Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij
(Константин Сергеевич Станиславский)
(
Moszkva
,
1863
.
januar 5.
(
17
.) ? Moszkva,
1938
.
augusztus 7.
) orosz szinesz, rendez?, iskolateremt? szinesznevel? es teoretikus.
Moszkvaban, Konsztantyin Szergejevics Alekszejev nevvel szuletett, gazdag keresked?csaladban. Heteves koraban lepett el?szor szinpadra a csaladja altal fenntartott Alekszejev Tarsulat el?adasaiban, am mar palyaja korai szakaszaban, minden bizonnyal a csaladi tarsulattol valo elszakadasi torekves jelekent, huszonot eves koraban felvette a Sztanyiszlavszkij nevet. (Ett?l fuggetlenul elete vegeig megmaradt a csaladi vallalkozasok, igy a tarsulat f? reszvenyesekent is.)
1888
-ban a moszkvai Kis Szinhazban, ahol a szinhaz esztetikai es technikai alapjait elsajatitotta, megalapitotta a M?veszeti es Irodalmi Tarsasagot.
1898
-ban
Vlagyimir Nyemirovics-Dancsenkoval
egyutt megalapitotta a
Moszkvai M?vesz Szinhaz
at (MHT; Московский Художественный театр),
[2]
melynek els? bemutatoja
Alekszej Tolsztoj
Fjodor Ioannovics car
cim? dramaja volt (1898. oktober 26-an).
[3]
Csehov
Siraly
cim? szinm?venek nevezetes december 17-ei el?adasat Nyemirovics-Dancsenko es Sztanyiszlavszkij kozosen rendezte; Sztanyiszlavszkij Trigorin szerepet jatszotta, egyutt dolgozott az Arkagyinat jatszo Olga Knyipperrel (aki kes?bb Csehov felesege lett), kes?bbi felesegevel, a Masat alakito Marija Lilinaval, valamint a kes?bb onallo szinhazi utat valaszto es mesteret elhagyo
Vszevolod Mejerholddal
(aki Trepljov szerepet kapta).
A
Siraly
zajos sikeret kovet?en sorra allitottak szinpadra Csehov es
Gorkij
m?veit, melyek tobbsege hasonlo sikert hozott a tarsulat es Sztanyiszlavszkij szamara. (Csehov ett?l fuggetlenul tobb leveleben is panaszolja, hogy a rendez? felremagyarazza az ? egyaltalan nem melankolikusnak, tragikusnak szant m?veit.)
Az
1905
-os, majd
1917
-es forradalom idejen a M?vesz Szinhaz gyakran t?zott m?sorra bator, a tarsadalmi folyamatokra kritikusan reagalo el?adasokat. 1917-ben Lenin szemelyes kozbenjarasa mentette csak meg Sztanyiszlavszkijt a carizmus kiszolgaloinak sorsatol, a kivegzest?l vagy deportalastol. Ezt kovet?en a M?vesz Szinhaz a szovjethatalom lelkes kiszolgaloja, a hatalomnak tetsz? m?vek gyakori bemutatohelye lett. (A lenini, majd sztalini Moszkva sivarsagat es a M?vesz Szinhaz feny?z? pompajat maro gunnyal abrazolva allitja szembe egymassal
Mihail Bulgakov
befejezetlenul maradt irasa, a
Szinhazi regeny
.)
1918-ban Sztanyiszlavszkij megalapitotta els? szineszkepz? m?helyet, melynek tapasztalataibol kes?bb megirta az
Eletem a m?veszetben
,
A szinesz munkaja
es az
Egy szinesz felkeszul
cim? koteteit, melyekben kifejti szineszpedagogiai elveit es bemutatja annak gyakorlatat.
Sztanyiszlavszkij 1938-ban, Moszkvaban halt meg.
