Ez a szocikk a filozofusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Lukacs Gyorgy (egyertelm?sit? lap) .

Lukacs Gyorgy
1952-ben
Szuletett	Lowinger Gyorgy Bernat 1885 . aprilis 13. Budapest
Elhunyt	1971 . junius 5. (86 evesen) Budapest
Allampolgarsaga	magyar
Nemzetisege	magyar
Hazastarsa	Jelena Grabenko, [1] Janosi (Bortstieber) Gertrud [2]
Gyermekei	(nem ver szerinti) Janossy Ferenc Janossy Lajos Janosi Anna
Szulei	Wertheimer Adel Lukacs (Lowinger) Jozsef [2]
Foglalkozasa	filozofus politikus iro egyetemi oktato szociologus irodalomkritikus m?veszettortenesz
Tisztsege	az Ideiglenes Nemzetgy?les tagja (1945. aprilis 2. ? 1945. november 3.) magyarorszagi parlamenti kepvisel? (1951. december 14. ? 1957. majus 9.) nepm?velesi miniszter (1956. oktober 26. ? 1956. oktober 31.)
Iskolai	Humboldt Egyetem (?1907) Budapesti Tudomanyegyetem (?1909)
Kituntetesei	Vlagyimir Iljics Lenin szuletesenek 100. evfordulojanak emlekere adott jubileumi erem [3] Kossuth-dij (1948) Kossuth-dij (1955) Voros Zaszlo erdemrend (1969. marcius) [4] Frankfurti Goethe-dij (1970)
Sirhelye	Fiumei Uti Sirkert (jobb oldali munkasmozgalmi diszsor J. 13)
A Wikimedia Commons tartalmaz Lukacs Gyorgy temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Szegedi Lukacs Gyorgy , szuletesi neven Lowinger Gyorgy Bernat ^[5] ( Budapest , 1885 . aprilis 13. ? Budapest , 1971 . junius 5. ) ^[1] ketszeres Kossuth- es Baumgarten-dijas magyar filozofus , irodalmar, eszteta, egyetemi tanar, marxista gondolkodo es kommunista politikus , akit szeles korben a ?nyugati marxizmus” alapitoi kozott tartanak szamon. Ketsegtelenul a legnagyobb hatasu magyar filozofus, munkassagat ma is vilagszerte ismerik, respektaljak es egyetemi szinten oktatjak. A Magyarorszagi Tanacskoztarsasag kozoktatasugyi nepbiztosa , a masodik Nagy Imre-kormany nepm?velesi minisztere, 1948 -tol a Magyar Tudomanyos Akademia (MTA) tagja.

Nevet els?sorban a II. vilaghaboru el?tt irt irodalomelmeleti, esztetikai es filozofiai munkai tettek ismertte; manapsag a legtobbet olvasott irasai az 1916 -os A regeny elmelete ( Theorie des Romans ) es az 1923 -ban megjelent Tortenelem es osztalytudat ( Geschichte und Klassenbewußtsein ). Bar kesei munkassaga kevesbe ragadta meg a publikum fantaziajat, irasai nemcsak azert ?riztek meg filozofiai erdekesseguket, mert magukban hordozzak egy nem dogmatikus, nem redukcionista marxizmus ujrafogalmazasanak igeretet, hanem mert osszefonodik bennuk a neokantianizmus , Hegel es Marx ertelmezesenek filozofiai kiserlete a modernitas problemai irant mutatott finom erzekenyseggel.

Palyaja [ szerkesztes ]

Gyermek- es ifjukora [ szerkesztes ]

Apja, Lukacs Jozsef , az Angol-Osztrak Banknak 1880-tol 1906-ig volt munkatarsa, el?bb irodavezet?kent, majd a bank magyarorszagi erdekeltsegenek novekedesevel, igazgato lett. ^[6] Csaladnevet 1890-ben magyarositotta Lowingerr?l Lukacsra. ^[7] 1899 -ben pedig nemesseget szerzett ?szegedi” el?nevvel. Lukacs Jozsef nemcsak befolyasos bankember, de nagy m?partolo is volt, hazaban megfordult Kernstok Karoly , Bartok Bela , de a Budapestre latogato Thomas Mann vagy Paul Ernst is. Emellett odaado tamogatoja volt fia irodalmi kiserleteinek. Edesanyja Wertheimer Adel volt. ^[8]

Lukacs Gyorgy kozepfoku tanulmanyokat Budapesten, a Deak Teri Evangelikus Gimnaziumban vegzett, majd a budapesti Kiralyi Magyar Tudomanyegyetem Jog- es Allamtudomanyi Karan tanult jogot. 1906 -ban allam- es jogtudomanyi doktoratust szerzett Kolozsvarott Somlo Bodognal . ^[9] 1906 ? 1907 -ben Berlinben tanult, 1909 -ben a budapesti egyetemen bolcseszdoktoratust szerzett, az utobbihoz disszertaciokent annak a konyvterjedelm? dolgozatnak ( A dramairas f?bb iranyai a mult szazad utolso negyedeben ) egyes fejezeteit benyujtva, amely 1908 -ban elnyerte a Kisfaludy Tarsasag palyadijat es amelyet 1912 -ben, tetemesen kib?vitve A modern drama fejl?desenek tortenete cimmel jelentetett meg. Lukacs mar 1902 -t?l publikalt kisebb irasokat, els?sorban szinikritikakat. 1904 -ben Banoczi Laszloval , Benedek Marcellel es Hevesi Sandorral megalakitotta a Henrik Ibsen es Gerhart Hauptmann neve altal femjelzett modern dramairodalmat propagalni kivano Thalia Tarsasagot . Alapito tagja volt a Vasarnapi Kornek , es a Galilei Kornek is. Els? cikkeit meg gimnazista koraban irta, kes?bb publikalt a Nyugatban , a Renaissance -ban, a Huszadik Szazadban es masutt. Ady Endre legkorabbi meltatoi koze tartozott, es felfigyelt Moricz Zsigmond munkassagara is. Ady kolteszete irant taplalt feltetlen rajongasa nemi idegenkedest is tamasztott a magyar irodalmi eletben; kritikusainak adott valaszkent Lukacs 1913 -ban megjelentette az Esztetikai kultura cim? esszekotetet.

1910 -ben magyarul, illetve 1911 -ben nemetul jelent meg A lelek es a formak cim? esszekotete ? nemely interpretatora szerint az egzisztencializmus affele el?futarakent ?, benne a tragedia metafizikajat exponalo Paul Ernst -esszevel, illetve egy Kierkegaard -tanulmannyal. 1911-ben Fulep Lajossal megalapitotta a Szellem cim? folyoiratot, amely ket szamot elt meg. Ugyanebben az evben majusban esszeinek ihlet?je es egyben szerelme, Seidler Irma , Seidler Ern? testvere ongyilkos lett, novemberben pedig legjobb baratjat, irasainak legert?bb kritikusat es azok forditojat, Popper Leot vesztette el. Seidler halalaert Lukacs valamikeppen felel?snek erezte magat: ez kapott irodalmi format A lelki szegenysegr?l cim? esszeben. 1917 -t?l reszt vett a Szellemi Tudomanyok Szabadiskolajanak munkajaban.

Nemetorszagi tanulmanyai es a vilaghaboru evei (1908?1918) [ szerkesztes ]

1908 -tol Lukacs csak id?nkent tartozkodott Budapesten; 1911 -ig Berlinben , 1912 ? 1917 kozott pedig Heidelbergben elt es tanult, illetve keresett kapcsolatokat, els?sorban Georg Simmel es Max Weber kornyezeteben. Weber es kore nagy hatassal volt ra, valamint szoros baratsagot kotott Emil Laskkal es mindenekel?tt Ernst Blochhal , akinek inspiracioja kitapinthato A regeny elmelete ben (ahogy Lukacs is visszater? szerepl?je Bloch 1918 -ban megjelent konyvenek, Az utopia szelleme nek ). Talan egy nemet egyetemi karrier remenyeben ? 1911 -ben a budapesti egyetem elutasitotta habilitacios kerelmet ? ugrott neki 1912 ? 1914 -ben els?, csak a halala utan el?kerult es Heidelbergi m?veszetfilozofia es esztetika cimmel megjelentetett szisztematikus esztetikajanak, amelyet azonban felbehagyott, es csak Heidelbergbe visszaterve, 1917-ben probalt meg befejezni-atszerkeszteni (heidelbergi habilitacios kiserletet azonban Weber tamogatasa ellenere sem koronazta siker). Kozben az elkerulhetetlennek bizonyulo (a levelcenzuran abszolvalt) katonai szolgalat miatt hazaterve megirta egyik legnagyobb hatasu m?vet, az 1916-ban megjelent A regeny elmelete t, ez Weber szerint a Kantot kovet? tudomanyos esztetika jelent?s igerete volt. 1914-ben felesegul vette Jelena Grabenkot , a Balazs Bela tarsasagaban megismert orosz emigrans eszer terroristat; a hazassag 1917 -re felbomlott. 1915 ?szen nem fegyveres szolgalatba kerult, 1916 -ban folmentettek. A haboru meger?sitette benne a kapitalizmus elutasitasat, a valsagbol pedig a forradalomban latta a kiutat.

