Craig Mello
Szuletett	1960 .  oktober 18. (63 eves) New Haven , Connecticut
Allampolgarsaga	amerikai
Foglalkozasa	molekularis biologus
Iskolai	Brown Egyetem Harvard Egyetem
Kituntetesei	Orvostudomanyi Nobel-dij (2006)
MTA
A Wikimedia Commons tartalmaz Craig Mello temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Craig Cameron Mello ( New Haven , Connecticut , 1960 . oktober 18. ?) amerikai molekularis biologus . 2006-ban Andrew Fire -ral kozosen elnyerte a fiziologiai Nobel-dijat az RNS-interferencia jelensegenek felfedezeseert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Craig Mello 1961. oktober 9-en szuletett a connecticuti New Haven-ben James es Sally Mello negy gyereke kozul a harmadikkent. Nagyszulei apai agon azori-szigeteki , illetve olasz; anyai agon skot es angol szarmazasuak voltak. Apja paleontologus volt, aki 1962-ben megszerezte a doktoratusat es a csalad a virginiai Falls Churchbe koltozott, ahol James Mello az USA Geologiai Szolgalatanal kapott allast. Roviddel ezutan megkapta a Smithsonian Termeszetrajzi Muzeum igazgatohelyettesi poziciojat es Fairfaxba koltoztek.

Craig az apja reven megszerette a termeszetjarast, fossziliagy?jtest, bar az altalanos iskolaban elegge rosszul teljesitett. A kozepiskolaban erdekl?dese meg inkabb a termeszettudomanyok iranyaba fordult es az erettsegi utan a Brown Egyetemen folytatta tanulmanyait. Egy, az inzulin genjenek klonozasarol szolo cikk hatasara a molekularis biologia fele fordult es 1982-ben biokemiabol szerezte meg BSc oklevelet. Mesterkepzesre a Coloradoi Egyetemre jelentkezett, ahol molekularis-, sejt- es fejl?desbiologiat tanult.

Egyetemi hallgatokent David Hirsh laboratoriumaban kezdett el dolgozni a Caenorhabditis elegans fonalfereg genetikajaval. Munkatarsaival olyan mesterseges kromoszomak letrehozasan faradozott, amellyel aztan idegen geneket tudtak volna bevinni a fonalfereg sejtjeibe. Miutan Hirsch az iparban talalt munkat, Mello a Harvard Egyetemen folytatta tanulmanyait es kutatasi temajat, ahol 1990-ben megszerezte PhD fokozatat.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Mello a seattle -i Fred Hutchinson Rakkutato Kozpontban helyezkedett el posztdoktori osztondijjal. Itt a C. elegans korai egyedfejl?desenek szabalyozo genjeit kutatta. 1995-t?l a Massachusettsi Egyetem orvosi szakan oktatott molekularis orvostant. Fonalfereggel folytatott kutatasai reven megismerkedett a baltimore -i Carnegie Intezetben dolgozo Andrew Fire -rel es kozosen elkezdtek kifejleszteni egy olyan modszert, mivel idegen geneket lehetne bevinni a C. elegans -ba.

Mello es Fire a kozos munka soran felfedezte, hogy ha a genetikai informaciot nem DNS , hanem kett?s szalu RNS formajaban viszik be a sejtbe, akkor az nemhogy nem fejez?dik ki, hanem permanensen megakadalyozza, hogy ugyanaz a gen kes?bb m?kodni kezdhessen. A jelenseget RNS-interferencianak neveztek el. A kes?bbiekben kiderult, hogy a sejteken belul letezik egy mechanizmus (f?leg virusok ellen) amely a kett?s szalu RNS-t kisebb darabokra vagja, ezeket magaba epiti es aztan a hasonlo RNS-t mar egyszalu, mRNS formaban is lebontja. Mello es Fire a kezdetekt?l fogva felismerte, hogy a mechanizmust fel lehet hasznalni tetsz?leges genek kikapcsolasara a sejten belul. Nehany even belul kiderult, hogy a folyamat eml?sok sejtjeiben is m?kodik es kidolgoztak a visszafordithatosaganak a modjat is.

RNS-interferenciarol irt cikkuk 1998-ban jelent meg a Nature -ben es azonnal nagy felt?nest keltett tudomanyos korokben. 2002-ben a Science magazin az ev attoresenek nevezte a felfedezest. 2006-ban Mello es Fire megkapta az az evi fiziologiai Nobel dijat "az RNS-interferencia ? kett?s szalu RNS altali gencsendesites ? felfedezeseert".

Elismeresek [ szerkesztes ]

• 2003 a Nemzeti Tudomanyos Akademia molekularis biologiai dija
• 2003 a Rockefeller Egyetem Wiley-dija
• 2005 a Brandeis Egyetem Lewis S. Rosenstiel-dija
• 2005 a Gairdner Alapitvany Nemzetkozi Dija
• 2005 Massry-dij
• 2006 Paul Ehrlich es Ludwig Darmstaedter-dij
• 2006 a Johnson & Johnson Dr. Paul Janssen-dija
• 2006 Fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij

2005 ota tagja a Nemzeti Tudomanyos Akademianak . A Brown Egyetem es a Simmons College diszdoktori cimet adomanyozott neki.

Csaladja [ szerkesztes ]

Mello 1992-ben felesegul vette Margaret Huntert, akit?l Melissa lanya szuletett. 1994-ben elvaltak. 1998-ban ujra meghazasodott, Edit Kisst vette felesegul. Lanyuk, Victoria 2000-ben szuletett.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Craig C. Mello ? Biographical Nobelprize.org
• Craig C. Mello Encyclopaedia Britannica
• Mello, Craig Cameron Encyclopedia.com