Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Karolyi Mihaly (egyertelm?sit? lap)

Karolyi Mihaly grof
Magyarorszag miniszterelnoke
Hivatali id? 1918 . oktober 31.  ? 1919 . januar 11.
Allamf?	IV. Karoly (1918. november 11.-ig) uralkodo Jozsef f?herceg (1918. november 1-ig) kormanyzo onmaga (1919. januar 11-ig) ugyvezet? allamf?
El?d	Hadik Janos
Utod	Berinkey Denes
A Magyar (Nep)koztarsasag elnoke
Hivatali id? 1918 . november 16.  ? 1919 . januar 11. (ugyvezet? allamf?)
Hivatali id? 1919 . januar 11.  ? marcius 21.
El?d	Jozsef f?herceg
Utod	Garbai Sandor
Szuletesi nev	Karolyi Mihaly Adam Gyorgy Miklos
Szuletett	1875 . marcius 4. Budapest , Osztrak?Magyar Monarchia
Elhunyt	1955 . marcius 19. (80 evesen) Vence , Franciaorszag
Sirhely	Fiumei Uti Sirkert
Part	Fuggetlensegi es Negyvennyolcas Part Fuggetlensegi es 48-as (Karolyi) Part (1916?) Egyesult Negyvennyolcas es Fuggetlensegi Part
Szulei	Karolyi Georgine Karolyi Gyula
Hazastarsa	Andrassy Katinka grofn?
Gyermekei	Karolyi Judit
Foglalkozas	kozgazdasz politikus diplomata iro
Iskolai	Eotvos Lorand Tudomanyegyetem (1893?)
Vallas	katolicizmus
Dijak	Pecs diszpolgara (1947)
A Wikimedia Commons tartalmaz Karolyi Mihaly grof temaju mediaallomanyokat.

Grof nagykarolyi Karolyi Mihaly Adam Gyorgy Miklos ( Budapest , 1875 . marcius 4. ? Vence , Franciaorszag , 1955 . marcius 19. ) politikus, miniszterelnok, az els? magyar koztarsasagi elnok , emigrans baloldali, a masodik vilaghaboru utan rovid ideig kovet. Grof Karolyi Gyula miniszterelnok unokatestvere konzervativ arisztokratabol valt radikalis demokratava es ellenzeki politikuskent a Monarchiaban fennallo rendszer kerlelhetetlen kritikusava, majd az ?szirozsas forradalom es az els? magyar polgari demokracia vezet?jeve. A masodik vilaghaboru utan tobb evtizedes emigraciobol hazaterve rovid ideig parizsi kovet volt, de 1949-ben Rajk Laszlo letartoztatasanak hatasara ismet emigracioba vonult. Biraloi ?voros grofkent” szoktak emlegetni. A Horthy-korszak idejen Franciaorszagban , majd 1949-t?l halalaig szinten francia emigracioban elt.

Politikai tevekenysegenek megitelese vegletesen ellentmondasos, bar abban altalanos az egyetertes, hogy gyenge kez?, kudarcos vezet? volt. Ezen tul azonban a Horthy-korszakban benne talaltak meg Trianon egyik f? okozojat, hazaarulokent iteltek el, mig a masik oldalon azt az allamferfit tiszteltek benne, aki felismerte, hogy a Monarchia vezet?inek b?nos haborus politikaja Magyarorszagot az els? vilaghaborus katasztrofaba sodorja, es a maga modjan megprobalt tenni ez ellen. Megitelesenek ezek az ellentmondasai a 21. szazad elejen is tovabb elnek a magyar belpolitika kulonboz? oldalai kozott.

Feltestvere, grof nagykarolyi Karolyi Jozsef ( 1884 ? 1934 ), Fejer varmegye f?ispanja, orszaggy?lesi kepvisel?, az egyik kiemelked? legitimista politikus a Horthy-korszakban; 1918 -ban a forradalom kitoresekor Karolyi Jozsef grof lemondott allasarol es a legagresszivebb ellenfele lett Karolyi Mihaly kormanyanak . ^[1]

Elete [ szerkesztes ]

Csaladja [ szerkesztes ]

Csaladja a magyar arisztokracia legfels?bb korebe tartozo ?si magyar f?nemesi grof Karolyi csalad , tiszantuli nagybirtokokkal. Szulei unokatestverek: apja grof nagykarolyi Karolyi Gyula , edesanyja grof nagykarolyi Karolyi Georgina, testvere Pappenheim Siegfriedne Karolyi Erzsebet . Felesege grof csikszentkiralyi es krasznahorkai Andrassy Katinka , ^[2] akivel 1914. november 6-an kotott polgari hazassagot Budapesten, ^[3] egyhazi eskuv?juk a Matyas-templomban volt 1914. november 7-en. ^[4]

Gyermek- es ifjukora [ szerkesztes ]

Karolyi Mihaly 1875. marcius 4-en szuletett a pesti, belvarosi arisztokrata palotanegyedben talalhato Karolyi-palotaban. Az unokatestverek hazassagabol szarmazo Karolyi komoly fejl?desi rendellenesseggel, nyulszajjal es farkastorokkal (nyitott szajpadlassal) szuletett, betegsege melyen meghatarozta egesz gyermekkorat es szemelyisegfejl?deset.

Anyja TBC-ben koran elhunyt, apja hamar ujran?sult. A normal beszedkepzesre keptelen, gyenge testalkatu fiut apja alkalmatlannak tartotta komolyabb karrierre. Neveleset nagy odaadassal ozvegy anyai nagyanyja, Klarissza vallalta sogoraval (kes?bbi ferjevel Karolyi Sandorral ). A maganyos, visszahuzodo kis Mihaly n?verevel egyutt nagyanyjaek foti kastelyaban nevelkedett, kortarsaktol elkulonulve, tulovo gondoskodassal.

14 evesen nagyanyja ?harcias kozbenjarasara” Becsben kulonleges m?tetet ^[5] vegeztek rajta, a szajpadlas helyreallitasaval. ^[6] A m?tet sorsforditonak bizonyult: Elkezdhetett beszelni tanulni. ?Lelekol? beszedgyakorlatok kovetkeztek, amelyek soran megedzettek akaratomat, es raszoktattak arra, hogy sikerrel kuzdjek a csuggedes ellen.” ^[7] Neveltetese, ahogy az arisztokrata ifjakhoz illett, magantanitokra es papokra volt bizva. Az apja nem akarta, hogy tanuljon, meg azt sem, hogy erettsegit tegyen, csak a gazdalkodasi ismereteket er?ltette, leginkabb a lotenyesztest, am Karolyit nem erdekelte a gazdalkodas es allattenyesztes. Nagymamaja intezte el, hogy maganuton, titokban erettsegit tegyen. Kozben termeszetesen a nyelveket, mint minden arisztokrata gyermeknek, tanulnia kellett. ^[8] 16 evesen mar az angol parlament ulesen hallgatta az aznapi vitat, es a legjelent?sebb angol politikusok asztalanal ult. Nagybatyja es Apponyi Albert grof kisereteben jart Angliaban. ^[9] Elete soran harom idegen nyelven tanult meg tokeletesen: angolul , nemetul es franciaul .

Gondolkodasat, jellemet az iskolan kivuli hatasok alakitottak: a Karolyi csaladon beluli hagyomanyos Habsburg-gy?lolet, nevel?apja, Karolyi Sandor 48-as hagyomanyokon nyugvo vilagnezete, parasztokat gazdaszovetkezetekbe szervez? elkepzelese, illetve apjanak kiegyezesparti politikai allaspontja. Olvasmanyelmenyei, igy a francia Encyclopedie , Verne regenyei , Tamas batya kunyhoja alapjan alakult ki benne idealista rajongas a vilag igazsaganak ugyeert. Marx T?kejet nevel?apjatol kapta, ebb?l szivta magaba a szocializmus ideait, leginkabb a tomegek kizsakmanyolasa elleni, a tarsadalmi igazsagossag melletti eszmeket.

Huszonevesen megszerezte jogi diplomajat, es 24 evesen, feln?ttkoruva valva belevetette magat a nagyuri szorakozasokba. ^[10] Bar politikai ellenfelei igyekeztek utolag szemere vetni hedonista eletvitelet, ^{[11] [12]} az igazsag az, hogy Karolyi fiatalkori elete semmiben nem kulonbozott a hasonlo koru arisztokratak eletvitelet?l. Legjobban utazni szeretett, meg Ceylon szigetere is eljutott, de bejarta fel Europat, es tobbszor volt az USA-ban. Ha itthon volt, legszivesebben lovaglassal, lovaspoloval, vadaszatokkal toltotte az id?t, de szeretett kartyazni es sakkozni is. Minden technikai ujdonsag erdekelte: imadott autot vezetni, es amikor Louis Bleriot egyik pilotatarsa Magyarorszagra hozta azt a repul?t, amivel Bleriot atszelte a La Manche-csatornat , addig alkudott a pilotaval, amig felszallhatott a hires repul?re, es mentek egy kort Budapest felett. Az ifju Karolyi vakmer?segere jellemz? volt, hogy az egyuleses gep vazara ult, es a vasrudakba kapaszkodva, labat a leveg?be logatva tette meg az utat. ^[13] A fiatal magnas 30 eves kora korul kezd komolyodni, es a politika, kozelet fele fordulni.

