A part jelkepe, a
horogkereszt
A
Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart
(
nemetul
Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei
kiejtese
ⓘ
, roviden: NSDAP)
nemet
szels?jobboldali
[1]
[2]
politikai part
, amely
1933
es
1945
kozott vezette Nemetorszagot. A
naci
(Nazi)
kifejezes a nemet
?Nationalsozialist”
(nemzetiszocialista) szo roviditett alakjabol szarmazik.
A part
Adolf Hitler
vezetesevel jutott hatalomra
1933
-ban, f?leg a nemetek militarizmusara es az
els? vilaghaboru
utani megalaztatasok miatti revansvagyra apellalva. Az NSDAP hatalomra jutasa utan totalis diktaturat vezetett be, es megalapitotta a
Harmadik Birodalmat
. A NSDAP volt az egyetlen legalis politikai er? a naci
Nemetorszagban
a
weimari koztarsasag
bukasa utan
1933
-tol a
masodik vilaghaboru
vegeig,
1945
-ig.
Az NSDAP elveib?l es tetteib?l egy uj politikai
ideologia
, a
nacizmus
alakult ki. A vilaghaboru utan a partot betiltottak, vezet?it pedig perek ? koztuk a f?
nurnbergi per
? kereteben emberisegellenes b?ntettekert iteltek el.
1918. november 10-en II. Vilmos lemondott, majd Hollandiaba tavozott. Ebert vezetesevel mersekelt szocialdemokratakbol allo kormany alakult. November 11-en a franciaorszagi Compiegne-ban Nemetorszag fegyverszunetet kotott. Az uj allam nehezsegei: a hatalom legalizalasa.
1919. januarban valasztasokat tartottak, majd februarban Weimarban osszeult az alkotmanyozo nemzetgy?les, amely 1919. julius 31-en elfogadja az alkotmanyt, igy letrejon a weimari Nemetorszag. Az alkotmany f?bb pontjai:
- Nemetorszag szovetsegi koztarsasag lett.
- Az allam elere elnok kerult, viszonylag tag jogkorrel. Jogaban allt kineveznie a kancellart, rendkivuli helyzetekben figyelmen kivul hagyhatta a kormanyt, illetve jogaban allt rendeletekkel kormanyozni.
- A szovetsegi allam torvenyhozo hatalma a Reichstag lett, ez volt a birodalmi gy?les.
- Deklaraltak a demokraciat es az emberi es polgari szabadsagjogokat.
A nyomorgas folyamatos szels?jobboldali puccskiserletekhez vezetett. A puccsok Berlinben kezd?dtek, majd Bremaban folytatodtak.
1919 aprilisaban azonban megalakult a Bajor Tanacskoztarsasag is.
1923-ban Hamburgban kitort az utolso munkasfelkeles.
1923. januar 11-en francia es belga csapatok szalltak meg a Ruhr-videket, hogy kikenyszeritsek a jovatetelt (Ruhr-valsag). Mivel a nemeteknek sem diplomaciai, sem katonai ereje nem volt, celtalan sztrajkokba kezdtek. A nemet gazdasag ebbe belerokkant, es a franciaknak is rafizetes volt a megszallas. A valsag alatt uj kormany kerult hatalomra Gustav Stresemann vezetesevel. Stresemann teljesitesi politikat kepviselt: folyamatosan fizettek a jovatetelt, ill. fel akartak szamolni Nemeto. nemzetkozi elszigeteltseget.
Eredeti neve
Nemet Munkaspart
(DAP) volt. A
bajororszagi
Munchenben
alakult part egyike volt az akkor letez? szamos partnak. Szocialis programja nem volt hatarozott iranyvonalu. A part kiemelkedese a tobbi kis politikai csoport kozul akkor kezd?dott, mikor
Adolf Hitler
belepett a partba, es tehetseges vezerszonoknak bizonyult. Hitler el?szor hadsereg ugynokekent kerult kapcsolatba a DAP-val. Mikor megismerkedett annak politikai elkepzeleseivel, eldontotte, hogy belep (
1919
).
A DAP-t ekkor meg
Anton Drexler
vezette. A parton belul
Adolf Hitler
felemelkedeset a szonoklatai altal szerzett nepszer?sege es
Ernst Rohm
(muncheni szabadcsapatok szazadosa) ?rohamcsapata” biztositotta, aki ekkoriban meg teljes mertekben tamogatta Hitlert. Hitler szerepe olyan gyorsan n?tt, hogy
1920
.
februar 24-en
mar ? terjesztette el? a part programjat, amiben mar ekkor szerepel a zsidok allampolgari jogainak megvonasa, es az ekkor szels?jobboldali korokben altalanosan elfogadott nezet, miszerint koveteltek a
versailles-i bekeszerz?des
felmondasat.
