Tisza Kalman
Horowitz Lipot festmenye (1894)
A Magyar Kiralysag 8. miniszterelnoke
Hivatali id? 1875 . oktober 20.  ? 1890 . marcius 13.
Uralkodo	I. Ferenc Jozsef
El?d	Wenckheim Bela
Utod	Szapary Gyula
A Magyar Kiralysag 6. belugyminisztere
Hivatali id? 1875 . marcius 2.  ? 1887 . februar 11.
Kormanyf?	Wenckheim Bela , onmaga
El?d	Szapary Gyula
Utod	Orczy Bela
Szuletett	1830 . december 16. Nagyvarad , Magyar Kiralysag
Elhunyt	1902 . marcius 23. (71 evesen) Budapest , Magyar Kiralysag
Sirhely	Tisza kripta
Part	Hatarozati Part (1861-1865) Balkozep Part (1865-1875) Szabadelv? Part (1875-1901)
Szulei	Tisza Lajos Teleki Julia
Hazastarsa	Degenfeld-Schomburg Ilona
Gyermekei	Tisza Istvan Tisza Paulina Ifj. Tisza Kalman Tisza Lajos
Foglalkozas	miniszter
Vallas	reformatus
A Wikimedia Commons tartalmaz Tisza Kalman temaju mediaallomanyokat.

Borosjen?i Tisza Kalman ( Nagyvarad , 1830 . december 16. ? Budapest , 1902 . marcius 23. ), a Tisza csaladbol valo magyar nagybirtokos, politikus, a Kepvisel?haz alelnoke, el?bb magyar belugyminiszter a Wenckheim-kormanyban , majd a Magyar Kiralysag miniszterelnoke (ideiglenesen felvaltva belugyminiszter, penzugyminiszter es a kiraly szemelye koruli miniszter is) 1875-t?l 1890-ig . A Szabadelv? Part vezet? politikusa es a Magyar Tudomanyos Akademia igazgatosagi tagja. A magyar tortenelem leghosszabb ideig folyamatosan hivatalban lev? kormanyf?je. A korabeli kozbeszedben ?t magat nagy hatalma okan Generaliskent emlegettek, kormanyainak tagjait es a hozza h? kepvisel?ket pedig a hires egyiptomi elitkatonak utan mamelukoknak neveztek lojalitasuk miatt.

Elete [ szerkesztes ]

Csaladja es szarmazasa [ szerkesztes ]

A jomodu es el?kel? koznemesi borosjen?i Tisza csaladnak a sarja. Tisza Lajos ( 1798 ? 1856 ), csaszari es kiralyi kamaras, csaszari megyef?nok orszaggy?lesi kovet, nagybirtokos, es grof szeki Teleki Julia ( 1805 ? 1863 ) negyedik gyermeke. ^{[1] [2]} Az apai nagyszulei Tisza Laszlo ( 1765 ? 1831 ), nagybirtokos, es grof szeki Teleki Katalin ( 1777 ? 1820 ) voltak. Az anyai nagyszulei grof szeki Teleki Jozsef ( 1777 ? 1817 ), foldbirtokos es grof szeki Teleki Zsofia ( 1784 ? 1844 ) voltak. A hetgyermekes csaladban csak fiuk szulettek, azonban kozuluk harman kisgyermekkent elhalaloztak. Fiverei: Tisza Domokos ( 1837 ? 1856 ), kolt?, aki 19 evesen hunyt el, Tisza Laszlo ( 1829 ? 1902 ) politikus, nagybirtokos, orszaggy?lesi kepvisel?, valamint grof Tisza Lajos ( 1832 ? 1898 ), titkos tanacsos, szegedi kiralyi biztos, aki 1883 . december 22 -en magyar grofi cimet szerzett adomanyban I. Ferenc Jozsef magyar kiralytol . ^[3]

Hazassaga es leszarmazottjai [ szerkesztes ]

1860 . julius 21 -en a nyirbaktai Degenfeld-kastelyban Tisza Kalman felesegul vette grof Degenfeld-Schomburg Ilona ( Teglas , 1839 . januar 8 .? Nyirbakta , 1913 . junius 29. ) Degenfeld Imre ( 1810 ? 1883 ), a tiszantuli reformatus egyhazkerulet f?gondnokanak, foldbirtokosnak es bokonyi Bek Paulinanak ( 1815 ? 1856 ) leanyat, akit?l negy gyermeke ? egy leany es harom fiu ? szuletett:

• grof Tisza Istvan ( Pest , Osztrak Csaszarsag , 1861 . aprilis 22. ? Budapest , Osztrak?Magyar Monarchia , 1918 . oktober 31. ), Magyarorszag miniszterelnoke. Felesege: borosjen?i Tisza Ilona ( Mez?csan , 1855 . november 11. ? Geszt , 1925 . marcius 16. ).
• Tisza Paulina (Bakta, 1862 . november 9. ? Budapest , 1940 . marcius 24. ), ferje baro sajokazai es radvanyi Radvanszky Bela
• grof ifjabb Tisza Kalman ( Pest , 1867 . marcius 17. ? Marosvasarhely , 1947 . november 18. ), grofi rangot kapott, felesege grof buzini Keglevich Erzsebet,
• grof Tisza Lajos ( Budapest , 1879 . marcius 3. ? Kocsord , 1942 . februar 20. ), gyermektelenul halt meg.

Fiugyermekei testverenek, a gyermektelen Tisza Lajosnak a grofi rangjat orokoltek, Tisza Lajos kivansagara; Tisza Istvan , ifjabb Tisza Kalman, es Tisza Lajos 1897 . februar 16 -an magyar grofi cimet szerzett adomanyban I. Ferenc Jozsef magyar kiralytol . ^[4]

Palyaja [ szerkesztes ]

1848 -ban a Batthyany-kormany vallas- es kozoktatasugyi miniszteriumaban segedfogalmazokent dolgozott. A Honvedelmi Bizottmannyal Debrecenbe koltozott. A szabadsagharc leverese utan masfel evre kulfoldre emigralt. Hatarozottan fellepett az 1859 . szeptember 1-jei patens protestans autonomiat veszelyeztet? intezkedesei, majd a magyar torvenyhozast a birodalmi tanacsnak alarendel? oktoberi diploma ellen is, es ezzel mint az alkotmanyossag vedelmez?je nagy nepszer?segre tett szert. 1860 -ban visszautasitotta Bihar varmegye f?ispani tisztjet, 1861 -ben viszont mar kepvisel?hazi alelnok volt az orszaggy?lesben. A Teleki Laszlo -vezette hatarozati parthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki tortenetesen Tisza nagybatyja is volt, ongyilkos lett, Tisza vette at rovid id?re a part iranyitasat. 1865 -t?l tiz evig ? es Ghyczy Kalman voltak a ? balkozep ” vezerei. Ellenezte a deaki kiegyezest , 1868 . aprilis 2-an partjaval kiadtak az ugynevezett bihari programot , amely allast foglalt a kozos miniszteriumokkal es delegaciokkal szemben. Celkent az onallo magyar hadsereget, penzugyi es kereskedelmi rendszert jeloltek meg. A part szavazoit a 48-asoktol szerezte, igy jelent?sege megn?tt.

1875 . marcius 1-jen elfogadtak a status quot, az adott kozjogi berendezkedest, es a meggyengult kormanyer?kkel egyesulve letrejott a Szabadelv? Part , amely harom evtizedig tudott hatalmon maradni megszakitas nelkul. Az uj hatalomkoncentracio bazisa az arisztokracia es a kozepnemesi nagy- es kozepbirtokosok, valamint a nagyt?kesek voltak. Tisza maga 1875. marcius 2. es oktober 20. kozott a Wenckheim-kormany belugyminisztere, 1875. oktober 20. es 1887 . februar 11. kozott miniszterelnok-belugyminiszter, 1887. februar 11. es 1890 . marcius 13. kozott miniszterelnok, kozben rovid ideig penzugyminiszter es kiraly szemelye koruli miniszter is volt.