Ellenzekikent a Monarchiaban [ szerkesztes ]

Nagybatyja, Karolyi Sandor hatasara kapcsolodott be a szovetkezeti mozgalom szervezesebe. Konzervativ agrariuskent 1901 -ben a Szabadelv? Part tagja lett, de az 1901-es valasztasokon a zilahi keruletben alulmaradt.

A Szabadelv? Partbol csakhamar kilepett es partonkivulikent indult az 1905-os valasztasokon , ahol mandatumot szerzett a petervasari keruletben. Megvalasztasa utan nem sokkal lepett be a Fuggetlensegi es Negyvennyolcas Partba . Az 1906-os valasztasokon nem nyert mandatumot, ebben a ciklusban (azaz 1910-ig) fels?hazi kepvisel?, 1909?1912 kozott az Orszagos Magyar Gazdasagi Egyesulet elnoke volt, 1910-ben partonkivuli fuggetlensegi programmal valasztottak kepvisel?ve a kapolnai keruletben. 1912-ben a Justh-fele Fuggetlensegi Parthoz csatlakozott, aminek 1912?1913 kozott elnoke is volt. Amikor a kulonboz? fuggetlensegi frakciok ujraegyesultek, ? is belepett az Egyesult Negyvennyolcas es Fuggetlensegi Partba .

A konzervativizmussal valo szembefordulasanak fontos allomasa volt, amikor 1912 juniusaban a veder?torveny megszavaztatasa utan Tisza Istvan parlamenti hazelnok rend?ri er?szakkal vetett veget az ellenzek tiltakozasanak. Az ulesteremb?l eltavolitott ellenzekiek ekkor fogtak ossze a parlamenten kivuli demokratikus es szocialista ellenzekkel, hogy kozos nepgy?leseket rendezzenek. Karolyi az els?k egyiken ? 1912. junius 16-an Miskolcon ? a polgari radikalis demokrata Jaszi Oszkar es a szocialdemokrata Landler Jen? mellett lepett fel szonokkent.

1914-ben, a tronorokos meggyilkolasakor Amerikaban volt el?adokoruton Kunfi Zsigmonddal egyutt. Hazafele jovet, a vilaghaboru kitorese miatt, mint ellenseges orszag allampolgarat, Franciaorszagban el?szor augusztus 5-en, Le Havre -ban, majd augusztus 12-en Bordeaux -ban is letartoztattak es internaltak. Az els? letartoztatasra valojaban nem volt jogalapja a franciaknak, mivel a Monarchianak csak augusztus 12-en uzentek hadat. Eugene Lautier (1867?1935) francia politikai ujsagiro hathatos segitsegevel szeptember 15-en kiengedtek, miutan becsuletszavat adta, hogy a haboruban nem fog harcolni Franciaorszag ellen. ^{[14] [15]} A bordeaux-i hatosag altal kiallitott utlevellel Spanyolorszag fele tavozhatott az orszagbol. Madridon , Barcelonan keresztul Genovaba utazott es az akkor meg semleges Olaszorszagon at hazatert. ^[16]

1915 aprilisaban onkenteskent bevonult a budapesti 1. honved huszarezredhez. ^[17] Zaszloskent, majd hadnagykent teljesitett szolgalatot a fronton. ^[18]

1916-ban Karolyi kilepett az Egyesult Fuggetlensegi Partbol es annak balszarnyabol megalapitotta a Fuggetlensegi es 48-as (Karolyi) Partot , vagy roviden Karolyi-partot. Polgari demokratikus reformokat ? foldosztast es altalanos valasztojogot ? es nemzetisegi egyenjogusagot kovetelt. Ellenezte az Osztrak?Magyar Monarchia es Nemetorszag szovetseget: ehelyett a dunai nepek baratsaga es az antantbarat kulpolitika hivekent ervelt a haboruval szemben.

Mindazonaltal Karolyi csak nagyon lassan, fokozatosan, es rovid id?re valt ellenzeki vezeralakka, leginkabb csak a haboru utolso eveiben. ( Justh Gyula 1913 ota tarto visszavonulasa es Kossuth Ferenc 1914-es halala ota hianyzott egy integralo szemelyiseg.) Bar szamos meltatojanak visszaemlekezesei ugy allitjak be a korszakot mint Tisza es Karolyi heroikus kuzdelmet, es mar 1915 -ben kovetelte az orszaggy?lesben Magyarorszag haborubol valo kilepeset; 1916-ig messze nem tartozott a politika elvonalaba, ?automobil-baleseteir?l es kartyacsatairol joval tobbet hallott a kozvelemeny, mint parlamenti felszolalasairol.” A kormanyzo er?k igazi alternativajanak csak az utan kezdett latszani, miutan a haboru okozta demoralizacio szelet sikeresen vitorlajaba fogva, felredobta az addig hirdetett ?politikai fegyverszunetet”. ^[19] Bekepartisaga a haboru utolso eveben igen nepszer?ve tette.

Karolyi es az ?szirozsas forradalom [ szerkesztes ]

B?vebben: ?szirozsas forradalom es Karolyi Mihaly-kormany

Az els? vilaghaboru vegen, a Monarchia es a dualista allamrendszer osszeomlasa kozepette korulotte mint a demokratikus es bekeparti ellenzek vezet?je korul alakult ki az a politikai szovetseg, amely 1918 . oktober 23-an az Astoria Szalloban Magyar Nemzeti Tanacs neven ellenkormanyt hirdetett. A testulet alapito tagjai a Karolyi-fele Fuggetlensegi Part, a Jaszi Oszkar elnokolte Polgari Radikalis Part es a Garami Ern? es Kunfi Zsigmond altal vezetett Magyarorszagi Szocialdemokrata Part voltak, elnokeve Karolyi Mihalyt valasztottak. A Nemzeti Tanacs oktober 25-en tizenket pontos, Jaszi altal megfogalmazott kialtvanyt tett kozze, amely a haboru azonnali befejezeset, az orszag fuggetlensegenek megteremteset, a demokratikus reformokat es a nemzetisegekkel valo megbekelest kovetelte az orszag teruleti egysegenek serelme nelkul.

1918 . oktober 31-en , az ?szirozsas forradalom idejen a tomegek benne lattak azt a politikust, aki el?segitheti az orszag megujhodasat. Miutan az utcai gyujtobeszedekt?l feltuzelt, a Nemzeti Tanacsra feleskudott katonai egysegek elfoglaltak Budapest kozepuleteit. Ezen a napon, amint a Pesti Hirlap 1918. november elsejei tudositasa is megemlekezik rola, delutan ot ora korul egy fanatikus csoport herminamezei villajaba berontva meggyilkolta Tisza Istvan volt miniszterelnokot. A gyanu Karolyira illetve kornyezetere terel?dott, ugyanis a feltetelezett merenyl?k az Astoriabol, Karolyi politikai kozpontjatol indultak Tisza villajahoz, es kapcsolatban alltak a Karolyi-fele nemzeti tanaccsal: ^{[20] [21] [22]} a Tisza-per tobb vadlottja Karolyi sz?kebb munkatarsi korehez tartozott (szemelyi titkara Keri Pal , Fenyes Laszlo ), illetve a Karolyi-kormanyban fontos vezet? beosztast kapott ( Friedrich Istvan , Csernyak Imre, Pogany Jozsef ). Ellenfelei ^[23] szerint Karolyi szemelyes gy?loletet is taplalt ^[24] Tisza grof irant. Karolyi azonnal elitelte a merenyletet, ^[25] majd ket nappal kes?bb a ravatalra koszorut kuldott. ?Legnagyobb politikai ellenfelemnek, az emberi kiengesztel?des jeleul” felirattal. ^[26] A Tisza-perben szuletett itelet indoklasa ugyanakkor kimondta Karolyi es kore artatlansagat a merenyletben, es a jelenkori tortenetiras sem talalt felel?sseget meger?sit? bizonyitekot.