Szerepenek novekedeset jelezte, hogy a DAP az ? kezdemenyezesre vette fel a Nemzetiszocialista Nemet Munkaspart nevet. Ezutan a part szinte a parton beluli korlatlan jogkorrel ruhazta fel, amivel a part vezere (
Fuhrer
) lett, igy innent?l nem tartottak szavazasokat, Hitler szava dontott minden kerdesben (
1921
.
julius 29.
) Ekkor jott letre az SA (
Sturmabteilung
? Rohamosztag), ami a part els? fegyveres szervezete volt, bar ekkor meg ?Torna es Sportreszleg” fed?nevvel szerepelt. Vezet?i az eddig is hasonlo feladatokat ellato
Ernst Rohm
es
Hermann Goring
voltak.
1923
-tol a partban mar egyertelm?en az a szemlelet uralkodott, hogy a hatalom megszerzesenek modja a fegyveres
puccs
. Ennek jegyeben innent?l allandosultak az utcai provokaciok, amik els?sorban a baloldali szervezetek, f?leg a
kommunistak
ellen iranyultak. A part gy?lesein is mindennaposak voltak a verekedesek. Kozben Hitler tamogatokat szerzett a vezet? korokb?l, akik anyagi es politikai alapot biztositottak a part m?kodesehez.
Ez a folyamat novemberben erte el a vegkifejletet egy sikertelen puccskiserletben (
sorpuccs
), amelynek celja a berlini birodalmi kormany megbuktatasa volt (az orszagban ekkor az allando provokaciok miatt rendkivuli allapot volt ervenyben). A puccs soran Hitler az SA segitsegevel letartoztatta
Kahr
bajor miniszterelnokot, de celjat a hadsereg kozbelepese miatt nem erte el.
Hitlert ezutan
hazaarulas
vadjaval birosag ele allitottak, de az altalanos kozhangulat es kapcsolatai miatt alig 13 honapos bortonbuntetest kellett letoltenie. Ezalatt irta meg konyvet, a
Mein Kampf
ot, ami a part
ideologiai
alapjait biztositotta a tovabbiakban.
A partot betiltottak, de a
weimari koztarsasag
gyengesege miatt mar az
1924
-es valasztasokon is elindult. Ez jelezte a part uj iranyvonalat is, miszerint a hatalmat a tovabbiakban puccs helyett valasztasok utjan kivantak megszerezni.
1929
-ig kiepitettek orszagos szervezetuket es bar az
1924
-es es
1928
-as valasztasokon csak nehany szazaleknyi szavazatot kaptak, a tagletszamuk egyre n?tt, es megalakult a masik fegyveres csoportjuk, ami elitalakulat jelleggel a part es a
Fuhrer
szemelyes vedelmet latta el. Neve ennek megfelel?en
Schutzstaffel
(SS; ved?osztag) lett. Tovabb novelte a part erejet, hogy egyre jelent?sebb t?kes csoportok tamogatasat elveztek. Bar a valasztasi eredmenyei miatt ekkor meg nem volt meghatarozo politikai er?, de tobben mar ekkor felismertek a veszelyt, amit a naci part a fennallo rendre jelentett, igy a kommunistak is, akikkel tovabbra is rendszeresek voltak az utcai osszecsapasaik.
1929
fordulopont volt a part torteneteben is. A
gazdasagi valsag
es az allandosult utcai munkas osszecsapasok ? amelyek egyik f? provokatora tovabbra is az SA ? es tuntetesek miatt az elkeseredett, kiabrandult es megfelemlitett tomegek egyre nagyobb szamban alltak az NSDAP moge.
Az NSDAP valasztasi gy?lese egy berlini sportcsarnokban 1932-ben
A valsag eredmenyekeppen
1930
-ban megbukott a szocialdemokrata kormany. A helyzet stabilizalasara bevezettek az elnoki kormanyzast, es valasztasokat tartottak, amin az NSDAP els? jelent?sebb eredmenyet erte el. A kepvisel?i helyek 18%-at szerezte meg, ezzel a masodik legjelent?sebb politikai er?ve valt. Ezutan Hitler es partja szovetseget kotott a vezet? t?kesekkel (
Harzburgi Front
;
1931
). A valsag elmelyulese miatt ujabb valasztast tartottak. Bar a lakossag teljes letbizonytalansagban elt es a
munkanelkuliseg
tomeges meret?ve valt, a NSDAP megis tobb tizmillio markat volt kepes kolteni a valasztasi kampanyara a tamogato vezet? gazdasagi elitnek koszonhet?en. A programjuk nem valtozott, nyiltan
antiszemita
,
antikommunista
volt, es a fennallo demokratikus rend megdonteset t?zte ki celul, ez egyben a
versailles-i bekeszerz?des
semmibe vetelet is jelentette. Ezt tovabbi
demagog
igeretekkel egeszitettek ki.
