Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

A ruandai nepirtas ruandaiak szazezreinek szervezett legyilkolasa volt 1994 -ben. A nepirtast f?leg ket hutu milicia, az Interahamwe es a Impuzamugambi kovette el kb. 100 nap alatt, 1994 . aprilis 6-atol julius kozepeig. Legalabb 500 000 tuszi es tobb szazezres nagysagrend? mersekelt hutu vesztette eletet. ^[1] Becslesek szerint a halottak szama 800 000?1 000 000 kozott volt (ennek zome tuszi). ^{[2] [3]}

A leggyakrabban veres etnikai konfliktusnak tekintik, melyben a tobbsegben lev? hutu miliciak a hutu tobbseg? kormannyal karoltve etnikai tisztogatast hajtottak vegre a kisebbsegben lev?, de hagyomanyosan vezet? szerepet betolt? tuszikkal es a mersekelt, a nepirtassal egyet nem ert? hutukkal szemben. A nepirtast er?s felbujto propaganda el?zte meg, amelyb?l kivettek reszuket a radioallomasok es az ujsagok is. A nepirtasra vonatkozo figyelmeztet? jelek ellenere az Egyesult Nemzetek Szervezete passziv maradt, es a vezet? hatalmak sem avatkoztak be. Emiatt sokan biraltak az ENSZ alapelveit, illetve ezek kidolgozoit, es kulonosen az ENSZ BT tagjait, kozottuk f?leg a Bill Clinton altal vezetett Egyesult Allamokat mint egyeduli szuperhatalmat.

Torteneti el?zmenyek [ szerkesztes ]

B?vebben: Ruanda tortenelme

A nepirtas el?zmenyei [ szerkesztes ]

Esemenyek Burundiban [ szerkesztes ]

Ruanda helyzetere nagy befolyasa volt a Burundiban uralkodo allapotoknak. Mindket orszag lakossaganak tobbsege hutu, de Burundiban evtizedeken at tuszi kormanyzat volt, katonai tamogatassal. A hutuk es tuszik rokon nepcsoport es mind ruandai rundi nyelvet beszelnek, amely a bantu nyelvek csoportjaba tartozik. A hutuk ugyanakkor ketnyelv?segben vannak a franciaval. A tuszik bar beszelnek franciaul, az angol nyelvet is hasznaljak.

Rwagasore meggyilkolasa utan az ? UPRONA partja ketteszakadt egy tuszi es egy hutu frakciora. A tuszi miniszterelnokot a kiraly nevezte ki, de 1963 utan arra kenyszerult, hogy egy hutut, Pierre Ngendandumwet nevezzen ki miniszterelnoknek , a hutuk elegedetlensegenek leszerelesere. A fuggetlenseg utani els? valasztasokon, 1965 -ben, Ngendandumwe lett a megvalasztott miniszterelnok. Rogton ezutan tuszi szels?segesek meggyilkoltak. Utodja egy masik hutu volt, Joseph Bamina .

A nehany honappal kes?bb megtartott parlamenti valasztasokon a 33 kepvisel?i helyb?l 23-at szereztek meg a hutuk, de a kiraly ervenytelenitette az eredmenyt. Baminat szinten meggyilkoltak, es a tuszi kiraly szemelyi titkarat, Leopold Bihat nevezte ki miniszterelnoknek. Ennek a kovetkezmenye egy hutu puccs lett a kiraly ellen, akinek menekulnie kellett az orszagbol. Biha is megsebesult, de tulelte. A Michel Micombero altal vezetett, tuszik dominalta hadsereg brutalisan valaszolt: csaknem minden hutu politikust megoltek. Micombero vette at a kormanyt, es nehany honappal kes?bb letette a tuszi kiralyt (az el?z? kiraly fiat), es tamadassal fenyegette meg Ruandat. Ez a katonai diktatura meg tovabbi 27 even keresztul fennallt Burundiban, egeszen az 1993 -as szabad valasztasokig.

1965 -t?l 1972 -ig Burundiban szorvanyos er?szakos akciok voltak a hutuk es a tuszik kozott. 1969 -ben a tuszi katonasag tisztogatast tartott a hutuk kozott. 1972 -ben egy helyi hutu lazadas utan a tuszik altal dominalt burundi hadsereg a hutuk elleni legnagyobb nepirtast hajtotta vegre Burundiban, kozel 200 000 ember meghalt. Az er?szak hullama ujabb hutu menekulthullamot inditott el a hataron keresztul Ruandaba. A tersegben nagy szamban eltek hutu es tuszi menekultek, a feszultseg folytatodott.

