Ez a szocikk a magyar politikusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Kossuth (egyertelm?sit? lap) .

Kossuth Lajos
August Prinzhofer ? Johann Rauh: Kossuth Lajos. Szinezett litografia (1848 korul)
Magyarorszag kormanyzo?elnoke
Hivatali id? 1849. aprilis 19.  ? 1849. augusztus 11.
Miniszterelnok	Szemere Bertalan
El?d	tisztseg letrehozva
Utod	Gorgei Artur (mint teljhatalmu vezer)
A Magyar Kiralysag 2. miniszterelnoke Az Orszagos Honvedelmi Bizottmany elnoke
Hivatali id? 1848. oktober 2.  ? 1849. majus 1.
Helyettes	Nyary Pal
Kiraly	V. Ferdinand
El?d	Batthyany Lajos
Utod	Szemere Bertalan
A Magyar Kiralysag penzugyminisztere
Hivatali id? 1848. aprilis 7.  ? 1848. szeptember 12.
Miniszterelnok	Batthyany Lajos
El?d	tisztseg letrehozva
Utod	Batthyany Lajos
Szuletett	1802 . szeptember 19. Monok
Elhunyt	1894 . marcius 20. (91 evesen) Torino
Sirhely	Fiumei Uti Sirkert
Part	Ellenzeki Part
Valasztokerulet	Pest , Belvaros
Hazastarsa	Meszlenyi Terezia
Gyermekei	Kossuth Ferenc Kossuth Lajos Todor Karoly
Foglalkozas	ugyved, publicista
Iskolai	Eperjesi evangelikus kollegium (?1819) Sarospataki Reformatus Kollegium Gimnaziuma, Altalanos Iskolaja es Diakotthona (?1820)
Halal oka	influenza
Vallas	evangelikus
Dijak	Miskolc diszpolgara (1886) Munkacs diszpolgara (1886) Csongrad diszpolgara Szentes diszpolgara (1887) Gy?r diszpolgara (1888)
Kossuth Lajos alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Kossuth Lajos temaju mediaallomanyokat.

Udvardi es kossuthfalvi Kossuth Lajos ( Monok , 1802 . szeptember 19. ^[1] ? Torino , Olaszorszag , 1894 . marcius 20. ) magyar allamferfi, a Batthyany-kormany penzugyminisztere , a Honvedelmi Bizottmany elnoke, Magyarorszag kormanyzo-elnoke . A nemzeti fuggetlensegert, a rendi kivaltsagok felszamolasaert es a polgari szabadsagjogok biztositasaert vivott 19. szazadi kuzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadsagharc egyik szellemi vezere. Maig egyike azoknak, akik a magyar nep emlekezeteben leginkabb megtestesitik az 1848?1849-es forradalmat es szabadsagharcot, Szechenyivel es Pet?fivel egyutt. Ujsagiroi alneve: Deregnyei.

?	Amely percben Magyarorszagon akadna ember, aki urava akarna lennie e nemzetnek, aki barmely hatalmat mastol, mint e nemzet kepvisel?i testulet kezeb?l akarna venni, azon emberre, uraim, vigyazzanak onok, az egesz nep, es soha semmi esetben ne t?rjek, ne engedjek azt, hogy e nemzet felett mas hatarozhasson valaki, mint e nemzet maga.	”
? Debrecen, 1849. aprilis 14. Kossuth beszede a kepvisel?hazban Magyarorszag fuggetlensegenek kimondasarol

Csaladja [ szerkesztes ]

Kossuthfalvarol (ma: Kossuth nev? varosresze Turocszentmartonnak ) szarmazo, birtoktalan, evangelikus koznemesi csalad sarja. Csaladjanak els? okleveles emlitese 1263 -bol valo. A csalad etnikai hovatartozasa vitatott kerdes, az viszont teny, hogy Kossuth nagyapja, Kossuth Pal ( Kisraksa , 1738 . majus 20. ? ?, 1791 utan) ^[2] turoci tablabiro meg szlovakul levelezett; Kossuth nagybatyja, Kossuth Gyorgy ( Kossuth , 1776 . majus 12. ? Kossuth , 1849 . julius 31. ) ^[3] pedig tamogatta a 19. szazadban kibontakozo szlovak nemzeti mozgalmakat. Egyebkent Turoc megyet is tobbsegeben szlovakok laktak mar abban az id?ben is. ^[4] (Ez a Magyar Kiralysag tobb, ma mar Szlovakiahoz tartozo reszere nem volt igaz .) ^[5] Kiemelend?, hogy a Magyar Kiralysagban nem etnikai hattert?l fuggott a nemesseg kapasa, azaz a Kossuth csalad ? ha szlovak eredet? volt ? nem szamitott tarsadalmi szintjen kiveteles esetnek. Mar Kossuth kortarsa, a neves 19. szazadi magyar statisztikus, Fenyes Elek (1807?1876) is ramutatott arra, hogy 1847-ben Trencsen, Zolyom, Turoc, Arva es Lipto megye osszesen 24 131 nemeseb?l legalabb 21 431 f? (nem kevesebb, mint 89%) nem magyar, tehat feltehet?en dont? reszben szlovak szarmazasi hatterrel birt. ^[4]

Apja, Kossuth Laszlo ( Udvard ^[6] vagy Kossut , ^[7] 1763 . ? Also-Dabas, 1839 . junius 13. ) ^[6] Turoc varmegyeben szuletett, s itt lett lajstromozo a megyenel, majd uradalmi ugyesz Monokon a grof Andrassy csaladnal . Viszonylag kes?n, 1796 -ban ^[7] hazasodott, es vette el az olaszliszkai , evangelikus vallasu nemesi szarmazasu postamester, tyrlingi Weber Andras lanyat, Karolinat ( Olaszliszka , 1770 . ? Brusszel , 1852 . december 28. ). ^[8] A tyrlingi Weber csalad eperjesi eredet? volt, egyik felmen?juket Caraffa vegeztette ki Eperjesen; 1648. oktober 29-en szerzett nemesi cimereslevelet. ^[9] Lajos utan meg tobb gyermeke szuletett a hazasparnak:

• Kossuth Karoly ( Olaszliszka , 1804 . ? ?, kb. 1870 ) ^[10]
• Kossuth Antal ( Olaszliszka , 1806 . marcius 22. ? Olaszliszka , 1807 . marcius 31. ) ^[11]
• Kossuth Terezia ( Satoraljaujhely , 1808 . ? Satoraljaujhely , 1809 .) ^[12]
• Kossuth Karolina Borbala ( Satoraljaujhely , 1810 . november 6. ? Satoraljaujhely , 1848 . oktober 23. ), ^[13] ferje breznai Breznay Istvan ( Galszecs , 1788 . szeptember 5. ? Satoraljaujhely , 1862 . oktober 19. ) orvos, Zemplen varmegye f?orvosa, szakiro
• Kossuth Emilia Eleonora ( Satoraljaujhely , 1812 . december 3. ? Brooklyn , 1860 . junius 29. ), ^[14] Zsulavszky Zsigmond felesege
• Kossuth Lujza ( Satoraljaujhely , ^[15] 1815 ? Budapest , 1902 . oktober 14. ), also-es fels?ruttkai Ruttkay Jozsef Pal ( Abony , 1815 . marcius 17. ? Buda, 1871 . november 30. ) felesege ^[16]
• Kossuth Zsuzsanna Erzsebet Paulina ( Satoraljaujhely , 1817 . februar 19. ? New York , 1854 . junius 29. ), ^[17] ferje meszleni Meszlenyi Rudolf Janos Kalman (Kisdem, 1813 . augusztus 30. ? Szekesfehervar , 1848 . januar 2. ), Fejer varmegyei kovet, foldbirtokos. ^[18]

Szuletesi id?pontja es helye [ szerkesztes ]

Kossuth Lajos szuletesenek id?pontjarol a szaktudomanyban is vita folyt. Kosary Domokos azt irta, hogy Kossuth 1802 -ben szuletett Monokon, am a tallyai anyakonyv, mely a szuletesi bejegyzest tartalmazta, 1810 -ben elegett. Feltetelezesek szerint szoba johetett az oktober, amit maga Kossuth is emlitett neha, am legvaloszin?bbnek megis a szeptember 16?19. kozotti id?szakot tartottak. Maga Kossuth igy ir err?l Hajasz Pal lelkesznek cimzett leveleben:

[…] ?En magam a szulekt?l 1802-ben szulettem Zemplenmegyeben, Monokon, hol atyam ifju koraban a grof Andrassy-csalad uradalmi ugyvede volt. Ennyi az, amit egesz bizonyossaggal mondhatok. Tobbet nem. Emlekszem az aranyozott, rezcsattos nagy bibliara, melyb?l szokas volt atyam hazanal vasarnaponkent nehany fejezetet felolvasni s egy-egy zsoltart elenekelni, s melybe az en n?vereim szuletesnapjaink, a kereszteles adataival, ?si szokas szerint be volt jegyezve. A szuleim iranti kegyeletnel fogva ereklyeul becsulnem ezen rezcsatos bibliat, ha megvolna. De nincs. Elpusztult az is viharos eletem fergetegeiben, mint sok egyeb, mire esz es sziv becset helyeztek. S mert videkunkon s koromban inkabb a tagas korben ismert nev, mint szuletesnapokat volt szokasban ?megulni”; en pedig emlekez?tehetsegem fiokjaban nem igen tartottam erdekesnek hasznosabb dolgoktol helyet lopni a csekely magamra vonatkozo biographiai aktak szamara, hit biz' en lassan-lassan szuletesem napjat es honapjat elfelejtettem emlekezetemben megtartani. Mind-ossze is azon negativ reminiscenciam van fel?luk, hogy nem a legmersekleti valtozekonysag honapjaban, nem aprilisban szulettem, hanem ? hogy mikor? Azt teljes bizonyossaggal meg nem mondhatom. Ugy remlik el?ttem, hogy szeptember 16-ika es 19-ike kozt; alkalmasint 19-en.” […] ^{[19] [20] [21]}

Nagy Ivan tortenesz nagy terjedelm? Magyarorszag csaladai czimerekkel es nemzekrendi tablakkal cim? munkajaban (1857?1868) egyebkent 1806. aprilis 27-ere tette Kossuth szuletesi napjat. ^[22]

Ahogy a szuletes pontos ideje, ugy a keresztelese sem ismert. A keresztelest a kornyek egyetlen evangelikus papja, a tallyai Mayer Matyas vegezte valoszin?leg Tallyan . Letezik olyan verzio is, amely szerint a pap a szuletes helyere ment (Monok), es ott keresztelte meg Kossuthot. Ezt tobbek kozott az egykori tallyai segedlelkesz, Schmidt Karoly allitotta id?s kori visszaemlekezeseben (Vasarnapi Ujsag, 1876). ^[23]

Letezik egy legenda, miszerint Kossuth Lajos nem Monokon, hanem Olaszliszkan szuletett. Egyes forrasok szerint az ifjabb Kossuth Lajos is meglatogatta az 1910-es evekben ezt a hazat. ^[24]

Hazassaga es gyermekei [ szerkesztes ]

1841 . januar 9-en ^{[25] [26]} felesegul vette a dunantuli ?sregi nemesi romai katolikus meszleni Meszlenyi csalad sarjat, meszleni Meszlenyi Terezia Johannat ( Gy?r , 1809 . junius 15. ?29. ? Genova , Olasz Kiralysag , 1865 . szeptember 1. ). ^[27] Meszlenyi Terezia szulei meszleni Meszlenyi Janos ( 1772 ? 1846 ), ^[28] kisdemi foldbirtokos, es kisfaludi Kisfaludy Erzsebet ( 1782 ? 1839 ) voltak. Meszlenyi Terezia fivere, meszleni Meszlenyi Rudolf ( 1813 ? 1848 ), Fejer varmegye kovete volt, aki elvette Kossuth Lajos hugat, Kossuth Zsuzsannat ( 1817 ? 1854 ). Kossuth Lajos es Meszlenyi Terezia hazassagabol harom gyermek szuletett:

• Kossuth Ferenc Lajos Akos ( Pest , 1841 . november 16. ? Budapest , Lipotvaros , 1914 . majus 25. ), politikus, orszaggy?lesi kepvisel?. Els? felesege Emilia Hoggins, masodik felesege kvassoi es brogyani Kvassay Maria.
• Kossuth Vilma Szerena Terezia ( Pest , 1843 . majus 13. ? Nervi, Genova , 1862 . aprilis 22. )
• Kossuth Lajos Todor Karoly ( Pest , 1844 . majus 26. ^[29] ? Milano , 1918 . januar 6. ). ^[30]

Egyes korabeli rosszindulatu hiresztelesek neki tulajdonitottak a ra hasonlito, kes?bbi neves politikust, Andrassy Gyulat (1823?1890) is. A hireszteles oka az is lehetett, hogy Szapary Etelka grofne, Andrassy edesanyja allitolag er?sen vonzodott az akkor fiatal, ismeretlen Kossuthhoz. ^[31]

Kossuth felesege 1865-ban hunyt el. Kossuth kozel 30 evvel tulelte (? 1894-ben hunyt el), de nem hazasodott ujra. Azonban az 1880-as evekben bens?seges viszonyt apolt egy bizonyos Zeyk Sarolta (1865?1924) ^[32] nev? fiatal erdelyi magyar leannyal. A megismerkedes idejen (1884) Kossuth egyebkent mar 82 eves, mig Zeyk Sarolta alig 19 eves, azaz a nagy politikusnal 63 evvel fiatalabb volt. Kossuth ezt kovet?en 7 even keresztul levelezett is az altala ?Napsugar”-nak nevezett fiatal holggyel. A platoi szerelemmel kapcsolatos leveleket csak 1918-ban, Kossuth halala utan 24 evvel publikalta Zeyk Sarolta az Esztend? cim? folyoiratban (harminc level, 1884 nyaratol 1891 majusaig). ^{[31] [32]}

Csaladi kepek [ szerkesztes ]

• 
  Kossuth Lajos portreja es alairasa (1848)
• 
  Kossuth Laszlone Weber Karolina (1770?1853), Kossuth Lajos edesanyja portreja. Pollak Zsigmond metszete
• 
  Huga, Ruttkayne Kossuth Lujza ( 1810 - 1902 )
• 
  Kossuth gyermekei, 1850
• 
  Kossuth es fiai
• 
  Kossuth es csaladja, London, 1852 korul (litografia, Antoine Claudet dagerrotipiaja alapjan)
• 
  Kossuth csaladtagjai
• 
  Meszlenyi Terezia ( 1809 ? 1865 ), Kossuth Lajos felesege

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

A csalad 1803 -ban Monokrol Olaszliszkara, majd 1808 -ban Satoraljaujhelyre koltozott.

