legtobbet kihoznia teljesitmenyel?nyeb?l, a szallitas megbizhatosagabol es a nagyobb stabilitasbol. A marketingstrategia technikai oldalon a konnyen megismetelhet?, az alkalmazasok szeles koren alapulo teljesitmenytesztekre osszpontositott. Ezt a strategiat jol alatamasztottak a kulonboz? tesztoldalak es magazinok tesztjei, amik meger?sitettek az AMD teljesitmenyre vonatkozo allitasait, es az Athlon processzor fels?bbrend?seget az Intel ajanlataival szemben, eveken keresztul. Nem lehet elegge hangsulyozni, milyen fontos volt ez az AMD hirneve es hitelessege szempontjabol.

Az Athlon K7 fenyes sikere kezdett elhalvanyodni, ahogy az Intel megjelentette a Pentium 4 processzort. Bar a K7 sokkal nagyobb orajeleket tudott elerni, mint a Pentium 3 sorozat, az uj Netburst architektura, ami tervezesi celja szerint kizarolag az igen hosszu futoszalag es a magas orajel segitsegevel eri el nagy teljesitmenyet, kezdett tuln?ni az Athlon sorozaton. Az AMD ellenlepese erre az Athlon XP volt, ami versenykepes tudott maradni egeszen a Pentium 4 Northwood CPU megjelenteseig, ami a korai Pentium 4-eseknel joval hatekonyabban m?kodott, es joval nagyobb orajeleken, egeszen 3,4 GHz-ig bezarolag.

Ez alatt az id? alatt az AMD-nek nem volt mas adu a kezeben, mint az oreged? K7 architektura. Bar a K8 mar a tervez?asztalon fekudt, meg evekig nem volt elerhet?, tehat az AMD-nek a K7-est kellett a piacon eladnia. Az Athlon XP-vel kezdve az AMD elkezdett olyan processzorneveket hasznalni, amik az Athlon XP teljesitmenyet a korai Athlon processzorok teljesitmenyehez hasonlitjak (peldaul: Athlon XP 1800+ = Athlon processzor 1800 MHz-en). Ezt a definiciot kes?bb nem mindig pontosan igy hasznaltak.

Az AMD folyamatosan veszitett piaci reszesedeseb?l, ahogy az Intel egyre jobban novelte processzorainak orajelet. Igazan sulyossa akkor valt szamara a helyzet, amikor az Intel bevezette a hyperthreading technologiat. Ez egy masodik, virtualis processzort nyujtott, es igy az Intel tenyleges, komoly teljesitmenyel?nyre tett szert a K7-tel szemben. Az AMD visszaszorult az alsobb piaci szegmensekbe, mikozben az Intel a Pentium 4 Northwooddal uralta a piacot.

A harmadik generacio [ szerkesztes ]

2001-ben megjelentek az Athlon harmadik generacios, Palomino processzormagra epul? verzioi: Athlon XP (asztali), Athlon 4 (mobil) es Athlon MP (kiszolgalo). Ezek az SSE utasitaskeszletet is tamogatjak.

2002 juniusatol kaphato a negyedik generacios Athlon Thoroughbred. 2003 -ban jott az otodik generacio, az Athlon Barton . Az Athlon kisebb L2 (masodszint?) gyorsitotarral rendelkez? valtozatai Duron neven kerultek piacra.

Athlon 64 ketmagos valtozata [ szerkesztes ]

Jelenleg kaphato valtozatai:

4000+ (2,1 GHz, 2x512 KiB L2 Cache, 65W)

4200+ (2,2 GHz, 2x512 KiB L2 Cache, 65W)

4400+ (2,3 GHz, 2x512 KiB L2 Cache, 65W)

4800+ (2,5 GHz, 2x512 KiB L2 Cache, 65W)

5000+ (2,6 GHz, 2x512 KiB L2 Cache, 65W)

5200+ (2,7 GHz, 2x512 KiB L2 Cache, 67W)

Csikszelessege 65 nm, illetve 90 nm. Egy fizikai processzorba epitettek 2 magot, igy noveltek teljesitmenyet. A jelenlegi csucsmodell a 6000+ jel? verzio (3 GHz 90 nm SOI 2MB 125W). Tokozasa Socket AM2-es. Az AMD honlapjanak leirasa szerint a processzor 80%-kal jobb teljesitmenyt nyujt, mint a sima Athlon 64. ^[4]

AMD Phenom [ szerkesztes ]

B?vebben: AMD Phenom

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

Az els? nativ negymagos processzorok. 65 nm-es gyartastechnologiaval keszultek.