?	Hazam, a Habsburg-monarchia , nekem normalis korulmenyek kozott lerombolasra erett, emberi ertelmetlensegnek t?nt. Most sajat eletunket kellett volna feltenni arra, hogy tovabbra is eletben tartsuk.	”
? Lukacs Gyorgy [10]

Az ?szirozsas forradalom es a Tanacskoztarsasag idejen (1918?1919) [ szerkesztes ]

Kornyezete, nem utolsosorban sajat budapesti kore, az ugynevezett Vasarnapi Kor ( Antal Frigyes , Balazs Bela, Fogarasi Bela , Hajos Edit , Hauser Arnold , Mannheim Karoly , Ritook Emma stb.) meghokkenesere a szenvedelyesen elutasitott haboru vegen, 1918 decemberenek utolso vagy 1919 januarjanak els? napjaiban Lukacs csatlakozott a Kommunistak Magyarorszagi Partjahoz ? csak par hettel azutan, hogy egy szigoruan vegiggondolt moralfilozofiai gondolatmenet ( A bolsevizmus mint erkolcsi problema ) ^[11] konkluziojakent elesen elutasitotta a bolsevizmust ; donteset kes?bb nem kevesbe radikalisan vegiggondolt ervelessel okolja meg 1919 majusaban, a Taktika es etika cim? cikkeben. Eletrajzi vazlataban fel evszazad elteltevel azt irta, hogy ?kommunistava fejl?desem eletem ketsegtelenul legnagyobb fordulata”. Amikor 1919 februarjaban a part vezet?it letartoztattak, tagja lett az ?ujjaszervezett” vagy ?masodik” kozponti bizottsaganak, szerkeszt?segi tagja a part napilapjanak, a Voros Ujsagnak es elmeleti folyoiratanak. A Tanacskoztarsasag megalakulasakor el?bb a Forradalmi Kormanyzotanacs kozoktatasugyi nepbiztos-helyettese, aprilis 3-atol nepbiztosa , majus?juniusban pedig a Voros Hadsereg politikai biztosa volt.

Ebben a tisztsegeben a Voros Hadsereg tiszafuredi veresege utan ^[12] Poroszlon , egy katonai buntet?eljaras, tizedeles soran katonakat lovetett f?be. Maga Lukacs igy emlekezett vissza az esetre: ?Akkor en nagyon energikus modon allitottam helyre a rendet: amikor atmentunk Poroszloba, osszehivtam egy rendkivuli hadbirosagot, es ennek a megfutamodott zaszloaljnak nyolc emberet ott a f?teren f?be lovettem.” ^[13] Vary Albert ugyesz 1922-ben megjelent A voros uralom aldozatai Magyarorszagon ^[14] cim? visszaemlekezeseben hat aldozat nevet (Csupor Lajos, Malik Ferenc, Feny? Nandor, Suck Emil, Toth Lajos, Varga Karoly) sorolja fel, a hetedik aldozat ismeretlen. ^[15]

Lengyel Andras irodalomtortenesz az eset megtortentet reszben vitatja es inkabb a magyar politikai folklor korebe sorolja. ^[16] Kutatasai soran arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a ?poroszloi eset tehat, ha targyszer?en rekonstrualjuk, nem, vagy nemcsak Lukacs Gyorgyot ≫kompromittalja≪, hanem magukat a hajdani s mai stigmatizalokat is.” Szerinte a tisztsegeben Lukacsnak felhatalmazasa sem lett volna tizedeles elrendelesere. ^[16] Felmerult az az uj szempont is, hogy a tizedeles el?kesziteseben reszt vallalo Lukacs ugyanakkor megakadalyozta az akcio tervezett folytatasat. ^[17] Lengyel Andras kutatasa szerint egyebkent abban az id?ben Poroszlon nem Lukacs Gyorgy, hanem Karikas Frigyes politikai biztos letesitett tabort. Karikas azonos cim? konyve alapjan 1959 -ben film is keszult Makk Karoly rendezeseben A harminckilences dandar cimmel. ^[18]

Hatos Pal tortenesz arra mutatott ra, hogy Lukacs Gyorgy es a Szekely Hadosztaly legvitezebb zaszloaljparancsnoka, Verb?czy Kalman szazados, Magyarorszag akkori legjobb cellov?je, a tiszai harcok soran eletre szolo baratsagot kotottek. Lukacs fel evszazaddal kes?bb igy irt Verb?czynek:

?Ha visszagondolok ezekre az id?kre, mindig Onre kell gondolnom, mint egyik legodaadobb es legbatrabb harcostarsamra”

? Lukacs Gyorgy

Verb?czy es a Szekely Hadosztaly h?siessege birta ra allitolag Lukacsot, hogy az ?ket megfutamodasukkal veszelybe sodro budapesti I. voros?rezred 3. zaszloaljanak katonait megtizedeltesse. ^[19] Ugyanakkor Hatos is ketsegesnek tartja, hogy a tizedeles valoban megtortent, ugyanis szemtanu nem volt, az aldozatokat valojaban soha nem azonositottak, az esetre az egyetlen forras maganak Lukacsnak az oregkori hencegese volt. ^[20]

Becsi emigracioban (1919?1930) [ szerkesztes ]

A Tanacskoztarsasag bukasa utan egy honapig meg Budapesten bujkalt, az illegalis part szervezesen munkalkodott, majd Korvin Otto elfogatasa utan 1919 . szeptember elsejen Becsbe menekult, ahol a becsi ideiglenes Kozponti Bizottsag tagja, a Kommunista Internacionale (Komintern) nem sokkal kes?bb, 1921 -ben leallitott delkelet-europai folyoirata, a Kommunismus es a nemet part Die Internationale nev? elmeleti organumanak munkatarsa lett.

A Landler -frakciohoz tartozott, ^[21] ugy velte, hogy partot csupan az otthoni, legalis mozgalom keretei kozott lehet letrehozni. 1920 -1921-ben a KMP Becsben m?kod? Ideiglenes Kozponti Bizottsaganak volt a tagja. 1921-ben Landlerral es Hirossik Janossal a Landler-frakcio kepviseleteben reszt vett a Komintern III. kongresszusan Moszkvaban , oktoberben azonban a partvezetesben kirobbant frakcioharcok miatt a Komintern kivonja ?t es frakcio mas vezet?it a politikai munkabol, bar Lukacs az 1920-as evek vegeig a KMP egyik vezet? figuraja marad, sokat publikalt a KMP becsi folyoirataban, az Uj Marciusban , tovabba kulonboz? alneveken a budapesti 100% c. lapba is.

A partmunkanak ebben a szuneteben irta meg, illetve allitotta ossze reszben korabbi irasokbol Lukacs a Tortenelem es osztalytudat cim? kotetet ( 1923 ). A konyv megutkozest kelt? modszertani fejtegetesei onreflexiv kritikai elmeletkent (nem pozitiv tudomanykent) hatarozzak meg a marxizmust, es a kozponti tanulmany ugy fejti ki a marxi kritikai elmelet magvat kepez? problemat, az eldologiasodas jelenseget, hogy a problema megfogalmazodasanak tortenetekent tekinti at az ujkori filozofia tortenetet, ezzel (anelkul hogy a fejtegetesek szerz?je ismerhette volna a korai Marx-irasokat) sok mindent rekonstrual Marx feledesbe merult filozofiai intencioibol. A konyvet a kommunista mozgalomban mindinkabb hivatalos allaspontta valo ?ortodox marxista” oldalrol heves kritika fogadta, Lukacs 1925-ben tanulmanyterjedelm? valaszban, a Hvosztizmus es dialektika ban ( Chvostismus und Dialektik ) kelt a vedelmere, a vitairat azonban a Komintern archivumaban rekedt. Nehany kisebb eszmetorteneti tanulmanytol es recenziotol eltekintve Lukacs az 1920-as evek masodik feleben ezek utan alig irt valamit.

1923 -ban szemelyesen is megismerkedett Thomas Mannal .

1923 . december 27 -en Becsben elvette elettarsat, Borstieber Gertrudot, Borstieber Lajos es Emerich Natalia lanyat. ^[22] 1924 -ben a Kommunista Internacionale V. kongresszusan ?jobboldali revizionistanak” belyegeztek. 1926 -tol ismet KB-tag lett. Az 1920-as evek vegen majd harom honapra ujbol hazatert illegalis partmunkara. Amikor 1929-ben a magyar part szamara keszitett (Lukacs fed?neve nyoman Blum-tezisekkent szamon tartott) programtervezetet a Komintern elvetette, Lukacs visszavonult a politikatol, bar sajat politikai gondolkodasanak szempontjabol a kes?bbiekben is kulcsfontossagukent, kes?bbi nepfrontos attit?dje el?zmenyekent tekintett a tezisekre.

