A
Nemet-romai Birodalom
vagy
Nemet-romai Csaszarsag
,
[1]
eredeti (korabeli) neven
Szent Romai Birodalom
(majd a 16. szazadtol ? az italiai teruletek elvesztese utan ?
A Nemet Nemzet Szent Romai Birodalma
?
Heiliges Romisches Reich deutscher Nation
) egy hatalmas kiterjedes? politikai hatalom volt
Kozep-Europaban
. A csaszari cim nemet es olasz kiralysagok feletti hatalmat jelentett,
[2]
[3]
[4]
melyet a
Romai Birodalom csaszaraitol
szarmaztattak ("translatio imperii").
[5]
A csaszart a birodalom legtekintelyesebb
fejedelmei valasztottak
mint
primus inter pares
(els? az egyenl?k kozott) es a papa koronazta meg. Gyakorlatban a csaszar hatalmanak nagysaga a hadsereget?l es szovetsegeit?l fuggott.
A birodalom tortenete egeszen Nagy Karolyig nyulik vissza.
[6]
A
843
-ban megkotott
verduni szerz?des
rakta le az uj allam alapjait. Hivatalosan
962
-ben alakult meg, es majdnem egy evezreddel kes?bb,
1806
-ban bomlott fel. Valojaban a birodalmat a kes?bbi korok gyakran csak egyfajta keretnek tekintettek, amelyen belul rengeteg kisebb, fuggetlen hercegseg, puspokseg, kiralysag, varos es birodalom letezett. Ha mai viszonyok kozott vizsgaljuk a kiterjedeset, akkor a csaszarsag magaban foglalta
Nemetorszag
,
Ausztria
,
Csehorszag
,
Liechtenstein
,
Szlovenia
,
Belgium
es
Luxemburg
? egyes id?szakokban
Hollandia
es
Svajc
? teljes teruletet, ezen felul bizonyos id?szakokban a mai
Franciaorszag
,
Olaszorszag
,
Lengyelorszag
, Hollandia es Svajc egyes reszeit is uralta.
Egyes velemenyek szerint a birodalom atmenetet kepezett egy allam es egy vallasos
konfoderacio
kozott.
1748
-ban
Montesquieu
?A torvenyek szellemer?l”
cim? konyveben a birodalmat egyfajta
?foderativ nemet koztarsasagnak” (republique federative d’Allemagne)
min?sitette, utalva a nemet nepek foderativ jelleg? osszetartozasara.
[7]
Voltaire
velemenye szerint
?A Szent Nemet-romai Birodalom semmikeppen sem volt szent, de nemet, romai, s?t meg birodalom sem.”
[8]
A Birodalmat eszakon
Dania
, a Balti- es az
Eszaki-tenger
, keleten
Lengyelorszag
, mig delen es delkeleten a Habsburgok terulete hatarolta. Delen a Birodalom teruleteb?l alakult meg
Svajc
, mig nyugaton
Franciaorszag
es
Nemetalfold
helyezkedett el hatarainal.
A birodalom elnevezese
[
szerkesztes
]
A magyar Nemet-romai Birodalom elnevezes a kes?bbi Nemet Nemzet Szent Romai Birodalma egyszer?sitett valtozata (latinul Sacrum Imperium Romanum Nationis Germanicae, nem. Heiliges Romisches Reich Deutscher Nation).
Miutan el?szor
III. Leo papa
,
800
-ban
romai csaszar
ra koronazta
Nagy Karoly
frank uralkodot, szamos kulonboz? elnevezes valt hasznalatossa. A let?nt
Romai Birodalom
feltamasztasa es az uj kereszteny egyhaz egyuttesen szolgaltatott jogi alapot a szamos kereszteny orszag es nep folotti uralkodasra.
[9]
A romait fejezte ki Nagy Karoly Imperator Romanorum cime (?a romaiak csaszara”), mig
III. Otto
aki univerzalis, nemzetek feletti kereszteny birodalomrol abrandozott felvette a ?Jezus Krisztus szolgaja”, a ?vilag csaszara" cimeket.
[10]
1034
-ben
II. Konrad
birtokanak meg a
Romai Birodalom
nevet adta. A birodalom szakralis jellegenek hangsulyozasara a
sacrum
(szent) jelz?t 1157-t?l
I. Frigyes
hasznalta kifejezve befolyasi szandekat Italiara es az Egyhazra.
[11]
Az antik hagyomanyokat tukroz? Imperium Romanum, 'Romai Birodalom' elnevezessel parhuzamosan a ket jelz? (Szent Romai Birodalom) egyuttes hasznalata 1254 ota ismert.
[12]
Az
1512
-es
kolni
birodalmi gyulest?l a birodalom elnevezese: a
Nemet Nemzet Szent Romai Birodalma
. (
nemetul
:
Heiliges Romisches Reich Deutscher Nation
,
latinul
:
Imperium Romanum Sacrum Nationis Germanicæ
),
[13]
[14]
Ennek egyszer?sitett Nemet-romai Birodalom alakja a magyar torteneti irodalomban gyokeresedett meg. A nemet tortenesz szakma nem hasznalja.
A birodalom strukturaja, hivatalai, cimei
[
szerkesztes
]
A Nemet-romai Birodalom koronaja
Megalakulasakor a Nemet-romai Birodalom
europai
nagyhatalomnak szamitott. Ezt nemcsak katonai, gazdasagi ereje, hanem az er?s kozponti hatalom is indokolta. A sajatos tortenelmi hatterrel rendelkez? allamalakulat azonban evszazadok sikerei utan vegleg elt?nt a tortenelem szinpadarol.
