IV. Konsztantinosz
, magyarosan
Konstantin
(
gorogul
:
Κωνσταντ?νο? Δ'
,
latinul
:
Constantinus
,
Konstantinapoly
,
652
?
Konstantinapoly
,
685
.
szeptember 14.
) a
Bizanci Birodalom
csaszara
668
-tol halalaig,
II. Konsztasz
es Fauszta els?szulott fiugyermeke volt. Uralkodasanak legjelent?sebb eredmenye, hogy sikerult megallitani a
muszlim
arabok
el?retoreset.
Kiskoru volt, amikor apjat meggyilkoltak
Szurakuszaiban
,
Szicilia
szigeten. Konsztantinosz mar
654
-t?l viselte a beszileuszi cimet, azaz kb. 15 evesen orokolte a tront. Fivereivel, Herakleiosszal es Tiberiosszal
659
-t?l osztozott a tarscsaszari cimen.
Az arabok megallitasa
[
szerkesztes
]
Mig atyja a nyugati tartomanyokat jarta, az
Alit
legy?z? es uralmat megszilardito
I. Muavija omajjad kalifa
, aki addig
sziriai
helytartokent tartotta rettegesben
Anatolia
es a
Foldkozi-tenger
videket,
663
-ban felujitotta rablo-pusztito portyait
Anatolia
belsejeben, es az
Egei-tengeren
is egyre kozeledett Konstantinapoly fele.
Ciprus
,
Rhodosz
es
Kosz
utan
Hiosz
es
670
-ben
Kuzikosz
felszigete is arab kezbe kerult, mig a szarazfoldi hadak nemegyszer egeszen
Khalkedonig
jutottak a
Boszporusz
azsiai partjan. A f?varos veszelyben volt. Hogy mozgasteret szelesitse,
672
-ben meg
Szmurna
, illetve
Lukia
es
Kilikia
meghoditasarol is gondoskodott.
A f? csapas
674
-ben indult el. Ezen a nyaron felelmetes nagysagu szaracen flotta kezdett az er?s falakkal vedett f?varos ostromaba, es miutan ?szre visszavonult Kuzikoszba, a kovetkez? nyaron ott folytattak a tamadast, ahol el?bb abbahagytak. A tengeri haboru
678
-ban ert veget, amikor is a nagy vesztesegekre valo tekintettel az arab hajohad elhagyta Konstantinapoly vizeit. Nem kis szerepe volt ebben a sziriai szarmazasu epitesz,
Kallinikosz
talalmanyanak, a
gorogt?znek
, amellyel heves, olthatatlan tuzet tudtak okozni a bizanciak tamadoik hajoin.
A visszavonulo arab hajokat Pamphulia partvideken a vihar is megtizedelte, amellett ebben az evben a szarazfoldon is sikerult megsemmisit? csapast merni a muszlim harcosokra. Muavija 30 evre beket kotott, es evi 3000 aranyat, illetve 50 rabszolgat es
lovat
igert a csaszarnak.
Uj ellenseg a Balkanon
[
szerkesztes
]
Az arabok els? megallitasa vilagtortenelmi jelent?seg? esemeny volt. Hatasara meg az
avar
kagan
es a
balkani
szlavok
uralkodoi is beket kertek Bizanctol. Csakhogy ekkorra mar nem ?k voltak a legveszelyesebb tenyez?k a tersegben, hanem a megjelen?
bolgar
-
torokok
. A
7. szazad
elejen a bolgarok es
onogurok
torzsszovetsege a
Kaukazus
eszaki lejt?in elt, baratsagban
Herakleiosszal
, azonban a
Kazar Birodalom
kiepulese miatt szetszeledt a tobb nep.
Aszparuh bolgar kan
vezetesevel egyik csoportjuk a 670-es evekre erkezett a
Duna
videkere, es fel? volt, hogy ujbol pusztitasba kezd az egy ideje sikeresen megbekitett Balkanon.
IV. Konsztantinosz, miutan hosszu id?re biztositotta keleti hatarait,
680
-ban szemelyes vezetesevel flottat inditott a
Duna
torkolatahoz,
lovassaga
pedig
Trakian
keresztul kelt at a folyam bal partjara. A hadjarat teljes kudarccal vegz?dott. Az agyagos terepen a bolgarok kitertek a nehezen mozgo bizanci sereg el?l, majd visszavonulas kozben komoly vesztesegeket okoztak nekik, s?t nyomukban egeszen
Varna
videkeig jutottak. Az offenziva tehat nemhogy megakadalyozta ? epp ellenkez?leg, el?segitette bolgarok behatolasat a Balkanra.
A bevonulo bolgarok het szlav torzset tettek adofizet?ikke a Balkan-hegyseg es a Duna kozott, am hamarosan beolvadtak a szlav tobbsegbe. Az ellenseges
Bulgaria
letet Bizanc is kenytelen volt elismerni, ami ugyan nagy szegyen volt, de strategiai szempontbol nem jelentett nagy veszteseget, hiszen a birodalom eddig is csak nevleg iranyitotta a teruletet.
Mivel a keleti helyzet tartosan latszott rendez?dni, Konsztantinosz belatta, hogy felesleges er?ltetnie a
monotheletizmus
dogmajat
, hiszen a megbekiteni kivant
monofizitak
az
Arab Birodalom
alattvaloi lettek, viszont a hitteteli engedmenyek a Konstantinapoly ellen?rzese alatt marado
ortodoxokat
is elidegenitettek Bizanctol.
Roma
egyetertesevel igy IV. Konsztantinosz osszehivta a keresztenyseg VI. egyetemes szinodusat, a
III. konstantinapolyi zsinatot
(
680
.
november 7.
?
681
.
szeptember 16.
). A csaszar tevekenyen reszt vett a testulet munkajaban, a tizennyolcbol tizenkett?n elnokolt is. A zsinat vegul kikozositette
Honoriusz
papat
, Szergiosz es Purrhosz konstantinapolyi, valamint Kurosz
alexandriai
patriarkakat
, es dogmava nyilvanitottak
Jezus Krisztus
kett?, emberi es isteni akaratat
(thelema)
es aktiv m?kodeset
(energeia).
A zsinat vegeztevel az uralkodot a hit vedelmez?jekent es magyarazojakent unnepeltek.
Csaladi bonyodalmak
[
szerkesztes
]
IV. Konsztantinosz apjahoz hasonloan korlatlan egyeduralmat kivant gyakorolni, ebben azonban korlatozta ket fivere baszileuszi cime. Megfosztani ?ket ett?l a senatus es a hadsereg ellenallasa miatt sokaig nem merte, csak a zsinaton aratott nagy siker utan latott terve megvalositasahoz. Az Anatolikon
thema
fenyegetese ellenere el?szor megfosztotta Herakleioszt es Tiberioszt a csaszari cimt?l, majd levagatta az orrukat, hogy megcsonkitva alkalmatlanna valjanak az uralkodasra. Az ellenallo Anatolikon thema
sztrategoszait
kivegeztettek.
A 33 eves Konsztantinosz
685
-ben halt meg
verhasban
, amit meg a bolgarok elleni hadjaraton szerzett. Utodja id?sebbik fia, a
669
-es szuletes?
II. Jusztinianosz
lett, bar Anasztaszia nev? feleseget?l legalabb meg egy Herakleiosz nev? fia szuletett.