Berlini es moszkvai emigracioban (1930?1945) [ szerkesztes ]

1930 -ban Lukacsot a Komintern Moszkvaba rendelte, ahol ? mas, a mozgalmi munkatol eltiltott kommunista teoretikusokhoz hasonloan ? a Marx?Engels?Lenin Intezet munkatarsa lett mint tudomanyos kutato. Itt ismerkedett meg Marx korai, publikalatlan irasaival, es baratkozott ossze Mihail Lifsiccel , aki a moszkvai evek alatt forditoja, szerkeszt?je es a koronkent politikai kockazatokat is magukban rejt? irodalmi vitakban a harcostarsa lett. 1931 -t?l ismet Berlinbe koltozott, azzal a megbizatassal, hogy segitse visszaszoritani a Forradalmi Proletarirok Szovetsegeben (Bund proletarisch-revolutionarer Schriftsteller) az ultrabalos aramlatot, valamint hogy a fasiszta er?kkel szemben egysegfront jojjon letre a baloldali polgari es kommunista irok kozott. 1933 -ban visszatert Moszkvaba, ahol allando szerz?je lett az ott szerkesztett nemet es francia kommunista lapoknak, illetve a nemet emigracio folyoiratainak es mindenekel?tt a Lifsic szerkesztette Lityeraturnij Krityiknek (amelynek korehez masok mellett az iro Andrej Platonov is tartozott ^[23] ). Ekkoriban Karl Marx es Friedrich Engels esztetikai megjegyzeseinek gy?jtesen munkalkodott, 1935 es 1939 kozott a Szovjetunio Tudomanyos Akademiaja Filozofiai Intezetenek volt munkatarsa. 1930-tol 1945-ig a nemet kommunista part tagja volt.

A Moszkvaban eltoltott tizenket ev Lukacs munkassagaban termekeny, vitakkal teli id?szak. Tobb konyvet kiadjak, szamos cikket kozlik, de nehany munkaja, peldaul A fiatal Hegel ( Der junge Hegel ) cim?, 1938 -ban befejezett nagy monografiaja nem jelenhet meg. Ekkori elmeleti munkassaganak meghatarozo alapja a tetel, miszerint a kapitalizmus hanyatlasanak idejen a polgarsag nem kepes tobbe sajat korabbi szellemi es m?veszi ertekeit meg?rizni, valamint azokat tovabbfejleszteni. A m?veszetben a valosag realista abrazolasanak feladasa, a dekadencia all, igy a klasszikus es modern polgari m?veszet realista hagyomanyait a szocialista realizmus hivatott folytatni.

A nemet klasszikanak, a francia es orosz regeny nagy alakjainak, a nemet idealizmus esztetikai eszmeinek szentelt esztetikatorteneti, irodalmi es irodalomelmeleti tanulmanyai az ?orokseg” ? a polgari korszak vitathatatlannak tartott vivmanyai, egyebek mellett a klasszikus nemet idealizmus ? vedelmeben szulettek, annak a gondolatnak a jegyeben, hogy a gy?zedelmes proletarforradalom nem eszmelhet ra onnon feladataira a polgari korszak kulturajanak problemait foltaro m?veszet elsajatitasa nelkul. Ebb?l az attit?db?l adodoan Lukacs es a Lityarturnij Krityik kore vitaban allt a korszak ?proletkultos”, vulgarszociologiai aramlataival. Lukacs eppugy biralja a valosagnak rezignaltan hatat fordito polgari naturalista alkotasokat, mint a baloldali lazadas jegyeben letrejott sematikusan tendenciozus, partjelszavakat illusztralo szocialista realista m?veket. Ekkori szovjet kritikusai ezert felrottak neki azt, hogy nem ismeri el a politikai allaspont szerepet a m?veszi alkotasban. Ennek ellenere mindmaig vita targya, mely pontokon erintkeztek, es ha erintkeztek, lenyegileg erintkeztek-e, vagy csak latszolag Lukacsnak a klasszikus oroksegr?l, a polgari m?veszet hanyatlasarol, realizmusrol es avantgardrol alkotott nezetei a sztalini kulturpolitika torekveseivel.

?	Minthogy a m?velt publikum ezt az id?szakot ugy tartja szamon, hogy Lukacs ekkoriban sztalinista volt, ami bizonyos ertelemben persze igaz, azert hadd arnyaljam a kepet: ahhoz a tarsasaghoz, ahol Lukacs Moszkvaban otthon erezte magat, a Lityeraturnij Krityik korehez tartozott Andrej Platonov is, marpedig a Csevengur , a Munkagodor es a Dzsan szerz?jet en legalabbis haboznek lesztalinistazni, es voltakepp Mihail Lifsic is habokos Marx-interpretatornak szamitott, de f?kepp: ekkor irodtak vagy ide nyulnak vissza azok az irodalomtorteneti tanulmanyok, amelyek Lukacsot voltakepp vilaghir?ve tettek.	”
? Mesterhazi Miklos : Lukacs es konyvtar [23]

Hol irasainak hattereben, hol kozvetlenul, az 1930-as evek Lukacsat mindvegig foglalkoztatta a fasizmus megkerulhetetlen problemaja. Ket konyvterjedelm?, publikalatlanul maradt kezirata is szuletett a kerdesr?l (a magyarul kiadatlan Hogyan szuletett meg Nemetorszagban a fasiszta filozofia? Wie ist die faschistische Philosophie in Deutschland entstanden? 1933 -ban es a Hogyan valt Nemetorszag a reakcios ideologia centrumava? Wie ist Deutschland zum Zentrum der reaktionaren Ideologie geworden? 1942 -ben) es szamtalan cikk, illetve a hadifogoly nemet tisztek koreben osztogatando felvilagosito brosura. A meg nem jelent, de meg?rz?dott m?vek mellett van egy elkallodott is: 1941 . junius 29 -en az NKVD letartoztatta es a hazkutatas soran lefoglalta keszul? Goethe-monografiajat; tobb mint ket honappal kes?bb, augusztus 26 -an Lukacsot kiengedtek a Lubjankarol , a keziratot azonban nem szolgaltattak vissza. A Szovjetunio 1941-es megtamadasakor Lukacsot Taskentbe telepitettek.

Visszaterese es szerepe a Rakosi-korszakban (1945?1956) [ szerkesztes ]

1945. aprilis 2-an bevalasztottak az Ideiglenes Nemzetgy?lesbe . Augusztusban (miutan nevelt fiat sikerult kiszabaditani a sziberiai fogolytaborbol) hazakoltozott, novemberben pedig kineveztek a Pazmany Peter Tudomanyegyetem Bolcseszettudomanyi Karan az esztetika es kulturfilozofia nyilvanos rendes tanarava. 1946 januarjatol fogva szerkesztette a Forum cim? lapot, majd a Tarsadalmi Szemle szerkeszt?bizottsagi tagjakent m?kodott. 1948 juliusaban az MTA levelez?, novemberben igazgatosagi tagja lett. 1949 -ben ismet orszaggy?lesi kepvisel?ve valasztottak, amelyr?l 1951 -ben lemondott, de 1953 -tol ismet tagja volt a parlamentnek.

1945 es 1949 kozotti irodalompolitikusi es kritikusi munkassaganak f? tartalmat es iranyat jelzik ekkor irt cikkeinek gy?jtemenyes kotetei ( Irodalom es demokracia , Uj magyar kulturaert stb.), mig esztetikai es irodalomelmeleti nezeteinek megismerteteseben nagy szerep jut a Szovjetunioban irt tanulmanyai kiadasanak ( Balzac, Stendhal, Zola , Nagy orosz realistak , Goethe es kora , A tortenelmi regeny , A realizmus problemai stb.). Tudomanyos tevekenysege egyenes folytatasa annak az utnak, melyet az 1930-as evekben kezdett el, igy feldolgozza a nemet irodalom tortenetet a felvilagosodastol a masodik vilaghaboruig Az ujabb nemet irodalom tortenete cim? m?veben, valamint jelent?sen kib?viti az iro m?veszetenek ertekeleset Thomas Mannrol irt ket tanulmanyaban ( A polgar nyomaban es A modern m?veszet tragediaja ).

A kommunista part mertekado kulturpolitikusanak szamitott, es mint ilyen komoly sebeket is osztott, indokolhatatlanokat. Megnyilatkozasainak a hattereben azonban egy, a partjaetol nemikepp elter? politikai elkepzeles all, amely valamikepp at akarta menteni a demokratikus aramlatoknak a fasizmus ellen vivott harcban kialakult szovetseget a proletardiktatura kialakulasanak id?szakaba. Ez a nezetkulonbseg 1949-ben oda vezetett, hogy a Dery Tibor Felelet cim? regenye, illetve az Irodalom es demokracia cim? cikkgy?jtemeny masodik kiadasa urugyen lezajlott ugynevezett Lukacs-vita ^[24] ? amelynek kozeppontjaban Lukacs demokraciafelfogasa allt ? utan nezeteit revizionista elhajlasnak min?sitette az ?t tamado Rudas Laszlo , Revai Jozsef es Horvath Marton . Ellenfelei nem csupan azt az 1945-os, Jozsef Attila kolteszete kapcsan tett megallapitasat biraltak, miszerint ?a partkolt? sohasem vezer vagy sorkatona, hanem mindig partizan”, ^[25] hanem egesz koncepciojat politikailag marasztaltak el mint jobboldali aramlatot. Lukacs kiszorult a politikabol es a tamadasok hatasara nyilvanos onkritikara kenyszerult.