El?szor a nyugati, latin nyelv? teruletek vivtak ki maguknak a reszleges onallosagot, a
12. szazadtol
pedig a nemet teruleteken is egyre gyakoribba valt ez a fajta fuggetlenedesi torekves. Erre kivalo alkalmat biztositott az
invesztituraharc
. Ekkor vetette meg fuggetlensegenek alapjait a kes?bbi
Svajc
is.
A
14. szazad
elejere a csaszarok hatalma szinte csak attol fuggott, hogy a birodalom mekkora teruletere terjed ki csaladjanak hatalma. A csaszari hatalom hanyatlasat, elenyeszeset a
harminceves haboru
es az
1648
-as
vesztfaliai beke
adta meg. Ekkor a birodalom 294, kulugyeiben is onallo allamra esett szet. A kozponti hatalomnak nem maradt szinte semmi befolyasa a birodalomra.
A Nemet-romai Birodalom kiterjedese
1630
-ban, a mai orszaghatarok feltuntetesevel
A het valasztofejedelem
VII. Henrik nemet-romai csaszar
megvalasztasakor
Nagy Karoly 800-ban a frank kiralyi cim melle felvette a
romaiak kiralya
(vagyis Italia kiralya) cimet is, amely a kes?bbi korokban is megmaradt, es a csaszar jelz?je, egyik hivatalos cime lett.
A
Keleti Frank Kiralysagban
meg a Karoling csaladbol kerult ki az uralkodo. IV. (Gyermek) Lajos halalaval azonban kihalt a
Karoling-haz
nemet aga, azt kovet?en az uralkodo mindig az ot legnagyobb german torzs (
frankok
,
bajorok
,
turingek
,
szaszok
es
svabok
) vezet?je kozul kerult ki. Ahogy a csaszari hatalom egyre gyengebbe valt, ugy er?sodtek egyre inkabb a vilagi es egyhazi meltosagok, akik kozul a legfontosabbak osszegy?ltek, es az ? valasztasuk soran foglalhatta el a tront a csaszar. Ez mar a
13. szazad
derekan lesz?kult a het
valasztofejedelemre
(harom egyhazi es negy vilagi meltosag). M?kodesenek jogi alapjat az 1356-ban kiadott
Nemet Aranybulla
jelentette.
A megvalasztas utan az uj uralkodo el?szor
Milanoba
ment, hogy
Lombardia vaskoronajaval
Italia kiralyava koronazzak, majd
Romaba
utazott, hogy ott a papa koronazza ?t csaszarra. Ez a szokas egeszen
1508
-ig jellemezte a torvenyes csaszari cim megszerzesenek menetet.
A csaszari cim azonban mar egyre kevesebb tenyleges hatalommal jart. 1648-ban a vesztfaliai bekevel csak a kozos hadsereg vedelemre valo szervezese maradt a kezeben, nehany elhanyagolhato adofajta kivetese mellett.
Az
1400-as evekben
jelent meg a
Reichstag
, azaz a ?birodalmi gy?les” intezmenye. Ennek sulya a kes?bbi korokban novekedett, es
1663
-ban erte el azt a hatalmat, hogy dontesei a birodalom minden reszen joger?sse valtak.
A birodalom reszei
[
szerkesztes
]
A birodalom tartomanyainak harom f? tipusa kulonithet? el:
- Vilagi fejedelemsegek. Ezek elen
hercegek
, fejedelmek, nehany kiveteles esetben
kiralyok
alltak.
- Egyhazi meltosagok. Ezeket leggyakrabban
puspokok
,
ersekek
,
biborosok
iranyitottak, neha
puspok-herceg
nek is neveztek ezen uradalmak vezet?jet. Ebben az utobbi esetben a puspok-herceg nem csupan az egyhazi elet ura volt, hanem a vilagi hatalmat is ? koordinalta.
- Szabad csaszari varosok
. 52 folyamatosan meg?rizte rangjat, de 36 egy id? mulva elvesztette szabadsagat.
A vesztfaliai beke a birodalmat tobb szaz ilyen egysegre bontotta fel. Ezert aztan a kortars politikusok, m?veszek, de a koznep kozott is hamar elterjedt a birodalom egyik talalo beceneve a
Flickenteppich
, vagyis a foltozott sz?nyeg.
A 15. szazad el?tt a Reichstagot csak szukseg eseten hivtak ossze, tehat nem volt a gy?lesnek sem rendszeres id?pontja, sem helye. A
15. szazadtol
szerepe megnovekedett, de csak a vesztfaliai beke utan, 1663-ban valt igazan meghatarozova a Birodalmi Gy?les. A kes?bbiekben sem sikerult allando helyet talalni ezen gy?leseknek, bar
Worms
es
Nurnberg
tobb Reichstagnak adott otthont.
A Reichstag a birodalom torvenyhozo szerve volt, bar nem hasonlitott egy mai ertelemben vett
parlamentre
, hiszen ezen a gy?lesen csak a tartomanyok uralkodoi, vezet?i vettek reszt, illetve kepviseltettek magukat. A vesztfaliai beke utan a csaszar csupan a birodalmi gy?les osszehivasanak es feloszlatasanak jogaval rendelkezett, annak donteseit vegre kellett hajtania. Megjegyzend? azonban, hogy a nagyjabol 300 korul ingadozo allamocskak ritkan ertettek egyet egyes kerdesekben, es mivel igen alacsony volt a vetozok szamanak hatara, ezert a gy?les lassu es kevesbe hatekony szervezet volt.
A Reichstagnak harom haza alakult ki.
- A valasztofejedelmek tanacsa: a het valaszto es a csaszar, illetve ezek kepvisel?i.
