XII. Lajos
(
Blois
,
1462
.
junius 27.
?
Parizs
,
1515
.
januar 1.
)
Franciaorszag kiralya
(uralkodott
1498
.
aprilis 8-atol
halalaig),
I. Karoly
orleans
-i herceg es
Maria
klevei
hercegn? fia, a
Valois-haz
nyolcadik kiralya volt.
1506
-ban a
rendi gy?les
a Nep Atyja
(Pere du peuple)
cimet adomanyozta neki.
Az orleans-i herceg
[
szerkesztes
]
Lajos a Valois-haz orleans-i hercegi agabol szarmazott, amely
V. (Bolcs) Karoly
kisebbik fiatol,
VI. (?rult) Karoly
occset?l,
Orleans-i Lajostol
szarmazott. Lajos es fia, Karoly herceg egyarant komoly szerepet jatszott a francia politikaban, vegul utobbit az
1415
-os
azincourt-i csata
soran az angolok elfogtak, es
1440
-ig angol fogsagban tartottak. Innen hazaterve harmadszor is megn?sult, valasztottja
III. (Jo) Fulop
burgundi herceg
unokahuga,
I. Adolf klevei herceg
lanya, Maria lett. A parnak azonban meglehet?sen kes?n szulettek gyermekei, Lajos herceg egyetlen fia is csak
1462
-ben, annak hatvannyolcadik eleteveben jott vilagra. Szuletett meg egy lanyuk is, Lajos n?vere,
Maria
, aki
Foix Janos navarrai kiralyi herceghez
,
I. Eleonora navarrai kiralyn?
es
IV. Gaston foix-i grof
harmadszulott fiahoz ment felesegul. (
Germana
nev? lanyuk szulei halala utan a nagybatyja, XII. Lajos udvaraban nevelkedett unokatestverevel,
Candale-i Anna
kes?bbi magyar kiralyneval.)
Lajos haromeves koraban orokolte meg apjatol az orleans-i hercegseget, es attol kezdve anyja nevelte. Ekkor meg nem volt valoszin?, hogy valaha is ? orokolje a tront, mivel
XI. Lajos
ereje teljeben volt, es occse, a
Charles
herceg is elt (igaz, ? mar joval batyja halala el?tt,
1472
-ben elhunyt).
1470
-ben meg is szuletett az
1483
-ban
VIII. Karoly
neven tronra lep?
dauphin
. A tizennegy esztend?s Lajos herceggel
1476
.
szeptember 8-an
vetettek felesegul XI. Lajos kisebbik lanyat, az el?nytelen kulsej? es feltehet?en termeketlen, de igen kegyes elet?, kes?bb szentte avatott
Jeanne
-t, aki ket evvel fiatalabb volt nala; frigyuk huszonket eve alatt gyermektelen maradt.
XI. Lajos 1483-ban bekovetkezett halalakor nem a tizenharom eves VIII. Karoly, hanem n?vere,
Anne
es annak ferje,
Pierre de Beaujeu
vette at regenskent a hatalmat. A huszonegy eves orleans-i herceg azonban maganak kovetelte a regensseget, es a kozponti hatalommal szembeszallo f?nemesi szervezkedes elere allt. Ebben legf?bb szovetsegese
II. Ferenc
,
Bretagne hercege
volt, aki nekiigerte zsenge koru lanyat,
Bretagne-i Annat
felesegul ? a sors fintorakent kes?bb valoban sor is kerult a hazassagra, de addigra mar
Anna
viselte a francia kiralynei koronat. Az
1484
?
1488
kozott zajlo un.
bolond haboru
az arisztokratak veresegevel vegz?dott. A herceg, miutan hiaba kovetelte a regensi cimet, megprobalta elrabolni a kiralyt, majd kudarcat kovet?en Parizsban probalt lazitani. Sikertelenseget latva
Alenconba
menekult, es
1485
marciusaban nyilvanos b?nbanatot tartott. Ezutan Orleans-ba zarkozott, ahonnan augusztus vegen felkelest probalt inditani, de mar szeptemberben levertek.
