Paul Cezanne
[11]
vagy
Paul Cezanne
(
Aix-en-Provence
,
1839
.
januar 19.
?
Aix-en-Provence
,
1906
.
oktober 22.
)
francia
fest?, a
19. szazadi
festeszeti iranyzatokat radikalisan atalakito, a modernizmust megel?legez?
posztimpresszionizmus
jeles alakja.
Jomodu
provanszal
polgari csaladban, egy aix-en-provence-i bankar gyermekekent szuletett. A
College Bourbon
el?adasait latogatva ismeretseget kotott
Emile Zolaval
, majd megkezdte jogi tanulmanyait az Aix-i Egyetemen. Ezzel parhuzamosan
1857
-t?l orakat vett egy rajziskolaban, es az apja altal vasarolt Jas de Bouffan villaban berendezte els? m?termet (ennek falait diszitette
Ingres
szignojaval ?alahamisitott”, hires parodisztikus kompozicioival). Zola buzditasara
1861
-ben
Parizsba
ment, ahol reszt vett a
Suisse Akademia
(Academie Suisse) m?veszeti kepzeseben, de nehany honap utan visszatert szul?foldjere,
Provence-ba
. Id?kozben jogi palyara lepett, de
1862
novembereben munkajat feladva ismet a f?varosba koltozott. A Suisse Akademia m?termeben dolgozva ismerkedett meg
Camille Pissarroval
,
Pierre-Auguste Renoirral
,
Claude Monet-val
es
Alfred Sisley-vel
. Felveteli kerelmet a
Szepm?veszeti Iskolaba
(Ecole des beaux-arts) heves vermersekletere hivatkozva elutasitottak.
1872
-ben Pissarroval egyutt az
Ile-de-France-i
Auvers-sur-Oise-ba
koltozott, ahol festessel toltottek idejuket, es ismeretseget kotottek
Vincent van Gogh
-gal. Az
impresszionistak
1874
-ben rendeztek meg els?, botranyosra sikeredett kozos kiallitasukat a fotografus
Nadar
m?termeben, amelyen Cezanne harom festmennyel jelent meg
(Egy modern Olimpia, Az akasztott ember haza, Auvers-i taj)
. A kozonseg ertetlenul es elkepedve fogadta Cezanne m?veit, ezert csak a harmadik impresszionistak rendezte kiallitason,
1877
-ben jelent meg ismet publikum el?tt, ezuttal mar tizenhat kepevel. A kritikusok tobbsege azonban ismet tamadta m?veszetet, igy vegul
1882
-ben visszatert Provence-ba. El?bb
Marseille
egyik kikot?negyedeben, Estaque-ban telepedett le, majd
1885
-ben egy szul?varosa melletti faluba,
Gardanne-ba
koltozott. Itt kezdte festeni a kes?bb kozel nyolcvan kepet magaban foglalo
Montagne Sainte-Victoire
-ciklust.
1869
-ben ismerkedett meg Hortense Fiquet-vel, akit?l egy fiugyermeke szuletett. Kapcsolatat Cezanne vegig titkolta edesapja el?l, es csak annak halala utan,
1886
-ban vette felesegul Hortense-t. Bar anyagi helyzete bizonytalan volt, apja halalaval szamottev? vagyont orokolt, ami biztositotta szamara a szabad alkotas lehet?seget.
1890
-ben mar a
Huszakkal
kozosen allitottak ki m?veit
Brusszelben
, de Cezanne els? szemelyes tarlatat csak
1895
-ben rendezte meg a m?keresked?
Ambroise Vollard
, miutan megvasarolta kozel ketszaz festmenyet. A nagykozonseg ugyan tovabbra is h?vosen fogadta m?veit, ezzel parhuzamosan viszont kivivta maganak a m?veszvilag megbecsuleset. Nevet hamarosan
szarnyara kapta a vilaghir
, kepei sikereket arattak.
1896-tol 1899-ig Parizsban a
Villa des Arts
egyik m?teremlakasaban elt es alkotott. Itt festette meg Ambroise Vollard portrejat, melyhez Vollard szaztizenot alkalommal allt modellt.
[12]
Ugyanabban a m?teremben 1901-t?l
Francis Picabia
, majd 1954-t?l
Nicolas Schoffer
, a kibernetikus m?veszet megteremt?je dolgozott.
[13]
[14]
1901
-ben Aix peremen felepittette nagy m?termet, a Les Lauves-t.
Az
1904
-es
?szi Szalon
egyik termet Paul Cezanne-nak szenteltek a kiallitas rendez?i. A m?vesz harmincegy alkotasa volt lathato, koztuk kulonfele portrek, onarckepek, csendeletek, tajkepek es furd?z?ket abrazolo festmenyek (katalogus 106. oldal). Sok m?alkotas Ambroise Vollard gy?jtemenyeb?l szarmazott, igy a festmenyek mellett Cezanne altal keszitett fenykepek is (Nr. 2045-2047), melyek a foto szekcioban voltak kiallitva.
[15]
Sikereit nem elvezhette sokaig, eletenek hatvannyolcadik eveben tud?gyulladasban halt meg.
Ifjukori m?veszetere nagy hatassal voltak
Eugene Delacroix
es
Gustave Courbet
m?vei; rajzai es festmenyei ekkor valtak kifejez?bbe, de a kes?bb vedjegyeve valo szenvedelyes, elnagyolt ecsetkezeles, ugyanakkor a hatarozott, kemeny megjelenites mar ekkor jellemeztek munkait (
Kek vaza
, 1857;
Tannhauser-nyitany
, 1866?1867;
Reggeli a szabadban
, 1869 k.).