- A
Hercegek haza
: a vilagi es egyhazi uralkodok ulese. Gyakran ezt is ket hazra bontottak:
- A vilagi haz: itt uleseztek a birodalom vilagi uralkodoi.
- Ide tartoztak azok, akiket megilletett a
hercegi
, nagyhercegi, fejedelmi, a
Pfalz
grofja
es az
?rgrofi
cim. Mindegyikuk kulon szavazattal rendelkezett, s?t voltak olyanok is, akik tobb voksot is leadhattak, hiszen egyszerre tobb teruletet is birtokoltak.
- Erre a dietara voltak meghivva a birodalom
baroi
es
grofjai
is, akiket a torveny negy kollegiumba osztott. Ezek teruleti alapon osztottak fel a f?urakat:
Wetterau
,
Svabfold
,
Frankonia
es
Vesztfalia
. Mindegyik kollegium egyetlen szavazattal rendelkezett, amelyet kulon tanacskozas soran hozott meg.
- A klerikus haz: az egyhazi meltosagok tartottak uleseiket ebben a hazban.
- Ide tartozott minden
puspok
, tobb
apat
, valamint a
Nemet Lovagrend
es a
Maltai Lovagrend
nagymestere.
- A csaszarsag tobbi apatja is reszt vehetett az uleseken, de ?ket ket (
Svabfold
es
Rajna-videk
) kollegiumba osztva egyetlen, kollektiv szavazat illetett meg.
- A harmadik hazban kaptak helyet a szabad csaszari varosok kepvisel?i. Barmennyien eljohettek erre az ulesre, ugyanis ennek a haznak mindossze ket szavazata lehetett:
Svabfold
es
Rajna-videk
kollegiuma ugyanis egy-egy kozos szavazattal rendelkezett. A masik ket hazhoz kepest a varosok rendjenek kisebb hataskore volt, amely a kes?bbiekben hatraltatta a nemet gazdasag fejl?deset.
A birodalom intezmenyi felepitese
Csaszari birosagok
[
szerkesztes
]
A Nemet-romai Csaszarsagban az akkoriban elterjedt gyakorlathoz hiven ketfele birosag m?kodott:
- A csaszar szemelyes jelenlete mellett zajlo uralkodoi birosag. Ez leginkabb azt jelentette, hogy a csaszar altal felhatalmazott testulet elnokol a birosagon, ritkabb esetekben maga az uralkodo.
- Az ugynevezett
Reichskammergericht
, vagyis a birodalmi kamarai birosag volt a masik igazsagszolgaltato rendszer.
1495
-ben hivtak eletre, es a csaszari reform szerint ez volt a birodalom legmagasabb foku birosaga. Barki fordulhatott ehhez a birosaghoz, aki nem olyan teruleten elt, amelynek uralkodoja rendelkezett azzal a joggal, hogy dontese ellen nem lehet fellebbezni. A Reichskammergericht hirhedt volt hosszu, elnyulo vizsgalodasairol. Gyakran a felperes nem erte meg a birosag hatarozatat. Leginkabb a birodalom egyes csaszari birtokainak kulonboz? joghatosaga es torvenyei lehetetlenitettek el a birosag m?kodeset. Iteletei ellen a birodalmi gy?leshez lehetett fellebbezni.
A csaszarok azon felfogasa, hogy ?k a romai birodalom csaszarainak jogutodai, s a romai jog a csaszar joga, igy a reform kereteben atvittek a birodalmi gy?lesen, hogy a birosagnak, ha nem talal a helyi (szokas)jogban megoldast, akkor a romai jogot kell alkalmaznia.
[15]
V. Karoly az 1532-ben kiadott Constitutio Criminalis Carolina torvenykonyveben azt koti ki, hogy ha az abban megjelolt szabaly ellentetes a helyi szokasjoggal, akkor a szokasjog lerontja a torvenykonyvi szabalyt.
[16]
Birodalmi korzetek
[
szerkesztes
]
A birodalmi korzetek
A birodalmi korzeteket (
nemetul
:
Reichskreis
)
1512
-ben hoztak letre a csaszari reformok reszekent. Ezen reformnak az volt a feltett szandeka, hogy visszaallitsak a birodalom kozponti hatalmat. Persze ez nem jart sikerrel, a birodalmi korzetek megis sokaig fennmaradtak a csaszarsag intezmenyrendszereben. Egeszen az
1790-es evekig
, a francia forradalmi csapatok bevonulasaig, valtozatlanul fennmaradtak. A korzeteket olyan cellal alakitottak ki, hogy azok megkonnyitsek a birodalom vedelmi ugyeit, es a csaszari adok beszedeset. De ezen beosztas alapjan vettek reszt a Reichstagon is az egyes csaszari birtokok kepvisel?i. Mindegyik korzet sajat gy?lest tarthatott, az ugynevezett
Kreistag
okat, amelyen kozos allaspontot alakithattak ki a birodalmi gy?lesen targyalt kerdesekben.
Kezdetben a csaszari reform hat korzetet allapitott meg
1500
-ban:
Kes?bb
1512
-ben az alabbi negy korzettel b?vult a birodalom:
Azonban
Svajc
, az olasz teruletek es
Csehorszag
valamint nehany kisebb hercegseg (
Montbeliard
,
Schmalkalden
) kivul maradt a birodalmi korzeteken.
A Nemet-romai Birodalom tortenetenek kezdetet hagyomanyosan
962
-re dataljak, amely
I. Nagy Otto
uralkodasanak kezdetet jeloli, de tobb tortenesz szerint a birodalmat valojaban
Nagy Karoly
csaszarra koronazasaval hivtak eletre 800-ban,
Romaban
.