1988 -ban a tuszik ellen iranyulo hutu er?szak Eszak-Burundiban ismet feleledt, valaszul a tuszi hadsereg lemeszarolt 20 000 hutut. Ismet hutuk ezrei kenyszerultek menekulni Tanzaniaba es Kongoba.

Az ugandai helyzet [ szerkesztes ]

1986 -ban Yoweri Museveni gerillai megdontottek Milton Obote diktator hatalmat, es atvettek Uganda iranyitasat. Sok Ugandaban el? ruandai tuszi menekult lett az ugandai hadsereg tagja, es vett reszt a harcokban.

1986 -ban Paul Kagame , az 1959-es ruandai meszarlasok el?l Ugandaba menekult tuszi szul?k gyereke, aki Museveni hadseregenek katonai felderiteset vezette, megalapitotta a Ruandai Hazafias Frontot (RPF), amelynek fegyveres ereje a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) lett. (Kagame katonai kikepzest az Amerikai Egyesult Allamokban kapott.) Kagame tarsa, Fred Rwigema megkezdte az RPA felkesziteset egy Ugandabol kiindulo Ruanda elleni tamadasra. Az RPA-t er?sitette, hogy sok, az ugandai hadseregben szolgalo tuszi a harcok befejezese utan leszerelt, es csatlakozott az RPA-hoz.

1990 -ben az RPA megkezdte a beuteseket Ugandabol Ruanda ellen. 1991 -ben az RPF egy propaganda radioallomast inditott, amely Ugandabol sugarzott. Habyarimana kormanya szinten egy propaganda celu radioallomast (RTLM - Radio Television Libre des Mille Collines) allitott fel, amely tusziellenes propagandat folytatott, es a tuszik elleni pogromra uszitott, azzal az indokkal, hogy meg akarjak el?zni a hutuk ismetelt rabszolgasorsba taszitasat.

Az arushai kiegyezes [ szerkesztes ]

Haromeves harc es tobbszori t?zszunet utan a kormany es az RPF 1993-ban alairta a vegs? t?zszunetet, ez volt az arushai megallapodas . Ennek rendelkezesei alapjan a felek osztoztak a kormanyhatalomban. Egyik oldal se szandekozott betartani ezt az egyezmenyt, a ket oldal kozotti harcok hevessege nem csokkent. Theoneste Bagosora, a ruandai vedelmi miniszter kabinetf?noke (akit a nemzetkozi birosag 2008-ban nepirtasert elitelt), tanuvallomasok szerint Arushat elhagyva kijelentette, hogy megy ?el?kesziteni az apokalipszist”. A megallapodas alairasa el?tt, s?t utana is kb. masfel millio civil hagyta el otthonat.

A helyzetet tovabb elezte, hogy 1993 oktobereben az els? megvalasztott burundi elnokot, a hutu Melchior Ndadayet a burundi tuszik altal dominalt hadsereg meggyilkolta. Ekkor Burundiban heves harc tort ki a tuszik es a hutuk kozott, amelyet a hadsereg tomeggyilkossagai kovettek, tizezrek haltak meg a konfliktusban, hutuk es tuszik egyarant. Ez a konfliktus a hataron keresztul atcsapott Ruandara, es az arushai egyezmeny gyors osszeomlasat okozta. A tuszi-hutu gy?lolet ujult er?vel langolt fel. Bar az Egyesult Nemzetek Szervezete bekefenntarto csapatokat kuldott ( UNAMIR ), de ezek a rossz felszereltseg es a vezetesi hibak miatt majdnem hatastalanok voltak a ket orszagban dulo polgarhaboru kozepette.