?	Nagyon helyes es konzekvens lepes volt a part reszer?l, hogy elitelte a huszadik szazad legkivalobb marxista esztetajat, a magyar Lukacs Gyorgyot; annak a lelkesedesnek, amellyel a nepi demokraciak marxistai Lukacs m?veit olvastak, melyebb es rejtett okai voltak: a filozofiai ujjaszuletes, az uj, a Szovjetunio irodalmatol elter? irodalom el?hirnoket lattak benne. A szocialista realizmus iranti ellenszenve, amely kierezhet? irasaibol, megfelelt annak a varakozasnak, amely a II. vilaghaborut kovet? nehany evre jellemz? volt: sokan azt remeltek, hogy Marx es Engels filozofiaja a nepi demokraciakban a Szovjetunioban ismeretlen, uj vaganyon fut majd tovabb. Lukacs ennek a remenyenek adott kifejezest m?veiben, s ezert hivatalosan meg kellett belyegezni.	”
? Czesław Miłosz [26]

Ugyanakkor irasain is nyomot hagyott a hideghaboru id?szaka ? a harmincas evek eszmetorteneti elemzeseit, a fasizmus uralomra jutasanak el?zmenyeit vizsgalo tanulmanyokat osszefoglalni hivatott Az esz tronfosztasa ( Die Zerstorung der Vernunft ) olyan egyenes vaganyuan sorol a romantikatol Nietzschen at az egzisztencializmusig mindent egy kalap, az irracionalizmus kalapja ala, ahogy az inkabb csak politikai vitairatokban szokas (?Anyagunk ily modon: Nemetorszag utja Hitlerig a filozofia teruleten. Azaz meg akarjuk mutatni, hogyan tukroz?dik ez a realis ut a filozofiaban, hogyan segitettek el? filozofiai formulazasok, Nemetorszag Hitlerig valo realis fejl?desenek gondolati visszfenyei, ennek az utnak a meggyorsitasat.” ^[27] ). Lukacs antifasiszta kuzdelmenek egyoldalu teteleket is magaba foglalo filozofiai osszefoglalasat szinte mindenhol eles elmarasztalasban reszesitettek.

Hogy a sztalini korszak nemcsak bizonyos filozofiai problemak miatt ? mondjuk, mert az 1938-ban Moszkvaban akademiai disszertaciokent benyujtott (es elfogadott, de csak tiz evvel kes?bb, Svajcban megjelent) A fiatal Hegel Hegel-interpretacioja eltert a korszak ideologiai kezikonyveinek Hegel-kepet?l ?, hanem politikajaban sem Lukacs szaja ize szerint valo, az csak a XX. Kongresszus utan, a Pet?fi Kor vitaiban vagy a magyar parttortenet kerdeseir?l lefolytatott torteneszvitaban valt erzekelhet?ve, akkor, amikor Lukacs ujra megengedte maganak, hogy ideologiai kerdesekben a nyilvanossag ele lepjen.

Szerepe az 1956-os forradalomban [ szerkesztes ]

1956 tavaszan el?adast tartott a Pet?fi Korben . 1956 . oktober 26-an nepm?velesi miniszternek neveztek ki a masodik Nagy Imre-kormanyban . Reszt vett az MSZMP Ideiglenes Szervez?bizottsaganak a munkajaban. November 4-en a jugoszlav nagykovetsegre menekult, majd azt november 18-an elhagyta. A szovjet hatosagok a tobbi menedeket ker?vel egyutt letartoztattak es a romaniai Snagovba vitettek. Visszaemlekezeseben Nagy Imret ?programnelkulisege” miatt hibaztatta, bar nem volt hajlando megtagadni ?t es sajat szerepet a kormanyban (noha annak donteseivel nem ertett maradektalanul egyet). 1957 . aprilis 11-en hazaterhetett, ezutan levelben kerte, hogy az ujjaalakult kommunista part, az MSZMP tagja lehessen, de nem igazoltak vissza. 1958-ban nyugdijaztak. Nemcsak egyetemi katedrat nem kapott, hanem hosszu id?n keresztul nem is publikalhatott; m?veinek megjelentetesevel a kelet-berlini Aufbau Verlag is leallt. 1965 -ig bels? emigracioban elt, es csak Nyugat-Europaban publikalt. ^[28]

Bels? emigracioban (1956?1965) [ szerkesztes ]

Lukacs ugy erzekelte, hogy megszabadulva az elharithatatlan kotelezettsegekt?l vegre nekilathat voltakeppeni m?vei, esztetikaja es etikaja megirasanak. Lukacs mar az 1950-es evek els? feleben foglalkozott egy, az esztetikai visszatukrozes problemaival foglalkozo monografia tervevel; terve megvalositasanak els? lepesekent publikalja 1957 -ben A kulonosseg mint esztetikai kategoria ( Uber die Besonderheit als Kategorie der Asthetik ) cim? kotetet.

1963-ban jelent meg Nyugat-Nemetorszagban Az esztetikum sajatossaga ( Die Eigenart des Asthetischen ), eredeti elkepzelesei szerint kesei esztetikajanak els? resze, amelyet egy, az esztetikai magatartasnak es egy, a m?veszet tarsadalomtortenetenek szentelt masodik es harmadik kotet kovetett volna (a folytatasnak azonban meg vazlatai, jegyzetei sem kerultek el?). A kesei esztetika korantsem egyszer?en valamifele osszegzese 1930 utan szuletett esztetikai-irodalmi irasainak (Lukacs ekkorrol datalta erett onmagat, korabbi irasaitol, ideertve a Tortenelem es osztalytudat ot is, tobbe-kevesbe mindvegig elhatarolta magat) ? bizonyos gondolatai az esszekorszakig vagy a heidelbergi esztetikai keziratokig visszanyomozhatok, ahogy visszanyomozhato alapeszmeje is, tudniillik hogy a m?veszet tette egy amugy idegen vagy csak technikailag kezelhet? vilag emberhez hozzamert vilagga szeliditese az abrazolasban ( Az esztetikum sajatossaga nyelven ebben rejlik a m?veszet defetisizalo kuldetese), es hogy a m?veszetben ilyenforman az emberiseg onnon bels?ve tev? emlekezetet tisztelheti: azt a sajatos szervet, amelynek reven az ember hozzafer sajat nembeli lenyegehez.

A kesei esztetika talan nem minden porcikajaban egynem?, es inkabb a klasszikus m?veszet teoriaja, mintsem kifejezetten az avantgard m?veszete (ami magyarazza, hogy kevesbe ragadta meg a publikum fantaziajat, mint korai irasai), de ugyanugy a klasszikus nemet idealizmus esztetikai gondolkodasanak a jegyeben fogant, mint Theodor W. Adorno ebb?l a szempontbol mas karakter? es Lukaccsal megszallottan hadakozo Esztetikai elmelet e . Amikor a konyv megjelent, mindenesetre ugy t?nt, kiindulopontja lehet a marxizmus egy ujfajta, a dogmatizmus eszmevilagatol radikalisan elter? ertelmezesenek (Lukacs maga a marxizmus reneszanszarol beszelt).

Utobb nemcsak az esztetika folytatasanak tervet ejtette el Lukacs, de etikajanak a megirasaet is, bar az utobbihoz keszultek jegyzetek. Lukacs azonban az etika helyett egy tarsadalomontologia megirasaba fogott, voltakepp ketszer is nekifutva ? amikor az elkeszult m?vet (a m? mai formajaban a Torteneti fejezetek es a Szisztematikus fejezetek terjedelmes keziratat) tanitvanyai er?s fenntartasokkal fogadtak, megprobalt valamifele kalauzt irni a konyvhoz, amely azonban maga is konyvve kerekedett (Prolegomena) .

A tarsadalmi let ontologiajarol mindmaig enigmatikusnak t?nik, Lukacs kritikusai is inkabb csak ovatosan megkerulik, hogy valamikepp Lukacs a sajat kiserteteivel probal megkuzdeni benne. Talan arra utal az is, hogy abban a kis kotetben ( A demokratizalodas jelene es jov?je ), amelyben sajat tiltakozasanak probalt hangot adni ? potlando vagy helyrehozando, hogy nem irta ala azt a pragai tavasz katonai levereset elitel? nyilatkozatot, amelyet tobbek kozott sajat tanitvanyai is alairtak ? joreszt az Ontologia fogalomkeszletenek segitsegevel probalt valaszt talalni a kerdesre, hogy ?megmenthet?-e meg a szocializmus”. De ha az Ontologia torzo is, amelyet szerz?je a betegsege, majd halala miatt nem tudott vegs? formaba onteni, s?t, ha talan nem is veletlenul torzo, akkor is olyan kerdeseket gorget (a szellemi mozzanat termeszetet vagy hegeli fogalmi mitologia termeszetet stb. illet?en), amelyeket nem biztos, hogy el lehet hessenteni. Egyszer talan el kell t?n?dni azon is, mir?l szol ez a m?ve, azaz hogy pontosan mi az a kerdes, amelyre Lukacs valasznak szanta.