A verduni szerz?des szerint felosztott Europa
A verduni szerz?dessel
843
-ban vegkepp kettevalt a hajdani nagy birodalom keleti es nyugati resze. A legtobb tortenelmi tanulmanyban 843-tol dataljak a csaszarsag els? uralkodojat, nevezetesen
II. Nemet Lajost
. ? meg a
Karoling-dinasztia
tagjakent lepett tronra a
Keleti Frank Birodalom
ban.
911
-ben a kiralysag teruleten el? torzsek mar nem elegedtek meg a nemzetsegf?knek kijaro tisztelettel es birtokkal, sulyuknak megfelel?en lehet?seget koveteltek a legfels?bb hatalom birtoklasahoz is. Igy alakulhatott ki az els? kiralyvalasztas a birodalom tortenelme soran. Az ot legnagyobb german torzs, a
turingiai
, a
svab
, a
bajor
, a
frank
es a
szasz
vezet?i kozul valasztottak meg a kovetkez? uralkodot. Ezert szakadt meg 911-ben a Karolingok uralma, mert a fejedelmek egy szasz vezet?re voksoltak,
I. Konradra
.
Utodja szinten szasz szarmazasu volt, a
919
-ben a
fritzlari
birodalmi gy?lesen megvalasztott
I. Madarasz Henrik
. Az ? tronra lepese merfoldk?nek szamitott a birodalom tortenete soran, hiszen ? volt az, aki elismertette a Nyugati Frank Birodalommal a nem Karoling szarmazasu uralkodok hatalmat. Ezzel elismertek a ket birodalom elvalasat egymastol hivatalosan is. Kes?bb,
936
-ban az
aacheni
gy?lesen Henrik sajat fiat,
Ottot
jelolte ki utodjaul. Ezzel megalakult az
1024
-ig tronon lev?
Szasz-haz
.
Henrik gyermeke, a kes?bbiekben
Nagy Ottonak
nevezett uralkodo szinten igen jelent?s lepeseket tett a birodalom fejl?deseert. ? gy?zte le a pogany
magyarokat
az
Augsburg
melletti sikon.
962
.
januar 31-en
fejere helyeztek a csaszari koronat.
Ekkor kezd?dott a birodalom szoros osszefonodasa az egyhazzal. A csaszarok Otto ota valoban a romai csaszarok utodainak ereztek magukat, de mindossze csak az
Augustus
cimet vettek fel, hiszen az ?igazi” romai csaszar a tavoli
Konstantinapolyban
uralkodott.
II. Szent Henrik
utod nelkul halt meg, igy a Szasz-dinasztia
1024
-ben veget ert. A tronert folyo harcokbol a szasz
Szali-dinasztia
kerult ki gy?ztesen.
II. Konrad
birodalma komoly valtozason ment at kevesebb, mint egy ev alatt. A gy?ztes uralkodo megnyerte a csatat, de arra mar nem maradt eleg ereje, hogy fenn is tudja tartani hatalmat. A kulonboz? torzsek ezert onallo eletet kezdtek, es Konrad hatalma nevlegesse valt. A tronon
III. Henrik
kovette. Otto az egyhaz vedelmez?jenek szerepeben puspoksegeket alapitott a birodalom szinte minden pontjan. A
puspokoket
maga nevezte ki, es birtokkal, hatalommal latta el ?ket.
VII. Gergely papa
idejeben kirobbant az
invesztituraharc
, amely 48 evig tartott.
IV. Henrik
uralkodasa alatt erte el csucspontjat a papasaggal vivott kuzdelem, es az
1122
-es
wormsi konkordatum
vetett veget.
A
Stauf-dinasztia
(mas neven Hohenstauf-dinasztia) els? uralkodoja
III. Konrad
mar ennek az egyezmenynek az elfogadasaval lepett tronra 1138?ban.
1147
-ben kozos nemet?francia
keresztes hadjarat
indult a Szentfoldre.
Az
1158
-ban
Roncaglia
mezejen osszeult birodalmi gy?les ujabb szabalyokat alkotott az
Alpoktol
eszakra fekv? teruleteknek.
A Staufok uralma is hanyatlani kezdett, amikor
1212
-ben
II. Frigyes
tronra lepett. Nem bizonyult tul jo uralkodonak. Szembeszallt a papaval, amikor kijelentette, hogy Roma is az ? fennhatosaga ala tartozik, raadasul az
1228
-as keresztes hadjarat idejen maganak kovetelte
Jeruzsalem
tronjat is. A csaszar majdnem minden idejet Szicilia szigeten toltotte, hogy idealis allamat megalkossa. Tavolleteben a birodalom iranyitasat egyre inkabb a hercegek vettek at. Szinte minden kivaltsagat atengedte a f?uraknak, de ami meg jelent?sebb volt, ezt irasba is fektette.
1220
-ban kiadta a
Confoederatio cum principibus ecclesiasticis
cim? rendeletet, amelyben Frigyes a penzveres jogat, a vamokat, a biraskodas jogat es az er?dites jogat is atadta a birodalom egyhazi meltosagainak.
1232
-ben pedig a nemesseg unszolasara megszuletett a
Statutum in favorem principum
rendelet is, amely a vilagi hercegek mindegyikenek ugyanolyan jogokat biztositott, mint az 1220-as torveny.