Cache :	harommagosoknal	L2: 3 × 512 , L3: 2 MiB
	negymagosoknal	L2: 4 × 512 , L3: 2 MiB

A harommagos sorozatba tartoznak azok a (negymagos) processzorok, amelyeknek nem m?kodik az egyik magjuk, igy azt letiltjak. Jelolesuk: X3 8000 .

A negymagosok jelolese: X4 9000 .

Phenom II [ szerkesztes ]

Ez a szakasz egyel?re ures vagy er?sen hianyos . Segits te is a kib?viteseben!

A Phenom II az AMD tobbmagos, 45 nm-es gyartastechnologiaval keszult processzorainak csaladja, amely az AMD K10 mikroarchitekturan alapul. Az eredeti Phenom utodja. Az AMD 2008 decembereben adta ki a Phenom II Socket AM2+ foglalatu verziojat, mig a DDR3 tamogatassal ellatott Socket AM3 valtozatok, es ezekkel egyutt a harom- es negymagos processzorok kezd? sorozata 2009. februar 9-en jelent meg. ^[5] A ketprocesszoros rendszerekhez Socket F+ foglalat szukseges a Quad FX platformon . ^[6] A kovetkez? generacios Phenom II X6 2010. aprilis 27-en jelent meg. ^{[7] [8]}

Gyartastechnologia:	45 nm-es SOI
Cache,	harommagosoknal:	L2: 3 × 512, L3: 6 MiB
	negymagosoknal:	L2: 4 × 512, L3: 4/6 MiB
A harommagosok jelolese		X3 700
A negymagosok jelolese		X4 800/900

AMD64 / K8 [ szerkesztes ]

A K8 processzor a K7 architektura komoly tovabbfejlesztese, a kovetkez? ujdonsagokkal: az utasitaskeszlet kiterjesztese az x86-64 64 bites utasitaskeszletre ( AMD64 ), egy processzorra integralt memoriavezerl?, es egy igen nagy teljesitmeny? pont-pont osszekottetes? multiprocesszor-kepes busz megvalositasa, amit HyperTransportnak hivnak. A K8-at kezdetben 130 nm gyartastechnologiaval (akarcsak el?djet a K7-et) szerverek es munkaallomasokban lathattuk el?szor Socket 940-es foglalattal: Opteron es Athlon 64 FX neven. Par honappal kes?bb megjelentek az asztali szamitogepekbe szant peldanyok is Socket 754 -es foglalattal Athlon 64 neven. Az x86 64 bitesre valo kib?vitese fontos volt az AMD szamara, mert ez egy komoly probalkozas volt a reszer?l, hogy az x86 szabvany iranyitasat kiragadja az Intel kezeb?l. Az AMD-nek ez a lepese igen jol lett id?zitve ahhoz, hogy kihasznaljon egy rest az Intel termekskalajaban illetve utiterveben (neven nevezve, hianyzott egy Pentium-kompatibilis CPU, ami elindithatja az ugyis elkerulhetetlen migraciot a 64 bit iranyaba). Az AMD-szabvanyhoz igazodott a Microsoft, a Linux es meg a Sun Microsystems is. Ez az Intelt arra kenyszeritette, hogy visszafejtsek az AMD specifikaciojat, es elkeszitsek a sajat klonozott valtozatukat ( EM64T neven). A nagyobb (Socket 940-es) processzorok integralt memoriavezerl?i ketcsatornas memoriatamogatassal rendelkeztek, mig az asztali szamitogepekbe szant (Socket 754-es) megoldasokban egycsatornas memoria tamogatasra csonkitottak az AMD mernokei. Ez kes?bb sok vita targya volt, a felhasznalok koreben hiszen hiaba az integralt memoriavezerl? ha az ezzel parhuzamosan futo Pentium processzorok ketcsatornas tamogatassal erkeztek es rendre maguk moge utasitottak az Athlon 64-et memoria iras/olvasas sebessegben. A csonkitasoknak ezzel meg nem volt vege hiszen a szervereke szant Opteron processzorok rendelkeztek csak tobb pont-pont osszekottetes? multiprocesszor-kepes busszal, HyperTransport-tal. Ebb?l adodoan sajnos tobb processzoros asztali gepet sajnos nem lehetett epiteni sem Athlon FX, sem Athlon 64-gyel. A K8 sem tudott lepest tartani az Intel Netburst architekturaju processzorainak nevleges sebessegevel ezert tovabbvittek az Athlon XP-nel megszokott szamozast. Nem meglep? modon hasonlo nevvel illettek az AMD asztali szegmensbe szant processzorait mint a konkurenciaet. A legkisebb Athlon 64 2800+ neven es 1800 MHz-en uzemelt.