Utolso evei (1965?1971) [ szerkesztes ]

1967 -ben irodalmi Nobel-dijra jeloltek, a rangos irodalmi elismerese Erik Lindegren sved kolt? terjesztette fel. ^[29] Ugyanett?l az evt?l tagja lett az MSZMP-nek (szavai szerint ?visszazarta a part”), amely a parttagsagat visszamen?legesen ismerte el. Hitt a marxizmus reneszanszaban, 1968 -ban a sztalinizmus igazi alternativajanak a ?szocialista demokraciat” nevezte. Elete alkonyan fiatal filozofusokbol es tarsadalomtudosokbol szervez?dott ?Lukacs-iskola” alakult ki korulotte. ^[30]

Tanitvanyai [ szerkesztes ]

Lukacs Gyorgy tanitvanyainak egy csoportja alkotta a 60-as evekben az ugynevezett budapesti iskolat . Tagjai: Feher Ferenc ( 1933 ? 1994 ), Heller Agnes ( 1929 ? 2019 ), Markus Gyorgy ( 1934 ? 2016 ), Vajda Mihaly ( 1935 ? 2023 ). Tagabb ertelemben veve Almasi Miklos ( 1932 ?) es Hermann Istvan ( 1925 ? 1986 ) is korukbe tartozott.

A budapesti iskola, vagy ?Lukacs-iskola” tanitvanyait, akik koze peldaul Kis Janos , Bence Gyorgy , Ludassy Maria , Radnoti Sandor tartozik, a publicisztikai zsargon neha ?Lukacs-ovodanak” nevezi.

?	A Budapesti Iskola tobb volt barati kornel. Egy Lukacs kore csoportosult filozofiai kor volt, egymas munkait olvastuk, szemelyes baratsagokat kotottunk. Eletemb?l 10-14 evet toltottem ebben a korben. De vege kellett hogy legyen, hiszen minden iskola elpusztul.	”
? Heller Agnes filozofus, eszteta, egyetemi tanar [31]

Lukacs tanitvanyai kozul Meszaros Istvan ( 1930 ? 2017 ) es Krasso Miklos ( 1930 ? 1986 ) 1956 -ban Angliaba emigralt.

Kritikak [ szerkesztes ]

Claudio Mutti iro szerint szemelyes felel?sseg terheli a korabeli magyar szellemi elet er?szakos, hatosagi eszkozokkel torten? homogenizaciojaert. Mutti szerint ? okolhato e homogenizacios folyamat egyik programadojakent es szellemi utmutatojakent, a Part szempontjabol nemkivanatos alkotok listainak osszeallitojakent tobb kiemelked? magyar filozofus (peldaul Hamvas Bela , Kerenyi Karoly , Prohaszka Lajos ), valamint iro (peldaul Nemes Nagy Agnes , Weores Sandor , illetve az Ujholdasok (az Ujhold folyoirat korul csoportosult fiatal irok-kolt?k) ) tonkreteteleert, elhallgattatasaert, emigracioba kenyszeriteseert ( Marai Sandor ) ^[32] vagy a szellemi eletb?l valo kiszoritasaert. ^[33]

Marai Sandor 1948-as naplojaban igy ir Lukacsrol: ?A kommunistak irodalmi papaja, egy Lukacs Gyorgy nev?, Moszkvabol hazatert eszteta, folyoiratukban lefejez ? nagyon udvariasan, korulbelul mint a kozepkorban a hoher: elebb leterdel es bocsanatot ker, aztan hatalmasat suhint bardjaval es elvagja nyakam.” ^[34]

Babits Mihaly eletm?venek kritikai kiadasa kapcsan prof. dr. Sipos Lajos egyetemi tanar ravilagit, hogy Lukacs Babits m?veit is igyekezett hatterbe szoritani: ?1989 el?tt egyszer?en nem jelentek meg t?le bizonyos szovegek. Az 1970-es evek elejen meg mindig nehez volt Babits-konyvhoz hozzajutni; rola irni pedig, a hatarozott lukacsi irodalomszemlelet miatt, szinte lehetetlennek t?nt.” ^[35]

Faludy Gyorgy igy ir Lukacshoz:( Faludy Gyorgy: Level Lukacs Gyorgyhoz ? reszlet)

"krokodilb?roddel, nyulsziveddel,
nagy allasoddal, europai
hireddel, befolyasoddal s f?kent
jellemeddel, szalonkepesse tetted
az alavalosagot"

Lukacs Archivum es Konyvtar [ szerkesztes ]

A Lukacs Archivum es Konyvtar 1971-ben, roviddel Lukacs halala utan jott letre a Magyar Tudomanyos Akademia intezmenyekent; minthogy Lukacs egykori lakasaban ( Belgrad rakpart 2.) rendezkedett be, Lukacs konyvtarat, keziratait es levelezeset ?rizve egyszerre volt kutatohely es muzeum. Az Archivumban munkatarsai koze tartozott ? tobbek kozott ? Agardi Peter , Ban Zoltan Andras , Hevizi Otto , Kardos Andras , Mesterhazi Miklos , Radnoti Sandor , Sziklai Laszlo es Tallar Ferenc . Amig bizonyos onallosaggal m?kodhetett, tobb, korabban kiadatlan Lukacs-irast jelentetett meg, kiadasokhoz biztositotta a filologia hatteret, tobb konyvsorozatot gondozott es kiszolgalta a hozza fordulo kutatokat. 2012-ben eltavolitottak tudomanyos munkatarsait, 2016-ban pedig az MTA kinyilvanitotta, hogy szandekaban all folszamolni az Archivumot. ^[36] A fenntarto MTA Konyvtar es Informacios Kozpont 2018. majus 24-en bizonytalan id?re bezarta az Archivumot, az utolso munkatarsat kitiltotta, ^[37] a keziratos hagyatekot pedig elszallitotta. ^[38]

A konyvtar igazgatoja, Monok Istvan a Magyar Tudomany 2017 augusztusi szamaban Az emlekezet kozgy?jtemenyi meg?rzese Lukacs Gyorgy hagyateka kapcsan cimmel jelentetett meg cikket az Archivumrol, ^[39] amelyre annak korabbi munkatarsai Erted jottek, nem ellened ? Az MTA es a Lukacs Archivum cim? cikkukben valaszoltak az Elet es Irodalomban . Allitasuk szerint Monok ?szamos ponton allit valotlansagot, olykor teved, maskor szandekosan vezeti felre olvasoit, ezzel sulyosan inszinualva a Lukacs Archivumot mint intezmenyt, illetve valaha volt munkatarsait”, valamint ?a lap Kelemen Janos kereset, hogy nehany helyreigazito megjegyzest f?zhessen Monok irasahoz, elutasitotta”. ^[40]

A Lukacs Archivum Nemzetkozi Alapitvanyt (LANA) 2016-ban hoztak letre egyetemi tanarok, az Eszmelet szerkeszt?i es az Archivum korabbi munkatarsai valaszkent az MTA dontesere. A tiltakozas hatasara az Akademia elallt az Archivum azonnali folszamolasanak szandekatol, az Archivum sorsa ezzel egyutt bizonytalan, jelenleg be van zarva. A LANA celja ezzel egyutt is a Lukacs Archivum eredeti formajaban, a Lukacs-konyvtar es a Lukacs-keziratok ?rz?jekent es tudomanyos m?helykent valo meg?rzese, illetve helyreallitasa. ^[41] Az Alapitvany vednokeinek nevsoraban szerepel Etienne Balibar , Terry Eagleton , Jurgen Habermas , Fredric Jameson es tobb mas vilagszerte ismert tudos neve. ^[42]

A Lukacs Archivum digitalizalt anyagai az MTA Konyvtar repozitoriumaban [ szerkesztes ]

Az MTA Konyvtar es Informacios Kozpont kozzetette a Lukacs Archivum gy?jtemenyenek katalogusait, a digitalizalt keziratokat, leveleket, es kiadvanyokat.