A szikra [ szerkesztes ]

1994 . aprilis 4 -en Juvenal Habyarimana , Ruanda hutu elnoke el?szor a zairei Kinshasaba repult, ahol targyalasokat folytatott Mobutu Sese Seko elnokkel, majd onnan a tanzaniai Dar es-Salaamba , hogy egy regionalis csucsertekezleten vegyen reszt. Mobutu figyelmeztette a ruandai elnokot, hogy reszben a francia titkosszolgalattol szarmazo informaciok szerint eletere tornek. Habyarimana ennek ellenere elment a dar-es-salaam-i talalkozora, de amikor aprilis 6-an hazafele indult, elfogadta a franciak ajanlatat, es a sajat elnoki repul?gepe helyett egy francia katonai repul?gepre szallt fel, hogy visszaterjen Kigaliba. Vele utazott Cyprien Ntaryamira , Burundi hutu elnoke. A kigali repul?ter felett a gepet ket, vallrol inditott raketaval lel?ttek. Az elkovet?k kilete maig nem tisztazodott; a konfliktusban reszt vev? felek azota is egymast vadoljak a merenylet elkovetesevel. Mivel Kigali ekkor alapvet?en hutu ellen?rzes alatt allt, s a friss megallapodas kereteben erkezett RPF katonak csak a parlament teruleten allomasoztak az UNAMIR es a kormanyhadsereg felugyelete mellett, nagyobb a valoszin?sege, hogy a gepet radikalis hutuk l?ttek le a Masaka-dombrol. Az igazsag kideriteset ugyanakkor nagyban neheziti, hogy alig van szemtanu, mert a merenylet utan az elkovet?k a kornyeket gepfegyverrel megtisztitottak. ^[4]

A nepirtas [ szerkesztes ]

A ket elnokot szallito repul?gep lelovese utan Ruandaban elszabadult a pokol. A katonasag es az Interahamwe milicia elkezdett uttorlaszokat epiteni es razziazni . Az elnoki garda emberei meggyilkoltak a mersekelt hutu Agathe Uwilingiyimana ugyviv? miniszterelnokasszonyt (aki a radion keresztul akart nyugalomra felszolitani), hogy az ne vehesse at az orszag iranyitasat. A miniszterelnokasszony mellett agyonl?ttek annak ferjet, az alkotmanybirosag elnoket, es a kormany 4 miniszteret. Az Agathe Uwilingiyimana vedelmet ellato 15 ENSZ-katonat lefegyvereztek, kozuluk 5 ghanait elengedtek, a 10 belga katonat a ruandai elnoki garda katonai kegyetlenul megcsonkitottak, majd megoltek. Az ezt kovet? hetekben az RTLM radio folyamatosan sorolta a mersekelt hutu es tuszi politikusok, kozeleti szemelyisegek nevet es cimet, ezzel is tippeket adva a gyilkosoknak.

Az elkovetkez? napokban elkezd?dott a tuszik es a mersekelt hutuk meszarlasa. Az el?re kidolgozottsag mellett szol, hogy 1993 januarja es 1994 marciusa kozott Ruanda tobb mint 500 000 bozotvago kest (machetet) importalt, ketszer annyit, mint az el?z? evekben. A kesek es l?fegyverek szetosztasarol a hutu Interahamwe es Impuzamugambi milicistai gondoskodtak.

A csecsem?knel nem vettek a faradsagot, hogy annak rendje s modja szerint levagjak ?ket. Gyorsabb volt csak ugy odacsapni ?ket a falhoz, vagy elve messzire hajitani a hullahegy tetejere... ^[5]

Az ENSZ Biztonsagi Tanacsa ket hettel a haboru kirobbanasa utan bekefenntartoi 90%-at hazarendelte. Romeo Antonius Dallaire tabornok alig 275 katonaval maradt, de parancsot kapott, hogy ne avatkozzon be a konfliktusba.

Ahogy az er?szak fokozodott, sok nemzet kimenekitette az allampolgarait Kigalibol, es bezarta nagykovetseget. A nemzeti radio otthonmaradasra szolitotta fel a lakossagot; a kormany altal finanszirozott RTLM radio maro tamadasokat intezett a tuszik es a mersekelt hutuk ellen. A gy?lolkod? adasokban a tuszikat patkanyokhoz es fergekhez hasonlitottak, s kereken kijelentettek, hogy az egesz tuszi nepet ki fogjak irtani a fold sziner?l.

Kigaliban es videken a milicistak uttorlaszok szazait allitottak fel. Dallaire tabornok es az UNAMIR ? amelynek katonai a tuszikat kisertek es vedtek Kigaliban ? keptelenek volt barmit is tenni, igy az er?szak tovabbterjedt, es raadasul ?ket is elkezdtek tamadni az RTLM-en keresztul.