Az AMD mernokei megis majdnem tiszavirag elet?ve tettek a Socket 754-et, hiszen 2004 nyaran kevesebb mint egy even belul megjelentettek a legujabb K8 architekturara epul? processzort, a Socket 939-et. A Socket 754 megmaradt meg par evig alsobb kategorias asztali szamitogepek mez?nyeben es Sempron neven futott tovabb. A Sempron processzorok kisebb masodszint? gyorsitotarral (L2 cache) rendelkeztek mint az el?d Athlon 64-ek. Kes?bb ezek a processzorok is megkaptak az alaplapgyartok ujitasait mint PCI-express es SATA II. Olyannyira sikeres volt az "olcso" 64 bit (90 nm gyartastechnologiaval), hogy meg 2005 masodik feleben is jelentek meg Socket 754-es Sempron processzorok, mikozben mar Socket 939 foglalattal erkeztek a ketmagos megoldasok. Ezzel vegervenyesen megteremtette az also kategoriat a konkurencia ellen es parhuzamosan ket foglalatot tartott fenn.

A kisebb Socket 754-hez kepest ketcsatornas memoriavezerl?t tartalmazott es nemileg megnoveltek a HyperTransport orajelet is 800 MHz-rol 1000 MHz-re. Az AMD fokozatosan attert a 90 nm gyartastechnologiara ezzel olcsobba tudta tenni a Socket 939 arat es joval tobbet is tudott gyartani bel?le mint el?djeb?l. A Socket 939 mar egy id?t allobb megoldasnak szuletett ezert a felhasznalok koreben is nepszer?bb lett hiszen olcsobban vehettek FX szint? processzorokat(ketcsatornas memoria vezerl?vel). A Socket 939 es a Socket 940 ugyan csak 1 labbal ter elegymastol fizikailag teljesen mashogy helyezkedtek el azok igy nem voltak kompatibilisek egymassal.

A K8 jellemz?je meg a Direct Connect Architecture I/O architektura. Harom f? elem kombinacioja alkotja:

• A mikroprocesszor kozvetlenul kapcsolodik a DRAM memoriahoz egy integralt memoriavezerl?n keresztul.
• A mikroprocesszor kozvetlenul kapcsolodik a nagy teljesitmeny? I/O alrendszerhez egy nativan megvalositott HyperTransport buszon keresztul.
• A mikroprocesszor kozvetlenul kapcsolodik a tobbi CPU-hoz egy egyedi kiegeszitesen keresztul, ami ket kulon nativ HyperTransport feluletre van ?raultetve”, es ami biztositja a gyorsitotar-koherenciat a NUMA es az SMP tobbprocesszoros memoriahozzaferesi protokollok szamara.

