Werner Forßmann
Szuletett	1904 . augusztus 29. Berlin
Elhunyt	1979 . junius 1. (74 evesen) Schopfheim
Allampolgarsaga	nemet (1904. augusztus 29. ? 1871) nyugatnemet (1949 ? 1979. junius 1.) nemet
Foglalkozasa	orvos
Tisztsege	professzor
Iskolai	Humboldt Egyetem
Kituntetesei	orvostudomanyi Nobel-dij (1956)
Halal oka	szivinfarktus
A Wikimedia Commons tartalmaz Werner Forßmann temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Werner Theodor Otto Forßmann ( Berlin , 1904 . augusztus 29. ? Schopfheim , 1979 . junius 1. ) nemet orvos. 1956-ban Andre Cournand-nal es Dickinson Richardsszal megosztva orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult a szivkateterezes technikajanak kidolgozasaert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Werner Forßmann 1904. augusztus 29-en szuletett Berlinben. Apja Julius Forßmann ugyved, anyja Emmy Hindenberg tisztvisel?n? volt. Apja 1916-ban elesett az els? vilaghaboruban , a galiciai fronton. Werner a kozepiskolat a berlini Askanische Gymnasiumban vegezte, utana pedig 1922-ben beiratkozott a Fridriech Wilhelm Egyetem orvosi szakara. 1929-ben megkapta diplomajat, es sebeszrezidenskent a f?varoshoz kozeli Eberswalde Auguste Victoria Klinikajan helyezkedett el (ma Werner Forßmann Korhaz).

Szivkateterezesi kiserlete [ szerkesztes ]

A 25 eves, friss-diplomas Forßmann-nak itt tamadt az az otlete, hogy ha a szivbe katetert vezetnenek, akkor el lehetne kerulni a veszelyes direkt szivinjekciot, amivel egyes gyogyszereket es rontgenkontrasztanyagot juttattak be a verkeringes kozpontjaba, valamint meg lehetne merni a szivbeli vernyomast is. Allatkiserletek utan az egyik orvostarsat rabeszelte, hogy probaljak ki a technikat sajat magan, de miutan egy gumicsovet 35 cm-re bejuttattak a venajaba, tarsa megijedt, hogy a kiserlet akar halalos is lehet es felbeszakitottak a procedurat. Forßmann ezutan egy n?vert gy?zott meg a kiserletr?l (egyedul nem fert hozza a szukseges felszereleshez), de nem a m?t?asztalhoz szijazott n?ebe, hanem sajat karjanak konyokvenajaba vezette be a vulkanizalt gumibol keszult csovet 65 cm-nyire, es amikor ugy gondolta, hogy elerte a szivet, lesetalt a ket emelettel lejjebb lev? rontgenlaboratoriumba, ahol felvetellel bizonyitotta, hogy elerte a szive jobb pitvarat.

Az akkor meg semmibe vett felfedezeset joval kes?bb kiemelked?en jutalmaztak.

Elete a masodik vilaghaboruig [ szerkesztes ]

A klinika vezet?jenek ajanlasaval a berlini Charite korhaz kardiologiai osztalyara kerult, es a mainzi varosi korhazban is dolgozott. Miutan publikalta onkiserletet, h?skod? bolondnak tartottak, raadasul plagium miatt is panaszt tettek a f?nokenel, mivel korabban Ernst Unger es Fritz Bleichroder mar probalkozott hasonlo technikaval, de nem tudtak bizonyitani, hogy elertek a szivet. 1932-ben felmondtak neki a Chariten, es inkabb az urologia fele fordult, mert ugy gondolta ketes hirnevevel, el?menetele a kardiologia teruleten nehezkes lesz. A mainzi korhazat azert kellett elhagynia, mert itt megismerkedett kes?bbi felesegevel, Elsbet Engellel es a korhaz nem engedte, hogy hazasparok egyutt dolgozzanak. Igy 1933-ban a berlini Rudolf Virchow Korhazban helyezkedett el. Ezutan Dresden-Friedrichstadt korhazaban, majd a berlini Robert Koch Korhazban a sebeszeti osztaly f?orvosa lett.

A vilaghaboruban es utana [ szerkesztes ]

1932-ben belepett az NSDAP -be majd az SA -ba is ^{[ forras? ]} . 1939-ben onkent jelentkezett a Wehrmachtba , es a masodik vilaghaborut katonaorvoskent szolgalta vegig; ?rnagyi rangig jutott. A haboru vege el?tt nem sokkal fogsagba esett, es egy amerikai fogolytaborban volt 1945 oktobereig. Mint volt naci parttagot nem engedtek praktizalni, igy a felesegevel a Fekete-erd?be koltoznek, ahol favagokent tartotta fenn magukat. 1948-ban a francia megszallo hatosag rehabilitalta, es 1950-t?l mar ujra urologuskent praktizalt Bad Kreuznachban . 1958-ban kineveztek a dusseldorfi Evangelikus Korhaz sebeszeti osztalyanak vezet?jeve.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1954-ben megkapta a berlini Nemet Tudomanyos Akademia Leibniz-ermet.
• 1956-ban Andre Frederic Cournand -nal es Dickinson W. Richardsszal kozosen orvostudomanyi Nobel-dijat kapott a szivkateterezes technikajanak kidolgozasaert.
• 1956-ban a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem tiszteletbeli professzorava valasztotta.
• 1961-ben az argentin Cordobai Nemzeti Egyetem is tiszteletbeli professzorava valasztotta.
• 1962-t?l a Nemet Sebeszeti Tarsasag (Deutsche Gesellschaft fur Chirurgie) igazgatotanacsanak tagja lett.
• Tiszteletbeli tagja lett a Sved Kardiologia Tarsasagnak (Svenska Kardiologforeningen) a Nemet Urologiai Tarsasagnak (Deutsche Gesellschaft fur Urologie) es a Nemet Gyermekjoleti Szovetsegnek (Arbeitsgemeinschaft fur Kinderhilfe) .

Maganelete, halala [ szerkesztes ]

1933-ban vette felesegul a szinten urologusdoktor Elsbet Engelt. Ot fiuk (Klaus, Knut, Jorg, Wolf-Georg es Bernd), valamint egy lanyuk (Renate) szuletett.

Nyugdijas evei alatt irta meg oneletrajzat (Selbstversuch) , amely 1972-ben jelent meg nemetul majd forditasban 1974-ben angolul . ^[1]

1979. junius 1-en Schopfheimben halt meg, szivelegtelenseg kovetkezteben, 74 eves koraban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Who is Werner Forssmann? University of Texas, Medical Branch
• Werner Forssmann ? Biographical NobelPrize.org
• Werner Forssmann Notable Names Database