A birodalom tortenete ekkor erkezett el ahhoz a fordulopontjahoz, amely kes?bb a teljes tagoltsag anarchiajaba sullyeszti az allamot. Mindamellett Frigyes uralma alatt tortent meg, hogy
1226
-ban
Konrad
,
Mazovia
fejedelme a poroszok megteritesere behivta orszagaba a
Nemet Lovagrendet
, es a varosiasodas, a kereskedelem igazi viragkorat elte ebben az id?ben.
Az egyhazi es vilagi urak Frigyes halala utan,
1250
-ben egymas ellen valasztottak uralkodokat. Egeszen
1273
-ig,
I. Rudolf
megvalasztasaig a birodalom torteneteben
interregnumrol
beszelhetunk, hiszen nem volt olyan csaszar, akit az egesz birodalom elfogadott volna.
A Staufok utani uralkodok mar teljesen kiarusitottak a birodalmon beluli birtokaikat, hiszen nem volt ertelme megtartani ?ket. Igy Rudolf volt az els? csaszar, aki mar nem a csaszari birtokokra tamaszkodva probalta ervenyesiteni akaratat, hanem a kiterjedt
Habsburg
csaladi teruletek kihasznalasaval adott sulyt szavainak.
Az 1346-50-es
nagy pestisjarvany
utan kb. masfel evtizeddel,
IV. (Luxemburgi) Karoly
? aki 1355. aprilis 5. ota birtokolta a csaszari cimet ?
1356
-ban, a tartomanyurak nyomasara, kiadta az
Aranybulla
nev? okiratot. Az irat meghatarozta a
nemet-romai csaszar
megvalasztasanak modjat, kijelolve het valasztofejedelmet ? harom egyhazit es negy vilagit: (
trieri
,
mainzi
,
kolni
ersekek
,
szasz
fejedelem
,
cseh
kiraly
,
brandenburgi
?rgrof
,
rajnai palotagrof
). IV. Karoly 1378-ban bekovetkezett halalaig viselte a csaszari koronat. Meg eleteben, 1376-ban nemet kirallya (hivatalos neven: a romaiak kiralyava) valasztatta fiat,
Vencelt
.
Vencel uralkodasa nem volt olyan dics?seges, mint apjae, ugyanis tobbszor letaszitottak a tronrol, s?t, fogsagba is vetettek. Soha nem koronaztak meg csaszarnak.
1381
-re ujra fellobbant ? a meg IV. Karoly alatti ? a varoshaboru langja.
Mainz
,
Worms
,
Speyer
,
Frankfurt
es
Strassburg
csatlakozasaval letrejott a svab es rajnai varosok nagy szovetsege, ami ekkor 41, kes?bb 70 tagot szamlalt. E szovetseg elleneben lovagi es fejedelmi egyesulesek alakultak. Vencel Nemetorszagban kezdetben arra torekedett, hogy a hercegek, lovagok es a varosok kozotti orokos viszalykodasoknak veget vessen, es
1383
-ban a nurnbergi birodalmi gy?lesen unnepelyesen kihirdette a kozbeket, es eltorolte az osszes szovetkezest.
1384
-ben a
heidelbergi egyezmenyben
a fejedelmek megigertek ugyan, hogy nem m?kodnek a varosok ellen, azok pedig pedig lemondanak a vedelmukre letrehozott sajat katonai szervez?desekr?l, de a haborut mar nem kerulhette el.
A delnemet szovetseg
1385
-ben egyesult a svajcival, majd az utobbi
1386
-ban
Sempachnal
,
1388
-ban
Nafelnel
gy?zelmet aratott az osztrak sereg felett.
Vencel
1389
-ben a bohemiai Cheb (nemetul Eger) varaban fejedelmi gy?lest hivott ossze, hogy a kozbeke felteteleit megallapitsa. Ezen gy?lesen cserben hagyta a varosokat ? holott azokat roviddel el?bb meg ? buzditotta ellenallasra, eltiltvan azok egymas kozti szovetsegkoteset.
1400 augusztusaban a valasztofejedelmek Vencelt letettek a nemet kiralyi tronrol, es helyere
Rupert
pfalzi valasztofejedelmet tettek. 1401. januar 6-an koronaztak meg Kolnben. Rupert
1401
-ben hadjaratot inditott ?
Firenze
tamogatasaval ? az
Italiai-felszigetre
, melynek celja
Milano
meghoditasa volt. 1401 ?szen atkelt az
Alpokon
, de csapatai felbomlottak, de nem sikerult gy?zelmet aratnia, s?t, otthon is ellensegeket szerzett. Sajat hivei kozul el?bb a mainzi valasztoval kerult viszalyba, majd a birodalmi jogoknak teruletukon valo ervenyesitese miatt a badeni ?rgroffal es a wurttembergi groffal.
1405
-ben a sertett II. Janos ersek utobbi ket fejedelemmel es 17 svab birodalmi varossal letrehozta ellene a
Marbachi Szovetseget
, amelyet Rupert kenytelen volt elismerni. Rupert helyzetet a birodalmon belul az
1410
-ben a mainzi ersekkel harcban allo hesseni es braunschweigi-luneburgi tartomanyurakkal megkotott
Marburgi Szovetseg
ugyan meger?sitette, de ezt mar nem tudta kihasznalni.
1410
.
majus 18-an
Landskrone
varaban, kozel
Oppenheimhez
befejezte eletet.
1410
-ben a valasztofejedelmek tobbsege nem
Luxemburgi Zsigmondot
, hanem unokatestveret,
Jodok
morva ?rgrofot tamogatta. Zsigmond puccsszer?en
1410
.
szeptember 20
-an, amikor meg csak negy valasztofejedelem volt a helyszinen, sajat magat nyilvanitotta nemet kiralynak.
