ARPANET

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Az ARPANET ( angolul: Advanced Research Projects Agency Network ) amerikai tudomanyos intezetek kozott kialakitott szamitogep-halozat . Az els? szelesebb korben kiepitett nagy kiterjedes? csomag-kapcsolt halozat. A m?kodtetesehez kifejlesztett megoldasok jelentettek az alapjat az azota szeleskorben elterjedt Internetnek .

Tortenete [ szerkesztes ]

Kezdetben a hang- es adatkommunikacio a hagyomanyos telefonhalozatban alkalmazott vonalkapcsolas modszeren alapult, ahol minden egyes telefonhivashoz dedikalt, vegponttol vegpontig tarto elektronikus kapcsolat jon letre a ket kommunikalo allomas kozott. Ezeket a kommunikacios csatornakat olyan telefonkozpontok hozzak letre, amik egymas kozott is tobb koztes vonalat kapcsolnak ossze kizarolag a dedikalt csatorna szamara. [1]

Az Amerikai Vedelmi Miniszterium ( angolul: Department of Defense , roviden: DoD) felismerve a hagyomanyos telefonvonalak sebezhet?seget ? ami egy esetleges katonai tamadas eseten a telefonkozpontokra mert csapassal megbenithato ?, az 1960-as evek elejen megbizast adott a RAND Corporation nev? cegnek, ahol az egyik munkatars, Paul Baran kidolgozott egy hibat?r? rendszert, amely redundans kapcsolatokat hoz letre a kapcsolokozpontok kozott es digitalis csomagkapcsolo megoldast ajanl a jelek nagyobb tavolsagokon torten? tovabbitasahoz. [2] [3] Az elgondolasnak megfelel? rendszert eleinte nem tartottak kivitelezhet?nek, vegul 1967-ben az Egyesult Allamok Honvedelmi Miniszteriumanak Kutato Intezeteben ( angolul: Advanced Research Projects Agency , roviden: ARPA) [4] [5] [6] Larry Roberts megbizast kap a megvalositast celzo projekt iranyitasara.

ARPANET terkepe 1974-ben

Az Egyesult Allamokban az ARPA [4] [6] altal letrehozott ARPANET, az egyetemek es a fontosabb intezmenyek kozponti szamitogepei kozott teremtette meg a kapcsolatot. Az egyetemek ? szuperszamitogepeinek ” osszekapcsolasanak reszben anyagi okai voltak: az USA kormanyai nem kivantak tovabb finanszirozni a meregdraga ? uj ? gepek vasarlasat, s inkabb azt javasoltak, hogy osszak meg egymas kozott a lehet?segeket (szamitasok, adatok tovabbitasa).

Az 1960-as evek vegen a Bolt, Beranek es Newman nev? ceg nyerte meg a halozat megepitesere kiirt palyazatot. Megterveztek a mai utvonal-valasztok ( router ) el?djet, majd ezeket az USA negy egyetemen (3 Kaliforniaban , 1 Utahban) uzembe is helyeztek. 1969. szeptember 2-an megszuletett az ARPANET, amelyet akkor meg telefonvonalak kotottek ossze. Mivel a szamitogepes kommunikacioban sokszor fordul el? az, hogy egy-ket percig rengeteg a feldolgozni valo adat, majd jo sokaig szinte semmi sem tortenik, ezert nem igazan szerencses, ha ket szamitogep folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a problemanak a feloldasara iranyultak a korai kutatasok, majd igy kerult kifejlesztesre az ugynevezett csomagkapcsolt halozat. Ebben az esetben a kommunikacio ugy tortenik, hogy az adatokat kisebb csomagokra bontjak, amelyek mindegyiket megfelel? azonositassal latjak el (kuld? cime, celallomas cime, csomagok sorszama stb.). Ezeket a csomagokat aztan a halozat lebontja bitek sorozatara, amit a szamitogepek a vonalra tesznek. A celallomasok a bitekb?l es a csomagokbol felepitik az eredeti uzenetet.

Az ARPANET fejleszteset er?sen befolyasoltak katonai celok is. Egyreszt hardver-fuggetlen protokollok, masreszt olyan halozat kifejleszteset kivantak, amely ellenallna es stabilan m?kodne tovabb a halozat egyes reszeinek kiesese utan is. Ellenben nem volt celjuk egy olyan halozat kifejlesztese, ami egy esetleges atomcsapas utan is uzemkepes maradt volna. A sikeres kutatomunka eredmenyet egy 1978-ban vegrehajtott teszttel mutattak be, amelyben egy kaliforniai autopalyan halado kamionban elhelyezett szamitogep radiohullamok segitsegevel kuldott adatokat egy kozeli gazdagephez. Az adatok az ARPANET-en keresztul az Egyesult Allamok masik felebe, majd onnan egy m?hold kozvetitesevel Londonba jutottak.

Az ARPANET-et eredetileg csak az allomanyok atvitelere fejlesztettek ki. A felhasznalok azonban hamarosan elektronikus levelezest es levelezesi listakat koveteltek es kaptak. Nyilvanvalova valt, hogy az ARPANET a tudomanyos egyuttm?kodes es haladas szempontjabol nagyon fontos szerepet tolt be. Mivel azonban a halozatot csak a Vedelmi Miniszteriummal szerz?desben allo intezmenyek hasznalhattak, ezert megoldast kellett keresni a tobbi egyetem szamara is. 1983-ban, amikor a halozatrol levalasztottak a katonai jelleg? reszt (ez lett a MILNET), egyfajta internet alakult ki, amelynek gerincet az ARPANET adta. Azonban a problema tovabbra is fennallt, mert az ARPANET eredetileg a Vedelmi Miniszterium halozata volt. Ezert az 1980-as evek vege fele a National Science Foundation letrehozta az NSFNET halozatot, amely az ARPANET-et valtotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megsz?nt.

Az ARPANET 1978. ?szet?l volt elerhet? Magyarorszagrol. [7]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Tanenbaum, Wetherall  183?184 o.
  2. Paul Baran and the Origins of the Internet. www.rand.org (angolul) (Hozzaferes: 2021. november 15.)
  3. Tanenbaum, Wetherall  74 o.
  4. a b A szervezet neve el?szor 1972 marciusaban valtozott az eredeti ARPA-rol DARPA-ra, majd 1993 februarjaban visszavaltozott ARPA-ra, 1996 marciusatol pedig ujra DARPA nevet viseli.
  5. Ray Alderman: ARPA, DARPA, and Jason. militaryembedded.com (angolul) (2016. augusztus 24.) (Hozzaferes: 2021. november 15.)
  6. a b DARPA timeline. www.darpa.mil (angolul) (Hozzaferes: 2021. november 15.)
  7. Negyedszazados a magyar internet. index.hu (Hozzaferes: 2020. marcius 6.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:ARPANET
A Wikimedia Commons tartalmaz ARPANET temaju mediaallomanyokat.