Kossuth Lajos a gimnaziumot Satoraljaujhelyen a piaristaknal kezdte, ahol 1810 es 1816 kozott ot osztalyt vegzett. A negy grammatikai osztaly utan az 1. humanista osztalyt ketszer jarta, ami akkoriban megszokott gyakorlat volt, es talan alacsony kora is indokolhatta ezt, ugyanis nyolcevesen lett gimnazista. Ezutan tanulmanyait az eperjesi evangelikus kollegiumban folytatta, ahol a 2. humanista osztalyt, valamint a filozofia ket osztalyat vegezte 1816 es 1819 kozott. Itt sajatitotta el a nemet nyelvet is. Az 1819/20-as tanevet a sarospataki reformatus kollegiumban toltotte, ahol jogot tanult Kovy professzornal. ^[33]

Az iskola elvegzese utan hazatert, s el?bb apja mellett, kes?bb pedig az eperjesi Kardos Samu mellett toltotte egyeves joggyakorlatat. Innen Pestre kerult, ahol 1821 -t?l 1823-ig a hetszemelyes, majd a kiralyi itel?tablanal joggyakornokoskodott. Ugyvedi diplomajat 1823 . szeptember 26-an kapta meg. Pesten szeretett volna maradni, de vegul 1824 ?szen visszatert Zemplen megyebe . Ugyvedi oklevelet a satoraljaujhelyi megyehazan hirdettek ki 1824. oktober 9-en .

Fiatal evei [ szerkesztes ]

Ugyvedkent [ szerkesztes ]

1824 es 1832 kozott ugyvedi gyakorlatot folytatott szul?foldjen, Zemplen varmegyeben . Karrierje gyorsan ivelt fel, hala apjanak is, aki tobb nemesi csaladnak volt ugyvedje, es igy fiat is bevonta az ugyintezesbe, es fia nemsokara atvette apja munkajanak egy reszet. El?szor a satoraljaujhelyi evangelikus egyhazkozseg ugyvedje, 1827 -ben mar tablabiro, kes?bb pedig mar Satoraljaujhely ugyesze lett. Ebben az id?ben hivatali munkaja mellett torteneti kronologiakat, forditasokat keszitett. Az 1828 -as orszagos osszeirasban, melyben az adozokat vettek szamba az adozasi aranytalansagok megszuntetese vegett, Kossuth a zempleni resz szambavetelenel segedkezett.

A varmegyeben [ szerkesztes ]

A megyei politikai eletbe 1830 -ban, a reformellenzek tagjakent kapcsolodott be. 1831-ben kolerabiztoskent nagy szerepet jatszott a jarvany tovabbi terjedesenek megakadalyozasat celzo atgondolatlan intezkedesek miatt lazado jobbagyok lecsillapitasaban es Satoraljaujhely felkel?k elleni vedelmenek megszervezeseben. Igeretesen indulo megyei karrierjenek aztan egy sikkasztasi vad (az un. arvapenz-ugy ) vetett veget.

Az orszaggy?lesen [ szerkesztes ]

Mar az 1825?27-es pozsonyi orszaggy?lesen reszt vett, ket f?rend? ozvegy kovetekent. Baro Revay Ferencnet, szuletett Revay Anna baron?t es Szent-Ivanyi Janos ozvegyet kepviselte, akik szemelyesen nem jelenhettek meg az orszaggy?lesen, f?rend? ozvegykent viszont ugyanugy kuldhettek maguk helyett kovetet, mint barmely mas tavollev? f?rend? ( ablegatus absentium ) .

Az 1832?36-os pozsonyi orszaggy?lesre is tavollev? f?rendek kovetekent kerult be. Tobb Zemplen varmegyei f?rendet, koztuk Vecsey Samuel barot, kepviselt. ^[34] Itt szerkesztette az Orszaggy?lesi Tudositasokat (1832?t?l 1836-ig), amelyben a liberalis reformellenzeknek a tarsadalmi haladasert es a nemzeti erdekek vedelmeben vivott harcat (azert, hogy elkerulje a cenzurat) sokszorositott maganlevelek formajaban nepszer?sitette. ^[35]

Bortonben [ szerkesztes ]

A reformorszaggy?les 1837 tavaszi berekesztese utan az ellenzek elvei szolgalataban tovabbra is ebren akarta tartani a kozvelemeny erdekl?deset a kozelet irant es hasonlo szellemben szerkesztette a megyegy?lesekr?l beszamolo Torvenyhatosagi Tudositasokat (1836?37). ^[36] Ez az id?szaki lap mar nem allott dietai oltalom alatt; a nador tilalommal lepett kozbe, es az egyes leveleket a postan lefoglaltak. Szerz?juk a varmegyekhez fordult, nemzeti kozserelemnek nyilvanitva tanacskozasaik nyilvanossaganak elnyomasat es a torvenyhatosagok nagy resze, elen Pesttel , csakugyan mellette foglalt allast, sajat kozegei altal kuldozgette tovabb a leveleket es ennek erdekeben felirt a nadorhoz. A nador masodik tilalma ellenere is megjelentek a fuzetek, mire 1837 . majus 4-er?l majus 5-ere virrado ejjelen letartoztattak, es bevittek a Budan az Istenszeme-fogadoban (gasthaus zum Auge Gottes) lako ^[37] Kossuthot a budai kaszarnyaba, egyidej?leg pesti szallasan lefoglaltak iromanyait es leveleit.

A kiralyi tabla, szoros vizsgalati fogsag utan, harom evi bortonre itelte, a hetszemelyes tabla pedig meg egy evvel megtoldotta a buntetest. ^[38] Fogsaga, minden szigorusaga ellenere, inkabb fejlesztette, mint elzsibbasztotta szellemet. Mint ez id?b?l ered? naplotoredekei mutatjak, sokat olvasott es irt, kulonosen az angol nyelvben valo kivalo jartassagat szerezte meg bortonevei alatt. Politikai tekintetben pedig egyenesen javara valt az uldoztetes: a martiromsag koszoruja minden szonal es irasnal fenyesebben hirdette csuggedetlen hazafisagat.

Az 1840-es evek els? fele [ szerkesztes ]

1840 majusaban szabadult, kulonosen Deak Ferenc erelyes kozbelepese folytan, a tobbi politikai foglyokkal egyutt amnesztiat nyert es kikerult a bortonb?l, a kozvelemeny el?tt igen magas presztizse volt. A Palffy-Fidel-fele reakcio veget erte es Kossuth mint a Landerer-alapitotta ujsagnak, a Pesti Hirlapnak szerkeszt?je kozvetlen osszekottetesbe sietett lepni a minden hazafias irant felbuzdulo, minden uj utan mohon kapkodo kozonseggel. Ugyanezen id?be esik hazassaga Meszlenyi Tereziaval, akit Szechenyi Istvan igen erdekes n?nek, amellett tuzes honleanynak abrazol. E hazassagot ? az ara katolikus volt ? Feichtinger Domokos pest-belvarosi plebanos nem akarta megaldani, mire a tanuk, Fay Andras a ?nemzet mindenese” jelz?vel illetett nemzetgazdasz, grof Raday Gedeon a Nemzeti Szinhaz kes?bbi igazgatoja, Szentkiralyi Moric Pest varmegye alispanja es Szombathelyi Antal orszaggy?lesi kepvisel? protestaltak az 1790-91. torvenyt ^[39] sert? papi eljaras ellen. ^[40] Igy Kossuth szemelyesen is nagyon kozelr?l volt erdekelve az abban a korban a kozvelemenyt leger?sebben foglalkoztato vegyes hazassagi serelem kerdeseben. ^[41] Kossuth elenken reszt vett Pest varmegye gy?lestermeben az ezen kerdes korul megindult vitakban. Ekkor, 1840-ben nevezte el kes?bbi nagy ellenfelet, Szechenyi Istvant ?a legnagyobb magyar”-nak.

1842-ben Tinnyere koltozott, ahol 60 holdas foldje volt. Negy evig, azaz 1846 -ig elt itt. ^[42]

A reformkor egyik meghatarozo politikusa [ szerkesztes ]

1841 januarjatol a Pesti Hirlap szerkeszt?je lett. Az allast Landerer Lajos pesti nyomdatulajdonos ajanlotta fel neki. A kormanykorok ugy veltek, hogy a cenzura es az anyagi erdekeltseg majd megnyirbalja Kossuth ellenzekiseget , es amugy sem tartottak veszelyesnek a kis peldanyszamban megjelen? lap hatasat. Kossuth azonban megteremtette a modern magyar politikai ujsagirast. Vezercikkei sorra vettek a gazdasag es a tarsadalom eget? problemait. A cikkek a jelen biralasat a jov? felvazolasaval kotottek ossze, egyseges programma otvozve es kiegeszitve az addig felmerult reformgondolatokat. Ez szetsugarzott az orszag minden zugaba es magaval ragadta a legkulonboz?bb retegekhez tartozo olvasokat.

Programja a Wesselenyi Miklos altal kidolgozott reformparti ellenzekiseg es erdekegyesites hagyomanyait folytatja. Kossuth onallo nemzetallamot akart a birodalmon belul ( nemzeti onrendelkezes), de felismerte, hogy a nemesseg nem birkozhat meg az uj haza es uj tarsadalom teremtesenek feladataval az egesz nep (f?leg a parasztsag ) tamogatasa nelkul, ezert erdekegyesitest akart. Ehhez pedig szukseg volt a jobbagyfelszabaditasra . Az 1839 ?40-es orszaggy?lesen elfogadott onkentes orokvaltsaggal csak a jobbagysag toredeke volt kepes megvaltani magat, ezert kotelez? orokvaltsag bevezetesere volt szukseg, amelynel a karpotlast az allam magara vallalja.

Az anyagi alap megteremtesehez elkerulhetetlen a nemesseg megadoztatasa, vagyis a kozteherviseles . A nemzeti egyseg feltetelezi a politikai szabadsagjogok kiterjeszteset (torveny el?tti egyenl?seg, a nemesi varmegye nepkepviseleti alapokra helyezese, hosszu tavon pedig nepkepviseleti orszaggy?les es felel?s kormany ). Kossuth latta, hogy a polgari atalakulas megvalositasa a feudalis rendszerb?l megelni mar keptelen polgarosulo koznemessegre var, mert a hazai polgarsag gyonge, es reszben nem is magyar. Nem mondott le azonban a polgarsag er?siteser?l es magyarositasarol ( asszimilacio ) sem.

1844 . julius 1-jen aztan ?onkent” elhagyta a lapot, miutan osszet?zesbe keveredett Landererrel, a Pesti Hirlap kiado tulajdonosaval. Kossuth a megszaporodo el?fizet?kre hivatkozva ? 60-rol 5200-ra n?tt a peldanyszam ? beremelest kert, amiben meg is egyezett Landererrel, aki azonban (honapokkal kes?bb) Becs utasitasara megsem adta meg a kialkudott bert, igy Kossuth felmondott, es ezutan a Vedegylet folyoirataba, a Hetilap ba irta cikkeit.