?	Tudom, hogy van Isten, mert Ruandaban kezet fogtam az ordoggel. Lattam, ereztem, megerintettem. Tudom, hogy az ordog letezik es ezert tudom, hogy van Isten.	”
? Romeo Antonius Dallaire Hollandiaban szuletett kanadai katona, 2005-ota kanadai szenator: Az emberiesseg bukasa Ruandaban cim? oneletirasabol [7]

A gyilkolas gyorsan atcsapott az egesz orszagra. Az egyik ilyen meszarlas Nyarubuyeben tortent. A tisztvisel?k es az RTLM meg az egyszer? civileket is felszolitottak, hogy oljek meg tuszi szomszedaikat. Akik nem voltak erre hajlandok, azokat a legtobb esetben szinten megoltek. ?Vagy reszt vettel a meszarlasban, vagy teged meszaroltak le.” ? emlekezett vissza egy hutu, akit gyilkossagra kenyszeritettek. Egy hutu gazda Gitera Rwamuhizi, aki maga is belekeveredett a nepirtasba, elmondta, hogy a tuszikat jottmentekkent kezeltek, akik allitolag Egyiptombol telepedtek ide es evszazadokig megalaztak, rabszolganak tartottak a hutukat. Az oldokles napjan ugy mentek olni a tobbi hutuval, mintha csak piacra mennenek. A verfurd? Rwamuhizi szerint annyira tebolyult volt, hogy azt a hutuk minden kontroll es jozan esz nelkul hajtottak vegre, ?rult extazisban verg?dve. Hogy egyesek vegrehajtsak a feladatukat, leittak magukat, vagy egyeb boditoszert hasznaltak. Egy Voroskereszt jelentes alapjan az els? ket hetben 100 ezer embert irtottak ki.

Meg az elnok partja, az MRND , maga is belekeveredett a nepirtas szervezesebe, s celjuk volt a lehet? legtobb embert megolni. Szamos felkatonai egyseget hoztak letre a nepirtas el?tt is, de nem vetettek be ?ket egyszerre. Ezeket a milicistakat kizarolag olesre keszitettek fel, altalaban csak olyasmiket tanitottak meg nekik, hogyan vegezhetnek biztosan egy emberrel. Amikor a felkel? tuszi hadsereg jelent?sen el?renyomult, tovabbi miliciakat vetettek be es ujabb gyilkolo bandak szervezesebe fogtak (meg a kisgyerekeket is besoroztak!), hogy noveljek a meszarlas intenzitasat.

A legtobb aldozatot a sajat falujaban vagy varosaban oltek meg, gyakran maguk a szomszedok vagy a helybeliek. A legtobb gyilkossagot machetevel kovettek el (ugyanilyen modszerrel gyilkoltak meg haitiakat is az 1937 -es un. petrezselyem-meszarlaskor a Dominikai Koztarsasagban ), de a fegyveres egysegek t?zfegyvereket, s?t buldozereket is bevetettek. Nehany faluban az aldozatokat bekenyszeritettek vagy becsaltak a templomba vagy iskolaba, ahol aztan szervezetten felkoncoltak ?ket. 1994 juniusaba peldaul 3000 tuszi Kivumu katolikus templomaban keresett menedeket. A helyi Interahamwe a rend?rsegt?l kapott buldozerekkel rombolta le a templomot. A menekulni probalo embereket machetekkel oltek meg.

A Nemzetkozi Voroskereszt emberei, akik az orszagban vegig ott voltak, szinte minden utfelen talaltak holttesteket. Az ? dolguk sem volt egyszer? ? igy peldaul, amikor sebesulteket szallitottak, a hutu katonak feltartoztattak a kocsikat, es a sebesulteket is meggyilkoltak. A Voroskereszt emberei az eseteket Genfben jelentettek, es ?k adtak hirt a nepirtasrol szerte a vilagon. Emiatt a hutuk kisse megrettentek, es nem mertek kezet emelni a Voroskereszt embereire. A helyzet sulyossagat mutatja, hogy a szervezetnek nem egy orvosa es apoloja kapott idegosszeomlast, de a Voroskereszt vegul kb. 60 ezer embert megmentett. A helyben maradt ENSZ-katonaknak is sikerult nehany szaz ember eletet megovniuk: gyakran fegyver nelkul, puszta jelenletukkel kesztettek meghatralasra a bandakat, masok az ENSZ f?hadiszallasan bujtattak embereket. Dallaire tabornok szinten kidolgozott egy tervet, amellyel meg tobb ezer ember eletet menthettek volna meg: a stadionokban kivant ovohelyeket letrehozni, melyek epitettseguknel fogva jol vedhet?ek, de ehhez nem volt elegend? fegyveres ereje.