Oktober 1
-jen azutan a valasztok tobbsege Jodokot valasztotta kiralynak, es ervenytelennek tartottak Zsigmond cimet, de ? tovabbra is hasznalta azt, mindenfele hatalom nelkul. A helyzetet az oldotta meg, hogy Jodok
1411
.
januar 18
-an varatlanul meghalt. Nemi diplomaciai huzavona utan Zsigmondot Frankfurtban
1411
.
julius 21
-en nemet kiralynak nyilvanitottak.
Ezt kovet?en hivtak ossze a tortenelmi jelent?seg?
konstanzi zsinatot
(1414-1418), ahol egesz Europat sikerult a targyaloasztalhoz ultetni. A zsinat els?dleges feladata az
1378
ota tarto, egyhazszakadassal fenyeget? helyzet felszamolasa volt. Ekkor ugyanis 3 papa volt, s mindegyiknek megvoltak a sajat tamogato orszagai. Zsigmondnak vegul sikerult elernie, hogy a harom papat lemondattak, es helyettuk egyet,
V. Martont
valasztottak meg.
1419
-ben Zsigmond batyja,
Vencel
halala utan joggal formalt igenyt a cseh tronra is. Konstanzi lepeseivel azonban maga ellen hangolta a cseheket, es elkezd?dott a 17 evig tarto
huszita haboru
, amelynek leveresere
keresztes haborut
hirdetett. Vegul
1434
-ben dont? csapast mert a
taboritak
seregere. A huszita haboruk vege fele erte el legnagyobb sikeret, ugyanis
1433
-ban
IV. Jen? papa
nemet-romai csaszarra koronazta, de mar csak 4 evig, 1437-ben bekovetkezett halalaig viselte a csaszari koronat. Utoda ? mint nemet kiraly ?
Albert magyar kiraly
lett. Albert is csak 3 evig volt nemet kiraly, mert 1439-ben bekovetkezett halala utana ezt a cimet
Frigyes
osztrak herceg szerezte meg.
A birodalom egyre inkabb elmelyult politikai valsagaban, es immar a maganbirtokaikra visszavonulo, sajat erdekeket kovet? csaszarok sem tettek semmit az osszbirodalom fennmaradasaert. A valsag igen sulyosnak t?nt, hiszen
III. Frigyes
nem hivta ossze a
Hoftag
ot, a birodalmi gy?lest sem. Ezzel tobb even keresztul tulajdonkeppen megszakadt a kapcsolat a csaszarsag bizonyos reszei kozott. Tobb herceg sajat birodalmat kezdte el epitgetni, igy aztan ismet fellangoltak a haboruk.
Ebben a lehetetlen helyzetben szerezte meg a tront
1438
-ban
II. Albert
, es vegul sikerult megteremtenie a Habsburgok uralmat a csaszari tronon. Az uralkodok es a hercegek is belattak, hogy amennyiben meg akarjak ?rizni hatalmukat, reformokat kell eszkozolni. A csaszari reformokat vegul III. Frigyes inditotta el, ugyanis amikor penzt kert a birodalomtol sajat birtokainak vedelmere
I. Matyas
, magyar kiraly ellen
1486
-ban a hercegek csak nehezkesen reagaltak a csaszari keresre. Ezert Frigyes es a hercegek ugy dontottek, hogy letrehozzak a
Reichstagot
, amelyen a birodalom csaszari birtokainak vezet?i talalkozhatnak, es megvitathatjak a kozos ugyeket. A Habsburgoknak ezen a birodalmi gy?lesen sikerult elfogadtatniuk a dinasztikus rendet, es helyreallitottak a Landfriedent is.
I. Miksa
apja nyomdokaiba lepve
1495
-ben
Wormsba
hivott ossze egy Reichstagot, amelyen a hercegek es a csaszar megegyeztek a
Reichsreform
, vagyis a csaszari reform vegrehajtasaban. Ennek a reformnak a kereteben alakultak meg a birodalmi korzetek es a Reichskammergericht (a Csaszari Kamara Birosaga) is.
1517
-ben a
wittenbergi
vartemplom kapujara
Luther Marton
kit?zte 95 tetelet, melyekkel megujitani kivanta egyhazat. Ez a cselekedete inditotta el a
reformaciot
, amely bizonyos ertelemben a birodalom fennallasanak utolso felvonasakent is ertekelhet?.
V. Karoly
tobb kontinensre kiterjed? birodalmaban a nemet fejedelmek a reformacioban a csaszari hatalomtol valo fuggetlenedes ujabb lehet?seget lattak. Jollehet, a mindenkori csaszarok a keresztenyseg vedelmez?inek szamitottak, Karoly ? a franciak elleni haboru miatt ? nem tudott kell? er?ket mozgositani ellenuk.
1522
-ben felkeltek a nemet birodalmi lovagok, majd
1524
-ben kitort a
nemet paraszthaboru
. Ezeket ugyan elfojtottak, de a reformacio eszmeje immar a birodalom minden zugaban elterjedt. Az
evangelikus
hitre tobb fejedelem is attert, hathatos tamogatasukkal haborut is inditottak vallasuk elfogadasaert.
1547
-ben ugyan a
schmalkaldeni haborut
elvesztettek,
1555
-ben az
augsburgi vallasbekeben
azonban az
Agostai hitvallast
kovet? lutheri iranyzatot egyenjogusitottak a katolikussal.
A katolikus hit es a papa mellett kitarto tartomanyokbol (
Bajororszag
,
Ausztria
) kiindulva azonban hamarosan terjedni kezdett az
ellenreformacio
(katolikus restauracio)
. Mindezek mellett ? f?kent a birodalom deli reszeben ? a
kalvini tanok
is terjedni kezdtek.