• Archivumi fuzetek
• Veroffentlichungen des Lukacs-Archivs aus dem Nachlass von Georg Lukacs
• Digitalizalt keziratok
• Lukacs Gyorgy keziratos hagyateka es levelezese. Vegleges naplo. (kezirat)
• Lukacs Gyorgy hagyateki konyvtaranak katalogusa (kezirat)
• Lukacs Gyorgy levelezes

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

1919-ig [ szerkesztes ]

• Az Unio alkotmanya ; Franklin Ny., Budapest, 1906
• A drama formaja ; Franklin Ny., Budapest, 1909
• A lelek es a formak. Kiserletek ( Die Seele und die Formen ); Franklin, Budapest, 1910
• Megjegyzesek az irodalomtortenet elmeletehez ; Franklin Ny., Budapest, 1910
• A modern drama fejl?desenek tortenete, 1-2. ( Entwicklungsgeschichte des modernen Dramas ); Kisfaludy-Tarsasag, Budapest, 1911
• Esztetikai kultura. Tanulmanyok ; Athenaeum, Budapest, 1913 ( Modern konyvtar )
• A regeny elmelete ( Die Theorie des Romans , 1916)
• Balazs Bela es akiknek nem kell. Osszegy?jtott tanulmanyok ; Kner, Gyoma, 1918
• Taktika es etika (1919)

1920?1944 [ szerkesztes ]

• Tortenelem es osztalytudat ( Geschichte und Klassenbewusstsein , 1923)
• Lenin. Tanulmany Lenin gondolatainak osszefuggeser?l ; ford. Gabor Andor; Ama, Wien, 1924
• A tortenelmi regeny ( Der historische Roman , 1937)
• Irastudok felel?ssege ; Idegennyelv? Irodalmi Kiado, Moszkva, 1944

1945?1956 [ szerkesztes ]

• Balzac, Stendhal, Zola ; Hungaria, Budapest, 1945
• Nepi irok a merlegen ; Szikra, Budapest, 1946 ( A Magyar Kommunista Part politikai akademiaja )
• Az ujabb nemet irodalom tortenete ( Skizze einer Geschichte der neueren deutschen Literatur ); ford. Gaspar Endre; Athenaeum, Budapest, 1946
• Nagy orosz realistak ; Szikra, Budapest, 1946
• Goethe es kora ; Hungaria, Budapest, 1946
• Irodalom es demokracia ; Szikra, Budapest, 1946 ( A Magyar Kommunista Part politikai akademiaja )
• A "giccs"-r?l es a "proletkult"-rol ; Szikra, Budapest, 1947 ( Szeminariumi fuzetek. Kulturvezet?k szamara )
• A marxi esztetika alapjai ; Szikra, Budapest, 1947 ( Szeminariumi fuzetek. Kulturvezet?k szamara )
• A tortenelmi regeny ; Hungaria, Budapest, 1947
• A polgari filozofia valsaga ; Hungaria, Budapest, 1947
• Holderlin. Tanulmany ; Budapest Irodalmi Intezet, Budapest, 1948 ( Uj konyvtar )
• A realizmus problemai ; ford. Gaspar Endre; Athenaeum, Budapest, 1948
• Thomas Mann. Ket tanulmany ; Hungaria, Budapest, 1948
• Uj magyar kulturaert; Szikra, Budapest, 1948
• A polgari filozofia valsaga ; 2. b?v. kiad; Hungaria, Budapest, 1949
• Nagy orosz realistak ; 2. jav., b?v. kiad; Szikra, Budapest, 1949
• Ady ; Szikra, Budapest, 1949
• Nagy orosz realistak. Szocialista realizmus ; 3. jav., b?v. kiad; Szikra, Budapest, 1951
• Nagy orosz realistak. Kritikai realizmus ; Szikra, Budapest, 1951
• Adalekok az esztetika tortenetehez ; Akademiai, Budapest, 1953
• Az esz tronfosztasa. Az irracionalista filozofia kritikaja ( Die Zerstorung der Vernunft ); Akademiai, Budapest, 1954 ( Harmadik kiadas : 1965)
• Nemet realistak. Esszegy?jtemeny ; Szepirodalmi, Budapest, 1955
• A m?veszet mint felepitmeny ; Nepm?velesi Miniszterium Min?segi Ny., 1955 ( M?veszeti f?iskolak esztetikai el?adasai )
• A haladas es reakcio harca a mai kulturaban ; Szikra, Budapest, 1956 ( Az MDP Politikai Akademiaja )

1957?1971 [ szerkesztes ]

• A kulonosseg mint esztetikai kategoria ( Uber die Besonderheit als Kategorie der Asthetik ); Akademiai, Budapest, 1957
• Az esztetikum sajatossaga, 1-2. ( Die Eigenart des Asthetischen ); ford. Eorsi Istvan; Akademiai, Budapest, 1965
• Az esztetikum sajatossaga ; szerk., bev. Feher Ferenc, ford. Eorsi Istvan; rov. kiad; Magvet?, Budapest, 1969 ( Elvek es utak )
• Szolzsenyicin regenyei ; Uj Symposion, Ujvidek, 1970 ( Symposion fuzetek )
• Lenin. Tanulmanyok ; szerk. Vajda Mihaly; Magvet?, Budapest, 1970
• Utam Marxhoz. Valogatott filozofiai tanulmanyok, 1-2. ; szerk. Markus Gyorgy; Magvet?, Budapest, 1971
• A tarsadalmi let ontologiajarol ( Zur Ontologie des gesellschaftlichen Seins , 1971), Akademiai Kiado, Budapest, 1985

1972?1989 [ szerkesztes ]

• Tanulmanyok, 1-2. ; val., bev. Bretter Gyorgy; Kriterion, Bukarest, 1973 ( Teka )
  • 1. Filozofiai tanulmanyok
  • 2. Irodalmi tanulmanyok
• Tolsztoj es a realizmus fejl?dese ; Magvet?, Budapest, 1975 ( Gyorsulo id? )
• A m?veszet es az objektiv igazsag ; Magvet?, Budapest, 1975 ( Gyorsulo id? )
• A fiatal Hegel. A dialektika es az okonomia osszefuggeseir?l ; ford. Revai Gabor, jegyz. Be?thy Otto; Kossuth?Akademiai, Budapest, 1976
• Ady Endrer?l ; Magvet?, Budapest, 1977 ( Gyorsulo id? )
• A dramairas f?bb iranyai a mult szazad utolso negyedeben ; sajto ala rend. Lendvai L. Ferenc; Akademiai, Budapest, 1980 ( Lukacs Gyorgy hagyatekabol )
• Naplo. 1910?11 ; sajto ala rend. Lendvai L. Ferenc; Akademiai, Budapest, 1981 ( Lukacs Gyorgy hagyatekabol )
• Esztetikai irasok 1930?1945 ; szerk., el?szo, jegyz. Sziklai Laszlo; Kossuth, Budapest, 1982
• Wie ist Deutschland zum Zentrum der reaktionaren Ideologie geworden? ; Akademiai, Budapest, 1982
• Kiemelkedni a nemasagbol. Interju a 7 Napnak ; Forum, Ujvidek, 1985
• Sorsfordulo ; val., szerk., jegyz. Sziklai Laszlo, ford. Be?thy Otto et al.; Helikon, Budapest, 1985
• A kritikai realizmus jelent?sege ma ; ford. Eorsi Istvan, Revai Gabor; Szepirodalmi, Budapest, 1985
• Marx es Lenin ; val. Sziklai Laszlo; Kossuth, Budapest, 1985
• A humanizmus es a barbarsag harca ( Bor?ba gumanizma i varvarsztva ); oroszbol ford. Csibra Istvan; Allami Gorkij Konyvtar?MTA Filozofiai Intezet, Budapest, 1985
• A demokratizalodas jelene es jov?je ; el?szo Almasi Miklos, ford. V. Meller Agnes, szerk., utoszo Sziklai Laszlo; Magvet?, Budapest, 1988 ( Gyorsulo id? )
• Megelt gondolkodas ; interju Eorsi Istvan, Vezer Erzsebet, szerk. Eorsi Istvan; Magvet?, Budapest, 1989

1990? [ szerkesztes ]

• Szolzsenyicin-tanulmanyok ; Europa, Budapest, 1990 ( Merleg )
• Dialogus a m?veszetr?l. Popper Leo irasai, Popper Leo es Lukacs Gyorgy levelezese ; szoveggond., el?szo, jegyz., nevmutato Hevizi Otto es Timar Arpad; MTA Lukacs Archivum?T-Twins, Budapest, 1993 (Archivumi fuzetek)
• Chvostismus und Dialektik ; Aron Verlag, Budapest, 1996
• A lelek es a formak. Kiserletek ; szerk. Hevizi Otto, Sziklai Laszlo, utoszo Markus Gyorgy; Napvilag?MTA Lukacs Archivum, Budapest, 1997 ( Lukacs konyvtar )
• Heidelberger Notizen (1910-1913) ; Akademiai, Budapest, 1997
• Esztetikai kultura. Tanulmanyok ; szerk. Kardos Andras, utoszo Hevizi Otto; Napvilag?MTA Lukacs Archivum, Budapest, 1998 ( Lukacs konyvtar )
• Madach tragediaja / Madach ? Lukacs. Vitairat ; Gloria, Budapest, 1998
• A regeny elmelete / Dosztojevszkij-jegyzetek ; ford. Tandori Dezs?, Mesterhazi Miklos; Gond-Cura Alapitvany, Budapest, 2009 ( Gutenberg ter )
• Lukacs Gyorgy es Meszaros Istvan. Filozofiai utkereses ? levelezesuk tukreben ; sajto ala rend. Krausz Tamas, Szigeti Peter; Eszmelet Alapitvany, Budapest, 2019 ( Eszmelet zsebkonyvtar )
• Tortenelem es osztalytudat. Tanulmanyok a marxista dialektikarol ; bev. Forczek Akos, Mesterhazi Miklos; Gondolat, Bp., 2023