Kossuth Friedrich List nyoman felismerte, hogy ?ipar nelkul a nemzet felkaru orias”, ezert onallo nemzeti ipart kell teremtenunk, de a szabadkereskedelem liberalis elve helyett ved?vamokkal , mert kozos vamterulet eseten a cseh es osztrak ipar versenye megfojtana a magyar kezdemenyezeseket. (Erre az els? ipari kiallitas, es Ausztrianak a Nemet Vamszovetsegbe ( Zollverein ) valo belepesi terve hatasara jott ra.) Az 1843 ?44-es orszaggy?lesen azonban nem sikerult kivivni az onallo magyar vamteruletet. A Vedegylet megalapitasat 1842 -ben megyei szinten ? Tolnaban ? a Perczel -fiverek kezdemenyeztek. A tagok arra koteleztek magukat, hogy csak hazai szovetet vasarolnak. A Vedegylet 1844. oktober 6-ai pozsonyi alakulo gy?lesen elfogadott alapszabalya szerint a kulfoldi arukat ki kell szoritani a hazai piacrol, amelyet a honi ipar szamara kell biztositani. A Vedegylet tagjai becsuletszora megfogadtak, hogy hat evig csak magyarorszagi arut vasarolnak: csak magyar mesterembereknel dolgoztatnak es olyan iparcikkb?l nem vesznek kulfoldit, amelyb?l belfoldit is lehet kapni. Az elnok Batthyany Kazmer , az alelnok Teleki Laszlo , az igazgato Kossuth Lajos lett. A Vedegylet a hazai ipart a bels? fogyasztas, a tudatos vasarlas utjan probalta meg fejleszteni. A Vedegylet a korszak egyik legnagyobb botranyaval omlott ossze. Kiderult ugyanis, hogy a Vedegylet kit?z?it Becsben keszitettek. Meg a botrany kirobbanasa el?tt 1846 . augusztus 20-an Kossuth bolcsen lemondott igazgatoi tiszter?l: a tarsasag ett?l kezdve csak nevleg m?kodott. Jelent?sege megis az volt, hogy altala letrejott a liberalis reformpartiak els? orszagos szervezete, melyre a kes?bbiek soran az ellenzek politikai intezmenyei is epulhetnek.

Kossuth nagy szerepet jatszott abban, hogy 1847 -ben megalakult az Ellenzeki Part , amelynek programjat lenyegeben ? fogalmazta meg.

Az 1847?48-as orszaggy?lesen , egy eles valasztasi kuzdelem utan mar Pest megye kovetekent vett reszt. Az alsotablan ? vezette az ellenzeket. Cikkeivel, szonoklataival, szemelyes beszelgetesekkel a nemesseg ele tarta: az udvar megoszto politikajaval szemben csak az addigi reformok osszekapcsolasaval, es egyszerre torten? megvalositasaval erhet? el eredmeny. Kossuth ugyanis, nem utolsosorban az 1846. evi galiciai felkeles tanulsagai nyoman (a lengyel nemesek felkeleset a fellazitott ukran parasztokkal verette le a becsi udvar) radobbent: azonnali, erdemi el?relepes szukseges a jobbagykerdesben. Az orokvaltsag egyszerre torten? megvalositasa viszont csak akkor lehetseges, ha az allam a karpotlast magara vallalja. Az allam pedig csak akkor birja ennek koltsegeit penzugyileg, ha bevezetik a kozteherviselest, ami csak akkor elfogadhato, ha Magyarorszag penzugyi onallosaga biztositott, az allamjovedelmek nem folynak ki Becsbe. Alkotmanyos reformra (kormanyfelel?ssegre) is szukseg lesz tehat. Az azonnali orokvaltsag ? allami karpotlas ? kozadozas ? penzugyi onallosag ? alkotmanyos reform olyan egyszerre megvalositando programlancolatot alkot, amelyet meg az 1847 vegen kezd?d? orszaggy?lesnek meg kell valositania. A program keszen allott. 1848 forradalma pedig lehet?ve tette az erdemi attorest.

Az els? felel?s magyar orszaggy?les alakulasat megel?z? 1848-as valasztasokon Kossuth Pest szabad kiralyi varos belvarosi keruleteben indult, amit meg is nyert.

Kossuth es Szechenyi vitaja [ szerkesztes ]

Szechenyi a Kelet Nepe ben (1841) Kossuth reformrendszeret tamadta. Szechenyi melyseges aggodalommal figyelte az ellenzeki szellem terhoditasat, mely nem kimelte az Ausztriahoz f?z?d? viszonyt, figyelmen kivul hagyta az arisztokraciat , s a nemesseg tomegei mellett mas tarsadalmi retegekbe is behatolt. Az atalakulasban ? a stabilitas es a kiszamithatosag erdekeben ? nem kivanta kizarolagos szerephez juttatni a tarsadalom valtozo (tehat nehezen kiszamithato) er?it, legyenek azok kormanyparti vagy ellenzeki oldalon. Felve a reformmozgalom esetleges megsemmisiteset?l, nem akart ujjat huzni Beccsel, ezert az ellenzekiseg helyett a felulr?l jov? reformokban bizott. 1845 -ben elvallalta a Helytartotanacs kozlekedesugyi bizottsaganak elnokseget. Hirlapbeli Kossuth-ellenes tamadasait pedig az 1847-es Politikai programtoredekekkel tet?zte be.

Kossuth Lajos viszont ugy velte, hogy a tarsadalmat semmilyen indokkal nem lehet passziv szerepkorbe kenyszeriteni az atalakulas soran. Szemelyes tapasztalatai ? melyeket az 1831 -es kolerafelkeles idejen szerzett ? es az europai forradalmak tanulsagai arra figyelmeztettek, hogy a politikabol nem lehet tartosan kizarni a tarsadalmi mozgalmakat. Ezert demokratikus nezetrendszerekre tamaszkodott, s nem hitt az elitek vagy a kormanyzati hatalom mindenhatosagaban. Politikai beallitodasa tehat alapvet?en eltert Szechenyiet?l. ^[43]

Gazdasagi teren Szechenyi az angolszasz szabadpiaci elveket vallotta, Kossuth inkabb a protekcionista , ved?vamos gazdasagpolitikat reszesitette el?nyben.

Kettejuk ellentete a modern sajto szerepevel kapcsolatban valt nyilvanvalova. Kossuth az 1840-es evek elejen egyre inkabb meg volt gy?z?dve arrol, hogy a polgari atalakulas kikenyszeritesehez a Szechenyi alapitotta kaszinok nem elegend?ek, a tarsadalom politikai aktivitasat novelni es iranyitani kell. Kossuth tarsadalomfelfogasa mogott a jogok egyseges eredetet hangsulyozo szabadsagfogalom allt, mig Szechenyi a politikai jogok gyakorlasanal szamitasba vette a vagyoni es a kulturalis adottsagokat.

Vegs? celja mindkett?juknek a liberalis, polgari nemzetallam megteremtese volt. Kossuth azonban gyorsabb valtozasokat akart, nem volt tekintettel az udvar erzekenysegere, igy kuzdott a nemzeti onrendelkezesert is. Az arisztokraciaval szemben pedig az ellenzeki koznemesseget tartotta a valtozasok iranyitojanak. Mig Szechenyi 1842-es akademiai beszedeben a nemzetisegekkel szembeni turelemre intett, addig Kossuth a kor szellemenek megfelel?en harcos nacionalista , az asszimilacio hive volt. Amig Szechenyi empatikusan tekintett a Magyar Kiralysag teruleten el? nemzetisegiek torekveseire, addig Kossuth nyiltan hangoztatta, hogy ?en soha, de soha a magyar szent korona alatt, mas nemzetet es nemzetiseget, mint a magyart elismerni nem fogok” . ^[44] Kossuth szeme el?tt a francia forradalom peldaja lebegett, ahol egyszer? nyelvtorvenyekkel letrehoztak a homogen francia nemzetet. Nem vette figyelembe, hogy az azota eltelt id?ben f?kent Kelet-Europaban a nemzeti eszme es a nacionalizmus a nyugat-europai liberalis (brit es francia) - kizarolag az allampolgarsag tenyen alapulo - nemzeteszmenyhez kepest egy mer?ben elter?, s?t ezzel ellentetes uton a nemet mintak alapjan fejl?dott, amit ma etnikai nacionalizmusnak nevezunk. A szimplan allampolgarsagon, a szuletesi helyen nyugvo, nyugat-Europaban uralkodo ( ius soli ) liberalis/polgari nemzeteszme adoptacioja azonban Kelet-Europaban a ver szerinti leszarmazas jogan alapulo etnikai tipusu nacionalizmus ( ius sanguinis ) meger?sodese folytan nem kecsegtetett tul sok remennyel.

Az orszag kozvelemenye es az ellenzeki politikusok mindenesetre az 1840-es evekben valamennyien Kossuth melle alltak. A reformkor politikai kuzdelmeiben a liberalizmuson beluli aramlatok harca ? peldaul Szechenyi es Kossuth vitaja ? t?nik meghatarozonak. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a korszak f? politikai frontvonala az aramlatokat magaban foglalo, bels? vitakat folytato liberalizmus es a nagyon is er?s poziciokkal rendelkez? konzervativ - abszolutista -allag?rz? politika kozott huzodott.

Kossuth 1885 -ben Szechenyit liberalis arisztokratanak, mig magat demokratanak min?sitette. Ugyanakkor Szechenyi melyrehato es teljes tarsadalomrajza, illetve helyzetfelmerese nelkul a kes?bbi evek programelagazasai nem johettek volna letre. Igy kettejuk nezetrendszere es vitaja egymassal szorosan osszekapcsolodva alkotjak a hazai modernizacios mult alapvonalat, ^[45] es egybekapcsolodo munkassaguk teremtett alapot ? eppen elter? megkozeliteseiknek koszonhet?en ? a kes?bbi haladas ugyeben barmilyen alternativ gondolkodas szamara.

A szabadsagharc vezet?jekent [ szerkesztes ]

Az 1848 . februari francia forradalom hirere marcius 3-an felirati javaslataban az ellenzek programjanak surg?s torvenybe iktatasat kovetelte. Dont? szerepe volt abban, hogy az orszaggy?les megszavazta a forradalmi atalakulas eredmenyeit rogzit? torvenyeket es a becsi kuldottseg kikenyszeritette Becs hozzajarulasat. A Batthyany-kormanyban penzugyminiszter lett, nevehez f?z?dik az onallo magyar penz ( Kossuth-banko ) megteremtese es az orszag els? koltsegvetesenek osszeallitasa. 1848 tavaszan es nyaran a forradalom eredmenyeit megszilarditani torekv? kormany allaspontjat kepviselte, ugyanakkor mind szorosabb kapcsolatba lepett a radikalisokkal.

Az 1848. julius elejen megnyilt orszaggy?lesen ? volt megbizva a kormany politikajanak kepviseletevel es a parlamenttel valo erintkezessel. Legnevezetesebb julius 11-en tartott nagy beszede. Beteges volt, ami kulsejen is meglatszott, es ez csak fokozta fellepesenek erdekesseget. ?Mid?n a szoszekre lepek, hogy onoket felhivjam uraim, mentsek meg a hazat, e percnek nagyszerusege szoritva hat keblemre. A haza veszelyben van. Egyfel?l a horvat es szerb lazadas, masfel?l az osztrak miniszterium askalodasai fenyegetik a kivivott eredmenyeket. A nemzet nem bizhatik masba, mint sajat erejebe. Mondjak ki onok, hogy a nemzet el van hatarozva kormanyanak, alkotmanyanak, onallasanak vedelmere a legnagyobb aldozatokat is meghozni, s hogy e tekintetben oly alkut, mely szabadsagat es onallasat legkevesbbe is serthetne, senkit?l semmi aron el nem fogad, hanem minden meltanyos kivanatokat akarki iranyaban is orokke teljesiteni kesz. E celbol szukseges a hader?nek 200,000 f?nyire emelese, ennek felfegyverezesere pedig 42 millio forint”. Meg miel?tt befejezte volna Kossuth, felkelt Nyary Pal , az ellenzek vezere es eskure emelt kezzel felkialtott: ?Megadjuk!” Peldajat pedig az egesz haz kovette. Kossuth keresztbe fonta mellen karjait s konnyes szemekkel melyen meghajolt a haz el?tt, igy fejezve be beszedet: ?Onok felallottak mint egy ferfiu es en leborulok a nemzet nagysaga el?tt s csak azt mondom: annyi energiat a kivitelben, mint a mennyi hazafisagot tapasztaltam a megajanlasban s Magyarorszagot a poklok kapui sem dontik meg.” Ez volt Kossuth legnagyobb szonoki sikere.