A novemberi egyeves fegyverszunet lejartat kovet?en szelesebb korben kezd?dott lazadas: meg
Habsburg Miksat
is sikerult beszervezniuk a resztvev?knek, 1486 juniusaban inditott tamadasat azonban visszavertek a Beaujeu-k, akik rovidesen
Guyenne
-ban is felszamoltak a mozgalmat. Az orleans-i herceg
1487
nyaran sikeresen el tudott menekulni a kiralyi hadak el?l Bretagne-ba, mire
1488
.
januar 20-an
a bretagne-i herceggel egyutt felsegsertes vetsegeben elitelte ?ket a
parizsi parlament
, es aprilisban Lajos vagyonanak elkobzasat is kimondtak. A mozgalomnak vegul a
Saint-Aubin-du-Cormier-i csata
vetett veget
1488
.
julius 28-an
, melynek soran az orleans-i herceget elfogtak. Lajost bebortonoztek, es csak
1491
-ben kegyelmezett meg neki a hatalmat szemelyesen atvev? VIII. Karoly.
VIII. Karoly oldalan
[
szerkesztes
]
A Beaujeu-k hatalombol valo kiszorulasat kovet?en nem csak szabadsagat nyerte vissza, hanem a kiraly udvaranak befolyasos tagjava valt. Tamogatta koronas rokona italiai vallalkozasanak terveit is, es az 1494?1496 kozotti hadm?veletekben fontos szerepet jatszott. A f?sereg erkezese el?tt egy franciakbol es szovetseges milanoiakbol allo hader? elen visszaverte a
Genovanal
partra szallo aragonokat, es bevette a fontos kikot?varost, majd a hatorszagot biztositando
Lombardiaban
maradt, mig Karoly
Firenzen
es
Roman
keresztul egeszen
Napolyig
tort el?re. Amikor az addig szovetseges
Ludovico Sforza
es
VI. Sandor papa
osszefogott a
Velencei Koztarsasaggal
,
I. Miksa nemet-romai csaszarral
es
II. Ferdinand
aragoniai kirallyal, megkotve a
velencei ligat
, Lajos herceg komolyabb er?feszites nelkul elfoglalta a Milanohoz tartozo
Novara
varosat (
1495
.
junius 10.
), de nem nyomult tovabb el?re. A varosbol 5500, zommel svajci katonajaval csak az oktoberi fegyverszunetet kovet?en vonult ki. Bar Karoly igyekezett visszaterni Italiaba, az orleans-i herceg akadalyozta tervenek vegrehajtasat, igy Nyajas Karoly 1498-ban anelkul halt meg, hogy bosszut allhatott volna kudarcaert.
Mivel Nyajas Karoly minden gyermeke csecsem?kent halt meg, az orleans-i herceg orokolte a francia tront XII. Lajos neven. Politikaja homloktereben a tanacsadoi ? kulonosen
Georges d’Amboise
roueni
ersek,
Charles d’Amboise
marsall nagybatyja ? altal is tamogatott italiai terjeszkedes allt, azonban ez az ? eseteben nem pusztan a napolyi tronigenyt jelentette. Apai nagyanyja ugyanis
Valentina Visconti
,
Gian Galeazzo Visconti
milanoi
herceg leanya volt. A Visconti-familiat azonban
1447
-ben nepi felkeles buktatta meg Milanoban, amelyet
I. Francesco Sforza
, egy zsoldosvezer szamolt fel, maga szamara megszerezve a hercegseget.
XI. Lajos
, majd
Ludovico
herceg 1495-os palfordulasaig
VIII. Karoly
egyarant barati viszonyt apolt a
Sforzakkal
, de a tronra lep? XII. Lajos azonnal bejelentette tronigenyet a milanoi tronra, mint jogos orokos.
Lajos igyekezett gondosan el?kesziteni az expediciot, ennek erdekeben megnyerte a maga szamara
VI. Sandor papa
joindulatat: torvenytelen fiat,
Cesare Borgiat
Valentinois
hercegeve nevezte ki, mire a papa felbontotta Lajos es Johanna hazassagat, hogy az utobbi felesegul vehesse Karoly ozvegyet, a bolond haboru soran egyszer mar neki igert
Bretagne-i Annat
; egyuttal Georges d’Amboise is biborosi kalapot kapott. Sforza elleneben a
Milanoi Hercegseg
teruletei megosztasa fejeben a
Velencei Koztarsasag
is csatlakozott a franciakhoz, akik a hires svajci zsoldosokra is tamaszkodhattak. Lajosnak meg
I. Miksa nemet-romai csaszar
semlegesseget is sikerult biztositania.