Kormanyf?kent [ szerkesztes ]

B?vebben: Tisza Kalman-kormany

Kormanyzasa idejen partja nagyon meger?sodott, parlamenti hegemoniara tett szert. Ebben nagy szerepuk volt Tisza ugyes politikai man?vereinek, a part frakcioi kozotti kompromisszumok taktikus kimunkalasanak, szemelyi tekintelyenek, es az ugynevezett ?mamelukoknak”, a Tisza szemelyet?l fugg? kepvisel?knek (a mamelukok eredetileg a 13. szazadtol a 19. szazad elejeig Egyiptomot uralo, a szultanhoz felettebb lojalis katonai reteg tagjai voltak).

Az 1867 -es kiegyezeshez mindvegig tartotta magat, az ? idejere esik az uj dualista allamberendezkedes meger?sodese, a kapitalizmus magyarorszagi intezmenyes es jogi kereteinek kiepulese.

A feudalis maradvanyok felszamolasa es a modern polgari allamszervezet es -m?kodes kialakitasa is politikai prioritas lett, ugyanakkor kiallt a hatalom megvedese mellett a szervez?d? tomegmozgalmaktol. Az els? intezkedesei kozott volt az 1876-os megyerendezes , melynek soran minden korabbi kozigazgatasi egyseget ( szek , kerulet , mez?varos , videk , szabad kiralyi varos stb.) felszamoltak es egysegesen (els?re 65) varmegyekbe szerveztek, melyek hatarait is eszszer?sitettek. A varmegyesites alol csupan a magyar tengermellek (vagyis Fiume varosa) maradt ki, ami megmaradt kulon entitasnak (kes?bb sem lett varmegye).

1878 - 1879 -ben bevezettek az orszag els? magyar nyelv? buntet? torvenykonyvet , a Csemegi-kodexet , 1882 . januar elsejevel felallitottak a csend?rseget es Budapesten az allamrend?rseget .

A kozigazgatasi reformok lenyegi es latvanyos reszenek lezarultaval, 1881 -ben egyesitettek a felvideki Abauj es Torna , valamint az erdelyi Krasso es Szoreny varmegyeket ertelemszer?en Abauj-Torna varmegye es Krasso-Szoreny varmegye neven, kialakitva a monarchia bukasaig fennallt 63 varmegyeb?l plusz a magyar tengermellekb?l ( Fiume ) allo kozigazgatasi rendszert.

Kormanyanak nemzetisegi politikaja a magyarositasban foglalhato ossze, Tisza kiserletet tett a nemzetisegek kiszoritasara a politikai eletb?l es a kozigazgatasbol. Az ? idejeben elfogadott, Trefort Agoston femjelezte, 1883 -as es 1884 -es iskolatorvenyek (amik egyben a magyarorszagi kozepiskolai alaptorvenyek is lettek a monarchia szethullasaig) is ebbe az iranyba mutattak.

Szamtalan kes?bb sajat jogan is nevesse valt politikust ?nevelt ki”. Szemelyes felfedezettje volt peldaul Baross Gabor , akit ? emelt el?bb kozlekedesi allamtitkari, majd miniszteri posztra, de miniszterei kozul kes?bb negyen is miniszterelnokke valtak: az ?t valto Szapary Gyula , majd Wekerle Sandor (harom kulon alkalommal is), Szell Kalman es vegul Fejervary Geza is.

Kormanyahoz kothet? Budapest es vele Magyarorszag tortenetenek egyik leglatvanyosabb fejl?dese, az 1879-es szegedi nagy arviz utan Szeged teljes, a korabbinal is szebb ujjaepitese, a budapesti Orszaghaz tervpalyazatanak meghirdetese (1881), a gy?ztes kivalasztasa (1883) es az epitkezes megkezdese (1885), ahogy a Magyar Allami Operahaz megepitese is, orszagszerte szamos mas beruhazassal, folyamszabalyozassal (pl. Al-Duna), vasutepitessel egyutt.

Kemenykez? es gyakran ellentmondasos kormanyzasa, sok szovetsegesenek korruptsaga es az 1889 . evi veder?-torvenyjavaslat ? ami az ujoncallitas korlatozasan keresztul szuverenitasvesztest jelentett volna Magyarorszagnak ? gyorsan alaastak a tekintelyet. Szinten 1889 -ben, annak is a legvegen, december 20-an tortent, hogy a meg 1879-ben ugyanezen a napon elfogadott allampolgarsagi torveny ertelmeben (teljes joggal) elkezdtek elvenni minden olyan szemely, (koztuk Kossuth Lajos es kore) magyar allampolgarsagat, akik a torvenyben meghatarozott 10 ev megszakitas nelkuli kulfoldi tartozkodas utan sem kertek a Monarchiatol kulfoldi tartozkodasi engedelyt.