Az AMD Opteron a K8 processzor vallalati szerver-valtozata. Az AMD eredetileg az Intel IA-64 Itanium architekturaja ellen pozicionalta; am az IA-64 projekt viszonylagos sikertelensege az eladasi peldanyszamokban azt eredmenyezte, hogy az Opteron immar az Intel Xeon processzoraval versenyez. Az AMD technologiai folenye nagyban megnovelte a hiteluket a vallalati szegmens szamara is, igy lassankent itt is sikerult megnovelnie piaci reszesedeset.

Az Athlon 64 csalad tamogatja a Cool'n'Quiet technologiat, melynek segitsegevel optimalizaljak a processzor teljesitmenyet, es energia felhasznalasat (a terhelest?l fugg?en valtozik a szorzo es a magfeszultseg).

Az AMD64 projekt ugy is tekinthet?, mint Jerry Sanders ?Virtualis gorilla” strategiajanak tovabbvitele ? ebben Sanders a vallalat celjakent hatarozza meg, hogy egy er?s, kutatassal-fejlesztessel is foglalkozo ceg legyen, ne csak az alacsony hasznot hozo, olcso klonok gyartoja maradjon.

2005 . majus 31-en az AMD megjelentette els? asztali ketmagos (dual core) processzorcsaladjat ? az Athlon 64 X2 -t. Az Intel ketmagos designjaival ellentetben az X2 a ket magot egyetlen csipen integralja (a konkurens megoldasban ket csip van egy csomagban osszekotve). Az Intel megoldasanak vannak elmeleti el?nyei a gyartastechnologiaban, de felad nehany teljesitmenyfokozo lehet?seget (mivel a processzorok kozotti kommunikacio kuls?leg, t?kon tortenik, bels? tranzisztorok helyett). Az X2 jelent?s lepes a skalazhatosag es teljesitmeny fele, kulonosen tobbszalu szoftverek eseteben.

Jelenlegi termeles [ szerkesztes ]

Az AMD processzorgyartasa es -tervezese nagyreszt Nemetorszagban , Drezdaban zajlik. 2003 es 2005 kozott felepitettek egy masodik gyaregyseget a kozelben, hogy noveljek a csipgyarto kapacitasukat, es igy versenykepesseguket az Intellel szemben. Az uj gyar neve ?Fab 36”, utalva ezzel az AMD 36 eves m?kodesere, es el?relathatolag 2006 kozepen-vegen kezdi meg a termelest.

Mikroprocesszor-tervezesi programjanak kiterjesztesekent az AMD egy mernoki tervez?centrum kiepitesebe fogott Bengaluru -ban. A juliusban alapitott AMD India Engineering Centre Private Limited hozza fog jarulni az AMD processzorok kovetkez? generacioinak kifejlesztesehez. Az uj kozpont mintegy 3500 m ² helyen fog elterulni Indiaban , Karnataka tartomany Bengaluru (korabban Bangalor) varosaban, a Richmond Roadon.

Partneri kapcsolatok [ szerkesztes ]

Az AMD iparagi szovetsegekben vesz reszt, hogy ellensulyozza az Intel nyomaszto penzugyi folenyet. Peldaul az nVidia szamara az nForce2 chipset jelent?s profitot termelt az AMD processzort vasarlok reven.

A HyperTransport egy pont-pont osszekottetes? buszszabvany amit az AMD fejlesztett ki, majd beterjesztette ipari szabvanykent. Az nForce3 es az nForce4 chipsetekben hasznalja. Bar az AMD szamara nem general kozvetlenul profitot, technologiai fejleszt?kent er?siti az AMD hadallasait a szamitastechnikai iparban. Hiszen a kutatas-fejlesztes kulcsszempont az AMD ?Virtualis gorilla” vallalati strategiajaban.

Az AMD szinten strategiai szovetsegre lepett az IBM-mel, aminek kereteben az AMD megszerezte a SOI (silicon on insulator, azaz szilicium a felvezet?n) gyartasi technologiat, es a 90 nm-es megvalositas know-howjat. Az IBM szamos szabadalmat birtokol a SOI technologia teruleten, ezert az Intel vonakodik bevezetni azt gyaraiban, noha jelent?s fogyasztascsokkentest lehet vele elerni.