Sok embert nem oltek meg azonnal, egyszer?en csak sulyosan megsebesitettek, majd mozgaskeptelenul magara hagytak, hogy kinok kozt pusztuljon el. Holttesteket hajigaltak bele a folyokba, vizgy?jt?kbe, tavakba, patakokba, amelyek felszinen jol lathatoan ektelenkedtek. A halottakat a gyilkosoknak eszuk agaban sem volt eltemetni, a meleg eghajlaton az oszlo tetemek jarvannyal fenyegettek.

A halottak tetemei hosszu ideig tarkitottak a ruandai tajakat, id?be tellett elszallitasuk es eltemetesuk. Fergal Keane , a BBC riportere, az esemenyeket kovet?en elment az egyik tomegmeszarlas helyere. A telepulesen es annak templomaban egymas mellett hevertek az aldozatok mumifikalodott holttestei, ill. csontvazai, s a kornyeket iszonyatos hullab?z jarta at.

A nepirtas tet?fokan Kigaliban teljesen osszeomlott a rend, eluralkodott az anarchia es a kaosz: a gyilkosok fosztogatasba fogtak, elraboltak az elmenekult europaiak es a meggyilkolt, vagy el?zott tuszik ertekeit. A rend?ri es katonai er?k nem tettek lepest a kozrend fenntartasa erdekeben, mivel ?k is a nepirtassal voltak elfoglalva.

A verengzeseket tulel?k kozott is igen sok volt, aki sulyos kinzasokat elt at, megcsonkitottak, vagy mas maradando serulest szerzett. Igen sok volt a gyermekaldozat is. A nepirtok rendkivul kegyetlen eszkozoket vetettek be, nemcsak bozotvagokkal, kesekkel, vagy l?fegyverekkel oltek: embereket egettek meg, csonkitottak, vagy er?szakoltak meg, eszkozeik kozott szamos bestialis dolog volt.

A nemzetkozi szervezetek tetlensege [ szerkesztes ]

Az ENSZ tagallamai elutasitottak az UNAMIR kereset, hogy noveljek meg letszamukat, es adjanak tobb penzt a m?veleteikre, s?t az osszes bekefenntartot ki akartak vonni az orszagbol. Csupan Dallaire tabornok tiltakozasanak volt koszonhet?, hogy vegul is egy radikalisan tovabbcsokkentett letszamu bekefenntarto sereg, onkentes alapon, engedelyt kapott, hogy tovabbra is a tersegben maradjon.

Monique Mujawamariya ruandai emberjogi aktivista szorny? megprobaltatasok utan kijutott az Egyesult Allamokba, ahol az amerikai kormanynak igyekezett beszamolni a verfurd?kr?l. Mujawamariya szinte suket fulekre talalt, s?t egy afrikai ugyekkel foglalkozo parlamenti kepvisel? egyenesen elmondta neki, hogy az amerikaiak egyetlen katonajuk eletet sem fogjak kockaztatni, mert Ruanda nem az erdekeltsegi teruletuk.

Az ENSZ BT-ben nem sikerult elerni, hogy a bekefenntarto misszio atalakuljon beket teremt? kuldetesse es altalaban csak azzal foglalkoztak mennyi ENSZ katonat kell kivonni az orszagbol. Vegul csak egy jelkepes er?t (450 embert) kepvisel? kis egyseg maradt az orszagban, ami csak nezel?dhetett a nepirtasban. A tuszi hadsereget vezet? Kagame ezredesnek (aki tenylegesen is tett a nepirtas megfekezeseert) az ENSZ raadasul megprobalt visszavonulot parancsolni, melyre Kagame, tuszi leven nem volt hajlando. A nepirtas harmadik honapjaban a francia kormany csapatokat vetett be Ruanda nyugati reszen az Operation Turquise kereteben, de csak a kulfoldi allampolgarok evakualasara voltak kepesek, es bizonyos esetekben meg az altaluk megszallt zonaban is folytatodott a nepirtas. Az Ugandabol betor? tuszi Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) katonai el?l a nepirtasban reszt vett hutu hadsereg es kozigazgatas a franciak altal ellen?rzott zonaba menekult. Magukkal vittek a nemzeti radioallomas berendezeseit is, amely mostantol innen sugarozta uszito adasait. Az Egyesult Allamok logisztikai tamogatast ajanlott fel es hosszas vitak utan megszavaztak, hogy 5000 ENSZ katonat vezenyeljenek Ruandaba, amely igen lassan haladt, mivel a m?veletek finanszirozasat is kulon kellett megvitatni, ami honapokba telt. Tony Marley katonai tanacsado azt javasolta, hogy az amerikai hadsereg nagy teljesitmeny? radioival zavarja a nepirtasra uszito radioadasokat, de ezt nem hajtottak vegre, mert jogi velemenyek szerint ellentetben allna az amerikai alkotmany azon elvevel, amely minden korulmenyek kozott biztositja a sajtoszabadsagot.