Lemondasa es tovabbi karrierje [ szerkesztes ]

A Kossuth allampolgarsaga elvetelenek hirere 1890 legelejen kezd?dott tuntetesek kiegeszulve az egyszerre a parton belul es kivul is kezzel foghato es latvanyos nepszer?segvesztessel vegul oda vezettek, hogy 1890 . marcius 15-i hatallyal beadta lemondasat. Tavozasat igyekezett ugy beallitani, mintha a becsi udvar Kossuth-ellenes nyomasgyakorlasa (vegyek el t?le is az allampolgarsagot) ellen tiltakozna, noha valojaban sem ?t, sem kabinetjet nem foglalkoztatta kulonosebben a kerdes.

Lemondasa utan egeszen 1901 -es visszavonulasaig orszaggy?lesi kepvisel?, illetve partja egyik vezet? szemelyisege maradt.

M?vei [ szerkesztes ]

• Parlamenti felel?s kormany es megyei rendszer ; Rath Mor, Pest, 1865
• Tisza Kalman zarbeszede a baloldal 1869-ki felirata mellett. Junius 2-an ; Kertesz Jozsef, Pest, 1869

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar eletrajzi lexikon II. (L?Z). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1969. 869?870. o.  

Ajanlott irodalom [ szerkesztes ]

• Antal Geza : Koloman von Tisza. (Utrecht)
• Gratz Gusztav : Modern magyar allamferfiak. Tisza Kalman In: Huszadik Szazad (1902)
• Vecsey Tamas: Tisza Kalman (Celldomolk, 1931 )
• M. Kondor Viktoria: Az 1875-os partfuzio In. Ertekezesek a tortenettudomany koreb?l (Budapest, 1959 )
• Magyarorszag tortenete III. (Budapest, 1964 )
• Mikszath Kalman : Az en kortarsaim (Budapest, 1904 )
• Kozari Monika: Tisza Kalman es kormanyzati rendszere (Budapest, 2003. Napvilag Kiado)
• Kozari Monika: Tisza Kalman (Budapest, 2019. Gondolat Kiado)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Siremleke a Tisza csalad kriptajaban, Geszten
• Pfendeszak Karoly: Eszrevetelek Tisza Kalmannak "Parlamenti felel?s kormany es megyei rendszer" czim? munkaja felett ; Pfeifer, Pest, 1866
• Mezei Ern?: Tisza Kalman 1877-ben ; Rosenberg biz., Bp., 1877
• [Jakab Elek]: Tisza Kalman. Valaszul a habarek-korszak Kakay-janak. Egy Elfogulatlantol ; Athenaeum Ny., Bp., 1878
• Kakai Aranyos II. [Abranyi Kornel]: Tisza Kalman. Politikai elet- es jellemrajz ; Athenaeum Ny., Bp., 1878
• Visi Imre: Tisza Kalman. Politikai jellemrajz. A tizeves miniszterelnoki jubilaeum alkalmabol ; Stampfel, Pozsony?Bp., 1885
• A dics?seg napjai. Emlekkonyv. A Tiszajubileum rovid attekintese ; szerk. ifj. Magyar David, Magyar Testverek, Temesvar, 1885
• Busbach Peter: Az utolso ot ev. Tisza ? Szapary ? Wekerle. Parlamenti visszaemlekezesek ; Orszaggy?lesi Ertesit? Ny., Bp., 1895
• Hernadvecsei Vecsey Tamas: Emlekbeszed. Borosjen?i Tisza Kalman ; Hornyanszky Ny., Bp., 1905
• Klein Odon: Tiszatol ? Tiszaig. Visszaemlekezesek es adalekok ; Budapesti Hirlap Ny., Bp., 1922
• Tisza Kalman: A Tisza-csalad kronikaja ; Scolar, Bp., 2019

El?dje: Wenckheim Bela

Magyarorszag miniszterelnoke 1875?1890

Utodja: Szapary Gyula