Az uralkodo neveben Jozsef f?herceg Karolyit nevezte ki miniszterelnokke, igy kozjogi szempontbol a Karolyi Mihaly-kormany legitim volt, ^{[27] [28]} Karolyi november elejen felmentest kert es kapott az uralkodonak tett esku alol, kormanya pedig ?nepkormanykent” a Nemzeti Tanacsra eskudott fel. IV. Karoly kiraly novemberi lemondasat kovet?en az ideiglenes torvenyhozoi hatalmat gyakorlo, addigra tobb szaz f?sre duzzadt Magyar Nemzeti Tanacs november 16-an kikialtotta a koztarsasagot (?nepkoztarsasagot”, ami az akkori szohasznalat szerint tobbpartrendszerre epul?, altalanos es titkos valasztojogon alapulo parlamentaris demokraciat jelentett), majd 1919 . januar 11-en Karolyit ideiglenes koztarsasagi elnokke valasztotta es felhatalmazta a ?neptorvenyek” elfogadasanak jogaval. A miniszterelnokseget Berinkey Denes vette at. Bar elfogadtak egy uj valasztoi torvenyt, azonban az altalanos valasztasokat csak 1919 aprilisara t?ztek ki, amire a proletardiktatura miatt mar nem kerulhetett sor, igy Karolyi kormanyat a nep nem er?sitette meg hatalmaban.

Belpolitikaja [ szerkesztes ]

A Karolyi- , illetve Berinkey-kormanyok altal beterjesztett, es a Nemzeti Tanacs altal elfogadott tobb mint negyven neptorveny es csaknem negyszaz rendelet kozul az uj valasztojogi torveny alapjan minden barmelyik hazai nyelven irni-olvasni tudo 21 even feluli ferfi es 24 even feluli n? szavazati jogot kapott. Az uj torveny alapjan tartando altalanos valasztasokat 1919 aprilisara t?ztek ki.

Torvenybe iktattak a sajto-, az egyesulesi es gyulekezesi szabadsagot. A haboru kovetkezteben az osszeomlas szelere sodrodott gazdasag, a tomegesse valt nyomor es inflacio korulmenyei kozott vezettek be a szocialis reformokat: a munkanelkuli-segelyt, az adohatralek elengedeset, a 14 even aluli gyermekek foglalkoztatasanak betiltasat, emeltek a bereket, a leszerelt katonaknak jelkepes vegkielegitest adtak, terveztek a nyolc oras munkanap bevezeteset es a tarsadalombiztositas kiterjeszteset. 1919 . februar 15-en a nagybirtokosok, a romai katolikus egyhaz es a szocialdemokratak kulonboz? javaslatait utkoztet? heves vitak utan fogadtak el a kisgazdaparti Nagyatadi Szabo Istvan altal el?keszitett foldtorvenyt, amely az 500 holdnal nagyobb magan- es a 200 holdnal nagyobb egyhazi birtokok kartalanitas elleneben valo kisajatitasat, es egy-egy csalad eltartasara alkalmas kis- es kozepbirtokokra valo felosztasat mondta ki. A parcellazast azonban csak Karolyi maga kezdte meg kapolnai birtokan 1919 . februar 23-an .

A demokratikus berendezkedes mellett a Karolyi-rendszer kormanyai torekedtek a bels? rend megszilarditasara is, de keves sikerrel. 1919 februarjaban a kormany rend?ri er?vel lepett fel ket, nemregiben megalakult szels?seges szervezettel szemben: feloszlatta a diktatorikus jobboldali kormanyzatot es a tortenelmi hatarok fegyveres vedelmet kovetel?, Gombos Gyula vezette Magyar Orszagos Veder? Egyesuletet (MOVE); az 1919 . februar 20-i munkanelkuli-tuntetes utan ? amely a Nepszava budapesti szerkeszt?sege el?tt fegyveres osszet?zeshez vezetett ? a Kommunistak Magyarorszagi Partjanak harmincket vezet?jet, koztuk Kun Belat vizsgalati fogsagba zaratta.

Nemzetisegi es katonapolitikaja [ szerkesztes ]

A Monarchia haborus veresegenek es osszeomlasanak kovetkezmenyeivel Karolyi uj, polgari demokratikus kormanya az antantbaratsag es a nemzetisegek egyenjogusitasanak regota hirdetett politikaja alapjan igyekezett szembenezni. Olyan szeles kor? autonomiat akart biztositani a nemzetisegeknek, ahol peldaul nemcsak az elemi iskolai, hanem a kozepiskolai oktatas is sajat nyelvukon folyik. Ebben azok a nemzetisegek is reszesulhettek, amelyek nem osszefugg? teruleten helyezkedtek el, mint pl. a nemetek . Az egyseges tombot alkoto kisebbseg teruleten kantonhoz hasonlo szervez?desek (entitasok) megalakitasat terveztek. Ilyen volt a szlovakok szamara a Slovenska krajina , a ruszinoknak a Ruszka krajina , a szloveneknek a Szlovenszka krajina , valamint Roth Otto probalta a Banati Koztarsasagot kialakitani delen, az etnikailag rendkivul vegyes Bansagban .

A Magyarorszagtol elszakadni kivano nemzetisegek azonban a Jaszi Oszkar nemzetisegugyi miniszter altal felajanlott foderalizaciot ? a ?Keleti Svajc” koncepciojat ? visszautasitottak, a gy?ztes antanthatalmak szovetsegeseikent pedig a szerb , a roman , illetve a ? belgradi konvencio altal nem is emlitett ? cseh-szlovak hader?, azaz a ?kisantant”, a belgradi katonai konvenciot felrugva elfoglalta a Delvideket , Erdelyt , illetve a Felvideket .

A kozos hadseregben, melynek tisztikara nagyreszt Karolyi-ellenes volt, eredetileg is csak a magyarorszagi kiegeszites? ezredek negyedeben volt 75%-nal magasabb a magyar katonak aranya, azonban ez a hader? az 1918-as honvedelmi miniszter, Szurmay Sandor tabornok szerint teljesseggel eleg lett volna a tortenelmi Magyarorszag hatarainak megvedesere. A hadugyminiszterium november 8-an leszerelesi rendeletet adott ki, egyben uj magyar hadsereg felallitasarol is szolt. Linder Bela a Karolyi-kormany els? hadugyminiszterekent meg a kozos hadsereg leszereleset siettetve hangoztatta elhiresult kijelenteset: ?Nem kell hadsereg tobbe! Soha tobbe katonat nem akarok latni!” A hadseregszervezesben jaratos, haborus frontparancsnoki tapasztalatokkal rendelkez? Szurmay Sandor tabornokot, korabbi honvedelmi minisztert Karolyi utasitasara letartoztattak, es internaltak. ^[29] Karolyi ? az antant ohajanak engedelmeskedve ? hasonloan jart el a Budapesten at hazater?ben lev? August von Mackensen nemet tabornaggyal is, a Balkan-hadsereg parancsnokaval, aki Erdely felszabaditasaban jatszott szerepe miatt a magyar lakossag koreben nagy nepszer?segnek orvendett. Mackensent a magyar kormany letartoztatta es kiszolgaltatta az angoloknak. A hadsereg leszereleset szorgalmazo Linder Bela hadugyminiszter, majd az ? harmadik utoda, Bohm Vilmos , valamint Stromfeld Aurel hadugyi allamtitkar meg is kezdtek a hadsereg ujjaszervezeset, elrendeltek a toborzasokat is, de ez lassan es akadozva haladt. A magyar egysegeknek december vegen francia megfigyel?k szerint katonai szempontbol ?semmilyen ertekuk” nem volt.

