A
perzsa nyelv
(mas neven: farszi nyelv; perzsaul: ?????) az
indoeuropai nyelvcsalad
indoirani agan
az
irani nyelvek
csoportjaba tartozik. Megkulonboztetunk
operzsa
,
kozepperzsa
(pehlevi) es ujperzsa nyelvet. A mai modern perzsa valamely kozepperzsa nyelvjarasbol alakult ki, azonban a kozepperzsa-operzsaval valo viszonya nem teljesen tisztazott. Az ujperzsat
Iranban
(regebbi neve:
Perzsia
) kozel 70 millioan beszelik. A
7. szazadi
arab hoditast
kovet?
iszlamizacio
kovetkezteben sok arab szo kerult a nyelvbe. Az ujperzsa nyelv teruletileg elkulonult, reszben onallo nyelvnek tekintett valtozatai vagy
nyelvjarasai
a cirill bet?kkel irt
tadzsik
, illetve az
Afganisztanban
beszelt
dari
.
A perzsa nyelv az indoeuropai nyelvekhez hasonloan
flektalo
, azaz hajlito nyelv, bar a kepz?rendszer reven mutat nemi
agglutinalo
jelleget is.
A mai perzsa altalaban
arab bet?kkel
, az arab abece egy nemileg modositott valtozatat alkalmazva irodik (tobb bet?vel, mint a klasszikus arab, es az ejtes is elter). Mivel az arab abece a rovid maganhangzokat nem jeloli irasban, ezeket veglegesen a mondatbeli osszefugges hatarozza meg, ami a megertest megneheziti. Vannak hangzok, melyeket tobbfele bet? is jelolhet. Bar a kiejtesben a rovid-hosszu maganhangzok kozotti kulonbseg elt?nt, az iras meg mindig ezt tukrozi.
A perzsanak letezik latin bet?s abeceje is, amelyet a nemzetkozi atirasban hasznalnak. Ez a kovetkez? bet?kb?l all:
a, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, ?, t, u, v, x, y, z.
A hat maganhangzo
(a, a, e, i, o, u)
kozul az
a
rovid magyar a-nak, az
a
a magyar a-hoz kozelit? nyilt o-nak felel meg (a klasszikus perzsaban hosszu a volt), az
e
rovid zart e, az
i, o, u
pedig ugyanugy hangzik, mint a magyarban. A massalhangzok kozul a
c
magyar cs-nek felel meg, a
j
magyar dzs hangot jelol,
q
leginkabb a francia ?raccsolo” r-hez hasonlithato, csak zongetlen, az
s
ejtese magyar sz, a
?
hangerteke magyar s, mig az
x
er?s magyar h-nak hangzik, mint a
ch
a Bach, pech szavakban; a tobbi massalhangzot ugyanugy ejtik, mint a magyarban. Ritkan el?fordulnak a perzsaban hosszu massalhangzok is, amelyeket hosszan is ejtenek, mint a magyarban vagy az
olaszban
.
A hangsuly altalaban az utolso szotagra esik, mint a
franciaban
. A hangsulytalan
a
hangot gyakran gyengebben (elmosodottan) ejtik.
A szorend altalaban
alany?targy?hatarozo(k)?allitmany,
a kotetlen koznyelvben azonban teljesen szabad is lehet.
A mai perzsa nyelv a magyarhoz hasonloan nem ismer nyelvtani nemet. A torokhoz hasonloan csak hatarozatlan nevel?t ismer. Alapallapotban a f?nev hatarozott, tehat pl. a
ketab
szo jelentese egyarant 'konyv' es 'a konyv'. Hatarozatlanna tenni ketfelekeppen lehet:
ketab-i
vagy
yek ketab
(koznyelvben a kett? kombinacioja, a
yek ketab-i
is el?fordul).
A perzsa otfele tobbes szamot ismer, ebb?l harom az arabbol kerult at. A
-ha
vegz?des eredetileg csak elettelen targyak tobbes szama volt, az el?lenyeke
-an,
de mara a
-ha
gyakran hasznalatos el?kre is. Az
-in,
illetve az
-at
az arabbol atkerult himnem?, illetve n?nem? szavak tobbes szama. Ezeknel is el?fordul, hogy helyette a
-ha
vagy (csak el?knel) az
-an
tobbes szamot hasznaljak. Az otodik fajta tobbes szam az un. tort tobbes, olyan szavake, amik arabbol kerultek at az ottani, tort tobbes szamukkal egyutt.
A melleknev mindig egyes szamban van, kiveve, ha a mondat alanya, peldaul ?a feher ruha”, de: ?a feherek bepiszkolodtak”. Sok melleknev hatarozokent is szerepelhet.
A melleknev lehet a mondat jelz?i allitmanya, es szerepelhet jelz?s szerkezetben. Ha jelz?, nem egyeztetjuk a jelzettel (kiveve par arab atvetel), es a jelzett utan all (beszelt nyelvben el?tte is allhat).
Fokozasa:
-tar
es
tarin,
pl.
bozorg:
’nagy’,
bozorgtar:
’nagyobb’,
bozorgtarin:
’legnagyobb’. A fels?foku a tobbivel ellentetben megel?zi a jelzettet.
A perzsa egyik legf?bb jellegzetessege, hogy a jelz?t a f?nevhez tapado
-e
(ha a f?nev maganhangzora vegz?dik, akkor
-ye)
kepz?vel kapcsolja (ez a modern indoeuropai nyelvekben meglev? birtokos eloljaroszonak felel meg, peldaul angol
of,
spanyol
de
). Pelda:
ab
?viz”,
garm
?meleg” →
ab-e garm
?meleg viz” (szo szerint: ?vize a melegnek”). Ennek az
-e
-nek a neve
ezafe
.