A vilagkereskedelmi utvonalak kora ujkori athelyez?dese az atlanti tersegre gyokeresen megvaltoztatta a Nemet-romai Csaszarsag pozicioit, gazdasagi es demografiai visszaesest eredmenyezve a csaszarsagban. A vallasi ellentetek pedig megbenitottak a birodalom intezmenyeit. Az ellentetek odaig fajultak, hogy
1608
-ban egyes tartomanyi urak es hercegek vezetesevel megalakult a
Protestans Unio
, majd valaszul
1609
-ben a
Katolikus Liga
.
Vegul
1618
-ban a
pragai defenesztracioval
kezdetet vette a
harminceves haboru
. A birodalom egesz terulete hadszinterre valtozott. A harcokba tobb europai nagyhatalom is beavatkozott (
Franciaorszag
,
Svedorszag
), de reszt vett pl.
Erdely
es
Hollandia
is. A hatalmas anyagi es emberaldozatokkal jaro haborut ? melyben a csaszarsag nepessegenek harmadat elvesztette
1648
-ban a
vesztfaliai beke
zarta.
A
vesztfaliai beke
garantalta a birodalom allamainak az onallo kulpolitikat is. Ezzel a nemet-romai csaszarok vegkepp elvesztettek europai politikai hegemoniajukat. A Birodalom varosai, gazdasaga elvesztette korabbi meghatarozo szerepet Europaban.
A birodalom allamai a
17. szazad
vegen es a
18. szazad
elejen szamos haboruban vettek reszt, melynek soran azonban csupan sajat allamuk, nem a birodalom teruletet kivantak novelni.
1672
-ben kezd?dott a
francia?holland haboru
, majd
1688
es
1697
kozott az
augsburgi liga haborujaban
vett reszt a nemet allamok egy resze.
1701
-t?l 13 even keresztul a
spanyol orokosodesi haboru
foglalkoztatta a birodalom seregeit.
Mindezek kovetkezteben a
18. szazadban
a Nemet-romai Birodalom teruleten ket birodalom is igen jelent?s hatalomra tett szert. Az egyik a
Magyarorszag
tronjat is megszerz?
Habsburg Birodalom
volt, mig a masik az 1701-ben megalakult
Porosz Kiralysag
. Kettejuk kuzdelme, az
1740
-ben kitort az
osztrak orokosodesi haboru
, valamint az
1756
-ban kirobbant
heteves haboru
szelesebb nemzetkozi konfliktussa fajult.
1792
-ben a
francia forradalom
kovetkezteben a szomszedos francia monarchia osszeomlott.
Napoleon Bonaparte tabornok
1804-ben a franciak csaszarava koronaztatta magat, es e min?segeben onmagat kivanta elismertetni
Nagy Karoly
orokosenek. Napoleon mar 1804-t?l titkos targyalasokon javasolta II. Ferencnek, hogy mondjon le nemet-romai csaszari cimer?l, es vegye fel az
Ausztria csaszara
uj, orokletes uralkodoi cimet. Ferenc ezt el?szor elutasitotta, de a
harmadik koalicios haboru
es az
austerlitzi csata
jobb belatasra birta.
1806
.
augusztus 6-an
II. Ferenc
lemondani kenyszerult a nemet-romai csaszari cimr?l. Ezzel hivatalosan megsz?nt a Nemet-romai Birodalom, es helyen kulonboz? utodallamok ? reszben Napoleon altal krealt csatlos monarchiak ? jottek letre.
A Szent Romai Birodalom nepessegi adatai nagyon elter?ek. Tekintettel a birodalom kozepkori politikai szettagoltsagara, nem voltak kozponti hivatalok, amelyek ossze tudtak volna allitani nepessegi adatokat.
Peter H. Wilson oxfordi tortenesz 1700-ban 25 milliora becsuli a birodalom lakossagat, akik kozul 5 millio az italiai reszen elt.
[17]
A Birodalom lakossaga etnikailag igen osszetett volt. Szamos
german
es
szlav
nepcsoport elt itt. A szlavok a birodalom keleti, mig a germanok a birodalom nyugati reszen eltek.
1555-ig a katolicizmus volt a birodalom egyetlen hivatalos vallasa. A csaszar mindig is katolikus volt.
A
lutheranizmust
az 1555-os augsburgi bekeben, a
kalvinizmust
pedig az 1648-as
vesztfaliai bekeben
ismertek el hivatalosan. Ez a kett? alkotta a hivatalosan elismert protestans felekezetet, mikozben szamos mas iranyzat, mint az
anabaptizmus
, az
arminianizmus
stb., illegalisan letezett a birodalomban.
Az augsburgi beket kovet?en egy terulet hivatalos vallasat a
cuius regio, eius religio
elv hatarozta meg , amely szerint az uralkodo vallasa meghatarozta alattvaloiet. A vesztfaliai beke hatalyon kivul helyezte ezt az elvet azzal, hogy kikototte, hogy egy terulet hivatalos vallasa az legyen, ami 1624. januar 1-jen volt, amelyet ?normal evnek” tekintettek. Ezentul egy uralkodo mas hitre terese nem vonja maga utan alattvaloinak attereset.
[18]
Az orszag kozeps? es eszaki reszen a protestansok, mig a deli reszen a katolikusok lettek tulsulyban.
