John Bardeen

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
John Bardeen
1956-ban
1956-ban
Eletrajzi adatok
Szuletett 1908 . majus 23.
Madison , Wisconsin
Elhunyt 1991 . januar 30. (82 evesen)
Boston , Massachusetts
Sirhely Forest Hill Cemetery
Ismeretes mint
  • fizikus
  • feltalalo
  • egyetemi oktato
  • villamosmernok
Nemzetiseg amerikai
Hazastars Jane Maxwell
Szulei Charles Russell Bardeen
Gyermekek
  • James M. Bardeen
  • William A. Bardeen
Iskolai
Palyafutasa
Szakterulet fizika
Szakmai kituntetesek
fizikai Nobel-dij 1956 es 1972
A Wikimedia Commons tartalmaz John Bardeen temaju mediaallomanyokat.

John Bardeen ( Madison , Wisconsin , 1908 . majus 23. ? Boston , Massachusetts , 1991 . januar 30. ) amerikai fizikus . Az egyetlen ember, aki ketszer kapta meg a fizikai Nobel-dijat : 1956 -ban a tranzisztor feltalalasaert William Bradford Shockle -lal es Walter Brattainnel egyutt, es 1972 -ben Leon Neil Cooperrel es John Robert Schriefferrel egyutt a konvencionalis szupravezetes elmeletert, amit ma BCS-elmeletnek hivnak.

Gyermekkora es iskolai [ szerkesztes ]

John Bardeen Madisonban Wisconsin allamban szuletett, Charles es Althea Bardeen gyermekekent. Charles az anatomia professzora volt a Wisconsin?Madison Egyetemen , segitett annak orvosi iskolajat letrehozni. Althea a hazassaguk el?tt a Dewey Laboratory Schoolban oktatott es egy lakberendez? vallalkozast vezetett; az eskuv?juk utan aktiv resztvev?je volt a m?veszi vilagnak.

Bardeen matematikai adottsagai koran kibontakoztak. Hetedik osztalyos matematika tanara batoritotta komolyabb feladatok elvegzesere; evekkel kes?bb Bardeen az ? javara irta erdekl?deset a matematika irant.

Bardeen tizenot evesen erettsegizett, annak ellenere, hogy mar evekkel azel?tt megtehette volna. Ugyanis masik kozepiskolaban is kurzusokat hallgatott, s meg reszben edesanyja halala is kesleltette. 1923-ban visszatert a Wisconsin?Madison Egyetemre . Az egyetem alatt csatlakozott a Zeta Psi kozosseghez. A tagdijat biliardozassal teremtette el?. Bardeen a Bachelor es Mester fokozatot villamosmernokkent a Wisconsini Egyetemen szerezte meg 1928-ban. Az osszes elvegzett kurzusa fizikai es matematikai volt, amelyek erdekeltek, ennek ellenere ot evet tanult, egy evvel tobbet, mint altalaban; igy Mester-fokozatot is tudott szerezni Leo J. Peters iranyitasa alatt. Matematikai tanacsadoi Warren Weaver es Edward Van Vleck voltak. A legf?bb fizikai tanacsadoja John Hasbrouck van Vleck volt, de nagyon befolyasoltak olyan vendegel?adok, mint peldaul Paul Dirac , Werner Heisenberg es Arnold Sommerfeld .

Bardeen Wisconsinban maradt meg egy darabig, hogy elmelyitse tudasat, majd elment dolgozni harom evre a pittsburghi szekhely? Gulf Oil Company egyik intezetebe, a Gulf Research Laboratories-ba. Miutan a munkaja nem nyerte meg az erdekl?deset, jelentkezett es felvettek a Princetoni Egyetem MSc -fokozatot ado matematikai kurzusara. Bardeen fizikat es matematikat is tanult, a matematikai fizikai diplomamunkajat a szilardtestfizika temakoreb?l irta a Nobel-dijas Wigner Jen? felugyelete alatt. A PhD fokozatat Princeton-ban szerezte 1936-ban. Edesapja 1935-os halala miatt Bardeen nem tudta befejezni a diplomamunkajat, ezert a Harvard Egyetemen nyert osztondijanak els? feleve alatt fejezte be.

Meg Princetoni tartozkodasa alatt meglatogatta Pittsburgh-i regi baratait, ekkor ismerte meg Jane Maxwellt, akit felesegul szeretett volna venni, miel?tt elhagyta volna Princetont.