Ismert hutu haborus b?nosok tudtak megszokni az RPF el?l a franciak ellen?rizte ovezeten keresztul. A franciak mindig is gyanakodva szemleltek az Ugandabol (angol kulturalis hagyomanyokkal rendelkez? orszag) el?renyomulo RPA-t, mert ugy ereztek, hogy a francia nyelv? Ruandaban ez a befolyasukat csokkenti (ez kes?bb be is kovetkezett).

Aprilis 6. es julius eleje kozott a megjosolhatatlanul gyors nepirtasban hivatalosan 937.000 tuszi es mersekelt hutu halt meg.

A tuszi ellentamadas es a menekultvalsag [ szerkesztes ]

A Paul Kagame vezette tuszi Ruandai Hazafias Hadsereg (Rwandese Patriotic Army, RPA) betort a szomszedos Ugandabol , es fokozatosan nyomult el?re Kigali fele. Ekkor nehany francia katonai egyseg beavatkozott, de ?k inkabb a fegyveres er?k nepirtasban reszt vett katonait vedtek meg a tuszik bosszujatol.

1994 juliusaban es augusztusaban az RPA csapatai behatoltak Kigaliba , nem sokkal kes?bb elfoglaltak az egesz orszagot. A bevonulo tuszi csapatok nyomaban kb. 600.000 tuszi menekult tert haza, es tobb, mint ket millio hutu menekult el Ruandabol, menekultvalsagot valtva ki az afrikai Nagy Tavak videken. A megremult polgari lakossag vagy spontanul, vagy az omladozo hutu kozigazgatas es hadsereg altal (amelyek a civileket kes?bb el? pajzskent hasznaltak fel) kenyszeritve Kelet-Zaireba (kulonosen Eszak-Kivu tartomanyba), Tanzaniaba, Ugandaba es Burundiba menekult. Veluk tartottak a megdontott ruandai kozigazgatas, a hadsereg es a miliciak emberei is, akik id?vel ellen?rzesuk ala vontak a menekulttaborokat, terrorizaltak az ott lakokat, emiatt a nemzetkozi segelyszervezetek tobbsege ki is vonult onnan.

A tuszik megtorlasanak szakert?k szerint kb. 60.000 aldozata volt. Neheztuzerseggel pusztitottak el Nyacyonga menekulttabort. A Zairebol frissen visszatertek ezreit gyilkolta meg az RPA a Kibeho taborban. Folytatta tamadasait a hutu Interahamwe csapatok ellen, amelyek Kelet-Zaireba menekultek. Ebben az orszagban is hamarosan haboruk tortek ki (lasd: els? kongoi haboru es masodik kongoi haboru ).

Miutan a tuszi RPF atvette a kormanyt, Paul Kagame egy hutut, Pasteur Bizimungut helyezte az elnoki szekbe. Sokan azt gondoltak rola, hogy csak egy bab, de Bizimungu 2000 -t?l kritizalta Kagame kormanyanak tevekenyseget. Ekkor Kagame elmozditotta posztjarol, es magat nevezte ki elnokke. Bizimungu azonnal alapitott egy ellenzeki partot (PDR), de ezt Kagame kormanya betiltotta. Bizimungut 2002 -ben letartoztattak hazaarulasert, 15 ev bortonre iteltek, de 2007 -ben elnoki kegyelemmel szabadon bocsatottak.