A politikai gyakorlattal nem rendelkez?, a targyalasokban naivan hiv? ^[30] Karolyi ? pacifista es wilsonista politikaja jegyeben ? attol tartott, hogy a katonai ellenallas rontana Magyarorszag eselyeit a haborut lezaro bekekonferencian: a konvencio megsertese miatt ismetelten tiltakozott, de az antant joindulataban es az etnikai hatarok Woodrow Wilson amerikai elnok altal meghirdetett elveben bizva, illetve hasznalhato es lojalis hadsereg hianyaban a hatarok fegyveres vedelmere nem adott utasitast. Ezt a politikat Kolozsvar 1918 . december 24-i roman megszallasa utan kezdte felulbiralni, s az uj hadsereg felallitasanak koncepciojarol szolo minisztertanacsi vitaban februarban mar azt mondta: ?Ha a jog es az igazsag alapjan nem tudjuk, fegyverrel a kezunkben keszen akarunk allni arra, hogy letfelteteleinket visszaszerezzuk.” 1919 . marcius 2-an Szatmaron a szekely alakulatoknak pedig kijelentette: ?Mi vegszukseg eseteben meg fegyverrel is felszabaditjuk ezt az orszagot. […] Ha olyan beket akarnak velunk alairatni, amely Magyarorszag feldarabolasat jelenti, akkor […] en ezt a beket nem fogom alairni.” ^[31]

Ekkor menteni kellett volna, ami meg menthet?, velekedett az I. vilaghaboru katonai szakiroja, Julier Ferenc :

? Magyar szempontbol bizonyara az lett volna a helyes, ha oktober 20.-a utan minden magyar csapat a lehet? leggyorsabban hazavonul, hogy megvedje az orszagot. De meg a dinasztia erdeke is ezt parancsolta. Magyarorszag volt a monarchia harci akaratanak es kitartasanak legels? tamasza, Magyarorszag volt a Monarchia politikailag er?sebb fele. A monarchia mar a vilaghaboru alatt sem allhatott volna meg Magyarorszag nelkul. A vilaghaboru alkonyan pedig mar csak Magyarorszag kepviselt er?egyseget. Ezert minden katonai er?feszitesnek Magyarorszag vedelmere kellett volna iranyulnia. A nagy hader? azonban szinte megbabonazott allapotban vart az olasz fronton es ahelyett, hogy a megvedelmezend? teruletekbe visszasietett volna, ami kozvetlenul oktober 20-a utan, bar igen nagy anyagveszteseggel, de meg t?rhet? rendben ? es bizonyara hasonlitatlanul jobb fegyelemben, mint 10 nappal kes?bb az ellenseg nyomasa alatt ? megkezdhet? lett volna, megerthet? okok nelkul elfogadta az utolso csatat, amelynek elvesztese alig lehetett ketseges. Csatavesztes a fegyverszunet es beketargyalas el?tt csak hatranyos lehetett.

November elsejen jutottak hadvezet?segunk tudomasara az oktober vegen kert fegyverszunet megalazo feltetelei. Az antant nem kivant kevesebbet, mint a teljes leszerelest, a tuzersegi anyag felenek atadasat stb., es az atvonulasi jogot a monarchia teruleten az antant-csapatok szamara. Mindezt a hadvezet?seg kenytelen volt november 3-an elfogadni, mar csak azert is, mert a monarchia darabokra valo oszlasa ekkor mar megtortent es mert a magyar forradalmi kormany szomoru emlekezet? hadugyminisztere a magyar csapatok fegyverletetelet kovetelte.

Az olaszok azonban a fegyverszunetet az elfogadas utan csak 36 oraval leptettek eletbe, aminek az lett az eredmenye, hogy gyanutlan csapataink es hadtapalakulasaink jelentekeny resze ? tobb szazezer f? ? foglyul esett.

A balkani arcvonalon mar a magyar forradalmi kormany kotott fegyverszunetet Franchet d’Esperey seregevel, egesz feleslegesen, minthogy az olaszokkal kotott megallapodas minden arcvonalra kiterjedt. Franchet d'Esperay aztan Horvat-Szlavonorszagnak teljes atadasat, a Bacskanak, a Banatnak es Erdely deli felenek kiuriteset, valamint Mackensen havasalfoldi seregenek internalasat kovetelte, ha ez magyar foldon valo atvonulasa folyaman november 20.-ig az orszagot el nem hagyja.

A vilaghaboru utan az orszag meg elegend? nyersanyaggal rendelkezett ahhoz, hogy tekintelyes ved?sereget tarthasson. Csak arra utalok, hogy a Karolyi-kormanyzat tobb havi rombolasa es teruletfeladasa (tehat hadianyagvesztesege is) utan a bolseviki uralom 1919 marciusa utan, rovid id? alatt meg 6 hadosztalyra es 3 dandarra tagozott 110 000 f?nyi hader?t tudott osszeallitani, felszerelni, uj ruhaba oltoztetni es er?s tuzerseggel felfegyverezni. Voltak repul?alakulatai es 30 es feles mozsarai.

Ha ezt a szervezesi munkat nemzeti alapon allo kormanyzat 1918 novembereben vegzi el, akkor Magyarorszag mindharom ellenfelevel szemben elegend? es jo hader?t tud allitani. Semmi esetre sem szorul mai sz?k hatarai koze. Vajon mikor ter vissza az 1918 vegen elmulasztott kedvez? alkalom? ^[32] ”

Gyakorlatilag az ellenallas hianya rontotta az eselyeinket a beketargyalason. Mivel a Szekely Hadosztalyon kivul senki sem harcolt a megszallo csapatok ellen, az antant es kes?bbi kisantanter?k akadalytalanul szalltak meg az orszagot, jo targyalasi poziciokat szerezve a kornyez? orszagoknak. Komolyabb ellentamadasra csak a Tanacskoztarsasag alatt kerult sor ( eszaki hadjarat ).

A legujabb kutatasok szerint nem lehet biztosan kimondani, hogy az 1918 ?szen hazaaramlo hadsereggel meg lehetett volna vedeni az orszagot, reszben a hadsereg moralis allapota miatt (negy ev haboru utan nem akartak harcolni), reszben osszetetele miatt (jelent?s volt soraikban az ellenerdekelt nemzetisegiek szama). [11]

A Vix-jegyzek es Karolyi bukasa [ szerkesztes ]

1919 . marcius 20-an Fernand Vix francia alezredes atadta a kormanynak a Parizsban ulesez? bekekonferencia donteset, a Vix-jegyzeket , ami ? az oroszorszagi forradalom elleni intervenciot el?keszitend? ? engedelyezte, hogy a roman csapatok a Szatmarnemeti - Nagykaroly - Nagyvarad - Arad vonalig nyomuljanak el?re, ett?l nyugatra pedig az Alfoldbe melyen benyulo, Debrecent , Bekescsabat , Gyulat , Hodmez?vasarhelyt es Szegedet is magaba foglalo semleges zonat hozott volna letre. Karolyi ugy velte, ez vegleges rendezesi terv, amit nem fogadhat el a kormany, ezert marcius 21-en a kabinet visszautasitotta a jegyzeket es lemondott.

Karolyi allamf?nek megmaradva nemzeti ellenallast keszult hirdetni, es a lemondott kormany helyere tiszta szocialdemokrata kabinetet kinevezni. 1919. marcius 2-i szatmarnemeti beszedei ^[33] szerint, vegul revidealta pacifista es antantbarat felfogasat (aminek karos, egyoldalu voltara peldaul Apponyi Albert grof is figyelmeztette), es terveket sz?tt az orszag fegyveres vedelmere, de ezeket mar nem valosithatta meg. ^[34] A szocialdemokratak tobbsege ugyanis 21-en delutan megallapodott a gy?jt?foghazban ?rzott kommunistakkal a ket part egyesiteser?l es a hatalom atveteler?l. Masnap Karolyi alairasaval jelent meg a magyarorszagi Tanacskoztarsasag hatalomatveteler?l szolo proklamacio, amit kes?bb maga Karolyi es Berinkey miniszterelnok is hamisitvanynak min?sitett.

Emigracioban [ szerkesztes ]

1919 . julius 4-en Karolyi emigralt, Ausztriaban , Csehszlovakiaban es Jugoszlaviaban elt. Az emigracioban hatarozott szels?baloldalra tolodasa volt erzekelhet? (e folyamatnak azonban mar 1919-t?l kezdve mutatkoztak a jelei), valamint az, hogy ? igaz, hasznalhatatlannak bizonyulo es teljesen komolyan soha nem vett ? eszkozeve valik reszben a kisantant politikajanak, reszben pedig a kommunista Szovjetunionak. ^[35]

Szinte kezdett?l fogva, tobb oktoberista tarsaval egyutt ? es emigrans szocialdemokratakkal tevekenykedve ? elenk propagandatevekenysegbe kezdett a formalodo Horthy-rendszer ellen. F?kent az ellenseges kisantant letrehozoival, Masarykkal es Bene?sel , valamint az ausztriai szocialdemokrata kancellarral, Karl Rennerrel igyekezett targyalni, a Nemzeti Hadsereg leszereleset es Horthy eltavolitasat szerettek volna elerni, akar az idegen csapatok segitsegevel is. A hatas csekely volt: Brenner es Bene? memorandumot kuldtek a szovetsegeseknek, de azok akkor mar eldontottek, hogy Horthy maradhat. 1920 januarjaban amerikai korutra ment Jaszival a kozvelemenyt felrazando. De ? amint ezt a pragai amerikai kovet kozolte Bene?ekkel ? nem volt szivesen latott vendeg; kulonos tekintettel arra, hogy egyre er?sebben erezhet? volt szimpatiaja a kommunista ideologia irant. Meg Jaszival sem tudott megallapodni a terjesztend? memorandum szoveger?l (peldaul Karolyi ki akart hagyni a szovegb?l a vorosterrort targyalo barmilyen reszletet), Hock Janos , a Magyar Nemzeti Tanacs egykori elnoke pedig egyaltalan a memorandum letet sem kivanta, eleslatassal megjegyezven, hogy ?egyetlen magyar embernek sem szabad ma a kormany helyzetet kifele megneheziteni”. A szocdemek is egyre novekv? gyanakvassal neztek a grof bolsevizmus iranti szimpatiajat, aki magat immaron szocialistanak, s?t marxistanak tekintette. ^{[35] [36]}