A tulajdont jelz? nevmasokat a szemelyes nevmas fejezi ki (vo. ?az
en
ruham”).
Szemelyes nevmasok
[
szerkesztes
]
A perzsaban, akarcsak a magyarban, a szemelyes nevmas elhagyhato. Altalaban egyforma az alanyesetben, targyesetben es birtokos esetben. Az egyes szam els? szemelyben hasznalt targyeseti
man r?
neha
mar?
-ra rovidul a beszed soran.
Rendes alakok
| Szemely
|
Egyes
|
Tobbes
|
| 1.
|
man
|
m?
|
| 2.
|
to
|
?om?
|
| 3.
|
u
|
?nh? (csak nem emberek, de koznyelvben az is lehet)
ish?n (csak emberek, valasztekos)
|
A perzsa nyelv jellegzetessege, hogy az igeknek ket tovuk van: a mult idej?, valamint a jelen idej? t?. A f?nevi igenev vegz?dese az
-an,
amely a mult idej? t?hoz jarul. Peldaul a
kardan
?csinalni” ige mult idej? tove
kard-,
jelen idej? tove
kon-.
Az igeragozas megkulonboztet folyamatos, illetve befejezett aspektust,
kijelent? modot
,
kot?modot
es
felszolito modot
. Jellegzetesseg, hogy az ige bizonyos tulajdonsagait (aspektus, mod) az eleje tett kepz?vel
(prefixummal)
modosithatjak. A klasszikus nyelvben a
mi-
kepz? a cselekves folyamatossagat, mig a
be-
kepz? a befejezettseget jelentette, mara azonban az utobbi a kot?modot jelzi. A szamos indoeuropai nyelvhez hasonloan sok igeid?t segedigevel kepeznek. Az igek ragjai ? a magyarhoz hasonloan ? minden esetben kulonboz?ek, ezert a szemelyes nevmasok hasznalata opcionalis. Tovabbi jellegzetessege, akarcsak a tobbi indoirani nyelvben, hogy szamos igei kifejezest f?nev+segedige szerkezettel kepeznek, azaz, mig mas nyelvekben sokszor onallo iget hasznalnak az adott cselekves kifejezesere, a perzsaban ezt korulirassal fejezik ki. Peldaul:
goftogu
?beszelgetes” es
kardan
?csinalni” →
goftogu kardan
?beszelgetni” (?beszelgetest csinalni”).
Pelda igeragozasra
[
szerkesztes
]
- kardan,
?csinalni” (jelen idej? t?:
kon-,
mult idej? t?:
kard-)
- jelen id?:
mikonam, mikoni, mikonad, mikonim, mikonid, mikonand.
- mult id?:
kardam, kardi, kard, kardim, kardid, kardand.
- letige (jelent idej? t?:
hast-,
mult idej? t?:
bud-)
- jelen id?:
hastam, hasti, (h)ast/e, hastim, hastid, hastand.
- mult id?:
budam, budi, bud, budim, budid, budand.
A tagadas az ige ele tett
na-,
a
mi-
kepz? el?tt
ne-
(?nem, ne”) szocskaval tortenik. Peldak:
- Didam-et.
?Lattalak teged” /
Na-didam-et.
?Nem lattalak teged.”
- Farsi yad migirim.
?Perzsaul tanulunk.” /
Farsi yad ne-migirim.
?Nem tanulunk perzsaul.”
Idezet az
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatabol
(
kiejtes
):
?Tamam-e afrad-e ba?ar azad be-donya miyayand va az lehaz-e heisiyat-o hoquq baham barabarand. Hame dara-ye aql-o vejdan miba?and va bayad nesbat be-yekdigar ba ruh-e barabari raftar konand.”
- (?Minden emberi leny szabadon szuletik es egyenl? meltosaga es joga van. Az emberek, esszel es lelkiismerettel birvan, egymassal szemben testveri szellemben kell hogy viseltessenek.”)
- Salam, dust-e man!
? Szervusz, baratom!
- Salam! Esm-e to ci e?
? Szervusz! Mi a neved? (szo szerint: ?nev-nak/nek-te-mi-van”)
- Esm-e man Ahmad e.
? A nevem Ahmad (szo szerint: ?nev-nak/nek-en-Ahmad-van”).
- Esm-e man Marta'st
? A nevem Marta (ha a nev maganhangzora vegz?dik, az
ast
alak hasznalatos, amely osszevonodik vele).
- Ci mikonid?
? Mit csinaltok?
- Ma ba ham be farsi goftogu mikonim
? Perzsaul beszelgetunk egymassal (szo szerint: ?mi-val/vel-egymas-ban/ben-perzsa-beszelgetes-csinalunk”).
A szamok perzsaul 1-t?l 10-ig:
1 yek, 2 do, 3 se, 4 car, 5 panj, 6 ?i?, 7 haft, 8 ha?t, 9 noh, 10 dah.
A szamok utan a f?nevet nem tesszuk tobbes szamba, ahogy a magyarban sem, ellentetben a legtobb indoeuropai nyelvvel. A
yek
egyben hatarozatlan nevel? is, mint a magyarban.
Ismertebb el?adok ezen a nyelven
[
szerkesztes
]
- A vilag nyelvei,
Akademiai Kiado, Budapest, 1999.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]