|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Az
ARPANET
(
angolul:
Advanced Research Projects Agency Network
) amerikai tudomanyos intezetek kozott kialakitott
szamitogep-halozat
. Az els? szelesebb korben kiepitett
nagy kiterjedes?
csomag-kapcsolt
halozat. A m?kodtetesehez kifejlesztett megoldasok jelentettek az alapjat az azota szeleskorben elterjedt
Internetnek
.
Kezdetben a hang- es adatkommunikacio a hagyomanyos telefonhalozatban alkalmazott
vonalkapcsolas
modszeren alapult, ahol minden egyes telefonhivashoz dedikalt, vegponttol vegpontig tarto elektronikus kapcsolat jon letre a ket kommunikalo allomas kozott. Ezeket a kommunikacios csatornakat olyan telefonkozpontok hozzak letre, amik egymas kozott is tobb koztes vonalat kapcsolnak ossze kizarolag a dedikalt csatorna szamara.
[1]
Az
Amerikai Vedelmi Miniszterium
(
angolul:
Department of Defense
, roviden: DoD) felismerve a hagyomanyos telefonvonalak sebezhet?seget ? ami egy esetleges katonai tamadas eseten a telefonkozpontokra mert csapassal megbenithato ?, az 1960-as evek elejen megbizast adott a RAND Corporation nev? cegnek, ahol az egyik munkatars, Paul Baran kidolgozott egy hibat?r? rendszert, amely
redundans
kapcsolatokat hoz letre a kapcsolokozpontok kozott es digitalis csomagkapcsolo megoldast ajanl a jelek nagyobb tavolsagokon torten? tovabbitasahoz.
[2]
[3]
Az elgondolasnak megfelel? rendszert eleinte nem tartottak kivitelezhet?nek, vegul 1967-ben az Egyesult Allamok Honvedelmi Miniszteriumanak Kutato Intezeteben (
angolul:
Advanced Research Projects Agency
, roviden: ARPA)
[4]
[5]
[6]
Larry Roberts megbizast kap a megvalositast celzo projekt iranyitasara.
Az
Egyesult Allamokban
az
ARPA
[4]
[6]
altal letrehozott ARPANET, az
egyetemek
es a fontosabb intezmenyek kozponti
szamitogepei
kozott teremtette meg a kapcsolatot.
Az egyetemek ?
szuperszamitogepeinek
” osszekapcsolasanak reszben anyagi okai voltak: az USA kormanyai nem kivantak tovabb finanszirozni a meregdraga ? uj ? gepek vasarlasat, s inkabb azt javasoltak, hogy osszak meg egymas kozott a lehet?segeket (szamitasok, adatok tovabbitasa).
Az 1960-as evek vegen a
Bolt, Beranek es Newman
nev? ceg nyerte meg a halozat megepitesere kiirt palyazatot. Megterveztek a mai utvonal-valasztok (
router
) el?djet, majd ezeket az USA negy egyetemen (3
Kaliforniaban
, 1 Utahban) uzembe is helyeztek. 1969. szeptember 2-an megszuletett az ARPANET, amelyet akkor meg telefonvonalak kotottek ossze.
Mivel a szamitogepes kommunikacioban sokszor fordul el? az, hogy egy-ket percig rengeteg a feldolgozni valo adat, majd jo sokaig szinte semmi sem tortenik, ezert nem igazan szerencses, ha ket szamitogep folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a problemanak a feloldasara iranyultak a korai kutatasok, majd igy kerult kifejlesztesre az ugynevezett csomagkapcsolt halozat. Ebben az esetben a kommunikacio ugy tortenik, hogy az adatokat kisebb csomagokra bontjak, amelyek mindegyiket megfelel? azonositassal latjak el (kuld? cime, celallomas cime, csomagok sorszama stb.). Ezeket a csomagokat aztan a halozat lebontja bitek sorozatara, amit a szamitogepek a vonalra tesznek. A celallomasok a bitekb?l es a csomagokbol felepitik az eredeti uzenetet.
Az ARPANET fejleszteset er?sen befolyasoltak katonai celok is. Egyreszt hardver-fuggetlen protokollok, masreszt olyan halozat kifejleszteset kivantak, amely ellenallna es stabilan m?kodne tovabb a halozat egyes reszeinek kiesese utan is. Ellenben nem volt celjuk egy olyan halozat kifejlesztese, ami egy esetleges atomcsapas utan is uzemkepes maradt volna. A sikeres kutatomunka eredmenyet egy 1978-ban vegrehajtott teszttel mutattak be, amelyben egy kaliforniai autopalyan halado kamionban elhelyezett szamitogep radiohullamok segitsegevel kuldott adatokat egy kozeli gazdagephez. Az adatok az ARPANET-en keresztul az Egyesult Allamok masik felebe, majd onnan egy
m?hold
kozvetitesevel Londonba jutottak.
Az ARPANET-et eredetileg csak az allomanyok atvitelere fejlesztettek ki. A felhasznalok azonban hamarosan elektronikus levelezest es levelezesi listakat koveteltek es kaptak. Nyilvanvalova valt, hogy az ARPANET a tudomanyos egyuttm?kodes es haladas szempontjabol nagyon fontos szerepet tolt be. Mivel azonban a halozatot csak a Vedelmi Miniszteriummal szerz?desben allo intezmenyek hasznalhattak, ezert megoldast kellett keresni a tobbi egyetem szamara is. 1983-ban, amikor a halozatrol levalasztottak a katonai jelleg? reszt (ez lett a MILNET), egyfajta
internet
alakult ki, amelynek gerincet az ARPANET adta. Azonban a problema tovabbra is fennallt, mert az ARPANET eredetileg a Vedelmi Miniszterium halozata volt. Ezert az 1980-as evek vege fele a
National Science Foundation
letrehozta az NSFNET halozatot, amely az ARPANET-et valtotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megsz?nt.
Az ARPANET 1978. ?szet?l volt elerhet? Magyarorszagrol.
[7]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]