Sztanyiszlavszkij torekveseinek kozeppontjaban a
pszichologiai realizmus
allt. Ez nem els?sorban a rendez?i munka technikai, formai megujitasat jelentette, hanem azt az igenyt, hogy a szineszek a lehet? legteljesebb mertekben
ateljek
a szinpadi helyzeteket, annak erdekeben, hogy azok a valosag hitelessegevel jelenjenek meg. Annak erdekeben, hogy ezt a hatast megteremthesse, a szinesznek m?kodtetnie kell
erzelmi emlekezetet
, azaz a probak soran ugy kell viselkednie, mintha ? maga lenne a megjelenitend? eletszituacioban. Felszinre kell hoznia sajat elmenyeit, tapasztalatait, az ezekhez tarsulo erzelmeket, es ezeket kell magaban rogzitenie ahhoz, hogy a bemutatni kivant lelekallapotot megjelenithesse.
Jol peldazza Sztanyiszlavszkij elgondolasait az alabbi rovid idezet:
A szinesz mintegy ezt mondja maganak: ≫Tudom, hogy mindaz, ami itt a szinpadon korulvesz, a valosag durva hamisitvanya, csupa hazugsag. De mi lenne, ha mindez igaz lenne? Hogyan viszonyulnek ehhez vagy ahhoz a jelenseghez? Mit tennek?≪ … Es attol a pillanattol kezdve, amint megjelenik lelkeben ez az alkoto ≫mi lenne, ha≪, az ?t korulvev? realis elet elveszti az erdekesseget, es atlep a fantaziaja teremtette masik eletbe.
(A szinesz es a rendez? m?veszeter?l, 1937?)
Ahhoz, hogy a szinesz vegig tudjon menni ezen a folyamaton, kovetkezetes elemz? munkara, es rengeteg gyakorlasra van szukseg. (Sztanyiszlavszkij szerint egy-egy el?adast akar 150?200 proba is megel?zhet, es csak akkor szabad a kozonseg ele allni, ha ez a folyamat mar teljes egeszeben lezajlott.)
Mindezen celok erdekeben Sztanyiszlavszkij szigoru munkarendet kovetelt, es szuksegesnek tartotta a szinesz testenek-hangjanak es lelekallapotanak rendszeres fizikai, koncentracios es improvizacios gyakorlatok vegzesevel valo karbantartasat.
Sztanyiszlavszkij munkassaganak ujito jellege ketsegtelen. Megkozelitesmodjanak dogmatikus alkalmazasa, vagy eppen felremagyarazasa ugyanakkor legalabb ilyen nagy hatassal volt a huszadik szazad szinhazm?veszetere.
Tanitvanya, Vszevolod Mejerhold meg nem esett bele ebbe a csapdaba, es kreativ modon gondolta tovabb mestere elveit. ? ugy velte, hogy nem a bels? tortenesek, hanem a kuls? mozgasformak lekepezesevel lehet a legpontosabban felidezni egy tortenest a szinpadon.
Sztanyiszlavszkij irasait halala utan azonban a Szovjetunioban az allami szineszkepz? intezmenyek hivatalos tananyaganak rangjara emeltek, mellyel ugyanakkor meg is szuntettek a valaha ujitonak, dinamikusnak szamito elvek szerves tovabbfejl?desenek lehet?seget.
Sztanyiszlavszkij Szovjetunion kivuli hatasarol szolva a legfontosabb talan
Lee Strasberg
es
Jerzy Grotowski
munkassaganak emlitese. Magyarorszagon els?sorban
Gellert Endre
es
Major Tamas
meritett Sztanyiszlavszkij gondolataibol es munkamodszereib?l.
- Konstantin Sztaniszlavszki:
Eletem
; ford. Staud Geza; Madach Szinhaz, Bp., 1941 (
Madach-konyvtar
)
- Egy szinesz felkeszul...