A kiraly minisztere volt, de emellett nyiltan kikelt az ausztriai kormany ellen, mellyel Magyarorszag felmondhatta a baratsagot. Visszatert regi foglalkozasahoz is: julius 1-jet?l jelent meg Kossuth Hirlapja, amelyet ? sugalmazott es melyben ? irta a legfelrazobb cikkeket. Az orszaggy?lesen nem a tobbseg szimpatiajat kereste, mely inkabb Deak es Batthyany fele iranyult, hanem a radikalisoket, akiket el?bb ? maga is ?torpe minoritasnak” gunyolt. Ez az allapot sokaig tarthatatlan volt de Kossuth nem tett semmit annak erdekeben, hogy az ellentetek enyhuljenek. Mindent el?keszitett arra, hogy a nyilt szakitas Beccsel ne talalja ?t keszuletlenul. Legbizalmasabb baratai is azt hittek, hogy test?rseget szervez es szandeka a nadort vagy elfogatni vagy magyar kirallya kikialtani.

A helyzetet t?rhetetlenne tette az osztrak miniszterium nyilt allasfoglalasa az 1848-as torvenyek ellen, a magyar kovetseg visszautasitasa a becsi Reichsrath altal, es Jelasics betorese. Batthyany kozbenjarasi kiserletei nem vezettek celhoz. Mikor lemondott, az orszaggy?les mar teljesen Kossuth befolyasa ala jutott, kinek politikajat igazolni latszottak az esemenyek.

Szeptember 6-an Kossuth elrendelte az els? magyar bankjegyek kibocsatasat a vedelmi szuksegletek fedezesere.

A szeptember 11-ei kormanyules Kossuth vezetese alatt forradalmi hatarozatokat hozott a penzugy es katonasag ugyeben a megtamadott haza vedelmere. Batthyany ujabb kiserlete kabinet alakitasara nem sikerult, Kossuth pedig kijelentette, mig mas kormanyt ki nem neveznek, ? megtartja szeket. Hivei mar szeptember 14-en felszolaltak, ruhazzak ?t fel diktatori hatalommal es a korulmenyek csakugyan ezt eredmenyeztek.

Szeptember 15-en javaslatara valasztotta meg az orszaggy?les a vedelem megszervezesere az Orszagos Honvedelmi Bizottmanyt . Szeptember 24-t?l nagy siker? toborzokoruton (melynek allomasai Cegled , Nagyk?ros , Kecskemet , Szeged , Szolnok es Abony voltak) szolitotta fel az Alfold nepet a haza es a jobbagyfelszabadito forradalom vedelmere. A Batthyany-kormany lemondasaval a vegrehajto hatalom gyakorlasa a Honvedelmi Bizottmanyra szallt, amely Kossuthot valasztotta elnokeve. Nemcsak az ausztriai kormany, hanem maga a nemzet is azonositani kezdte szemelyet a forradalom, a szabadsagharc ugyevel. Ennek szervezeseben csakugyan bamulatos tevekenyseget fejtett ki. Meg kellett ujitani a regi, nem eppen megbizhato tisztikart; oly ferfiakat kellett vezeri polcra emelni, kiknek tehetsegeben es jellemeben megbizhatott a nemzet. Gorgey Artur es Bem Jozsef egyenesen Kossuthnak koszontek kinevezesuket. Schwarzenbergnek az a terve, hogy Magyarorszagot teljesen alaveti, meg a mersekelteket is Kossuth es a forradalom hiveive tette. Alkudozasrol nem lehetett szo; a fegyvernek kellett dontenie, a haboruban pedig senki sem potolhatta Kossuth szervez?tehetseget es azt a hatalmat, melyet az elmek folott gyakorolt.

A szabadsagharc tovabbi meneteben oriasi feladatokat oldott meg mind a hadsereg megszervezese, mind a nemzeti ellenallas es forradalmi helytallas gazdasagi, tarsadalmi es politikai felteteleinek megteremteseben.

Miutan Windisch-Gratz 1848-ban legy?zte a fels?dunai magyar sereget es Pesthez kozeledett, Kossuth az orszaggy?lessel egyutt Debrecenbe koltozott. Itt fejtette ki a leglazasabb tevekenyseget akkor, mid?n mindenfele azt ellensegei azt hireszteltek, hogy kivandorlasra, menekulesre gondol. Beszedeket tartott az orszaggy?lesen, ahol az igen er?s Bekepart egyre nyiltabban kelt ki ellene, levelezett a hadvezerekkel, utasitasokat, parancsokat kuldozgetett, majd maga is elindult a taborba, vitezsegre buzditva a katonakat, osszetartasra a vezereket. Amellett meg kezeben volt az egesz polgari kormany is, kulonosen a penzugy. Neki kellett gondoskodnia a sereg utanpotlasarol, felszereleser?l, elelmezeser?l, a lelkesedesnek, aldozatkeszsegnek ebrentartasarol. Ezen tevekenysegeert zarta ?t szivebe, emelte nevet a csillagokig a magyar nep. Ugyanakkor ekkoriban kelt rendelkezesei kozt is volt sok olyan, mely kihivta a szigoru biralatot. Gorgey vaci proklamacioja ota teljesen fuggetlen allast foglalt el a honvedelmi bizottsaggal szemben; ? ezt az ellentetet sem lecsillapitani, sem hatarozott fellepessel megszuntetni nem birta. Henryk Dembi?ski kinevezese f?vezerre melyen sertette mind a magyar tabornokokat. Azt mondtak, hogy neje tulsagos befolyast gyakorol rea politikai ugyekben is es egesz kormanyzasanak nemi csaladi szint tulajdonitottak.

Az 1849 . marcius 4-ei osztrak alkotmany, amely Magyarorszag jogait vegkepp megsemmisitette, valamint az erdelyi es a tavaszi hadjarat szerencses kimenetele ujra igazoltak iranyat es politikajat. Kezdemenyezesere a debreceni nemzetgy?les 1849 . aprilis 14-en a fuggetlensegi nyilatkozatban kimondta a Habsburg-haz tronfosztasat, annak ellenere, hogy a kepvisel?k igen jelentekeny resze nyiltan vagy titokban ellenezte az elszakadast. Kossuthot ugyanazon az ulesen, Madarasz Laszlo inditvanyara, ideiglenes allamf?ve , kormanyzo-elnokke valasztottak.

A szabadsagharc vegs? szakaszaban felismerte, hogy uj intezkedesek lennenek szuksegesek a magyarorszagi nem-magyar nepek nemzeti jogainak biztositasara. Egyre vilagosabba valt, mennyire bajos Kossuthnak, a polgari kormanyzonak, akit?l ellenfelei meg a szemelyes batorsagot is megtagadtak, igazgatni az orszagot akkor, amikor annak lete a haborutol es annak vezeteset?l fuggott. Buda elfoglalasa volt a magyar ugy utolso diadala. Kossuth Pestre tette at a kormany szekhelyet, de az osztrakok ujabb betorese es az orosz intervencio miatt csak rovid ideig maradhatott itt. Az orszaggy?lessel egyutt Szegedre , majd Aradra vonult. Ezalatt Gorgei Artur nyiltan megtagadta az engedelmesseget a kormany irant es maga a miniszterelnok, Szemere Bertalan is Kossuth ellen fordult. Amikor a haza mar elveszett, a temesvari csata utan, ahol Haynau legy?zte Bem Jozsefet es Dembinszkyt, Kossuth 1849. augusztus 11-en Aradon Gorgeire ruhazta a legf?bb polgari es katonai kormanyzatot, aki roviddel ezutan ? mivel a nagyobb aldozattal jaro tovabbi harc ertelmetlenne valt ? letette a fegyvert. Szeptemberi vidini leveleben aztan Kossuth igaztalanul (a szabadsagharc ujrakezdesenek felteteleit javitando) arulassal vadolta Gorgeyt, ami 150 evig akadalyozta a nagy hadvezer realis ertekeleset.

Kossuth meg aznap eltavozott Aradrol Lugos fele. Bem seregenek romjaihoz csatlakozott, de a kormanyzast nem vallalta fel ujra, bar Bem ?t erre felszolitotta. A vilagosi fegyverletetel utan torok foldre menekult, el?bb azonban Orsovanal , magyar foldon elasatta a Szent Koronat .

Emigracioban [ szerkesztes ]

Vidin volt az emigracio els? allomasa. Onnan irta Kossuth azt a levelet, melyben Magyarorszag katasztrofajaert Gorgeyt tette felel?sse. ^[46] I. Abdul-Medzsid oszman szultan az osztrak es orosz koveteket visszautasitva vendegszereteteben reszesitette a menekulteket. Onnan Sumenbe ment Kossuth, ahol viszontlathatta nejet, aki Szerbian at menekult Ilija Gara?anin segitsegevel. Gyermekeinek csak 1850-ben engedte meg az osztrak kormany, angol kozbenjarasra, hogy atyjukhoz tavozzanak. Ezalatt a porta, tekintettel Ausztriara es Oroszorszagra , Kis-Azsia belsejebe internalta Kossuthot es kiser?it, mint egykor Thokolyt. Kutahyaban laktak es Kossuth a torokok reszer?l kivalo tiszteletnek volt targya. Onnan 1851 szeptembereben egy amerikai g?zos szallitotta el: Angliaba utazott. Utja valosagos diadalmenet volt. Alig unnepeltek meg ugy idegent angol foldon, mint a magyar szabadsag bajnokat. Nemcsak hire es szemelyes megjelenese altal ragadta el a hideg angolokat, hanem kulonosen a klasszikus angol nyelvnek mesteri kezelesevel. Southamptonbol Londonba ment, onnan Birminghambe es Manchesterbe , mindenutt lelkesedest keltve es szamos baratot szerezve a magyar szabadsag ugyenek. Komoly tortenetirok, mint MacCarthy ^{[ pontosabban? ]} , valodi tunemenynek neveztek fogadtatasat es unnepelteteset, az unneplest?l azonban tavol maradt a hivatalos vilag.

Az Amerikai Egyesult Allamokban ellenben, ahova 1851 vegen erkezett, a koztarsasag kormanya, orszaggy?lese es nepe vetekedett egymassal a Kossuth iranti tisztelet es bamulat zajos kifejezeseben. ^[47] 1851 utolso napjan Millard Fillmore amerikai elnok fogadta Kossuthot es tarsait, 1852 . januar 5-en a szenatus , majd 7-en a kongresszus ket haza koszontotte a magyar vendegeket. ^[48] A washingtoni unneples utan het es fel honapos orszagos korut kovetkezett, melynek soran 1852. februar 19-en Cincinnatiben felvettek a helyi szabadk?m?ves paholyba. ^[49] Ezen utazasainak megvolt az a kett?s eredmenye, hogy eszkozoket szerzett a Magyarorszag erdekeben torten? lelkesedes megujitasara es hogy a vilag nem feledte el Ausztria korona-tartomanyava tett hazank onallosagat. Visszaterve, allandoan Londonban lakott, ahol a parlamenti es irodalmi vilagban sok fontos osszekottetest szerzett. Kapcsolatot tartott fenn a francia, olasz, orosz, nemet es lengyel emigrans korokkel, mindenekel?tt Giuseppe Mazzinival es Stanisław Worcell -lel, akiknek hatasa megmutatkozott az 1850-es evek eleji ? kell?en meg nem alapozott ? felkelesi kiserletek szervezeseben. Az 1853?56-os krimi haboru idejen feler?sodott a Kossuth-emigracio aktivitasa is, de mivel Ausztria nem allt Oroszorszag melle, nem volt esely a magyar fuggetlenseg angol-francia segitseggel torten? megteremtesere.

A kovetkez? evekben Kossuth arra szamitott, hogy a nagyhatalmak kozotti konfliktusok megiscsak lehet?ve teszik Magyarorszag felszabaditasat; ezert osszekottetesbe lepett III. Napoleon francia csaszarral . Mikor az 1859 -i szard?francia?osztrak haboru el?keszitese idejen III. Napoleon es Camillo Cavour szard?piemonti miniszterelnok kilatasba helyeztek Magyarorszag felszabaditasanak el?segiteset, Kossuth Lajos megalapitotta a Magyar Nemzeti Igazgatosagot Teleki Laszloval es Klapka Gyorggyel es meginditotta a Magyar Legio szervezeset. Miutan III. Napoleon fenyes solferinoi gy?zelme utan varatlanul beket kotott Ausztriaval, Kossuth mind egyertelm?bben a fuggetlensegukert kuzd? nepek mozgalmaval kivanta osszekapcsolni Magyarorszag felszabaditasat. Meg mindig jelent?s nemzetkozi er?k tamogattak a Habsburgokat , hogy birodalmuk fennmaradjon, mert Ausztriat a nagyhatalmi egyensuly fontos elemenek tekintettek. Garibaldi 1860 -as sziciliai partraszallasa azonban ujabb remenyeket ebresztett. Katonai kozott sok magyar harcolt, es sikerei ujabb olasz-osztrak haborut eredmenyezhettek volna. Erre az esetre ismet letrejott a Magyar Legio, Kossuth pedig az olaszokkal valo egyuttm?kodesr?l targyalt. A haboru azonban elmaradt. Bar Magyarorszag osztrak uralom alatt maradt, de az onkenyuralom itthon is kenytelen volt meghatralni: a hazai ellenallas es az emigracio tevekenysege egymast er?sitette, hiszen az ellenallast az emigracio tevekenysege tette fenyeget?ve; Kossuth es az emigracio fegyveres keszul?desehez, nagyhatalmakkal folytatott targyalasaihoz viszont a nema es ellenallo orszag adta a hatteret. A hazai es szomszedos testvernepekkel valo osszefogas gondolatat sok utopisztikus elemet is tartalmazo tervekben, a jov?re nezve a mar felszabadult nepek majdani Dunai allamkonfoderaciojara vonatkozo, szinten utopisztikus terveben ( 1862 . majus 1.) ^[50] fejtette ki. Kossuth 1861 -ben Italiaba koltozott, ahonnan egyre nagyobb aggodalommal figyelte a kiegyezeshez vezet? osztrak-magyar targyalasokat.