Az er?szak es annak emleke meg most is erezhet? az orszagban es a regioban, bar az ott jart turistak szerint megfelel? ovintezkedeseket betartva Ruanda latogathato. ^[9]

A legfrissebb sajtohirek szerint a gy?loletkeltes meg ma is szorvanyosan el?fordul. ^[10]

A nemzetkozi kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

Mind az els? (1996?1998), mind a masodik kongoi haboru gyokerei ebben a nepirtasban keresend?k, de ez az egyik f? oka a burundi polgarhaborunak is.

Ruanda stabilitasa rendkivuli mertekben fugg a Kelet-Kongoban es Burundiban uralkodo allapotoktol.

Burundiban az 1993?2006-os polgarhaboru esemenyei osszefuggenek az els? es masodik kongoi haboruval. Legkevesebb 300 000 burundi allampolgart oltek meg. 2005 augusztusaban a hutu szuletes? Pierre Nkurunzizat valasztottak elnokke. Legkevesebb harom t?zszunet volt a lazado csoportok es a burundi hadsereg kozott: 2003-ban, 2005-ben es 2006 szeptembereben.

2008. augusztus 5-en a ruandai kormany egyik bizottsaga azzal vadolta meg a francia hatosagokat, hogy tudtak a keszul? nepirtasrol, s?t segitettek a szels?seges hutuknak a nepirtas kivitelezeseben. A jelentes 33 magas rangu francia tisztvisel?t nevez meg, akiket felel?sseg terhel a tragediaert, beleertve Francois Mitterrand elnokot, Edouard Balladur miniszterelnokot, Alain Juppe kulugyminisztert es f? segit?jet Dominique de Villepint (a kes?bbi kulugyminisztert). ?A francia katonak kozvetlenul felel?sek tuszik es a tuszik bujtatasaval vadolt hutuk meggyilkolasaert” - irja a jelentes, melyet a ruandai Igazsagugyi Miniszterium allittatott ossze. ^{[11] [12]}

Igazsagszolgaltatas: a Ruandai Nemzetkozi Torvenyszek es a gacsacsak [ szerkesztes ]

1994 es 1996 kozott a tuszik uralta uj ruandai kormany birosagi eljarasok soran itelte el a nepirtas felel?seit, de atrocitasokra is sor kerult a hutuk ellen. A felszabadito hadm?veletek nyoman berendezked?, de azota valasztasok altal meger?sitett uj kormanyzat kb. 120.000 ember letartoztatasat rendelte el. Az igazsagszolgaltatas azonban rendkivul lassan m?kodott, hisz a birosagoknak keves adat allt rendelkezesukre a sokszor eldugott helyeken tortent atrocitasokrol . Ekkor dontes szuletett a helyi hagyomanyoknak megfelel? nepbirosagok , un. gacsacsak letrehozasarol. A gacsacsak a korabban letartoztatott, de az eljaras idejere a falvaikba visszaengedett vadlottak meghallgatasat biztositjak. A cel a b?ncselekmenyek korulmenyeinek megismerese, a b?nosok megbuntetese, de a megbekeles el?segitese is a kozossegi meghallgatas katartikus hatasa reven. A targyalasokat egy biro vezeti, akinek munkajat 5-6 ulnok segiti. Nincs sem ugyesz, sem ved?ugyved, a falu minden tagja tanuskodhat ugy pro, mint kontra. A nyilvanos targyalas vegen a vadlottat a harom b?nkategoria valamelyikebe soroljak. Az els? kategoriaba olyan vadlottak tartoznak, akik a nepirtasban uszito, szervez?, iranyito szerepet toltottek be. Az ? ugyuket a nepbirosag tovabbkuldi a kozponti birosagnak. Azok, akiknek kezehez ?kisebb” gyilkossag (II. kategoria), esetleg rablas , testi sertes , fosztogatas (III. kategoria) tapad, helyben nyernek buntetest.

A nepirtas idejen magas katonai vagy kozigazgatasi beosztast visel? szemelyek ugyet az ENSZ altal letrehozott, Tanzaniaban szekel? nemzetkozi torvenyszek (ICTR) biralja el, amely 1994 novembereben alakult. Az ICTR mar tobb mint harminc iteletet hozott, negy egykori miniszter ellen is, es ot vadlottat felmentett.