Az eredmeny nem maradt el: ekkor a kepvisel?i helyek 38%-at szereztek meg, amellyel a legnagyobb partta valtak. Viszont a gy?zelem nem volt egyertelm?, mivel a jelent?s er?ve er? kommunistak es a meg mindig er?s szocialdemokratak egyutt kepesek lettek volna ellenzekbe szoritani a naci partot, de a munkaspartok osszefogasa elmaradt, igy a politikai valsag tovabb tartott. Megoldaskent az akkori miniszterelnok,
Papen
, akit
Hindenburg
koztarsasagi elnok nevezett ki, egy jobboldali koalicio tervet vazolta fel, ahol az NSDAP es a
Centrumpart
alkotna a kormanyzo er?t. Hindenburg vegul, jobb meggy?z?dese ellenere, a kormanyvalsag lezarasanak erdekeben, elfogadta ezt a javaslatot. Igy
1933
.
januar 30-an
Hitler lett a kancellar es alakitott kormanyt, igaz, ekkor meg a weimari alkotmany keretei kozott.
Az NSDAP Nemetorszag elen
[
szerkesztes
]
Hatalmon a NSDAP tovabbra is er?szakos politikat folytatott, es
a Reichstag epuletenek felgyujtasat
alkotmanyos rend elleni tamadaskent ertekelve, urugykent hasznaltak a polgari es szabadsagjogok korlatozasahoz. Ezutan politikai tisztogatasok es leszamolasok a kezd?dtek Hitler bels? es kuls? ellenfeleivel szemben.
Hitler viszonya
Rohmmel
eddigre megromlott. Ennek egyik oka volt, hogy Rohm szerette volna, ha a Birodalom hivatalos hadserege az
SA
lett volna, viszont ez a vezet? katonai korok ellenkezeset valtotta volna ki. Hitler nem kockaztatott egy esetleges puccsot, ezert ellentet alakult ki a partvezetesen belul.
"Megoldaskent" Hitler
1934
.
junius 30-an
ejszaka (?
hosszu kesek ejszakaja
”) egy
Rajna-videki
epuletben tartozkodo
SA
vezet?ket almukbol felverte,
Munchenbe
szallittatta es kivegeztette. Rohm ?kegyelmet” kapott es sajat kezevel vegezhetett magaval. A kuls? politikai ellenfelekkel a kulonleges hatalommal felruhazott Hitler gyorsan es igen er?szakosan bant el, a NSDAP-n kivul minden partot betiltott.
Azonban minel inkabb behalozta a naci part a nemet tarsadalom minden teruletet, a tenyleges partszervezet annal inkabb elvesztette a jelent?seget a rezsim hatalmi strukturajaban.
Hitler uralma er?teljesen szemelykozpontu maradt es alarendeltjei, mint peldaul
Himmler
es
Goebbels
hatalma sokkal inkabb az ? kegyeit?l, szandekainak megfelel? ertelmezeset?l fuggott, mintsem a partban elfoglalt poziciojuktol.
A
sztalini
id?k
Szovjetunio Kommunista Partjatol
elter?en az NSDAP-nak nem volt tenyleges vezet? testulete vagy meghatarozott donteshozatali mechanizmusa, mint amilyen a kommunistak partkongresszusa vagy kozponti bizottsaga volt.
Formalisan
Hess
altal vezetett partkancellaria iranyitotta a partot, am tenyleges befolyasa nem volt, mivel maga Hess is csekely jelent?seg? figura maradt.
Miutan 1941-ben egy felresikerult bekekotesi kiserlet celjabol
Nagy-Britanniaba
repult,
Martin Bormann
kovette tisztsegeben. Vele nyerte el a partkancellaria regebbi hatalmat, legf?keppen azert, mert maga Hitler tamogatta es politikai titkarakent alkalmazta Bormannt.
A rendszerben a tenyleges hatalmat Hitler titkarsaga, a Himmler vezette
SS
es Goebbels propagandaminiszteriuma gyakorolta.
A haboru es a bukas
[
szerkesztes
]
A part tagjai voltak
[
szerkesztes
]
Lasd:
NSDAP-tagok
kategoriat
- Adolf Eichmann
- Albert Forster
?Gauleiter” es teljhatalmu megbizott
Gda?skban
(Danzig).
- Alfred Rosenberg
a neveles- es iskolaugyert felel?s birodalmi meghatalmazott
- Hjalmar Schacht
a ?Reichsbank” elnoke, gazdasagi miniszterkent a ?
Mefo-valto
” megteremt?je.