A Deak Ferenchez intezett hires Cassandra-level ( 1867 ) biralta a kiegyezest, a nemzet onrendelkezesi jogainak feladasaval vadolta Deakot, es kitartott a teljes fuggetlenseg kovetelese mellett. Szerinte az 1866 . evi valsag utani porosz?osztrak?olasz haboru nyoman komolyabb er?feszitessel el? lehetett volna idezni Ausztria felbomlasat, de ha ez nem is tortent meg, a nemzeti fuggetlenseg eszmejet akkor sem szabad feladni, varni kell az ujabb kedvez? alkalomra. Nem szabad egy felbomlasra itelt birodalomhoz kotni a magyarsag sorsat, hiszen Ausztria olyan haboruba is belesodorhat bennunket, amely nemcsak a birodalom, hanem Magyarorszag felbomlasat is eredmenyezheti: ?A kozos allamisag vegveszelybe sodorja Magyarorszagot”.

Deak es parthivei azonban az adott viszonyok kozott elkerulhetetlennek tartottak a kiegyezest. Ez szerintuk nagyobb vedelmet jelentett a meger?sod? Orosz Birodalommal es Nemetorszaggal szemben, es ha a teljes fuggetlenseg nem is valosult meg, Magyarorszag egyaltalan nem olvadt egybe Ausztriaval. A szabadsagharc katonai balsikerei megmutattak, hogy egyedul nem tudjuk legy?zni Ausztriat es az ?t segit? kuls? er?ket. Deak latta, hogy a kiegyezes adott viszonyok kozott elkerulhetetlen volt, mikozben azt tovabbfejleszthet?nek is gondolta.

Mai ertekelesunk szerint ez a realis kompromisszumnak nevezhet? kiegyezes volt az akkor elerhet?, viszonylag legjobb megoldas, minden esetleges kovetkezmenyevel egyutt. A valasztast els?sorban az europai er?viszonyok alakulasa korlatozta, az, hogy az er?egyensuly miatt a nagyhatalmak tovabbra is szuksegesnek tartottak a Monarchia fennmaradasat Europa politikai rendszereben. 1867-ben tobben is ugy lattak, hogy Ausztriat felbomlas fenyegeti, ezert nemkivanatos az orszag sorsat hozzakotni, azonban a felbomlas veszelye nemcsak a soknemzetiseg? Ausztriat fenyegette, hanem a soknemzetiseg? Magyarorszagot is. Deak ugy latta, hogy Ausztria es Magyarorszag egyutt eleg er?s menedeket tud nyujtani a kis nemzetek szamara Europa e veszelyes reszen, a pangerman es panszlav torekvesek metszespontjaban. Kossuth szerint viszont a nemzeti fejl?dest nem lehet megallitani, ezert inkabb a szomszedos kis nemzetekkel kell a magyarsagnak megegyeznie, mintsem ?egy zsakba varrnia magat egy hullaval”.

Kossuth a kiegyezes utan az ellenzeki Fuggetlensegi Part kepvisel?ihez intezett szamos leveleben intett a nemzeti erdekek kovetkezetesebb vedelmere, a demokratikus torekvesek tamogatasara valasztojog kiterjesztesere, a f?rendihaz eltorlesere, a virilizmus megszuntetesere, az allam es az egyhaz szetvalasztasara stb. 1865 -t?l ? nehany eves megszakitassal ? Torinoban elt. Irataim az emigraciobol cimmel kozrebocsatott harom kotete az emigracio 1859?1862 kozotti tevekenyseger?l szamol be.

1877 -ben, orszagos erdekl?dest?l kiserve, 100 cegledi kuldott talalkozott a Turin ( Torino nevvaltozata) melletti Collegnoban az emigrans Kossuthtal, hogy hazahivja a varos orszaggy?lesi kepvisel?jenek. Kossuth nem jott haza, de a ? turini szazak ”, majd leszarmazottaik kes?bb minden evben megunnepeltek az utazas evfordulojat. 1890. oktober 6-atol a pesti kozonseg a Vigado els? emeleti termeben felallitott Edison -fele fonograf-hengerr?l hallhatta Kossuth Lajos megemlekez? szonoklatat az aradi h?sokr?l:

?	A vilag biraja, a tortenelem fog e kerdesre felelni. Legyenek a szentemlek? vertanuk megaldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadsag Istenenek legjobb aldasaival az orokke valosagon kereszt?l; engem, ki nem borulhatok le a magyar Golgota poraba, engem October 6ka terdeimre borulva fog hontalansagom remete lakaban latni a mint az engem kitagadott Haza fele nyujtva agg karjaimat a hala h? erzelmevel aldom a vertanuk szent emleket h?segukert a Haza irant, 's a magasztos peldaert, melyet az utodoknak adtanak; 's buzgo imaval kerem a magyarok Istenet hogy tegye diadalmassa a vel?kig hato szozatot, mely Hungaria ajkairol a magyar nemzethez zeng. Ugy legyen. Amen!	”
? Kossuth Lajos, Torino , 1890. szeptember 20. [51] [52] (a szonoklat reszlete)

Agg korara anyagi gondokkal kellett kuzdenie. Kulonben sem jelentekeny vagyona aldozatul esett a torinoi penzintezetek bukasanak. Helfy Ignac unszolasara ekkor 1879-ben kezdte osszeallitani eletenek emlekeit, kulonosen az emigracio tortenetere vonatkozo iratait. Ezeknek fenyes sikere biztositotta egzisztenciajat es kes? oregsegeig megvolt az a buszke ontudata, hogy munkajaval keresi meg kenyeret.

1889 -ben a magyar kormany altal eletbe leptetett intezkedes folytan elvesztette magyar allampolgarsagat , ami szeles kor? felhaborodast valtott ki, es Tisza Kalman miniszterelnok lemondasahoz vezetett. 1879-ben ugyanis a magyar kepvisel?haz ele terjesztettek egy torvenyjavaslatot a ?magyar allampolgarsag megszerzeser?l es elveszteser?l”. A torveny 31. §-a ertelmeben

?	azon magyar allampolgar, ki a magyar kormany vagy osztrak?magyar kozos miniszterek megbizasa nelkul tiz evig megszakitas nelkul a magyar korona teruletenek hatarain kivul tartozkodik, elveszti magyar allampolgarsagat.	”

A torveny nem vonatkozik azokra, akik a tiz ev alatt valamely osztrak?magyar konzultol kulfoldon tartozkodasi engedelyt kernek vagy valamely konzuli kozseg anyakonyveben felvetetik magukat. A torvenyt 1879. december 20-an szentesitettek.

Kossuth Lajos ekkor mar 30 eve elt kulfoldon, szam?zetesben. A torvenyben foglalt kovetelmenyeknek nem felelhetett meg, mert ?ez annyit tenne ? mikent Helfy Ignacnak , meghitt hivenek 1889 majusaban irta ?, mint magamat osztrak?magyarnak vallani, ami soha eletemben nem voltam, nem vagyok es soha nem is leszek semmi feltetel alatt, semmi aron” .

A tollat ugy szolvan csak halalos agyan tette le. Utolso sorai Iratai V. kotetenek 229-31. lapjain jelentek meg: ?Nem a Habsburg-haznak, hanem az osztrak csaszari es magyar kiralyi meltosag egy szemelybe kumulaciojanak vagyok ellensege; ennek igenis, bar tehetetlen, de megtorhetetlen, de hajthatatlan ellensege vagyok es maradok mind halalomig”.

Halala es temetese [ szerkesztes ]

Kossuth maga annyira h? volt a reformok tradiciojahoz, hogy meg betegsegeben is arra intette a Fuggetlensegi Partot , hogy tamogassa az egyhazpolitikai kerdesben a kormanyt. Elete utolso eveig megtartotta szavanak varazsat, tarsalgasanak elenkseget, lelki frissesseget.

1894 marciusaban hosszabb betegeskedes utan Kossuthot ledontotte a labarol az influenza , vegleg agynak esett. Utolso betegsegenek minden mozzanatat mely reszvettel kiserte az orszag. 1894. marcius 20-an , este tizenegy ora el?tt ot perccel meghalt. Halalos agyanal fiai, huga, orvosa Arnoux Basso tartozkodtak. Az orszaggy?lesen a kepvisel?haz elnoke, Wekerle Sandor miniszterelnok, Apponyi Albert , Justh Gyula es Herman Otto adtak kifejezest a nemzet gyaszanak. 1894. marcius 30-an , kevessel ejfel utan elindult Magyarorszagra a Kossuth koporsojat, valamint felesege es lanya hamvait szallito kulonvonat. Osztrak teruleten disztelenseg es kozony kiserte a halottat, a csaktornyai hatarallomas utan azonban gyaszolok ezrei alltak, terdeltek a vasut mellett, beszedeket mondtak, a Kossuth-notat enekeltek azokon az allomasokon, ahol a Budapestre tarto vonat rovid id?re megallt.

A vonatot delutan negyed negykor fogadtak a Nyugati palyaudvaron . A peronokat zsufolasig megtoltottek a kuldottsegek. A f?varos neveben Gerloczy Karoly helyettes polgarmester vette at a koporsot es a hamvakat, majd atvittek a Magyar Nemzeti Muzeumba , melynek el?csarnokaban allitottak fel a ravatalt. A gyaszolo tomegek mar delt?l gyulekeztek a palyaudvar el?tt, es ozonlottek utana a ravatalhoz. Masnap aprilis 1-jen Budapest varosa, amelynek diszpolgara volt, nevehez es erdemehez melto temetest rendezett, melyhez az orszag minden reszeb?l todultak a gyaszolo kuldottsegek. Kozadakozas folyt, hogy a Kerepesi temet?ben lev? sirjat mauzoleum ekesitse es emleket ercszobor hirdesse. A temetes napjan vasarnap reggel 10 orakor a ravatalnal Jokai Mor , Horanszky Nandor es Herman Otto bucsuztattak. Gerloczy Karoly a f?varos kepviseleteben szolt. Az orszaggy?les kuldottseget Andrassy Tivadar alelnok vezette, mivel az elnok, Banffy Dezs? ?halaszthatatlan teend?re” hivatkozva nem tartozkodott Budapesten . Hozza hasonloan ? Ferenc Jozsef utasitasara ? a temetesen sem a hadsereg tagjai, sem az allamhatalmi szervek munkatarsai nem vehettek reszt hivatalosan. De a Nemzeti Muzeumtol a Kerepesi temet?be kozel felmillios temetesi menet kiserte vegs? utjan a magyar szabadsag atyjat. Koporsojat nyolc fekete lo vontatta gyaszkocsin vittek a temet?be, ahol Sarkany Samuel puspok mondta el az utolso bucsuztato imat. ^{[53] [54]}

Nyughelye [ szerkesztes ]

B?vebben: Kossuth-mauzoleum

Els? alkalommal ideiglenes sirhelyre temettek. Ezutan lattak neki a vegleges sirhely, a Kossuth-mauzoleum megepitesenek, ahova 1909-ben kerultek at a hamvai.

Vitak Kossuth szerepenek megiteleser?l [ szerkesztes ]

Kossuth Lajos politikai palyaja soran vitaba kerult tobbek kozott Szechenyi Istvannal , Deak Ferenccel es Gorgei Arturral . Gorgeit a magyar kozvelemeny a vilagosi fegyverletetel miatt arulonak tekintette, mar 1849 ?szen is felvet?dott a hadvezer allitolagos arulasa. ^[55] Pedig Gorgei mint kepzett katona, felismerve a hadi esemenyek valos allasat, a fegyverletetellel a nagy es ertelmetlen emberaldozatot elkerulte. Kossuth emigraciobeli tevekenyseget is sokan eliteltek: torekveseit egyeduralmi ambicioknak fogta fel peldaul a ?Lajcsi parancsarsagan” elcel?d? Teleki Laszlo . ^[56]

Ugyanakkor Kossuth Lajos eletenek kilencvenket eve alatt a polgari atalakulas, a demokratizmussal osszefonodo liberalizmus, a szabad Magyarorszag ugye irant elkotelezett politika szimbolumava valt, s ezt a jelkepes er?t a magyar nep emlekezeteben napjainkig meg?rizte. A jobbagyfelszabaditasban betoltott kulcsszerepe alapjan alakja ? 19. szazadi nagyjaink kozul joszerivel egyedulikent ? minden magyar tortenelmi tudatanak reszeve valt. Szent Istvan mellett ? a legismertebb magyar tortenelmi szemelyiseg. ^{[ forras? ]} A magyar szabadsag nemzetkozileg is legismertebb alakja. ^{[ forras? ]} Marx es Engels nagyra tartottak es a magyar Dantonkent unnepeltek. ^[57] Szobra all New Yorkban , tere emlektablaval Parizsban , ^[58] tovabba ? az els? kulfoldi allamferfi, akinek szobrot allitottak a Capitoliumban , 1990 -ben. ^[59] Magyarorszagon 1896-tol, ? a millennium evet?l kezdve az els? vilaghaboruig neki volt a legtobb szobra, ^[60] a telepulesek nagy reszen kozterulet viseli a nevet, kultusza pedig ma is el?.