Az AMD laza szovetsegben van meg olyan, a vegfelhasznalok szamara gyarto cegekkel, mint a HP , Compaq , Alienware , Acer es masok. Az Intellel szembeni monopolium-ellenes per kovetkezmenyekent az AMD jelent?s reszesedesre tett szert a vegfelhasznaloi piacon.

Az ATI Technologies felvasarlasa [ szerkesztes ]

2006. julius 24-en az AMD bejelentette, hogy felvasarolja az ATI 3D grafikus chipset gyarto ceget. A tranzakcio becsult erteke 5.4 milliard dollar. ^[9] Az egyesules 2006. oktober 25-en lepett eletbe. ^[10] Ezzel az AMD bevasarolta magat a grafikus csipgyartas elvonalaba.

Az AMD sokaig megtartotta az ATI markanevet, egeszen 2010 vegeig, amikor a ket ceg egyesulese teljesse valt. ^[11]

Flash memoriak [ szerkesztes ]

Bar a nagykozonseg szamara kevesbe latvanyos, mint a CPU-uzletag, az AMD globalis versenyz? a flash memoriak piacan is. Hogy az Intellel versenyezhessen, az AMD 1993 -ban fele-fele aranyban szovetseget kotott a Fujitsuval FASL neven, a gyartas Japanban , Aizu-Wakamatsuban tortent. 2003 -ban a hosszutavu egyuttm?kodest egy uj ceg keretein belul folytattak FASL LLC neven, a Spansion [1] markanev alatt, a kaliforniai Sunnyvale-ben. Az AMD reszesedese az uj cegben 60%, a Fujitsue 40%.

Az uj ceg az AMD-n es a Fujitsun keresztul arusitja termekeit. Egyik legismertebb termekuk a Mirrorbit flash memoriacsalad. Id?szakonkent a flash-uzletag rendkivul jovedelmez?, meghaladva a processzorgyarto reszleg penzugyi teljesitmenyet, de az uzletag alapvet?en ciklikus jelleg?.

Az AMD (Spansion) nevehez f?zodik a flash fejl?desenek nehany fontos merfoldkove: ^[12]

• 1992: a "Negative Gate Erase" technologia bevezetese
• 1996: az els? 2,7 voltos flash eszkoz
• 1997: az els? 1,8 voltos flash eszkoz
• 1998: az AMD es a Fujitsu els? "page-mode"-ban m?kod? flash eszkoze
• 1999: az AMD es a Fujitsu els? "burst-mode"-ban m?kod? flash eszkoze
• 2001: a MirrorBit™ technologia megjelenese
• 2002: Advanced Sector Protection (kb.: fejlett szektorvedelem) megjelenese
• 2003: az els? 512-megabites NOR flash memoria bejelentese

Per az Intel ellen [ szerkesztes ]

2005 . junius 28-an az AMD keresetet adott be az Intellel szemben az amerikai monopoliumellenes es antitroszt torvenyek alapjan. A per jelenleg meghallgatasi fazisban van Delaware allam birosagan. Az AMD megnyerte a pert.

Geode (processzor) [ szerkesztes ]

2003 augusztusaban, az AMD megvasarolta a Geode processzort (eredetileg a Cyrix MediaGX ) a National Semiconductortol , hogy fejlessze mar meglev? beagyazott x86-os processzorvonalat. 2004 masodik feleveben megjelentette az uj alacsony energiafelhasznalasu, a K7 Thoroughbred architekturan alapulo Geode NX processzorokat: a 667 MHz, illetve 1 GHz orajel?, h?t?ventilatort nem igenyl?, valamint a 25 wattos, 1,4 GHz-es Geode NX-et.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• AMD-mikroprocesszorok listaja
• AMD-processzorfoglalatok listaja
• Jerry Sanders
• AMD Fusion

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Az AMD Corporate hivatalos honlapja (angolul)
• NerdyPC ? Advanced Micro Devices, Inc. cikk
• AMD processzor kepek es leirasok a cpu-collection.de honlaprol
• Yahoo! ? Advanced Micro Devices, Inc. Company Profile