Karolyinak egyel?re megis sikerult egy ideig ugye szolgalataba allitania a korabban mersekelten jobboldali Becsi Magyar Ujsagot ; amely junius 5-en, a trianoni bekeszerz?des alairasa utan egy nappal kozlemenyben udvozolte az amugy is nehez helyzetben lev? Magyarorszagot a ?feherterror” miatt sujto gazdasagi blokadot, a kes?bbi cikkek hangneme pedig meg kemenyebb lett: ?Horthyn nem fognak a szavak, tettekkel kell ?t porba sujtani. A brutalitasban az a rettenetes, hogy nem lehet brutalitas nelkul lekuzdeni. Horthy cselekedeteivel az emberiseg ellensegenek mutatja magat ... tehat az emberisegnek vele szemben le kell mondania az emberiesseg hagyomanyarol.” ^[35]

1920 aprilisaban Bene? azzal bizta meg a grofot, hogy hasznalja fel egyre jobb kapcsolatait a kommunistakkal annak eleresere Moszkvanal, hogy a lengyel?szovjet haboruban epp gy?zelemre allo Voros Hadsereg tartsa tiszteletben Karpatalja es Szlovakia fuggetlenseget, amit a grof valoban megprobalt elerni. Azonban a Voros Hadsereget Pilsudski marsall vezetesevel augusztusban varatlanul sikerult megverni ( varsoi csata ), igy a grof szolgalata feleslegesse valt (egyebkent a franciak Horthyektol is beavatkozas irant puhatoloztak; meg teruleti reviziot is ajanlottak a katonai segitseg fejeben). Bene? pedig udvariasan kozolte Karolyival, hogy tobbe nem tart igenyt a szolgalataira. ^[35]

A grof emigrans kornyezetet?l is egyre inkabb elszigetel?dott. Nem akarta peldaul az oktoberi emigransok cs?d szelen allo lapjat, a Becsi Magyar Ujsagot az erre osszegy?jtott penzb?l megmenteni, mert ezzel becsapta volna az egykor a fuggetlen demokratikus programra adakozo magyarokat, hiszen ? immar a ?szocialista” Magyarorszagert akart kuzdeni. Lepergett rola Jaszi Oszkar minden figyelmeztetese is, hogy ?az orosz vallas befolyasa alatt” odadobja valodi tortenelmi szerepet, ?a jobbagysag vegleges felszabaditasat”. ^{[ forras? ]}

Tavolleteben a Horthy-rendszer 1923 -ban hazaarulas es h?tlenseg vadjaval elitelte es vagyonat elkobozta. Ugyanebben az evben jelent meg ?Egy egesz vilag ellen” cim? memoarkotete, amelyet Lorsy Ern? rendezett sajto ala. 1924 -t?l Londonban es Parizsban elt, az emigracio radikalis szocialista , azaz ?karolyista” szarnyanak vezeregyenisege volt.

Biralta a Horthy-rendszert , szot emelt es demonstrativ gesztusokkal is tiltakozott a zsidotorvenyek majd a zsidouldozes ellen. Hatvany Lajossal , aki tagja volt a Nemzeti Tanacsnak es akit a Horthy-rendszert biralo irasai miatt 1927 -ben birosag ele allitottak, tiz evre megszakitotta kapcsolatat, amiert Hatvany ?vegtelenul gyengen viselkedett az ellene lefolytatott por alkalmaval, mid?n megtagadott minden kozosseget a baloldallal es a birak megnyerese erdekeben hazafias konnyeit torolgette” ? irta. ^[37] Amikor 1938 -ban Hatvanynak masodizben is emigralnia kellett, kibekult vele, hogy ezzel is demonstraljon a zsidouldozesek ellen. Magyarorszagi es emigracioban el? hivei hosszu id?n at remenykedtek a polgari demokracia visszatereseben az ? vezetese alatt; illegalisan hazacsempeszett irasainak terjeszteseert, s?t olvasasaert is szamosan vallaltak a letartoztatas kockazatat.

Karolyi szamara az emigracio alatt kozponti kerdesse valt a dunai nepek megbekelese, aminek megvalosithatosagaban bizva keresett kapcsolatokat a kommunistakkal, es bizott a Szovjetunioval letrehozhato naciellenes osszefogasban. Ezert is vallalta a Vilagbizottsag a Nemet Fasizmus Aldozatainak Megsegitesere nev? szervezet vezeteset (felesege pedig megszerezte a Barna Konyv parizsi kiadasahoz szukseges dokumentumokat ^[38] ), tehat nem csupan megertest mutatott a szovjet rendszer fele, hanem a sztalini propaganda aktiv eszkoze lett. Hivei ekkorra mar megfogyatkoztak: a masodik vilaghaboru kitoreset megel?z? honapokban magyar emigrans kormany vagy bizottsag letrehozasat fontolgatta, amely a bekekoteskor jobban kepviselhetne majd Magyarorszagot, a haboru alatt magyar szervezeteket hozott letre, foldreformot tervezett, s a BBC magyar adasaban felhivast tett kozze Horthy Miklos kormanyzo ?feudalis es fasiszta” rendszerenek lerombolasara, valamint ? a nyugat fele fordulo magyarok targyalasi pozicioit alaasva ? tovabb meltatta a sztalinista Szovjetunio szerepet a Duna menti Europa ?felszabaditasaban”. ^{[39] [40]} Mindez viszonylag visszhangtalan maradt az emigransszervezetek koreben, ahol Karolyi nem volt nepszer?. Fejt? Ferenc szerint, tobbek kozott a tobbi emigranssal valo szemelyes es politikai ellentetei miatt, nem volt hajlando sem a Molotov?Ribbentrop-paktumot elitel? nyilatkozat alairasara, de a bene?i magyarellenes politika elleni tiltakozasban sem vett reszt. ^[41]

Kovetkent a koalicios evekben [ szerkesztes ]

1945 aprilisaban egyike volt annak a nyolc, Ideiglenes Nemzetgy?les altal valasztott szemelynek, akiket meghivtak a parlamentbe kepvisel?nek. Karolyi az 1945-os valasztasokon nem indult, ismet a Nemzetgy?les hivta be kepvisel?nek. 1946 -ban a kisgazda tobbseg? uj nemzetgy?les torvenybe iktatta erdemeit ^[42] es semmisnek mondta ki az ellene hozott iteleteket.

Karolyi ennek ellenere nehezen szanta ra magat a hazateresre: nem latta, milyen szerepet tolthetne be, bar a szovjet megszallas dacara is bizott a kulonutas magyar szocializmus megvalosithatosagaban. Neve a szocialdemokrataknal felmerult koztarsasagielnok-jeloltkent is, am miutan a valasztasokon a kisgazdapart 57%-kal nyert, annak elnoket, Tildy Zoltant valasztotta meg a nemzetgy?les allamf?ve. Karolyi ezt kovet?en, huszonhet evi emigracio utan 1946 . majus 9-en erkezett haza, azzal az elhatarozassal, hogy partokon felul allo politikus marad. Ez azzal jart, hogy nem juthatott jelent?sebb szerephez, mert a partok politikai alkut kotottek a fontos hatalmi poziciok paritasos elosztasarol. Egy ev utan, 1947 augusztusaban Rakosi Matyassal , a kommunista part vezet?jevel, majd mas politikai partok kepvisel?ivel folytatott targyalasai utan vegul a parizsi magyar kovetseg vezeteset kaphatta meg (rendkivuli koveti es meghatalmazott miniszteri rangban ). Emellett akkreditalva volt Belgiumban es Luxemburgban is.

Koveti jelenteseiben f?leg a francia es az angol belpolitikai esemenyekr?l, emellett a nyugati emigrans szervezetek eleter?l tajekoztatta a kulugyminiszteriumot, tobbnyire realisan, neha tevedesekkel. Jelenteseiben nem biralta, de mas kovetekkel ellentetben nem is dicserte a szovjet diplomaciat. Nyilvanosan nem emelt szot ellene, de a kulfoldi reakciokra hivatkozva ovott peldaul a Pfeiffer-part torvenyellenes felszamolasatol (a kepvisel?k mandatumfosztasatol), tovabba Mindszenty Jozsef hercegprimas meghurcolasatol. A f?pap 1948 . karacsonyi letartoztatasa es kirakatpere idejen Karolyi sikertelenul probalt kozvetiteni ?a per igazsagos lefolytatasaert es az enyhe iteletert” (a biboros b?nosseger?l azonban meg volt gy?z?dve), illetve azert, hogy Mindszenty a Vatikanba tavozhasson. A per utan hivatali feletteset, a kulugyminiszter Rajk Laszlot figyelmeztette, hogy Magyarorszag a nyugati vilagban szalonkeptelenne valik. ^[43] A per koncepcios volta megsem volt elegend? ahhoz, hogy lemondjon.

