Max Delbruck
Szuletett	1906 . szeptember 4. [1] [2] [3] [4] [5] Berlin [6] [7]
Elhunyt	1981 . marcius 9. (74 evesen) [8] [9] Pasadena [10]
Allampolgarsaga	nemet amerikai (1945?) [11]
Hazastarsa	Mary Adeline Delbruck [12]
Gyermekei	Tobias Delbruck
Szulei	Lina Thiersch Hans Delbruck
Foglalkozasa	genetikus egyetemi oktato fizikus virologus biofizikus asztrofizikus molekularis biologus
Iskolai	Gottingeni Egyetem
Kituntetesei	EMBO Membership American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Kimber Genetics Award (1964) [13] Gregor Mendel Medal (1967) [14] Foreign Member of the Royal Society (1967. aprilis 20.) [15] Mendel Medal (1968) [16] fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij (1969) [17] [18] Louisa Gross Horwitz-dij (1969) [19]
Sirhelye	Mountain View Cemetery and Mausoleum [20]
A Wikimedia Commons tartalmaz Max Delbruck temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Max Ludwig Henning Delbruck ( Berlin , 1906 . szeptember 4. ? Pasadena , Kalifornia , 1981 . marcius 9. ) nemet szarmazasu amerikai biologus, a molekularis biologia egyik uttor?je. 1969-ben Alfred Hersheyvel es Salvador Luriaval megosztott orvosi-biologiai Nobel-dijat kapott a bakteriofagok ( bakteriumokat fert?z? virusok ) tanulmanyozasaert. Kulcsszerepet jatszott annak meghatarozasaban, mennyire fontos a sejt genetikai informacioit tartalmazo DNS -molekula, segitett kiterjeszteni a fizika huszadik szazadi forradalmat a biologiara . Alapvet? fontossagu folfedezesek nem kapcsolodnak a nevehez, de dont? hatast fejtett ki, amikor uttor?je lett az alapvet? biologiai folyamatokhoz valo ujfajta kozelitesnek. A legegyszer?bb szervezet, a bakteriofag segitsegevel megvalosulo genetikai atvitel kifejlesztesevel megalapitotta a bakterialis genetikat, es utat nyitott a dezoxiribonukleinsav szerkezetenek foltarasahoz. Erwin Schrodingeren kivul, akinek Mi az elet? cim? m?ve vezette el Francis Cricket es James D. Watsont a molekularis biologiahoz , Delbruck volt a tudomany kenyes esztetaja. ^[21]

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

1906. szeptember 4-en szuletett Berlin el?varosaban, Hans es Lina Delbruck legfiatalabb gyermekekent. Apja a Berlini Egyetem tortenelemtanara volt, liberalis ertelmisegi, egy politikai lap kiadoja. Lina Delbruck orvosdinasztiabol szarmazott, nagyapja maga a vilaghir? kemikus, Justus von Liebig . Max rendkivul intellektualis kornyezetben n?tt fol, amely becsvagyova es erzekennye formalta. Szuleihez ellentmondasos erzelmek f?ztek. Kemenyen dolgozo apja hatvaneves volt, amikor legkisebb fia szuletett. Delbruck eletrajziroja, Ernst Fischer szerint Max kamaszkent egyszerre erzett iranta tudat alatti gy?loletet es feltekenyseget, amelybe csodalat es tisztelet vegyult. Kes?bb Delbruck a szuntelen munkara valo hajlamat anyja iranti szeretetenek tulajdonitotta; ez volt a strategiaja, mondta, amellyel tulragyoghatja az apjat. ^[22] Kit?n? eredmennyel vegzett a gimnaziumban, majd el?szor, 1924-t?l csillagaszatot tanult a Tubingeni Egyetemen . Amikor 1926-ban atment a Gottingeni Egyetemre, erdekl?dese a kvantumelmelet fele fordult, amely akkor oltott vegleges format. Potolta korabban elmaradt fizikai tanulmanyait, es 1930-ban Max Born segitsegevel megszerezte a doktoratust. A kovetkez? evben Koppenhagaban Niels Bohr intezeteben kezdett dolgozni George Gamow -val egyutt, 1932-ben Lise Meitnernek , a hires nemet fizikusnak az asszisztense lett. Cikkeket irt a fenyszorodasrol es a termodinamikarol , amelyet a statisztikai mechanika es a kvantumelmelet fel?l kozelitett meg; de mindez csupan el?jateka volt a biologiaban vegzett munkajanak, amelybe mar 1932-ben belekezdett.