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Varosok es kozsegek hosszu sora diszpolgarra valasztotta; ez a folyamat azutan kezd?dott, hogy magyar allampolgarsagat elvesztette.
• Kossuth Lajosrol neveztek el:
  • tereket, utcakat szamtalan telepulesen (lasd Kossuth Lajos utca , Kossuth Lajos ter ), de Parizsban is;
  • hidakat: Kossuth hid (Esztergom) , Kossuth hid (Budapest) , Kossuth hid (Gy?r) ;
  • ket kisvarost az USA -ban, Ohio es Mississippi allamban, valamint Iowa allamban talalhato Kossuth megye ;
  • egy allami radioadot ( Kossuth Radio );
  • altalanos- es kozepiskolakat;
  • az egykori Kossuth Lajos Tudomanyegyetemet (ma Debreceni Egyetem );
  • a Kossuth-dijat ;
  • cigarettat;
  • Bacskossuthfalva vajdasagi falut,
  • egy miocen csigafajt: Fusiturris kossuthi (Bellardi, 1877).
• Kossuth-szobrot els?kent Kiss Gyorgy szobraszm?vesz keszitett 1872-ben.
• Kossuth Lajos els? kozteri szobrat ? Gerendai Antal alkotasat ? az azota Balatonszabadihoz csatolt Siomaroson avattak fel 1894-ben.
• Els? egesz alakos szobrat 1898 . majus 30-an avattak fel Miskolcon , az Erzsebet teren ( Rona Jozsef alkotasa). ^[61]
• Nagyszalonta Kossuth-szobrat 1901. junius 30-an, a reformatus templom mellett avattak fel, Toth Andras alkotasa. [3] Egyetlen egesz alakos Kossuth-szobor Erdelyben, amely atveszelte a kommunista id?ket, es ma is all. ^[62]
• Bekescsaban egyszerre avattak fel szobrat es neveztek el rola az addig Templom ternek nevezett kozponti teret 1905 -ben.
• Szeged : Kossuth Lajosnak, a nagy allamferfinak masodik teljes alakos megorokitese Szegeden tortent, 1902 -ben, Kossuth szuletesenek szazadik evfordulojan lepleztek le Rona Jozsef alkotasat a varos kozpontjaban lev? teren, az Europa szallo ^[63] el?tt, ahol 1848. oktober 4-en mondta el szegedi toborzo beszedet. A szobor talapzatara Kossuth toborzo beszedenek kezd? sorait vestek: ?Szegednek nepe, nemzetem buszkesege…” ^[64]
• Opusztaszeren a Nemzeti Torteneti Emlekparkban 2001 -ben allitottak szobrot Kossuth Lajosnak.
• Makon a varoshaza el?tt talalhato szobra , amely Kallos Ede alkotasa.
• Amerikaban tobbek kozt a washingtoni Capitoliumban es New Yorkban a Riverside Drive es a 113. utca keresztez?deseben talalhato szobra.
• A Median es Hankiss Elemer 2007 vegen vegzett felmerese szerint Kossuth a 2. legalkalmasabb allamferfi a magyar tortenelmi alakok kozul. ^[65]
• 2014 -ben a cegledi Kossuth-kultusz felkerult az UNESCO Szellemi Kulturalis Orokseg Nemzeti Jegyzekere. ^[66]

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Kossuth Lajos nevet visel? ter nevtablaja Parizsban
• 
  Egykori szobra a budapesti Kossuth teren
• 
  Kossuth Lajos regi szobra a Kossuth teren
• 
  Kossuth Lajos szobra Makon , a varoshaza el?tt
• 
  A szigetvari emlekm?
• 
  Szobra a miskolci Erzsebet teren
• 
  Szobra a kaposvari Kossuth teren
• 
  Szobra a hodmez?vasarhelyi Bankpalota el?tt
• 
  Szobra a szegedi Klauzal teren
• 
  Kossuth portreja a korabbi 100 forintos bankjegyen
• 
  A Kossuth csalad cimere (1479)
• 
  Kossuth emlektablaja Londonban
• 
  Kossuth mauzoleuma a Fiumei Uti Sirkertben
• 
  Kossuth Lajos emlekhely Bodrogszerdahelyen
• 
  Emlektablaja a Budai Varban, a Tancsics utcaban
• 
  Kossuth Lajos-emlekm? az 1837. evi elfogasanak helyszine kozeleben
• 
  Kossuth mauzoleuma a Fiumei Uti Sirkertben

Erdekessegek [ szerkesztes ]

• Az olaszliszkai kozhit szerint Kossuth nem Monokon szuletett, hanem Liszkan, mikozben edesapja es varandos edesanyja hazafele tartott a satoraljaujhelyi tiszti gy?lesr?l. Olaszliszkanak Kossuth-emlekhaza is van.
• Hasonlo legenda a Tokaj-hegyaljai Tallyan, hogy Kossuthot nem Monokon, hanem Tallyan kereszteltek meg, mivel ott volt a legkozelebbi evangelikus templom.
• Miutan elveszitette magyar allampolgarsagat, tiltakozasul tobb magyar varos is diszpolgarava valasztotta, pl. Miskolc 1886-ban, Diosjen? pedig tiszteletbeli birajava.
• 1817. februar 19-en Satoraljaujhelyen megszuletett Kossuth Lajos harmadik huga: Zsuzsanna. Batyja kezdett?l fogva ?ikerlelkemnek” nevezte ?t.
• Egy legenda szerint Kossuth 9 eves koraban megbetegedett, es szulei elvittek Teitelbaum Mozeshez , a nagy tiszteletben allo rabbihoz, hogy gyogyitsa ki fiukat a korbol. Am a rabbi nemcsak meggyogyitotta a gyermeket, hanem azt is megjosolta, hogy ?ebb?l a fiucskabol nagy ember lesz.”
• Legendas kalapja, a Kossuth-kalap , mely gomboly? kupaku es felhajlo karimaju, un. porge kalap, a szabadsagharc leverese utan egy ideig tuntet? jelleggel viseltek, majd kes?bb mar igazi magyaros viselette valt. ^{[68] [69]}
• Kossuth Lajos megtalalhato a Guinness Rekordok Konyveben is. ? az egyik legkorabban szuletett ember, akinek rogzitettek a hangjat. Ez a torinoi ( Olaszorszag ) beszede volt, melyet 1890 . szeptember 20-an vettek fel. A tortenelmi hangfelvetelt ket pesti vallalkozo, Felner Karoly es Barna Tivadar keszitette. A hangjat tartalmazo viaszhengert az Orszagos Szechenyi Konyvtarban ?rzik. ^[70] (A legkorabban szuletett ember hangja az 1800-ban szuletett Helmuth Karl Bernhard von Moltke , akit?l 1889-ben keszult felvetel). ^[71]
• ? 1866. szombat, junius 2-an… Megis furcsasagos apro gyengesegeik vannak neha nagy embereknek: tegnap este az Oreg egy partie sakkban Perczel elleneben, ki nagyon lassan, ovakodva, de biztosan jatszik, mar matt volt. Visszaallitak a jatekot, hogy kiprobalhasson az Oreg mas vonast, de hiaba, egypar vonasra csak ott voltak, ahol el?bb; de az Oreg csak kapaszkodik a partie-ba. Perczel eszreveszi, keszakarva hibat csinal, es meg hagyja neki nyerni, es az Oreg ezt elfogadja! A biliardban, tarokkban, egyszoval minden jateknal megvan e kicsiseges ambitio nala. .” ^[72]
• 1871 . februar 17 -en kozgy?lest tartott a Nograd megyei Samsonhaza egyhazkozsege. Lelkesze, Wladar Janos ? akinek edesapja, Wladar Samuel bortont viselt a szabadsagharcban valo reszvetele miatt ? azt a javaslatot terjesztette el?, hogy a tiszter?l nemreg lekoszont Lovcsanyi Timoth helyett Kossuth Lajost valasszak meg felugyel?juknek. A lelkesz 1871 . marcius 16 -an kuldte el Kossuth Lajosnak, aki akkor Torinoban tartozkodott. A valasz levelet aprilis 6-ai keltezessel visszaerkezett Wladar Janoshoz. Valasz leveleben elfogadta a lelkesz felkereset: "(...) V an szerencsem az irantam mutatott bizalomert ?szinte halamat jelenteni. E valasztast megtiszteltetesnek tekintem, s teljes keszseggel elfogadom, csak azt sajnalva, hogy a szamkivetes, melyre Hazank politikai viszonyai altal karhoztatva vagyok, meg nem engedi, hogy az egyhaz javanak el?mozditasahoz oly hatalyosan hozzajarulhassak; mint azt tehetni ohajtanam. (...)" Samsonhaza Kossuthot annak halalaig felugyel?jenek vallotta. Az allando tavolsag ellenere ? maga is szuntelen figyelemmel kiserte a gyulekezet eletet. Amikor 1879 -ben baro Radvanszky Antalt egyetemes felugyel?ve valasztottak, az err?l szolo gyulekezeti jegyz?konyvet baracconei lakohelyen ? is alairta. Visszakuldesekor privat levelet is kuldott Wladar lelkesznek. [4] ^[73]
• Erdekes epizodot tudunk meg a cegledi Szazas Kuldottseg 1877 -es torinoi latogatasa alkalmabol. Cegled ugyanis orszaggy?lesi kepvisel?jeve akarta valasztani Kossuthot, s ennek erdekeben szemelyesen kerestek fel ?t otthonaban. A ?torinoi konnyes jelenet” szonoka Cegled reformatus lelkesze, Dobos Janos volt. A delegacio tagja volt Beniczky Arpad is, aki egyben a nogradi egyhazmegye felugyel?i tisztet is betoltotte. Amikor ? trefasan megemlitette Kossuthnak, hogy ? tulajdonkeppen egyhazi felettese a samsonhazi felugyel?nek, akkor Kossuth felkelt es tisztelettel meghajolt a fiatal felugyel? el?tt, majd hosszasan erdekl?dott az otthoni egyhazi es iskolai ugyek fel?l. ^[73]
• Kossuth torinoi tartozkodasa alatt kovuletgy?jtessel is foglalkozott. Torino kornyeke nagyon gazdag miocen es pliocen koru tengeri fossziliakban , es Kossuth jelent?s gy?jtemennyel rendelkezett. Ezt az anyagot Luigi Bellardi, a korszak neves olasz paleomalakologusa is emliti egyik koteteben, es egy miocen csigafajt a magyar politikusrol nevezett el. ^[74] Kes?bb a tobb szaz darabos gy?jtemeny a Magyar Nemzeti Muzeum ?slenytaraba kerult, majd legnagyobb resze az 1956 . oktoberi t?zveszben megsemmisult. 1998-ban a Debreceni Egyetem foldtani gy?jtemenyeb?l 14 peldany kerult el? az eredeti anyagbol Kossuth kezirasos cedulaival. ^[75]

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Kossuth Lajos csaladfaja ^[76]

Kossuth Lajos (Monok, 1802. szept. 19.? Torino, 1894. marc. 20.) politikus, allamferfi	Apja: udvardi Kossuth Laszlo (Kossut, 1765. junius 23. [77] Alsodabas, 1839. junius 13.) uradalmi ugyesz	Apai nagyapja: udvardi Kossuth Pal (Kisraksa, 1738. majus 20. ? 1791) Turoc megyei tablabiro	Apai nagyapai dedapja: udvardi Kossuth Gyorgy
			Apai nagyapai dedanyja: raksai Raksanyi Katalin (1701 ? Kisraksa, 1759. november 8.)
		Apai nagyanyja: beniczei es micsinyei Beniczky Zsuzsanna (Priboc, 1737. januar 10. [78] ? ?)	Apai nagyanyai dedapja: beniczei es micsinyei Beniczky Peter [79]
			Apai nagyanyai dedanyja: totpronai es blatnicai Pronay Eva
	Anyja: tyrlingi Weber Karolina (Liszka, 1770 ? Brusszel, 1852. december 28.)	Anyai nagyapja: tyrlingi Weber Andras postamester	Anyai nagyapai dedapja: n.a.
			Anyai nagyapai dedanyja: n.a.
		Anyai nagyanyja: nemes Hidegkovy (Kaltenstein) Erzsebet	Anyai nagyanyai dedapja: nemes Hidegkovy ( Kaltenstein) Tobias (Satoraljaujhely ? ?) patikarius [80]
			Anyai nagyanyai dedanyja: Musczler Anna Maria