A politikai rend?rseg raallitott emberei es a kovetseg egyes munkatarsai is rendszeresen kuldtek jelenteseket rola, a kommunista rezsim melletti kitartasa pedig tobb regi baratjat es kuzd?tarsat ? koztuk Jaszi Oszkart ? inditotta a vele valo vegleges szakitasra. ?[…] tagadom a demokracia es az emberi szabadsag megvalositasanak a lehet?seget a bolsevista celkit?zes es a bolsevista moral alapjan. Ellenkez?leg, ezek altal csak mindjobban eltavolodunk t?le” ? irta neki Jaszi. ^[44]

Rajk Laszlo 1949. majus 31-i letartoztatasarol ertesulve taviratban felajanlotta a politikai vezetesnek, hogy hazamegy tanuskodni Rajk mellett. Rakosiek erre egy kommuniket adtak ki a francia kommunista part lapjaban, a L'Humanite-ben, hogy Karolyi ?magas kora miatt nem tudott ellenallni az ellenseg befolyasanak, es atallt az imperializmus oldalara”. ^[43] Karolyi vegul 1949 . junius 2-an, adta be a lemondasat, amit el is fogadtak, majd amikor a Rajk ellen felhozott vadak nyilvanossagra kerultek, Parizsban nyilvanosan leplezte le ezek hazug mivoltat. Utolso eveiben ismet emigracioban, a del-franciaorszagi Vence -ban elt. Ekkor irta meg Hit, illuziok nelkul cimmel emlekiratait.

A fentiekre epitve a hetvenes evek masodik felet?l a Karolyi-legendarium kiegeszult ?a diktaturaval szembefordulo agg demokrata politikus” mitoszaval, a valosagban ugyanakkor az egykori grof sohasem fordult el teljesen Rakositol, es meg kesei memoarjaiban is alapvet?en pozitiv hangnemben ir rola. A sztalinizmust gyakorta kritizalta, de halalaig nem tudta felszamolni a kommunizmussal kapcsolatos illuzioit. ^[19]

Utoelete [ szerkesztes ]

Hamvait felesege, Andrassy Katinka kezdemenyezesere 1962 -ben szallitottak haza, es temettek ujra a Kerepesi temet?ben.

Budapesti szobra [ szerkesztes ]

Egesz alakos szobrat ( Varga Imre m?ve) 1975 -ben, szuletesenek szazadik evfordulojan allitottak fel az Orszaghaz kozeleben. A rendszervaltozas utan a szobrot ismeretlenek tobbszor voros festekkel ontottek le, ^[46] maskor hurkot kotottek a nyakaba, tablat akasztottak ra ?En vagyok felel?s Trianonert” felirattal. A szobrot 2012 . marcius 29 -en hajnalban, a Kossuth ter atrendezese kereteben elbontottak es egy k?banyai ontode telephelyere szallitottak, ^[47] majd szeptember 5-en Siofokon , alkotojanak lakhelyen allitottak fel ismet. ^[48]

Tevekenysegenek ertekelese [ szerkesztes ]

Karolyi tevekenysege, szemelye es politikusi kepessegei meglehet?sen vitatottak kortarsai, a torteneszek es jelenkori kozeleti szemelyisegek kozott is.

Szemelyisege, jelleme [ szerkesztes ]

Sulyos fejl?desi rendellenessege meghatarozo volt Karolyi szemelyisegenek fejl?deseben. M?tetje utani kuzdelme a beszedtanulasert, a teljes ertek? elet elereseert akaraterejet megedzettek. Feln?ttkent ?vasakarat, becsvagy es a vagyon biztonsaga hajtotta” ^{[ forras? ]} palyajan. Gyermekkent gyenge fizikumat feln?ttkent testedzesekkel igyekezett meger?siteni.

Jaszi Oszkar, a barat es kuzd?tars igy velekedett rola: ?A ma­gyar allamferfiak tulnyomo tobbsegevel jatszva folvehette a ver­senyt. Karolyi nemcsak a regi diplomacia minden kuls? sliffje fo­lott rendelkezik, nemcsak elegans megjelenes es fenyes causeur, de a vilagnyelvek es irodalmak alapos ismer?je, sokat tanult, s mindig jol volt tajekozva napjaink tortenete f? problemairol. [...] Van benne valami a Dosztojevszkij Idiotajabol, aki tudvalev?leg azert neveztetik igy, mivel elveket es jellemeket a gyermek naivitasaval komolyan vesz. Demokracia, szocializmus, pacifizmus ?neki nem politikai jelszavak voltak, hanem erkolcsi realitasok, ugyszolvan oriasi szemelyisegek, akikkel ? csaknem misztikus kapcsolatban volt. (Ez valoban vegzetesen veszelyes helyzet oly politikus szamara, akinek voltakepp sosem volt dolga az elet igazi realitasaival, aki az embereket es a dolgokat mindig arisztokrata otthona exterritorialitasabol szemlelte!)” ^[49]

Szamos kortarsa ugyanakkor Karolyi jellemet negativan itelte meg. ?Zullott sziv? es zullott elmej? magnasivadek” (Griger Miklos, pap-kepvisel?); ?az onhittseg nala tudatlansaggal parosult” ( Herczeg Ferenc ); ?befolyasolhato, szels?seges, kapkodo, tehetsegtelen, ambiciozus, onismerethiannyal kuszkod?, tehat nem ismerte sajat kepessegeit, es vegzetesen fanatikus volt” (gr. Batthyanyi Tivadar); Kozma Miklos csapattiszt szerint jellemz?i: ?naivitas, ostobasag, konnyelm?seg, lelkiismeretlenseg.” ^[50]

Sigmund Freud , aki a Monarchiat felbomlasztani szandekozo fuggetlensegi politikust latta benne, meg 1918 novembereben irta leveleben: ?Sohasem voltam az ancien regime feltetlen hive, de kerdeses szamomra, hogy a politikai bolcsesseg jelenek tekinthet?-e, hogy a sok grof kozul a legokosabbikat [Tisza Istvant] meggyilkoljak, a legbutabbikat [Karolyi Mihalyt] pedig megteszik miniszterelnoknek." ^[51]

Politikusi tevekenysegenek ertekelese [ szerkesztes ]

Szamos kortarsa, politikai ellenfele, illetve tortenesz es mas elemz? szerint Karolyi nem volt alkalmas felel?s politikusi posztra, kulonosen nem azokban a veszterhes id?kben, amikor hatalomra kerult. Ifj. Bertenyi Ivan tortenesz szerint ?Karolyi egeszen 1916?17-ig egy nagyon sok esetben nevetsegesnek es tehetsegtelennek tartott mellekszerepl?, akit csak a helyzet tragikusan valsagosra fordulasa emelt elkepzelhet? alternativava.”; a Tisza Istvan ellenzekenek kerlelhetetlen es jelent?s vezerekent ?t beallito hagyomany Bertenyi (aki Romsics Gergely kutatasaira alapoz) szerint f?kent az oktobristak altal taplalt mitosz . ^[52]

Pelle Janos ujsagiro szerint Karolyi hatalomra jutva hatarozatlan es koncepciotlan politikusnak bizonyult, es kezdeti nepszer?seget gyorsan elvesztette. ^[53] Horthy Miklos es Julier Ferenc szerint a Koztarsasag meghatarozo politikusakent keptelennek bizonyult Magyarorszag teruleti integritasanak meg?rzesere, vagy legalabb egy, az els? vilaghaborut lezaro jobb bekeszerz?des eleresere. ^{[54] [55]} Tobb tortenesz szerint politikai tevekenysege dilettantizmusra vall, ^{[56] [57]} Raffay Ern? szerint a trianoni bekeszerz?des felteteleit negativan befolyasolo belgradi egyezmenyben jatszott szerepe szinten efele mutat. ^[58] Horthy ertekelese szerint ?Karolyi Mihaly szerencsetlen jelenseg, aki a sajat tarsadalmi osztalyaval meghasonlott es szembefordult. Elkeseredett ifjusagat gatlastalan elvezetek evei kovettek. Ezek soran eletmodja kirivo ellentetben allott azokkal a radikalis tarsadalmi kovetelesekkel, melyeket beszedeiben hangoztatott. At nem gondolt reformokat kovetelt, s ezeknek Tisza ellenallt. Ez arra kesztette a merhetetlenul nagyravagyo Karolyit, hogy olyan korokben keressen kovet?ket es tamogatast, melyek duhos elvakultsaggal torekedtek a rend es mindannak a lerombolasara, ami a mult nemes hagyomanyain epult es meg fennallott; a haboru befejezeset pedig mindenaron er?szakoltak. Karolyi igy valt oreg uralkodonk halala utan Magyarorszagon a gyorsan szaporodo defetistak vezereve, es mint miniszterelnok keszult tervei megvalositasara.” ^[59]