2008. december 18-an az ICTR Theoneste Bagosorat, az Interahamwe f? szervez?jet (a vedelmi miniszterium volt kabinetf?noket) eletfogytiglani bortonbuntetesre itelte haborus es emberiesseg elleni b?ntettekert . A birosag bizonyitottnak latta, hogy Bagosora es ket vadlott-tarsa vezette a hutu szels?segesekb?l allo, a tuszik es mersekelt hutuk meggyilkolasert felel?s Interahamwe miliciat. Eletfogytiglani bortonre iteltek meg Anatole Nsegiyumvat es Alloys Ntabakuzet is. ^[13]

Bagosorat 1996-ban Kamerunban tartoztattak le, miutan megszokott a felel?ssegrevonas el?l. A birosag elutasitotta a vedelem ervet, miszerint az oldokles nem volt szervezett, ezert nem min?sulhet nepirtasnak.

Huszevi bortonbuntetest kapott Protais Zigiranyirazo uzletember, Habyarimana sogora, akit azzal vadoltak, hogy tagja a hutu elit csaladokat tomorit? Akazu kozossegnek, a tuszik kiirtasara sz?tt osszeeskuves iranyitoinak. ^[14]

Megemlekezesek [ szerkesztes ]

A nepirtasra Ruandaban minden evben megemlekeznek. A megemlekezeseket kwibuka nevvel illetik, ez a szo ugyanis kinyarvanda nyelven azt jelenti: ?emlekezni”. Hat jelent?s emlekhelyet is felavattak az orszagban: Kigaliban , Murambiban , Nyamataban , Biseseroban , Nyarubuyeben es Ntaramaban , ^[15] s?t, 2019-ben a svajci Genfben is letesitettek egy emlekm?vet. ^[16]

Filmek [ szerkesztes ]

A ruandai nepirtas szamos irodalmi m? es film temaja lett. Ezeknek nagy szerepuk volt abban, hogy a vilagon szeles korben megismertek az orszagban tortent esemenyeket. Az alabbi filmalkotasok kozul tobb elerhet? magyar felirattal, illetve szinkronnal is.

• A beke fai - 1994 aprilisaban negy kulonboz? hatter? es hit? n? csapdaba esik es bujkal a ruandai nepirtas idejen. A tulelesert folytatott harcuk minden nehezseg ellenere a n?ket megbonthatatlan testverisegben egyesiti.
• Hotel Ruanda ? Egy film Paul Rusesabaginarol , a Hotel des Milles Collinnes vezet?jer?l, aki Kigaliban tobb mint 1200 tuszinak es a mersekelt hutunak adott menedeket.
• A kutyakat lelovik, ugye? - Egy film Christopher atyarol, aki az iskolajaban szallasolta el a menekul? tuszikat.
• Aprilis Ruandaban - Egy film ket testverr?l, akik ellenkez? oldalon harcolnak es bemutatja a ruandai nep batorsagat es erejet.
• Elefantf? (In the Tall Grass), egy 2001-ben keszult amerikai-ruandai dokumentumfilm Archivalva 2016. marcius 4-i datummal a Wayback Machine -ben a nepirtas utani Ruanda egyik aldozatarol, a gyilkossaggal vadolt szomszedjarol, es a helyi gacsacsarol.
• John Bosco Ruandaja (dokumentumfilm, 1994, MTV)
• Szovetseg az ordoggel (Shake Hands with the Devil) - 2007-ben keszult kanadai film, amely Romeo Dallaire tabornok visszaemlekezesei alapjan keszult, s f?kent az ENSZ-felel?sseget firtatja. Rendezte: Roger Spottiswoode.
• Egy vasarnap Kigaliban (A Sunday in Kigali) - 2006-ban keszult kanadai film, amely egy, a nepirtas idejen Ruandaban dolgozo nyugati filmes, Bernard Valcourt es szereleme, Gentille megprobaltatasairol szol.

Konyvek [ szerkesztes ]

• Immaculee Ilibagiza - Megmaradtam hirmondonak (2019.) - Hogyan talaltam meg Istent a ruandai nepirtas viharaban

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Ruandai nepirtas, avagy az ENSZ legnagyobb szegyene
• 20 eve kezd?dott az afrikai holokauszt ? Kepriport a ruandai nepirtasrol , index.hu
• Bur Gabor : Ruanda 10 ev utan , gepeskonyv.btk.elte.hu
• J.D. Fage - William Tordoff: Afrika tortenete. Osiris Kiado, Budapest, 2004.