Kes?bbi elete es karrierje [ szerkesztes ]

Emlektabla Bardeen es a szupravezetes elmeletenek, Illinois-i Egyetem Urbana Champaign kampuszanal

1938 ?szen Bardeen tanarseged lett a Minnesotai Egyetemen . 1941-ben az Egyesult Allamok belepett a haboruba , Bardeent kollegai meggy?ztek hogy menjen szabadsagra, es dolgozzon a Naval Ordnance Laboratory-nak (NOL). Negy evet szeretett volna ottmaradni. 1943-ban hivtak, hogy csatlakozzon a Manhattan tervhez , de visszautasitotta, mert nem akart elszakadni a csaladjatol. "Meritorious Civilian Service" dijat kapott a NOL-ban vegzett munkajaert.

A masodik vilaghaboru utan, Bardeen vissza akart terni az egyetemi kutatasba, de a Minnesotai Egyetemen nem ismertek fel a szilardtestfizika fiatal teruletenek fontossagat. Csak egy kis fizetesemelest ajanlottak neki. Bardeen szakertelme a szilardtestfizikaban felkeltette a Bell Laboratories erdekl?deset, mely eppen akkor inditotta a szilardtestfizikai reszleget. Bardeen ? visszaemlekezve a tamogatottsag hianyara az egyetemen, mikor a kutatasait folytatta ? 1945-ben elhatarozta, hogy elfogadja a Bell Labs ajanlatat.

Bell Laboratoriumok [ szerkesztes ]

1945 oktobereben kezdett dolgozni a Bell Labs-nek. Elkoltozott a csaladjaval Summitbe , New Jersey allamba, ahonnan egy rovid buszozassal elerhet? a Murray Hill kutatasi terulet. Ujra felvette a kapcsolatot Walter Brattainnal, akit el?z?leg a testvere reven ismert meg. Brattain testvere, Bob is Princetonban volt diak.

1947 . december 22-en Bardeen, Brattain es William Shockley (aki akkoriban Bardeen menedzsere volt) feltalaltak a tranzisztort , ennek elismeresekeppen kaptak meg 1956-ban mindharman a fizikai Nobel-dijat.

Visszateres az egyetemi kutatasba [ szerkesztes ]

Bardeen 1951-ben csatlakozott a Illinoisi Egyetem mernoki karahoz, ahol a villamossagtan es a fizika professzora lett. Bardeen els? doktorandusza Nick Holonyak volt (1954), az els? lathato lezer es a vilagito dioda ( LED ) kes?bbi feltalaloja (1962-ben).

Bardeen egyutt dolgozott Leon Cooperrel es Robert Schriefferrel a szupravezetes elmelete alapelveinek megalkotasan, amit nevuk kezd?bet?i alapjan BCS-elmeletnek hivnak. Ezert a munkaert 1972-ben masodszor is fizikai Nobel-dijat kapott.

Bardeen 1971-ben IEEE tiszteletmedalt kapott ?a melyrehato kozrem?kodeseert a testek vezet?kepessegenek megerteseben, a tranzisztor felfedezeseert es a mikroszkopikus szupravezetes elmeleteert”.

Bardeen nagyon szereny szemelyiseg volt. Noha 40 evig az Illinois-i Egyetem (Urbana-Champaign) professzorakent dolgozott, a diakok es a szomszedok leginkabb arra emlekeztek, hogy milyen csodalatosan f?z; tobben kozuluk nem is tudtak egyetemi eredmenyeir?l. Tiszteletere a mernoki negyedet az Illinois-i Egyetemen Bardeen-negyednek neveztek el. A Magyar Tudomanyos Akademia 1986-ban tiszteleti tagjava valasztotta.

Xerox [ szerkesztes ]

Bardeen a Xerox Corporationnak is fontos tanacsadoja volt. Bar nyugodt termeszet? volt, hatarozott lepeseket tett, hogy meggy?zze a Xerox vezet?it, hogy a ceg kaliforniai kutatokozpontjat, a Xerox PARC -ot megtartsak.

Bardeen halala [ szerkesztes ]

Bardeen szivelegtelensegben halt meg a Massachusetts allambeli Boston egyik korhazaban 1991. januar 30-an.

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a John Bardeen cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=John_Bardeen&oldid=26133755 ”