Karolyit a Horthy-korszak kezdeten, 1921 es 1923 kozott lefolytatott perben a hivatalosan is ellenforradalmi Magyarorszag egy er?sen vitatott, koncepciozus perben felsegsertes es h?tlenseg miatt teljes vagyonelkobzasra itelte. A perben vetett formai es tartalmi szabalytalansagok miatt a brit es a francia parlamentben tobb eles kritika elhangzott az eljarassal es az itelettel szemben. ^[60]

A hivatalos ertekeles nyoman a kozvelemenyben is negativ kep alakult ki rola. Az ekkor szuletett irasok, elemzesek, memoarok Karolyit gyenge kez?, naiv, vegletesen es vegzetesen antantbarat politikuskent ertekeltek, ^[61] s?t egyes irasokban hazaarulonak neveztek. ^[62] Hogy foldosztasanak jelent?seget csokkentsek, a huszas evekt?l azt terjesztettek, hogy jelzaloggal terhelt foldet osztott ki. Ez tevedes, Karolyinak akkor mar nem voltak adossagai, birtokainak nagy resze kulonben is hitbizomany volt, melyet nem lehetett megterhelni. ^[63]

A 2000-es evekt?l kezdve nehany tortenesz, mint Gulyas Laszlo ^[64] vagy Szidiropulosz Archimedesz ^[65] felveti Karolyi Mihaly szemelyes felel?ssegenek kerdeset, politikusi erenyeinek hianyat vagy hazaarulasat. Zachar Jozsef a Karolyi Mihaly-kormany tevekenyseget puccsistanak tartja. ^[66]

Mas velemenyek: Karolyi csupan b?nbak [ szerkesztes ]

Mind a Horthy-korban, mind azota szamosan allitjak: a Karolyira szort vadak es ragalmak ?b?nbakka teszik ?t” masok vetkeiert es az elkerulhetetlen fejlemenyekert. Krudy Gyula 1919-ben irt A kapolnai foldosztas ^[67] cim? munkajaban ?Magyarorszag legnagyobb emberenek” nevezte. Majd 1925-ben, miutan Karolyit ?hazaarulokent” eliteltek, Karolyi kulonos palyafutasa ^[68] cim? irasaban ? erzekeltetve ugyan Karolyi kulpolitikai tevedeset ? ismet allast foglalt a grof foldoszto politikaja mellett, felidezve beszedet: ?? Ez eddig az enyem volt. Matol fogva maguknak adom! ? Ennel jobb szonoklat sem hangzott meg el a kapolnai mez?n.”

Bibo Istvan , a 20. szazadi magyar politikai gondolkodas egyik legnagyobb alakja pedig nevezetes ^[69] cim? m?veben (1948) kifejti, hogy az a nezet, mely szerint ?Magyarorszag feldarabolasaert a ket forradalom felel?s”, ?nyugodtan fittyet hanyhatott a tenyeknek; annak, hogy eppen a trianoni b?nbakkent odaallitott Karolyi Mihaly volt az, aki a bekeszerz?dest ?nem volt hajlando alairni”, ?ezzel szemben Horthyekat az antant azert es azzal a feltetellel juttatta uralomra, hogy a trianoni bekeszerz?dest elfogadjak es alairjak.”

A Kadar-rendszer 1965?1989 kozotti id?szakanak tortenetirasa majd a rendszervaltast kovet?en meghatarozo megkozelites pozitivnak lattatta Karolyi eletm?vet. Ide sorolhato az els? Karolyi-monografia szerz?je, Hajdu Tibor , Ormos Maria , ^[70] Romsics Ignac , Pritz Pal ^[71] vagy Zeidler Miklos nem tekinti Karolyit hazaarulonak, ^{[72] [73]} inkabb ?determinista nez?pontbol” a kulpolitikai behataroltsaggal es a sz?k belpolitikai mozgasterrel magyarazzak Karolyi lepeseit.

Elismerese [ szerkesztes ]

• Kossuth-erdemrend (els? osztaly) (1949)

Szarmazasa [ szerkesztes ]

Karolyi Mihaly csaladfaja ^{[74] [75]}

gr. nagykarolyi Karolyi Mihaly (Budapest, 1875. marc. 4.? Vence, 1955. marc. 19.) politikus, miniszterelnok, koztarsasagi elnok	Apja: gr. Karolyi Gyula (Pest-Buda, 1837. jul. 5.? Budapest, 1890. nov. 23.) csaszar es kiralyi kamaras	Apai nagyapja: Karolyi Gyorgy (Becs, 1802. marc. 28.? Budapest, 1877. nov. 9.) f?ispan, politikus, mecenas, az MTA tagja	Apai nagyapai dedapja: gr. Karolyi Jozsef (Becs, 1768. okt. 7.? Becs, 1803. apr. 4.) f?ispan
			Apai nagyapai dedanyja: gr. Waldstein-Wartenberg Maria (Becs, 1769. okt. 28.? Pest, 1813. jan. 3.)
		Apai nagyanyja: gr. zicsi es vazsonyk?i Zichy Karolina (Pozsony, 1818. nov. 8.? Budapest, 1903. jan. 30.)	Apai nagyanyai dedapja: gr. Zichy Karoly (Pozsony, 1785. okt. 11.? Ciffer, 1876. jun. 1.) csaszar es kiralyi kamaras
			Apai nagyanyai dedanyja: gr. nemetujvari Batthyany Antonia (Pozsony, 1789. jun. 8.? 1825. jun. 15.)
	Anyja: gr. Karolyi Georgine (Fot, 1852. jan. 13.- Fot, 1878. febr. 12.)	Anyai nagyapja: gr. Karolyi Ede (Parizs, 1821. jun. 18.? Budapest, 1879. szept. 28.)	Anyai nagyapai dedapja: gr. Karolyi Istvan (Becs, 1797. nov. 18.? Fot, 1881. jun. 12.) f?ispan, politikus
			Anyai nagyapai dedanyja: gr. Dillon Georgine (Parizs, 1799. maj. 10.? Drezda, 1827. maj. 3.)
		Anyai nagyanyja: gr. goncruszkai Kornis Klarissza (Nagyszeben, 1834. jan. 29.? Abbazia, 1906. dec. 10.)	Anyai nagyanyai dedapja: gr. Kornis Mihaly (Des, 1796. apr. 24.? Hederfaja, 1835. nov. 27.) publicista, politikus, az MTA tagja
			Anyai nagyanyai dedanyja: gr. iktari Bethlen Kata (1815?1871)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Irasai [ szerkesztes ]

• Egy egesz vilag ellen, 1., Harcom a bekeert , Kulturpolitik, Munchen, 1923 (Becs, 1923; Budapest, 1965) (emlekiratok, sajto ala rendezte: Lorsy Ern? )
• Tietek a fold! Uzenet a magyar foldmivesszegenysegnek , s.n., Parizs, 1931
• Faith Without Illusion ( London , 1956) (emlekiratok)
• Karolyi Mihaly valogatott irasai. 1920?1946, 1-2. , val., sajto ala rend. Kiss Szilvia, bev. Molnar Erik, Karolyi Mihalyne, jegyz. Kiss Gyorgy, ford. Terenyi Istvan; Gondolat, Budapest, 1964
• Egy egesz vilag ellen , utoszo, jegyz. Kiss Gyorgy; Gondolat, Budapest, 1965
• Az uj Magyarorszagert (Magvet?, 1968) (Valogatas 1918 el?tti parlamenti beszedeib?l es cikkeib?l, valamint az Egy egesz vilag ellen kiadatlan reszeib?l)
• Ravelszki. Drama , atdolg., bev. Hubay Miklos; Magvet?, Budapest, 1970
• Hit, illuziok nelkul (Budapest, Magvet?; 1977, ISBN 9632705602 ; cenzurazva). Angolul 1956-ban jelent meg. Cenzurazatlanul: Hit, illuziok nelkul; Magyarra forditotta: Litvan Gyorgy Europa Konyvkiado, 2013 ISBN 9789630793599

Karolyi Mihaly levelezese (1978?2015) [ szerkesztes ]