Vegkovetkeztetesek
[
szerkesztes
]
A birodalmi cimer allegorikus abrazolasanak modern valtozata
A torteneszek es a nemetek szerint sajat tortenelmuket alapvet?en harom momentum hatarozta meg. Az egyik maga a birodalom volt, a masik a
reformacio
, a harmadik
Poroszorszag
es a
Habsburg Birodalom
szembenallasa. Ezek a nagy horderej? tortenelmi esemenyek mind a csaszarsag idejeben zajlottak le. Eppen ezert erdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miert nem volt m?kod?kepes a birodalom, hiszen a szomszedos
Franciaorszag
is hasonlo alapokrol indult. A kovetkez? okokat lehet megemliteni:
- A Nemet-romai Birodalom mar a kezdetekt?l igen foderalisztikus elvek, modszerek alapjan m?kodott. Az uralkodot mindig valasztottak, es ezert cserebe, a hala jelekent a csaszari birtokokat rendszeresen el kellett ajandekozni.
- Gatolta a csaszarsag fejl?deset a birodalom osszefonodasa ? es konfliktusa ? a katolikus egyhazzal.
- A birodalom szettagoltsagat er?sitette az a teny is, hogy a csaszarsag eszaki es deli tartomanyainak egeszen mas gazdasagi partnerei voltak. Eszakon a
Hanza-szovetseg
volt a meghatarozo, amely a
Balti-tengeren
es az eszaki vizeken kereskedett, mig delen Italia, a
Velencei Koztarsasag
es a
Foldkozi-tenger
jelentette a f? kereskedelmi utvonalakat.
A mai nemet torteneszek ? kulonosen Heinz Schilling ? tobb szempontbol is ketsegbe vonjak, hogy a birodalmat a mai ertelemben allamnak lehetne nevezni. Teny, hogy a birodalom kepes volt fegyveresen megvedeni magat ellensegeit?l. De nem rendelkezett kozponti iranyitasu hadsereggel, nem volt egyseges kulpolitikaja, a gazdasagiranyitas nem volt kozpontositott. Dont?en ezek azok a f? szempontok, amelyben a birodalom kulonbozott a mai kor allamatol.
[19]
- ↑
Nemet-romai Birodalom (
Osiris
, 1106
)
- ↑
Angol wiki at - Peter Hamish Wilson,
The Holy Roman Empire, 1495?1806
, MacMillan Press 1999, London, page 2
- ↑
Erik von Kuehnelt-Leddihn: The Menace of the Herd or Procrustes at Large ? Page: 164
- ↑
Robert Edwin Herzstein, Robert Edwin Herzstein: The Holy Roman Empire in the Middle Ages: universal state or German catastrophe?
- ↑
http://www.rubicon.hu/magyar/nyomtathato_verzio/az_univerzalizmus_eszmenye_a_kozepkorban/
- ↑
Nagy Karoly volt a birodalom els? csaszara. Charlemagne cikk, Encyclopedia Britannica Url:
[1]
- ↑
Montesquieu
.
De L’esprit des Loix. Tome II
(francia nyelven) (1748)
, in:
Volker Depkat:
Das Alte Reich in den Verfassungsdebatten des kolonialen Britisch Nordamerika und den USA, 1750?1788.
(nemet nyelven) (PDF).
Hagener Online-Beitrage zu den Europaischen Verfassungswissenschaften (DTIEV-Online Nr. 1/2013) , ISSN 2192-4228
. [2017. oktober 24-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2019. januar 8.)
- ↑
Ute van Runset.szerk.: Ernst Hinrichs ? Roland Krebs ? Ute van Runset: Voltaires Deutschlandbild,
?Pardon, mon cher Voltaire …” Drei Essays zu Voltaire in Deutschland. Kleine Schriften zur Aufklarung. Band 5. Lessing-Akademie, Wolfenbuttel
(nemet nyelven). Gottingen: Wallstein Verlag, 49?86. o. (1996).
ISBN 3-89244-084-0
- ↑
http://lexikon.katolikus.hu/N/n%C3%A9met-r%C3%B3mai%20birodalom.html
- ↑
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_kozepkori_nemetorszag/
- ↑
Whaley 2011, p. 17 (angol wikipedia)
- ↑
Peter Moraw,
Heiliges Reich
, in:
Lexikon des Mittelalters
, Munich & Zurich: Artemis 1977?1999, vol. 4, col. 2025?2028.
- ↑
Peter Hamish Wilson,
The Holy Roman Empire, 1495?1806
, MacMillan Press 1999, London, page 2;
The Holy Roman Empire of the German Nation
at the Embassy of the Federal Republic of Germany in London website
Archivalva
2012. februar 29-i datummal a
Wayback Machine
-ben.
- ↑
History of The Holy Roman Empire
. historyworld. [2013. marcius 9-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2013. junius 28.)
- ↑
Labady Tamas A magyar maganjog (polgari jog) altalanos resze (55. oldal)
- ↑
Egyetemes Allam- es Jogtortenet
- ↑
Wilson, Peter H. (2016). Heart of Europe: A History of the Holy Roman Empire. Belknap Press.
ISBN 978-0674058095
.
- ↑
Whaley, Joachim (2012a). Germany and the Holy Roman Empire, Volume I: Maximilian I to the Peace of Westphalia, 1493?1648. Vol. I. Oxford: OUP.
ISBN 978-0-19-873101-6
.
- ↑
Heinz Schilling: Das Alte Reich ... Mainz, 2002 (VIEG Abteilung fur Universalgeschichte, Beiheft 57.)
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Heiliges Romisches Reich
cim? nemet Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Michael Sturmer: A Nemet Birodalom
ISBN 963-07-7832-7
- Forgo Andras:
A politika kulturtortenete VILAGTORTENET 2. (34) evfolyam 2012. 3?4.
Budapest: (kiado nelkul).
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]