A franciak vegul
1499
augusztusaban lendultek tamadasba
Gian Giacomo Trivulzio
milanoi zsoldosvezer iranyitasa alatt, es oktoberre elfoglaltak a hercegseg teruletet.
Ludovico
elmenekult, de
1500
februarjaban nemet es svajci zsoldosok elen visszafoglalta szekvarosat. Sikere nem volt tartos: a varost mar marciusban fel kellett adnia, raadasul svajci katonainak arulasa kovetkezteben aprilisban
Novara
mellett elfogtak a
II. Louis de La Tremoille
vezette franciak. Ludovicot (a velencei kovet hiradasa szerint) vasketrecben szallitottak el?bb
Lys-Saint-Georges
, majd
Loches
varbortonebe, ahol
1508
-ban halt meg.
A herceg viszonylag konny? legy?zesevel azonban nem ertek veget a gondok, noha XII. Lajos egyenesen keresztes hadjaratot is inditott az
Egei-tenger
videkere az
Oszman Birodalom
ellen, Velencevel szovetsegben (1499?1501), ez a hadjarat azonban csak ?elterel? hadm?velet” volt, mivel XII. Lajos
1500
.
november 11.
-en a titkos
granadai szerz?desben
Aragoniai Ferdinanddal is megallapodott a
Napolyi Kiralysag
felosztasarol. Ennek ertelmeben spanyol kezbe kerult (az 1496 ota megszallva tartott
Szicilia
mellett)
Apulia
es
Calabria
is, XII. Lajose lett
Napoly
,
Campania
,
Gaeta
, a
Terra di Lavoro
,
Abruzzo
es
Campobasso
. A kozos spanyol?francia offenzivanak
IV. Frigyes
napolyi kiraly
nem tudott ellenallni, es
1501
.
szeptember 26-an
Napoly kapitulalt.
Francia?magyar szovetseg
[
szerkesztes
]
Ferdinand Napolyban nem elegedett meg a teruleti felosztassal a franciakkal, hanem tehetseges hadvezere,
Gonzalo Fernandez de Cordoba
vezetesevel ujabb teruleteket probalt elragadni. 1502-ben haboru tort ki. Sulyosbitotta XII. Lajos helyzetet, hogy
1503
-ban meghalt
VI. Sandor papa
, mire
Cesare Borgia
Napolyba menekult, ahol onallo hatalomra tort ? raadasul Sandor utodjaul nem a cimre szinten palyazo d’Amboise-t, hanem a korabbi papak nagy ellenfelet,
II. Gyulat
valasztottak meg.
A lovagias francia hadvezerek, mint La Tremoille vagy
Pierre Terrail de Bayard
lovag szamos h?stettet hajtottak vegre a haboru soran, de sem ez, sem a roussilloni elterel? tamadasuk nem volt elegend? az aragonok megallitasara.
Louis d’Armagnac-Nemours
herceg, a napolyi francia alkiraly kenytelen volt feladni Napolyt, majd a
cerignolai vereseg
soran,
1503
.
aprilis 28-an
maga is elesett. A
gariglianoi csata
is francia vereseggel vegz?dott
december 29-en
, es
1504
.
januar 1-jen
Gaetat
is feladtak Lajos er?i. Lajos az 1504 februarjaban kotott
lyoni fegyverszuneti
szerz?desben kenytelen volt elismerni Ferdinandot az egesz Sziciliai Kiralysag uranak. A kiraly vegul meltosagat meg?rizve, elegans modon tudta lezarni a napolyi ugyet: a nemreg megozvegyult Ferdinand
1505
-ben a kiraly huganak lanyat,
Foix-i Germaine
-t vette felesegul, es mintegy 900 000 aranytaller lefizetese fejeben, ?hozomany gyanant” atadta neki mindennem? jogat a sziciliai tronra vonatkozoan (
blois-i szerz?des
).
Bels? viszalykodas
[
szerkesztes
]
A Napolybol kiszorulo XII. Lajos az elkovetkez? nehany evben belugyekkel volt kenytelen foglalkozni ? mar csak hosszu, sulyos betegsege miatt is (
1504
?