; ford. E. R. Hapgood, atdolg. Hegedus Tibor; Athenaeum, Bp., 1946
- Szineszetika
; ford. Lanyi Sarolta; Budapest Irodalmi Intezet, Bp., 1949 (
Uj konyvtar
)
- Sztaniszlavszkij beszelgetesei a Nagy Szinhaz sziniiskolajaban. 1918?1922
; feljegyz. K. Je. Antarova, szerk. Ju. Sz. Kalasnyikov, ford. Szendr? Jozsef; Parnasszus, Bp., 1949 (
Szinm?veszeti F?iskola konyvtara
)
- A szinesz munkaja. 1. Az ateles iskolaja. Egy szininovendek naploja
; ford. Balogh Pal, Karoczkay Margit szakmailag ell. Horvai Istvan; Hungaria, Bp., 1950
- A szinesz munkaja. 2. Az alakitas iskolaja. Egy szininovendek naploja
; ford. Achim Andras; M?velt Nep, Bp., 1951
- Sztanyiszlavszkij rendez?peldanya Csehov Siraly c. szindarabjahoz
; m?ford. Hay Gyula, rendez? utasitasok ford. Dobos Istvan, Roboz Laszlo; Magyar Szinhaz- es Filmm?veszeti Szovetseg, Bp., 1956 (
Szinhazm?veszeti irasok
)
- Az ismeretlen Sztanyiszlavszkij. Sztanyiszlavszkij hatrahagyott tanulmanyaibol
; szerk. Szekeres Jozsef, ford. Szekeres Zsuzsa, bev. Hont Ferenc; Szinhaztudomanyi Intezet, Bp., 1960
- Cselekv? elemzes
; ford. Benedek Arpad, Szekeres Zsuzsa; Szinhaztudomanyi Intezet, Bp., 1960 (
Korszer? szinhaz
)
- Uj osvenyeken
; ford., bev., jegyz. Szekeres Jozsef; Szinhaztudomanyi Intezet, Bp., 1962 (
Korszer? szinhaz
)
- Eletem a m?veszetben
; jegyz. N. D. Volkov, V. R. Kanatcsikova, ford. Gellert Gyorgy; Gondolat, Bp., 1967
- A szinesz munkaja. Egy szininovendek naploja. I. es II. resz
; ford. Morcsanyi Geza; 2. jav. kiad.; Gondolat, Bp., 1988
- ↑
inferred from timeline of events
- ↑
1919-t?l:
Moszkvai Akademiai M?vesz Szinhaz
(MHAT; Московский Художественный академический театр).
- ↑
Moszkovszkij Hudozsesztvennij tyeatr
(A Csehovrol elnevezett Moszkvai M?vesz Szinhaz portalja. Hozzaferes: 2018-07-13)
- Punk Maria
:
Sztanyiszlavszkij es Jerzy Grotowski szineszpedagogiajanak osszehasonlito elemzese.
In:
Alapvetes ? Tanulmanyok Jerzy Grotowski Laboratorium Szinhazarol
(szerk. Liszkai Tamas), Paraliturgikus Kutatasok M?helye ? Katolikus Ifjusagi Alapitvany, Szeged 2009.
ISBN 978-963-06-7606-9
- Nyikolaj Abalkin:
Sztanyiszlavszkij rendszere es a szovjet szinhaz
; ford. Achim Andras; M?velt Nep, Bp., 1952
- Vaszilij Toporkov:
Sztanyiszlavszkij a probakon. Visszaemlekezesek
; ford. Benedek Arpad; M?velt Nep, Bp., 1952
- Nyikolaj Gorcsakov:
Sztanyiszlavszkij rendez
; ford. Achim Andras; M?velt Nep, Bp., 1953
- Grigorij Krisztyi:
Sztanyiszlavszkij munkassaga az operaban
; ford. Both Gabor; Zenem?kiado, Bp., 1955
- Maxim Vallentin:
A rogtonzest?l a szindarabig. A Sztanyiszlavszkij-rendszer alapjan egyuttesek szamara. Reszletek
; ford., jegyz. Bard Oszkarne; Szinhaztudomanyi Intezet, Bp., 1961 (
Korszer? szinhaz
)
- Sztanyiszlavszkij es Brecht
/
Sztanyiszlavszkij es Brecht munkamodszere
/ Kathe Rulicke:
Brecht es Obrazcov
/ Michel Vinaver:
A szinesz celja es eszkozei
; ford., jegyz. Sz. Szanto Judit; Szinhaztudomanyi Intezet, Bp., 1964 (
Korszer? szinhaz
)
- M. N. Sztrojeva:
Sztanyiszlavszkij rendez?i kiserletei. 1917?1938. Reszletek
; ford. Orosz Istvan, val. Peterdi Nagy Laszlo; MSZI, Bp., 1978 (
Szinhazelmeleti fuzetek
)
- Mer? Bela:
Szinjatek-szinesz. Kozelitesek a szinhazesztetikahoz es Sztanyiszlavszkij modszerehez
; Uj Mandatum, Bp., 2002