Az 1870-es evekt?l impresszionista kortarsai hatottak m?veszetere, szinei konnyedebbek es erzekletesebbek lettek, de a cezanne-i szigort ezek ellenere is ervenyesiteni tudta kepein. Auvers-i es provance-i tajkepein a meleg szinek es a hideg arnyekok tonusvaltakozasa otvoz?dik helyenkent az impresszionistakra jellemz? fenyarral (
A marseille-i obol
, 1885).
Az ?aix-i remete”-kent is emlegetett Cezanne abrazolasmodja az 1880-as evek masodik felere erte el m?veszi csucspontjat, ekkor keszultek legismertebb kepei (
A komod
, 1887;
Hushagyokedd
, 1888;
Kartyazok
-ciklus, 1892?1895;
Nagy furd?z?k
-ciklus, befejezetlen, 1898?1906).
Bar szinkezelese az impresszionistakeval rokonitja m?veszetet, kepszerkesztesi elveiket azonban elvetette: a korulvev? valosag nem oldodik fel a szinkavalkadban, s?t, annak ellenere a temat, a teret alkoto formak es tomegek geometrikus szigorral jelennek meg kevesse reszletez? kepein. Ezzel a latvanyszerkesztesi elvvel Cezanne dont? hatast gyakorolt a 20. szazadi
fauve-ok
fest?csoportjara, az
expresszionistakra
es a
kubistakra
.
-
Montagne Sainte-Victoire
(1891)
-
-
Nagy furd?z?k
(1900?1905)
-
Cezanne a Szepm?veszeti Muzeumban: Csendelet
-
Az akasztott ember haza
(1873)
Legfrissebb magyarorszagi kiallitasa 2021. oktober 29-en nyilt meg a
Szepm?veszeti Muzeumban
Cezanne-tol Malevicsig. Arkadiatol az absztrakcioig
cimmel.
- ↑
a
b
c
d
e
Francia Nemzeti Konyvtar
:
BnF forrasok
(francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
- ↑
a
b
Paul Cezanne
(holland nyelven)
- ↑
a
b
Paul Cezanne
(angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑
SNAC
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
a
b
Find a Grave
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
a
b
RKDartists
(holland nyelven)
- ↑
Discogs
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
artist list of the National Museum of Sweden
, 2016. februar 12. (Hozzaferes: 2016. februar 27.)
- ↑
Museum of Modern Art online collection
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2019. december 4.)
- ↑
http://www.tombes-sepultures.com/crbst_1473.html
- ↑
A m?vesz provanszal szuletes?kent maga is ekezet nelkul irta a nevet. Ezt az irasmodot hasznalja a legfrissebb online eletm?-katalogus, valamint a magyar Szepm?veszeti Muzeum is. (
Cezanne ~ Cezanne
(e-nyelv, 2022. februar 6.)
- ↑
Paul Cezanne a Villa des Arts-ban
(francia nyelven). Ville A des Arts. [2022. majus 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
- ↑
Francis Picabia, Villa des Arts
(francia nyelven). Ville A des Arts. [2022. majus 5-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2022. majus 5.)
- ↑
Geher Klara Borbala.
Nicolas Schoffer Archive und Vermittlung ? Diplomamunka
(nemet nyelven). Becs: Technische Universitat Wien, 10. o. (2018). Hozzaferes ideje: 2022. februar 20.
- ↑
Catalogue de peinture, dessin, sculpture, gravure, architecture et arts decoratifs exposes au Grand Palais des Champs-Elysees
(francia nyelven). Societe du salon d'automne, 1904. (Hozzaferes: 2022. marcius 16.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Paul Cezanne levelei
; gy?jt., jegyz., el?szo John Rewald, ford. Illyes Maria, Korber Agnes, versford. Hars Ern?, bev. Nemeth Lajos; Corvina, Bp., 1971 (
A m?veszettortenet forrasai
)
- Peter H. Feist:
Paul Cezanne.
Budapest: Kepz?m?veszeti Alap, 1964
- Henri Perruchot:
Cezanne elete.
Budapest: Gondolat, 1969
- Hugh McLeave:
A fest? es a hegy. Cezanne elete.
Budapest: Gondolat, 1986
ISBN 963-281-625-0
- Alfonso Gatto:
Cezanne fest?i eletm?ve.
Budapest: Corvina. 1994
ISBN 963-13-3082-6
- Diana Vowles:
Cezanne es a posztimpresszionizmus.
Budapest: Kossuth, 1995
ISBN 963-09-3762-X
- Ulrike Becks-Malorny:
Paul Cezanne (1839?1906) a modernizmus el?futara.
Budapest: Vince, 2005
ISBN 3-8228-4063-7
- A m?veszet tortenete: Szazadveg es szazadel?, Corvina, 1988
ISBN 963-13-2393-5
- Encyclopedia Britannica Hungarica CD vers, 2005
- Gottfried Boehm:
Paul Cezanne: Montagne Sainte-Victoire. Valogatott m?veszeti irasok
; val., szerk. Bacso Bela, ford. Csobo Peter et al.; Kijarat, Bp., 2005 (
Spatium
)
- The Paintings, Watercolors and Drawings of Paul Cezanne - online katalogus