1505
). Udvaraban intrikus legkor alakult ki, melynek f?szerepl?je
Anna kiralyne
volt. A
bretagne
-i hercegn? ugyanis nem tudott fiugyermeket szulni uj ferjenek, ezert mindjobban felertekel?dott annak legkozelebbi rokonanak, a kiskoru
angouleme
-i grofnak, a kes?bbi
I. Ferencnek
a helyzete, akinek tamogatoi koret er?s akaratu edesanyja,
Savoyai Lujza
iranyitotta.
Lajos azt tervezte, hogy lanyat,
Klaudiat
Ferenchez adja felesegul, aki igy vegleg megszerezhette Bretagne-t.
Anna
azonban ezt nem akarta, ehelyett Miksa csaszar unokajat, a kes?bbi
V. Karoly nemet-romai csaszart
akarta osszehazasitani a hercegn?vel ? ezt 1504 szeptembereben harom
blois
-i szerz?desben rogzitettek is. Klaudia hozomanyul nem csak Bretagne-t, hanem vele egyutt Burgundia francia maradekait, Blois-t, illetve az italiai Astit, Milanot es Genovat is atadta volna Karolynak, az aragoniai es kasztiliai tron varomanyosanak. A Franciaorszagra nezve belathatatlan kovetkezmenyekkel jaro eljegyzest azonban az id?kozben kigyogyulo, jobb belatasra tert kiraly az
1506
-os rendi gy?lessel felbontatta, es orokoseul Ferencet jelolte meg.
Az oroklest elrendezve es az udvari partoskodason egy id?re tullepve a felgyogyult kiraly 1506-tol ismet gondolhatott az italiai szerepvallalasra, kulonosen ugy, hogy az immar vejeve el?lepett Aragoniai Ferdinand is kereste a szovetseget (
savonai
talalkozo, 1507). Az 1507-es genovai felkelest Lajosnak konnyeden sikerult levernie, es az aragon?francia szovetsegt?l tarto II. Gyula papa jobbnak latta nem szembeszallni egyik ellenfellel sem, ehelyett felhasznalta er?iket a mind tobb egyhazi teruletet elfoglalo
Velencei Koztarsasag
ellen.
1508
.
december 10-en
Habsburg Miksa, Aragoniai Ferdinand es XII. Lajos megkototte a papaval a
cambrai-i ligat
. Nagyreszt a francia fegyverek erdeme volt az
1509
.
majus 14-en
elert
agnadelloi diadal
es a tobbi tovabbi velencei vereseg.
Lajosnak azonban keservesen csalodnia kellett a papaban. Gyula nemhogy honoralta volna segitseget, de meg le is paktalt Velencevel, amely
1510
-t?l kezdve fokozatosan kezdte visszahoditani teruleteit. Ezt latva Lajos bevette
Bolognat
, es zsinatot hivott ossze
Pisaban
, amelyen az onallosagat felt? Gyula nem csak, hogy nem jelent meg, de meg ki is atkozta a resztvev?it.
1511
.
oktober 5-en
jott letre Aragonia, Velence, a franciaktol elforditott svajciak es a
papai allam
reszvetelevel a
Szent Liga
, amelynek Franciaorszag kiszoritasa volt a celja. XII. Lajos seregeit tehetseges unokaoccse,
Gaston de Foix-Nemours
vezette, szamos szep diadalt aratva: felmentette Bolognat, visszahoditotta
Bresciat
, majd megostromolta
Ravennat
, es formabonto taktikaval visszaverte a felment? sereget. A
ravennai utkozetben
azonban eletet vesztette (
1512
.
aprilis 11.
).
A francia sikersorozat ezzel vegehez ert. Juniusban
Jacques de La Palice
mar kenytelen volt evakualni a
Milanoi Hercegseget
, ahol decemberben tronra tettek Ludovico Sforza fiat,
Massimiliano Sforzat
.
1512
.
november 19-en
Miksa csaszar is atallt a Szent Liga oldalara, amihez rovidesen
VIII. Henrik angol kiraly
is csatlakozott. Franciaorszag tamadobol megtamadotta valt: Flandriat Miksa,
Navarrat
Ferdinand, Burgundiat a svajciak fenyegettek, es
1513
.
julius 1-jen
az angolok is partra szalltak
Calais
-nal. VIII. Henrik es Miksa csaszar seregei
augusztus 16-an
sulyos vereseget mertek a francia hader?re a
guinegatte-i utkozetben
, ahol meg La Palice marsall is fogsagba esett.