Niels Bohr hatasa [ szerkesztes ]

A kvantumelmelet veget vetett a szorosan vett oksagi elvnek a fizikaban. Ennek a tenynek egyes filozofiai vetuleteit Delbruck rendkivul vonzonak talalta. 1932. augusztus 15-en tartott Feny es elet cim? hires el?adasaban Niels Bohr kifejtette a kvantummechanika dilemmajat: eszerint a fenyt nem lehet vegtelen pontossaggal merni, igy a statisztikai elemzeshez kell folyamodni. Az emberi erzekelesnek megvannak a maga korlatai a termeszet leirasaban. Bohr azon t?n?dott, vajon az eletfolyamatokat ugyanilyen bizonytalansagok uraljak-e. El?adasa rendkivuli hatassal volt Delbruckre. Megszerezte, melyrehatoan tanulmanyozta az el?adas anyagat, es hamarosan olyan jelensegeket kezdett vizsgalni, mint a fotoszintezis , a nepesseggenetika es a termeszetes kivalasztodas . Elegge meglep?dott, amikor folfedezte, hogy lehetsegesnek latszik egy olyan atommodellt letrehozni, amely nagyreszt indokolja a genetikai mutaciok eredmenyeit. Akarmib?l van is a genetikai anyag, a kemia meg tudja magyarazni alapvet? tartossagat eppen ugy, mint a mutacioban megmutatkozo valtozekonysagat. Bohr eszmei gyumolcsoz?ek voltak, de nem bizonyultak eleg pontosnak. Hihet?nek t?nt, hogy az eletfolyamatokat teljes mertekben meg lehet erteni. A genek molekulakkent viselkedtek, es logikusan fol lehetett tetelezni roluk, hogy csakugyan molekulak .

Az Egyesult Allamokban [ szerkesztes ]

A nacik hatalomra jutasa utan Delbruck belatta, hogy lehetetlen folytatni a munkajat Nemetorszagban . 1937-ben emigralt az Egyesult Allamokba, ahol hatralev? eveit toltotte. 1937-t?l 1939-ig a California Institute of Technologyn tanitott. Ezutan atment a Vanderbilt Egyetemre, ahol fizikaprofesszorkent elte at a masodik vilaghaborut . Kozben azonban folytatta kutatasait: az elet valodi es egyszer? formai fele fordulva a bakteriofagnak nevezett virusokat kezdte tanulmanyozni. A munka eredmenyenek kozvetlen hatasa lett a molekularis biologiara .

Kutatasai [ szerkesztes ]

A 20. szazad elejen folfedezett, sokaig azonban nem azonositott (csak feltetelezeskent letez?) bakteriofagok olyan virusok , amelyek megszalljak a bakteriumokat , es a gazdasejt anyagat hasznaljak fol a maguk megsokszorozasara. A sotetmez?s mikroszkopia kifejlesztese utan latni lehetett, hogy ezek a lenyek egy DNS neven ismert nukleinsavbol es az azt burkolo feherjeb?l allnak. Delbruck, anelkul hogy rajott volna a DNS jelent?segere, folismerte, hogy a bakteriofagokat ? amelyek az el? es az elettelen hataran allnak ? fol lehet hasznalni a genetikai informacio reprodukalasanak es atvitelenek tanulmanyozasara.

Legelismertebb teljesitmenye [ szerkesztes ]

Delbruck legfontosabb teljesitmenye, hogy kitalalta a kiserleti es statisztikai technikakat, amelyek segitsegevel nagyon pontosan lehetett tanulmanyozni az eletnek ezeket az alapvet? formait. Az tovabbra sem derult ki, hogy az ebihalforma fagok mikent tovabbitjak a genetikai informaciot, de az vilagossa valt, hogy vagy a DNS segitsegevel, vagy magan a feherjehuvelyen at. Tovabba kiderult, hogy az erintetlen fag sohasem hatol bele azokba a bakteriumokba , amelyekb?l utodai valamilyen modon tavoznak. Delbruck 1943-ban megjelent cikksorozata, amelyet Salvador Luriaval kozosen irt, nagy figyelmet keltett. A ket tudos hamarosan megalapitotta a kutatok "fagcsoport"-jat. Delbruck 1944-es "fagertekezese" rendet teremtett a kutatasban, biztositva, hogy a bakteriofagoknak csak bizonyos tulajdonsagait hasznaljak fol. Palyafutasa vege fele Delbruck a gombakhoz hasonlo lenyek erzeki eszleletenek es reflexeinek problemaival foglalkozott, abban a remenyben, hogy komoly haladast er el a fiziologiaban . Ez a munka nem volt olyan termekeny, mint a fagokkal vegzett kiserletek. Szerepet jatszott tovabba a kolni Genetikai Intezet megalapitasaban, amelyet rendszeresen latogatott, es 1963-ig gyakran dolgozott is ott. 1969-ben genetikai munkassagaert Alfred Hersheyvel es Salvador Luriaval egyutt megkapta a Nobel-dijat . 1977-ben vonult vissza a Caltechr?l.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Ernst Peter Fischer: Max Delbruck. Anecdotal, Historical and Critical Commentaries on Genetics
• Nobel-dijasok honlapja