Karolyi Mihaly levelezese, 1-6. , Akademiai, Budapest, 1978?1991; Napvilag, Budapest, 2003?2015

• 1. 1905?1920 , 1978
• 2. 1921?1925 , szerk. Hajdu Tibor, kozrem. Litvan Karoly, Rozsnyoi Agnes, Varga J. Janos, nevmutato H. Kohut Maria; 1990
• 3. 1925?1930 , szerk. Hajdu Tibor, fuggelek osszeall. Litvan Gyorgy, kozrem. Rozsnyoi Agnes, Varga F. Janos, nevmutato H. Kohut Maria; 1991
• 4/A 1930?1939 , szerk. Hajdu Tibor, Litvan Gyorgy; 2014
• 4/B 1940?1944 , szerk. Hajdu Tibor, Litvan Gyorgy; 2015
• 5. 1945?1949 , szerk. Hajdu Tibor, kozrem. Litvan Gyorgy, nevmutato Gelleri Gabor; 2003
• 6. 1949?1955 , szerk. Hajdu Tibor, kozrem. Litvan Gyorgy, nevmutatok Gelleri Gabor; 2008

Forrasok [ szerkesztes ]

• Raffay, Ern?. Trianon titkai (1990)  
• Romsics, Ignac. A trianoni bekeszerz?des . Osiris K. (2001). ISBN 963-379-891-4  
• Szaraz Miklos?Toth Zoltan. Jaj, hol a multunk? ? A Trianon-jelenseg . Helikon (2005)  
• Zeidler, Miklos. Trianon . Osiris (2003)  
• Rubicon tortenelmi folyoirat 2001/8-9., 2005/6., 2007/1-2., 2007/10. szamai
• Dupcsik Csaba?Reparszky Ildiko. Tortenelem IV. Kozepiskolasok szamara . M?szaki K. (2007)  
• Bencsik, Gabor. Igazsagot Magyarorszagnak ? Lord Rothermere es a magyar revizio . Magyar Mercurius (2002). ISBN 963-85528-6-7  
• Vecsekl?y, Jozsef. Nemzetgyilkossagi kiserlet ? Trianon (1919. Parizs) . Antologia K. (1993). ISBN 963-7908-25-0  
• Glatz, Ferenc. A magyarok kronikaja . Officina Nova (1996). ISBN 963-548-265-5  
• Ronai, Andras. Terkepezett tortenelem . Puski K. (1993). ISBN 963-7845-94-1  
• Bandholtz, Harry Hill. Naplo nem diplomata modra ? Roman megszallas Magyarorszagon . Magyar Vilag K. (1933 (1993)). ISBN 963-7815-50-3  
• Hungary before and after the Treaty of Trianon (The Paris Peace Treaty, 1920)
• Romsics Ignac: Magyarorszag tortenete a XX. szazadban (Osiris, Budapest, 2005)
• Romsics Ignac: A trianoni bekeszerz?des (Osiris, Budapest, 2005)
• Karolyi Mihalyne: Egyutt szam?zetesben (Europa Kiado, Budapest, 1985) ISBN 963-07-3646-2
• Karolyi Mihalyne: Egyutt a forradalomban ? emlekezesek (Europa Kiado, Budapest, 1978)
• ↑   Karolyi: Karolyi Mihaly: Egy egesz vilag ellen , 1922, Gondolat, Budapest, 1965

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Karolyi Mihaly iratai, Politikatorteneti es Szakszervezeti Leveltar, PIL 704. f. ^{[ halott link ]}
• A Magyar Orszagos Leveltar adatbazisai
• Magyarorszag a XX. szazadban
• Hajdu Tibor: Karolyi Mihaly emlekezete
• Litvan Gyorgy a Karolyi-centenariumrol
• Karolyi-emlekules
• Buda Attila Karolyi levelezeser?l
• A Dunanal ? Magyarok a 20. szazadban (1918-2000)
• Babus Antal: Fulep Lajos az 1918?1919-es forradalmakban Archivalva 2005. junius 9-i datummal a Wayback Machine -ben
• Szobra a budapesti Kossuth teren
• Mult-kor KM-rol
• Szabo Viktor: Karolyi Mihaly es Trianon [12]
• Ablonczy Balazs ? Revesz Tamas: Trianon-vita: A tortenelem nem tarsasjatek. Magyar Nemzet. 2016. julius 10. [13]
• Csunderlik Peter: Top 10 magyar b?nbak ? V. helyezett: Karolyi Mihaly [14]
• A Magyar Narancs osszefoglalo szerkeszt?segi cikke Karolyi ertekeleser?l
• Hajdu Tibor: Ki volt Karolyi Mihaly?, Napvilag Kiado, Budapest, 2012
• Incze Miklos-Ranki Gyorgy recenzioja Macartney October fifteenth. A history of modern Hungary 1929-1945 cim? monografiajarol, In: Szazadok, 1958, 1-4. szam, 455-463. o.
• Karolyi Mihalyne: Egyutt a szam?zetesben, Europa Konyvkiado, Budapest, 2011
• [15]
• Ronai Mihaly Andras : Hodolat Karolyi Mihalynak , Gloria, Budapest, 2004
• Szittya Emil: En Szittya Emil a bizonyitekgyaros. Consten bej es Karolyi Mihaly grof , Budapester Fremdenblatt Ny., Budapest, 1918
• Nanassy Gyorgy: Karolyi Mihaly b?nei , Wigand, Pozsony, 1919
• Krudy Gyula: A kapolnai foldosztas , Kultura, Budapest, 1919 ( Karolyi-konyvtar )
• Herczeg Ferenc: Ket arckep. Tisza Istvan, Karolyi Mihaly , Singer-Wolfner, Budapest, 1920
• Karolyi Mihaly, grof ellen a vagyoni felel?sseg ervenyesitese iranti perben hozott els?-, masod-, es harmadfoku itelet, 1-3. , "Futura" Hombar Hazi Ny., Budapest, 1925
• Nyiry Gyula: Hogyan keszitette el? a Karolyi-kormany a magyar proletardiktaturat? , Uj-Aurora, Budapest, 1942 ( Europa es a bolsevizmus )
• Hamori Laszlo: Karolyi Mihaly, a foldoszto , el?szo B?hm Vilmos; Nepszava, Budapest, 1946
• Hegedus Geza: Akit voros grofnak neveztek. Karolyi Mihaly elete , Mora, Budapest, 1967 ( Nagy emberek elete )
• Hajdu Tibor: Karolyi Mihaly , Akademiai, Budapest, 1970 ( Eletek es korok )
• Vigh Karoly: Vezet? a Karolyi Mihaly emlekszobakhoz , Nepm?velesi Propaganda Iroda, Budapest, 1971
• Karolyi Mihaly. Bibliografiai kiserlet , osszeall. Galambos Ferenc; szerz?i, Budapest, 1961
• Emlekezes Karolyi Mihalyra , szerk. Stier Miklos; Akademiai, Budapest, 1976
• Jemnitz. Janos?Litvan Gyorgy: Szerette az igazsagot. Karolyi Mihaly elete , Gondolat, Budapest, 1977
• Schonwald Pal: A Karolyi-per , Kossuth, Budapest, 1985 ( Nepszer? tortenelem )
• Karolyi Mihaly es az ?szirozsas forradalom... , szerk. Szanto Tibor, dokumentumval. Gy?rffy Sandor, Jemnitz Janos, Major Otto val.; Karolyi Mihaly Tarsasag, Debrecen, 1988
• Kajetan Endre: A masodik Mohacs. Harom ev, 1918 ? 1919 ? 1920, kronikaja. Jaszi Oszkar, Karolyi Mihaly, Kun Bela , Szenci Molnar Tarsasag, Budapest, 1992 ( Uj kincsestar )
• Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemevel , ford. Banki Vera; Officina, Budapest, 2009
• A voros haboru. Herczeg Ferenc, Malyusz Elemer, Breit Jozsef irasai , szerk. Furko Zoltan; Filmkapu, Budapest, 2011 ( Kapu konyvek )
• Ludanyi Rozsa Istvan: Hazardnak renduletlenul. Karolyi Mihaly tetre szolo jatekai , Retro Trade Comp. Kft., Budapest, 2014
• Hajdu Tibor: Karolyi, a voros grof , Kossuth, Budapest, 2016 ( A magyar tortenelem rejtelyei )

El?dje: Popovics Sandor

Magyarorszag penzugyminisztere 1918

Utodja: Szende Pal

El?dje: ?

A Magyar Koztarsasag elnoke 1918?19

Utodja: Garbai Sandor

El?dje: Hadik Janos

Magyarorszag miniszterelnoke 1918?1919

Utodja: Berinkey Denes