XII. Lajos szerencsejere 1513 februarjaban meghalt II. Gyula, es a bekulekeny
X. Leo
lett az utodja, raadasul
Bretagne-i Anna
is elhunyt
1514
.
januar 9-en
, leegyszer?sitve az udvar m?kodeset. A francia uralkodo es az egyhazf? 1514 januarjaban hivatalosan is kibekult, es rovidesen Velencevel es Aragoniaval is megkottetett a fegyverszunet. A Dijont ostromlo svajciaktol La Tremoille vasarolta meg a beket
szeptember 14-en
, a kiraly neveben lemondva minden italiai igenyer?l. VIII. Henrik a bekekotessel parhuzamosan egyenesen szovetsegre lepett Lajossal, akihez ezt megpecsetelend? hozzaadta hugat, a korabban Habsburg Karollyal eljegyzett Mariat (
1514
.
oktober 9.
).
Lajos halala es orokosodese
[
szerkesztes
]
XII. Lajos f? kulpolitikai ambicioja uralkodasa vegere teljes kudarcot vallott, es vegeredmenyben csak penzpocsekolasnak bizonyult, de legalabb orszaga epseget sikerult meg?riznie azel?tt, hogy az komolyabb karokat szenvedett volna. Az otvenket esztend?s uralkodot Parizsban erte a halal
1515
.
januar 1-jen
. A
Saint-Denis-bazilikaban
temettek el; Bretagne-i Annaval kozos
gisant
-ja mindmaig itt lathato. Fia nem leven, utodja vegul
Ferenc angouleme-i grof
, XII. Lajos apai nagyapjanak kisebbik fiatol szarmazo dedunokaja, azaz Lajos unokatestverenek fia lett, aki Bretagne-i Anna halalat kovet?en,
1514
-ben elvette a kiraly lanyat,
Klaudiat
. A
Valois-haz
1589
-ben bekovetkez? kihalasaig ennek az agnak az utodai uralkodtak Franciaorszagban.
Hazassagai, utodai
[
szerkesztes
]
Lajos haromszor n?sult elete soran. Els? feleseget kenyszerb?l vette el:
XI. Lajos
es
Savoyai Sarolta francia kiralyne
lanya,
Johanna
meg herceg koraban,
1476
.
szeptember 8-an
lett a felesege. A frigyb?l ? valoszin?leg Johanna termektelensege miatt ? nem szuletett gyermek. VIII. Karoly es Bretagne-i Anna hazassagi szerz?dese el?irta, hogy amennyiben nem szuletne fiuk, ugy Annanak ? Bretagne tronhoz kotesenek erdekeben ? a kiraly utodjahoz kell felesegul mennie, ezert Lajos kerte
VI. Sandor papat
az amugy is gyumolcstelen frigy felbontasara. A papa ebbe beleegyezett, Johanna pedig
Berry
hercegn?jekent halt meg
1505
-ben, kozben megalapitva az
Annunciata-n?verek
ferences rendi
kongregaciojat.
Bretagne-i Anna
?
II. Francois
bretagne-i herceg es
Marguerite de Foix
navarrai hercegn? lanya ? es Lajos hazassaga Nantes varosaban kottetett meg
1499
.
januar 9-en
, es Anna pontosan tizenot ev mulva,
1514
.
januar 9-en
bekovetkezett halalaig tartott. A kiralyi parnak 9 gyermeke szuletett, am csak ket leany erte meg kozuluk a feln?ttkort:
Az otvenket eves Lajos
1514
.
oktober 9-en
vette felesegul
VII. Henrik angol kiraly
es
Yorki Erzsebet
lanyat, a nala harmincnegy evvel fiatalabb
Tudor Mariat
. Rovid hazassaguk alatt Maria nem esett teherbe (s?t, allitolag el sem haltak a hazassagot Lajos sorozatos betegeskedese miatt), es mar 1515 tavaszan hazatert fiverehez, VIII. Henrikhez, miutan titokban hazassagot kotott
Charles Brandon suffolki herceggel
, Henrik fiatalkori jobaratjaval.
- Michel Mollat: Az ujjaepites. In: Franciaorszag tortenete. Szerk.: Georges Duby. Budapest, Osiris, 2005. (I. kotet) pp. 451?489.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
XII. Lajos francia kiraly ?sei
|
|
|
|