- Walter Schultze
a nemet Voroskereszt elnoke
- Albert Speer
epitesz
- Edmund Veesenmayer
Hitler teljhatalmu
magyarorszagi
megbizottja
- Ernst Freiherr von Weizsacker
Richard von Weizsacker edesapja,
Joachim von Ribbentrop
kulugyminiszteri allamtitkara
- Gerhard Beil
, 1986-1990 kozott az NDK kulkereskedelmi minisztere
- Wernher von Braun
, az
Amerikai Egyesult Allamok
holdutazas-programjanak vezet?je
- Karl Carstens
- Arnold Gehlen
, konzervativ filozofus es szociologus
- Hans-Dietrich Genscher
, 1974-1992 kozott az NSZK kulugyminisztere
- Heinrich Harrer
, hegymaszo es geografus-kutato (eletet a "Het ev Tibetben" c. film dolgozta fel)
- Walter Jens
, baloldali liberalis irodalomtortenesz, iro
- Herbert von Karajan
, karmester
- Kurt Georg Kiesinger
1966-1969 kozott az NSZK miniszterelnoke, kancellar
- Konrad Lorenz
osztrak Nobel-dijas (1973)
- Walter Scheel
, 1974-1979 kozott az NSZK allamelnoke
- Oskar Schindler
, nagyvallalkozo
- Carl Schmitt
, konzervativ allamugyesz, jogfilozofus
- Hans Ernst Schneider
Hans Schwerte
neven irodalomtortenesz
- Gerhard Schroder
1953-1969 kozott az NSZK keresztenydemokrata minisztere (nem azonos
Gerhard Schroder
kancellarral)
- Fritz Thyssen
nagyvallalkozo
- Kurt Waldheim
1972-1981 kozott az
ENSZ
f?titkara, 1986-1992 kozott
Ausztria
allamelnoke
- Adolf Dassler
Az Adidas alapitoja
Mottok, szlogenek, kifejezesek
[
szerkesztes
]
- Sieg Heil! Sieg Heil! Sieg Heil!
- ?Szent a gy?zelem!” (Egy id?ben a
Wehrmachton
beluli koszones is volt)
- Ein Volk, ein Reich, ein Fuhrer!
- ?Egy nep, egy birodalom, egy vezer!”
- Deutschland, erwache!
- ?Nemetorszag, ebredj!” (
Dietrich Eckart
m?vekent ez volt a cime egy nepszer? naci dalnak, es szamos propagandaplakaton is megjelent)
- Meine Ehre heißt Treue
- ?Becsuletem a h?seg" (Az SS jelmondata)
- Die Juden sind unser Ungluck!
- ?A zsidok a mi szerencsetlensegunk!” (a nemzetiszocialistak egyik f? jelmondata)
- Lang lebe unser ruhmvoller Fuhrer!
- ?Sokaig eljen dics? vezerunk!”
- Heute Deutschland, morgen die Welt!
- ?Ma Nemetorszag, holnap a vilag!”
- Sicher ist der Jude auch ein Mann, aber der Floh ist auch ein Tier
- ?Termeszetesen a zsido is ember, de a bolha is allat”
- Gott mit uns!
- "Velunk az Isten!
(A
Wehrmacht
jelmondata, melyet a Wehrmacht katonai ovcsatjaiba is belevestek.)
Valasztasi eredmenyek
[
szerkesztes
]
| datum
|
szavazatok szama (millio)
|
arany
|
kepvisel?k szama
|
| 1924
.
majus 4.
|
1,92
|
6,5%
|
32
|
| 1924
.
december 7.
|
0,91
|
3,0%
|
14
|
| 1928
.
majus 20.
|
0,81
|
2,6%
|
12
|
| 1930
.
szeptember 14.
|
6,41
|
18,3%
|
107
|
| 1932
.
julius 31.
|
13,75
|
37,4%
|
230
|
| 1932
.
november 6.
|
11,74
|
33,1%
|
196
|
| 1933
.
marcius 5.
|
17,28
|
43,9%
|
288
|
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Jagow Dietrich:
A Fuhrer rohamosztaga
/
SA des Fuhrers
; Magyar-Nemet Tarsasag, Bp., 1943
- Az NSDAP programja es vilagnezeti alapjai
; ford. Szeltner Andor; Nemzetek Europaja, Bp., 2006 (
Nemzetek Europaja zsebkonyvek
)
- Emma Baumacher [Takacs Erika]:
A nacizmus tortenete
; Fix-term, Bp., 2007
- Emma Baumacher [Takacs Erika]:
A nacik tortenete. A kezdetekt?l a bukasig
; Konyvmives, Bp., 2007
- Sven Felix Kellerhoff:
NSDAP. A part es tagjai
; ford. Simon-Szabo Agnes; Lazi, Szeged, 2020
|
|---|
| Szervezetek
| | |
|---|
| Esemenyek
| |
|---|
| Ideologia
| |
|---|
| Fajelmelet
| |
|---|
| Jelkepek
| |
|---|
| Vezet?k
| |
|---|
| Nemetorszagon kivul
| |
|---|