Lukacs Gyorgy osszes m?vei (1971?1987) [ szerkesztes ]

Lukacs Gyorgy osszes m?vei, 1-16 ; Magvet?, Budapest, 1971?1987

• Tortenelem es osztalytudat ; szerk. Vajda Mihaly; 1971
• A heidelbergi m?veszetfilozofia es esztetika / A regeny elmelete. Ifjukori m?vek ; ford. Tandori Dezs?, sajto ala rend. Fodor Geza; 1975
• A tarsadalmi let ontologiajarol, 1-3. ; bibliografia Beothy Otto; 1976
  • 1. Torteneti fejezetek ; ford., el?szo Eorsi Istvan; 1976
  • 2. Szisztematikus fejezetek ; ford. Eorsi Istvan; 1976
  • 3. Prolegomena ; ford. Revai Gabor; 1976
• A tortenelmi regeny ; 1977
• Ifjukori m?vek. 1902?1918 ; szerk., jegyz., nevmutato Timar Arpad; 1977
• Az esztetikum sajatossaga, 1-2 .; ford. Eorsi Istvan; 1978
• A modern drama fejl?desenek tortenete ; szerk. K?szeg Ferenc; 1978
• Az esz tronfosztasa ; 1978
• A fiatal Hegel ; ford. Revai Gabor, jegyz. Beothy Otto; 1979
• Lukacs Gyorgy levelezese, 1902?1917 ; val., szerk., bev., jegyz., eletrajzi mutato, id?rendi attekintes, nevmutato Fekete Eva, Karadi Eva, ford. Boros Miklosne, Fekete Eva, Karadi Eva; 1981
• Curriculum vitae ; val., szerk., utoszo, jegyz. Ambrus Janos; 1982
• Balazs Bela levelei Lukacs Gyorgyhoz. Egy szovetseg dokumentumai ; szerk., bev., jegyz. Lenkei Julia; MTA Filozofiai Intezet, Budapest, 1982
• A kulonosseg mint esztetikai kategoria ; el?szo Zoltai Denes, ford. Erdelyi Agnes; 1985
• Forradalomban. Cikkek, tanulmanyok, 1918?1919 ; val., szerk., jegyz., kronologia Mesterhazi Miklos, el?szo Lendvai L. Ferenc; 1987

Dijai [ szerkesztes ]

• Baumgarten-dij (1946)
• Kossuth-dij (1948, 1955)
• Frankfurti Goethe-dij (1970) ^[43]

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Budapesten, egykori lakasaban m?kodik 1972 ota a Magyar Tudomanyos Akademia Lukacs Archivuma , melynek els?dleges feladata hagyatekanak, levelezesenek es konyvtaranak, keziratos es nyomtatott m?veinek, valamennyi publikaciojanak gy?jtese, ?rzese, gondozasa es feltarasa.
• Lukacs Gyorgy nevet utca ?rzi Budapest III. keruleteben a Bekasmegyeri lakotelepen .
• Szobra 1985-t?l 2017-ig Budapest XIII. keruleteben , a Szent Istvan parkban allt; a F?varosi Kozgy?les hatarozata alapjan eltavolitottak. ^{[44] [45]}
• Faludy Gyorgy : Level Lukacs Gyorgyhoz ? Versek ? Digitalis Irodalmi Akademia, Pet?fi Irodalmi Muzeum, Budapest, 2011. Magyarorszag ciklus, 24. vers. ? A hozzaferes ideje: 2012. augusztus 24.
• Szellemi hagyatekanak kutatasat a Lukacs Gyorgy Alapitvany tamogatja, amely a filozofus eszmei hagyatekanak kutatoit eredmenyeikert Lukacs Gyorgy-dijjal ismeri el.

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Lukacs Gyorgy felmen?i

Lukacs Gyorgy (szul. Lowinger Gyorgy Bernat , Budapest, 1885. apr. 13. ? Budapest, 1971. jun. 5.) filozofus, politikus, eszteta, egyetemi tanar. Izr.	Apja: Lukacs Jozsef (szul. Lowinger Jozsef , Szeged, 1855. nov. 16. ? Budapest, 1928. jan. 27.) bankigazgato, izr.	Apai nagyapja: Lowinger Jakab (Szeged, 1814. apr. 22. ? ?, 1905. jun. 3.) paplankeszit? iparos, izr.	Apai nagyapai dedapja: Lowinger Jakab (?, 1777. ? ?, 1853.) izr.
			Apai nagyapai dedanyja: n. a.
		Apai nagyanyja: Pollak Julia (Szeged, 1817 korul ? ?, 1895. apr. 22.) izr.	Apai nagyanyai dedapja: Pollak Zsigmond (? ? ?) talmudtudos, izr.
			Apai nagyanyai dedanyja: n. a.
	Anyja: Wertheimer Adel (Becs, 1860. jul. 31. ? Budapest, 1917. apr. 25.) izr.	Anyai nagyapja: Wertheimer Henrik (Kopcseny, 1826 korul ? Becs, 1864. okt. 29.) izr.	Anyai nagyapai dedapja: n. a.
			Anyai nagyapai dedanyja: n. a.
		Anyai nagyanyja: Neuschloss Maria (Vagvecse, 1835. jan. 29. ? ?, 1864. maj. 29.) izr.	Anyai nagyanyai dedapja: Neuschloss Bernat (Vagvecse, 1804?1876) iparos, izr.
			Anyai nagyanyai dedanyja: Steiner Rozalia (?, 1807 ? ?, 1889. dec. 13.) izr.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Szerdahelyi Istvan (szerk.): Lukacs Gyorgy es a magyar kultura , Kossuth, Budapest, 1982, ISBN 9630920387
• Lukacs Gyorgy, Ronai Mihaly Andras: Madach tragediaja / Madach-Lukacs vitairat , Gloria Kiado (Budapest), 1998, ISBN 963-7495-62-2
• Fekete Eva: Lukacs Gyorgy. Kesleltetett eletrajz , Budapest, Kalligram, LANA, 2021, ISBN 978-963-468-225-7