M?vei [ szerkesztes ]

1894-ig [ szerkesztes ]

• Felelet grof Szechenyi Istvannak Kossuth Lajostol , Pest, 1841
• Jelentes az els? magyar iparm?kiallitasrol 1842 ; Landerer-Heckenast Ny., Pest, 1843
• Kossuth a forradalom vegnapjairol. Viddin, september 12-iki szozata az angol es franczia politicai agensekhez ; jegyz. Szilagyi Sandor; Heckenast, Pest, 1850 ( Magyar forradalmi adattar )
• Kossuth levelezese a magyar szabadsagharc karvezereivel, 1848?1849-ben ; sajto ala rend. Meszaros Karoly; Jager Ny., Ungvar, 1862
• Kossuth Lajos Orszaggy?lesi beszedei ; Heckenast, Pest, 1867
• Kossuth Lajos es fiainak az 1867-dik evben megjelent osszes leveleik ; sajto ala rend. Szodoray Sandor, Meszaros Karoly; Leitner-Kunosy-Rethy Ny., Pest, 1868
• Kossuth Lajos ket levele. Felelet sokaknak ; Noseda Ny., Pest, 1869
• Kossuth Lajos levelei Bem altabornagyhoz 1849. marcz.-jun.-ig ; sajto ala rend. Makray Aladar; Heckenast, Pest, 1870
• Aranykonyv Kossuth Lajos m?veib?l ; szerk., eletrajz Aldor Imre; Heckenast, Pest, 1871
• Kossuth Lajos levele Deak Ferenczr?l ; Vodianer Ny., Budapest, 1876
• A torok rokonszenv s az oroszellenes erzulet Magyarorszagban, Kossuth Lajos erre vonatkozo nagyfontossagu leveleivel ; kiad. Korn Fulop; Czeh, Magyarovar, 1879
• Torvenyhatosagi Tudositasok. Kossuth Lajos levelezese 1836. evi julius 1-t?l 1837. evi majus 7-ig. ; Legrady, Budapest, 1879
• Kossuth levelei Bem altabornagyhoz 1849. evi marcz. -jun.-ig , 1870
• Irataim az emigracziobol , Budapest, 1880
• Mit uzen Kossuth a magyar nepnek? Kossuth Lajos sajatkez? irataibol kozli egy igaz 48-as polgar ; Rudnyanszky Ny., Budapest, 1881
• Tanulmanyok baro Nyary Jen? Az aggteleki barlang mint ?skori temet? czim? munkaja felett ; Franklin Ny., Budapest, 1883
• A magyar emigratio mozgalmai, 1859?1862. Kossuth emlekiratai nyoman ; Franklin, Budapest, 1883 ( Olcso konyvtar )
• Kossuth Lajos iratai, osszevont nepies kiadasban, 20 fuzetben ; szerk. Helfy Ignac; Athenaeum, Budapest, 1885
• Szemelvenyek Kossuth Lajos beszedeib?l ; Lampel, Budapest, 1889 ( Tanulok olvasotara )
• Kossuth Lajos valogatott munkai ; osszeall., bev. Kossuth Ferenc; Lampel, Budapest, 1903 ( Remekirok kepes konyvtara )
• Kossuth Lajos munkaibol ; sajto ala rend., bev. Kossuth Ferenc; Franklin, Budapest, 1902 ( Magyar remekirok )

1895?1919 [ szerkesztes ]

• Uj haboruk, uj csalodasok ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; Athenaeum, Budapest, 1912 k.
• Agg Kossuth levelei egy fiatal leanyhoz [Zeyk Sarolta]; sajto ala rend., jegyz. Jaulusz Ilona, bev. Hatvany Lajos, kiad. Orban M. Eliz; Pallas Ny., Budapest, 1919
• Az Oktoberi Diplomatol a lengyel forradalomig ; sajto ala rend. Helfy Ignac; Athenaeum, Budapest, 192?
• Kossuth Lajos tanitasa. Breviarium ; osszeall., el?szo Niklai Peter; Vilagirodalom, Budapest, 1922
• Grof Szechenyi Istvan iroi es hirlapiroi vitaja Kossuth Lajossal 1841?1848, 1-2. ; szerk., bev. Viszota Gyula; MTT, Budapest, 1927?1930 ( Grof Szechenyi Istvan osszes munkai , 6.; Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris ; Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai )
• "A maglya melyen a ketfej? sas eleg" ; Athenaeum, Budapest, 193?
• A kiegyezes el?tt az utolso harcok ; Athenaeum, Budapest, 193?
• Kossuth Lajos m?veib?l ; bev. Schopflin Aladar; Franklin, Budapest, 1934 ( El? konyvek. Magyar klasszikusok )
• Magyarorszagert. Reszletek Kossuth Lajos "Irataim az emigracziobol" c. munkajabol ; Stadium Ny., Budapest, 1943 ( Nemzeti konyvtar )
• A magyar igazsagert ; Jov? Ny., Budapest, 1944 ( Erdekes konyvek )

1920?1944 [ szerkesztes ]

• Orszaggy?lesi tudositasok , Budapest, 1948
• Az el? Kossuth. Kossuth Lajos valogatott m?vei ; szerk., bev. Katona Jen?; Budapest Irodalmi Intezet, Budapest, 1948 ( Politikai remekm?vek )
• Kossuth summarium. Az ember, a gondolkodo, a politikus ; szerk. Bator Istvan; Rozsavolgyi, Budapest, 1948
• Kossuth Lajos, uzenete. Idezetek beszedeib?l, cikkeib?l, leveleib?l ; osszeall. Koroda Miklos; Tortenelmi Emlekbizottsag, Budapest, 1948
• Kossuth breviarium ; osszeall., bev. Koroda Miklos; Parnasszus, Budapest, 1948
• Fel mindnyajan a hon vedelmere! Valogatott cikkek, beszedek es egyeb iratok, 1848?1849 ; osszeall., sajto ala rend. Barta Istvan, Spira Gyorgy, bev. Spira Gyorgy; M?velt Nep, Budapest, 1951
• Kossuth beszede az Orszaggy?lesen 1848. marcius 3-an / Kossuth ketszazezer honved es negyvenketmillio forint megszavazasat keri az orszaggy?lest?l 1848. julius 11-en / Javaslat Magyarorszag jov? politikai szervezetet illet?leg, tekintettel a nemzetisegi kerdes megoldasara ; Kossuth, Budapest, 1977
• Kossuth breviarium ; val., osszeall. G?deny Ferencne; Hajdu-Bihar Megyei Konyvtar, Debrecen, 1979
• Deak Ferenc?Kossuth Lajos: Parbeszed a kiegyezesr?l ; el?szo, jegyz. Szigethy Gabor; Magvet?, Budapest, 1981 ( Gondolkodo magyarok )
• A Somogyi-konyvtar Kossuth-levelei ; szerk. Peter Laszlo; Somogyi-konyvtar, Szeged, 1986
• Irasok es beszedek 1848?1849-b?l ; val., sajto ala rend., jegyz. Katona Tamas; Europa, Budapest, 1987 ( Pro memoria )
• Kossuth Lajos?Gorgey Artur: Gorgey contra Kossuth ; sajto ala rend., bev., jegyz. Pusztaszeri Laszlo; Helikon, Budapest, 1989
• Az agg Kossuth es Napsugar ; Kossuth Lajos szoveggond., jegyz. Ugrin Aranka / Zeyk Sarolta szoveggond., jegyz. Furko Zoltan; Szepirodalmi, Budapest, 1989
• Deregnyei: A magyar politikai partok ertelmezese ; el?szo, jegyz. Szigethy Gabor; Magvet?, Budapest, 1989 ( Gondolkodo magyarok )
• Javaslat Magyar Orszag jov? politicai szervezetet illet?leg ? tekintettel a nemzetisegi kerdes megoldasara ; bev. Ger? Andras; Budapest F?varos Leveltara, Budapest, 1994
• Kossuth Lajos uzenetei ; osszeall. Szabad Gyorgy; Ikva, Budapest, 1994
• Kossuth kalendarium, 1848?1998 ; osszeall. Dobai Janos, szerk. Dancs Imre et al.; Kossuth Szovetseg?Kossuth Alapitvany, Budapest, 1997
• Kossuth az Alfoldon, 1848 ; szerk. Bardos Jozsef; Dora, Nagyk?ros, 1998
• A Kossuth-emigracio olaszorszagi kapcsolatai, 1849?1866 ; osszeall., tan. Nyulaszine Straub Eva; MOL, Budapest, 1998 ( Magyar Orszagos Leveltar kiadvanyai. II. , Forraskiadvanyok )
• Kossuth kalendarium, 1849?1999 ; osszeall. Dobai Janos, szerk. Gavlik Istvan et al.; Kossuth Szovetseg?Kossuth Alapitvany, Budapest, 1999
• Kossuth Lajos ; val., sajto ala rend., bev., jegyz. Pajkossy Gabor; Uj Mandatum, Budapest, 1999 ( Magyar szabadelv?ek )
• Kossuth Lajos es Gorgei Artur levelezese, 1848?1849 ; osszeall., szerk., el?szo Hermann Robert; Osiris, Budapest, 2001 ( Millenniumi magyar tortenelem. Forrasok )
• "A nemzet csak jogost akarjon...". Level Bobory Karoly orszaggy?lesi kepvisel?hoz Cegledre ; utoszo, jegyz. Reznak Erzsebet; Gerjepart, Cegled, 2002
• Kossuth gazdasagi irasai ; szerk. Bekker Zsuzsa, kozrem. Frenkel Gergely, Szarka Judit; Aula, Budapest, 2002 ( Magyar kozgazdasagi klasszikusok )
• "Nemzeti ujjaszuletes". Valogatas Kossuth Lajos irasaibol es beszedeib?l ; szerk. Pajkossy Gabor; Uj Mandatum, Budapest, 2002
• Hadviselet- es csatatan elemei ; sajto ala rend., el?szo, tan. Acs Tibor; Zrinyi, Budapest, 2002
• Szerkeszt?i jegyzetek a Pesti hirlaphoz. 1. 1841 ; szerk. Fazekas Csaba; Bibor, Miskolc, 2003
• Nyer?lappal. Kossuth zarandokuton Amerikaban. Antologia ; szerk. Enyedi Bela; magankiadas, Szekesfehervar, 2003
• A forradalom vegnapjairol ; Magyar Szepmives Ceh, Pecs, 2011
• Legyen tehat harc. Kossuth Lajos fuveskonyve ; val., szerk. Praznovszky Mihaly; Lazi, Szeged, 2018

Kossuth Lajos iratai (1880?1911) [ szerkesztes ]

Irataim az emigracziobol ; 4. kotett?l Kossuth Lajos iratai , 1-13.; Athenaeum, Budapest, 1880?1911

• 1. Az 1859-ki olasz haboru korszaka ; 1880
• 2. A villafrancai beke utan ; 1881
• 3. A remeny es a csapasok kora. 1860?1862 ; 1882
• 4. Torteneti tanulmany. Politikai el?zmenyek a magyar emigraczio olaszorszagi viszonyahoz ; sajto ala rend. Helfy Ignac; 1894
• 5. Tortenelmi tanulmanyok / 1860?1863. Magyar ugyek / 1863. Lengyel forradalom ; sajto ala rend. Helfy Ignac; 1895
• 6. Tortenelmi tanulmanyok / 1863?1866 vegeig. Attekintes / Levelek ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1898
• 7. Tortenelmi tanulmanyok / Levelek, jelentesek es utasitasok / Ertekezesek. Mellekletek / Naplo. 1866 ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1900
• 8. sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1900
• 9. Kossuth Lajos halhatatlan uzenetei ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1902
• 10. sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1904
• 11. Kossuth Lajos beszedei. 1. kot., 1832?1849 ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1904
• 12. Kossuth Lajos hirlapi czikkei. 1. kot., 1841?1842 ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1906
• 13. Kossuth Lajos hirlapi czikkei. 2. kot., 1843?1848 ; sajto ala rend. Kossuth Ferenc; 1911

Kossuth Lajos osszes munkai (1948?1989) [ szerkesztes ]

Kossuth Lajos osszes munkai ; Magyar Tortenelmi Tarsulat, 1951-t?l Akademiai, Budapest, 1948?1989

