Ebben a szocikkben a japan nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.

Tomonaga Sinicsiro
Eletrajzi adatok
Szuletett	1906 . marcius 31. Tokio
Elhunyt	1979 . julius 8. (73 evesen) Tokio
Ismeretes mint	elmeleti fizikus professzor fizikus kutato
Nemzetiseg	japan
Szulei	Tomonaga Sanj?r?
Iskolai	Kiotoi Egyetem Harmas Szamu Kozepiskola
Palyafutasa
Szakterulet	kvantumelektrodinamika
Munkahelyek
Szakmai kituntetesek
Nobel-dij
A Wikimedia Commons tartalmaz Tomonaga Sinicsiro temaju mediaallomanyokat.

Tomonaga Sinicsiro (朝永 振一?, nyugaton Sin-Itiro Tomonaga vagy Shinichir? Tomonaga) ( Tokio , 1906 . marcius 31. ? Tokio, 1979 . julius 8. ) japan fizikus , a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiert 1965 -ben megosztva fizikai Nobel-dijat kapott Richard Feynmannal es Julian Schwingerrel .

Csaladja [ szerkesztes ]

1906 -ban szuletett Tokioban szulei legid?sebb fiakent. Apja Tomonaga Szandzsuro, anyja Tomonaga Hide volt. Csaladja 1913 -ban Kiotoba koltozott, amikor apjat kineveztek a filozofia professzorava a Kiotoi Csaszari Egyetemre .

1940 -ben vette felesegul Szekigusi Rjokot, a Tokio F?varosi Obszervatorium igazgatojanak lanyat. Ket fiuk szuletett, Acusi es Makoto, valamint egy lanyuk. Lanyuk 1965 -ben ment felesegul dr. Nagasimahoz, a Rochesteri Egyetem Fizika Tanszekenek tudomanyos munkatarsahoz.

Eletrajza [ szerkesztes ]

Tomonaga az egyetemet (bakkalaureatus) Kiotoban vegezte el 1929 -ben, ahol egyik bens?seges baratja Jukava Hideki volt. Harom evig meg az egyetemen dolgozott, majd a Tokioi Fizikai es Kemiai Kutatointezet tudomanyos munkatarsa lett dr. Nisina Josio alatt. Itt kezdett dolgozni a kvantumelektrodinamikan, itt irta cikket a fotoelektromos parkeltesr?l .

Az 1937 - 39 -ben Lipcseben dolgozott Werner Heisenberg csoportjaval egyuttm?kodve. Itt irt cikket ("Innere Reibung und Warmeleitfahigkeit der Kernmaterie") fogadta el a Tokioi Csaszari Egyetem 1939 decembereben mint doktori teziseit. 1940 -ben figyelme a mezonelmelet fele fordult, hogy megmagyarazza a nukleonok koruli mezonfelh?t. 1941 -be a Tokioi Bunrika Egyetem fizikaprofesszora lett. 1942 -ben els?kent megfogalmazta a kvantumterelmelet kovarians formalizmusat, azaz osszhangba hozta a kvantumterelmeletet a specialis relativitaselmelettel . A haboru alatt a mikrohullamu rendszerek elmeleten is dolgozott, megoldotta az elektronok mozgasat a magnetronban , es egyesitett elmeletet dolgozott ki a hullamvezet?ket es uregrezonatorokat tartalmazo rendszerekre.

A haboru utan visszatert az alapkutatasokhoz es megoldotta a kvantumterelmelet divergenciainak kezeleset a tomeg es a toltes vegtelennek valasztasaval, kovarians formaban kidolgozta a renormalas technikajat. 1949 -ben meghivtak Princetonba , az Institute for Advanced Studyra , ahol egydimenzios fermionrendszereket tanulmanyozott. Ezen keresztul kidolgozta a kvantummechanikai soktestproblemat es 1955 -ben publikalta a kvantummechanikai kollektiv mozgas elemi elmeletet. 1955 -ben megalapitotta az Institute for Nuclear Studyt a Tokioi Egyetemen, 1956 -tol 1962 -ig elnoke volt a Tokioi Oktatasi Egyetemnek, 1963 -ban elnoke lett a Japan Tudomanyos Tanacsnak.

Publikacioi kiterjedtek a kvantumelektrodinamika , a mezonelmelet, a magfizika , a kozmikus sugarzas es sokreszecske-problema teruleteire. A kvantumelektrodinamika kidolgozasaert 1965 -ben kapta meg a fizikai Nobel-dijat Julian Schwingerrel es Richard Feynmannal megosztva.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Nobel-dij eletrajz
• Tomonaga Sinicsiro
• El?adas Tomonaga kvantumelektrodinamikai munkairol