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Hatos: Hatos Pal : Rosszfiuk vilagforradalma: Az 1919-es Magyarorszagi Tanacskoztarsasag tortenete. Budapest: Jaffa Kiado. 2021. ISBN 978-963-475-250-9  
• Lukacs Gyorgy felmen?i a Geni oldalan
• Budapest f?varos leveltara ^{[ halott link ]}
• [1]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Magyar eletrajzi lexikon
• sulinet
• Georg Lukacs Archive
• Forradalom az archivumban
• Lukacs evangeliuma ? Claudio Mutti irasa
• Eletrajz az MTA FI konyvtarabol
• A Naphta-szindroma (Magyar Szemle)
• Ujra Lukacs Gyorgy ? Interju a Nepszabadsagban
• Hajdu Tibor : Lukacs Gyorgy a Lubjankan ? a Lukacs elleni koncepcios perr?l ( Mozgo Vilag, 2000. augusztus)
• Lukacs Gyorgy Alapitvany
• M?vei a Marxista Internet Archivumban
• Lukacs-konferencia
• Az igazsaghoz nem tudjuk keresztulhazudni magunkat ? Az embereket kivegz? Lukacs Gyorgy es a bolsevizmus mint erkolcsi problema ? nol.hu
• Tudta? Lukacs Gyorgy nem is tomeggyilkos, es munkassaga a ?humanista orokseg erteke” Archivalva 2017. januar 19-i datummal a Wayback Machine -ben ? pestisracok.hu
• A megfelemlitett orszag ? hetek.hu
• Nemzeti b?nok ? tortenelmi b?nbakok Szerencses Karoly tortenesszel Morocz Zsolt beszelget, Hitel ? 26. evf. 3. sz. (2013. marcius) ? epa.oszk.hu
• Hanak Tibor : A filozofus Lukacs ; Magyar M?hely, Parizs, 1972
• Szili Jozsef : A m?veszi visszatukrozes szerkezete. A m?veszet ismeretelmeleti kerdesei Christopher Caudwell es Lukacs Gyorgy esztetikajaban ; Akademiai, Budapest, 1981
• A fiatal Lukacs drama es m?veszetelmelete. Tanulmanykotet ; szerk. Bacso Bela, Foldenyi F. Laszlo; MSZI, Budapest, 1979 ( Szinhazelmeleti fuzetek )
• Varga Csaba: A jog helye Lukacs Gyorgy vilagkepeben ; Magvet?, Budapest, 1981 ( Gyorsulo id? )
• Foldenyi F. Laszlo: A fiatal Lukacs. Egy gondolatkor rekonstrukciojanak kiserlete ; Magvet?, Budapest, 1980 ( Gyorsulo id? )
• A "Tortenelem es osztalytudat" a 20-as evek vitaiban. Lukacs Gyorgy m?veinek hatastortenetehez. Szoveggy?jtemeny ; szerk. Krausz Tamas, Mesterhazi Miklos; Filozofia Oktatok Tovabbkepz? es Informacios Kozpontja?ELTE?Lukacs Archivum es Konyvtar, Bp., 1981
• Mate Gabor: Filozofia es regeny. Lukacs-tanulmanyok ; Tudomanyos es Enciklopediai Kiado, Bukarest, 1982
• Tanulmanyok a fiatal Lukacsrol ; szerk. Harsing Laszlo; M?vel?desugyi Miniszterium Marxizmus-leninizmus Oktatasi F?osztalya, Budapest, 1983 ( A filozofia id?szer? kerdesei )
• Eorsi Istvan : Az utolso szo jogan. Essze / Az interju. Abszurd dokumentumjatek ; AB Fuggetlen Kiado, Budapest, 1985 ( szamizdat )
• Richard Wagner kulonszam Lukacs Gyorgy szuletesenek 100. evforduloja tiszteletere ; ford. Be?thy Otto et al.; AGK, Budapest, 1985
• Sziklai Laszlo: Lukacs es a fasizmus kora ; 2. b?v. kiad.; Magvet?, Budapest, 1985 ( Gyorsulo id? )
• A Lukacs-vita, 1949?1951 ; szerk., jegyz., utoszo Ambrus Janos, el?szo Zoltai Denes; Muzsak, Budapest, 1985
• Bauer Hilda : Emlekeim / Levelek Lukacshoz  ; szerk., kepanyag osszeall., utoszo, jegyz. Lenkei Julia; MTA Filozofiai Intezete, Budapest, 1985 ( Archivumi fuzetek )
• Krausz Tamas?Mesterhazi Miklos: M? es tortenelem. Vitak Lukacs Gyorgy m?veir?l a huszas evekben ; Gondolat, Bp., 1985
• Az el? Lukacs ; szerk. Sziklai Laszlo; Kossuth, Budapest, 1986
• Az ifju Lukacs a kritika tukreben = Der junge Lukacs im Spiegel der Kritik ; val., szoveggond., tan., jegyz. Bendl Julia, Timar Arpad; MTA Filozofiai Intezete, Budapest, 1988 ( Archivumi fuzetek )
• Novak Zoltan: Thomas Mann es a fiatal Lukacs. A Leo Naphta-rejtely megoldasahoz ; Kossuth, Budapest, 1988
• Tanulmanyok Antonio Gramscirol es Lukacs Gyorgyr?l ; szerk. Keri Elemer et al.; MM, Budapest, 1988
• Miert Lukacs? A szegedi Lukacs-szimpozion anyaga ; rend. Szegedi Lukacs-kor, szerk. Szabo Tibor; ELTE, Budapest, 1990
• Fejezetek szazadunk magyar filozofiajabol. Lukacs Gyorgy es a budapesti iskola ; osszeall. Csaki Lajos; Kerteszeti es Elelmiszeripari Egyetem, Budapest, 1991
• Ellenszelben. Gramsci es Lukacs ? ma ; szerk. Szabo Tibor; Szegedi Lukacs Kor, Szeged, 1993
• Mate Zsuzsanna: Abszolutum a m?veszetfilozofiaban szazadunk els? feleben. Tanulmanyok Brandenstein Bela, a fiatal Lukacs Gyorgy, Pauler Akos, Pitroff Pal, Schutz Antal es Sik Sandor esztetikajarol ; JGYTF, Szeged, 1994
• Sztanko Nandor: Filozofiai ropirat. Harom iras a "filozofiai forradalom el?tt allunk" profecia (Lukacs Gyorgy) jegyeben ; szerz?i, Pecs, 1992
• A Budapesti Iskola. Tanulmanyok Lukacs Gyorgyr?l, 1-2. ; T-Twins?Lukacs Archivum, Budapest, 1995?1997
• Lukacs es a modernitas. Lukacs az europai gondolkodas torteneteben ; szerk. Szabo Tibor; Szegedi Lukacs Kor, Szeged, 1996
• Nagy Andras : F?benjaras. Kierkegaard, Mahler, Lukacs. Esszek ; Fekete Sas, Budapest, 1998
• Kaposi Marton: Filozofusok es filologusok. Valogatott tanulmanyok ; Veszpremi Human Tudomanyokert Alapitvany, Veszprem, 1999 ( Carmen saeculare )
• Sziklai Laszlo: Proletarforradalom utan. A kominternalt Lukacs Gyorgy, 1930?1945 ; 2. b?v. kiad.; Argumentum, Bp., 2004
• Esz, tronfosztas, demokracia. Tanulmanyok Lukacs Gyorgy, Az esz tronfosztasa m?ver?l ; szerk. Boros Janos szerk.; Brambauer, Pecs, 2005 ( Lukacs Gyorgy ujraertelmezese )
• Vandorlo elmelet. Angolszasz irasok Lukacs Gyorgyr?l ; val., szerk., el?szo Kisery Andras, Miklosi Zoltan, ford. Adorjan Istvan et al.; Gond-Cura Alapitvany, Bp., 2005 ( Gutenberg ter )
• Sarnyai Tibor: Valodi m?hely. A Szegedi Lukacs Kor tortenete, 1979?2004 ; Aron, Budapest, 2005
• Visszatukrozes nelkul. Tanulmanyok Lukacs Gyorgy, Az esztetikum sajatossaga m?ver?l ; szerk. Boros Janos, Heller Agnes; Brambauer, Pecs, 2007 ( Lukacs Gyorgy ujraertelmezese )
• Eles Csaba: A tradicio kalandjai. Lukacs Gyorgy es a kulturalis orokseg ; 2. atdolg. kiad.; Napkut, Bp., 2007
• Lendvai L. Ferenc: A fiatal Lukacs. Utja Marxhoz: 1902?1918 ; Argumentum?Lukacs Archivum, Budapest, 2008 ( Alternativak )
• Judith Marcus: Lukacs Gyorgy es Thomas Mann. Irodalomszociologiai tanulmany ; ford. Goda Ferenc; Aron, Bp., 2009
• Sziklai Laszlo: Megelt esztetika ; Argumentum?Lukacs Archivum, Budapest, 2010
• Illes Laszlo: A kuzdelem ertelme. Tanulmanyok, cikkek, kritikak ; szerz?i, Budapest, 2010 ( Z-fuzetek )
• Lukacs Gyorgy es a szocialista alternativa. Tanulmanyok es dokumentumok ; osszeall., szerk. Krausz Tamas; L'Harmattan?Eszmelet Alapitvany, Bp., 2010 ( Eszmelet kiskonyvtar )
• Miklos Gyorgy: A megfojtott reneszansz, 1-3. ; Kalopress, Kalocsa, 2011
  • 1. Olvasokonyv a Budapesti Iskola tanulmanyozasahoz
  • 2. Egy vita dokumentumai
  • 3. Partallami dokumentumok
• Weiss Janos: Lukacs oroksege. Helyzetfelmeres a kommunizmus bukasa utan ; Gond-Cura Alapitvany, Budapest, 2011 ( Gutenberg ter )
• A valosag fellazulasa. A 70 eves Sziklai Laszlo tiszteletere ; szerk. Agardi Peter, Szekely Maria; Lukacs Archivum?Argumentum, Budapest, 2012
• Perecz Laszlo: Hatter el?tt. Irasok a magyar filozofia multjarol es jelener?l ; Pesti Kalligram, Budapest, 2013
• Lukacs Gyorgy gondolkodasa jelenkori perspektivabol ; szerk. Pierre Rusch, Takacs Adam; Gondolat, Bp., 2013 ( A Francia Intezet filozofiai fuzetei )
• A forradalom vegtelensege. Lukacs Gyorgy politika- es tarsadalomelmelete ; szerk. Bocskei Balazs; L'Harmattan, Bp., 2016
• Szabo Tibor: Lukacs Gyorgy, az autonom filozofus. Kritikak, vitak, teoriak ; Gondolat, Bp., 2017
• Kelemen Janos: Lukacs Gyorgy racionalizmusa ; ELTE Eotvos, Bp., 2018
• Hevizi Otto: A disszonancia filozofusa. A dilemmatikus Lukacs ; Kalligram?Bolcseszettudomanyi Kutatokozpont, Bp., 2022

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Thomas Mann , Max Weber , Georg Simmel , Rosa Luxemburg , Sinko Ervin , Lengyel Jozsef , Landler Jen? , Lev Davidovics Trockij , Vlagyimir Iljics Lenin , Mihail Alekszandrovics Lifsic , Bibo Istvan , Aczel Gyorgy , Eorsi Istvan
• Lukacs Gyorgy es a romaniai magyar irodalom
• Szelektor