• 1. Orszaggy?lesi tudositasok. 1. kot. 1832. dec. 17?1833. aug. 4. ; sajto ala rend. Keleteuropai Tudomanyos Intezet Munkakozossege; MTT, Budapest, 1948 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai )
• 2. Orszaggy?lesi tudositasok. 2. kot. 1833. aug. 5?1834. marc. 24. ; sajto ala rend. Keleteuropai Tudomanyos Intezet munkakozossege; MTT, Budapest, 1949 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai )
• 3. Orszaggy?lesi tudositasok. 3. kot. 1834. marc. 25?nov. 29. ; sajto ala rend. Tortenettudomanyi Intezet munkakozossege; MTT, Budapest, 1949 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai )
• 4. Orszaggy?lesi tudositasok. 4. kot. 1834. dec. 1?1835. aug. 26. ; sajto ala rend. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1959 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 4.)
• 5. Orszaggy?lesi tudositasok. 5. kot. 1835. aug. 27?1836. maj. 2. ; sajto ala rend. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1961 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai )
• 6. Ifjukori iratok. Torvenyhatosagi tudositasok ; sajto ala rend. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1966 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Fontes historiae Hungaricae aevi recentioris ; Kossuth Lajos osszes munkai , 6.)
• 7. Kossuth Lajos iratai, 1837. majus?1840. december. H?tlensegi per, fogsag, utkereses ; sajto ala rend. Pajkossy Gabor; Akademiai, Budapest, 1989 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 7.)
• 11. Kossuth Lajos 1848/49-ben. 1., Kossuth Lajos az utolso rendi orszaggy?lesen 1847/49 ; sajto ala rend., bev. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1951 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 11.)
• 12. Kossuth Lajos 1848/49-ben. 2., Kossuth Lajos az els? magyar felel?s miniszteriumban. 1848 aprilis-szeptember ; sajto ala rend. Sinkovics Istvan; Akademiai, Budapest, 1957 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 12.)
• 13. Kossuth Lajos 1848/49-ben. 3., Kossuth Lajos az Orszagos Honvedelmi Bizottmany elen. 1. r. 1848. szeptember-december ; sajto ala rend. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1952 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 13.)
• 14. Kossuth Lajos 1848/49-ben. 4., Kossuth Lajos az Orszagos Honvedelmi Bizottmany elen. 2. r. 1849. jan. 1-apr. 14. ; sajto ala rend., bev. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1953 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 14.)
• 15. Kossuth Lajos 1848/49-ben. 5., Kossuth Lajos kormanyzoelnoki iratai. 1849. aprilis 15-augusztus 15. ; sajto ala rend., bev. Barta Istvan; Akademiai, Budapest, 1955 ( Magyarorszag ujabbkori tortenetenek forrasai ; Kossuth Lajos osszes munkai , 15.)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• I. Fazekas, S. Malfer, P. Tusor (szerk.): Szechenyi, Kossuth, Batthyany, Deak. Studien zu den ungarischen Reformpolitikern des 19. Jahrhunderts und ihren Beziehungen zu Osterreich/Tanulmanyok reformkori magyar politikusokrol es kapcsolatukrol Ausztriahoz , Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien 3, Collegium Hungaricum, Becs 2011, ISBN 9789638873965 .
• ↑   Rainer 1841: Rainer Pal. Kossuth Lajos hazassaga (1841)  
• ↑   Tolnay 2008: Gabor, Dr. Tolnay (2008). ? Nyilt ter ”. Szazadok folyoirat ? Magyar Tortenelmi Tarsulat . [2015. szeptember 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2010. szeptember 26.)  
• Barta Istvan ? Pajkossy Gabor ? Sinkovics Istvan (szerk.): Kossuth Lajos osszes munkai. I-VII. es XI-XV. kotet (Magyar Tortenelmi Tarsulat ? Akad., Budapest, 1948-1989)
• ↑   Romsics 1998: Romsics Ignac: Nemzet, nemzetiseg es allam Kelet-Kozep- es Delkelet-Europaban a 19. es 20. szazadban , Napvilag Kiado, 1998. ISBN 963 908213 9
• A Pallas nagy lexikona
• ↑   Geographic.hu Nem Monokon: Nem Monokon szuletett Kossuth Lajos? ^{[ halott link ]} National Geographic Online
• ↑   Bart 2007: Budapest kronikaja . Szerk.: Bart Istvan , Budapest, Corvina, 2007. 352. o. ISBN 9789631356762
• ↑   Sulinet.hu nagynev?: Nagynev? fianak halas kegyelme jeleul… sulinet.hu
• ↑   Sarvary 1993: Sarvary Mariann: Meszleny Terez (1809?1865), Kossuth Lajos felesege . A meszleni Meszleny csalad kozeleti es politikai szereplese a XVIII. szazadtol napjainkig . Magyar Elektronikus Konyvtar, 1993. (Hozzaferes: 2010. szeptember 26.) ?Egy hettel kes?bb, 1841. januar 9-en Kossuth Lajos es Meszleny Terez hazassagot kotottek.”
• ↑   Varmegye 1860-1919: ?OBA Ivanka pri Nitre, Tekovska ?upa ? ?upne pisomnosti 1860-1919 ? Inventar III, 810 (1837/fas. 5/827, 855) Pest varmegye nyilatkozata a torvenytelen letartoztatasrol es Kossuth Laszlo levele a fia letartoztatasarol
• ↑   W2.hu: Kossuth Lajos ^{[ halott link ]}
• ↑   Marx&Engels Magyar: Marx es Engels valogatott m?vei I.: A magyar harc
• ↑   Emlektabla Parizsban: Emlektabla a parizsi Kossuth teren
• ↑   Ujszo.com Capitolium: Nezze meg Kossuth szobrat, ha elmegy Obama beiktatasara... ( Uj Szo )
• ↑   Vendegvaro.hu: Kliens vizsgalat
• ↑   Somorjai 2002: Somorjai Ferenc : Szeged. Szeged, Panorama, 2002. ISBN 9632438604 ; Kossuth szoborrol ld. 51?52. o.
• ↑   Vg.hu Szechenyi: Vilaggazdasag Online: Szechenyi for president! ? a legalkalmasabb allamferfi a kozvelemeny szerint Archivalva 2009. januar 11-i datummal a Wayback Machine -ben
• ↑   Kozterkep Bekescsaba: [5]
• ↑   Fonograf 2008: A magyar hangrogzites tortenetenek els? dokumentuma ? Kossuth hangja fonografhengeren Orszagos Szechenyi Konyvtar ? Zenem?tar, 2008
• ↑   Revay 1915: Revay Nagy Lexikona, Budapest, 1915. XII. kotet. 72. o. ISBN 963 78 0514 1 o
• ↑   Szk Kossuth: Kossuth Lajos . Szabadk?m?ves Wiki. (Hozzaferes: 2013. oktober 1.)
• ↑   Tanarky: Tanarky Gyula. A Kossuth-emigracio szolgalataban. Tanarky Gyula naploja (1849-1866) (1961)  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

Keves magyar tortenelmi alak van, akir?l hasonlo mennyisegben irtak volna, mint Kossuthrol. Az alabbi lista inkabb csak valogatas, igyekszik a fontosabb m?vekre szoritkozni.

• Barath Ferenc: Kossuth Lajos mint szonok es iro . In: A magyar irodalom tortenete /szerk. Beothy Zsolt. Budapest : Athenaeum, 1896. 2. kot. 596-624. o.
• Seress Laszlo: Kossuth, Gorgey es Szemere. Kiadatlan leveleik ; Singer-Wolfner, Budapest, 1912
• Dobszay Tamas: Kossuth Lajos. = Fonagy Zoltan ? Dobszay Tamas: Szechenyi es Kossuth. Budapest, 2003. Kossuth
• Kosary Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban . 2. b?v., jav. kiad. Budapest, 2002. Osiris. [1946]
• Deak Istvan: A torvenyes forradalom. Kossuth Lajos es a magyarok 1848?49-ben . 2. kiad. Budapest, 1994. Gondolat [1983]
• Szabad Gyorgy: Kossuth politikai palyaja ismert es ismeretlen megnyilatkozasai tukreben . Budapest, 1977. Kossuth
• Hermann Robert: Kossuth Lajos eletutja. = "…leborulok a nemzet nagysaga el?tt" ? A Kossuth-hagyatek. Budapest, 1994. Magyar Nemzeti Muzeum
• Reznak Erzsebet: Kossuth Lajos kilencvenket eve . Cegled, 2002. Kossuth Muzeum
• Hermann Robert (szerk.): Kossuth Lajos, 'a magyarok Mozese . 2006. Osiris kiado
• Ujhely Gizella : Kossuth Lajos a magyar m?vel?destortenelemben. Budapest 1913. Kossuth kozm?vel?desi torekvesei
• Aldor Imre: Kossuth Lajos, mint a magyar nep vezere es tanitoja . Budapest 1870 (MEK)
• Meszaros Karoly: Kossuth levelezese a magyar szabadsagharc karvezereivel, 1848?1849-ben . 1862. (MEK)
• Szodoray Sandor: Kossuth Lajos es fiainak az 1867-dik evben megjelent osszes leveleik. Pest, 1868. Online
• Headley, Phineas Camp: The Life of Louis Kossuth, Governor of Hungary, including notices of the men and scenes of the Hungarian Revolution . Auburn: Derby and Miller, 1852.
• Tefft, Benjamin Franklin: Hungary and Kossuth: or, an American Exposition of the late Hungarian Revolution . Philadelphia: J. W. Bradley, No. 48. North Foruth Street. 1852
• A b?nbaktol a realista lenyeglatoig. A magyar politikai es tudomanyos diskurzusok Kossuth-kepei, 1849?2002 ; szerk. Denes Ivan Zoltan; Argumentum?Bibo Istvan Szellemi M?hely, Budapest, 2004 ( Eszmetorteneti konyvtar )
• Miskolczy Ambrus: Milyen nemzetet az emberisegnek? Kazinczytol Kossuthig, Szephalomtol Turinig ; Gondolat, Budapest, 2012
• Gavlik Istvan: Kossuth Lajos diszpolgarsaga. Emlekek Budapesten es Pest megyeben ; szerz?i, Budapest, 2012
• Miru Gyorgy: Szabadsag es politikai kozosseg. Kossuth Lajos politikai alapfogalmai ; Argumentum?Bibo Istvan Szellemi M?hely, Budapest, 2011 ( Eszmetorteneti konyvtar )
• Reznak Erzsebet: A cegledi 100-as kuldottseg turini latogatasa alkalmabol... ; 2. b?v. kiad.; Kossuth Muzeum, Cegled, 2014 ( Cegledi fuzetek )
• Benyei Miklos: Kossuth Lajos es Debrecen. Kiegeszitesek. Tanulmanyok es el?adasok ; Meliusz Juhasz Peter Konyvtar, Debrecen, 2019
• "A magyar nemzet el? eszmenyulese". Kossuth Lajos 1867 utani tevekenysege. A Veritas Tortenetkutato Intezet es Leveltar, a Magyar Tortenelmi Tarsulat es a Magyar Nemzeti Muzeum 2019. oktober 8-an a Magyar Nemzeti Muzeumban rendezett konferenciajanak el?adasai ; szerk. Kocsis Annamaria; Veritas Tortenetkutato Intezet es Leveltar?Magyar Naplo, Budapest, 2021

Vilaghalo [ szerkesztes ]

• Kossuth Lajos m?vei a Magyar Elektronikus Konyvtarban
• Kossuth Lajos irasai a REAL-EOD-ban
• Rola szolo irodalom a Magyar Elektronikus Konyvtarban
• Kossuth Lajos amerikai utjarol magyar nyelven Archivalva 2020. augusztus 21-i datummal a Wayback Machine -ben
• Peykovska, Penka. A Kossuth-emigracio mindennapi elete az 1860-as-70-es evekben: egy Bulgariaban letelepedett magyar onkentes irathagyatekabol
• Kossuth Lajos uzenetei
• Kossuth-portal Archivalva 2020. junius 29-i datummal a Wayback Machine -ben
• Egyed Akos: Kossuth es Erdely, Kisebbsegkutatas, 2002/4. szam
• Ger? Andras: A Kossuth-kultusz
• Miskolczy Ambrus: Kossuth-abrazolas technikai In: Korall 21/22. 124-160.
• Reznak Erzsebet: Kossuth Lajos eletutja (1802-94), Historia.hu, 2002. 09/10. sz.
• Kossuth-problemak

Multimedia [ szerkesztes ]

• Kossuth Lajos hangja egy viaszhengerr?l
• B?vebben a beszedr?l

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Kossuth Lajos ter
• Magyar szabadk?m?vesek listaja
• Kossuth Muzeum
• Kossuth megye
• Kossuth (varosresz)
• Kossuth-nota
• Kossuth-szimfonia ? Bartok Bela zenekari m?ve
• Kossuthkifli (televizios sorozat)

El?dje: ?

Magyarorszag penzugyminisztere 1848

Utodja: Batthyany Lajos ideiglenesen, Duschek Ferenc intez?